Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Budapest, 2005

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és idegenforgalom-statisztikai osztálya ISBN Főosztályvezető: dr. Probáld Ákos Összeállította: Kaszás Krisztina (3. fejezet) Kerecsényi Beáta (8., 10. fejezet) Kovács Csaba (4. fejezet) Puskás László (2. fejezet) Tóth Balázs (4. fejezet) Virág Edina (1., 5., 6., 7., 9. fejezet) A kiadvány megrendelhető This publication can be ordered: KSH Marketingosztály HCSO, Marketing Section 1024 Budapest, Keleti Károly u Telefon: Phone: (36-1) Fax: (36-1) marketing.ksh@office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható This publication can be purchased: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt Statistical Bookshop 1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon Phone: (36-1) , valamint a KSH régiós igazgatóságain and the regional directorates of the HCSO Információszolgálat Information section: Telefon Phone: (36-1) ; Fax: (36-1) Internet:

3 Tartalomjegyzék 1. AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN Idegenforgalom a fizetési mérlegben Vállalkozások, foglalkoztatás, átlagkereset Beruházások NEMZETKÖZI UTASFORGALOM A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI A lakosság belföldi utazásai A lakosság utazásai külföldön A lakosság külföldi utazásainak jellemzői A lakosság külföldi utazásai az utazás célja szerint A lakosság kiadásai külföldi utakon A lakosság kiadásai külföldi utakon utazási célok szerint SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása A magánszálláshelyek kapacitása A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága A szállásfoglalás módja és az utazási célok A kereskedelmi szálláshelyek bevételei A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA VENDÉGLÁTÁS AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALMA, ELFOGADÓHELYEI IDEGENVEZETŐK MAGYARORSZÁGON FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK... 31

4 TÁBLÁZATOK A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, Az idegenforgalmi bevételek, kiadások és egyenleg alakulása, Magyarországra látogató külföldiek országonként, A határszakaszok utasforgalmi adatai, Nemzetközi utasforgalom a közlekedés módja szerint A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői, A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai, A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok szerint, A háztartások utazásai, A nem utazó háztartások megoszlása többnapos utazásoktól való távolmaradás oka szerint, Belföldi utazások száma és időtartama a lakóhely szerint, Belföldi többnapos utazások száma és időtartama, Belföldi utak megoszlása utazási cél szerint, Többnapos belföldi utazások száma az egyes megyékből és régiókból célrégió szerint, Többnapos belföldi utazások időtartama az egyes megyékből és régiókból célrégió szerint, A turisztikai kiadások összetétele a belföldi többnapos utakon úti cél szerint, A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, július A kereskedelmi szálláshelyek alkalmazottai, július A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, A magánszálláshelyek kapacitása, július A magánszálláshelyek vendégforgalma, A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma statisztikai régiók és kiemelt üdülőkörzetek szerint, A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái országok szerint, A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a szállásfoglalás módja szerint, A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a motiváció szerint, A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei, A kereskedelmi szálláshelyek fajlagos bevételei, Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára, A szállodai szobák száma és kihasználtsága, A szállodák szobafoglaltsága, A vendéglátóhelyek számának alakulása típusonként A vendéglátóhelyek számának alakulása típusonként és tervezési-statisztikai régiók szerint, december Jelmagyarázat = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő... = Az adat ismeretlen. 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

5 1. AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN 1.1. Idegenforgalom a fizetési mérlegben A Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérlegben 2004-ben idegenforgalom jogcímen 3265 millió euró bevételt mutatott ki, ennyi volt az utasforgalmi export értéke. Ez a 2003-ban elért idegenforgalmi bevételnél 9, a 2002-ben realizált bevételnél 17%-kal kevesebb. Az elmúlt év folyamán az idegenforgalmi bevétel a második negyedévtől kezdve elmaradt a 2003 azonos negyedévében befolyt összegtől ben az idegenforgalmi kiadások 6%-kal növekedtek a megelőző évhez képest, és 2302 millió eurót tettek ki (utasforgalmi import). Az idegenforgalmi szolgáltatások exportja és importja, millió euró Bevétel Kiadás Egyenleg 1. ábra A folyó fizetési mérleg idegenforgalmi egyenlege a bevételek visszaesésének, illetve a kiadások növekedésének következtében az elmúlt évben 962 millió euró volt. Az egyenleg 2001 óta folyamatosan csökkent, 2004-ben 25%-kal maradt el a évi, 42%-kal a évi egyenlegtől. 2. ábra forint/euró 275 A forint/euró árfolyam alakulása, jan. febr márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 5

6 1.2. Vállalkozások, foglalkoztatás, átlagkereset A turizmus számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal (H) van. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 2004 mindegyik negyedévében növekedett. A bővülés mértéke egyik negyedévben sem érte el a nemzetgazdaság egészének teljesítmény-növekedését. A H nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke az év egészét tekintve 3%-kal nőtt, a nemzetgazdaságban 4%-os növekedés mutatható ki. A év végén a nemzetgazdaságban működő vállalkozások közel 5%-a tevékenykedett a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban. Ez összesen 40 ezer vállalkozást jelentett 2004-ben, ami 4%-kal kevesebb volt, mint a megelőző évben. A szakmára az egyéni vállalkozások túlsúlya jellemző, az összes vállalkozás közel hattizede (23,7 ezer vállalkozás) működött ebben a vállalkozási formában. A társas vállalkozások nagyrésze (97%-a) korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság volt. 1. tábla A működő vállalkozások száma december 31-én (ezer) Megnevezés Nemzetgazdaság ebből: Szálláshely-szolgáltatás ebből: társas vállalkozás ebből: betéti társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság egyéni vállalkozás Vendéglátás ebből: társas vállalkozás ebből: betéti társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság egyéni vállalkozás A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ezer főt foglalkoztattak a kölcsönzött nemzetgazdasági ágban a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 2004-ben 148,8 munkaerő nélkül. A foglalkoztatottak száma 7%-kal nőtt a megelőző évhez képest. 2. tábla A foglalkoztatottak száma (ezer fő) Megnevezés Nemzetgazdaság 3 859, , , ,4 ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 143,0 137,3 139,4 148,8 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban foglalkoztatottak aránya, % 3,7 3,5 3,6 3,8 6

7 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2004-ben 90,2 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 70,5 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak 150,8 ezer forintot kerestek átlagosan. A gazdasági ág bruttó átlagkeresete 8%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. Ez meghaladja a nemzetgazdaság egészét jellemző 6%-os növekedést. Az emelkedés ellenére a H gazdasági ágban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag mindössze 62%-át tette ki 2004-ben. A fő gazdasági ágak közül a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb. Nem érte el a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A, B), illetve az építőipar (F) szintjét sem, míg az iparban (C-E) és a kereskedelemben (G) foglalkoztatottaké 36 56%-kal volt magasabb, mint a vizsgált gazdasági ágé. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete, 2004 Megnevezés Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak 3. tábla (forint/fő) Együtt Bruttó átlagkereset Nemzetgazdaság ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Nettó átlagkereset Nemzetgazdaság ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Beruházások A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás egészének beruházásait jellemző növekvő nemzetgazdasági ágban 2004-ben a beruházások értéke 35,8 milliárd forintot tett ki, Az elmúlt évben az ágazat beruházásai a tendenciával. ami 5%-kal kevesebb az előző évhez képest. nemzetgazdasági beruházások kevesebb mint A csökkenés ellentétes a nemzetgazdaság 1%-át jelentették, ami mérséklődést mutat az előző évekhez viszonyítva. 4. tábla A beruházások Megnevezés Beruházások folyó áron, milliárd forint Nemzetgazdaság 3 158, , , ,2 ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 33,7 40,7 37,1 35,8 Volumenindex (előző év = 100,0) Nemzetgazdaság 103,5 107,8 102,2 107,8 ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 102,1 115,8 88,2 95,1 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak aránya az összes beruházásból, % 1,1 1,2 1,0 0,9 7

8 2004-ben a beruházások értékének a felét az építési beruházások tették ki, az összes beruházás további 34%-át belföldi gépekre, 16%- át importgépekre költötték. 5. tábla A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak anyagi-műszaki összetétele folyó áron (millió forint) Belföldi- Import- Év Építés Egyéb Összesen gép-beruházás NEMZETKÖZI UTASFORGALOM A Határőrség 2004-ben 36,6 millió külföldi állampolgár belépését jelentette, ami 1%-os növekedést jelent a évihez képest. A Magyarországra látogató külföldiek 97%-a európai volt. Az Európai Unió 24 tagországából Magyarországra látogatók száma 8%-os emelkedést mutat, míg a korábbi 15 uniós tagországból ideérkezők száma 2%-kal nőtt. A német állampolgárok határátlépéseinek száma csökkent (4%-kal), viszont a nem környező országok állampolgárainak határátlépéseit nem számítva még mindig a németek jöttek a legnagyobb számban (3,1 millió belépő). Az Unió országaiból érkezők száma jelentősen emelkedett: Belgium (12%-kal), Nagy-Britannia (38%- kal), Görögország (16%-kal), Írország (25%- kal), Luxemburg (87%-kal), Portugália (33%- kal) és Spanyolország (26%-kal) tekintetében is. Az újonnan csatlakozó országok közül a legdinamikusabb emelkedést Csehország és Lengyelország mutatta (20 20%-kal). Az Amerikai Egyesült Államokból hazánkba látogató állampolgárok száma 13%-kal, az amerikai kontinensről érkezők száma pedig ugyanilyen arányban emelkedett. Az Afrikából érkezők száma gyakorlatilag stagnált, az Ázsiából érkezőké 13, míg az ausztrál kontinensről érkezőké 50%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Az Ázsiából érkezők közül jelentősen emelkedett a kínaiak (95%- kal) és a japánok száma (13%-kal), míg az izraeliek száma 10%-kal nőtt ben a magyar állampolgárok között 17,6 millió határátlépést regisztráltak, ami 23%-os bővülést jelent az előző évhez képest. A román határszakaszon erőteljesen élénkült a magyar állampolgárok határátlépéseinek száma, amely 130%-kal haladta meg az előző évit, hasonló arányban erősödött a magyar állampolgárok határátlépéseinek száma az ukrán határszakaszon is, ahol 103%- kal nőtt a személyforgalom. Az osztrák és a szlovák határszakaszon stagnált, míg az összes többi határszakaszon emelkedett a személyforgalom, a szlovén határszakaszon 43%-kal, a szerb határszakaszon 45%-kal. A magyar állampolgárok légi úton történő határátlépéseinek száma 19%-kal emelkedett. 8

9 3. A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI (A fejezet részletesebb kifejtését lásd A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004 c. kiadványban.) 3.1. A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői Magyarországra 2004-ben 33,9 millió fő külföldi látogató érkezett (tehergépkocsivezetők nélkül). A külföldiek magyarországi turisztikai kiadásait vizsgáló keresletfelvétel éves adatai alapján a hazánkba érkezők 64%-a ( ezer fő) egynapos, éjszakázás nélküli, 36%-a ( ezer fő) többnapos látogató (tartózkodó). A tartózkodók esetében a hétvégi típusú utak aránya 19% (6340 ezer fő), a 4 vagy több napra érkezők aránya 17% (5872 Időszak ezer fő) az összes látogatószámhoz viszonyítva. Megfigyelhető, hogy a IV. negyedévben, eltérően az előző időszakoktól, a tartózkodók esetében ez az arány eltolódott a rövidebb tartózkodási idejű utak javára. Negyedévenkénti bontásban, a legtöbben a nyári hónapokban érkeztek hazánkba, ami több mint egyharmadát tette ki a teljes Magyarországra irányuló látogatásnak. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma, 2004 (a tehergépkocsi-vezetők adatai nélkül) Egynapos látogatók Többnapos látogatók 1 3 éjszakát 4 vagy több éjszakát eltöltők eltöltők száma (ezer fő) 6. tábla Látogatók összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Év összesen ábra A Magyarországra érkező külföldi látogatók tartózkodási ideje (ezer nap) vagy több éjszakát eltöltők 1 3 éjszakát eltöltők egynapos látogatók által eltöltött idő I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév 9

10 A külföldiek közel 100 millió napot töltöttek el Magyarországon. Ennek 22%-át az egynapos utazók, 78%-át a többnapos látogatások adták. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje negyedévenként 2,1 és 3,4 nap között mozgott, ami a III. negyedévben tapasztalható, 0,2 napos emelkedés után ismét csökkenő tendenciát mutat a második félévben is. Ez az érték az I. negyedévben a legmagasabb (3,4 nap), majd a nyári hónapok 3,1 napos átlaga után az év végére 2,1 napra esik vissza. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje, tábla Időszak Egynapos látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap) Többnapos látogatók 1 3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők tartózkodási által tartózkodási által ideje átlagosan ideje átlagosan összesen eltöltött összesen eltöltött (ezer nap) idő (ezer nap) idő (nap/fő) (nap/fő) Látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap) átlagosan (nap/fő) I. negyedév , , ,4 II. negyedév , , ,9 III. negyedév , , ,1 IV. negyedév , , ,1 Év összesen , , , A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint Az egynapos utazók legfontosabb motivációi közül természetes módon az átutazás (46%) és a vásárlás (32%) töltik be a legfontosabb szerepet. E mellett a turisztikai céllal érkezők aránya 17%, melyből a szabadidős turizmusnak jutott a meghatározó rész. Negyedévenkénti bontásban megfigyelhető, hogy a vásárlás a nyári hónapokban visszaesik 23%-ra, ezzel egyidőben viszont az átutazás 58%-ra növekszik. Ez utóbbi a nyári hónapokban is igen jelentős átmenő forgalommal magyarázható. 8. tábla A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók, 2004 (%) Szabadidős Üzleti Turisztikai Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen Időszak turizmus turizmus motiváció együtt I. negyedév 14,4 1,5 15,9 43,6 34,2 6,3 100,0 II. negyedév 18,5 1,7 20,2 34,9 37,8 7,2 100,0 III. negyedév 13,4 1,6 15,0 23,3 58,0 3,7 100,0 IV. negyedév 14,8 2,0 16,8 32,3 45,6 5,4 100,0 Év összesen 15,2 1,7 16,9 31,9 45,8 5,4 100,0 10

11 A hosszabb időre érkezők esetében már lényegesen meghatározóbb a szabadidős és üzleti célú motiváció (74%). Megfigyelhető, hogy a vásárlási céllal érkezők aránya a többnapos látogatók esetében csupán 3%, ami egytizede az egynapos látogatók vásárlási arányának. Az év során a szabadidős turizmus mindvégig megőrzi jelentős arányát a többnapos utazások esetében. Az év során a téli hónapokban tapasztalhatjuk a legjelentősebb csökkenést az üzleti turizmus arányába, főként az ünnepek miatt. Továbbá megfigyelhető, hogy szintén az év végi ünnepekre a vendégmunkások nagy hányada utazik át országunkon, melynek hatására a IV. negyedévben 22%-ra nő az arányuk. 9. tábla A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók, 2004 (%) Szabadidős Üzleti Turisztikai Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen Időszak turizmus turizmus motiváció együtt I. negyedév 65,2 14,2 79,4 4,6 5,6 10,4 100,0 II. negyedév 67,4 14,2 81,7 4,6 5,6 8,1 100,0 III. negyedév 69,9 13,9 83,8 1,8 6,1 8,3 100,0 IV. negyedév 65,9 5,5 71,4 2,4 22,1 4,1 100,0 Év összesen 64,0 9,8 73,9 3,0 16,1 7,1 100, A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai A külföldi látogatók 2004-ben 822 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Kiadásaik az egynapos utazók és többnapos tartózkodók között 23 77%-os arányban oszlottak meg. A legnagyobb bevétel a III. negyedévre esett, értéke 264 milliárd forint volt. Ebben az időszakban az egy- és a többnapos látogatók költekezése egyaránt a legmagasabb volt. A külföldi látogatók egy fő egy napjára jutó kiadásai az év első felében magas értéket mutattak, főleg az egynapos utazóknál. A nyári hónapokra 7,9 és 7,2 ezer forintra csökkent az egynapos, illetve a többnapos látogatók esetében. A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai, tábla Időszak Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen millió millió millió forint forint forint egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) I. negyedév , , ,7 II. negyedév , , ,9 III. negyedév , , ,3 IV. negyedév , , ,5 Év összesen , , ,4 11

12 Az összes külföldiek kiadásaiból származó bevétel 60%-a, azaz 493 milliárd forint a szabadidős, 105 milliárd forint az üzleti turizmushoz kötődik. Az átutazók (akiknek nem végső utazási célja Magyarország és döntő többségük egynapos látogató) mintegy 46 milliárd forintot költöttek. Az egynapos látogatások esetében vásárlásra költöttek a legnagyobb mértékben a hazánkba látogatók, ami az összes bevétel 62%-át tette ki. A többnapos látogatók kiadásainak számottevő része (74%) a szabadidős utazásokhoz kapcsolódik. 4. ábra A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Szabadidős turizmus Üzleti turizmus Vásárlás Átutazás Egyéb 4. A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI (A fejezet részletesebb kifejtését lásd A lakosság belföldi turisztikai utazásainak jellemzői c. hamarosan megjelenő kiadványban.) 2004-ben a 3,8 millió magyarországi háztartás 84%-a volt közvetlenül érintett a turizmusban, tehát több mint 3,2 millió háztartásnak legalább az egyik tagja utazott a lakóhelyéül szolgáló településen kívülre. Egynapos utazáson a háztartások 78, két-, illetve négynapos utazáson 39, öt- és többnapos utazáson 36%-a vett részt. Ez azt jelenti, hogy összesen 4,4 millióan tettek legalább egyszer többnapos utazást ebben az időszakban. (Egy adott háztartás természetesen többféle utat is tehetett.) Míg a rövidebb utazásoknál alig érezhető a szezonális hatás, az öt- és többnapos utak esetében ez igen jelentős volt. A turisztikai főszezont jelentő harmadik negyedévben a magyarországi háztartások 31%-a indult ötnapos vagy ennél hosszabb utazásra. Közel 300 ezer azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek belföldre nem, csak külföldre tettek öt- vagy annál többnapos utazást. 12

13 Időszak 11. tábla A belföldi, illetve külföldi turizmusban részt vevő és az abból kimaradó háztartások száma, 2004 A turizmusban részt vevő A turizmusból kimaradó Összes háztartás háztartások* száma, ezer aránya, % száma, ezer aránya, % száma, ezer aránya, % I. negyedév ,0 II. negyedév ,0 III. negyedév ,0 IV. negyedév ,0 Év összesen ,0 *Ugyanaz a háztartás az egyik negyedévben utazhat, a másik negyedévben az utazásból kimaradhat. Egynapos utazásokat legnagyobb arányban (86%) a Közép- és Dél-Dunántúlon lakó háztartások tagjai tettek, míg a valódi turisztikai aktivitást jobban kifejező, öt- és többnapos utak tekintetében kiemelkedett a Közép-Magyarország régió, az itt élő háztartások közel feléből legalább egy személy részt vett ilyen utazáson. A keleti országrészben ez az arány alig haladta meg a 30%-ot. A háztartások utazási intenzitása az öt- és többnapos utak tekintetében, ábra A többnapos utazásoktól való távolmaradás oka elsősorban anyagi eredetű (38%) volt, emellett egészségügyi okok (22%), illetve munkából adódó kötelezettségek (15%) játszottak benne jelentős szerepet. Az anyagi okokra elsősorban a keletmagyarországi háztartások hivatkoztak. A háztartásoknak mindössze 3%-a nyilatkozott úgy, hogy nem szeret(ne) utazni. 13

14 4.1. A lakosság belföldi utazásai A lakosság 2004-ben összesen mintegy 161 millió belföldi utazást tett, melynek során 226 millió napot töltöttek el. Az utazások 88%-a egynapos volt, 9%-a 2 4 napig, 3%-a pedig ennél tovább tartott. Utóbbiak 40%-át a Közép-Magyarország régió lakói tették, ugyanakkor ez volt az egyik legjelentősebb fogadó régió is; 3,9 millióan érkeztek ide több napra, a Balatonhoz 3 millió, Észak- Magyarországra és Észak-Alföldre 2,5 2,6 millió utazást tettek honfitársaink. Az utazás során eltöltött idő tekintetében ez azt jelenti, hogy Budapest Közép-Duna-vidéken közel 16 millió, a Balatonnál 17 millió, Észak- Alföldön és Észak-Magyarországon több mint 10 millió napot töltöttek a turisták többnapos utazásaik során. Ez azt mutatja, hogy míg a legtöbb régióban az átlagos tartózkodási idő 4 nap körül volt, addig ez a Balatonnál 5,7 nap. A magyar tengerhez tett utazások egyharmada a fővárosi háztartásokhoz kötődött. Az utazások viszonylag rövid távúak, általában jellemző, hogy a kibocsátó régióból a hozzájuk közeli célrégióba gyakrabban utaznak. A háztartások utazásai a háztartás lakóhelye szerint, tábla Régió Egynapos utakon száma, ezer aránya, % 2 4 napos utakon 5 és többnapos utakon részt vevő háztartások száma, aránya, száma, aránya, ezer % ezer % Valamilyen utazáson száma, ezer aránya, % Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A többnapos utazások kétharmadánál személygépkocsit vettek igénybe, autóbuszt, illetve vonatot az utazások 17 18%-ánál használtak a turisták. Az utazás során eltöltött idő 70%-át saját második otthonban, illetve rokon-, barát által biztosított szálláshelyen töltötték az utazó személyek, a kereskedelmi szálláshelyekre a vendégforgalom 20%-a jut. Az utazók jellemzői szerint vizsgálva egyenként millió napot töltöttek turizmussal a 0 24, a 25 44, illetve a éves korosztály tagjai. 14

15 Az utazások célját vizsgálva megállapítható, hogy a legfőbb okok, amiért a belföldi utazók útra keltek, a rokon, barát meglátogatása (18%), a keresőtevékenység (16%), a vásárlás (13%) és az iskolai tanulmányút (13%). Az említett arányok azonban szélsőséges megoszlást mutatnak, ha az utazások időtartamát vizsgáljuk. Az egynapos utazásoknál a keresőtevékenység (18%), az iskolai tanulmányút és a vásárlás (15 15%) volt a legjelentősebb motiváció, a 2 4 napos utaknak 44%-a rokon, barát meglátogatása miatt történt. Az öt- és többnapos utak esetében a vízparti üdülés aránya 22%, a városnézésé pedig 13% volt. 6. ábra A belföldi utak megoszlása utazási célok szerint, 2004 Vízparti üdülés 16% 4% 4% 7% 4% 1% 0% 4% Hegyvidéki üdülés Falusi turizmus Körutazás Városnézés Rokon, barát meglátogatása Iskolai tanulmányút, tábor Gyógykezeltetés Egészségmegőrzés 2% 18% Konferencia, kongresszus Üzleti út, kiállítás, vásár Kult. rendezvény, sportesemény 13% Vallási okok Vásárlás Tanulás 2% 3% 3% 2% 4% 2% 13% Munkavégzés (keresőtevékenység) Hobbi jellegű munkavégzés Egyéb A belföldi többnapos utakon a lakosság összesen 211 milliárd forintot költött el, ebből 50 milliárdot szállásra, 66 milliárdot étkezésre, 44 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra, utazási irodák részére közel 8 milliárdot, egyéb szolgáltatásokra és ajándéktárgyakra pedig 43 milliárd forintot. A turisztikai költést természetesen nagymértékben befolyásolta a háztartás anyagi helyzete, illetve a lakóhelyéül szolgáló település mérete. A saját, második otthonnal rendelkező háztartások 18%-a 200 ezer forintnál többet adott ki többnapos utazásokra az elmúlt év során, míg a második otthonnal nem rendelkezőknél ez az arány mindössze 3% volt. A személygépkocsit használók 7, a nem használóknak viszont csak 1,5%-a tartozott a 200 ezer forintnál többet költők csoportjába. A budapesti háztartások mindössze 55%-ánál nem jelentkezett többnapos belföldi utazáshoz kapcsolódó turisztikai költés, míg a 10 ezer lakosnál kisebb települések esetében ez az arány meghaladta a 70%-ot. A belföldi többnapos utazások szervezéséhez az utak mindössze 1,3%-ánál vettek igénybe utaztató szervezetet. Ennek kapcsán 8 milliárd forintot költött a lakosság az utazási irodák és ügynökségek által nyújtott szolgáltatásokra. Az átlagos részvételi díj közel 30 ezer forint volt. 15

16 4.2. A lakosság utazásai külföldön A lakosság külföldi utazásainak jellemzői A magyar lakosság a évben 16,9 A külföldiek magyarországi utazásaival millió látogatást tett külföldre. A lakosság külföldi utazásait vizsgáló felvétel éves adatai alapján a külföldre látogatók 56%-a (9462 ezer fő) egynapos, éjszakázás nélküli, 44%-a (7395 ezer fő) többnapos látogató (tartózkodó). A tartózkodókon belül a hétvégi típusú utak aránya 36% (2627 ezer fő), a 4 vagy több éjszakára érkezők aránya 64% (4768 ezer fő). párhuzamot mutat, hogy ez az arány a IV. negyedévben a magyar utazók esetében is eltolódott a rövidebb tartózkodási idejű utak javára. A legtöbben a nyári hónapokban látogattak külföldre, ami ebben a felvételben is közel egyharmadát teszi ki a teljes látogatószámnak. A magyar utazók külföldre tett utazásai tehát hasonlóságot mutatnak a külföldiek hazánkba tett utazásaival. 13. tábla A külföldre látogatók száma, 2004* (ezer fő) Egynapos Többnapos látogatók Látogatók Időszak látogatók 1 3 éjszakát 4 vagy több éjszakát összesen eltöltők száma I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Év összesen * Nem tartalmazza a tehergépjárművel utazókat. A magyar lakosság közel 62 millió napot átlagosan eltöltött idő negyedévenként 2,6 és töltött el külföldön. Ennek 15%-át az egynapos, éjszakázás nélküli utazók, 85%-át a évben, a nyári hónapok alatt volt a legma- 4,5 nap között mozgott. Ez a III. negyed- többnapos látogatások tették ki. A külföldön gasabb, amit az I. negyedév követ (4,1 nap). 14. tábla A külföldre látogatók tartózkodási ideje, 2004 Időszak Egynapos látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap) Többnapos látogatók 1 3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők tartózkodási által tartózkodási által ideje átlagosan ideje átlagosan összesen eltöltött összesen eltöltött (ezer nap) idő (ezer nap) idő (nap/fő) (nap/fő) Látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap) átlagosan (nap/fő) I. negyedév , , ,1 II. negyedév , , ,3 III. negyedév , , ,5 IV. negyedév , , ,6 Év összesen , , ,7 16

17 A lakosság külföldi utazásai az utazás célja szerint Az egynapos utazások motivációi közül természetes módon a vásárlás (69%) tölti be a legfontosabb szerepet. E mellett a turisztikai céllal utazók aránya 20%, amelyből a szabadidős turizmusnak van meghatározó szerepe. Érdekes módon a turisztikai motiváció aránya nem a nyári hónapokban (III. negyedév 20%) a legnagyobb, hanem a II. negyedévben (23%). 15. tábla A külföldre látogatók megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók, 2004 (%) Szabadidős Üzleti Turisztikai Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen Időszak turizmus turizmus motiváció együtt I. negyedév 16,3 1,4 17,8 0,1 73,5 8,6 100,0 II. negyedév 21,2 1,8 23,0 0,6 69,6 6,8 100,0 III. negyedév 17,6 2,1 19,7 0,3 68,9 11,0 100,0 IV. negyedév 17,0 2,4 19,4 0,4 66,3 13,9 100,0 Év összesen 18,2 2,0 20,2 0,4 69,0 10,5 100,0 A hosszabb ideig tartózkodók esetében már lényegesen meghatározóbb a szabadidős és üzleti célú motiváció (91%), amely a téli hónapokban sem esett 87% alá. Ebben a csoportban a vásárlási céllal utazók aránya éves szinten már csak 2% volt, mely a IV. negyedévben, a karácsonyi vásárlásokat is tartalmazó utazások esetében sem érte el a 4%-ot. 16. tábla A külföldre látogatók megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók, 2004 (%) Szabadidős Üzleti Turisztikai Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen Időszak turizmus turizmus motiváció együtt I. negyedév 79,9 7,2 87,1 1,3 2,7 8,9 100,0 II. negyedév 80,3 10,2 90,4 1,0 2,4 6,2 100,0 III. negyedév 90,6 4,3 94,9 0,6 1,6 2,9 100,0 IV. negyedév 79,2 9,2 88,4 0,9 3,9 6,8 100,0 Év összesen 83,9 7,1 91,0 0,9 2,4 5,7 100, A lakosság kiadásai külföldi utakon A külföldre látogatók a évben 578 milliárd forintot költöttek el. A lakosság kiadásai az egynapos utazók és tartózkodók között 16 84%-ban oszlottak meg. A legnagyobb kiadás (összesen 206 milliárd forint) a III. negyedévben történt, mind az egynapos, mind a többnapos utazók esetében. 17

18 A lakosság költése külföldi utakon, tábla Időszak Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen millió millió millió forint forint forint egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) I. negyedév , , ,9 II. negyedév , , ,6 III. negyedév , , ,3 IV. negyedév , , ,7 Év összesen , , , A lakosság kiadásai külföldi utakon utazási célok szerint A lakosság kiadásai követik az utazási tében valósult meg. A turisztikai motivációs céloknál leírtakat. Ezek szerint az egynapos utakon elköltött 14 milliárd forint (15%) csaknem háromnegyede (10 milliárd forint) sza- utazásoknál a kiadások 81%-a (75 milliárd forint) a vásárlási céllal tett utazások kerebadidős úton került elköltésre. 18. tábla A külföldre látogatók költése utazási célok szerint, egynapos látogatók, 2004 Időszak Szabadidős turizmus Üzleti turizmus Turisztikai motiváció együtt (millió Ft) Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Év összesen A többnapos látogatók viszont számottevő mértékben (89%) turisztikai célú utazáson költötték el pénzüket, ennek jelentős részét ségekre fordították. A vásárlási céllal tett utazásokon megvalósuló költések viszont csak 7%-ot képviselnek a többnapos utazásokon (91%-át) ráadásul szabadidős tevékeny- belül. 19. tábla A külföldre látogatók költése utazási célok szerint, többnapos látogatók, 2004 Időszak Szabadidős turizmus Üzleti turizmus Turisztikai motiváció együtt (millió Ft) Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Év összesen

19 5. SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS 2004-ben a főidényben (július 31-én) a kereskedelmi és a magánszálláshelyek öszszesen 193 ezer szobával és 577 ezer férőhellyel álltak országszerte a vendégek rendelkezésére A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 2004 júliusában 3000 kereskedelmi szálláshely közel 85 ezer szobával és 336 ezer férőhellyel várta a vendégeket júliusához képest 2004-ben 2-vel több, összesen 824 szálloda működött az országban. A szállodák közel 48 ezer szobával és az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely egyharmadával (112,8 ezer férőhellyel) rendelkeztek. Az utóbbi években tapasztalt szállodákon belüli aránybeli eltolódás a magasabb kategóriájú egységek javára 2004-ben folytatódott. A legmagasabb kategóriájú, ötcsillagos szállodák száma 2-vel, a négycsillagos egységek száma 16-tal nőtt 2003-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kategóriákban összesen közel 1900 szobával bővült a szobakapacitás. A két-, illetve egycsillagos szállodák száma ugyanakkor 30 egységgel és több mint 1000 szobával csökkent. Az összes szálloda közül 56 jelezte, hogy eleget tesz a gyógyszállodákra előírt követelményeknek, míg 15 egység wellnessszállodaként működött. Ez alapján a szállodai férőhelyek közel egyhatodával a gyógy- és wellness-szállodák rendelkeztek júliusában a működő panziók száma meghaladta az 1100-at. A panziók a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 13%-ával (45 ezer férőhellyel) álltak a vendégek rendelkezésére. A többi szállástípus közül a férőhelyek számát tekintve kiemelkedtek a kempingek. A 283 egység a szállodákhoz közelítő számú, 99 ezer férőhelyet jelentett. A turistaszállók, ifjúsági szállók és üdülőházak együttes férőhely-kapacitása az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely-kapacitás közel egynegyedét tette ki. Budapestre jellemző volt, hogy a több mint 220 kereskedelmi szálláshely 85%-a szállodatípusú (szálloda vagy panzió) egységként működött. A fővárosban az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint háromnegyedével 34 ezer férőhellyel a szállodák rendelkeztek. Az ország 16 ötcsillagos szállodája közül 13 található Budapesten. A budapesti szállodák túlnyomó része (több mint háromnegyede) három- és négycsillagos egységként működött. A főváros szálláshely-kínálatában jelentősebb helyet foglaltak el még a panziók, illetve az ifjúsági szállók is. A Balaton kiemelt üdülőkörzetben 2004 júliusában az 593 működő kereskedelmi szálláshely közül 195 szálloda, ezen belül 17 gyógyszálloda és 6 wellness-szálloda állt a vendégek rendelkezésére. A szállodák nagy része három-, illetve kétcsillagos egységként üzemelt. Ötcsillagos szálloda továbbra sem működött a régióban, a négycsillagos házak száma ugyanakkor 4-gyel, kapacitása közel 600 szobával nőtt. Az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint egyharmada jutott a szállodákra. A legtöbb (36 ezer) férőhellyel a kempingek várták a vendégeket. 19

20 7. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása szállástípusonként, július 31. kemping 29% szálloda 34% üdülőház 7% ifjúsági szálló 7% turistaszálló 10% panzió 13% 2005-ben elindult a nem üzletszerűen működő szálláshelyek (munkahelyi üdülők) megfigyelése végén a 414 regisztrált ilyen jellegű szálláshely 7,6 ezer szobát és több mint 29 ezer férőhelyet jelentett A magánszálláshelyek kapacitása július 31-én 44 ezer hivatalosan regisztrált magánszálláshelyi vendéglátó 108 ezer szobával és 240 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A vendéglátók, a szobák és a férőhelyek száma az előző év júliusához képest kismértékben csökkent. A vendéglátók több mint négyötöde fizetővendéglátás, kevesebb mint egyötöde falusi szállásadás keretében adta ki szobáit. A megelőző évihez képest a magánszállásadáson belül csekély mértékben emelkedett a falusi szállásadók aránya. Ez annak köszönhető, hogy a fizetővendéglátók száma 4%-kal csökkent, miközben a falusi szállásadók száma 2%-kal növekedett. A fizetővendéglátás férőhelyeinek száma 2003 azonos időszakához képest Budapesten 3%-kal, a Mecsek és Villány-üdülőkörzetben 2%-kal, Sopron Kőszeghegyalján 14%-kal növekedett. A kiemelt üdülőkörzetek közül a Balatonnál és a Velencei-tó Vértes-üdülőkörzetben mértek csökkenést, amelynek mértéke 5, illetve 7%-os volt. A fizetővendéglátóférőhelyek több mint háromnegyede a Balatonnál, ezen belül a férőhelyek túlnyomó része (97%-a) a part közeli településeken várta a vendégeket. A falusi szállásadás férőhelyeinek száma a Mátra Bükk, a Mecsek és Villány és a Tiszató kiemelt üdülőkörzetben növekedett, a Mátra Bükkben kisebb mértékben, a másik két üdülőkörzetben jelentősen (27%-kal). A többi kiemelt üdülőkörzetben csökkent a férőhelyek száma, a visszaesés mértéke sehol sem haladta meg a 9%-ot. A falusi szállásadás férőhelyeinek közel fele a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, a Mátra Bükkben, illetve a Tisza-tónál található. 20