A N Y U G A T - D U N Á N T Ú L I R É G I Ó F O G L A L K O Z T A T Á S I S T R A T É G I Á J A 2 0 1 0-2 0 1 5 T E R V E Z E T K é s z ü l t A helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások TÁMOP-1.4.4-08/1 pályázati program által támogatott c. projekt Célrendszer kialakítása, illeszkedésvizsgálat, stratégai tervezés c. munkarészének keretében Készítette: A BFH Európa Kft. megbízásából a M'ÉR'? Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 2010. augusztus 31. 1
T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2. ALAPELVEK, MÓDSZERTAN... 7 3. TERVEZÉSI KÖRNYEZET ÉS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK VIZSGÁLATA... 14 3.1. KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁK...14 3.2. REGIONÁLIS ÁTFOGÓ PROGRAM (2007-2013)...44 3.3. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM (2007-2013)...55 3.4. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2009-2013)...64 3.5. ÚMFT TÁMOP PROGRAM...67 3.6. AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV...73 3.7. AZ EU 2020-AS STRATÉGIÁJA...86 3.8. EU-S GAZDASÁGPOLITIKAI ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁSOK...89 4. JÖVİKÉP ÉS CÉLOK... 94 4.1. JÖVİKÉP (2020)...94 4.2. ÁTFOGÓ CÉLOK...94 4.3. SPECIFIKUS CÉLOK...95 5. STRATÉGIAI PROGRAMOK... 96 5.1. HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS A MUNKAHELYTEREMTÉS ÉRDEKÉBEN...97 5.2. FOGLALKOZTATÁST ELİSEGÍTİ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE...106 5.3. HÁTRÁNYOS HELYZETŐEK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA...118 5.4. REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI PARTNERSÉG-ÉPÍTÉS ÉS SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS...126 5. FORRÁSTÉRKÉP... 135 6. HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK... 138 6.1. FENNTARTHATÓSÁG (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI-FINANSZÍROZÁSI)...138 6.2. ESÉLYEGYENLİSÉG...139 6.3. PARTNERSÉG...141 7. A VÉGREHAJTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE... 144 8. ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING RENDSZER... 147 2
1. Vezetıi összefoglaló A REKORD Regionális foglalkoztatási együttmőködés létrehozása és hálózati koordináció kialakítása Nyugat-Dunántúlon elnevezéső, TÁMOP- 1.4.4.-08/1-2009-0019 azonosító számú projekt megvalósítása 2010. február 1- jével kezdıdött meg. A pályázati konzorciumban a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (konzorciumvezetı), a Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a BFH Európa Kft. (paktum menedzsment szervezet), a Zalai Falvakért Egyesület és a ZalA-KAR Térségi Társulás vesz részt. A projekt célja a Nyugat-dunántúli Régió releváns szereplıi között létrehozott foglalkoztatáspolitikai együttmőködés keretében a régióban feltárt munkaerıpiaci problémák kezelése, közös megoldások keresése a partnerek gazdasági és humánerıforrás fejlesztési elképzeléseinek, erıforrásainak összehangolása és a foglalkoztatást elısegítı programok közös megvalósítása. Nem regionális szintő foglalkoztatási paktumot szándékozunk létrehozni, hanem a foglalkoztatási paktumok regionális hálózatát. A hálózat azonosítja azokat az együttmőködési területeket, amelyeken belül partnerségben sikeresebben lehet tevékenykedni. A paktum platform tervezett mőködési területei: Regionális befektetés ösztönzés, munkahelyteremtés menedzselése Regionális Paktum Akadémia: paktum menedzsmentek fejlesztése, továbbképzések, mőhelyek Régiókon belüli, országos és nemzetközi kapcsolati hálózatok menedzsmentje, tapasztalatcsere programok szervezése, jó példák győjtése és terjesztése Információáramlás biztosítása a helyi paktumok és a regionális paktum partnerszervezetei között, paktum platform portál, hírlevelek mőködtetése Paktumok érdekképviselete híd szerep a helyi paktumok és az országos szint között (szakmapolitikai struktúra megteremtése érdekében, menedzsment és programfinanszírozás elérése) Regionális foglalkoztatási stratégia készítése, projektgenerálás, a megvalósítás koordinálása Paktumok minıségbiztosítása, monitoringja, értékelése Módszertani fejlesztések (útmutatók, segédletek stb.) Foglalkoztatási témájú kutatások, publikációk készítése Nyugat-Dunántúl élenjáró volt a sikeres nemzetközi példák, együttmőködések hazai meghonosításában. Így nem meglepı, hogy a régió készülı foglalkoztatási paktuma sem elızmény nélküli. Az országban elsıként 2002-ben itt, Kemenesalján jött létre foglalkoztatási paktum. E paktumot aztán számos helyi, mikrotérségi, kistérségi és regionális paktum követte 8 helyen a régióban: a zalaszentgróti kistérségben, Szombathelyen (megyei jogú városi kiterjedés), a Vasi Hegyháton, a keszthelyi és hévízi kistérségekben, a lövıi kistérségben, a letenyei kistérségben, továbbá az osztrák-magyar Eurégiós, és Gyır- Dunaszerdahely térségében határon átnyúló foglalkoztatási paktum. 3
Jelenleg 7 új foglalkoztatási paktum áll létrehozás alatt: a regionális (REKORD), a nagykanizsai, a zalaegerszegi, a pacsai, a lenti, a kıszegi és csepregi, és az ıriszentpéteri kistérségekben. Mindezekkel együtt, összesen 16 mőködı foglalkoztatási paktuma lesz a régiónak (1-1 régiós és EU Régiós, 1 határon átnyúló, 1 megyei jogú városi, 1 mikrotérségi és 11 kistérségi, amelybıl 2 paktum 2-2 kistérséget ölel fel). Zala megyében szinte teljes körő a paktumok területi lefedettsége (a zalakarosi kistérség az egyetlen kivétel), Vas megye jelentıs részében is mőködni fognak a partnerségek. Gyır-Moson-Sopron megyében jelenleg még alacsonyabb az aktivitás, de a paktumokhoz hasonló foglalkoztatási célú partnerségek több helyen mőködnek. A 12 jelenleg mőködı foglalkoztatási paktumban 139 önkormányzat, 5 önkormányzati társulás, 27 képzıintézmény, 58 vállalkozás, 22 civil szervezet, 15 vállalkozói érdekképviselet/vállalkozásfejlesztési szervezet, 1 szakszervezet, 13 kisebbségi önkormányzat, 7 média partner képviselteti magát. Az együttmőködık köre az elkövetkezı hónapokban tovább bıvül. Ezek a szervezetek jelentik a regionális foglalkoztatási paktum bázisát is. Ezek a paktumok eltérı intenzitással és tevékenységi körrel mőködnek, de összességében elmondható, hogy létrehoztak egy széles körő helyi partnerséget, erısödtek a kapcsolatok a munkaerı-piaci szereplık között, fórumot teremtettek a találkozásokra, közösen elemezték a munkaerı-piaci helyzetet, és a problémák megoldására stratégiákat dolgoztak ki, majd projekteket hajtottak végre. A folyamatnak azonban még az elején tartunk, a mennyiségi növekedés után fontos, hogy a paktumok a konkrét tartalomra, a minıség fejlesztésére koncentráljanak az elkövetkezı években. Találják meg szerepüket, feladataikat a válság után átalakuló gazdaságban, és szolgálják a helyi szereplık (kiemelten a vállalkozások) érdekeit a munkahelyek megtartása és bıvítése érdekében. A paktumok regionális hálózata is ennek szellemében szervezıdik. A foglalkoztatási stratégia 2020-as jövıképében az erısségeire alapozó, a lehetıségeket kihasználó régió képe körvonalazódik: A Nyugat-dunántúli Régióban a meglévı gazdasági erısségekre és lehetıségekre alapozva a munkahelyek száma bıvül és minısége javul. A foglalkoztatási centrumok tovább erısödnek, de ezzel együtt jelentıs foglalkoztatás bıvülés valósul meg a vidéki térségekben is elsısorban a megújuló energiák hasznosítása, személyi szolgáltatások, idegenforgalom és mezıgazdaság területein. A létrejövı új munkahelyek és a foglalkoztatást segítı szolgáltatások révén csökken az inaktívak száma, a foglalkoztatási szint megközelíti a régi EU tagállamok átlagát. A foglalkoztatási paktumok és ezek regionális hálózata a helyi foglalkoztatás-fejlesztés meghatározó szereplıjévé válnak hatékonyan segítve a szektorokon átívelı együttmőködéseket a vállalkozások, képzıintézmények, önkormányzatok és más érintett szervezetek között. A paktumok érdemben segítik a helyi vállalkozások fejlıdését, és tevékenységükkel hozzájárulnak a munkahelyek fenntartásához és újak létrehozásához. A régióban a munkavállalók biztonsága és egészsége fontos értékké válik, és a munkáltatók növekvı számban csatlakoznak a munkahelyi egészségfejlesztési programokhoz. 4
A munkába járás feltételei a térségi alapon szervezett közlekedési szövetségek tevékenysége révén javulnak, az egyéni és közösségi közlekedés összehangoltan mőködik, állami és munkáltatói támogatás is elérhetı az ingázók számára. A képzıintézmények és munkaadók között szorosabb kapcsolat alakul ki, tudatosabb és szervezettebb életpálya-tervezés, pályaorientáció, pályaválasztás valósul meg, és a gyakorlati szakképzésben a munkaadók vállalnak meghatározó szerepet. Ennek köszönhetıen az iskolából kikerülı fiatalok helyt állnak a munkahelyeken és a képzıintézmények is gyakorlatiasabb tudással vértezik fel tanulóikat. A határmenti gazdasági együttmőködések erısödnek, egységes munkaerıpiac alakul ki az osztrák, szlovák, szlovén, horvát határtérségben. A foglalkoztatási stratégia átfogó céljai: - Munkaközpontú régió: A foglalkoztatási szint növelése az elsıdleges munkaerıpiac fejlesztésével, hogy minél több ember tudjon hivatalos, adófizetı állást találni. - Esélyteremtés: A munkaerı-piaci egyenlıtlenségek többek között a régióban jellemzı aránytalan munkahely koncentráció csökkentése a foglalkoztathatóság javításával és a foglalkoztatási lehetıségek kihasználásával. - Összefogás: A munkaerı-piaci szereplık együttmőködésének erısítése a térségi partnerségek fejlesztésével. A foglalkoztatási stratégia specifikus céljai: - A régióban meglévı vállalkozási lehetıségek feltárásával és a meglévı vállalkozások fejlesztésével munkahelyek megırzése és fenntartható új munkahelyek létrehozása elsısorban a kis- és középvállalkozások körében. - A munkahelyek minıségének javítása, a munkaszervezetek hatékonyabbá tétele, rugalmasságuk fejlesztése, továbbá az emberi erıforrások elsıdleges értékként való elfogadtatása. - A régión belül a térségek többségében jellemzı munkavállalási célú ingázás feltételeinek javítása, a munkavállalást elısegítı szociális háttérszolgáltatások fejlesztése. - Az oktatás és képzés átalakuló régiós gazdaság igényeihez való sikeres illesztése a foglalkoztatási partnerségek erejében rejlı lehetıségek kihasználásával. - Az elsı vagy újbóli munkába állást elısegítı munkatapasztalat-szerzési módszerek, struktúrák fejlesztése, a lehetıségek bıvítése. - A foglalkoztatási paktumok tartalomközpontú fejlesztése, térségi munkaerıpiaci menedzsment funkciók ellátása, új együttmőködések létrehozása és szakmai támogatása. 5
Stratégiai programok, intézkedések: A foglalkoztatási paktumok nem jelentenek csodafegyvert, nem érintik a foglalkoztatáspolitika valamennyi területét, és nem is kívánják zászlajukra tőzni az összes probléma megoldását, hiszen ezeket eszközök és kompetenciák hiányában sem tehetnék meg. A közös munka során, olyan területeken szükséges a paktumok közremőködését ösztönözni, amelyeken érvényesíteni tudják a széles körő partnerségben rejlı elınyöket. 1. prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés a munkahely-teremtés és megtartás érdekében Prioritások/stratégiai programok 2. prioritás: Foglalkoztatást elısegítı szolgáltatások fejlesztése 3. prioritás: Hátrányos helyzetőek munkaerı-piaci integrációja 4. prioritás: Regionális foglalkoztatási partnerség-építés és szolgáltatásfejlesztés 1.1. Vállalkozásfejlesztési információs és tanácsadó pontok létrehozása a paktumok bázisán 1.2. Munkahelyteremtési akciók 2.1. Térségi érdekő pályaorientáció 2.2. Gyakorlati szakképzés fejlesztése a vállalkozások bevonásával Intézkedések 3.1. Komplex munkaerı-piaci szolgáltatások fejlesztése 3.2. Közfoglalkoztatási programok térségi szervezése 4.1. Meglévı paktumok minıségi és tartalmi fejlesztése, új paktumok létrehozásának támogatása 4.2. Munkaerı-piaci adatok győjtése, elemzése, közzé tétele 1.3. Munkahelyi egészségfejlesztés 2.3. Munkatapasztalatszerzés segítése. 2.4. Munkavállalási célú közlekedés fejlesztése, szociális háttérszolgáltatások fejlesztése 3.3. Szociális gazdaság fejlesztése 4.3. Regionális befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtı beruházások szakmai, koordinációs támogatása 6
2. Alapelvek, módszertan A regionális foglalkoztatási stratégia elkészítésének célja, hogy a foglalkoztatás növekedésével javuljon a régióban élı emberek életszínvonala, szociális biztonsága. Ennek érdekében elkészül egy olyan stratégia, amely igazodik az Európai Uniós elvárásokhoz, az országos és regionális, megyei és kistérségi foglalkoztatási koncepciókhoz, de elsıdlegesen az új Széchenyi Tervhez. Fontos szakmapolitikai cél, hogy a stratégiában megfogalmazott irányok, programok befolyásolni tudják az új foglalkoztatáspolitikát. A stratégia több esetben szakítani próbál az évtizedek alatt berögzült és nem sikeres módszerektıl, szemléletmódtól. Érjük el, hogy az országos szakmapolitika támogassa elképzeléseinket, és tegye mellé saját eszközrendszerét, forrásait! A stratégia nem érinti a foglalkoztatáspolitika valamennyi területét, és nem is kívánja zászlajára tőzni az összes probléma megoldását, hiszen ezt eszközök és kompetenciák hiányában sem tehetné meg. A paktumok minıségi fejlesztésén kívül tudatosan olyan területek kerültek a stratégiába, amelyeken a helyi foglalkoztatási paktumok eredményesen tudnak közremőködni, és érvényesíteni tudják a széles körő partnerségben rejlı elınyöket. A stratégia célcsoportjába tartoznak: a régió lakossága, a munkaadók, a munkavállalók és álláskeresık, a munkaerı-piacot befolyásolni tudó partnerek. A vállalkozások fejlesztését elsıdleges prioritásnak tartva a stratégia olyan programokat fogalmazhat meg, amelyek alapul szolgálhatnak a munkanélküliség csökkentéséhez, a foglalkoztathatóság javításához és a foglalkoztatási színvonal növeléséhez. Meghatározza azokat a külsı és belsı kapcsolódási pontokat, amelyekkel az együttmőködı partnerek mind szellemi, mind anyagi támogatást nyújtanak a stratégia megvalósításához. A fejlesztési tervek, programok országos szintje mellett a tervezés, programozás legfontosabb területi szintje a régió, amely azonban épít a kistérségi és megyei szintő tervezésre. A tervezési folyamatban az egyes térségi programok egymásra épülnek. A regionális szinten készülı közép- és hosszú távú fejlesztési programokba integrálni kell a megyei és kistérségi fejlesztési programok célkitőzéseit is, a regionális tervezésnek határozott területi szemlélettel kell rendelkeznie. A paktumok kialakulását a felülrıl jövı kezdeményezés, de az alulról történı építkezés jellemezte, amelynek hatására erısödött a projektszemlélet, a helyi partnerség. Ugyanakkor tetten érhetı volt néhol a partikularitás, a jövıkép hiánya, a fenntarthatóság bizonytalansága. Mind az Európai Unió más országaiban, mind pedig Magyarországon a helyi, térségi paktumok szellemi alapját egy foglalkoztatási stratégia képezte, illetve képezi. E stratégiák döntı többsége igazodok az uniós elvárásokhoz, szervesen illeszkednek az országos, régiós, térségi foglalkoztatáspolitikai rendszerekbe, és minden esetben építenek az adott szint helyi sajátos szempontjaira és érdekeire. 7
A régió munkaerı-piaci helyzete az elmúlt években kedvezıtlenül alakult, emellett pedig a munkaadók, illetve a foglalkoztatottak száma sem bıvült a kívánt mértékben. A gazdaság fejlıdése megállt és visszaesést mutat. A társadalmi-gazdasági és a szociális környezet, valamint a régióban a pénzügyiés hitelválság hatásai kapcsán megfogalmazott igények, követelmények és tapasztalatok azt mutatják, hogy sem az állami, sem a piaci szektor nem alkalmas önmagában minden társadalmi szükséglet, minden közszolgálat kielégítésére. Az új foglalkoztatási stratégiák (esélyegyenlıség javítása, a foglalkoztathatóság növelése) pedig megkövetelik a munkaügyi, munkaadói, munkavállalói, önkormányzati, oktatási, szociális és civil szervezetek közötti kapcsolatrendszer, a partnerség erısítését. Ezen stratégia célja, hogy iránymutatást adjon a foglalkoztatás terén meghatározó szereplık részére a régió foglalkoztatási színvonalának növelése, annak az országos átlaghoz való közelítése, valamint az inaktivitás és a munkanélküliség mérséklése érdekében. A stratégia azokat a kitörési pontokat tartalmazza, amelyeket a Foglalkozatási Paktum aláírói közös célnak tekintenek, és amelyek megvalósításának segítése az ún. Paktum Iroda (menedzsment szervezet) feladata lesz. A stratégia elkészítése bottom-up (alulról felfelé történı építkezés) kezdeményezési módszerrel történik. Megalapozzák az elıkészítés során megvalósult fórumok, egyeztetések, megbeszélések, konferenciák), valamint a megvalósítási szakaszban lebonyolított helyi partnerségi szemináriumok és a munkaerı-piaci helyzetelemzés. Ezekkel párhuzamosan kerül sor a kistérségi, megyei, regionális és országos jelentıségő fejlesztési tervek elemzésére. A stratégia elsısorban a regionális gazdaság fejlesztésére és a foglalkoztatás növelésére irányul. Tartalmazza a helyzetelemzésen alapuló átfogó és specifikus célokat, prioritásokat, intézkedéseket; a fejlesztésekhez szükséges lehetséges források felmérését, indikatív forrástérképet; a monitoring és értékelési rendszerét, folyamatát. Valamint a horizontális esélyegyenlıségi és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével készül és összhangban áll a hazai és uniós szinten meghatározott célkitőzésekkel és fejlesztési irányokkal. A stratégia elkészítésénél kiemelkedı szempont az ÚMFT átfogó céljaihoz való illeszkedés. A projekt céljai összhangban vannak a lisszaboni program két átfogó célkitőzésével is, miszerint a fı cél a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, természetesen szem elıtt tartva a gazdasági válság hatásait is. A foglalkoztatás bıvítése terén fontos a kereslet kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása, a munkaerıkínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása, a munkaerıkereslet bıvítése: munkahelyteremtés mely célkitőzésekre a projekt hosszú távon hatással bír. 8
A regionális foglalkoztatási stratégia tervezett felépítése: - Alapelvek, módszertan ismertetése - Jövıkép és célok (átfogó és specifikus) megfogalmazása - Programok, prioritások, intézkedések megfogalmazása végrehajtandó projektekkel - A szükséges és lehetséges források feltárása (indikatív forrástérkép) - Horizontális szempontok - A végrehajtás intézményrendszerének bemutatása - Értékelés, ellenırzés, monitoring rendszer kialakítása - Vezetıi összefoglaló A középtávú regionális foglalkoztatási stratégia végrehajtásához kapcsolódó foglalkoztatási akcióterv az elfogadott paktum megállapodásra fog majd alapozni. Az akcióterv a foglalkoztatási stratégiára alapuló ütemtervvel, humánerıforrástervvel, valamint költségvetéssel rendelkezı intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. 3 éves idıtartamra dolgozzuk ki (2011-2013), de folyamatos monitoring és az idıközi értékelések végzését tervezzük. A stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával érhetjük el. A regionális foglalkoztatási stratégia elkészítésénél a következı alapelvekre kell figyelemmel lenni: - Vállalkozásbarát: A fenntartható munkahelyeket elsısorban a vállalkozók (különösen a KKV-k) teremtik, ezért minden beavatkozásnak a vállalkozások céljait kell szolgálnia. - Környezetbarát: A stratégia megcélozza: 1) A helyi munkalehetıségek bıvítését, hogy kevesebb utazásra legyen szükség, amellyel csökken a közlekedés okozta környezeti terhelés, 2) A közösségi közlekedés fejlesztését, az ingázásra kényszerülı munkavállalók munkába jutási feltételeinek javítását, 3) A munkahelyteremtı beruházásoknál az energiatakarékos technológiák és a megújuló energiák használatának ösztönzését, 4) A megújuló energiák munkahely-teremtési lehetıségeinek kihasználását a gyártó, szolgáltató szektorban, de a vidéki munkahelyteremtés céljából a mezıgazdaságban is (biomassza elıállítás). - Egyenlıségbarát: Az egyenlıség és diverzitás minden szempontjáért folytatott küzdelem szükségessége iránti tudatosság jellemzi, és tevékeny a korra, nemre, speciális szükséglető csoportokra, kisebbségekre stb. vonatkozó esélyegyenlıség tekintetében. - Átfogó stratégia: Figyelembe veszi a regionális körülmények és adottságok minden releváns elemét. - Komplex: Értelmes kapcsolatokat fed fel a probléma különbözı oldalai között (gazdaság, foglalkoztatás, szociális, egészségügyi, oktatási szektor stb.). - Reális: Az elérhetı erıforrások (pénzügyi, humán és idıtényezık) határain belül van valamint elfogadható idı alatt teljesíthetı. - Részvételen alapuló: A térségi szereplık és különösen a kulcsfontosságú célcsoportok tudásának és véleményének értékként való kezelése és kiaknázása. 9
További szempontok: - A fejlesztést leginkább az alulról felfelé építkezés (bottom-up) oldaláról kell értelmezni, nem pedig fordítva. - A fejlesztést természetes folyamatként kell kezelni és nem pusztán tervek, célok, feladatok, ütemtervek soraként. A feladatok és célkitőzések változhatnak, tehát az ütemezést feltételesen és rugalmasan kell összeállítani lehetıvé téve, hogy adott feltételek esetén alakítható legyen. A tervezés során a folyamatok elemzésén túl növekvı mértékben kell támaszkodni az adott térség érdekcsoportjait, illetve sajátos értékeit megjelenítı szereplık elvárásainak összefogására. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a területi tervezés folyamatában a partnerség elve a valódi részvétel révén hatékonyan érvényesüljön, nem pusztán utólagos szakmai, társadalmi egyeztetéseket jelentve. A célok meghatározását meg kell elıznie egy indikátorokkal alátámasztott közös problémaelemzésnek a térség munkaerı-piacának jellemzıirıl, a foglalkoztatás nehézségeirıl, a kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekrıl. A helyzetfeltárás, problémaelemzés lényege, hogy konszenzusosan elfogadott módszerrel történjen meg és az elemzési eredmények minden résztvevı számára hozzáférhetıvé váljanak. Az is fontos, hogy a közösen elfogadott problémaelemzést támasszák alá tanulmányok, szakértıi anyagok és a paktum által elkészített stratégia logikusan következzen a helyzetfeltárás, problémaelemzés folyamatából. Az is szem elıtt tartandó, hogy a térség foglalkoztatási stratégiája milyen szorosan kapcsolódik az adott térségi gazdaságfejlesztési célokhoz és annak integráns része lehet-e. A regionális foglalkoztatási stratégia készítésénél az alábbi módszertani elemeket kell szem elıtt tartani: a célrendszer legyen egyértelmően azonosítható legyen nyilvánvaló a stratégia célja, a paktum prioritásai a partnerek a stratégiáról és a megvalósítását részletesen leíró akciótervrıl megkapják a számára szükséges információkat A stratégia célrendszerében az elsırendő prioritások között szerepeljen a vállalkozások fejlesztése, a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottsági szint növelése, a munkaerı-piaci aktivitás fokozása, tehát munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. A stratégia célrendszerében, a paktum munkaprogramjában, akciótervében és a végrehajtandó projektekben figyelembe veszik az Európai Unió fontos horizontális alapelveit: a nyilvánosságot, a gender mainstreaming-et, a környezeti fenntarthatóságot, energia- és költséghatékonyságot. Fontos, hogy a foglalkoztatási stratégia célrendszere illeszkedjen a különbözı szintő regionális, nemzeti és uniós stratégiai dokumentumokhoz. A stratégia készítése során meg kell vizsgálni, hogy a munkaügyi szervezet lokális és átfogó programjai és a térségi stratégia céljai mennyiben képesek egymást erısíteni. Lehetıség szerint ezeknek meg kell majd jelenniük a stratégia megvalósításához kapcsolódó akciótervben és összhangban kell lenniük a keret-megállapodás céljaival is. 10
Emellett a régió jelenlegi helyzetére való tekintettel preferálni kell a régió gazdasági perifériáin tervezett fejlesztéseket oly módon, hogy a gazdasági potenciál szempontjából elmaradott területeken a fejlesztés által generált szociális hatások eredménye minél szélesebb körő legyen. Ennek érdekében elınyben kell részesíteni a: a. foglalkoztatás növekedését b. a jövedelemtermelı képesség növekedését c. új vállalkozások alapításának feltételeit megteremtı környezet kialakítását célul kitőzı fejlesztéseket. A foglalkoztatási stratégiák kidolgozására az elmúlt évek során az Európai Unió szakmai szervezetei ajánlásokat és metodikai hátteret fogalmaztak meg. Az egységes szempontrendszer azonban nem minden esetben fedi le a régiók igényeit és lehetıségeit, ezért a magyar régiók esetében azoktól bizonyos mértékben eltérı módszereket kell követni (a korábban kidolgozásra került stratégiákat is így dolgozták ki). Az egységes metodikán alapuló projekt végrehajtása során kiemelt területekre kell koncentrálni, amelyek szoros összefüggésben vannak a stratégia kidolgozásának fıbb lépéseivel is: - Egyetértés a foglalkoztatás helyzetérıl a régióban (partnerségi workshopok keretében történı feltárás, fókuszcsoportos interjúk). - A régió foglalkoztatási adottságainak elemzése (primer, szekunder elemzés) - A helyzetkép pozícionálása, SWOT elemzés - A jelenlegi támogatási rendszer elemzése - A jövıkép meghatározása és a célrendszer összeállítása - A stratégia megfogalmazása. - Forrástérkép - Monitoring és értékelési rendszer - A stratégia társadalmi egyeztetése - A stratégia véglegezése, elfogadása - Nyilvánosság és promóció - A megvalósításhoz kapcsolódó akcióterv kidolgozása - Az akciótervhez kapcsolódó projektek kidolgozása A fenti logikai lépéseknek megfelelı sorrend szerint haladva az elsı fázis volt a régió foglalkoztatási helyzetének állapotfelmérése, és következtetések levonása. Ahhoz, hogy a régióban kulcsszerepet játszó érintettek, akik ma már nem feltétlenül azonosak a korábbi idıszak tervezési folyamataiban résztvevıkkel, megértsék és elfogadják a stratégia kidolgozásának fontosságát, ismertetni kell velük a partnerség célját, a stratégia kidolgozásának menetét. Tudatosítani kell a regionális foglalkoztatási stratégia jelentıségét, tartalmát, annak részletkérdéseit. A hiányosságok ismeretén túl minden közösségnek rendelkeznie kell egy jövıképpel, tudnia kell, hova szeretne eljutni. Hiszen nem elég csak azt tudni, hogy sokan nem rendelkeznek általános iskolai bizonyítvánnyal, tudni kell azt is, hogy mit érdemes tanulniuk az embereknek ahhoz, hogy a képzések befejezésével valóban el is tudjanak helyezkedni. A stratégiaalkotás elısegíti, hogy a rendelkezésre álló források ne aprózódjanak el. 11
A stratégia-alkotás következı lépéseit meg kell elıznie egy nagyon fontos lépésnek. A közösség tagjainak egyet kell érteniük abban, hogy mik azok az értékek, célok és fejlesztési irányok, amelyekre a jövıt építik. A fejlesztési célok meghatározása érdekében fel kell vázolni azt a jövıben elérni kívánt állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi és számításba veszi a realitásokat. A jövıkép egy olyan vízió, amely elképzelésünk szerint a közösségre jellemzı lesz több év múlva is. A jövıkép akkor jó, ha megfelelıen bátor és elıremutató megállapításokat tartalmaz. Kialakításánál nem kell ragaszkodunk a földhözragadt valósághoz. A jövıkép célja, hogy lelkesítse a közösség tagjait, mindenki számára világossá tegye az erıfeszítések értelmét, megakadályozza, hogy a fejlesztések vaktában, akár egymásnak ellentmondva valósuljanak meg. A jövıkép kialakítása során meg kell határozni: a megırizni kívánt értékeket, azokat a területeket, amelyekre a változtatások irányulnak, azokat az eredményeket, amelyeket a fejlesztések során el kívánunk érni, a közösség fejlesztések után kialakult helyzetét. Egy jó helyzet-meghatározás és egy megfelelıen kialakított jövıkép birtokában könnyő megadni azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak. A stratégiai célok legyenek konkrétak, és irányuljanak egy meghatározott területre. Például egy közösség stratégiai céljai közé tartozhat a foglalkoztatottság növelése, vagy a lakáshelyzet javítása. Az átfogó célok megvalósítására általában 7-10 évre van szükség, a konkrét célkitőzések megvalósítására rövidebb idı is elegendı lehet. A célok meghatározása lehetıvé teszi, hogy az erıfeszítéseinket ésszerően összpontosíthassuk. A célmeghatározás segítségével átfogó képet alkothatunk az elérni kívánt eredményekrıl, a célcsoportokról, a megvalósítás kereteirıl. A meghatározott célok adják azt a biztos pontot, amelyhez mindig visszatérhetünk, ha elbizonytalanodnánk további munkánk során. A regionális foglalkoztatási stratégia legfontosabb küldetése a metodikai iránymutatás szerint az, hogy a régió számára meghatározzon egy olyan stratégiai keretet, amely a döntéshozók számára átláthatóbbá teszi a munkaerıpiaci fejlesztések szükségességét, illetve annak formáját. A stratégia megfogalmazásakor figyelembe kell venni, hogy - kompatibilis legyen a már létezı társadalmi-gazdasági politikákkal, prioritásokkal, valamint programokkal, ill. - támogassák a fıbb regionális intézmények és a gazdasági szereplık. 12
A stratégia olyan célokat fogalmaz meg, amelyek csak az érintettek kooperációs hajlandósága mellett valósíthatók meg. Ezért fontos, hogy a stratégia az alábbi megközelítéseket kövesse: - alulról felfelé (bottom-up) történı építkezés, - regionális megközelítés, - stratégiai szemléltetés, - integrált felfogás, - partnerségi megközelítés. A stratégiában rögzíteni kell a stratégia küldetését, fı célkitőzéseit. Meghatározásra kerülnek az egyes ágazati prioritások. Az elkészülı innovációs stratégia alapján mérhetı célként olyan átfogó programokat kell megfogalmazni, amelyeket a stratégia elfogadása után indítani lehet. A stratégia azért készül, hogy az abban megfogalmazott programok valóra váljanak. A megvalósuló projektek pedig a régió foglalkoztatási képességeinek javulását kell, hogy eredményezzék. A széles bázisra építkezı programok kivitelezése azonban nagyfokú odafigyelést, a projekteket menedzselı szervezetek, intézmények részérıl speciális szakértelmet igényelnek. Ezért szükséges olyan megfigyelési (monitoring) rendszert kifejleszteni, amelynek segítségével mérhetıvé válik a megvalósuló projektek hatékonysága, az elért eredmények. A monitoring rendszernek olyan mutatókat, jelzıszámokat kell tartalmazni, melyek mérik a régió munkaerı-piaci potenciáljának változását. Meghatározó szerepe van a stratégia és az annak hatására megvalósuló projektek esetében is a promóciónak, a széles körő és rendszeres tájékoztatásnak. Fontos, hogy állandóan hírek jelenjenek meg a médiában, tudatosuljon, hogy ez miként befolyásolja a régió fejlıdését, versenyképességének növelését és polgárai számára a jólét, az életszínvonal emelkedését. 13
3. Tervezési környezet és stratégiai dokumentumok vizsgálata 3.1. Kistérségi foglalkoztatási stratégiák Az elemzés a régióban jelenleg mőködı 9 paktum szervezeti és stratégiai dokumentumai alapján készült. Az élhetı Muramente Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum A letenyei kistérségi Foglalkoztatási Paktum stratégiájának kidolgozásában a Paktum menedzsmentje és az Irányító Csoport tagjai mellett aktívan közremőködött valamennyi érintett település polgármestere, Letenye városának Aljegyzıje, számos térségi vállalkozás vezetıje. Részt vettek a térség fejlesztési társulásainak vezetıi, a megyei és több helyi kisebbségi önkormányzat vezetıje, non-profit szervezetek vezetıi és munkatársai, oktatási intézmények képviselıi, a Zala Megyei Munkaügyi Központ és Letenyei Kirendeltségének vezetıi, munkatársai és kulcsszakértıi, valamint az OFA-ROP hálózat képviselıje. A Paktum Foglalkoztatási Stratégiája is szorosan kapcsolódik a térségben már megalkotott stratégiákhoz, programokhoz, tervekhez. Ezeket kiegészítve, velük szinergiát alkotva tovább segíti a hátrányos helyzetbıl való kitörés irányába tett lépéseket. A paktum térség helyzetelemzésének célja, hogy alapos, átfogó és részletes képet adjon a térség, szociális, gazdasági, foglalkoztatási állapotáról számba vegye a problémákat, lehetıségeket és alapot nyújtson a projekt során elkészítésre kerülı Foglalkoztatási Stratégia célrendszerének, operatív tervének és projektjavaslatainak meghatározásához. További célja, hogy segítse a térségi települések összefogásának megerısítését és a Foglalkoztatási Paktum mőködését. Az 50 oldalas stratégia prioritásai a gazdaságfejlesztés, a humánerıforrás-fejlesztés és az esélyegyenlıség és információ-áramlás. A stratégiában kiemelten szerepel a gazdaság- és turizmusfejlesztés, a foglalkoztatás bıvítése, a képzési lehetıségek fejlesztése, az esélyegyenlıség és a koordináció javítása. Elkészült a Foglalkoztatási Operatív Terv, amely segíti a közösen megálmodott jövıkép elérését. Az operatív célok a stratégia célok eléréséhez vezetı lépéseket tartalmazzák, konkrétak, egy-egy részterületre és az ott megvalósuló fejlesztésekre vonatkoznak, mérhetıek, idıhöz és felelıshöz kötöttek, kijelölik az erıforrás-igényt és a megvalósítás várható idıtartamát is. Az operatív célok a helyzetelemzéssel, a jövıképpel, a prioritásokkal és a stratégiai célokkal összhangban kerültek meghatározásra. Összesen 20 operatív cél lett meghatározva a stratégiai célok mentén. 14
A Foglalkozatási stratégia nagy figyelmet fordít a kapcsolódási pontokra, az Európai Uniótól haladva a kistérség szintjéig amely jól kidolgozott része a stratégiának. A Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum jövıképe: A Letenye Térségi Foglalkoztatási Partnerség mőködési területe legyen egy olyan, erıforrásait, meglévı kapcsolatait és tapasztalatait hatékonyan felhasználó, élhetı térség, ahol a szakképzett fiatalok szívesen vállalnak munkát. A vállalkozások dinamikusan fejlıdnek belföldi és határ menti kapcsolataik kihasználása által, a hátrányos helyzető rétegek, csoportok felzárkózása folyamatos. A fejlesztési elképzelések jól koordináltak, a szektoriális és interszektoriális együttmőködések aktívak és sikeresek, a szükséges információ elérése minden érintett szereplı számára biztosított. Konkrét célok: A térség foglalkoztatási szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A térségi munkaerıpiac hatékony mőködésének elısegítése, a gazdaság igényeivel harmonizáló foglalkoztatási eszközrendszer biztosítása. Új munkahelyek létrehozása, a jelenlegiek megırzése. A konvertálható szakmai tudások megırzése, új tevékenységekben történı hasznosítása. A partnerség elvének érvényesítése az együttmőködés valamennyi területén. A megváltozott munkaképességő emberek munkavállalási lehetıségeinek megteremtése,. A konvertálható tudást nyújtó szakképzés lehetıségeinek megteremtse, elsısorban a gépipar, elektronikai ipar és a számítástechnika területén. A szociálisan hátrányos helyzető, leszakadó csoportok foglalkoztatási lehetıségeinek megteremtése, életminıségének emelése. A határ mentiségbıl fakadó elınyök kiaknázása. A térség gazdag favagyonára épülı foglalkozások bıvítése. A kis- és középvállalkozások beszállítóvá válásának elısegítése, a klaszterprogram támogatása. Az ökoturizmus lehetıségeinek kiaknázása, az arra telepíthetı munkahelyek létrehozása. A leépülı olajipar bázisán létrehozható új foglalkoztatási lehetıségek felkutatása. A megújuló energiaforrások, alternatív energiák hasznosítása, és az itt élı emberek szolgálatába állítása. A harmadik szektor nyújtotta potenciális foglalkoztatási lehetıségek áttekintése, a nonprofit szervezetek hatékony integrálása az együttmőködésben. A paktum fokozatos fejlesztése, kiterjesztése regionális és a határon átnyúló munkapiacokra (Ausztria, Horvátország, Szlovénia) 15
A közlekedési folyosó logisztikai fejlesztése. Jól látszik, hogy az általános célokon kívül vannak igen konkrétan megfogalmazott, helyi adottságokra épülı célok is, figyelembe véve a helyi adottságokat. A Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum specialitásai: nem térnek el számottevıen más paktumoktól, bizonyos különbségek azonban tapasztalhatók. Az elsı ilyen eltérés az aláírókban található. A megállapodást az Állami Foglalkoztatási Szolgálat két szerve mellett kistérségi társulások, illetve települési szövetségek képviselıi írták alá, közvetve a térség szinte összes önkormányzata nem csak támogatóként, hanem résztvevıként is jelen van a partnerségben. Így a paktumnak célja az önkormányzatok közötti közös cselekvés elısegítése is A kistérségre jellemzı a határon átnyúló együttmőködés is, ezért ennek fejlesztése is célja a paktumnak. A legfontosabb célja a paktumnak a térség foglalkoztatási helyzetének javítása, a munkanélküliség csökkentése, amelyhez a gazdasági- és a humánerıforrások minél magasabb szintő bevonására és fejlesztésére van szükség. A paktum célcsoportja A nehéz foglalkozatási helyzetben lévık, különösen a tartósan munkanélküliséggel veszélyeztettek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık, a roma származásúak, a megváltozott munkaképességőek, a nık, különös tekintettel a 40 év felettiek, valamint a pályakezdık. A paktum szervezete A foglalkoztatási paktum legmagasabb szintő szervezeti egysége a foglalkoztatási Fórum. Ezt az Irányító Csoport elnöke hívja össze, általában évi két alkalommal. A Fórum célja a paktum tevékenységérıl, a helyi foglalkoztatási helyzetrıl minél szélesebb körben tájékoztatást nyújtson. Feladata a partnerség erısítése, a bizalomépítés, valamint az, hogy biztosítsa a térségben élık és a munkaerıpiac releváns szereplıi közötti kölcsönös információáramlást. A Fórum társadalmi nyilvánosságot és kontrolt is biztosít. A média meghívása és jelenléte mindenki számára hozzáférhetı információkat ad a mőködésrıl, eredményekrıl. A paktum lényege a közvetlen információ biztosítása, erre szolgál a Fórum is, ott van a lakosság és ott vannak a munkaerıpiac szereplıi, mindenki elmondhatja a magáét. A keret-megállapodásban meghatározásra került az Irányító Csoport feladata és összetétele. Az ügyrend szerint a paktumban foglaltak végrehajtásáért az Irányító Csoport a felelıs. Feladata, hogy kidolgozza az éves munkaprogramot és költségvetést, koordinálja annak megvalósítását az érintett szervezetek között, valamint az ülésen beszámolói kötelezettséggel bír az addig elvégzett munkáról. A Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum Irányító Csoportjának elnöke a mindenkori Murahíd Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöke, Szavazati joggal az ICS tagok, véleményezési joggal a meghívottak rendelkeznek. A döntéseket abszolút többséggel hozza az Irányító Csoport. 16
Az Irányító Csoport tagjai: A Zala Megyei Munkaügyi Központ delegáltja A Zala Megyei Munkaügyi Központ Letenyei Kirendeltségének megbízottja A szociális partnerek két képviselıje, a munkaügyi tanács delegálása alapján A kistérségi vidékfejlesztési menedzserek A MeH kistérségi megbízottja A térségben mőködı önkormányzatok három képviselıje A nonprofit szervezetek egy képviselıje Egy szakképzı intézmény igazgatója Az Irányító Csoport üléseire állandó meghívással rendelkeznek a gazdasági kamarák, a vállalkozásfejlesztési alapítvány képviselıje, a Zala Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, a paktumot aláíró két országgyőlési képviselı, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezetének képviselıje, a megyei önkormányzat képviselıje. Az üléseken jelenlévı valamennyi meghívott tanácskozási joggal vesz részt. Kiemelt szerepet szánnak az Európai Szociális Alap pályázati lehetıségeibıl származható forrásoknak. A partnerségi megállapodást határozatlan idıre kötötték, melyhez bármikor csatlakozhatnak új tagok. A partnerség felmondására 30 napos határidıvel, írásos nyilatkozattal van lehetıség, melyet a többi résztvevıhöz kell eljuttatni. A paktum operatív feladatait a foglalkoztatási paktum menedzsmentje látja el, önálló jogi személyként.. A menedzsment az Irányító Csoport munkáját szervezi és segíti, összehívja a Fórumot, pályázatokat készít, pénzügyi forrásokat fogad, paktummal foglalkozó munkatársakat alkalmaz. Eredménye a paktumnak, hogy olyan kapcsolati háló jött létre, amely a vállalkozások, civil szervezetek, oktatási intézmények és a munkavállalók közötti információáramlást és együttmőködést segítette a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében. A paktum tagok számára rendelkezésre álló fórumok lehetıséget biztosítottak arra, hogy információt cseréljenek, amely nagyban elısegíti a munkaerı piaci kereslet és kínálat találkozását. A Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum országos elismerésben részesült, elnyerte a 2007. évi területfejlesztési nívódíjat. 2008. május végén került megrendezésre Lajosmizsén a Területfejlesztık V. Víkendje, melyet évrıl évre a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület rendez. A konferencia egyik fı eseménye az elızı év legjobb területfejlesztési programját készítı kedvezményezettnek a Területfejlesztési Nívódíj odaítélése. A bírálók véleménye alapján a 2007. évi elismerést Az Élhetı Muramente Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum projektje kapta. 17
Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum A Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum a térség önkormányzataival közös foglalkoztatási projekteket dolgozott ki, ezekhez forrásokat igyekszik teremteni. (pl.: közmunka programok, térségi közfoglalkoztatás, öngondoskodás a Szociális Földprogram keretében). A partnerségen belül az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és a képzı intézményekkel jó együttmőködés alakult ki, ami több közös foglalkoztatási, képzési programok megvalósulását eredményezte. Sajnos a vállalkozásokkal (kevés a foglalkoztatottak száma, legtöbb vállalkozás önfoglalkoztató, tıkehiány) mérsékelt az együttmőködés, ennek ellenére a paktum képes párbeszédet kialakítani a partnerek között. A paktum partnerség képes volt projekteket generálni és forrásokat szerezni(az OFA/FP 2007 projekt ideje alatt összesen 8 foglalkoztatási célú projektet valósítottunk meg). A paktum a munkaerıpiacon elsısorban a tartós munkanélküliek foglalkoztatására, képzésére, átképzésére dolgoz ki projekteket. Egy 2009. végén készített kérdıíves értékelés szerint a válaszadók 88% szerint a paktum képes párbeszédet tartani a térségben munkaerı-piaci szempontból releváns szereplıkkel. A kistérségi társulás a területfejlesztési feladatai közül a foglalkoztatással összefüggı feladatok ellátásával, továbbá a ZFP mőködtetési és adminisztratív feladatainak ellátásával bízta meg a KFT-t, melyért megbízási díjat fizet. Ugyanakkor a menedzsment szervezet számára ingyenesen irodát biztosít. A partner szervezetek közül a legjelentısebb munkát a NYDRMK Zalaszentgróti Kirendeltsége, ZALA-KAR Térségi Innovációs Társulás, a CELODIN Zalai Alapítvány, Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, valamint a települési önkormányzatok végzik. A partnereket belépéskor a közös projektek kidolgozásának lehetısége és a különféle szervezetek közötti párbeszéd kialakítása motiválta. A vállalkozások leginkább információkat várnak az ıket érintı pályázatokkal kapcsolatban. A települési önkormányzatok is adnak pénzt a felmerülı kiadások fedezésére. A NYDRMK Zalaszentgróti Kirendeltsége, egyes civil szervezetek szakmai támogatást nyújtanak. A paktum megalakítása óta erısödött az együttmőködés, javult a kommunikáció a civil szervezetekkel és önkormányzatokkal. A gazdasági válság hatására még jobban rákényszerültek az egyes szervezetek az összefogásra. Ez pozitív irányban befolyásolta a közös munkát. A kistérség képzı intézménye, a Béry Balogh Ádám Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola aktivitása a paktumban az évek során csökkent. Ennek oka, hogy az oktatási intézmény létbizonytalansággal küzd. A vállalkozásokkal a kommunikáció eléggé egyoldalú a ZFP részérıl. 18
Stratégiai célok A cél egy olyan együttmőködés kialakítása, ami a munkaerı közvetítést rugalmassá teszi, leépítések és létszámfejlesztések esetén elıkészíti, segíti a munkahelyteremtést a vállalkozói körben, erıs tranzitfoglalkoztatással átmeneti munkahelyeket hoz létre, ahonnan könnyen átemelhetı a munkaerı az elsıdleges munkaerıpiacra. Fontos lenne, hogy a képzı intézmények rugalmasan reagáljanak a munkaerıpiaci igényekre. Képzésekkel, átképzésekkel piacképes szakmákra készítsék az aktív korú lakosságot. A munkaügyi szervezet célja, hogy a rejtett állásajánlatok felszínre kerüljenek, és minél több kiközvetítés legyen eredményes. A civil szervezetek célja az érdekképviselet, a munkaerı-piaci szolgáltatások egyes szegmenseiben feladatokhoz jussanak (pl: képzések szervezése, stb.) Az önkormányzatok célja a munkahelyteremtés, a Szociális intézmények célja, hogy csökkenjen a munkanélküliség, erısödjön a szociális védıháló. A paktum céljai: Foglalkoztatási szint növelése Új munkahelyek teremtése, jelenlegiek megırzése Partnerség elvének érvényesülése A gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása Hátrányos helyzető és a munkaerıpiacról kiszorult rétegek reintegrációjának elısegítése Foglalkoztatási potenciál erısítése A férfiak és a nık esélyegyenlıségének figyelembe vétele A munkanélküliség csökkentése A térségi foglalkoztatási stratégia elemei: 1. prioritás: Foglalkoztathatóság javítása. Célcsoport: munkanélküliek, tartós munkanélküliek, foglalkoztatás szempontjából aktívak, AM könyvvel dolgozók, nem legálisan dolgozók. Beavatkozási területek: integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer; szociális gazdaság megalapozása a térségben; speciális foglalkoztatási programok; térségi mobilitás javítása; inaktívak számának mérséklése 2. prioritás: Alkalmazkodóképesség javítása. Célcsoport: a kistérség lakossága, az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezı lakosságtól az egyetemet végzettekig minden itt élı, a tartósan munkanélküliek, inaktív emberek, az elavult, nem piacképes képesítéssel rendelkezı munkanélküliek. Beavatkozási területek: élethosszig tartó tanulás megalapozása a térségben; felnıttoktatási és képzési infrastruktúra kialakítása; kompetenciafejlesztı oktatás és képzési programok meghonosítása a térségben; szemléletváltás és környezettudatos gondolkozás megalapozása. 19
3. prioritás: Térségi versenyképesség hiánya. Célcsoport: mikro-vállalkozások, Kis- és közepes vállalkozások, önkormányzatok, vállalkozni szándékozók. Beavatkozási területek: helyi vállalkozásokat segítı szolgáltatások; Zala termálvölgy komplex turisztikai program; a térségi KKV szektor infrastruktúrájának fejlesztése; helyi termékek fejlesztése; térségi mezıgazdaság és vidékfejlesztés fejlesztése; információs társadalom kiteljesítése a térségben; élhetı környezet kialakítása 4. prioritás: Társadalmi befogadás erısítése, az esélyegyenlıség támogatása. Célcsoport: romák, megváltozott munkaképességőek, nık, fiatalok, pályakezdık. Beavatkozási területek: hátrányos helyzetőek beilleszkedését elısegítı programok, fiatalok munkába állásának segítése, Nıi foglalkoztatás javítása; térségi egyenlıtlenségek mérséklése; térségi szociális alapellátási rendszerek fejlesztése A stratégia megfogalmazása óta jelentıs változás történt a másodlagos munkaerı-piacon stagnáló munkanélküliekre vonatkozó foglalkoztatáspolitikában. Az Út a munkához program eredményeképpen kidolgozásra került a Zalaszentgróti Térségi Közfoglalkoztatási Terv, amely tételesen tartalmazza a térségben élı munkanélküliek foglalkoztatásának lehetıségeit. A programot a ZFP menedzsment szervezete hetente frissíti a települési önkormányzatok adatai alapján. A paktum szervezete A paktum önálló menedzsment szervezete a Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft és annak két munkatársa a paktumvezetı, illetve a projektmenedzser. Munkájukat egy vidékfejlesztési és egy jogi szakértı segíti. A paktum legmagasabb szervezete a Foglalkoztatási Fórum, melynek tagjai a paktumot aláíró szervezetek. A paktumban foglaltak végrehajtásáért az Irányító Csoport a felelıs. Az ICS tagja a NYDRMK Zalaszentgróti Kirendeltségének vezetıje, a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás munkaszervezet-vezetıje és a Társulás két tagja (Batyk község polgármestere és Zalaszentgrót város polgármestere), a CELODIN Zalai Alapítvány képviselıje, a Béry Balogh Ádám Gimnázium Szakiskola és Szakközépiskola igazgatója, valamint a ZMVA képviselıje. Az irányító csoport és a menedzsment együttmőködése megfelelı és eredményes. Nagy létszámú partnerekkel rendelkezı paktumnál a Foglalkoztatási Fórum nem tudja betölteni az irányító szerepét, így a tapasztalatok szerint a Fórumnak inkább a paktum nyilvánosságát és az információ áramlását kell szolgálnia. A döntéseket az Irányító Csoportnak kell hozni. Jó választás volt a paktum menedzsment szervezete a Foglalkoztató ZalA- KAR Nonprofit Közhasznú Kft lett, egy tudatos választás eredménye az Irányító Csoport részérıl. 20
A Kft. évek óta a térségi közmunka programok gazdája, újszerő foglalkoztatási projektek kigondolója és megvalósítója. Például: a NYD/TRFC elıirányzat által támogatott Irányító közmunkások projekt, amely folytatásaként a programban képzett munkások a késıbbi közmunkák irányítói lehetnek, vagy a Kertészeti csoport, illetve az Építı Brigád - jelenleg kísérleti fázisban lévı - programok, melyek a térség jellegzetes aprófalvas szerkezetébıl adódóan már régen eltervezett és igényelt megoldásokat valósítanak meg a Foglalkoztató ZalA-KAR Kft. munkaerı-közvetítı képességének segítségével. A ZFP átgondolt és tervszerően egymásra épülı foglalkoztatási stratégiát szeretne megvalósítani. Ennek hatásai egyelıre (a térség sajátosságai miatt) a másodlagos munkaerıpiacon hoznak eredményt. A munkaerı-piaci szolgáltatásokban a paktumok még nem kaptak lehetıséget. Nincs hosszú távú mőködési forrás a menedzsment foglalkoztatására. Gazdasági válság következtében gazdasági visszaesés az amúgy is hátrányos helyzető térségben. Eddigi tapasztalatunk szerint a ZFP önerıbıl nem tartható fenn, mivel a forráshiánnyal küzdı vállalkozások nem tudnak anyagi áldozatokat vállalni, a ZalA-KAR Társulás és az önkormányzatok erre fordítható forrásai pedig mérséklıdnek. Jó lenne a finanszírozást minél többféle forrásból kellene biztosítani, hogy minél több lábon álljon a paktum. 2004-tıl számos eredményt értek el a munkaerı-piaci szereplık partnerségi összefogása területén. Kutatások, helyzetfelmérések, stratégiák, születtek a térség foglalkoztatási lehetıségeinek bıvítésére. Elkészült a paktum bevált mőködési szabályzata. Foglalkoztatási célú projektek segítségével a térségben több száz munkahely jött létre. Sajnálatos lenne, ha finanszírozás hiányában ezek az eredmények elvesznének. Keszthely- Hévíz Kistérségi Foglalkoztatási Paktum A kistérségi foglalkoztatási stratégia jövıképe: Egy olyan prosperáló, több lábon álló gazdasággal rendelkezı, nyitott, együttmőködı és esélyteremtı Keszthely- Hévízi Kistérség alakul ki, amely kihasználja az emberkincsében rejlı lehetıségeket, az embert értéknek tekintı helyi foglalkoztatáspolitikát, valamint foglalkoztatás-központú és a természeti környezetével harmóniára törekvı gazdaságpolitikát valósít meg. A foglalkoztatásban érintett helyi szereplık partnerségével több, minıségileg jobb, a munkaerıpiac igényeinek és a térségben élı, vagy munkát vállaló emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelı munkahelyeket hoz létre. Jövıkép: jó lesz a helyi gazdaság - környezettel és társadalommal harmóniában történı - fejlıdésének a térség szereplıi szerint alapvetı tényezıje az emberi erıforrások minısége, felkészültsége. A helyi gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó aláíró felek az Európai Unióban és Magyarországon is sikerrel alkalmazott, a helyi szereplık, érdekeltek szektorokon átívelı valós összefogását és kölcsönös bizalmi viszonyát, partnerségét igénylı foglalkoztatási paktum létrehozását kezdeményezik, amely mőködése segítheti: egy kiegyensúlyozott fejlıdést megvalósító, esélyteremtı kistérség kialakítását, 21