A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges test fenomenológiailag hiányzik a mindennapi életből: problémamentes, magától értetődő. A beteg test: a fájdalom élmény központi aspektusává válik, de idegen, diszfunkcionális értelemben; dologszerű, démon, szörnyeteg. A fájdalomban a szelf és teste különválnak: dualizmus. Törekvés a fájdalom reintegrálására a szelf-be: a szenvedés szubjektiválása. A test feletti kontroll elveszítése után következik a szelf elveszítése.
A kultúra szerepe a fájdalomban 1, A társadalmi és kulturális csoportok másként válaszolnak a fájdalomra. 2, Az embereknek mind önmagukban, mind másokban jelentkező fájdalom érzékelését és a rá adott válaszait nagymértékben kulturális hátterük határozza meg. 3, A fájdalom orvosoknak és másoknak való kommunikációját kulturális tényezők befolyásolják.
Magán és nyilvános fájdalom Hogy mikor és mi módon lesz a privátból nyilvános, azt a következők határozzák meg. mi számít normális v. abnormális fájdalomnak a fájdalom sajátos típusa a fájdalom szélesebb kontextusa a segítő személyek hozzáállása a fájdalom kifejeződéséhez az észlelt fájdalom intenzitása a placebo hatás
A krónikus fájdalom 1, A fájdalom egy Másik, amely betör a test különböző részeibe; perszonifikálódik. 2, Széttöri az életvilág normális működését. Elidegenedés a többiektől, akik más életvilágban osztoznak. Nem mérhető, ellenáll a társadalmi értékelésnek. 3, Az idő széttörik és elveszíti rendező elvét. A fájdalom lelassítja a személyes időt, míg a külső idő felgyorsul, és veszteségként jelenik meg.
4, A teljes, aktív figyelem helyett, a mindennapi élmények a fájdalom uralma alá kerülnek. 5, A medicina és a fájdalom válnak az elsődleges realitássá. 6, A sérülékenység állandóan jelen van, a kétség folyamatos.
A biomedicina és a fájdalom 1,A biomedicinában a test és a betegség eltárgyiasított termékek; a disease az illness fölé kerül. 2, A biomedicina erősíti a szomatikus túlértékelést. 3, A biotechnológia a testet fokozottan bizonytalanná változtatja. 4, A biomedicina nem nyújt reményt arra, hogy a krónikus fájdalomban a beteg újra visszaszerezze önmagát.
Hermeneutikus és narratív megközelítés Értelem keresés: értelem nélkül magányosság, izoláció, kétségbeesés fejlődhet ki. A fájdalomban eltűnik a normális nyelv. Narratizáció során az idegen Másikból értelmes történet lesz, amit a páciens beszél el. A passzivitás aktivitásba megy át, a végzetből élmény lesz. A narratívák hidat képeznek a biomedicina klinikai redukcionizmusa és az elveszített metafizika közötti szakadék fölött.
A szenvedés A szenvedés akkor áll elő, amikor a személyiség közeledő végzete érzékelhetővé válik. Meghatározás: Súlyos gyötrelem, amely olyan eseményekhez kötődik, amelyek a személy egységét, intaktságát fenyegetik. A szenvedés végső soron személyes dolog, csak a szenvedő tudhatja. A szenvedés nem korlátozódik a fizikai tünetekre. Nem csak a betegség okoz szenvedést, hanem a kezelés is. Nem lehet előre tudni, mitől fog szenvedni a beteg. Meg kell kérdezni a pácienst.
A szenvedés enyhítése a páciensek és a közvélemény szerint a medicina elsődleges célja, de nem így a szakma szerint (ha figyelembe vesszük a képzést és a hallgatók, kollégák véleményét). A laikusok nem választják el a fizikai és nem fizikai szenvedésforrásokat, de az orvosok elsősorban a fizikaiakkal törődnek A tudás, az ismeret enyhíti a szenvedést. Kis fájdalom nagy szenvedés, ha nincs megmagyarázva.
A fájdalom és a szenvedés különbözősége A fájdalom és a szenvedés nem ugyanaz, de az orvosi irodalomban keveredik. Minél nagyobb a fájdalom, annál nagyobb a szenvedés ezt várják. De pl. a szülés nem ilyen, itt fontosabb a nőknek kontroll.
A fájdalom esetén a páciensek szenvedésről beszélnek, ha: nincs ellenőrzés alatt a fájdalom mindent lebíró a fájdalom forrása ismeretlen a fájdalom értelme rettenetes (pl. halál)
a fájdalom végtelennek tűnik a fájdalom nincs éppen jelen, de a páciens előrevetíti az orvos nem értékeli a fájdalmat pl. nem talál betegséget (a páciens nem bízhat érzéseiben) krónikus fájdalom áll fenn, amely nem kommunikálható (a páciens izolálódik)
A fájdalom jelenlétében is csökkenthető a szenvedés, ha: a forrása ismertté válik megváltozik a jelentése demonstrálhatóan ellenőrizhető a vége belátható; nem vetül ki a jövőre (abszolút jelen)
A szenvedést befolyásoló tényezők a betegség értelmének fontossága. értelem: jelölés és jelentőség. A jelentőség mindig személyes + értékek és hitek. személyes jelentés dimenziói: kognitív, affektív vagy érzelmi, testi, transzcendentális vagy spirituális. a biográfia, a családi háttér, a kulturális háttér
Az emberek szenvedhetnek attól, amit elveszítettek önmagukban, a tárgyak, az események és a kapcsolatok világával való viszonyukban. Nem csak a test intaktsága sérül, hanem a személy koherenciája és integritása is, amely így a kapcsolatok egész hálózatát érinti.