Jelentés a turizmus évi teljesítményéről

Átírás

1 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal szeptember Tartalom Bevezetés A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban működő vállalkozások... 3 Foglalkoztatás, keresetek... 3 Fogyasztói árak... 4 Beruházások... 6 Árbevételek, jövedelmezőség... 6 Szálláshely-szolgáltatás... 6 Vendéglátás... 7 Turizmus a fizetési mérlegben Az utasforgalom, a külföldi turisztikai kereslet és fogyasztás... 9 A Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb jellemzői... 9 A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai, fogyasztása A lakosság belföldi turisztikai utazásai Hétvégi típusú utazások A négy- és annál több éjszakás utak jellemzői Az utazásból való kimaradás okai A lakosság utazásai külföldön A külföldre tett utazások száma és főbb jellemzői A külföldi utazáshoz kapcsolódó külföldi költés A lakosság belföldre és külföldre irányuló többnapos szabadidős utazásainak összehasonlítása Szálláshely-szolgáltatás A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Az egyéb (2009-ig magán-) szálláshelyek A nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi szabadidős (nonprofit) szálláshelyek Utazásszervezés Vendéglátás Egyéb turisztikához köthető információk Idegenforgalmi adó Üdülésicsekk-forgalom a kereskedelmi szálláshelyeken Idegenvezetők Magyarországon Módszertani megjegyzések, fogalmi meghatározások Adatforrások Kapcsolódó jogi anyagok Táblázatok Elérhetőségek

2 BEVEZETÉS A turizmus húzóhatása több nemzetgazdaság ágban érvényesül, ehhez kapcsolódik a lakosság és a külföldi látogatók kiadásainak jelentős része. Kétségtelen, hogy a fizetőképes kereslet kedvezőtlen alakulása a turizmus teljesítményeit is csökkentette a válság időszakában, mivel a jövedelmek csökkenése miatt elsősorban a viszonylag jobban nélkülözhető javak, szolgáltatások fogyasztására jut kevesebb. A szabadidőprogramok kiadásainak hosszabb ideje tartó visszaesése 2011-ben is tapasztalható, ezt igazolják az itt összefoglalt statisztikai eredmények is. A fontosabb eredmények a turizmus következő, egymással összefüggő témaköreire vonatkoznak, a korábbi években közreadott mutatósorozatokkal is összehasonlítva: A külföldiek és a belföldiek turisztikai utazásai A lakosság utazási szokásai Hazai szálláshely-szolgáltatások Utazásszervezés Vendéglátás A turizmus egyéb feltételei. A témakörök megállapításai a szakmai közönség érdeklődéséhez igazodnak, a fontosabb, es statisztikai adatokkal, táblázatokkal, diagramokkal is szemléltetve a folyamatokat. A részletes adatsorok a hivatkozott adatbázistáblákban, illetve a mellékletben közölt statisztikai táblázatokban elérhetők. 1. A TURIZMUS FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI A turizmus gazdasági környezete A turizmus alapágazataiba tartozik a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást (55. és 56. ágazatokat) tartalmazó I nemzetgazdasági ág, valamint az utazásközvetítés, -szervezés, egyéb foglalás (N79) ágazat. 1. ábra Bruttó hozzáadott érték alakulása a nemzetgazdaságban és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazgasági ágban (előző év = 100) % év Nemzetgazdaság Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1.1 A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói 2

3 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A turizmus a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ággal van a legszorosabb kapcsolatban, amelyben a bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye 2011-ben 1,3%- kal, 340,4 milliárd forintra csökkent ( 2010-ben 344,8 milliárd forint volt). A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2011-ben 5,2%-kal nőtt a nemzetgazdaság egészében. A munkanélküliségi ráta kismértékben csökkent, és megközelítette a 11%-ot, az infláció Magyarországon 3,9% volt. A turizmusban működő vállalkozások A turizmus a kis- és középvállalkozások (KKV) egyik jellemző tevékenységi területe az alapágazataiban működő vállalkozások 40%-a társas vállalkozás, ezen működő cégek 97%-a kis létszámú (20 fő alatti), főként korlátolt felelősségű társaságként vagy betéti társaságként regisztrált. A turisztikai alapágazatba tartozó 31 ezer társas vállalkozás 6,5%-a az utazásszervezés, 13%-a szálláshely-szolgáltatás, 80%-a a vendéglátási szakágazatokba tartozik. A tevékenység jellege miatt a nagyobb alkalmazotti létszámú vállalkozások elsősorban a szállodai szolgáltatások, a rendezvényi étkeztetés, egyéb vendéglátás szakágazatok területén működnek, míg a kis létszámú vállalkozások inkább az éttermi, mozgó vendéglátás és az italszolgáltatás területén vannak jelen. A turizmus alapágazataiban regisztrált 87 részvénytársaságból 54 szálláshely-szolgáltatásokat nyújt, 18 pedig az éttermi, mozgó vendéglátás szegmensben tevékenykedik. A nemzetgazdasági ág egyéni vállalkozóinak a száma meghaladja a 47 ezret. 1. tábla Társas vállalkozások száma a nemzetgazdaságban és a turizmus alapágazataiban, 2011 Ágazat Összesen Ebből a vállalkozás létszáma Nemzetgazdaság mindösszesen Turizmus alapágazatai összesen Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás együtt Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Regisztrált társas vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, december 31-én. A társas vállalkozások kétharmada többségében belföldi, nem közösségi tulajdonban, 5,2%-a pedig többségében vagy kizárólag külföldi tulajdonban van. (A fennmaradó 29% közösségi és egyéb vegyes tulajdonú.) A külföldi tulajdonlás elsősorban a vendéglátó-vállalkozásokra jellemző folyamán az előző évhez képest 11%-kal több vállalkozás szűnt meg vagy került felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás alá, mindemellett 15%-kal több vállalkozás alakult a turizmus alapágazataiban. A szállodai szolgáltatóknál ugyanezek az arányok sokkal jobb képet mutatnak: 6%-kal kevesebb szűnt meg, illetve 16%-kal több alakult. Foglalkoztatás, keresetek A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágban a vállalkozások (kölcsönzött munkaerő nélkül) 2011-ben 163,5 ezer főt foglalkoztattak, arányuk a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának számában 4,3%. 1 Az I ág foglalkoztatottjainak száma 2011-ben 5,8%-kal (9000 fővel) emelkedett, míg a nemzetgazdaságban összesen foglalkoztatottak száma 31 ezerrel nőtt. 1 Forrás: Táblák (STADAT) A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok és nemek szerint. 3

4 2. tábla A foglalkoztatottak száma (ezer fő) Megnevezés Nemzetgazdaság 3 930, , ,9 Ebből: Szolgáltatási ágazatok 2 469, , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I. ágazat) 157,2 154,5 163,5 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban foglalkoztatottak aránya, % 4,0 4,1 4,3 Mindössze 2 szállodai szolgáltató foglalkoztatott ezer főnél többet, és 62 esetben haladta meg a foglalkoztatottak száma a százat. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete ben 126 ezer forint volt az I ágban, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 103 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak 197 ezer forintot kerestek átlagosan. Az ág évi bruttó átlagkereseti nem emelkedtek számottevően, 2,5%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. A fő gazdaság ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb, a nemzetgazdasági átlagnak csupán az 59%-a. Fogyasztói árak A szolgáltatások árai igazodnak a fogyasztóiár-változás 3 országos alakulásához. A évi fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. 2. ábra A fogyasztói árak alakulása (előző év = 100) % év Ország Szálláshely-szolgáltatás Szolgáltatás Vendéglátás 1.7 Szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások fogyasztóiár-indexe től az árváltozás eltérő a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén. A vendéglátási szolgáltatások (I56) áremelkedése ebben az időszakban meghaladta a szolgáltatási (és általában a teljes) fogyasztóiár-indexet is, viszont a szálláshely-szolgáltatók (I55) a növekvő kínálat hatására nem tudtak árnövekedést érvényesíteni. 2 Forrás: Táblák (STADAT) Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban. 3 Forrás: Táblák (STADAT) Fogyasztóiár-index a javak főbb csoportjai szerint, havonta. 4

5 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A belföldi turistákra számított turizmusárindex 5,4%-kal emelkedett 2011-ben. A szálláshely-szolgáltatásért 1,5%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a vendéglátás mindeközben 2,8%-kal drágult. Belföldiek turizmusár-indexe áru- és szolgáltatáscsoportonként, tábla Áruk és szolgáltatások Magyarok utazásai belföldön súly a fogyasztásban árindex (előző év = 100,0) Szálláshely 26,6 92,9 Vendéglátás 18,9 104,8 Belföldi közlekedés 3,9 110,2 Üzemanyag 15,7 120,9 Kulturális szolgáltatások 3,9 107,0 Egészségmegőrző és gyógyászati szolgáltatások, sport 2,9 107,4 Vásárolt élelmiszer és ital 12,8 103,5 Ajándékvásárlás és egyéb kiadások 9,0 104,9 Utazási irodai befizetés 6,4 101,7 Együtt 100,0 104,2 A külföldi turisták által keresett áruk és szolgáltatások árai 3,8%-kal drágultak. A külföldi turistákat jellemző fogyasztói kosárban a legnagyobb súlyú tételek közül a szálláshely-szolgáltatás ára 2,5%-kal, míg a vendéglátásé 2,7%-kal drágult 2011-ben. Külföldiek turizmusár-indexe áru- és szolgáltatáscsoportonként, tábla Áruk és szolgáltatások Külföldiek fogyasztása súly a fogyasztásban árindex (előző év = 100,0) Szálláshely 26,3 100,1 Vendéglátás 19,1 104,8 Nemzetközi közlekedés 8,5 109,1 Belföldi közlekedés 1,8 110,3 Üzemanyag 3,8 120,9 Kulturális szolgáltatások 6,8 106,8 Egészségmegőrző és gyógyászati szolgáltatások, sport 8,8 104,8 Vásárolt élelmiszer és ital 6,7 103,5 Ajándékvásárlás és személyes kiadások 17,6 103,6 Egyéb kiadások 0,5 102,6 Együtt 100,0 104,5 Az egyes szolgáltatáscsoportok külföldi és a belföldi keresletére számított árváltozás eltérése a fogyasztási szerkezet különbségére vezethető vissza. 5

6 Beruházások A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág összes beruházásában 4 60% az épület- és építmény-, 40% a gép-, berendezés célú kiadások aránya, ebből 7% a járműbeszerzés. Az ág beruházásainak volumenét a korábbi évek beruházási boom -ja után 2009-től folyamatos csökkenés jellemzi ben folyó áron 36 milliárd forint értékben történt beruházás a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágban, ami 11%-os volumencsökkenést jelent. Az épület- és belföldigépberuházások volumencsökkenésének mértéke 14, illetve 13%. A hitelkínálat szűkülése az ág beruházásait fokozottan érintette, újabb hitelek kihelyezésére kisebb lett az esély, a korábbi hitelek bedőltek, több szállodaingatlan banktulajdonba került. Árbevételek, jövedelmezőség A 2008 második felében kezdődő és a következő évben kiteljesedett nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság negatív hatása tükröződik az ág vállalkozásainak gazdálkodását jellemző eredményességi mutatók alakulásában is. Ezek az adatok a kézirat leadásakor csak 2010 végéig állnak rendelkezésre. Szálláshely-szolgáltatás A kereskedelmi szálláshelyet üzemeltető és statisztikai főtevékenységüket tekintve a szállodai szolgáltatás (TEÁOR 08 szerint az I5510) szakágazatba sorolt, a társaságiadó-bevallás hatálya alá tartozó 856 vállalkozás értékesítésből származó nettó árbevétele 2010-ben 166 milliárd forint volt ben az üzemi tevékenység eredménye alapján a szállodai szolgáltatást nyújtó vállalkozások valamivel több mint 54%-a ért el összesen 12,7 milliárd forint nyereséget, amelynek közel kétharmadát az egy milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt teljesítő vállalkozások állították elő. A fontosabb szálláshely-szolgáltatók gazdálkodási adatai, tábla Mutatók Vállalkozások száma, db Ebből: Nyereséges, db Értékesítés nettó árbevétele, millió Ft Árbevétel-arányos üzemi (üzleti) eredmény, % 1,5-7,7 0,2 Befizetendő áfa, millió Ft 15,7 12,2 10,8 1.8 Kereskedelmi szálláshellyel rendelkező a társasági adó hatálya alá tartozó, statisztikai főtevékenységük szerint a szállodai szolgáltatás (TEÁOR ) szakágazatba sorolt vállalkozások gazdálkodásának adatai, Az értékesítés nettó árbevételének 61%-a az egymilliárd forint feletti árbevételt elérő 27 vállalkozás teljesítményében koncentrálódott. Működési zavarok jele az alacsony árbevétel-arányos üzemi eredmény, továbbá, hogy tízmilliárdos nagyságrendben negatív az adózás előtti és utáni eredmény. A vállalkozásokok hosszú lejáratú hiteleinek állománya (az időszakban milliárd forint) 60% körüli eladósodottsági mutatót eredményez, alacsony a rövid lejáratú likviditási mutató. Ebben a körben a 2010-ben felszámított, fizetendő általános forgalmi adó meghaladta a 39 milliárd forintot, a költségvetésbe kerülő (a visszatérítésekkel csökkentett) áfa összege megközelítette a 11 milliárd forintot. 4 Forrás: Táblák (STADAT) évközi beruházási adatok. 6

7 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 2010-ben elérte a 361 millió forintot, de ez a évi eredménynek (2,8 milliárd forint) csak valamivel több mint 13%-a. 5 Összesen 466 vállalkozás volt nyereséges, az összes 12,7 milliárdos eredmény kétharmadát 14 vállalkozás érte el. A vállalkozások negatív eredménye miatt a tőke hatékonysága 6 alacsony, az elmúlt három évben negatív előjellel 10 18% között alakult, 2010-ben csekély a javulás a évi 10,8%-hoz mérten. Vendéglátás 2010-ben a statisztikai főtevékenységük szerint a vendéglátás ágazatba (TEÁOR 08 alapján 156 ágazat) sorolt több mint vállalkozás éves nettó árbevétele meghaladta a 446 milliárd forin-tot, ez 2,1%-kal több, az előző évinél, de 1,4%-kal kisebb a évi teljesítménynél. Az ágazat költségvetésbe befizetendő áfa összegének nagysága 2010-ben 25 milliárd forint volt. A fontosabb vendéglátó-adóalanyok gazdálkodási adatai, tábla Mutatók/ Évek Vállalkozások száma, db Ebből: Nyereséges, db Értékesítés nettó árbevétele, millió Ft Árbevétel-arányos üzemi (üzleti) eredmény, % -2,1-3,6-3,4 Befizetendő áfa, millió Ft 21,0 22,6 24, Statisztikai főtevékenységük szerint a vendéglátás (TEÁOR 08 szerint I56) ágazatba sorolt, a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások gazdálkodásának adatai, Az ágazat árbevételének közel 68%-a az éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba sorolt, valamivel több mint vállalkozás, további közel egyötöde pedig az egyéb vendéglátás (TEÁOR 03 szerint 55.5 Munkahelyi, közétkeztetés) szakágazatban működő 1143 vállalkozás teljesítményéből származik ban az üzemi (üzleti) eredmény alapján a teljes vendéglátás ágazat vállalkozásainak több mint 36%-a, 2010-ben már csak 31%-a volt nyereséges. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az elmúlt három esztendőben negatív volt, és folyamatosan csökkent, a veszteség 2010-ben meghaladta a 15 milliárd forintot, amely több mint másfélszerese a évinek. Az árbevétel-arányos üzemi eredmény mutatója között szintén negatív, 2010-ben a vendéglátás egészében 3,4%, míg az éttermi vendéglátás szakágazatban ennél rosszabb, 4,7% volt. Az ágazat egészében a rövid távú likviditási mutató értéke az elmúlt három évben alig változott (0,7). A hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 2010-ben már közel 89 milliárd forint volt, ez 14 milliárd forinttal meghaladja a évit. Az eladósodottsági mutató közel 74%. Az ágazat társaságiadó-fizetési kötelezettsége 2008-ban valamivel több mint 2 milliárd forint volt, 2010-ben ennél közel 18%-kal kevesebb, de meghaladta az 1,7 milliárd forintot. 5 Az üzemi (üzleti) eredmény számításánál pl. az immateriális javak, a tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, az értékvesztés és azok visszaírása miatt az Egyéb bevételek és Egyéb ráfordítások összege egyik évről a másikra igen eltérő mértékben változhat. E hozam és ráfordítás kategória akár egy-két vállalkozás esetében is olyan mértékű lehet, amely az egész alágazat összesített eredményére is döntő hatású. 6 Tőkehatékonysági mutató (Tőkearányos eredmény),%: (Adózott eredmény/saját tőke)*100. 7

8 Turizmus a fizetési mérlegben A Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérlegben, 2011-ben idegenforgalom jogcímen 1122 milliárd forint (4030 millió euró-) bevételt, illetve 496 milliárd forint (1782 millió euró-) kiadást mutatott ki, így az utasforgalmi egyenleg (625 milliárd forint) 1,5%-kal nőtt. Az idegenforgalmi bevételek részesedése a folyó fizetésimérleg-szolgáltatások bevételeiben 26%, kiadásaiban 14%, így jelentősen hozzájárulnak a szolgáltatási egyenleg aktívumához. 7 A forint euróhoz viszonyított átlagos árfolyama csak 1%-os gyengülést mutatott 2011-ben, de nagy az éven belüli ingadozás. Az év elején és végén erősebb, az év közepén a turistaszezonban gyenge volt a hazai fizetőeszköz, az árfolyam ingadozása ben 262 és 317 forint közötti. A gyengülés négy év alatt 11%. Forint/euró 320 A forint/euró árfolyam alakulása, ábra Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Az árfolyam ilyen nagy ingadozása ellentmondásos hatású a turisztikai kereslet szempontjából. A gyenge forint élénkíti a turisztikai keresletet, de a belföldi forgalomban visszafogja, mert inflációgerjesztő hatású, továbbá drágítja a külföldre utazást. 7 A fizetési mérleg tételei némileg eltérnek a külföldi látogatók (nem rezidensek) magyarországi, illetve a külföldre látogató magyarok fogyasztásának értékeitől. Ez utóbbi néhány milliárd forinttal azért mutat nagyobb értéket, mert az MNB, követve a Nemzetközi Valutaalap módszereit, a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások értékét a fizetési mérleg szállítási sorában és nem az idegenforgalom tételen számolja el. A nemzetközi személyszállítás rezidens szolgáltatóinak teljesítményét, illetve ennek igénybevételét magyarországi fogyasztásnak tekintjük, a külföldi szolgáltatókét ezzel szemben nem. Részletesen lásd 2.1 táblázat. 8 MNB napi középárfolyamai alapján. 9 Forrás: MNB. 8

9 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről 2. AZ UTASFORGALOM, A KÜLFÖLDI TURISZTIKAI KERESLET ÉS FOGYASZTÁS A rendszeres szakstatisztikai tájékoztatás része a külföldiek magyarországi tartózkodása, költése és a hazánkba látogatók egyéb jellemzőinek alakulása. A következő megállapítások a melléklet ( táblák) részletes turisztikai adataira alapozottak, az időszakok részletes elemzései az évközi gyorstájékoztatókban elérhetők. A Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb jellemzői A külföldiek magyarországi (2011. évi) látogatásainak száma (41,3 millió fővel) 3,5%-kal nagyobb, mint 2010-ben, az egy napra látogatóké 2,2, a több napra látogatóké 7,8%-kal nőtt ben 1,9%-kal érkeztek többen turisztikai céllal, mint egy évvel korábban, ebből az egynapos utak száma 4%-kal visszaesett, a többnaposaké 5,6%-kal bővült. Az összes látogató 33%-ának (13,6 millió fő) magyarországi útját a tartózkodás idejétől függetlenül szabadidős vagy üzleti célok 10 motiválták. Az egy napra látogatók száma (31 millió fő) a teljes utasforgalom háromnegyedét tette ki. Utazási céljaikat tekintve, dominánsak a nem turisztikai célok, 45%-uk átutazó. Az éjszakázás nélküli külföldi látogatók több mint négyötöde (26 millió fő) a szomszédos országokból érkezett. A szlovák, a román és az osztrák látogatások száma (együtt 20,3 millió fő) a legmagasabb. A román egy napra látogatók fő célja túlnyomórészt az átutazás, az osztrák (47%) és még inkább a szlovák látogatók (62%) körében a vásárlás a fő vonzerő. Az egynapos látogatásokon belül a turisztikai célú látogatóink száma közel 5 millió fő volt. A rokon- és barátlátogatás, valamint a városnézés volt a legnagyobb arányú turisztikai hajtóerő (30 31%). (A mellékletek országok szerint is kifejtik az utazási motivációkat.) 2011-ben a többnapos külföldi látogatások esetében láthatóan visszatértek a hosszabb időt eltöltő utazók, vagy a korábban néhány napra érkezők egy része ismét több időt szánt magyarországi pihenésére ben mind az 1 3 éjszakás, mind a 4 éjszakánál több időt itt tartózkodók száma közel azonos mértékben (7 9%) nőtt. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma az utazás motivációja szerint Millió fő ábra I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Turisztikai céllal érkezők Nem turisztikai céllal érkezők 10 Turisztikai motiváció: lásd Módszertani megjegyzések. 9

10 A több napra látogatók 84%-a turisztikai céllal érkezett, számuk 8,6 millió fő volt. A nem turisztikai célok között az átutazás és a munkavégzés a legnagyobb arányú. A turisztikai célú, többnapos látogatásokon belül a rokon- és barátlátogatások, a városnézések, az üdülés, valamint az egészségmegőrző utak tették ki az utazások több mint négyötödét. (A mellékletek országok szerint is kifejtik az utazási motivációkat.) A külföldiek összesen 99 millió napot töltöttek el Magyarországon, 3,6%-kal többet, mint az előző évben. A korábbi évekre jellemző folyamatos tartózkodási idő csökkenést követően, ben első ízben növekedett a külföldiek tartózkodási ideje, mely ily módon visszaerősödött a évi szintre. Az egy napra látogatók által eltöltött napok száma (31 millió nap) 2011-ben 2,2%-kal emelkedett. A külföldiek egy napnál rövidebb magyarországi utazásra, látogatásra fordított ideje 17 millió nap (a 14 millió átutazó nélkül). Ebből 10 millió nap történt vásárlási céllal, további 1,6, illetve 1,5 millió nap jutott városnézésre, valamint rokonlátogatásra. (A mellékletek országok szerint is kifejtik a tartózkodási időket.) 2011-ben a több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 6,6 nap volt, 0,3 nappal kevesebb, az előző évinél. Az átlagos tartózkodási idő az I. negyedévben volt a legrövidebb (5,9 nap), a II. negyedévben a leghosszabb (6,9 nap). A főszezonnak számító nyári hónapokban, július szeptemberben 6,8 nap ben a több napra látogatók száma 7,8%-kal nőtt, tartózkodási idejük azonban csak 3,8%-kal, így az átlagos tartózkodási idő 3,6%-kal esett vissza, ez a évi stagnálást, valamint az előtte lévő két év 6 8%-os visszaesését követte ben a turisztikai motivációval érkező 14 millió fő magyarországi tartózkodási idejének öszszege 60 millió nap, az átlagos tartózkodás hossza közel 4 nappal volt magasabb az átlagnál (2,4 nap). (A mellékletek az utazási motivációi szerint részletezik a tartózkodási időket, azok változásait.) A hazánkba érkező külföldiek demográfiai jellemzőit vizsgálva megállapítható, hogy a látogatók 45%-a nő, 55%-a férfi, arányuk évről évre szinte változatlan. Az egy napra Magyarországra látogató külföldiek 45%-a a 25 44, további 26%-uk a évesek csoportjába tartozik. A turisztikai céllal érkezők esetében a éves korosztályból kerül ki a látogatók 80%-a. Üzleti, munkavégzési és átutazási célú utakra elsősorban férfiak érkeztek, míg a vásárlási célú utaknál főként a nők részvétele a hangsúlyosabb ben a külföldi látogatók 8,5%-a, 3,5 millió fő érkezett repülővel, 75%-uk szabadidős, 20%-uk üzleti útra, számuk 10%-kal haladta meg egy évvel korábbit. A légi utasok legtöbbje turisztikai céllal érkezett, és egy fő egy napjára jutó kiadásaik jóval magasabbak, mint a közúton érkezőké. Legnagyobb turisztikai küldő országunk Németország esetében ez az összeg a repülővel érkezőknél 2011-ben napi , míg a közúti utasoknál napi forint volt. A légi úton érkezők összes tartózkodási ideje 31 ezer nap volt 2011-ben az összes tartózkodási idő 32%-a, ami 7%-kal haladta meg a évi adatokat. Míg a külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 nap, ugyanez a légi utasoknál 8,9 nap, a közúton érkezőknél az egy napra érkezők túlsúlya miatt 1,8 nap. (A mellékletek országok, motivációk, valamint Magyarország régiói szerint is bemutatják az egyes közlekedési módok említett jellemzőit.) A hazai és nem rezidens utazási irodák szervezésében 2,4 millió látogató érkezett külföldről 2011-ben, a látogatóforgalom 5,8%-a, ez 22%-kal több az előző évinél. (A mellékletek országok szerint is kifejtik az utazási irodák révén érkezők jellemzőit.) A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai, fogyasztása A külföldiek magyarországi kiadásainak összege 2011-ben 1200 milliárd forint volt, ami 0,8%- kal haladja meg az előző évit. A turisztikai célú kiadások 2,3%-kal növekedtek, a nem turisztikai bevételek 2,5%-kal csökkentek. A turisztikai kiadások negyede a németektől, 10%-a az osztrákoktól, 4 4%-uk a britektől, az olaszoktól és a hollandoktól származott. Előző évhez mérten a spanyolok és a portugálok, illetve az olaszok 23 24%-kal költöttek többet, míg a lengyelek turisztikai kiadásai 20%-kal visszaestek. A külföldiek nem turisztikai kiadásainak 73%-a a szomszédos országok- 10

11 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről ból érkezők vásárlásaiból tevődött össze, ezen kívül 5%-a a német, 3%-a a bolgár átutazóktól származott. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és magyarországi kiadásai Millió fő 30 Milliárd forint ábra Turisztikai célból utazók száma, ezer fő Nem turisztikai célból utazók száma, ezer fő Turisztikai célból utazók költekezése, milliárd Ft Nem turisztikai célból utazók költekezése, milliárd Ft A külföldi látogatók közül a turisztikai céllal utazók évi fogyasztása 847 milliárd forint volt, ebből 153 milliárd forint a gyógy- és egészség-megőrzési utakból, 138 milliárd a rokonlátogatásokból, 203 milliárd a városnézésekből, 180 milliárd a klasszikus üdülésre, pihenésre érkezők kiadásaiból származott. (A mellékletek országok szerint is kifejtik a külföldiek kiadásait, a fogyasztás típusai, valamint a motivációik csoportjai szerint.) A külföldi nem turisztikai célú utasok 2011-ben 353 milliárd forintot költöttek nálunk, ami az éves összes kiadás 29%-a. A kiadásokból 39% a vásárlások aránya, az átutazók és a munkavégzők kiadásai 27, illetve 23%-kal részesedtek. Az átutazók kiadásainak túlnyomó része az étkezés, az élelmiszer és egyéb vásárlás, valamint az üzemanyag tételeihez tartozott. Az egy napra érkezők 319 milliárd forintot költöttek 2011-ben, ez 3%-kal kevesebb, mint 2010-ben. Idesorolható az összes külföldi látogatók 75%-a az összes magyarországi fogyasztás 27%-ával. Ebből 15% (46,4 milliárd forint) a turisztikai motivációval érkezők költése. A turisztikai kiadások 2011-ben 1%-kal, az előző évben 4%-kal csökkentek. Az egy napra látogatók egy fő egy napi kiadásainak összege 5%-kal ( forintról forintra) csökkent. Ezen belül a turisztikai költések egy napjára jutó összege 2%-kal nőtt (2011-ben napi 9300 forint/fő), a nem turisztikai látogatók napi kiadásai 6%-kal csökkentek. A több napra látogatók a termékekre és szolgáltatásokra 881 milliárd forintot adtak ki, az egy napra látogatókéval szemben itt 2%-os a növekedés. A több napra érkezők turisztikai kiadásai 2010-ban 1, 2011-ben további 3%-kal emelkedtek, a nem turisztikai jellegűek nem változtak. A szabadidős kiadások növekedése 6%, ezen belül a gyógy- és egészség-turisztikai kiadásoké 17%. Az üzleti turizmushoz kapcsolódó évi költés 13%-kal kisebb, mint 2010-ben. (A mellékletek országok szerint is tartalmazzák a külföldiek egy főre és egy napra jutó kiadásait.) 11

12 A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai a látogatás célja szerint, ábra egy napra turisztikai céllal érkezők 4% több napra turisztikai céllal érkezők 66% több napra nem turisztikai céllal érkezők 7% egy napra nem turisztikai céllal érkezők 23% A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai, ábra Milliárd forint Németország Ausztria USA Egyesült Királyság Olaszország Hollandia Franciaország Portugália, Spanyolország Lengyelország Románia Kanada Csehország Egyéb országok összesen Egyéb motivációval érkezők kiadásai Turisztikai motivációval érkezők kiadásai A látogatók átlagos fogyasztási szerkezete összességében évről évre szinte változatlan. A turisztikai céllal érkezők költésszerkezete azonban jelentősen eltér a látogatók átlagos fogyasztási szerkezetétől. (A mellékletek az utazás motivációi és kiadási tételek szerint is tartalmazzák a külföldiek kiadásait.) 12

13 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A Magyarországra érkező külföldi látogatók fogyasztási szerkezete 8. ábra Egy éb motiv ációv al érkezők Turisztikai motiv ációv al érkezők Több napra látogatók Egy napra látogatók 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 % Szállás- és v endéglátó-szolgáltatások Üzemany ag-v ásárlás Egy éb árucikk Kulturális, sport- és egy éb turisztikai szolgáltatások. Közlekedés Élelmiszer, ital Gy ógy ászati és egészség-megőrzési szolgáltatások Egy éb szolgáltatások 13

14 3. A LAKOSSÁG BELFÖLDI TURISZTIKAI UTAZÁSAI A belföldi turisztikai utazások statisztikai adatait a melléklet táblái tartalmazzák, lakossági felmérés alapján. Itt a évi eredmények fontosabb megállapításai szerepelnek Az utazók 2011-ben az összesen 19 millió többnapos belföldi utazás alkalmával 77 millió napot, az előző évinél 4,4%-kal többet töltöttek el. A többnapos utazáson 11 részt vevők átlagosan 5,8 utazást tettek belföldön. A Közép-Magyarországon lakók az országos átlagnál jobban preferálják a saját régión kívülre tett utazásokat, bár az utazásokon tett idejük negyedét ők is a saját régiójukban töltik el. 7. tábla Utazási aktivitás régiónként, az utazáson részt vevők aránya a lakosságon belül, 2011 Az utas lakóhelye 1 3 éjszakás 4 és többéjszakás Összes többnapos utazáson részt vevők aránya,% Közép-Magyarország 31,1 28,5 41,9 Ebből: Budapest 37,0 34,1 48,7 Közép-Dunántúl 31,2 17,7 38,1 Nyugat-Dunántúl 19,2 18,6 29,8 Dél-Dunántúl 25,7 15,8 31,8 Észak-Magyarország 29,9 18,1 36,6 Észak-Alföld 21,3 14,1 28,8 Dél-Alföld 19,2 9,9 24,1 Átlagosan 26,2 19,2 34,3 3.2 A lakosság belföldi utazási aktivitása demográfiai, társadalmi és gazdasági jellemzők szerint, A lakosság turisztikai aktivitásának mértéke és annak változása függ az életkörülményektől, valamint az élet minőségétől. A turizmus a gazdasági fejlettség adott fokát is tükrözi, a hazai mutatók európai összehasonlításban is alacsonyak ben csak minden negyedik magyar tett rövid, és minden ötödik hosszú időtartamú utazást, az utazás legalább egyik formájában 34%-a vett részt, azaz a népesség kétharmada kimaradt a szabadidős utazás élményeiből évi rövid (1 3 éjszakás) utazások esetén az aktivitás 3,7%-kal kisebb az előző évinél, a 4 éjszakás és hosszabb utazásoknál 2,4%-kal nőtt. A turizmusban való részvétel esélyét befolyásolja a lakóhely régiója, továbbá a gazdasági aktivitás, az iskolai végzettség, az életkor, a háztartás jövedelmi, vagyoni helyzete (második otthon, illetve személygépkocsi birtoklása), a lakóhely településének nagysága. A szezonális ingadozás a hosszabb utazások tekintetében sokkal jelentősebb, mint a hétvégi típusú utazások esetében. 11 Két típusú, ún. utasprofil különböztethető meg. A hétvégi típusú utazást végzők rövid tartózkodási idejű turisták, akik 1 3 éjszakát töltenek távol állandó lakóhelyüktől, szokásos környezetüktől, és a hosszú időtartamú utazáson részt vevők, akik 4 éjszakát, vagy annál hosszabb ideig tartózkodnak a meglátogatott helyeken. A kirán dulás jellegű, egynapos belföldi utazásokat jelenleg nem figyeli a statisztika. 14

15 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A többnapos utazásokon részt vevő személyek aránya, ábra % I. II III. IV. negyedév 1 3 éjszakás 4 és többéjszakás Az utazások két legjelentősebb motivációja a szórakozás, pihenés, sportolás, illetve az ismerősök meglátogatása volt. A Balatonnál mind a hétvégi típusú, mind a hosszabb utazások esetében az első dominált, míg a többi régióban, a rövid utazások körében általában az utóbbi volt a jelentősebb. Figyelemre méltó, hogy két év alatt kétszeresére emelkedett az egészség-megőrzési célú utazásokon töltött idő (miközben az összes utazásra fordított idő csak 6%-kal nőtt). A lakosság 2011-ben 269 milliárd forintot költött belföldi turizmusra, ami folyó áron 6,4%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Szálláshely-szolgáltatások vásárlására 87 milliárd, vendéglátó-szolgáltatásokra és élelmiszerek vásárlására 69 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 59 milliárd forint jutott. Az egy utazó egy napjára jutó költés 3468 forint volt. (A melléklet táblázatai tartalmazzák a költések adatait motivációk és fontosabb kiadási csoportok szerint.) Költésszerkezet a többnapos belföldi utakon, ábra 20% 32% Szállás Étkezés 22% Közlekedés Egyéb 26% Hétvégi típusú utazások A magyar lakosság valamivel több mint negyede vett részt egy három éjszakáig tartó utazáson legalább egyszer 2011-ben, ami egy százalékpontos (3,7%-os) csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A fővárosban lakóknak a 37%-a, az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon élőknek az ötöde, az ország többi területén élő lakosságnak 26 31%-a utazott az elmúlt év során. 15

16 A háztartások összetétele szerint az egytagú háztartást alkotók jellemzően idősek, nyugdíjasok 24%-a, a 2 5 tagú háztartásokban élők 26 28%-a utazott 2011-ben. Az átlagosnál nagyobb a gyermekes háztartások esetén az arány, egy határig, amikor a háztartás létszáma 4 5 fő. A kor és az utazási aktivitás közötti kapcsolat szerint nagyobb a fiatalabbak esélye az utazásra. Többtagú háztartások esetén gyakori, hogy legalább a gyermek akár kiskorú is alkalmat kap az utazásra (gyermektáborokba, rokonokhoz). Az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás szerinti vizsgálat is helyenként többszörös eltérést mutat az utazásokon történő részvétel esélyét illetően. A belföldi utazáson töltött idő megoszlása az 1 3 éjszakás utakon, ábra 4% 1% 7% 32% Szórakozás, pihenés Rokon, ismerős meglátogatása Hobbi jellegű munka Hivatalos út Egyéb 56% A háztartások nagyobb része saját anyagi helyzetét rosszabbnak ítélte a korábbi éveknél, és ez természetesen hátrányosan érintette az utazást. A saját anyagi helyzetüket jónak ítélők 40%-a utazott, a magukat átlagos kategóriába sorolók harmada, míg a szerény, illetve nagyon szűkös körülmények között élőknek csupán 18 21%-a. A nyaralóval, hétvégi házzal rendelkező háztartások tagjainak 62%-a vett részt ilyen utazáson, a második otthonnal nem rendelkezőknek kevesebb mint negyede. A személygépkocsit használó háztartások tagjai jóval nagyobb arányban (30%) tesznek 1 3 éjszakás utazást, mint a személygépkocsit nélkülözők. A lakosság 2011-ben 14,6 millió hétvégi típusú utazást tett, melyek során összesen 42,5 millió napot töltött el, ami 8, illetve 9%-os növekedést mutatott egy év alatt, ami azt jelenti, hogy bár a lakosságnak a korábbiaknál kisebb része tesz hétvégi típusú utazást, ők azonban többször kelnek útra. Azoknak, akiknek része volt a hétvégi típusú utazásokban, átlagosan 6 alkalommal utaztak 2011-ben. A hétvégi típusú utazásoknál a választott közlekedési módok közül személygépkocsit 70, autóbuszt és vonatot 15 15%-ban vettek igénybe. Az utazáson töltött idő legnagyobb része (56%) rokon, ismerős meglátogatása céljából történt. Emellett a szórakozás, pihenés, sportolás (32%), illetve a hobbi jellegű munkavégzés (3,9%) voltak a legjelentősebb motivációs tényezők. A fentiekből következik a rokon, ismerős által biztosított szálláslehetőség dominanciája (62%) az igénybe vett szállástípusok között, míg 16%-ot képviselt a saját második otthon igénybevétele, a kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák (13%) voltak a legnépszerűbbek. Az utazások fogadó turisztikai régiók szerinti eloszlása tekintetében megállapítható, hogy a legnagyobb részük a saját régióba irányult. 16

17 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Az 1 3 éjszakás utak során eltöltött idő célrégió szerint, ábra Tisza-tó Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Balaton Észak-Magyarország Budapest Közép-Duna-vidék millió nap A hétvégi típusú utazások során az előző évinél folyó áron 14%-kal többet, 144 milliárd forintot költött el a lakosság, ennek 35%-át a Közép-Magyarországon lakók. A hétvégi típusú utazásokra fordított kiadásból megközelítőleg ugyanannyit (40 40 milliárd forintot) fordítottak szállásra, illetve közlekedésre, 14 milliárdot pedig vendéglátó-szolgáltatásokra. Az egy napra jutó költés nem nőtt olyan dinamikusan, mint az összes turisztikai kiadás, egy turista egy nap alatt az előző évinél 4,5%-kal többet, átlagosan 3381 forintot költött el. A négy- és annál több éjszakás utak jellemzői Hosszú időtartamú utazáson a lakosság 19%-a vett részt 2011-ben, ami kismértékű növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Az ország gazdaságilag kevésbé fejlett régióinak lakossága a turisztikai célú utazásoknak is kevésbé részese. A fővárosiak több mint harmada, az ország más területein lakóknak csupán a hatoda vett részt ilyen utazáson. A háztartás összetétele szintén jelentősen befolyásolta az utazáson való részvétel valószínűségét. Az egyedülállók 16, a gyermektelen fiatal párok 28, a 38 évesnél idősebbek által alkotott párok, illetve a három-, öttagú háztartásokban élők 20 22%-a vett részt ilyen utazáson. Az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás és a jövedelmi, anyagi helyzet szorosan összefüggenek egymással, és alapvetően befolyásolják a turizmusban való részvételt. Az egy évvel korábbihoz képest 1 2%-kal csökkent a hosszú időtartamú utazások, illetve az utazás során eltöltött napok száma. Az utazók által átlagosan megtett utazások száma 2,4 volt az év során ben a 4,4 millió négy- vagy annál több éjszakás utazás során 35 millió napot töltött el a lakosság, egy utazás átlagos időtartama így 7,9 nap volt. Az utazások legfontosabb motivációja a szórakozás, pihenés (59%) volt, míg minden negyedik utazás a rokonok, ismerősök meglátogatása céljából történt. A motiváció szoros kapcsolatban van a célrégióval; a Balatonnál töltött idő 82%-a a szórakozást, pihenést szolgálta, míg a többi régióban 39 65% volt a szórakozás, pihenés célú utazások, és 24 49% az ismerős meglátogatásának aránya. 17

18 A belföldi utazáson töltött idő megoszlása a négy- vagy annál több éjszakás utakon, % 13. ábra 4% 4% Szórakozás, pihenés Rokon, ismerős meglátogatása Hobbi jellegű munka 25% 59% Egészségmegőrzés Egyéb Az utazások közel háromnegyedénél személygépkocsit, 14%-nál vonatot, 11%-nál autóbuszt vettek igénybe az útnak indulók. Az eltöltött idő alapján az utak több mint egyharmadánál rokon vagy ismerős biztosított szálláslehetőséget, saját második otthont 27%-ban vettek igénybe, a szállodák részesedése 19% volt. A hosszú időtartamú utazások esetén a Közép-Magyarországon ezen belül is elsősorban Budapesten lakók kiemelt úti célja volt a Balaton, ahol közel 6 millió napot töltöttek. Kedvelt úti cél továbbá a Közép-Duna-vidék turisztikai régió, itt a vendégforgalom 41%-a a fővárosból származott. E két célrégió adta a teljes belföldivendég-forgalom felét. Az ország többi részére általában a régión belüli utazások voltak a jellemzők. A négy- vagy annál több éjszakás utak során eltöltött idő célrégió szerint, ábra Tisza-tó Dél-Dunántúl Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Budapest Közép-Duna-vidék Balaton millió nap A négy- és annál több éjszakás utazások során a lakosság 125 milliárd forintot költött el, ami még nominálisan is elmarad az egy évvel korábbitól. Szálláshely-szolgáltatásra 47, közlekedésre 19, vendéglátó-ipari szolgáltatásra 16 milliárd forintot fordították az utazók. Az egy utazó egy napjára jutó kiadás 3573 forint volt. 18

19 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Ezen belül jelentős különbségek figyelhetők meg az utazás motivációjának függvényében. Az egészségmegőrzés miatt tett utazásokon 8595 forintot, a pihenési célú utakon 4324 forintot, az ismerős meglátogatása, illetve a hobbimunka miatti utazásokon közel 1600, illetve 1300 forintot költött a lakosság. 15. ábra A turisztikai kiadások megoszlása a négy- vagy annál több éjszakás utakon fő motiváció szerint, 2011 % Szabadidős utak Ismerős meglátogatása Üzleti utak Egyéb utak Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb Az utazásból való kimaradás okai A magyar lakosság közel kétharmada nem vett részt éjszakai tartózkodással járó utazáson. A turizmusból való kimaradás legfőbb oka az anyagi lehetőségek hiánya a válaszolók fele ezt említette fő okként. Erre az ötvenezer főnél kisebb lélekszámú települések la kói hivatkoztak az átlagosnál gyakrabban. A lakosság 55 60%-a ítélte meg úgy, hogy anyagi helyzete rossz, illetve az még romlik is, emiatt az utazás hátrább szorul az igények kielégítésének sorrendjében. Itt a kimaradás a csökkenő, vagy hiányzó diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelem függvényében elemezhető. A másik két leggyakrabban említett ok az egészségügyi probléma (20%), illetve a munkából adódó kötelezettség (9%) volt. Az utazástól távolmaradók 15%-a nyilatkozott úgy, hogy bár szokott utazni, de a kikérdezést megelőző időszakban nem utaztak. Az utazásból való kimaradás oka, ábra 15% 4% 2% 9% Nem szeret utazni Munkából adódó kötelezettségek Anyagi okok 20% Egészségügyi okok Szoktak utazni, de most nem tették 50% Egyéb 19

20 4. A LAKOSSÁG UTAZÁSAI KÜLFÖLDÖN A lakosság külföldi turisztikai utazásainak statisztikai adatait a melléklet táblái tartalmazzák. Itt a évi eredmények fontosabb megállapításai szerepelnek. A külföldre tett utazások száma és főbb jellemzői A lakosság 2011-ben összesen 16,6 millió alkalommal utazott a határon túlra nagyrészt a schengeni belső határszakaszokon, illetve a Liszt Ferenc repülőtéren keresztül, ez 3,4%-os növekedést jelent 2010-hez képest. A növekedés motorja a szabadidős és a munkavégzési célú utak számának jelentős (7 9%-os) bővülése volt. Mindkét cél esetében a második negyedévben figyelhető meg a legnagyobb mértékű növekedés. Munkavégzési célból több mint egytizedével többen ingáztak naponta, mint az előző évben. A munka miatti napi utazások háromnegyede az osztrák határszakaszon valósult meg. Az üzleti turizmus az egy napra kiutazók körében jelentősen, a több napra külföldre látogatók között kisebb mértékben visszaesett, ami összességében 5,2%-os csökkenést okozott. Vásárlási céllal csak a harmadik negyedévben indultak többen külföldre, mint 2010-ben. Az egy és több napra külföldre látogatók megoszlása motiváció szerint, ábra % Szabadidős turizmus Üzleti turizmus 60 Tanulás Vásárlás 40 Munka Egyéb 20 0 Egy napra látogatók Több napra látogatók A évi külföldi utazások 48%-át turisztikai céllal, azaz szabadidős vagy üzleti motivációval tették. Összességében a turisztikai célból kiutazók között 2010-hez hasonlóan, 2011-ben is nagyobb volt a férfiak aránya. Üzleti, vadászati, egészség-megőrzési motivációval, illetve konferenciára elsősorban férfiak utaztak, gyógykezeltetésre, rokon- és barátlátogatásra, illetve vallási célból pedig nagyobb arányban nők. 20