Javuló várakozások növekvő bizonytalanság mellett MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2008. áprilisi vállalati konjunktúra felvételének eredményei 2008. május 26. Dr. Tóth István János ügyvezető igazgató, GVI GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2008 5 0,52 0 5 KM BM 0,50 0,48 0,46 0 0,44 5 0,42 0 0,40 8 0,05 6 0,00 4 Az elemzés 2008. május 26. 15 órától letölthető Word formában a GVI honlapjáról (www.gvi.hu)
1. Az adatfelvétel Immár huszonegyedik alkalommal került sor 2008 áprilisban a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 12.000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat Magyarországon, ami része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év áprilisban 1145 cég töltötte ki kérdőívünket vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A megkérdezett cégek 58%-a az iparba, 7%-a az építőiparba, 15%-a a kereskedelembe és idegenforgalomba, míg 2,5%-uk a szállítás, 18%-uk pedig egyéb szolgáltató szektorokba tartozik. A válaszadók 39,5%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 19,3%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 26,6%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 14,6%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Az adatfelvétel eredményeit súlyoztuk a területi összetétel és a cég GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján. A két súlyozási szempontot egyszerre érvényesítettük. Az utóbbiban a létszám szerint képzett egyes cégcsoportoknak a GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján képzett súlyokkal súlyoztuk. 1.1. táblázat: A GVI Konjunktúra vizsgálatában alkalmazott súlyok 1998-2008 Régió csoportok Összesen Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) Gazdaságilag fejlettebb három régió (1 Gazdaságilag fejletlenebb négy régió (2 0-9 0,0668 0,0732 400 10-49 0,0668 0,0732 400 50-249 002 098 100 250-x 434 646 0,5100 Összesen 0,4772 0,5228 1,0000 Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld A közölt eredmények a súlyozott adatokra vonatkoznak. 2/26
1.1 ábra: A GVI Konjunktúra vizsgálatában megkérdezett cégek száma, 1998-2008 A GVI vállalati konjunktúra felvételeiben a válaszadó cégek száma, 1998-2008 2500 2274 2050 2053 2000 1500 1705 1606 1550 1276 1492 1565 1694 1743 1919 1461 1527 1814 1291 1349 1309 1433 1240 1145 1000 500 0 3/26
2. Eredmények 2.1. GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató A GVI konjunktúra felvétel eredményei szerint 2007 végén, 2008 elején a magyar gazdaságban elérte a mélypontot a növekedés lassulása és megindult egy felzárkózási folyamat, amelyet a vállalkozások kilátásainak javulása és a GDP növekedési ütem kismértékű növekedése fémjelez. Ezt a fordulatot azonban minden eddiginél jelentősebb bizonytalanság kíséri, amely megmutatkozik a vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és üzleti várakozásaiban is. A GVI konjunktúra mutató százalékos értéke a 2007 októberi felvételnél 4,2%-ról, idén áprilisra 12%-a nőtt, ami egyértelmű javulást mutat. Ezzel egy 2002 áprilisa óta tartó romló tendencia látszik megszakadni, de a jövő kérdése, hogy ez csak időleges korrekció, vagy középtávon is javuló kilátások fogják jellemezni a magyar vállalati szektort. Figyelmeztető jel, hogy a GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató értéke ismét nőtt (0,49-es értéket ért el), ami a legmagasabb érték a kutatás kezdete, 1998 óta. Ha az idei áprilisi eredményeket a korábbi évek áprilisi felvételeivel vetjük össze (lásd a 4.4. ábrát), akkor is a konjunktúrára vonatkozó várakozások kismértékű javulását láthatjuk: tavaly 10,%-os volt a GVI Konjunktúra Mutató értéke. A két százalékpontos javulás, ami egy év alatt bekövetkezett, egyszerre mutathat rövid távú változást, vagy egy javuló szakasz kezdetét is. A vállalkozások várakozásaiban sok a bizonytalanság, bár az üzleti helyzet és a várakozások indikátorai szinte egyöntetűen a romló tendencia végére, és fordulópontra utalnak. Rövid távon azonban nem lehet megmondani, hogy a felzárkózás egy ingatag folyamat eredményeként lassan, vagy egyértelmű javuló tendenciaként fog-e megvalósulni. A konjunktúra mutató minden összetevőjében kivéve a beruházási aktivitást pozitív elmozdulást láthatunk. Mind a belföldi, mind az export értékesítés iránti keresletet és az elmúlt hónapok forgalmát javulónak ítélik meg a válaszadó cégek, és a következő fél évben is javulásra számítanak. Ez a pozitív várakozás azonban a jövőbeni beruházási aktivitásra már nem érvényes, sem az építési, sem a gépberuházások esetén nem várható a beruházási aktivitás növekedése. Míg az elmúlt két évben nem történt jelentős változás a döntően exportáló cégek körében a konjunktúra mutató szintjében, addig 2008 I. félévében már javult ennek értéke. Ez érvényes az exportáló cégek többségére, míg a belföldre termelő cégek várakozásai kismértékben javultak ugyan, de még így is messze elmaradnak a többi cégétől. (lásd a 4.7. ábrát). A tavaly októberi felvételhez képest nem csökkentek az üzleti helyzet értékelésére és a várakozásokra vonatkozó különbségek az eltérő nagyságú cégek között: míg a nagy és közepes cégek várakozásai egyértelműen javulnak és kedvezőbbek, addig a kis- és mikro-vállalkozásoknál a konjunktúra mutató értéke ellentétesen alakul és továbbra is a negatív tartományban tartózkodik (azaz magasabb a helyzetük rosszabbodásra, mint a javulására számító cégek aránya) lásd a 4.6. ábrát. A GVI Bizonytalansági Mutató ismételt növekedésével a legmagasabb értéket érte el azóta, amióta a kutatást elindult (lásd a 4.3. ábrát). Ez azt is jelenti, hogy a kedvező várakozásokat megalapozó folyamatok nagyon törékenyek, illetve a cégek maguk is bizonytalanok abban, hogy hosszabb távon is érvényesnek tekintsék a kibontakozó pozitív tendenciákat. Másrészt úgy is értelmezhetjük ezt az eredményt, hogy tovább nőttek a különbségek a magyar vállalatok helyzetértékelései és várakozásai között (a bizonytalansági mutató definícióját lásd a 3. pontban). 4/26
A 2008. áprilisi felvétel tanulsága szerint az elmúlt fél évben javult a magyar cégek üzleti helyzete, amit a várakozások is követnek: a cégek mind az üzleti helyzet, a jövedelmezőség, és a foglalkoztatottság tekintetében javulásra számítanak a következő fél évben. Hozzá kell tenni ehhez, hogy mindez a korábbiakhoz képest kevésbé kedvező külpiaci konjunktúra mellett valósult meg. A kapacitáskihasználtság viszonylag magas szintje (78,5%) és az exporteladások bővülésére számító várakozások növekvő aránya (4.23. ábra) is pozitív elmozdulást tényét húzza alá. A kapacitáskihasználtság különösen az exportáló cégek körében volt magas, és növekvő tendenciájú. A belföldre termelő cégek viszonylag alacsonyabb kapacitáskihasználtsága azonban tovább romlott miközben a döntően exportáló cégeké alig változott. Az elmúlt másfél évben az ágazatok között különösen az ipar helyzete volt kedvező, de az utóbbi félévben a többi ágazat felzárkózott hozzá, kivéve az építőipart, aminek esetében a cégek további rosszabbodásra számítanak 2008 II. félévében. (lásd a 4.8. ábrát). A Konjunktúra Mutató értéke továbbra is az exportáló cégek körében a legmagasabb, és az export értékesítésen belüli arányának csökkenésével romlik. Ezeket a várakozásokkal némileg megkérdőjelezi a németországi konjunktúra várható gyengülése. A magyar gazdaság legfontosabb külkereskedelmi piacán, a német piacon az IFO vállalati konjunktúra index értéke áprilisban tovább romlott, és egyre egyértelműebbek a német gazdaság lassulására utaló jelek. Ezzel folytatódott a német konjunktúra gyengülésére mutató, 2007. nyarán elindult tendencia (lásd: http://www.cesifo-group.de). A javuló várakozások mellett továbbra is nagy különbségek mutatkoznak a cégek között a vállalatnagyság szerint. A mikro-vállalkozások körében továbbra is magasabb az üzleti helyzetet rossznak érzékelő, illetve romló tendenciára számító cégek aránya, mint a nagyobb cégek körében. A mikro cégek 24%-a érzékeli üzleti helyzetét rossznak, és csak 13%-a jónak, míg a legnagyobb cégek körében 13% szerint rossz és 42% szerint jó a cég üzleti helyzete. Ezzel megegyező irányú, bár korántsem ilyen erős összefüggés mutatható ki az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások esetében is. A GVI Konjunktúra Mutató értékében a legnagyobb különbséget továbbra is a cégek tulajdonosi típusai között lehet megfigyelni: többségében külföldi tulajdonban lévő cégek várakozása jóval kedvezőbb, mint a magyar tulajdonban lévőké. 2.2. Beruházások A gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából nem kedvező jel, hogy a következő fél évben a beruházási aktivitás további romlására lehet számítani. Mind az építési, mind a gépberuházásra a romló tendencia jellemző (lásd a 4.10. ábrát). Különösen kedvezőtlen az építési beruházások helyzete, melyek immár öt éve a negatív tartományban mozognak (többségében vannak azok a cégek, amelyeknél nincs beruházás, vagy csökkenni fog a beruházási aktivitás, és kisebbségben azok, amelyeknél nem várható változás, vagy a beruházási aktivitás növekedésére lehet számítani). A beruházási aktivitás így elsősorban gépberuházásokra irányul. A beruházási aktivitás várható növekedése az idegenforgalommal foglalkozó jellemző leginkább (39%), míg a szolgáltatásoknál, az építőiparban és a szállításban a legritkább (26,7-20-15%). Gyengébb beruházási aktivitás lesz jellemző a mikro-vállalkozásokra és a kisvállalkozásokra és erősebb a közepes és nagy cégekre. A beruházási aktivitás várhatóan a részben, illetve többségében külföldi tulajdonban lévő cégeknél lesz a legmagasabb, de nem éri el az elmúlt félévben jelzett szintet. A magyar tulajdonban lévő cégeknél továbbra is alacsony a beruházási aktivitás (lásd a 4.12. ábrát). 5/26
2.3. Munkaerő-kereslet A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében pozitív változást jeleznek az adatok az elmúlt félévhez képest. Az áprilisi adatok arra mutatnak, hogy a múlt félévben elindult munkaerőkereslet-növekedés folytatódni fog, de továbbra is kissé magasabb a létszám csökkenését, mint a növekedését tervező cégek aránya. A kereslet kismértékű növekedését egyértelműen a nagyobb, exportra termelő cégek kereslet-növekedése mozgatja. 2.3.1. A vállalkozások várható munkaerő-kereslete, 1998-2008, % Várható létszámalakulás a következő fél évben, (%), 1998-2008 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% csökken nem változik nő 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Kissé mérséklődött a létszám csökkenésével számoló cégek aránya (25,5%-ról 23,6%-ra) és a stabilitással számolóké is (57,8%-ról 56,1%-ra). A létszámot leginkább az iparvállalatok tervezik növelni (17,8%), legkevésbé pedig a kereskedelemmel és a szolgáltatással foglalkozó cégek (8,8%, illetve 12,1 %). A többségi külföldi tulajdonban lévő cégek között nő a munkaerőkereslet leginkább (a cégek 31,1%-a tervezi növelni a létszámot), míg legkevésbé a magyar tulajdonban lévőknél tervezik ezt (12,6%). A létszámbővítési hajlandóság a 10-49 fős kisvállalkozások esetében a legalacsonyabb (12,3%), a mikrovállalkozások 12,6%-a, a nagy cégek 23,8%-a tervez létszámfelvételt. Továbbra is leginkább az exportáló cégek körében várható a munkaerő-kereslet növekedése (40,8%). 6/26
2.4. Forgalom, kapacitáskihasználás A kapacitáskihasználás átlagos szintje kismértékben nőtt az első félévhez képest és viszonylag magasnak mondható: meghaladja a 78%-ot (lásd a 4.15. ábrát). A külföldi tulajdonban lévő cégek, a nagyvállalkozások és a döntően exportálók kapacitáskihasználása továbbra is számottevően magasabb (80-85%), mint a többi cégé. Az összes értékesítés 2006 októbertől megfigyelhető romló tendenciája mérséklődött, miközben csökkent az értékesítés növekedését és a csökkenését regisztráló vállalkozások aránya is. (39%-ról 36%-ra és 32%-ról 30%-ra). Így több mint 5 százalékponttal magasabb azon cégek aránya, amelyeknél nőtt az értékesítés volumene az elősző félévi adatokhoz képest. 2.4.1. Az összes értékesítés volumene az elmúlt fél évben, 1998-2008, % Összes értékesítés alakulása az elmúlt félévben, 1998-2008 0,40 5 0 5 0 5 0 0,05 0,00-0,05-0 Az értékesítés növekedését továbbra is egyértelműen az export mozgatja. A döntően exportáló cégek 55%-ánál nőtt az export értékesítés volumene és csak a cégek 20%-ánál csökkent. A külföldi tulajdonban lévő cégek ugyancsak 55%-ánál volt növekedés, míg a tisztán magyar tulajdonban lévő cégek mindössze 17%-ánál volt jellemző ez. 7/26
2.4.2. Az export értékesítés volumene az elmúlt fél évben, 1998-2008, % Export forgalom volumenének alakulása, 1998-2008, % 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% csökkent nem változott nőtt Az eladások várható alakulását a bizonytalanság növekedése kíséri, és talán a korábbiaknál is inkább az export vezérelte tendenciák fogják meghatározni a következő fél évben. Ebből a szempontból ismét óvatosságra int a német vállalatok üzleti helyzetét tükröző IFO üzleti bizalmi index csökkenő tendenciája, amely 2008 második félévben a német konjunktúra lanyhulását vetíti előre. Ezt a várható kedvezőtlen tendenciát a magyar cégek többsége továbbra sem érzékeli, bár az exportálók esetében már megfigyelhető, hogy csökkent (61%-ról 57%-ra) az export rendelések állományának növekedésére számító cégek aránya. 8/26
3. Az alkalmazott mutatók definíciója 3.1. GVI Konjunktúra Mutató (GVI KM) km =,1 uhjx + uhvx + vjjx + vjvx + msvx + bgvx + 0, 1 bevx i ahol 0 (1) i i i km: GVI Konjunktúra Mutató elemi értéke egy i cégnél uhjx = Üzleti helyzet jelenleg uhvx = Várható üzleti helyzet a következő hat hónapban vjjx = A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg vjvx = A vállalkozás várható jövedelmezősége a következő hat hónapban msvx = Megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban bgvx = gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban bevx = építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban i Az egyenlet jobb oldalán a konjunktúra mutató számításánál tekintetbe vett indikátorok szerepelnek, az i index az i cégnek egyes indikátorokra adott válaszait, km i a konjunktúra mutatónak az i cégnél kapott elemi értékét jelenti (i = 1..n), ahol n a figyelembe vett cégek száma. Egy kiválasztott n elemű cégcsoportnál a Konjunktúra Mutató értékét a vállalati értékek átlagaként határozzuk meg: KM n km i i= n = 1 (2) n A KM egyes elemi mutatóit az alábbi módon definiáljuk: Elemi mutató neve Kategóriák A kategória értéke Üzleti helyzet jelenleg (UHJX) Jó 1 Kielégítő 0 Rossz -1 Az üzleti helyzet a következő 6 hónapban (UHVX) Javul 1 Nem változik 0 Romlik -1 A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg (VJJX) Jó 1 Kielégítő 0 Rossz -1 A vállalkozás jövedelmezősége a következő 6 hónapban (VJVX) Javulni fog 1 nem változik 0 Romlani fog -1 A rendelések volumene a következő 6 hónapban várhatóan (MSVX) Nőni fog 1 Azonos lesz 1/3 Csökkenni fog -1/3 Nincs -1 Gépberuházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BGVX) Nő 1 Változatlan 1/3 Csökken -1/3 Nincs -1 Építési beruházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BEVX) Nő 1 Változatlan 1/3 Csökken -1/3 Nincs -1 Az egyes részmutatók definíciójának megfelelően elméletileg -1 KM 1 ahol -1 a legkedvezőtlenebb üzleti helyzetet 1 pedig a legkedvezőbb üzleti helyzetet jelenti. Természetesen KM tapasztalati értékénél előfordulhat, hogy még a legmélyebb válság esetén sem közelíti meg a -1-es értéket, illetve a kimagaslóan gyors ütemű fellendülés esetén sem éri el a KM +1-et. Ezért a KM tapasztalatai értékeinek pontos értelmezése csak hosszabb, több konjunktúra ciklust tartalmazó idősor esetében lehetséges. i i i 9/26
3.2. GVI Bizonytalansági Mutató (GVI BM) A GVI BM nem más, mint egy n elemű cégcsoport esetében a konjunktúra mutató szórása (σ n ): BM n = σ n (3) A GVI BM azt mutatja, hogy mennyire egyöntetű a cégek véleménye saját konjunkturális helyzetükről. Nagymértékű eltérés (nagy szórás) arra utal, hogy a cégek ellentmondásos információk alapján, illetve egymásnak ellentmondó reálindikátorokat figyelembe véve, azaz nagyfokú bizonytalanság közepette alakítják ki véleményüket. Ha egyöntetű a cégek helyzetmegítélése, akkor ez arra utal, hogy egyértelmű és könnyen értelmezhető reál-mutatókra alapozva tudják kialakítani véleményüket, azaz kisebb mértékű a vállalati szféra bizonytalansága. 10/26
4. Ábrák Az ábrákon (a 4.3. ábra kivételével) az értékek (függőleges tengely) 1 és +1 között változhatnak. 1 jelenti azt, hogy az adott mutató esetében minden válaszadó cég romlásra, illetve romló helyzetre számít, +1 pedig azt, hogy minden cég javulást, illetve jó helyzetet érzékel. 4.1. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató alakulása, 1998-2008 A GVI Konjunktúra Mutató alakulása, 1998-2008 5 0 5 0 5 0 0,05 0,00 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 11/26
4.2. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató és a GDP növekedési ütemének alakulása, 1998-2008 A GDP és a Konjunktúra Mutató alakulása 1998-2008 7,0 500 6,0 5,0 GDP KM 000 500 4,0 000 3,0 500 2,0 000 1,0 GDP adatok = naptári hatások kiszűrésével, növekedési ütemek, előző év azonos időszaka = 100,0 0,0500 0,0 0,0000 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 12/26
4.3. ábra: A GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2008 GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató, 1998-2008 0,5200 0,5000 0,4800 0,4600 0,4400 0,4200 0,4000 800 600 400 4.4. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató alakulása áprilisi felvételek, 1998-2008 A GVI Konjunktúra Mutató adatai - első félév, 2000-2008 5 0 00 5 31 17 20 0 72 59 5 40 0 13 0,095 02 20 0,05 0,00 98_jun 99_jun 00_jun 01_maj 02_apr 03_apr 04_apr 05_apr 06_apr 07_apr 08_apr 13/26
4.5. ábra: A Konjunktúra Mutató (GVI KM) alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2008 GVI Konjunktúra Mutató a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2008 0,6 0,5 0,4 nincs x-50% 51-x% 0,0 - - - 4.6. ábra: A Konjunktúra Mutató (GVI KM) alakulása a cégek nagysága szerint, 1998-2008 A GVI Konjunktúra Mutató a cégek mérete szerint (létszám, fő), 1998-2008 0,4 0,0 - - - x-9 10-49 50-249 250-x 14/26
4.7. ábra: A konjunktúra mutató (GVI KM) alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 1998-2008 A GVI Konjunktúra Mutató az export összes értékesítésen belüli aránya szerint (%), 1998-2008 0,5 0,4 0,0 - nincs 1-32% 33-66% 67-x% - 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 4.8. ábra: A Konjunktúra Mutató (GVI KM) alakulása az ágazatok szerint, 1998-2008 A GVI Konjunktúra Mutató alakulása ágazatok szerint, 1998-2008 0,4 0 - - - ipar építőipar kereskedelem idegenforgalom szállítás egyéb szolgáltatás 15/26
4.9. ábra: A Konjunktúra Mutató (GVI KM) összetevőinek alakulása, 1998-2008 0,6 A GVI Konjunktúra Mutató összetevőinek alakulása, 1998-2008 0,5 0,4 0,0 - - - uhjx uhvx vjjx vjvx msvx1 bevx1 bgvx1 lsvx uhjx: jelenlegi üzleti helyzet; uhvx: várható üzleti helyzet; vjjx: vállalkozás jövedelmezősége jelenleg; vjvx: vállalkozás jövedelmezősége várhatóan; msvx: rendelésállomány várható alakulása; bevx: építési beruházások várható alakulása; bgvx: gépberuházások várható alakulása, lvvx: létszám várható alakulása. 4.10. ábra: Az építési és a gépberuházások várható alakulása, 1998-2008 Építési beruházások (BEVX) és Gépberuházások (BGVX) várható alakulása, 1998-2008 0,4 0,0 - - bevx bgvx - 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 16/26
4.11. ábra: A gépberuházások várható alakulása a következő félévben, 2001-2008, a válaszadók százalékéban Gépberuházások várható alakulása, 1998-2008, % 50,00 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 nincs csökken nem változik növekszik 0,00 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 17/26
4.12. ábra: A beruházási aktivitás (gépberuházások) várható alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2008 Beruházási aktivitás (gépberuházások) alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2008 0,7 0,6 0,5 0,4 0 - - nincs x-50% 51-x% - 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 18/26
4.13. ábra: A tervezett létszámváltozás a következő fél évben, 1998-2008 Tervezett létszámváltozás a következő félévben, 1998-2008 0 0,05 0,00-0,05-0 -5-0 -5 4.14. ábra: A tervezett létszámváltozás a cégek mérete szerint, 1998-2008 A létszám várható alakulása a cégek mérete szerint (fő), 1998-2008 0 - - - -0,4 x-9 10-49 50-249 250-x 19/26
4.15. ábra: A kapacitáskihasználás átlagos szintjének alakulása, 2001-2008 Kapacitások átlagos kihasználtsága jelenleg (%), 1998-2008 80,0 79,0 78,0 78,3 79,0 77,7 77,9 77,6 78,4 79,2 78,3 78,5 77,0 76,6 76,2 77,1 76,7 76,7 76,2 76,0 75,7 75,5 75,4 75,0 74,9 74,0 73,0 73,2 73,5 72,0 71,0 70,0 4.16. ábra: A kapacitáskihasználtság szintjének alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint (%), 1999-2008 A kapacitáskihasználtság becsült szintje az export árbevételen belüli aránya szerint (%), 1999-2008 90 85 80 75 70 65 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr nincs 1-32% 33-66% 67-x% 20/26
4.17. ábra: Az összes értékesítés volumenének alakulása, 1998-2008 Összes értékesítés alakulása az elmúlt félévben, 1998-2008 0,40 5 0 5 0 5 0 0,05 0,00-0,05-0 4.18. ábra: Az export volumenének alakulása (EVEY), 1998-2008 Export forgalom volumenének alakulása, 1998-2008, % 70% 60% 50% 40% 30% 20% csökkent 10% 0% nem változott nőtt 21/26
4.19. ábra: A rendelésállomány alakulása (MSVX), 1998-2008 A rendelésállomány alakulása, 1998-2008 0,6 0,6 0,5 0,5 0,4 0,4 4.20. ábra: A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása, 1998-2008 Üzleti helyzet jelenleg (UHJX) és várható üzleti helyzet (UHVX) alakulása 1998-2008 0,0 - uhjx uhvx - 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 22/26
4.21. ábra: A jelenlegi (VJJX) és a várható jövedelmezőség (VJVX) alakulása, 1998-2008 Vállalat jövedelmezősége jelenleg (VJJX) és várható jövedelmezőség (VJVX) alakulása, 1998-2008 0,4 0,0 - vjjx vjvx - 4.22. ábra: A jelenlegi jövedelmezőség a cég mérete szerint, 1998-2008 A vállalat jelenlegi jövedelmezőségének megítélése a cégek létszáma szerint (fő), 1998-2008 0,4 0,0 - - - -0,4 x-9 10-49 50-249 250-x 23/26
4.23. ábra: Az export eladások (rendelésállomány, MEVY) várható alakulása, 1998-2008 Az export rendelésállomány várható alakulása 1998-2008 0,6 0,5 0,4 0 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 4.24. ábra: Az export eladások alakulása (EVEY), 1998-2008 Export árbevétel volumenének alakulása az elmúlt fél évben, 1998-2008 0,5 0,4 0,0 - - - 24/26
5. Táblázatok 5.1. táblázat: Az adatfelvételek megoszlása gazdasági ágazat szerint (N= 33.473) ipar építőipar kereskedelem idegenforgalom szállítás gazdasági és humán szolgáltatás (10-41) (45) (50-52) (55) (60-64) (65-67,70-74,80-93) 1998. június 22,90% 6,20% 30% 8,30% 10,80% 21,50% 1998. december 30,40% 7,40% 26,50% 6,90% 8,10% 20,70% 1999. június 32,20% 8,60% 27,40% 6,20% 7,00% 18,70% 1999. december 30,00% 7,60% 29,00% 6,70% 7,60% 19,20% 2000. június 31,40% 11,00% 27,80% 5,60% 6,10% 18,10% 2000. október 31,10% 8,90% 25,50% 6,70% 5,50% 22,30% 2001. május 29,40% 10% 25,70% 6,00% 7,90% 20,70% 2001. október 32,80% 10% 23,40% 6,70% 4,50% 22,30% 2002. április 34,70% 10,40% 22,90% 6,50% 5,80% 19,70% 2002. október 31,80% 10,70% 22,70% 4,50% 4,70% 25,60% 2003. április 30,00% 11,80% 22,80% 5,00% 5,70% 24,70% 2003. október 31,30% 9,60% 21,80% 6,60% 5,40% 25,30% 2004. április 30% 13,00% 21,30% 4,70% 5,00% 25,70% 2004. október 31,30% 10,60% 23,50% 5,10% 5,40% 24,00% 2005. április 31,70% 12,50% 23,40% 5,30% 4,80% 22,30% 2005. október 32,20% 10,90% 24,10% 4,40% 4,90% 23,50% 2006. április 36,90% 12,60% 21,30% 5,00% 2,90% 21,30% 2006. október 33,90% 10,60% 20,80% 4,00% 5,30% 25,50% 2007. április 30,40% 11,50% 20,40% 6,10% 5,20% 26,30% 2007. október 31,10% 12,40% 21,50% 5,20% 4,10% 25,60% 2008. április 58,10% 7,10% 10,90% 3,60% 2,50% 17,80% 25/26
5.2. táblázat: Az adatfelvételek megoszlása a cég nagysága (létszám, fő) szerint (N= 33.473) x-9 10-49 50-249 250-x 1998. június 47,40% 26,50% 17,70% 8,40% 1998. december 35,30% 33,10% 22,10% 9,40% 1999. június 35,50% 34,80% 21,00% 8,70% 1999. december 43,20% 28,50% 20,00% 8,30% 2000. június 42,90% 30% 18,00% 8,80% 2000. október 43,10% 31,60% 16,80% 8,50% 2001. május 50,90% 29,60% 13,80% 5,60% 2001. október 44,10% 31,40% 17,10% 7,30% 2002. április 44,10% 32,80% 16,70% 6,40% 2002. október 49,10% 29,70% 15,70% 5,50% 2003. április 52,90% 27,80% 13,90% 5,50% 2003. október 50,70% 27,90% 16,10% 5,20% 2004. április 51,00% 28,20% 14,70% 6,10% 2004. október 46,90% 31,80% 15,70% 5,70% 2005. április 49,70% 31,70% 13,10% 5,40% 2005. október 46,70% 31,50% 17,10% 4,70% 2006. április 45,70% 30,40% 18,20% 5,70% 2006. október 43,10% 28,60% 18,00% 10,40% 2007. április 46,69% 29,92% 16,63% 6,75% 2007. október 46,00% 30% 17,40% 6,40% 2008. április 39,50% 19,30% 26,60% 14,60% 26/26