A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák, melyekben megjelenik a nemzetközi jogot alkotó államok egyeztetett akarata A nemzetközi jog forrásainak rendszere Jogforrások Nemzetközi Bíróság Statútuma (38. cikk) Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice ICJ) alapító okirata, ENSZ Alapokmány melléklete addigi állami gyakorlat kodifikációja, egyértelmű szokásjogi erő klasszikus források Nemzetközi Bíróság Statútumában kodifikált források egyoldalú nyilatkozatok nemzetközi szervezetek határozatai 1. nk. szerződések, 2. szokásjog, 3. általános jogelvek + kisegítő források ENSZ keretében elfogadott határozatok Egyéb nk. szervezetek keretében elfogadott határozatok Nemzetközi Bíróság Statútuma (38. cikk) Nemzetközi szerződések A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. Cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. a) c) valódi jogforrások KÖTELEZŐ kisegítő jogforrások NEM KÖTELEZŐ államok közötti akarat-megegyezés írásban lefektetett kifejezései a nemzetközi jog legjelentősebb forrásai vonatkozó joganyag: 1969-ben elfogadott Bécsi egyezmény a szerződések jogáról, + szokásjog, államok gyakorlata Bilaterális szerződések: Multilaterális szerződések: 1
Nemzetközi szerződések ld. később bővebben Nemzetközi szokásjog hallgatólagos akarat-megegyezés, a gyakorlatban alakul ki, majd válik kötelezővé írásos megjelenés vagy igen, vagy nem (sok szokásjog erejű norma került kodifikáció útján a szerződéses szabályok közé is) viszonya a szerződéses joghoz: szokásjogi normák szokásjogi erejű, de egyben szerződésbe is foglalt normák szerződéses normák Szokásjogi erő kialakulása Szokásjogi erő kialakulása Objektív (materiális) elem Van-e? állami gyakorlat Szubjektív (pszichológiai) elem Azért van-e? opinio iuris sive necessitatis állami gyakorlat + opinio iuris = szokásjogi erő Ha valamelyik hiányzik, nem beszélhetünk kialakult szokásjogi erejű szabályról! az államok gyakorlata, ami szokásjogi úton kötelezővé válhat az államok abbéli meggyőződöttsége, hogy cselekményük jogi + kötelezettségen alapszik (tehát nem érdeken, előnyön, stb.) Példa-kérdés: Kialakult-e a nemzetközi jogon belül a nukleáris fegyverek használatának szokásjogi erejű tilalma? ICJ (1996): nem egyértelmű Állami gyakorlat Milyen időtartamú gyakorlat kell? absztrakt módon nem állapítható meg létezik gyors kialakulású nemzetközi szokásjog is (ld. Északi-tengeri kontinentális talapzat-ügy) Mennyire egységes gyakorlat szükséges? nem kell teljes és kivétel nélküli összhang (ld. Nicaragua v. USA-ügy) párhuzamosan létező, eltérő gyakorlat akadálya lehet a szokásjogi erő kialakulásának (ld. Menedékjog-ügy, Angolnorvég halászati vita-ügy) Állami gyakorlat Mennyire kiterjedt gyakorlatra van szükség? nem kell minden állam egyértelmű akarata elég az érintetteké (pl. tengerjogi szabályok tengerparttal bíró államok) Így lehetséges: 1. univerzális (egyetemes jellegű) szokásjog 2. partikuláris (csak meghatározott területen kialakult) szokásjog helyi szokásjog egyes államok szűkebb körben, saját viszonyukban alakítanak ki az általános eltérő, kötelező szokásjogi szabályt (ld. Menedékjog-ügy) bilaterális szokásjog csupán két állam viszonyában alakul ki szokásjogi erejű kötelező szabály (ld. Indiai területen való áthaladás joga-ügy) 2
Opino iuris + szokásjog megismerhetősége Szokásjog jelentősége nemzeti és nemzetközi bíróságok határozatai, nemzeti jogszabályok, állami szervek határozatai, gyakorlata, hivatalos jogi útmutatók, tudósok tanításai, nemzetközi szervezetek gyakorlata, stb. Szokásjogi erő kivédése folyamatos tiltakozó (persistent objector) a kialakuló szokásjogi normák államok általi elfogadását vélelmezni kell DE a konkrét norma ellen a kezdettől, a norma kialakulásának folyamata során folyamatosan tiltakozó államra a kialakuló szokásjogi norma nem lesz kötelező visszatérő és egyértelmű tiltakozás esetén ha az alkalmas az elfogadás vélelmének megdöntésére Pl. Angol-norvég halászati vita-ügy Nemzetközi szokásjog és szerződési jog viszonya a szerződés által nem szabályozott kérdésekben a szokásjog irányadó (ha létezik olyan) a szerződésekbe foglalt normák lex specialisként eltérhetnek a korábbi szokásjogi normáktól (Ld. UNCLOS és Lotus-ügy) a szerződéses jogi normák idővel megváltoztathatják a korábbi szokásjogi normát (ha átmennek a gyakorlatba) a szerződéses normát is megváltoztathatja a felek utólagos, eltérő gyakorlata (pl. ENSZ Ao. 27. cikk 3. bek. vétójog ) szerződési / szokásjog előnyei és hátrányai Általános jogelvek egyfajta szubszidiárius minimum-szabályok (gyakran legnagyobb közös osztó-elven) Az államok belső jogában kialakult olyan általános jogi elvek, melyek egyúttal a nemzetközi jog rendszerén belül is kötelezővé váltak. szerepük: szerződéses jogalkotás hiányosságainak kitöltése értelmezési iránymutató további jogalkotás segédeszközei Példák: Általános jogelvek jóhiszeműség elve pacta sunt servanda kártérítési kötelezettség és tartalma damnum emergens, lucrum cessans szerzett jogok védelme közvetett bizonyítékok megengedhetősége (ld. Korfu csatorna-ügy) res judicata kötelező ereje (ld. Adminisztratív Tanács-ügy) emberiesség elve (Nukleáris fegyverekkel kapcsolatos tanácsadó vélemény) 3
Bírói döntések, mint jogforrások Publicisták, tudósok tanításai, mint jogforrások Nem kötelező források! egy bírói döntés ténylegesen csak a konkrét ügyben kötelező vannak nem kötelező bírói döntések is (pl. tanácsadó vélemények) Jelentősége: jogforrások értelmezése, szokásjog fellelhetősége, hivatkozási alap, stb. Ma már sokféle nemzetközi bírói fórum létezik, ezek mellett a belső bírói fórumok döntései is bírhatnak jelentőséggel. (ld. pl. 53/1993 (X.13.) AB határozat) bármilyen nagy jogtudós megállapítása sem lehet kötelező a szuverén államokra ennek ellenére ezek a jog szabályainak megállapításához nyújthatnak segítséget, így segédeszközként alkalmazhatók (pl. szakértői kommentárok) Ld. pl. a nemzetközi humanitárius jog szokásjogi erejű szabályaival kapcsolatos ICRCtanulmányt Nemzetközi szervezetek határozatai Ezek határozatainak kötelező ereje: az adott szervezet működési körében, az alapító okirata (ami ált. egy nemzetközi szerződés) által nyújtott keretek között értelmezhető pl. szervezeti ügyek, tisztviselők megválasztása stb. sokféle nemzetközi szervezet, eltérő hatalommal a tagállamok felett a nemzetközi szervezetek határozatai általában NEM alakíthatják a szuverén államok szervezeten kívüli kötelezettségeit (kivétel: ENSZ BT jogosítványa az ENSZ Alapokmány VII. fejezete alapján) Az ENSZ keretében elfogadott határozatok ENSZ Közgyűlés határozatai az ENSZ szervezetére nézve lehetnek kötelezők (pl. intézmények, szervek létesítése, választások stb.) államok közötti viszonyokban önmagukban nem kötelezők, nem jogforrások! legfeljebb szokásjog bizonyítékául szolgálnak, ha: a tagállamok túlnyomó többsége, különösen az érintett államok, visszatérően, azonos szöveggel fogadják el azokat. ENSZ Biztonsági Tanács határozatai kötelezőek lehetnek, ha az Alapokmány VII. fejezete alapján hozza őket a BT Jogforrások hierarchiája Ius cogens A nemzetközi jog forrásai között általában nincs, a belső jogra jellemző hierarchia vannak ugyanakkor olyan alapvető szabályok, melyektől nem lehet eltérni, pl.: ENSZ Alapokmány előírásai (ld. Ao. 103. cikk) ius cogens (ld. 1969-es BE 53. cikk) Bécsi Egyezmény (1969) 53. cikk: A szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni. Példák ius cogens erejű normákra: Kalózkodás tilalma Rabszolgaság tilalma Erőszak jogellenes használatának tilalma Népirtás tilalma Háborús és emberiesség elleni bűntettek Kínzás tilalma 4
Erga omnes kötelezettségek Nemzetközi Bíróság (Barcelona Traction-ügy): erga omnes kötelezettségek: olyan jogi kötelezettségek, amelyek az államokat minden más állammal szemben, általánosan kötelezik olyan jogi normák, melyek a nemzetközi közösség hosszú távú fennmaradásához nélkülözhetetlenek pl.: népirtás tilalma, rabszolgaság tilalma, agresszió tilalma, népek önrendelkezéshez való joga, kínzás tilalma Köszönöm a figyelmet! A prezentáció letölthető: www.lattmann.hu Hasznos olvasnivaló: www.kul-vilag.hu 5