Click A projektfinanszírozás to edit Master title alapjai style Click to edit Master subtitle style Kilyénfalvi Béla ügyvezető igazgató ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe 2010. március 31. 2009. március 31. 0. oldal
1. Mi a projektfinanszírozás? Egy céltársaság/projekttársaság finanszírozása a projekt szponzorainak/tulajdonosainak korlátozott felelősségével, amelynél a finanszírozó elsődlegesen a következőket vizsgálja meg: a projekttársaság cash-flow-ját, mint a hitel visszafizetésének elsődleges forrását; valamint a projekttársaság eszközeit, mint a hitel biztosítékát. 2009. március 31. 1. oldal
2. Hitelfelvételi konstrukciók Vállalati beruházás/finanszírozás Projektfinanszírozás Hitelező(k) hitelfelvétel Vállalat tőkejuttatás Hitelező(k) projekthitel Üzemeltetés Vállalat Beruházás tőkejuttatás / tulajdonosi hitel Kivitelezés kivitelezési szerződés Kivitelező Céltársaság üzemeltetési szerződés Üzemeltető Vevő 2009. március 31. 2. oldal
Néhány példa MOL-MSZKSZ stratégiai gáztároló projekt M6 2. fázis PPP autópálya projekt AES Tisza II. erőmű retrofit projekt M1/M15 autópálya projekt Dunapláza bevásárló központ fejlesztési projekt 2009. március 31. 3. oldal
A konstrukciók összehasonlítása Jellemző Hitelfelvevő Tulajdonos Vállalat Vállalat Vállalati beruházás / finanszírozás Céltársaság Vállalat Projektfinanszírozás 2009. március 31. 4. oldal
Hitelfelvételi konstrukciók Vállalati beruházás/finanszírozás Projektfinanszírozás Hitelező(k) hitelfelvétel Vállalat tőkejuttatás Hitelező(k) projekthitel Üzemeltetés Vállalat Beruházás tőkejuttatás / tulajdonosi hitel Kivitelezés kivitelezési szerződés Kivitelező Céltársaság üzemeltetési szerződés Üzemeltető Vevő 2009. március 31. 5. oldal
A konstrukciók összehasonlítása (folyt.) Hitelező Futamidő Jellemző Felhasználhatóság Visszafizetés forrása Vállalati beruházás / finanszírozás Jellemzően egy bank Jellemzően általános vállalati célokra használható fel Rövid vagy középtáv (max. 3-7 év) Vállalat összes bevétele Projektfinanszírozás Jellemzően több pénzintézet (szindikátus) Konkrét cél megvalósítását szolgálja Hosszú vagy középtáv (akár 30 év is) Céltársasági cash-flow Jellemzően harmadik féltől 2009. március 31. 6. oldal
Hitelfelvételi konstrukciók Vállalati beruházás/finanszírozás Projektfinanszírozás Hitelező(k) hitelfelvétel Vállalat tőkejuttatás Hitelező(k) projekthitel Vállalat tőkejuttatás / tulajdonosi hitel Üzemeltetés Beruházás Kivitelezés bevétel kivitelezési szerződés Céltársaság üzemeltetési szerződés Egyéb bevételek Kivitelező Üzemeltető Vevő 2009. március 31. 7. oldal
A konstrukciók összehasonlítása Jellemző Biztosíték /fedezet Visszkereset Hitelösszeg Tőkeáttét Jellemző kovenáns Teljes Vállalati beruházás / finanszírozás Jellemzően nincs ( clean finanszírozás), de bármilyen biztosíték szóba jöhet Vállalat hitelképességén múló Változó (a hitel jellemzően max. a tőke 3-4-szerese) Nettó hitelállomány / EBITDA Projektfinanszírozás Céltársaság vagyona (jellemzően nem jelentős) és szerződései Jellemzően limitált ( limited recourse, vagy nincs ( non recourse ) A projekt hitelképességén múló Akár 10%:90% Rendelkezésre álló cash flow / adósságszolgálat 2009. március 31. 8. oldal
Új trendek a projektfinanszírozásban Belső verseny szűkös források Különböző területek (pl. vállalati hitelezés strukturált finanszírozás) versenyezhetnek a forrásokért Kamatfelárak emelkedtek. A Cross-selling szinte alapfeltétel. A meglevő ügyfélkapcsolatok finanszírozása a jellemző. Eltűnt a jegyzési kötelezettségvállalás Klub ügyletek dominálnak. A tipikus részvételi összeg 30-50 millió. Nemzetközi szervezetek bevonása Az EIB/EBRD/ECAs nélkül ma egy 200-300 milliót meghaladó ügylet megvalósítása szinte lehetetlen. Probléma a hosszú futamidő Számos bank nem hitelez 10-15 éven túl. A mini-perm struktúrák elterjedése jellemző. 2009. március 31. 9. oldal
Hosszú távú hitel Hosszú távú hitel A finanszírozás futamideje igazodik a projekt életciklusához. Forrásszerzés kamatperiódusról kamatperiódusra. Kihasználtság (%) 100 Üzemeltetés Építés 80 60 40 20 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Évek Építési periódus / lehívások Üzemeltetési periódus / visszafizetések 2009. március 31. 10. oldal
Hard és soft mini-perm struktúrák Hard mini-perm Építés Üzemeltetés A finanszírozás futamideje az elérhető forrásokhoz igazodik. Forrásszerzés a teljes futamidőre. Jelentős refinanszírozási kockázat. Kihasználtság (%) 100 80 Refinanszírozás 60 40 20 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Évek Építési periódus/lehívások Üzemeltetési periódus/visszafizetés Üzemeltetés/refinanszírozás Soft mini-perm Építés Üzemeltetés Refinanszírozási kockázat a bankokon. Eredeti futamidő után belép a 100%-os cash sweep. Kihasználtság (%) 100 80 60 40 20 0 Refinanszírozás Ha nem sikerül a refinanszírozás a hitelezők tovább hiteleznek 100% cash sweep 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Years Építési periódus/lehívások Üzemeltetési periódus/visszafizetés Üzemeltetés/refinanszírozás 2009. március 31. 11. oldal
A konstrukciók összehasonlítása Jellemző Visszafizetés Főbb szektorok Beruházási kockázat Vállalati beruházás/finanszírozás Amortizálódó (esetleg türelmi időszakkal) Bullet Balloon Bármelyik Teljesen a vállalaté Projektfinanszírozás Jellemzően amortizálódó türelmi időszakkal (tekintettel arra, hogy a projekt megvalósításáig nincs bevétel) Jellemzően: infrastruktúra (erőművek, hidak, utak) természeti erőforrások (olaj, gáz) feldolgozóipar (petrokémia, gyártás) Megosztott 2009. március 31. 12. oldal
3. Tipikus kockázatok Tervezési Engedélyeztetési Építési Rendelkezésre állási Keresleti Alapanyag Üzemeltetési Kihasználtsági Jogi / szabályozói Árfolyam Infláció 2009. március 31. 13. oldal
Kockázatmegosztási mátrix A helyes kockázat megosztás megteremtése egy projektnél kulcsfontosságú. Ennek legfontosabb eszköze a kockázatmegosztási mátrix, ami a következő tényezőkön alapul: A főbb kockázatok feltárása Hatásaik elemzése Bekövetkezésük valószínűsége Pénzügyi hatásuk megbecslése 2009. március 31. 14. oldal
Kockázatmegosztási mátrix (folyt.) Mely kockázatokat kell áthárítani? Általános szabály, hogy egy kockázatot annak a félnek kell viselni, amely (i) jobban tudja befolyásolni a kockázatot, és/vagy (ii) hatékonyabban tudja kezelni, és/vagy (iii) hatásait könnyebben tudja elviselni. A kockázatokat meg is lehet osztani (pl. sávos küszöbértékek, alkategóriák). 2009. március 31. 15. oldal
Főbb szereplők Projektfinanszírozás 1. Vállalat 3. Hitelező(k) tőkejuttatás 2 = 3 2. kivitelezési szerződés üzemeltetési szerződés Céltársaság projekthitel 4. Kivitelező 5. Üzemeltető 6. Vevő 2009. március 31. 16. oldal
Kockázatmegosztási mátrix (folyt.) Kockázat Céltársaság / Hitelezők Vállalat* Vevő Alvállalkozók Tervezés Engedélyeztetés Építés Rendelkezésre állás Kereslet Kihasználtság ( ) Alapanyag Üzemeltetés Árfolyam Infláció Jogi / szabályozói * A befektetett tőkével mindig felel. 2009. március 31. 17. oldal
4. Néhány projektfinanszírozási típus Visszkereset nélkül (non recourse) vagy limitált visszkeresettel (limited recourse) Piaci kockázatú vagy rendelkezésre állási alapú projekt (vagy ezek kombinációja: pl.: shadow toll ) Angol rövidítések: BTO ( Build-transfer-operate ), DBFO / BOT ( Design-buildfinance-operate ), BOO ( Build-own-operate ) Public Private Partnership: A projektfinanszírozás olyan speciális fajtája, amikor a magán- és közszféra együttműködve valósítja meg a projektet Egyik jellemzője a hosszú távú kapcsolat a magán- és közszféra között Rendszerint hagyományos közszolgáltatások nyújtására irányul, és általában építési vagy felújítási tevékenységet is magában foglal 2009. március 31. 18. oldal
5. Tipikus szerződéses rendszer Biztosítók Vevő 4. Részvény Óvadék 9. Biztosítási Kötvények 2. Projekt Szerződés 8. Közvetlen Szerződés Részvényesek 1. Részvényesi Megállapodás Céltársaság 3. Finanszírozás és Biztosítékok Hitelezők 7. Közvetlen Szerződések Tervező 4. Megbízási Szerződés 5. Építési Szerződés Építési Fővállalkozó Üzemeltető 6. Üzemeltetési Szerződés 2009. március 31. 19. oldal
Közvetlen Szerződés Három oldalú jogviszony Közvetlen bejárást biztosít a hitelezőknek a projekt dokumentumok által szabályozott jogviszonyokba = step in right Mik a projekt dokumentumok? Miért kell a step in? 2009. március 31. 20. oldal
Cash flow waterfall Működési Számla Karbantartási Tartalék Számla Környezetvédelmi Tartalék Számla Adósságszolgálati Tartalék Számla Szabad Felhasználású Számla 2009. március 31. 21. oldal
Mi kell ahhoz egy jó ötleten túl, hogy egy projekt bankképes legyen? Tőkeerős, megfelelő referenciákkal és tapasztalatokkal rendelkező befektető/szponzor, alvállalkozók (építés, üzemeltetés, stb.) és vevő(k). Megfelelő független tanácsadók (pl. jogi, pénzügyi, műszaki). Piaci kockázatok esetén alapos és részletes piaci tanulmány(ok). Részletesen kidolgozott üzleti terv, amely tartalmaz egy cash flow tervet (alapeset és érzékenység vizsgálat) a hitel teljes tervezett futamidejére. Megvalósíthatósági tanulmány. Finanszírozási struktúra (tőke, hitel) bemutatása. Javaslat a rendelkezésre álló biztosítékok és egyéb szponzori támogatások bemutatása. Hatósági engedélyek (pl. környezetvédelmi engedély) beszerzése, vagy azok ütemezésének bemutatása. 2009. március 31. 22. oldal
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET. KÉRDÉSEK? 2009. március 31. 23. oldal