A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI

Központi Statisztikai Hivatal A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI 2004 Budapest, 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISBN 963 215 801 6 Készült: a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és Idegenforgalom-statisztika osztályán, a Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával. Főosztályvezető: Dr. Probáld Ákos Összeállította: Kaszás Krisztina Tóth Balázs Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. A kiadvány megrendelhető a KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán (1024 Budapest, Keleti Károly u. 5 7., telefon: 345-6570, fax: 345-6699, e-mail: marketing.ksh@office.ksh.hu), valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél. A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348 Információszolgálat: 345-6789, fax: 345-6788 Internet: http: //www.ksh.hu

Tartalom 1. ELŐZMÉNYEK... 5 2. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI... 7 3. MEGÁLLAPÍTÁSOK... 10 TÁBLÁZATOK... 13 1. IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK EXPORTJA ÉS IMPORTJA... 15 2. A KÜLFÖLDI TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON... 15 2.1. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és megoszlása... 15 2.2. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje... 15 2.3. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók... 16 2.4. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók... 16 2.5. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, egynapos látogatók... 16 2.6. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, többnapos látogatók... 17 2.7. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje... 17 2.8. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, egynapos látogatók... 18 2.9. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, többnapos látogatók... 19 2.10 A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása... 20 2.11 A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai... 21 2.12 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók... 21 2.13 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók... 22

2.14 A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai... 22 2.15 A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók... 23 2.16 A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók... 23 2.17 A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi fogyasztásának szerkezete... 23 3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ TURISZTIKAI KERESLET... 24 3.1 A külföldre látogatók száma és aránya... 24 3.2 A külföldre látogatók tartózkodási ideje... 24 3.3 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, egynapos látogatók... 24 3.4 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, többnapos látogatók... 25 3.5 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, egynapos látogatók... 25 3.6 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, többnapos látogatók... 25 3.7. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként... 26 3.8 A külföldre látogatók költése... 26 3.9 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, egynapos látogatók... 27 3.10 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, többnapos látogatók... 27 FÜGGELÉK... 29 Kérdőívek... 29 4 Központi Statisztikai Hivatal

1. ELŐZMÉNYEK A statisztikai mérés szempontjából a megfigyelése azért sajátos feladat, mert a nemzetközi és az ezekkel harmonizált hazai, a gazdasági tevékenységeket, termékeket osztályozó nómenklatúrákban önálló, külön ágazat éppen a igen sokrétű, szerteágazó és összetett kapcsolatrendszere miatt nem létezik. A turista az adott piacon mint nem magyarországi lakos van jelen, egyébként a szokásos környezetében fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy a külföldi turisták kereslete mindig addicionális az adott országban az ott lakók fogyasztásához viszonyítva. Ezért a turisták fogyasztása kedvező folyamat, elősegíti a hazai, illetve a regionális gazdasági növekedést, hiszen olyan jövedelmek elköltéséről van szó, amelyek máshol a turisták lakóhelyének országában keletkeztek. Ebből következik a hoz kapcsolódó olyan komplex társadalmi-gazdasági információrendszer kiépítésének igénye, amely lehetővé teszi a tényeken nyugvó stratégiai tervezését, az országos politika formálását, illetve regionális, szakmai koordinációját, továbbá a nemzetgazdaság ágazatain átívelő jelenségnek, beágyazottságának a mérését, kölcsönhatásainak elemzését. A felhasználói igényeket (kormányzati, üzleti szféra) érzékelve a KSH első és legfontosabb feladata volt az idegenforgalom statisztikai információs rendszerének a bővítése. Hosszú évtizedeken keresztül a KSH alapvetően a kínálati oldal naturális és pénzügyi mutatóit figyelte. Ezek például: az országhatárt átlépő (be- és kiutazó) külföldiek és belföldiek száma, állampolgárság szerinti részletezése, a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, vendégforgalma és bevételei (folyamatosan havonta), a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, az utazást szervező utazási irodák forgalma. A turisztikai fogyasztás valójában a keresleti oldalról figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni azokat a személyeket, területeket, időszakokat és feltételeket, amelyek alapján kiszámítható a ban részt vevők fogyasztása. Nem elégséges a külföldi és belföldi látogatók fogyasztásának egyösszegű bemutatása, hanem mindezt különböző változók (utastípus, küldő régió/ország, motiváció stb.) mentén részletezni kell. A fenti szempontok figyelembevételével a KSH 2003-ban indította az ún. turisztikai keresleti felvételeket. A felvételek folyamatos, reprezentatív jellegű megfigyelések, amelyek kiterjednek a külföldiek magyarországi, a lakosság belföldi és a lakosság külföldi utazási szokásaira. Az adatfelvétel technikai lebonyolítása, a becslési eljárások végrehajtása eleinte még kísérleti jellegű volt. A tapasztalatok nyomán a kérdezési program tartalma valamelyest változott, a kikérdezés módszerei módosultak, megtörtént a feldolgozás, az adatok értékelése, illetve összevetése más statisztikai adatokkal. Ezek eredményeként a 2004. évi adatfelvétel eredményei olyan minőségűnek ítélhetők, amelyekből megbízható következtetések vonhatók le.

Ez azt jelenti, hogy 2004-től a turisztikai kereslet tekintetében a korábbiaknál bővebb, gazdagabb adatok állnak rendelkezésre, a turisztikai kereslet most olyan új mutatókkal írható le, amelyek mind ez ideig nem álltak rendelkezésre. Így pl. a látogatóforgalom szétválasztható olyan utascsoportokra, mint az egynapos (éjszakázás nélküli) utazók, ezen belül a tranzit utasok, valamint a hétvégi utazók, vagy többnapos tartózkodók csoportja, melyek az igénybe vett turisztikai szolgáltatások tekintetében lényegesen különböznek egymástól. Becslések végezhetők az egyes régiók iránt megnyilvánuló keresletre, elkülöníthetőek a különböző motivációból utazók egyes csoportjai, lehetőséget adva a tényleges (szabadidős utazások, üzleti ) és a látogatóforgalom egyéb csoportjai (átutazás, napi ingázás, munkavégzés, bevásárlás stb.) közötti különbségtételre. A számított adatoknak két csoportja van: az utazók számára, tartózkodási idejére, állampolgárságára és az utazók fogyasztására (kiadásaira) vonatkozó adatok. Ez a kiadvány a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi utazásainak adatait tartalmazza, és egy kiadványsorozat első darabja. A felvételek megszervezésének előkészítéséhez szorosan hozzátartozott a külföldi tapasztalatok és az EU elvárásainak, ajánlatásainak figyelembevétele. Az alkalmazott kérdőíveket a függelék tartalmazza. A lakosság belföldi utazásaival foglalkozó kiadvány 2005. májusban jelenik meg. 6 Központi Statisztikai Hivatal

2. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI 2.1. A FELVÉTEL MÉRETEI, A LEFEDETTSÉG A Magyarországra utazók számát (a be- és a kiutazókat) a Határőrség évtizedek óta nyilvántartja. Ez képezi azt az alapsokaságot, amelyből a keresleti felvételek mintái származnak. A fenti adatgyűjtés lényegében utasszámlálás, a belőle származó utasforgalmi adatok megbízhatósága az utóbbi években csökkent. Ennek oka a határon történő utasellenőrzés módszereinek és lehetőségeinek változásában keresendő. Egyrészt az egyes határszakaszokon eltérő a határt átlépők ellenőrzésének módszere, másrészt szinte minden határszakaszon liberalizálódott az ellenőrzés, összefüggésben azzal, hogy az EU belső határain 2007-től csak esetenkénti lesz az ellenőrzés. Jelenleg a határforgalmi adatok rendelkezésre állnak ki- és belépőkre az egyes hónapokban: állampolgárság, határátkelők, határszakaszok szerinti bontásban. Ez adja az alapját és lehetőségét a megkérdezettek kiválasztásának és a mintavételi adatgyűjtésből származó információk teljeskörűsítésének, figyelembe véve, hogy a felvétel nem vonatkozott a tehergépjármű-forgalomra, valamint a vasúton és hajón érkezőkre. 2.2. MINTAVÉTEL ÉS TELJESKÖRŰSÍTÉS A keresletfelvételek mintája kétlépcsős, rétegzett, nem valószínűségi minta. Legfontosabb jellemzői: Célsokaság: a határon nem tehergépkocsival kilépő külföldi állampolgárok 1. Mintavételi keret 2 : a megfigyelésbe bevont határátkelőkön nem tehergépkocsival távozó külföldi állampolgárok. Mintavételi egység: az első lépcsőben a napok, a második lépcsőben az együtt utazók (közösen költekezők) csoportja. Megfigyelési egység: az együtt utazók (közösen költekezők) csoportja. Éves mintanagyság: 120 000 (külföldiek), 24 000 (magyarok) interjú Rétegzési szempontok: határátkelő típusa (közúti, légi), határátkelő állomás, állampolgárság, hónapok. A minta allokációja: a kérdezés hónapja, a határátkelő típusa (közúti/légi), a határállomás és az állampolgárság határozzák meg a mintavételi rétegeket. A rétegenkénti mintanagyság meghatározása a 1222 OSAP-számú Személy- és járműforgalmi jelentés egy évvel korábbi megfelelő adatainak felhasználásával történt. Az átlagosan havi 10 000 kérdőív elosztása az állampolgárságok között nem azok forgalmának arányában zajlott, a kisebb forgalmat bonyolító országok 1 A célsokaságban nincsenek benne a ferihegyi tranzitforgalom utasai. 2 A mintavételi keret azon kilépő külföldiek halmaza, akiknek pozitív valószínűsége van mintába kerülni. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 7

állampolgárainak mintába kerülési valószínűsége többszöröse a nagy forgalmú országokéinak. A hónapok és határállomások között az elosztás az adott ország forgalmával arányosan történt. A kiválasztás módja: a megfigyelésbe bevont határátkelők kiválasztása nem véletlen, az állomások mintája koncentrált, a forgalom jelentős részét bonyolítja; a napok kiválasztása szisztematikus véletlen; a második lépcsőben a kilépő külföldiek kiválasztása nem ismert valószínűséggel történt. A felvétel helye 24 közúti határállomás és Budapest-Ferihegy. A közúti határállomások a következők voltak: Osztrák határszakasz: Hegyeshalom, Sopron, Kőszeg, Bucsu, Rábafüzes Szlovén határszakasz: Rédics Horvát határszakasz: Letenye, Barcs, Udvar Szerb-montenegrói határszakasz: Tompa, Röszke Román határszakasz: Nagylak, Gyula, Csengersima, Ártánd Ukrán határszakasz: Záhony, Tiszabecs Szlovák határszakasz: Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti, Parassapuszta, Esztergom, Komárom, Vámosszabadi, Rajka A mintavétel első lépcsőjében a kérdezési napok kiválasztása szisztematikus: egy véletlen kezdőszám és lépésköz ( 6 ) határozza meg. A kiválasztás átkelőállomásonként egymástól függetlenül történik. Az nem megoldott, hogy a kiválasztott kérdezési napokon a valós forgalomnak megfelelő mennyiségű kérdőívet kérdezzenek az összeírók, a kérdőívek mennyisége a kérdezési napok között közel egyenletesen oszlik el. A Magyarországra érkező külföldiek száma és megoszlása a közlekedés módja szerint 2004-ben Magyarországra érkező (belépők) Külföldiek száma külföldiek (ezer fő) Megoszlása, % Közúton 32 548 88,8 Vasúton 1 549 4,2 Hajón 256 0,7 Repülőn 2 282 6,2 Összesen 36 635 100,0 Az egyes határszakaszokon a megfigyelésbe bevont határállomások forgalmának aránya 2004-ben Határszakaszok A Magyarországra érkező külföldiek száma (ezer fő) A megfigyelésbe bevont határállomásokra érkező külföldiek száma (ezer fő) Budapest 2 544 2 267 89,1 Osztrák határszakasz 12 182 10 483 86,1 Szlovén határszakasz 1 271 1 047 82,4 Horvát határszakasz 1 632 1 198 73,4 Szerbia-Montenegrói határszakasz 3 408 3 049 89,5 Román határszakasz 5 953 4 402 73,9 Ukrán határszakasz 2 388 1 590 66,6 Szlovák határszakasz 7 242 5 740 79,3 Regionális repülőterek 15 0 0,0 Összesen 36 635 29 777 81,3 aránya, % 8 Központi Statisztikai Hivatal

A megvalósult havi minta teljeskörűsítése a célsokaság (az aktuális időszakra vonatkozó Személy- és járműforgalmi jelentés számai alapján) becsült nagyságára történik, a megfigyelési egységekhez tartozó súlyok a rétegenkénti átlagos bekerülési valószínűségek reciproka. A nem megfigyelt határállomások forgalmát (a lefedettségi hiányt) az adott határszakasz megfigyelt forgalma reprezentálja. Az adatfelvétel személyes kikérdezés útján történt. A kérdőbiztosok a Határőrség munkatársai voltak. A kérdőbiztosok szervezését, oktatását és ellenőrzését a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztálya és az igazgatóságok munkatársai végezték A kérdőívek a határszakasztól függően több nyelven álltak a kérdőbiztosok rendelkezésére. A külföldre utazó magyaroktól a hazautazás alkalmával kérdezték a turisztikai jellegű adatokat. A megkérdezettek (interjúk) száma 24 000 volt. 2.3. A KIADVÁNYBAN HASZNÁLT FONTOSABB FOGALMAK A kiadvány értelmezésében a nemzetközi idegenforgalom, utasforgalom, és látogatóforgalom szinonimák, mindazon személyeket jelentik, akik adott időszakban jogilag átlépik az országhatárt. A azon látogatók forgalma, akik turisztikai motivációból (lásd lejjebb) utaznak. Utascsoportok (utasprofilok a nemzetközi gyakorlat szerint): Egynapos utazók: azok az utazók, akik 24 óránál rövidebb ideig tartózkodnak, tehát nem éjszakáznak a meglátogatott helyen. Többnapos utazók: 1-3 éjszakát eltöltő (rövid idejű) utazók, 4 vagy több éjszakát eltöltő, tartós utazók. Utazási célok (motivációk): : üdülés; körutazás; városnézés; természetjárás; rokon, barát, ismerős meglátogatása; gyógykezelés, egészségmegőrzés; kulturális és sportrendezvény meglátogatása; vadászat; vallási cél. Üzleti : konferencia, kongresszus; üzleti út; kiállítás, vásár. Vásárlás Átutazás Egyéb: munkavégzés; tanulás; egyéb utazási cél. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 9

3. MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.1. A MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZŐ KÜLFÖLDIEK TURISZTIKAI KERESLETE A turisztikai szolgáltatások exportjaként, illetve importjaként értelmezett, Magyarország nemzetközi utasforgalmához kapcsolódó bevételek és kiadások pozitív egyenlege 2004-ben 243 milliárd forint, azaz 961 millió euró volt. Ugyanebben az időszakban a folyó fizetési mérleg hiánya 7123 millió euró. Ez az egyenleg úgy alakult ki, hogy a külföldiek termék- és szolgáltatásvásárlásainak értéke Magyarországon 822 milliárd forint (3263 millió euró), a lakosság külföldi utazásaihoz kapcsolódó külföldi kiadások értéke 578 milliárd forint (2301 millió euró) volt. 2004-ben Magyarországra turisztikai motivációval (szabadidős és üzleti ) 12,7 millió külföldi látogatott. Ezenkívül átutazás, vásárlás, (legális és nem legális) munkavállalás, munkavégzés (pl. tehergépjárművek sofőrjei, közlekedési eszközök személyzete) és egyéb célból további 24 millió fő lépett az országba, vagyis a külföldi utasforgalom meghaladta a 36 millió főt (ebben benne vannak a tehergépjármű-vezetők is). A látogatók közel kétharmada egynapos, éjszakázás nélküli utazó volt, de további egyötödük is csak rövid időre, 1 3 napra érkezett. Az ennél hosszabb időre érkezők száma 6 millió fő (17%) körül volt. A külföldiek összesen 100 millió napot töltöttek el Magyarországon, ennek 70%-a a látogatók 36%-a többnapos utazók voltak. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországra látogató külföldiek az év során átlagosan mindössze 2,9 napot töltöttek hazánkban, ami elmarad a jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező európai országok adataitól. Az ún. küldő országok közül a többnapos utazók számát tekintve alig van különbség Németország, Románia és Ausztria között. Az egynapos utazók legnagyobb számban Romániából, valamint Szlovákia, Ausztria, Ukrajna területéről érkeznek. Az egynapos utazók legfontosabb motivációi közül természetes módon az átutazás (45%) és a vásárlás (32%) töltik be a legfontosabb szerepet. A többnapos utazók háromnegyede turisztikai motivációból utazik, ezen belül az üzleti szerepe 13%. A legtöbb üzleti utas Németországból és Ausztriából jön. Az üzleti utasok súlya az Egyesült Királyságból érkezők esetében a legjelentősebb (az összes utas egynegyede). Az Európai Unió jelenlegi tagországaiból érkezett az összes látogató fele (51%). A több napra érkezők körében az uniós országok részesedése 60%. A turisztikai motivációval érkezetteken belül az unió részesedése ennél magasabb, 67%, az átutazók körében ez az arány csak 39%. Az eltöltött időt tekintve a legtöbb napot a németországi látogatók töltötték el, az összes vendégnap 21%-át. A második helyen Ausztria áll 16%-s részesedéssel, Románia aránya ennél valamivel kevesebb. Az összes külföldiutas-forgalomból származó bevétel 60%-a, 493 milliárd forint kötődik a szabadidős hoz, 13%, 105 milliárd forint az üzleti hoz, 17%, azaz 136 milliárd a bevásárlási szándékkal érkezők költésének értéke és 6%, 47 milliárd az átutazók kiadása. Összességében ez azt jelenti, hogy a turisztikai motivációból utazók 598 milliárd forintot, a munkavégzés, munkavállalás, vásárlás, vagy átutazás céljából utazók 224 milliárd forintot költöttek el. A legtöbb bevétel az osztrák, német és román utazóktól származott. Az egynapos látogatásokból származik a bevételek 23%-a, miközben a többnapos látogatások adják a bevételek 77%-át. A hozzánk látogatók átlagos napi költése 8400 Ft. Nem mutatnak lényeges eltérést az egy és több napra látogatók adatai, amit magyaráznak az egy napra látogatók magas vásárlási kiadásai. Az egyes országokat tekintve a fajlagos költés az ausztráliai látogatók esetében volt a legmagasabb, átlagosan napi 15 400 Ft. Az európai országok közül az Egyesült Királyságból 10 Központi Statisztikai Hivatal

érkezettek költöttek a legtöbbet, átlagosan naponta 14 500 Ft-ot. Őket a francia és olasz látogatók követik. A fajlagos költési mutatók a vásárlás céljából érkezők esetében a legmagasabb, közel kétszerese a turisztikai céllal érkezőkének. A több napra érkezők közül az üzleti utazók költöttek fajlagosan a legtöbbet, naponta átlagosan több mint kétszer annyit, mint a szabadidős látogatók. A külföldiek magyarországi fogyasztásának szerkezete azt mutatja, hogy a legnagyobb bevételek a szállásdíjakból (étkezéssel és anélkül), valamint az eladott ajándékokból származtak. A két forrás együttesen a bevételek közel felét, 47%-át tette ki. Kulturális programokra a látogatók kiadásaik kevesebb, mint 2%-át költötték. Egészségmegőrzéssel, gyógyászattal, sporttal és fitnesszel kapcsolatos a bevételek kb. 6%-a. Az egy napra, Magyarországra érkezők vásárlásra költötték a legtöbbet, az összes kiadásaik 81%-át. A több napra utazók a kiadásaik 80%-ról vallották, hogy ra költötték. A korábbi éveknek megfelelően az elmúlt évben is a hazánkba látogató külföldiek legnagyobb számban (11,7 millió) az európai főszezonnak számító harmadik negyedévben érkeztek. Ez a forgalom közel kétszerese az első negyedévinek. A negyedéves adatok alapján a többnapos látogatók legnagyobb arányban (84%) a harmadik negyedévben érkeztek hazánkba turisztikai céllal. Az egyes turisztikai régiók látogatottsága jelentős különbségeket mutat. Az egy napra látogatók elsősorban a határ menti régiókat keresték fel. A látogatások több mint egyharmada a Nyugat-Dunántúl régióban történt, amit az Észak-Alföld (22%) és a Dél-Alföld követett. A több napra érkezők legnagyobb számban a fővárost látogatták meg. Az év során a második és harmadik általuk leglátogatottabb régió a Nyugat-Dunántúl és a Balaton volt. A negyedéveket tekintve Budapest részesedése az összes látogatásokból a nyári időszakban a legalacsonyabb, a balatoni régióban a leggyengébb negyedév az első volt. A régiók közül a több napra látogatókból a legalacsonyabb a Tisza-tó részesedése, 2,7%. 3.2. A KÜLFÖLDRE UTAZÓ MAGYAROK JELLEMZŐI 2004-ben a magyarországi lakosok csaknem 17 millió alkalommal utaztak külföldre, az utak több mint fele, 56%-a egyetlen napra történt. A szomszédos országokba utazók 73%-a csupán egy napot töltött a meglátogatott országban. Legalább négy éjszakára a kiutazók 28%-a utazott. A kiutazók az év során átlagosan 3,7 napot töltöttek el útjuk során, a szomszédos országokban átlagosan eltöltött idő mindössze 2,1 nap volt. Az egy napra utazók 69%-a vásárlás céljából ment külföldre, és csak minden ötödik látogató célja volt a. A több napot kint töltők 91%-a jelölte meg a t utazása céljának és csak 2%-uk ment vásárolni. Az egy napra utazók 99%-a a szomszédos országokat látogatta meg. Európán belül maradt a több napra kiutazók 94,5%-a, Afrikában járt a 2,6%-uk, Amerikának 1,3%-os, Ázsiának 1,2%-os részesedés jutott. A legtöbben Ausztriába, Romániába és Szlovákiába utaztak, ez igaz mind a legrövidebb azaz egynapos utak, mind a többnapos utak esetében, bár a hosszabban tartózkodóknál Németország kerül a harmadik helyre. A külföldre utazók ezekben az országokban 20,7 millió napot töltöttek el. Az unió tagországaiba ment a kiutazók 58%-a és ez az összes vendégnap 63%-át jelenti. A több napra utazók 68%-a utazott a jelenlegi tagországokba és az e kör által eltöltött vendégnap az összes többnapos tartózkodás idejének 65%-át tette ki. A külföldre látogatók költéseinek összege 578 milliárd Ft volt 2004-ben, ebből a turisztikai motivációval utazóké 446 milliárd forint. Az összes költés 84%-át a több napra utazók költötték el. A vásárlás céljából utazók összes költése 108 milliárd forint volt. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 11

TÁBLÁZATOK

1. IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK EXPORTJA ÉS IMPORTJA Bevétel (Külföldiek magyaroszági költése) Kiadás (Külföldre utazó magyarok költése) Egyenleg Milliárd Ft 2004. I. n.év 199 121 78 2004. II. n.év 220 141 79 2004. III. n.év 264 206 58 2004. IV. n.év 138 110 29 Összesen* 822 578 243 Millió euró 2004. I. n.év 765 466 299 2004. II. n.év 874 560 315 2004. III. n.év 1 061 829 232 2004. IV. n.év 562 446 116 Összesen* 3 263 2 301 961 * A kerekítésekből adódóan a rész és összesen adatok eltérhetnek egymástól. 2. A KÜLFÖLDI TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON 2.1. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és megoszlása Egynapos látogatók száma (ezer fő) aránya (%) 1-3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) Többnapos látogatók aránya (%) 4 vagy több éjszakát eltöltők száma aránya (ezer fő) (%) Látogatók összesen száma (ezer fő)) aránya (%) 2004. I. negyedév 3 586 59,3 1 156 19,1 1 306 21,6 6048 100,0 2004. II. negyedév 5 645 65,7 1 412 16,4 1 538 17,9 8595 100,0 2004. III. negyedév 7 143 61,2 2 235 19,1 2 298 19,7 11 675 100,0 2004. IV. negyedév 5 348 70,2 1 537 20,2 731 9,6 7 616 100,0 ÖSSZESEN 21 722 64,0 6 340 18,7 5 872 17,3 33 934 100,0 Ebből: szomszédos országokból 18 035 73,2 4 057 16,5 2 544 10,3 24 636 100,0 2.2. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje Egynapos látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap) Többnapos látogatók 1-3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők tartózkodási ideje összesen (ezer nap) által átlagosan eltöltött idő (nap/fő) tartózkodási ideje összesen (ezer nap) által átlagosan eltöltött idő (nap/fő) Látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap) átlagosan (nap/fő) 2004. I. negyedév 3 586 3 292 2,8 13 722 10,5 20 600 3,4 2004. II. negyedév 5 645 3 966 2,8 15 026 9,8 24 636 2,9 2004. III. negyedév 7 143 5 561 2,5 23 332 10,2 36 036 3,1 2004. IV. negyedév 5 348 3 763 2,4 7 169 9,8 16 280 2,1 ÖSSZESEN 21 722 16 582 2,6 59 249 10,1 97 553 2,9 Ebből: szomszédos országokból 18 035 10 147 2,5 26 414 10,4 54 596 2,2 A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 15

2.3. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók % Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 14,4 1,5 15,9 43,6 34,2 6,3 100,0 2004. II. negyedév 18,5 1,7 20,2 34,9 37,8 7,2 100,0 2004. III. negyedév 13,4 1,6 15,0 23,3 58,0 3,7 100,0 2004. IV. negyedév 14,8 2,0 16,8 32,3 45,6 5,4 100,0 ÖSSZESEN 15,2 1,7 16,9 31,9 45,8 5,4 100,0 2.4. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók % Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 65,2 14,2 79,4 4,6 5,6 10,4 100,0 2004. II. negyedév 67,4 14,2 81,7 4,6 5,6 8,1 100,0 2004. III. negyedév 69,9 13,9 83,8 1,8 6,1 8,3 100,0 2004. IV. negyedév 65,9 5,5 71,4 2,4 22,1 4,1 100,0 ÖSSZESEN 64,0 9,8 73,9 3,0 16,1 7,1 100,0 A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók 64% Üzleti 10% Vásárlás 3% Egyéb 7% Átutazás 16% 2.5. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók* szerinti megoszlása, egynapos látogatók % Budapest Közép- Dunavidék Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Balaton Észak- Magyarország Tiszató Közép- Dunántúl Dél- Alföld Dél- Dunántúl Összesen 2004. I. negyedév 4,9 0,6 29,9 31,3 4,3 0,4 0,1 10,2 14,4 3,9 100,0 2004. II. negyedév 6,4 0,5 24,8 32,4 2,6 0,6 0,1 12,6 17,1 2,9 100,0 2004. III. n. év 8,4 1,6 17,2 34,2 8,4 1,3 0,9 12,0 12,2 3,8 100,0 2004. IV. n. év 8,8 0,7 16,5 35,8 4,7 1,3 0,9 16,5 11,9 3,0 100,0 Összesen 7,2 0,8 21,8 33,5 4,9 0,9 0,5 13,0 14,0 3,4 100,0 * A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek. 16 Központi Statisztikai Hivatal

2.6. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók* szerinti megoszlása többnapos látogatók % Budapest Közép- Dunavidék Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Észak- Magyarország Balaton Tiszató Közép- Dunántúl Dél- Alföld Dél- Dunántúl Összesen 2004. I. negyedév 31,4 4,1 4,9 18,5 5,1 5,5 1,9 10,6 12,0 6,1 100,0 2004. II. negyedév 31,4 2,6 5,7 17,5 3,6 13,4 2,6 9,8 8,2 5,2 100,0 2004. III. n.év 24,2 3,5 4,8 13,7 5,3 25,6 3,3 10,1 4,6 4,7 100,0 2004. IV. n..év 31,9 4,6 6,1 17,6 5,7 8,1 2,4 13,4 5,1 5,1 100,0 Összesen 28,9 3,6 5,3 16,4 4,9 15,3 2,7 10,6 7,3 5,2 100,0 * A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek. 2.7. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje Többnapos látogatók Többnapos látogatók Országok, országcsoportok Egynapos látogatók 1-3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők Látogatók összesen Egynapos látogatók 1-3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők Látogatók összesen száma (ezer fő) tartózkodási ideje (ezer nap) Ausztria 3 168 834 1 067 5 069 3 168 2 270 10 129 15 567 Egyesült Királyság 31 115 146 292 31 380 1 339 1 749 Franciaország 97 90 128 315 97 259 1 211 1 568 Hollandia 87 60 127 274 87 172 1 237 1 496 Horvátország 971 128 48 1 147 971 315 382 1 669 Lengyelország 492 211 205 908 492 553 1 752 2 797 Németország 943 634 1 377 2 954 943 1 773 13 970 16 686 Olaszország 246 139 194 579 246 409 1 624 2 279 Románia 4 952 1 319 651 6 922 4 952 3 112 8 795 16 859 Svájc 56 52 94 202 56 141 970 1 167 Svédország 44 37 63 144 44 112 607 763 Szerbia és Montenegró 2 466 685 234 3 385 2 466 1 730 2 200 6 396 Szlovákia 3 993 725 393 5 112 3 993 1 838 3 338 9 170 Szlovénia 511 27 12 550 511 69 78 658 Ukrajna 1 974 339 139 2 452 1 974 812 1 492 4 277 USA 63 115 188 366 63 361 2 207 2 631 EU-15 4 751 2 075 3 366 10 191 4 751 5 888 32 562 43 201 EU-9* 5 518 1 129 738 7 385 5 518 2 912 6 268 14 698 Európa 21 609 6 041 5 397 33 048 21 609 15 643 54 003 91 255 Ázsia 43 125 184 352 43 380 1 895 2 319 Afrika 0 5 13 18 0 16 124 141 Amerika 68 153 255 476 68 486 2 983 3 537 Ausztrália 1 16 23 40 1 56 243 300 ÖSSZESEN 21 722 6 340 5 872 33 934 21 722 16 582 59 249 97 553 * A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 17

A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004 I. negyedév egynapos utazók 2004 II. negyedév 2004 III. negyedév 2004 IV. negyedév 2004 I. negyedév többnapos utazók 2004 II. negyedév 2004 III. negyedév 2004 IV. negyedév Országok, országcsoportok Budapest Közép-Dunavidék Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-M agyarország Balaton Tisza-tó Közép-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl 2.8. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, egynapos látogatók Üzleti Turisztikai motiváció együtt ezer fő Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen Ausztria 757 80 837 1 408 786 136 3 168 Egyesült Királyság 2 1 3 0 27 0 31 Franciaország 5 1 6 1 90 0 97 Hollandia 4 1 5 1 82 0 87 Horvátország 136 14 150 599 204 18 971 Lengyelország 23 6 29 13 449 1 492 Németország 51 17 68 28 845 3 943 Olaszország 4 2 6 2 238 1 246 Románia 385 48 433 1 493 2 953 72 4 952 Svájc 2 1 3 1 51 0 56 Svédország 0 1 1 0 43 0 44 Szerbia és Montenegró 192 33 225 681 1 531 30 2 466 Szlovákia 1 115 101 1 216 1 358 854 566 3 993 Szlovénia 101 10 110 325 30 46 511 Ukrajna 456 39 495 922 260 297 1 974 USA 6 1 7 1 55 0 63 EU-15 826 104 930 1 440 2 239 142 4 751 EU-9* 1 293 123 1 416 1 711 1 775 616 5 518 Európa 3 295 364 3 659 6 921 9 854 1 175 21 609 Ázsia 7 3 10 2 29 2 43 Afrika 0 0 0 0 0 0 0 Amerika 6 2 8 1 59 0 68 Ausztrália 0 0 1 0 0 0 1 ÖSSZESEN 3 309 369 3 678 6 924 9 943 1 177 21 722 * A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül.. 18 Központi Statisztikai Hivatal

2.9. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, többnapos látogatók ezer fő Országok, országcsoportok Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen Ausztria 1 512 108 1 621 60 103 117 1 901 Egyesült Királyság 180 65 246 2 5 9 261 Franciaország 140 43 183 1 24 10 218 Hollandia 137 27 163 1 17 6 186 Horvátország 102 22 124 10 34 7 176 Lengyelország 294 39 334 9 67 6 416 Németország 1 530 232 1 763 11 184 53 2 011 Olaszország 223 52 275 3 35 21 333 Románia 872 82 954 109 710 197 1 970 Svájc 102 22 124 0 18 4 146 Svédország 70 19 89 1 6 4 100 Szerbia és Montenegró 437 55 492 41 305 80 919 Szlovákia 767 74 841 32 74 172 1 119 Szlovénia 28 4 32 0 4 3 39 Ukrajna 233 24 257 52 81 88 478 USA 217 60 277 1 11 13 302 EU-15 4 099 621 4 720 83 402 235 5 441 EU-9* 1 281 162 1 443 44 190 190 1 867 Európa 7 270 1 036 8 306 360 1 943 829 11 438 Ázsia 210 73 283 4 8 15 309 Afrika 10 5 15 0 0 3 17 Amerika 297 80 377 2 13 16 408 Ausztrália 32 6 38 0 0 1 39 ÖSSZESEN 7 819 1 200 9 019 366 1 964 863 12 212 * A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint Vásárlás; 7 290 ezer fő; 21% Átutazás; 11 907 ezer fő; 35% Egyé b; 2 040 ezer fő; 6% Üzleti ; 1 569 ezer fő; 5% ; 11 128 ezer fő; 33% A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 19

2.10 A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók* szerinti megoszlása, többnapos látogatók Országok, országcsoportok Budapest Közép- Dunavidék Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Balaton Észak- Magyarország Tiszató Közép- Dunántúl Dél- Alföld Dél- Dunántúl % Összesen Ausztria 12,2 2,1 0,9 41,5 2,8 17,8 1,2 13,4 1,8 6,3 100,0 Egyesült Királyság 63,0 5,3 1,5 6,8 3,2 7,1 2,0 5,7 2,6 2,7 100,0 Franciaország 47,5 4,4 2,3 10,7 4,6 10,8 2,0 9,2 4,0 4,5 100,0 Hollandia 31,1 3,8 2,6 12,6 5,3 20,9 3,5 10,2 3,7 6,2 100,0 Horvátország 18,0 2,3 0,9 14,9 1,5 20,0 1,4 7,7 5,3 27,8 100,0 Lengyelország 25,6 3,4 13,4 4,3 17,1 18,3 4,3 5,4 5,4 2,8 100,0 Németország 23,8 2,9 2,3 19,1 4,2 24,9 2,5 10,5 3,9 5,9 100,0 Olaszország 36,7 4,6 2,3 13,2 4,7 13,6 3,2 9,8 4,8 7,0 100,0 Románia 27,1 4,2 12,1 6,2 4,3 8,2 5,4 7,2 21,2 4,1 100,0 Svájc 33,1 4,9 2,1 15,9 3,5 18,2 1,9 9,5 3,8 7,0 100,0 Svédország 48,0 4,6 2,0 7,8 5,0 12,6 3,9 7,0 4,8 4,2 100,0 Szerbia és Montenegró 26,3 3,9 5,2 3,9 1,6 6,5 2,2 3,9 41,6 4,9 100,0 Szlovákia 19,6 4,3 3,8 11,9 9,8 15,9 3,0 25,4 2,6 3,8 100,0 Szlovénia 16,2 0,1 0,3 35,1 0,8 30,8 0,2 5,0 3,4 8,1 100,0 Ukrajna 22,6 1,7 49,3 1,3 8,5 4,7 5,5 1,7 3,4 1,3 100,0 USA 55,5 5,3 1,7 9,1 4,7 8,0 1,9 8,2 2,5 3,1 100,0 EU-15 26,5 3,1 1,7 24,3 3,8 18,8 2,1 10,9 3,2 5,7 100,0 EU-9** 22,2 4,0 5,3 12,1 10,0 17,4 3,1 18,8 3,5 3,7 100,0 Európa 26,2 3,4 5,5 17,1 4,9 16,0 2,8 10,9 7,7 5,4 100,0 Ázsia 66,0 4,9 2,0 6,5 3,7 5,0 1,3 6,9 2,0 1,9 100,0 Afrika 67,5 1,3 4,8 1,0 5,8 6,0 2,6 7,5 1,7 1,8 100,0 Amerika 56,5 5,3 2,1 8,4 4,7 7,6 2,2 7,5 2,3 3,3 100,0 Ausztrália 68,6 4,6 0,9 3,0 2,8 9,5 0,7 6,0 1,5 2,3 100,0 ÖSSZESEN 28,9 3,6 5,3 16,4 4,9 15,3 2,7 10,6 7,3 5,2 100,0 * A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek. ** A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerint megoszlása Közép-Dunántúl 12% Dél-Alföld 11% Dél-Dunántúl 4% Budapest 18% Közép-Dunavidék 2% Ti sz a-tó 2% Balaton 8% Ész ak - Magyarország 5% Nyugat-Dunántúl 25% Ész ak -Al föl d 13% 20 Központi Statisztikai Hivatal

2.11 A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai ok Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen millió forint egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) millió forint egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) millió forint egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) 2004. I. negyedév 40 191 11,2 158 802 9,3 198 993 9,7 2004. II. negyedév 50 052 8,9 170 435 9,0 220 487 8,9 2004. III. negyedév 56 387 7,9 207 630 7,2 264 017 7,3 2004. IV. negyedév 45 640 8,5 92 663 8,5 138 302 8,5 ÖSSZESEN 192 269 8,9 629 531 8,3 821 800 8,4 Ebből: szomszédos országok 167 871 9,3 209 219 5,7 377 090 6,9 A magyarországra érkező külföldi látogatók átlagos, egy napi költése fő/nap 11 000 Ft 9 000 Ft 7 000 Ft 5 000 Ft 2004 I. negyedév 2004 II. negyedév 2004 III. negyedév 2004 IV. negyedév Egynapos látogatók Tartózkodók Látogatók összesen 2.12 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók millió Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 4 690 863 5 553 29 624 4 277 736 40 191 2004. II. negyedév 8 482 1 309 9 791 32 621 6 451 1 188 50 052 2004. III. negyedév 8 158 1 521 9 679 28 608 17 207 894 56 387 2004. IV. negyedév 6 060 1 465 7 526 27 207 9 699 1 208 45 640 ÖSSZESEN 27 391 5 158 32 549 118 060 37 634 4 027 192 269 A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 21

2.13 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók millió Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 102 576 33 406 135 981 8 400 950 13 471 158 803 2004. II. negyedév 124 564 31 375 155 939 2 355 829 11 313 170 435 2004. III. negyedév 172 168 19 405 191 573 3 827 4 627 7 604 207 630 2004. IV. negyedév 66 070 15 254 81 324 3 166 2 780 5 393 92 663 ÖSSZESEN 465 378 99 440 564 817 17 748 9 185 37 780 629 531 2.14 A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen Országok; országcsoportok millió forint egy fő egy napjára jutó költés, ezer Ft millió forint egy fő egy napjára jutó költés, ezer Ft millió forint egy fő egy napjára jutó költés, ezer Ft Ausztria 52 149 16,5 115 887 9,3 168 036 10,8 Egyesült Királyság 217 7,0 24 888 14,5 25 105 14,4 Franciaország 610 6,3 19 088 13,0 19 698 12,6 Hollandia 515 5,9 14 195 10,1 14 710 9,8 Horvátország 6 841 7,0 4 580 6,6 11 420 6,8 Lengyelország 2 115 4,3 14 534 6,3 16 648 6,0 Németország 6 471 6,9 145 012 9,2 151 483 9,1 Olaszország 1 296 5,3 26 369 13,0 27 665 12,1 Románia 38 180 7,7 39 861 3,3 78 041 4,6 Svájc 352 6,3 11 064 10,0 11 416 9,8 Svédország 230 5,3 8 506 11,8 8 736 11,5 Szerbia és Montenegró 29 745 12,1 17 734 4,5 47 479 7,4 Szlovákia 20 743 5,2 23 207 4,5 43 950 4,8 Szlovénia 3 143 6,2 1 048 7,1 4 191 6,4 Ukrajna 17 071 8,6 6 902 3,0 23 973 5,6 USA 631 10,0 31 083 12,1 31 714 12,1 EU-15 62 230 13,1 392 345 10,2 454 575 10,5 EU-9* 27 771 5,0 50 590 5,5 78 360 5,3 Európa 190 667 8,8 545 136 7,8 735 802 8,1 Ázsia 822 19,0 34 096 15,0 34 918 15,1 Afrika 1 5,9 2 128 15,1 2 129 15,1 Amerika 739 10,8 43 577 12,6 44 316 12,5 Ausztrália 40 42,1 4 594 15,4 4 634 15,5 ÖSSZESEN 192 269 8,9 629 531 8,3 821 800 8,4 * A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. 22 Központi Statisztikai Hivatal

2.15 A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 9 100 16 500 9 700 18 900 3 500 3 300 11 200 2004. II. negyedév 8 100 13 600 8 600 16 600 3 000 2 900 8 900 2004. III. negyedév 8 500 13 300 9 000 17 200 4 200 3 400 7 900 2004. IV. negyedév 7 700 13 800 8 400 15 800 4 000 4 200 8 500 ÖSSZESEN 8 300 14 000 8 800 17 100 3 800 3 400 8 900 2.16 A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 9 500 19 700 10 900 20 900 3 400 3 500 9 300 2004. II. negyedév 9 400 18 400 10 400 15 600 2 300 3 200 9 000 2004. III. negyedév 7 400 15 800 7 900 11 000 2 300 3 500 7 200 2004. IV. negyedév 9 700 18 700 10 600 12 300 2 200 3 100 8 500 ÖSSZESEN 8 600 18 200 9 500 15 300 2 300 3 400 8 300 2.17 A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi fogyasztásának szerkezete Költéselemek Külföldi látogatók költése egynapos látogatók többnapos látogatók együtt millió Ft Szállás étkezéssel 410 159 205 159 615 Szállás étkezés nélkül 99 57 743 57 843 Étkezés vendéglátóhelyen 16 088 60 910 76 998 Vásárolt élelmiszer, ital 48 315 42 722 91 036 Nemzetközi közlekedés 943 21 005 21 948 Belföldi távolsági közlekedés 479 2 942 3 422 Belföldi helyi közlekedés 81 1 743 1 825 Autóbérlés 263 3 941 4 204 Üzemanyag 16 112 28 899 45 011 Kulturális programok 1 149 14 240 15 390 Egynapos kirándulás Magyarországon befizetve 96 2 587 2 683 Egészségmegőrzés 4 233 16 572 20 804 Gyógyászat 4 143 14 203 18 346 Szórakozás 1 811 28 561 30 372 Sport, fitness 459 6 479 6 937 Biztosítás 277 2 443 2 720 Egyéb ajándék vásárlás 77 520 88 594 166 114 Tanulás 288 1 755 2 043 Egyéb költés 19 502 74 987 94 488 ÖSSZESEN 192 269 629 531 821 800 A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 23

3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ TURISZTIKAI KERESLET 3.1 A külföldre látogatók száma és aránya Egynapos látogatók száma (ezer fő) aránya (%) 1-3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) Többnapos látogatók aránya (%) 4 vagy több éjszakát eltöltők száma (ezer aránya (%) fő) Látogatók összesen száma (ezer fő) aránya (%) 2004. I. negyedév 1 390 46,5 582 19,5 1 018 34,0 2 990 100,0 2004. II. negyedév 2 475 60,3 624 15,2 1 005 24,5 4 103 100,0 2004. III. negyedév 2 682 49,0 738 13,5 2 049 37,5 5 468 100,0 2004. IV. negyedév 2 916 67,9 684 15,9 697 16,2 4 297 100,0 ÖSSZESEN 9 462 56,1 2 627 15,6 4 768 28,3 16 858 100,0 3.2 A külföldre látogatók tartózkodási ideje Egynapos látogatók 1-3 éjszakát eltöltők Többnapos látogatók 4 vagy több éjszakát eltöltők Látogatók összesen (ezer nap) összesen (ezer nap) átlagosan eltöltött idő (nap) összesen (ezer nap) átlagosan eltöltött idő (nap) összesen (ezer nap) átlagosan eltöltött idő (nap) 2004. I. negyedév 1 390 1 821 3,1 8 982 8,8 12 193 4,1 2004. II. negyedév 2 475 1 841 3,0 9 044 9,0 13 360 3,3 2004. III. negyedév 2 682 2 255 3,1 19 799 9,7 24 735 4,5 2004. IV. negyedév 2 916 1 974 2,9 6 473 9,3 11 363 2,6 ÖSSZESEN 9 462 7 891 3,0 44 298 9,3 61 650 3,7 Ebből: szomszédos országokból 9 400 5 464 2,9 12 526 7,6 27 390 2,1 3.3 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, egynapos látogatók % Üzleti Turisztikai motiváció együtt Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 16,3 1,4 17,8 0,1 73,5 8,6 100,0 2004. II. negyedév 21,2 1,8 23,0 0,6 69,6 6,8 100,0 2004. III. negyedév 17,6 2,1 19,7 0,3 68,9 11,0 100,0 2004. IV. negyedév 17,0 2,4 19,4 0,4 66,3 13,9 100,0 ÖSSZESEN 18,2 2,0 20,2 0,4 69,0 10,5 100,0 24 Központi Statisztikai Hivatal

3.4 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, többnapos látogatók % Üzleti Turisztikai motiváció együtt Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 79,9 7,2 87,1 1,3 2,7 8,9 100,0 2004. II. negyedév 80,3 10,2 90,4 1,0 2,4 6,2 100,0 2004. III. negyedév 90,6 4,3 94,9 0,6 1,6 2,9 100,0 2004. IV. negyedév 79,2 9,2 88,4 0,9 3,9 6,8 100,0 ÖSSZESEN 83,9 7,1 91,0 0,9 2,4 5,7 100,0 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint többnapos látogatók 84% Üzleti 7% Egyéb 6% Vásárlás 2% Tanulás 1% 3.5 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, egynapos látogatók Szomszédos országok EU-15 EU-9 EU Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália Összesen 2004. I. negyedév 99,6 28,3 24,7 53,0 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 2004. II. negyedév 99,7 23,8 27,6 51,4 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 2004. III. n.év 99,3 20,7 25,2 45,9 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 2004. IV. n..év 98,9 30,0 23,3 53,3 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 ÖSSZESEN 99,3 25,5 25,2 50,7 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 3.6 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, többnapos látogatók Szomszédos országok EU-15 EU-9 EU Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália Összesen 2004. I. negyedév 51,5 52,4 23,9 76,3 93,6 1,8 2,9 1,5 0,3 100,0 2004. II. n.év 46,1 48,5 17,6 66,1 93,6 1,7 2,8 1,7 0,2 100,0 2004. III. n.év 45,5 45,7 16,4 62,2 95,7 0,5 2,7 0,9 0,3 100,0 2004. IV. n.év 48,0 48,8 21,1 69,9 94,5 1,2 2,0 1,7 0,6 100,0 ÖSSZESEN 47,4 48,4 19,2 67,5 94,5 1,2 2,6 1,3 0,3 100,0 A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 25

3.7. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként Országok, országcsoportok Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen száma (ezer fő) tartózkodási ideje (ezer nap) Ausztria 2 378 1 098 3 476 2 378 5 807 8 186 Egyesült Királyság 2 103 105 2 1 468 1 470 Franciaország 0 235 235 0 2 027 2 027 Hollandia 0 129 129 0 1 027 1 027 Horvátország 86 309 395 86 2 238 2 324 Lengyelország 17 302 319 17 1 636 1 653 Németország 24 791 815 24 6 361 6 384 Olaszország 5 569 575 5 4 660 4 665 Románia 2 370 916 3 286 2 370 4 900 7 270 Svájc 1 219 220 1 1 709 1 710 Svédország 0 47 47 0 648 648 Szerbia és Montenegró 276 155 431 276 745 1 021 Szlovákia 2 082 770 2 851 2 082 3 143 5 224 Szlovénia 274 41 315 274 175 449 Ukrajna 1 935 219 2 154 1 935 980 2 915 USA 0 60 60 0 1 754 1 754 EU-15 2 412 3 576 5 988 2 412 27 282 29 694 EU-9* 2 382 1 419 3 801 2 382 6 666 9 048 Európa 9 462 6 991 16 452 9 462 46 163 55 624 Ázsia 0 87 87 0 1 235 1 235 Afrika 0 194 194 0 1 930 1 930 Amerika 0 99 99 0 2 505 2 506 Ausztrália 0 24 25 0 355 355 ÖSSZESEN 9 462 7 395 16 858 9 462 52 188 61 650 * A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. 3.8 A külföldre látogatók költése Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen millió forint egy fő egy napjára jutó költés, Ft millió forint egy fő egy napjára jutó költés, Ft millió forint egy fő egy napjára jutó költés, Ft 2004. I. negyedév 15 189 10 927 106 120 9 823 121 309 9 949 2004. II. negyedév 23 637 9 550 117 476 10 793 141 114 10 562 2004. III. negyedév 27 517 10 260 178 745 8 105 206 262 8 339 2004. IV. negyedév 26 925 9 233 82 877 9 811 109 802 9 663 ÖSSZESEN 93 268 9 858 485 218 9 297 578 487 9 383 26 Központi Statisztikai Hivatal

3.9 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, egynapos látogatók millió Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 1 898 245 2 143 7 12 381 658 15 189 2004. II. negyedév 2 849 425 3 274 81 19 937 345 23 637 2004. III. negyedév 2 588 1 953 4 541 58 21 652 1 266 27 517 2004. IV. negyedév 3 146 1 045 4 191 70 21 474 1 190 26 925 ÖSSZESEN 10 480 3 668 14 148 217 75 443 3 460 93 268 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint 70% Üzleti 7% Egyéb 3% Vásárlás 19% Tanulás 1% 3.10 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, többnapos látogatók millió Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen 2004. I. negyedév 82 377 8 174 90 551 1 718 7 201 6 650 106 120 2004. II. negyedév 89 407 11 365 100 772 1 099 12 081 3 524 117 476 2004. III. negyedév 155 103 9 706 164 809 1 383 9 583 2 970 178 745 2004. IV. negyedév 66 351 9 069 75 420 1 273 3 236 2 948 82 877 ÖSSZESEN 393 238 38 314 431 552 5 473 32 101 16 092 485 218 A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 27

28 Központi Statisztikai Hivatal

FÜGGELÉK Kérdőívek