KKV Körkép 2005 / október: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete, és véleménye az intézményi környezetrıl

KKV Körkép 2005 / október: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete, és véleménye az intézményi környezetrıl A Figyelı, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) és a Volksbank Rt. 2005. januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezık és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 a feldolgozóiparba, az építıiparba és a szolgáltatásokba sorolt cég körében, egymással megegyezı mintán, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló céget kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A legutóbbi, októberi adatfelvétel (2005. október 24-29.) eredményei alapján ellentmondásos kép rajzolódik elénk a KKV-k üzleti helyzete és rövid távú várakozásai tekintetében. Az adatok egyfelıl pozitív változásokról tudósítanak: a második negyedévben javult a cégek kapacitáskihasználtsága, nıtt a termelési szint. Ezek a változások inkább a belföldre termelı magyar tulajdonban lévı cégeknél figyelhetı meg, míg az exportálókra inkább a változatlanság, vagy a romló tendencia volt jellemzı. Másfelıl a várakozások éppen arra mutatnak, hogy várhatóan nem, vagy csak a cégek más csoportjainál fog folytatódni a 2005. júliusban megfigyelt pozitív változás. A magyar tulajdonban lévı és kizárólag belföldre termelı cégek várakozásai mind a beruházások, mind a termelési szint, mind az üzleti helyzet esetében visszafogottabbá váltak, a jelenleginél rosszabb helyzetet vetítenek elıre. A kkv-k meglehetısen kritikusan vélekednek a vállalkozások intézményi és szabályozási környezetérıl, a közszolgáltatások minıségérıl. Az intézmények között a legjobb vélemény az APEH és a vámhivatal, a legrosszabb vélemény pedig a kormányzat és a parlament tevékenységével, és munkájának minıségével kapcsolatban fogalmazódik meg. Az iskolarendszeren belül a cégek legkevésbé a szakiskolai képzéssel elégedettek. A szabályozási feltételek között kiemelendı a korrupció elterjedtségére utaló vélemények viszonylag nagy súlya. Erre mutat az is, hogy a cégek 72%-a szerint nem teljesül a szabályok egyértelmőségének és kiszámíthatóságának nyilvánvaló követelménye. Az állami hivatalokban jelen lévı korrupció a cégek 47%-a szerint közepes, vagy jelentıs akadályokat gördít a cég mőködése, illetve növekedése elé. 1

KKV Körkép: Konjunktúra Index és Bizonytalansági Index, 2005 KKV Körkép: A KKV konjunktúra-, és bizonytalansági index, 2005-01 - 2005-10 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 KKV_KI KKV_BI 0,39 0,385 0,38 0,375 0,37 0,365 0,36 0,355 Megjegyzés: bal skála KKV konjunktúra index, jobb skála KKV bizonytalansági index 2

1. A vizsgálat célja A KKV Körkép a Figyelı, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tőzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezıket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlıdése szempontjából. A negyedik, október 24-29. között lefolytatott felmérésben a vállalatok intézményi- és szabályozási környezetrıl kialakított véleményét elemezzük. Arra keresünk választ, hogy az intézményi és szabályozás környezet egyes elemei mennyire hatnak kedvezıtlenül a kkv szektor cégeire, és az egyes hatások milyen típusú cégeknél jelentkeznek leginkább. 2. A minta A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KSH kimutatásai szerint legalább 20 fıt foglalkoztató 1 cégek nagyság szerint képzett csoportjainak arányai tükrözzék e cégcsoportoknak az aggregált foglalkoztatásban játszott szerepét, és ezzel egyidejőleg illeszkedjen e cégcsoportban a feldolgozóipar, építıipar és szolgáltatások GDP-hez való hozzájárulásának arányaihoz (lásd az 1. 2. és 3. táblázatokat). Kutatásunkban így a KKV Körképben felmért cégek a gazdasági súlyuk és a foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelıen reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat. A felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 fıt foglalkoztató cégek egészére. Az eddigi négy felvétel során megkeresett vállalkozások szinte teljesen azonos megoszlást mutatnak a vállalatok besorolására használt ismérvek, mint pl. ágazati besorolás, létszámkategória, export aránya vagy a nettó árbevétel tekintetében. A mintatulajdonságok megegyezése azért fontos, mert ez megbízható alapot teremt a felvétel idıpontjaiban adott válaszok összehasonlításához (lásd a 4. táblázatot). A 2005. októberi felvétel során 311 cég vezetıje válaszolt telefonon a kérdezıbiztosok által feltett kérdésekre. A válaszadó cégek 77,1 %-a teljes egészében magyar tulajdonosok kezében van, 8,7 %-uk részben és 14,2 %-uk egészében külföldi tulajdonban van. A cégek 54 %-a csak belföldre szállít és 33,1 %-uk az árbevétel kevesebb mint felét, 12,9 %-uk pedig többségét Magyarországon kívül értékesíti. Az exportáló cégek 87 %-a szállít az EU más országaiba, és 57%-uknál az értékesítés több mint fele unión belüli exportból származik. 1 A 20 fıs határt az a tapasztalat indokolta, hogy a kisebb, 10-19 fıt foglalkoztató cégeknek a vállalati felvételekre adott válaszai több elháríthatatlan problémától terheltek. Egyrészt e cégek között a válaszadási hajlandóság számottevıen alacsonyabb, mint a nagyobb cégeknél, másrészt és fıleg az általuk adott válaszok pontossága rendkívül gyenge és érvényessége sem kielégítı. 3

3. Konjunktúra 3.1. Konjunktúra, és bizonytalansági index Javulás figyelhetı meg a kkv szektor cégei körében az üzleti helyzet különbözı mutatói és az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások tekintetében. Javult a KKV konjunktúra index értéke és e tendencia viszonylagos stabilitására utal a KKV bizonytalansági index csökkenése is: a javuló tendenciát a cégek egyöntetőbb véleménye támasztja alá, mint egy negyedévvel korábban (lásd a 3.1.1. ábrát). A kkv-k termelési szintje növekedett és a 2005-ben a legmagasabb szintet ért el októberben: a cégek 33%-a jelzett növekedést, míg júliusban csak 27%-ukra volt ez jellemzı (lásd a 3.1.2. ábrát). Ezzel a pozitív változással együtt némileg javult a cégek jövedelmezıségi pozíciója is: októberben a cégvezetık 23%-a ítélte jónak a jövedelmezıséget, míg júliusban 20%. A rendelésállomány változása a kereslet növekedésére a kkv szektor körében a konjunktúra stabilitására utal: kismértékben nıtt a rendelésállomány az elızı negyedévhez képest. A KKV Konjunktúra Index a közepes cégek körében messze magasabb, mint a kis cégeknél, és együtt nı az export árbevételen belüli arányával. Az is megfigyelhetı, hogy a kkv-k körében a tisztán külföldi tulajdonban lévı cégek kilátásai rendre a legjobbak: a konjunktúra index meghaladja a tisztán magyar tulajdonban lévı cégekre jellemzı értéket (lásd az 1-3. ábrát). 3.1.1. ábra: KKV Körkép: Konjunktúra index és bizonytalansági index alakulása. 2005. január - 2005. október KKV Körkép: A KKV konjunktúra-, és bizonytalansági index, 2005-01 - 2005-10 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 KKV_KI KKV_BI 0,39 0,385 0,38 0,375 0,37 0,365 0,36 0,355 4

3.1.2. ábra: KKV Körkép: Konjunktúra mutatók, 2005. január - 2005. október KKV Körkép: A cégek jelenlegi helyzete, 2005-01 - 2005-10 0,2500 0,2000 0,1500 rendelésállomány üzleti helyzet jelenleg jövedelmezıség jelenleg termelési szint 0,1000 0,0500 0,0000-0,0500-0,1000 3.1.3. ábra: KKV Körkép: Rövid távú várakozások, 2005. január - 2005. október KKV Körkép: A vállalkozások várakozásai, 2005-01 - 2005-10 0,3000 0,2500 0,2000 0,1500 0,1000 várható létszámalakulás várható üzleti helyzet várható jövedelmezıség várható kapacitáskihasználás várható termelési szint várható beruházási aktivitás 0,0500 0,0000-0,0500-0,1000 5

3.2 Kapacitáskihasználás A KKV-k körében jelentısen, közel 4 százalékponttal nıtt a kapacitáskihasználás az elmúlt negyedévhez képest és így ez megközelítette a 78%-ot. Legnagyobb mértékő növekedést a kisebb cégek körében figyelhettük meg: e cégek körében átlagosan 80%, míg három hónappal ezelıtt 77% alatti volt a kapacitáskihasználás (lásd a 4. ábrát). A kapacitáskihasználás a teljesen, illetve részben magyar tulajdonban lévı cégek körében nıtt, míg a tisztán külföldi tulajdonban lévıknél folyatódott az év eleje óta megfigyelhetı romló tendencia (5. Ábra). Ennek ellenére a tisztán magyar tulajdonban lévı cégeknél alacsonyabb (76%), míg a másik két csoportnál magasabb (78-82%-os) átlagos szintet jelez a KKV Körkép októberi felvétele. A kizárólag és többségében külföldre szállító cégek kapacitáskihasználása nıtt az elmúlt negyedévben összefüggésben a külpiacokon, ezen belül is a német gazdaságban tapasztalható élénkülés eredményeképpen. (6. Ábra). A gazdasági ágakat tekintve az építıiparban kimagaslóan magas 87% körüli kapacitáskihasználtsága mellett továbbra is a feldolgozóiparban láthatunk legalacsonyabb értéket (72%). Mindkét gazdasági ágban növekvı tendencia figyelhetı meg az elmúlt fél évben (7. Ábra). A kapacitáskihasználás a közepes és a nagyobb cégek körében nıtt és a kisebb (20-49 fıt foglalkoztató) cégeknél csökkent az elmúlt negyedévben (8. Ábra). 3.3 Rendelésállomány A rendelésállomány szintjét jelzı mutató értéke némileg nıtt a júliusi felvétel óta. E változás mögött a rendelésállomány szintjének csökkenését érzékelı cégek arányának 23%-ról 21%-ra való csökkenése húzódik meg. A rendelésállomány az exportáló cégek körében magasabb, mint a kizárólag belföldre szállítóknál és a III. negyedévben az exportáló de döntıen belföldre szállító cégek körében nıtt meg (9. ábra). A döntıen exportálók 30%-a, a kizárólag belföldre termelık 11%-a jelezte a rendelésállomány növekedését. A részben, vagy egészében külföldi tulajdonú, cégek esetében beszélhetünk növekedésrıl és az utóbbiaknál a legmagasabb a rendelésállomány növekedésérıl beszámoló cégek aránya (34%), míg a tisztán magyar tulajdonban lévıknél a legalacsonyabb (13%). 3.4 Termelési szint és üzleti helyzet A cégek termelés szintjében tovább folytatódott a növekedés. Ez arra mutat, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében tovább erısödött a termelés II. negyedévében megindult élénkülése. Míg áprilisban a cégek 24%-a számolt be a termelési szint növekedésérıl, addig júliusban 27%-a, októberben pedig 33%-a, miközben csökkent a stagnáló és csökkenı termelési szintő cégek aránya. A termelési szint növekedését a cégek szinte egyöntetően és hasonló arányokban érzékelték, egyedül az export orientáció szerint mutathatók ki számottevı különbségek. A döntıen exportáló cégek körében némi visszaesés mutatkozott az elmúlt negyedévi szinthez képest, számottevıen nagyobb volt a termelési szint erısödését érzékelı cégek aránya, mint a többi cégnél (lásd a 11. ábrát). Különben nem tér el a termelési szint megítélése a cégek különbözı csoportjai között. Az exportáló cégekre jellemzı magasabb termelési szint arra mutat, hogy a a termelés II-III. negyedévében érzékelt élénkülése egyértelmően az exporthoz, ezen belül pedig a német gazdaságban jelentkezı növekvı kereslethez kapcsolódik. 6

A termelési szint emelkedésével megegyezıen alakult a cégek üzleti helyzete. Míg júliusban csak 24%-uk, addig októberben már 30%-uk számolt be ennek javulásáról. Így egy negyedév alatt 12 százalékponttal nıtt a javuló üzleti helyzetrıl számot adó cégek aránya. Ez a tendencia minden gazdasági ágban megfigyelhetı. A nagyobb cégek és a tisztán külföldi tulajdonban lévı cégek pozitívabbnak látják üzleti helyzetüket, mint a kisebb, magyar tulajdonban lévık. A 20-49 fıt foglalkoztató cégek 20%-a, a 100-249 fıt foglalkoztatók 33%- a jelölt meg jó üzleti helyzetet. Erısebb különbség látszik a külföldi tulajdon aránya szerint: míg a magyar tulajdonban lévı cégek 24%-ánál, addig a külföldi tulajdonban lévık 49%-ánál beszélhetünk jó üzleti helyzetrıl a menedzserek véleménye szerint (lásd a 13. ábrát). Az exportáló cégek üzleti helyzete mellett javult a belföldre termelıké is ez a fenti összefüggésekkel együtt arra mutat, hogy az élénkülés már nem korlátozódik az exportáló cégekre, mint negyedévvel korábban, hanem kiterjedt a belföldre termelı, magyar tulajdonban lévı cégekre is. (lásd a 14. Ábrát). A KKV-k mind a termelési szint, és az üzleti helyzet esetében is nagyobb arányban számítanak javulásra, mint romlásra a következı hat hónap során. Ezzel folytatódik a várakozások javulásának már a II. negyedévben megfigyelt tendenciája. A termelési szint növekedésére a cégek 35%-a, csökkenésére 14%, az üzleti helyzet javulására 32%, romlására pedig 12% számít. A közepes és a nagyobb cégek mind a várható termelési szint, mind a várható üzleti helyzet esetében jelentıs javulásra számítanak (35% és 32%), míg a kisebb (20-49 fıt foglalkoztató cégek) inkább romlást várnak (21%-uk és 24%-uk számít romlásra). A két indikátor mozgása is ennek megfelelıen alakul (lásd a 15. és a 16. ábrákat). Az üzleti helyzet tekintetében az exportáló és a belföldre termelı cégek helyzetmegítélése közötti jelentıs különbségek csak kismértékben csökkennek (lásd a 17. ábrát). Ugyanezt láthatjuk a termelési szintre vonatkozó várakozások kapcsolatban is (lásd a 18. ábrát). A visszafogottabbá váló várakozások leginkább a belföldre termelı cégekre jellemzıek. Az üzleti helyzet romlására a tisztán magyar tulajdonban lévık 15%-a, a külföldi tulajdonban lévık 5%-a, javulásra pedig az elıbbiek 27%-a és az utóbbiak 48%-a számít. Az export aránya szerint kicsit mérséklıdtek a különbségek: a kizárólag belföldre termelı cégek közel 27%-a mellett a többségében exportra termelık 43%-a számít üzleti helyzetének javulására a következı félévben. A termelési szint várható alakulása esetében is ez az összefüggés mutatható ki: míg a kizárólag belföldre termelık 19%-a termelési szint csökkenését prognosztizálja, addig az exportálók csak 10%-a számít erre, miközben a növekedésre számító cégek aránya az elsı csoportnál 27%, addig a döntıen exportálók fele, 51%-a számít erre. A gazdasági ágak szerint az üzleti kilátások egyöntetőbbek lettek az elmúlt negyedévhez képest, de továbbra is feldolgozóipar kilátásai a legjobbak és a kereskedelmi cégeké, valamint a gazdasági szolgáltatásban tevékenykedıké a legrosszabbak (a feldolgozóiparban a KKV-k 35%-a számít a termelési szint növekedésére, addig a kereskedı cégek csupán 25%-a, a szolgáltatók 33%-a). 7

3.5 A létszám és a beruházások várható alakulása Júliushoz képest visszafogottabbakká váltak a KKV-k létszámfelvételi szándékai. A cégek 14,5%-a tervez létszámfelvételt, és 12,5%-uk elbocsátást. A kkv-k többi része azonban a nem tervez változtatást. A várható létszámváltozást figyelembe véve és a felvétel során kapott eredményeket a vizsgált sokaság, a mintegy 9300 kis- és közepes vállalkozás egészére vetítve a kkv szektorban közel 9000 fıvel csökken aggregált szinten a foglalkoztatottság ha a cégvezetık tervei teljesülnek. Míg negyedévvel ezelıtt a kkv szektorra munkahely-teremtési szándékok, addig az októberi felvétel tanulsága szerint a munkahely-rombolásra vonatkozók jellemzıek (lásd a 19. ábrát) A létszámfelvételi szándékok erısebbek a nagyobb és a kisebb cégek körében (lásd a 10. ábrát). Az üzleti helyzet javulása e tervek komolyságára utal. A beruházási aktivitás várhatóan nı a kkv-k körében: a cégek 28%-a nem tervez beruházást (legutóbb 31%- volt ez az arány), 11% tervez csökkenést (15%), és 22%-uk szeretné növelni a beruházási aktivitását (24%). A kisebb és a nagyobb cégeknél nı leginkább a beruházási aktivitás (lásd a 20. ábrát). A várható beruházási aktivitás számottevı különbséget mutat a cégek gazdasági ága szerint: ennek mértéke legmagasabb a gazdasági szolgáltatások és a kereskedelem területén és legalacsonyabb a feldolgozóipari cégeknél. 8

4. Intézményi és szabályozási környezet Az októberi felvételben kérdéseket tettünk fel a kis-, és közepes vállalkozóknak az üzleti életet, a piaci kapcsolatokat befolyásoló intézményi környezetrıl alkotott véleményükrıl. Elıször néhány közintézmény által nyújtott szolgáltatások minıségérıl kérdeztünk, majd néhány, az intézményi, és a szabályozási környezetre vonatkozó állításról, majd közintézmények mőködésérıl kérdeztük a cégvezetık véleményét. Az eredményeket az alábbiakban ismertetjük. 4.1. Közszolgáltatások minısége Közintézményekrıl, a kormányzatról, a törvényhozásról és a Magyar Nemzeti Bankról kérdeztük a vállalatok véleményét. Arra kértük a vállalatvezetıket, hogy egytıl ötig osztályozzák az egyes intézményeket, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások minıségét úgy, hogy az egyes jelentse a legrosszabb, és ötös a legjobb osztályzatot. Az eredményeket a 24. táblázatban foglaltuk össze. Az eredmények több fontos megfigyelésre adnak lehetıséget. Jelen kutatásunk eredményei is megerısítik a vállalatok viszonylag jó véleményét az APEH-rıl, és elégedettségét az APEH által nyújtott szolgáltatások (az adóbevallások helyes kitöltését elısegítı magyarázatok, online megoldások, az APEH ügyintézés pontossága, stb.) minıségével. Ez tükrözıdik abban, hogy a vállalatvezetık a Vámhivatal mögött az APEH-et értékelik legtöbbre és 44%-uk adott négyes és közel 11%-uk ötös osztályzatot. Másodszor a Magyar Nemzeti Bank értékelése figyelemre méltó: a 3,4-es átlag arra mutat, hogy a cégek többsége inkább jó, mint rossz minısítést társít hozzá. Jóval kedvezıtlenebb a kormányzat teljesítményének megítélése (2,84-es átlagos osztályzat), míg a legrosszabb vélemény az Országgyőlés tevékenységével kapcsolatban fogalmazódik meg: a cégek 41-41%-a adott kettes és hármas osztályzatot, és 10%-uk a lehetı legrosszabbra értékeli a magyar parlament teljesítményét. Az iskolarendszeren belül a szakképzı intézmények kapták a legrosszabb osztályzatot, ami megerısíti más vállalati felvételek eredményeit: a magyar cégek szerint a szakképzı iskolák által nyújtott képzések színvonala csak kevéssé felel meg az üzleti szféra által támasztott követelményeknek. Az esetek többségében a cégek méretének növekedése kritikusabb vélemények megjelenésével jár együtt. Az alapfokú oktatás, a bíróságok és a rendırség megítélése egyértelmően romlik a cég méretének növekedésével, de a kórházak, a szakiskolák, gimnáziumok és egyetemek esetében is a kisebb cégek véleménye pozitívabb, a nagyoké pedig rendre elmarasztalóbb (lásd a 24. ábrát). A parlament esetében fordított összefüggést láthatunk: kkv szektoron belül a kisebb cégek elégedetlenebbek leginkább a magyar parlamentben zajló munkával, míg a nagyobbak véleménye valamivel kedvezıbb (lásd a 25. ábrát). Az APEH megítélése sem egységes a cégek között. Az exportáló cégek, amelyeket közvetlenül érintett a Draskovics hatás (az áfa kifizetések visszatartása) sokkal rosszabb véleménnyel vannak, mint a csak belföldre termelık. Az APEH-en csattant tehát az ostor: a 9

pénzügyminiszter által elrendelt intézkedés mellékhatásként ténylegesen is rombolhatta az APEH mint az ellenırzést végrehajtó apparátus megítélését (lásd a 26. ábrát). 4.1.1. táblázat: KKV Körkép: Közintézmények és a kormányzat által nyújtott szolgáltatások minısítése, 2005. október A megfelelı osztályzatot adók aránya 1 2 3 4 5 Átlagos osztályzat Intézmények, kormányzat Vámhivatal 1,4 6,1 37,7 39,2 15,6 3,61 APEH 2,3 11,4 32,0 43,8 10,5 3,49 Honvédség 1,1 9,8 40,2 39,1 9,8 3,47 Földhivatalok 2,2 11,9 35,0 41,9 9,0 3,44 Bíróságok 2,7 10,2 40,7 35,8 10,6 3,42 Magyar Nemzeti Bank 1,5 7,3 42,3 44,2 4,7 3,40 Posta 2,6 11,8 38,0 38,7 8,9 3,39 Rendırség 1,1 12,6 41,0 36,0 9,2 3,39 Kormány 7,3 22,9 49,5 19,3 1,1 2,84 Kórházak 3,6 32,1 46,6 14,1 3,6 2,82 Parlament 10,1 41,0 40,6 7,2 1,1 2,48 Iskolák Fıiskolák, egyetemek 0,0 2,7 33,2 56,0 8,1 3,69 Szakközépiskolák, gimnáziumok 0,0 3,2 39,7 51,2 6,0 3,60 Általános iskolák 0,0 5,5 43,0 46,0 5,5 3,51 Szakiskolák 0,8 10,8 46,0 36,7 5,2 3,35 4.1.2. táblázat: KKV Körkép: Szabályozási feltételekrıl alkotott vélemény, 2005. október egyáltalán nem ért egyet Megadott választ adók aránya, % inkább nem ért egyet inkább egyetért teljesen egyetért 1 2 3 4 Átlagos osztályzatok Könnyő hozzájutni a cégét érintı törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz. 4,5 11,6 39,4 50,5 3,30 A cégét érintı adózási és egyéb szabályok egyértelmőek és kiszámíthatók. 35,0 37,5 19,4 8,1 2,01 Az adórendszer változásának mértéke veszélyezteti az Ön cégénél az üzleti kalkuláció biztonságát. A vállalkozásokat érintı jogszabályok és adminisztratív megoldások elısegítik a vállalkozások fejlıdését. Egy vállalkozás indítása Magyarországon bonyolult és munkaigényes folyamat, amely sok ügyintézéssel jár. Az oktatási rendszer kínálta képzések megfelelnek a munkaerıpiaci igényeknek és elvárásoknak. *: inverz érték 16,8 28,6 23,0 31,6 2,69 (2,3) * 41,0 42,0 13,3 2,7 1,80 4,4 10,1 17,9 67,6 3,49 (1,5) * 49,1 30,4 13,1 7,3 1,79 10

A kormányzatról alkotott vélemény a külföldi tulajdonban lévı cégek körében rosszabb, míg jobb a tisztán magyar tulajdonban lévıknél (lásd a 27. ábrát). Másodikként a szabályozási feltételekrıl kérdeztük a cégek véleményét (lásd a 4.1.2. táblázatot). Az eredmények szerint miközben a cégvezetık nem különösebben tartják munkaigényesnek és hosszúnak a vállalkozás indítás magyarországi eljárását, lesújtó véleménnyel vannak a vállalkozásokat érintı szabályok egyértelmőségérıl és kiszámíthatóságáról. Általános véleményük az, hogy ezek a szabályok egyáltalán nem, vagy alig segítik elı a vállalkozások fejlıdését. Az elıbbi vélemény különösen figyelemre méltó, mivel a tetszılegesen értelmezhetı szabályok léte két csatornán keresztül is többletterheket ró a vállalkozásokra. Egyfelıl az egyértelmőség hiánya, a kiszámíthatatlan értelmezés a korrupciós kínálat lehetıségét is jelenti, és a korrupciós felár létezésére utal. Ha ugyanis az állami tisztviselık tetszılegesen értelmezhetik a törvényeket és szabályokat, akkor ez a helyzet megteremti a vállalkozásnak kedvezı értelmezés áruba bocsátásának, azaz a korrupciónak a kínálatát is. Az ehhez kapcsolódó korrupciós felár pedig nyilvánvalóan drágítja a vállalkozások ügyintézését. Másrészt az adózási szabályok bonyolultsága és nem egyértelmő értelmezése megteremti azon szolgáltatók piacát is, amelyek abban adnak tanácsot, hogy hogyan lehet és kell értelmezni a szabályokat ahhoz, hogy az értelmezés kielégítse az adóhatóság elvárásait. A szabályokhoz és törvényekhez való hozzáférés nehézségének megítélésén túl minden vizsgált, a szabályozási környezetre vonatkozó állítás értékelése arra mutat, hogy a szabályozási defektusok és hiányosságok erısebben érintik a kisebb cégeket, mint a nagyobbakat. Míg például a szabályok és törvények elérhetısége leginkább a kis cégek számára problematikus, a nagyobbaknál erısebben hatnak rájuk a vállalkozásokat érintı szabályok bonyolultságából adódó hátrányok, az adózási szabályok kiszámíthatatlansága, nem egyértelmő értelmezése is erısebben sújtja ıket (lásd a 28. ábrát). A szabályozási környezettel kapcsolatos állítások mellett megkérdeztük az oktatási rendszer nyújtotta képzésekkel kapcsolatos vállalati véleményeket is. Ezek meglehetısen elmarasztalóak és a vállalkozások erıs elégedetlenségére mutat: közel 50%-uk szerint egyáltalán nem igaz az, hogy az oktatási rendszer kínálta képzések megfelelnek a munkaerıpiaci igényeknek és 30%-uk inkább nem ért egyet ezzel az állítással. Ezek a vélemények általánosak a megkérdezett kkv-k különbözı csoportjai körében. 4.2. Szabálytalan ügymenet és a korrupciós kínálat Külön kérdésblokkban igyekeztünk feltérképezni a közhivatalok vállalkozások relációban a nem jogszerő kormányzati adminisztrációval szembeni fellépés és a korrupció valószínőségét. A kkv-k által adott válaszok arra mutatnak, hogy miközben nagyon ritkán teszik szóvá a vállalkozások a szabályoknak meg nem felelı eljárást, nem elhanyagolható az adott probléma csúszópénzzel, azaz korrupcióval való megoldásának gyakorisága. Ha egy állami hivatalnok nem jogszerően jár el, akkor a megkérdezettek 41%-a soha, és 46%-uk ritkán tereli ezt hivatalos útra, illetve próbál (vagy tud) más hivatalhoz fordulni a szabályszerő ügyintézés kikényszerítése érdekében. Ezek a számok a hivatalos útra terelt korrekció lehetıségével és eredményességével szembeni fenntartásokra mutatnak: a cégek nem tartják valószínőnek, hogy így eredményt érnének el és ezért a szabálytalan ügyintézést hivatalos úton nem is teszik szóvá. Egy ilyen szituáció másik megoldása az, ha magával a szabályszerőtlenül eljáró tisztviselıvel próbálnak egyezkedni: megegyeznek az árban, hogy mennyi áldoznának 11

azért, hogy ügyükben a tisztviselı szabályszerően járjon el. Ennek az útnak a gyakoriságáról nem rendelkezünk ismeretekkel csak következtetni tudunk az elızı kérdésre adott válaszok megoszlásából, hogy a szabálytalan ügyintézés esetében ez a megoldás nem lehet ritka. (A harmadik lehetıség az, ha a cég elviseli a szabályszerőtlen ügyintézést, és lenyeli ennek költségeit.) 4.2.1. táblázat: KKV Körkép: Jogszerőtlen eljárás és korrupció, 2005. október Megadott választ adók aránya, % soha Ritkán gyakran mindig Ha egy kormányzati hivatalnok nem a szabályoknak megfelelıen jár el, akkor a feletteséhez, vagy egy másik kormányzati hivatalhoz fordulok, hogy a szabályoknak megfelelı elbánáshoz jussak. Ha egy cég csúszópénzt fizet egy kormányzati hivatalnoknak, akkor biztos, hogy megkapja a kért szolgáltatást. A cégek elıre tudják, hogy mennyi csúszópénzt kell adni. Azon a piacon, amelyen cégem mőködik csúszópénzt kell fizetni, ha egy cég hozzá akar jutni valamihez: például engedélyhez vagy önkormányzati megrendeléshez. 41,4 45,6 7,2 5,7 30,0 25,9 35,9 8,2 31,8 25,7 31,8 10,8 85,2 9,9 4,0 0,9 A közhivatalok vállalat viszonyában a korrupció lehetıségérıl a fenti esettıl elvonatkoztatva tettünk fel kérdéseket. A válaszadók 8%-ának véleménye szerint mindig és 36%-uk szerint gyakran igaz, hogy a csúszópénz, vagy korrupciós pénz adása után a cég megkapja a kért szolgáltatást miközben csak 30% zárja teljesen ki ennek lehetıségét. Sıt, bizonyos feltételek mellett a korrupciós ügyletek bevett voltára utal, hogy a cégek 11%-a szerint korrupció esetén a cégek mindig, 32%-uk szerint pedig gyakran tudják elıre a korrupt eljárás árát és csupán a válaszadók 32%-a állította azt, hogy ez az ár elıre nem ismert. A korrupciós tranzakciók lehetıségét konkrétan firtató kérdésre adott válaszok ezek után csak a kikerülhetetlen választorzítás figyelembevételével értelmezhetık. A cégek 85%-a válaszolt ugyanis úgy, hogy azon a piacon, amelyen mőködik soha sem kell csúszópénzt fizetni egy közhivatalnoknak egy engedély, vagy önkormányzat megrendelés elnyeréséhez. 10%-uk szerint ez ritkán, 4%-uk szerint pedig gyakran fordul elı. Nyilvánvaló, ha jogszerőtlen ügyintézést a cégek túlnyomó többsége nem teszi hivatalosan szóvá; ha 44%-uk szerint a csúszópénz adása mindig, vagy gyakran elégséges ahhoz, hogy a kívánt közszolgáltatást a cég megkapja; ha korrupciós ügylet esetén a cégek 43%-a szerint elıre lehet tudni a korrupciós árat, akkor a korrupció kkv-ket érintı elterjedtségének magasabbnak kell lennie, mint amit az utolsó (negyedik) kérdés sugall. (A cégek 85%-a kizártnak tartja a korrupciót saját piacán a két említett ügylet-típusban). Ha az adott cég piacára vonatkozó korrupciós ügyletek gyakoriságára adott válaszokat fenntartásokkal is kell kezelnünk, a korrupció elterjedtségére vonatkozóan semmi okunk nincs feltételezni azt, hogy a válaszok torzítottsága szisztematikus lenne. Azaz, ha ezzel a kérdéssel minden bizonnyal rosszul is mérjük (alábecsüljük) a korrupció szintjét, a korrupt ügyletek 12

gyakoriságát, de ezek a válaszok mégis fényt deríthetnek a korrupció megjelenésével kapcsolatos néhány összefüggésre. Az egyes ügyintézési procedúrák során a korrupció gyakorisága valószínőleg eltér a cégek nagysága szerint. A kisebb cégek nagyobb arányban választották a korrupt ügymenetet kizáró, illetve ezt ritkának értékelı válaszlehetıségeket, illetve korrupció bejáratot voltára utalókat, míg a közepes, vagy nagyobb cégek számottevıen gyakrabban utaltak a korrupció által érintett ügyintézés lehetıségére és gyakoriságára. Mind a korrupció által megolajozott ügyintézés biztos eredményével, mind az elıre tudott korrupciós árral kapcsolatos vállalati vélemények erre mutatnak (lásd a 29. ábrát). Másrészt az adott cég részpiacán a korrupció megjelenésének szintje valószínőleg számottevıen összefügg azzal, hogy mennyire van jelen a külpiacokon az adott cég. A nagyobb külpiaci involváltság a korrupció alacsonyabb valószínőségével kell, hogy együtt járjon, mivel így a cég forgalmában kisebb szerepet kell hogy játsszanak az állami, önkormányzati megrendelések is amelyekhez a korrupciós ügyletek főzıdnek. Eredményeink alátámasztják ezt a vélekedést: minél inkább szállít exportra a cég, annál kisebb a korrupció által érintett ügyletek gyakorisága azon a részpiacon, amelynek az adott cég is része (lásd a 30. ábrát). 4.3. Üzletmenetet akadályozó tényezık Utoljára néhány a vállalkozások életét érintı szabályról, illetve eljárásról és jelenségrıl kérdeztük a vállalatok vezetıinek véleményét: mennyire jelentenek akadályt ezek a cég mőködése, növekedése szempontjából 2. Az eredmények szerint a kis- és közepes vállalatok számára leginkább a magas adóráták, az állami hivatalnokoknál a lassú ügyintézés, az adójogszabályok, a munkaerı nem megfelelı képzettsége, és az EU szabályok által támasztotta követelmények jelentenek akadályokat. Az állami hivatalok lassúságát és a kiszámíthatatlan ügyintézést ami a közszféra vállalati szempontból gyenge hatékonyságának két fontos megjelenése a cégek 41%-a tartja jelentıs és 38%-a közepes akadályozó tényezınek. Figyelemre méltó az állami hivataloknál tapasztalható korrupció viszonylag jó helyezése : a cégek 29%-a szerint közepes, és 18%-uk szerint jelentıs akadályt jelent ez. Ezek szerint önmagában a közszféra hatékonyságának javítása, a közszolgáltatások szintjének fejlesztése jelentısen csökkentené azokat a terheket és akadályokat, amelyekkel a kis- és közepes vállalkozásoknak mőködésük során nap, mint nap szembe kell nézniük. A munkaügyi szabályok és a magas adóráták számottevıen nagyobb problémát okoznak a magyar tulajdonú, mint a külföldi tulajdonban lévı cégeknek (lásd a 31. ábrát) és az elıbbiek elsısorban a belföldi piacra szállítókat sújtják és kevésbé a döntıen külpiacra szállítókat (lásd a 32. ábrát). A magasa adórátákkal, az ügyintézés lassúságával és a korrupcióval kapcsolatos akadályok érzékelése számottevıen eltér gazdasági ágak szerint: a lassú ügyintézés és a korrupció leginkább az építıipari cégek mőködését hátráltatja, illetve teszi bizonytalanná (lásd a 33. 2 A kérdés pontosan így hangzott: Kérem mondja meg, hogy cége mőködése és növekedése terén mennyire jelentenek akadályokat a következık! Nem akadályoz, kis akadályt jelent, közepes akadályt jelent vagy jelentıs akadályt jelent? 13

ábrát), a magas adórátákat pedig a feldolgozóipari cégek említették leggyakrabban (73%-uk szerint ez jelentıs akadályt jelent). Ezzel együtt itt is megfigyelhetı, hogy a korrupció a nagyobb cégek életében játszik fontosabb szerepet, míg a kisebb cégeket kevésbé akadályozza (lásd a 34. ábrát): a kisebb cégek 11%-a a nagyobbak 24%-a szerint gyakorol jelentıs akadályt a cég mőködére az állami hivatalokban tapasztalható korrupció. 4.3.1. táblázat: KKV Körkép: Vállalati mőködést és növekedést akadályozó tényezık, 2005. október Adott választ adók aránya, % Nem akadály Kis akadály Közepes akadály Jelentıs akadály 1 2 3 4 Átlagos osztályzatok Magas adóráták 3,2 12,9 26,8 57,1 3,38 Az állami hivatalok lassú és 10,0 11,3 38,2 40,5 3,09 kiszámíthatatlan ügyintézése Adójogszabályok 30,5 19,6 31,5 18,3 2,38 Munkaerı nem megfelelı képzettsége 37,7 15,6 26,0 20,8 2,30 Az EU által követelt szabályoknak való 34,0 20,7 26,7 18,7 2,30 megfelelés Korrupció az állami hivataloknál 41,2 11,7 28,8 18,3 2,24 Környezetvédelmi szabályozás 36,5 21,4 26,6 15,5 2,21 Munkaügyi szabályozás 43,2 21,0 23,2 12,6 2,05 Üzleti tevékenységekhez szükséges 43,2 22,6 24,5 9,7 2,01 engedélyek beszerzése Tőzvédelmi és biztonsági szabályok 59,2 18,1 15,1 7,6 1,71 Vám ügyintézés 77,7 11,0 8,3 3,0 1,37 Exporthoz szükséges nyomtatványok 86,6 8,8 3,8 0,8 1,19 beszerzése Ezek az eredmények aláhúzzák egyfelıl azt, hogy az intézményi környezet hatásai egyenlıtlenül érik a cégek különbözı csoportjait és több ponton a kisebb cégeknél kell jelentısebb negatív hatásokkal számolni. Kivételt képez a közintézményekben jelen lévı korrupció: ez a jelenség erısebben érinti a nagyobb cégeket, mint a kisebbeket. Feltehetıen az elıbbiek vesznek részt nagyobb valószínőséggel közbeszerzési pályázatokon, vagy piaci helyzetüknél fogva kerülnek gyakrabban kapcsolatba állami és önkormányzati intézményekkel. 14

KKV Körkép Táblázatok, Ábrák 15

1. táblázat: A kis- és közepes cégek száma 2003-ban létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint Feldolgozóipar (15-37) Építıipar (45) Kereskedelem (50-52) Gazdasági szolgáltatások (70-74) Összesen 20-49 fı 2897 1073 2008 293 6271 50-99 fı 1071 254 502 73 1900 100-249 fı 776 106 270 30 1182 Összesen 4744 1433 2780 396 9353 Forrás: KSH 2. táblázat: A cégek tervezett mintabeli száma létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 2003-ban feldolgozóipar építıipar kereskedelem Gazdasági szolgáltatások Összesen létszám 2003 (15-37) (45) (50-52) (70-74) (fı) arányok 20-49 fı 46 15 28 13 102 265,0 0,34 50-99 fı 39 12 23 11 85 219,7 0,28 100-249 fı 50 17 31 15 113 293,8 0,38 összesen 136 44 81 39 300 778,5 1,00 GDP 2003 (mrd Ft) 925,5 299,4 553,1 264,9 2042,9 arányok 0,45 0,15 0,27 0,13 1,00 Forrás: KSH 3. táblázat: A válaszadó cégek száma létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 2005 október feldolgozóipar építıipar kereskedelem Gazdasági szolgáltatások Összesen (15-37) (45) (50-52) (70-74) 20-49 fı 47 16 30 14 107 50-99 fı 39 13 25 13 90 100-249 fı 52 18 30 14 114 Összesen 138 47 85 41 311 Forrás: KKV Körkép 4. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása a külföldi tulajdon aránya szerint 2005. január - október,00,50 1,00 Összesen nincs külföldi tul. részben külföldi tisztán külföldi tul. 2005 január 77,3 6,4 16,4 100,0 2005 április 74,1 7,7 18,2 100,0 2005 július 77,1 8,7 14,2 100,0 2005. október 76,5 6,4 17,0 100,0 Összesen 76,2 7,6 16,2 100,0 Forrás: KKV Körkép 16

5. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása gazdasági ágak szerint 2005. január - október 1,00 feldolgozóipar 2,00 építıipar 3,00 kereskedelem 4,00 gazdasági szolgáltatás Összesen 2005 január 45,2 14,6 27,2 13,0 100,0 2005 április 44,7 14,7 27,7 13,0 100,0 2005 július 44,6 15,4 26,9 13,1 100,0 2005. október 44,4 15,1 27,3 13,2 100,0 Összesen 44,7 15,0 27,3 13,1 100,0 Forrás: KKV Körkép 6. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása az export árbevételen belüli aránya szerint 2005. január - július,00 1,00 2,00 Összesen nincs export x - 50% 51-% 2005. január 55,0 32,9 12,1 100,0 2005. április 56,2 31,4 12,4 100,0 2005. július 54,0 33,1 12,9 100,0 2005. október 59,5 26,1 14,4 100,0 Összesen 56,2 30,9 12,9 100,0 Forrás: KKV Körkép 7. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása az export árbevételen belüli aránya szerint 2005. január - október 1,00 2,00 3,00 Összesen 20-49 fı 50-99 fı 100-249 fı 2005. január 33,9 28,2 37,9 100,0 2005. április 34,3 28,0 37,7 100,0 2005. július 33,7 28,2 38,1 100,0 2005. október 34,4 28,9 36,7 100,0 Összesen 34,1 28,3 37,6 100,0 Forrás: KKV Körkép 17

1. ábra: A KKV Konjunktúra Index alakulása a cégek létszáma szerint, 2005 január október,2,1 0,0 létszámkategóriák 20-49 fõ KKV_KI -,1 50-99 fõ 100-249 fõ alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 2. ábra: A KKV Konjunktúra Index alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 2005 január október,3,2,1 EXHO_ 0,0 nics export KKV_KI -,1 x-50% 51-x% alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 18

3. ábra: A KKV Konjunktúra Index alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 2005 január október,3,2,1 FO_ nincs külföldi tul. KKV_KI 0,0 részben külföldi tiszán külföldi alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 4. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása, 2005 január október KKV Körkép: A kapacitáskihasználás alakulása 2005-01 - 2005-10, % 77,50 77,00 76,81 77,02 76,50 76,00 75,83 75,50 75,00 74,50 74,00 74,10 73,50 73,00 72,50 alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 19

5. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 2005. január-október 84 82 átlagos kapacitáskihasználás, % 80 78 76 74 72 FO_ nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 6. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása az export aránya szerint 2005. január október 84 82 80 Átlagos kapacitáskihasználás 78 76 74 72 EXHO_ nics export x-50% 51-x% alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 20

7. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás gazdasági ág szerint, 2005. január október 90 Átlagos kapacitáskihasználás 80 70 S2_ feldolgozóipar építõipar kereskedelem gazdasági szolgáltat ás alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 8. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása a cégek mérete szerint 2005 január október 82 80 Átlagos kapacitáskihasználás 78 76 74 72 létszámkategóriák 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 21

9. ábra: A rendelésállomány alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint 2005 január október,3,2,1 Rendelésállomány 0,0 -,1 -,2 EXHO_ nics export x-50% 51-x% alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 10. ábra: A rendelésállomány alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint 2005 január október,4,3,2,1 Rendelésállomány 0,0 -,1 -,2 FO_ nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 22

11. ábra: A termelési szint alakulása az elmúlt negyedévben az export részaránya szerint, 2005 január október,4,3,2 Termelési szint - visszatekintõ,1 0,0 -,1 -,2 EXHO_ nics export x-50% 51-x% alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 12. ábra: A termelési szint alakulása az elmúlt negyedévben a külföldi tulajdon aránya szerint, 2005. január - október,4,3,2 Termelési szint - visszatekintõ,1 0,0 -,1 -,2 FO_ nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 23

13. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 2005. január - október,5,4,3,2 Jelenlegi üzleti helyzet,1 0,0 -,1 FO_ nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 14. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása az export részaránya szerint 2005. január - október,3,2,1 Jelenlegi üzleti helyzet 0,0 -,1 -,2 EXHO_ nics export x-50% 51-x% romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 24

15. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása a cégek nagysága szerint, 2005. január - október,3,2 Várható üzleti helyzet,1 0,0 létszámkategóriák 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 16. ábra: A várható termelési szint alakulása a cégek nagysága szerint, 2005. január - október,4,3 Termelési szint várhatóan,2,1 0,0 létszámkategóriák 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 25

17. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása az export részaránya szerint 2005. január - október,4,3,2 Várható üzleti helyzet,1 0,0 EXHO_ nics export x-50% 51-x% romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 18. ábra: A várható termelési szint alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 2005. január - október,5,4,3 Várható termelési szint,2,1 0,0 EXHO_ nics export x-50% 51-x% romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 26

19. ábra: Munkahelyteremtés (+) vagy munkahelyrombolás (-) várható rövid távú alakulása a KKV szektorban (fı), 2005. január - október KKV Körkép: Munkahelyteremtés várhatóan a következı fél évben a KKV szektorban (fı), 2005 január - 2005 október 10000,00 5000,00 5233 0,00-5000,00-5684 -8752-10000,00-15000,00-15939 -20000,00 20. ábra: A létszám várható változása a következı fél évben a cégek nagysága szerint, 2005. január - október,1 A létszám várható változása 0,0 -,1 létszámkategóriák 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ csökkenésrıl, +1-et akkor, ha minden cég növekedésrıl ad számot. 27

21. ábra: A beruházási aktivitás várható változása az export árbevételen belüli aránya szerint 2005. január - október,3 Beruházási aktivitás várható változása,2,1 0,0 -,1 -,2 EXHO_ nics export x-50% 51-x% csökkenéssel, +1-et akkor, ha minden cég növekedéssel számol. 22. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása a következı fél évben a cégek mérete szerint, 2005. január - október,4,3,2,1 Várható beruházási aktivitás 0,0 -,1 -,2 -,3 -,4 létszámkategóriák 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ csökkenéssel, +1-et akkor, ha minden cég növekedéssel számol. 28

23. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása a következı fél évben a cégek mérete szerint, 2005. január - október,4,3,2 Várható beruházási aktivitás,1 0,0 -,1 -,2 S2_ feldolgozóipar építõipar kereskedelem gazdasági szolgáltat ás csökkenéssel, +1-et akkor, ha minden cég növekedéssel számol. 24. ábra: KKV Körkép: Közintézményekrıl alkotott vélemény cégnagyság szerint, 2005. október 4,2 4,0 3,8 3,6 biroság 3,4 kórházak ált. iskolák átlagos osztályzat 3,2 3,0 2,8 2,6 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ szakiskolák gimnáziumok egyetemek rendörség létszámkategóriák 29

25. ábra: KKV Körkép: A parlament munkájának megítélése cégnagyság szerint, 2005. október 2,7 2,6 2,5 2,4 Parlament 2,3 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ létszámkategóriák 26. ábra: KKV Körkép: Az APEH munkájának megítélése az export árbevételen belüli aránya szerint, 2005. október 3,7 3,6 3,5 3,4 3,3 3,2 APEH 3,1 3,0 nics export x-50% 51-x% EXHO_ 30

27. ábra: KKV Körkép: A kormányzat megítélése a külföldi tulajdon aránya szerint, 2005. október 3,0 2,9 A kormányzat megitélése 2,8 2,7 2,6 nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi FO_ 28. ábra: KKV Körkép: Szabályozási környezet megítélése a cégek nagysága szerint, 2005. október 4,0 3,5 3,0 2,5 könnyü hozzájutni kiszámítható átlagpontszámok 2,0 1,5 1,0 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ üzlet biztonsága elösegíti a fejl. bonyolult megfelelö képzések létszámkategóriák 31

29. ábra: KKV Körkép: A korrupció által érintett ügymenet elterjedtségérıl alkotott vélemény a cégek nagysága szerint, 2005. október 2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 gyakoriság indexe 2,2 2,1 2,0 1,9 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ biztos ügyintézés tudják elõre létszámkategóriák 30. ábra: KKV Körkép: A korrupció által érintett ügymenet elterjedtségérıl alkotott vélemény az export árbevételen belüli aránya szerint, 2005. október 1,3 1,2 Korrupció a cég piacán 1,1 1,0 nics export x-50% 51-x% EXHO_ 32

31. ábra: KKV Körkép: Az üzletmenetet akadályozó két tényezı (munkaügyi szabályozás, magas adóráták) fontosságának megítélése a külföldi tulajdon szerepe szerint, 2005. október 4,0 3,5 3,0 akadály - átlagpontszám 2,5 2,0 1,5 nincs külföldi tul. részben külföldi munkaügyi szabályozás magas adóráták tiszán külföldi FO_ 32. ábra: KKV Körkép: A munkaügyi szabályozás, mint az üzletmenetet akadályozó tényezı megítélése az export árbevételen belüli aránya szerint, 2005. október 2,2 átlagpontszám - munkaügyi szabályozás 2,1 2,0 1,9 1,8 1,7 nics export x-50% 51-x% EXHO_ 33

33. ábra: KKV Körkép: Az üzletmenetet akadályozó tényezık (magas adóráták, lassú ügyintézés, korrupció) megítélése gazdasági ágak szerint, 2005. október 4,0 3,5 3,0 akadályok - átlagpontszám 2,5 2,0 1,5 feldolgozóipar építõipar kereskedelem magas adóráták lassú ügyintézés korrupció gazdasági szolgáltat S2_ 34. ábra: KKV Körkép: A korrupció a cégek nagysága szerint, 2005. október 2,8 2,6 2,4 átlagpontszám - korrupció 2,2 2,0 1,8 20-49 fõ 50-99 fõ 100-249 fõ létszámkategóriák 34