MKIK GVI április

Átírás

1 MKIK GVI Az utóbbi hetek egyik kedvezı makrogazdasági híre volt, hogy a GDP növekedési üteme elsı negyedévében kismértékben meghaladta a szakértıi várakozásokat. Más mutatók alapján ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb az államháztartási reform keretében hozott intézkedések gazdaságlassító hatása, és a stabilitási kockázatok növekedése. Az ipari termelés dinamizmusa ugyan lényegesen nem mérséklıdött, de ez egyre inkább csak a kedvezı exportkeresletnek köszönhetı, miközben a belföldi kereslet fokozatosan lanyhul. Erre utal az ipar új belföldi rendeléseinek csökkenése, és ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom visszaesése is, ami elsısorban annak tudható be, hogy a reálkereset a vállalkozásoknál az elsı negyedévben - 8,8-os infláció mellett - 7-kal csökkent az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. A nemzetgazdasági beruházások volumene az év elsı három hónapjában ugyan kismértékben, 0,8-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ám ez egyelıre csak a 2006-ban elmaradt beruházások pótlásaként értelmezhetı. Össségében nıtt a gazdaságnak a külföldi befektetıi hangulattól és a külpiaci környezettıl való függısége, ami a kedvezıtlenebb belföldi piaci környezettel együtt növeli a gazdaság stabilitási kockázatait. Ipari termelés Az ipari termelés volumene az elızı év azonos idıszakához viszonyítva 2007 ciusában 6,8-kal, az év elsı három hónapjában pedig 8,8-kal volt magasabb, mint az elızı év azonos idıszakában elsı három hónapjában az ipari export 17,3-kal, ciusban 12,2-kal nıtt az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. Az elızı két havi nagyobb mértékő kivitel növekedéssel mben a vállalkozások ciusi teljesítménye mérséklıdött, ez elsısorban a magas bázis eredménye. A jelentısebb súlyú ágazatok közül a legnagyobb mértékben, 12,2-kal a jármőgyártás termelése nıtt, ezúttal is a kedvezı exportkeresletnek köszönhetıen. Az elızı hónapokhoz képest kisebb ütemben, 5,6-kal nıtt a villamos gép, mőr gyártása. Az új exportrendelések 0,8- kal nıttek; az új belföldi rendelések erıteljesen, 10,9-kal visszaestek. Az öss rendelésállomány 4,9-kal haladta meg az elızı év szintjét. Fogyasztói árak ilisban az elızı évi szinthez képest 8,8-kal növekedtek a fogyasztói árak, az elsı négy hónapban pedig átlagosan 8,6-kal voltak magasabbak, mint az elızı év azonos idıszakában ilishoz viszonyítva, az élelmirek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,2- kal emelkedtek, amiben nagy repe volt a liszt, a kenyér, a cukor a baromfihús, valamint a tojás drágulásának. A háztartási energia átlag feletti 31,9-os áremelkedésén belül, a vezetékes gáz 53,3, a távfőtés 38,7, a villamos energia ára 21,2 százalékkal nıtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3-kal kellett kevesebbet fizetni, mint ilisban. Kiskereskedelem 2007 ciusában kismértékben visszaesett a kiskereskedelemi forgalom volumene. A változatlan áron számított forgalom I. negyedévben -kal meghaladta az elızı év azonos idıszakának szintjét, ezen belül azonban ciusban 0,5-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Márciusban tovább csökkent az élelmirés élelmir jellegő vegyes kiskereskedelem forgalma, a ciusi értékesítés volumene Megtört a nem élelmir-kiskereskedelem forgalmának növekedése: ciusban az eladások -kal elmaradtak az elızı év azonos idıszakának szintjétıl. Csak a használtcikk-, a gyógyr-, gyógyászatitermék-, illatr-, valamint a bútor-, háztartásicikk-, építıanyag-üzletek tudták eladásaikat növelni, mialatt a többi tevékenységcsoport forgalma csökkent Ipari termelés Fogyasztói árindexek (elızı év azonos idıszaka=) r r / Ipari termelés és értékesítés elızı év azonos hónap= p p Belföldi értékesítés Fogyasztói árindex 2006 Élelmirek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, főtés Szolgáltatások A kiskereskedelmi üzletforgalom alakulása* (elızı év azonos hónapja=) *naptárhatástól megtisztított, változatlan áron számított adatok 2007 Export értékesítés ilis

2 MKIK GVI Növekvı bizonytalanság, ellentmondásos várakozások: az MKIK GVI ilisi konjunktúrafelvételének eredményei ilis 2007 ilisában tizenkilencedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatára, amely félévente a területi kamarák közremőködésével, s több mint vállalkozás megkeresésével készül. E vizsgálat a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérı adatfelvétel a magyarországi vállalati konjunktúravizsgálatok között. A megkeresett vállalkozások közül ilisában 1433 cég töltötte ki a GVI kérdıívét az elemzés ennyi vállalati vezetı válaszain alapul. A megkérdezett cégek 30,5-a az ipari, 11,5-a az építıipari, 26,5-a a kereskedelmi és az idegenforgalmi, 5,2-uk a szállítási és 26,3-uk az egyéb szolgáltató ktorba tartozik. A válaszadók 46,7-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 fıt, 29,9-uknál a létszám 10 és 49 fı közé, 16,6-uknál 50 és 249 fı közé esett, és 6,8-uk létszáma meghaladta a 249 fıt. A GVI konjunktúra kutatás eredményei rint I. félévében a magyar cégek üzleti helyzetét nagyfokú bizonytalanság és az óberi jelentıs visszaesés után tovább romló helyzetértékelés és a várakozások kismértékő javulása jellemzi. A GVI Konjunktúra Mutató értékének kismértékő emelkedését az üzleti helyzetre és a jövedelmezıségre vonatkozó javuló várakozások és a minden eddiginél alacsonyabb beruházási aktivitás némi erısödése mozgatja, miközben mind az üzleti helyzet értékelésére, mind a várható rendelésállományra vonatkozó indikátorokat további romlás jellemzi. GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató A viszonylag óvatos helyzetértékelést húzza alá, hogy a Konjunktúra Mutató adatai 1998 óta a második leggyengébb értéket értek el idén ilisban (lásd a 2. ábrát). Eközben az üzleti helyzetet övezı bizonytalanság tovább nıtt a magyarországi cégek körében és a GVI bizonytalansági mutató magas, a óberi és ilisi szintet megközelítı értéket ért el. Ez arra mutat, hogy a megkérdezett cégek helyzetértékelésére nagyon nagy különbségek jellemzık: míg a cégek egy csoportja továbbra is kedvezıen ítéli meg helyzetét és kilátásait, nem elhanyagolható azon cégek csoportja sem, amelyek rendkívül rossznak és romlónak látják üzleti kilátásaikat. Az elsı csoportba az exportáló, külföldi tulajdonban lévı, nagyobb cégek, míg az utóbbiba a mikrovállalkozások, a kizárólag a belföldi piacra termelık és a magyar, valamint a vegyes tulajdonban lévı cégek tartoznak. A helyzetértékelés és a várakozások ellentmondásosságát jól tükrözi az üzleti helyzet és az üzleti várakozások mutatóinak jelentısen elértı szintje, és ellentétes mozgása (lásd a 3. ábrát). 1. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, KM BM 2. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató alakulása ilisi felvételek, /5

3 A ilisi felvétel ezek rint összhangban van óberi eredményeinkkel. Akkor a cégek ugyanis mind az üzleti helyzet, mind a jövedelmezıség, mind a beruházások és a foglalkoztatottság tekintetében romlása számítottak a következı fél évben. A most megfigyelhetı változást, a jövedelmezıségi és az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások némileg kedvezıbbé válását tekinthetjük a korábbi helyzetértékelés korrekciójának, vagy reálisan várható folyamatok következményének, vagy üzleti információkkal nem kellıen alátámasztható vélemények megjelenésének. Mindenesetre az adatok egy paradox és az üzleti bizonytalanságra utaló helyzetre újfent felhívják a figyelmet. Miközben a külpiaci konjunktúra viszonylag erıs és várhatóan nem nagyon fog módosulni elsı félévében (Németországban éves átlagban 2,4- os az euró zónában pedig 2,5-os GDP növekedési ütem várható az Ifo prognózisa rint), és a magyar cégek körében rendkívül magasra (79) nıtt a kapacitáskihasználtság, a beruházási aktivitás alig mozdult el a tavaly óberi mélypontról. Ez a helyzet a bizonytalan üzleti helyzet további fennmaradása esetén a magyar gazdaság növekedési potenciálját csökkenti középtávon is. A kapacitáskihasználtság az exportáló cégeknél szökken az égbe, miközben az idén várhatóan alig, vagy egyáltalán nem bıvülı belföldi piacra termelı cégek körében sokkal alacsonyabb. Az ágazatok között az iparra és a szállításra a romlás, többi ágazatra a kisebb-nagyobb mértékő javulás a jellemzı, de hozzá kell ehhez tenni, hogy az építıipari cégek kilátásai a viszonylag enyhe tél ellenére alig javultak, amit a beruházási kereslet és ezen belül az építési beruházások keresletének gyengesége indokol. A kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásoknál a korábbi rendkívül rossz helyzetértékelés korrekciója figyelhetı meg, míg az idegenforgalmi cégek véleményének optimistábbra válását a zonális hatások indokolják. A Konjunktúra Mutató értéke továbbra is az exportáló cégek körében a legmagasabb és a csak belföldre termelıké a legalacsonyabb (4. ábra). Az export továbbra is kardinális repet játszik a magyar gazdaságban. A magyar cégek kilátásait illetıen kérdéses a belföldi piac alakulása: az, hogy a lakossági fogyasztás, ezen belül a nem import tartós javak iránti kereslet hogyan fog alakulni a következı 7-8 hónapban. A borúlátóbbá váló kilátások mellett továbbra is nagy különbségek mutatkoznak a cégek között vállalatnagyság rint. 3. ábra: Az üzleti helyzet érzékelése és az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások alakulása, , 3/5 uhjx uhvx 4. ábra: A Konjunktúra Mutató (GVI KM) alakulása az export árbevételen belüli aránya rint, ,5 - - nincs x 5. ábra: A Konjunktúra Mutató (GVI KM) alakulása a cégek nagysága rint, x x

4 A mikrovállalkozások körében továbbra is magasabb az üzleti helyzetet rossznak érzékelı, illetve romló tendenciára számító cégek aránya, mint a nagyobb cégek körében (5. ábra). 6. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása, , Beruházások bevx1 bgvx1 A gépekre irányuló beruházási aktivitás kismértékő erısödése várható a következı fél évben. Csökken a nem beruházó cégek aránya 24-ról 16-ra és nı a beruházási aktivitás változatlanságával számolóké (35-ról 39-ra). A gépberuházások várható növekedése továbbra is az iparban (38,1) jellemzı leginkább, míg az építıiparban, és kereskedelemben a legkevésbé (29-30). Gyengébb beruházási aktivitás lesz jellemzı a mikrovállalkozások és a kisvállalkozások körében, míg erısebb a közepes és nagy cégeknél. A beruházási aktivitás várhatóan a többségben külföldi tulajdonban lévı cégeknél lesz a legmagasabb, de nem éri el az elmúlt félévben jelzett szintet. A magyar tulajdonban lévı cégeknél valamivel nı a beruházási aktivitás, de még így sem éri el a többi cég szintjét (lásd a 7. ábrát). Létszám ábra: A beruházási aktivitás (gépberuházások) várható alakulása a külföldi tulajdon aránya rint, ,7 0,6 0,5 nincs x x Megfordult a korábbi, a munkaerı kereslet növekedését jelzı tendencia: az óberi felvételhez képest tovább nıtt a létszámot csökkenteni szándékozó és csökken a növekedést célzó vállalkozások aránya (8. ábra). A cégek munkaerı iránti keresletének mérséklıdése kizárólag a nagy cégeket érinti, míg a mikro-, a kis- és a közepes cégeknél a munkaerı kereslet növekedésére lehet számítani rövidtávon a cégvezetık válaszai alapján (lásd a 9. ábrát). Kissé mérséklıdött a létszám stabilitásával számoló cégek aránya (59,8-ról 56,4-ra), miközben 26,5-ra növekedett a leépítést tervezıké, s továbbra is 20 alatt maradt a létszámot bıvíteni szándékozóké. A létszámot leginkább a többségi külföldi tulajdonban lévı cégek tervezik növelni (28), míg legkevésbé a magyar tulajdonban lévıknél tervezik ezt (15). A létszámbıvítési hajlandóság a mikrovállalkozások esetében a legalacsonyabb (14), de itt a legkisebb az elbocsátást tervezı cégek aránya is. A kis- és közepes vállalkozások a, s a nagy cégek 18-a tervez létszámfelvételt. Továbbra is leginkább az exportáló cégek körében várható a létszám növekedése (28). 4/ ábra: A tervezett létszámváltozás a következı fél évben,

5 Az iparban tervezik legnagyobb arányban a létszám növelését: a cégvezetık 19-a jelölte meg, hogy várhatóan nıni fog a vállalkozásnál a következı fél évben a foglalkoztatottak száma. Forgalom, kapacitáskihasználás 9. ábra: A tervezett létszámváltozás a cégek mérete rint, x x A kapacitáskihasználás számottevıen javult az elmúlt félévhez képest és az egész mintában átlagos értéke meghaladta a 79-ot. Ez a legmagasabb arány a felmérés kezdete, 1998 óta, még a fellendülés csúcspontján, 2000 óberében mért értéket is meghaladja. A döntıen exportáló és külföldi tulajdonban lévı cégek, valamint a nagyvállalkozások kapacitáskihasználása számottevıen magasabb (87, 83 és 80), mint a többi cégé. Az öss értékesítés 2005 ilisában megindult növekedése megtorpant és a tavaly árpilisi szint alá csökkent (lásd a 11. ábrát). A cégek közel 40-a számolt be az értékesítési volumen növekedésérıl, és közel 30-uk csökkenésrıl. Az export értékesítés növekedési üteme a tavaly óberi csúcspont után kissé csökkent, de még így is nagyon magas vetekszik a 2000 végi, 2001 eleji csúcsértékkel. Az exportáló cégek ánál nıtt az export értékesítés volumene és a cégek ánál csökkent, ami azonban jóval magasabb, mint a fél évvel ezelıtti érték (9-17). A külföldi tulajdonban lévı cégek 58-ánál volt növekedés (fél évvel ezelıtt 70-nál), míg a tisztán magyar tulajdonban lévı cégek 36-ára volt ez jellemzı. Az export eladások várható alakulását tehát a korábbinál kevésbé jellemzi a dinamikus növekedés, bár még így is jelentıs keresletre lehet számítani az export piacokon. Ebbıl a mpontból továbbra is bíztató, hogy ilisban tovább javult a német vállalatok üzleti helyzetét tükrözı IFO üzleti bizalmi index értéke, de figyelembe kell venni az EU vezetı országai gazdasági növekedésének 2007-ben várható ütemcsökkenését is. Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak rint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2007/ilis, Budapest Amennyiben a leírtakkal kapcsolatban kérdései lennének, kérjük írja meg nekünk a gvi@gvi.hu címre. 5/ ábra: Az öss értékesítés volumene az elmúlt fél évben, , csökkent nem változott nıtt 11. ábra: : Az öss értékesítés volumenének alakulása,