KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.438/ 9 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság Elnöke) által a Katona József Színház (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 6., továbbiakban: ajánlatkérő) Új kazánház létesítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 252. (1) bekezdés c) pontját. A Döntőbizottság ezért ajánlatkérő eljárást megindító ajánlattételi felhívását és ezt követő döntéseit megsemmisíti. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, valamint ajánlatkérő írásbeli és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerint 2010. május 21-én indította meg a tárgybani hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással. Az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő rögzítette a szerződés időtartama körében a teljesítés határidejét 2010. szeptember 20-ában. Meghatározta a részvételi feltételeket, a tárgyalás lefolytatásának menetét, az ajánlatok bírálati szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját jelölte
2 meg, előírta e körben a bírálati részszempontokat és súlyszámokat. Rögzítette a felhívásban az eljárási határidőket: ajánlattételi határidő és az első tárgyalás időpontja 2010. május 31., az eredményhirdetés időpontja 2010. június 7., a szerződéskötés időpontja: 2010. június 8. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyet a felhívással egyidejűleg megküldött az ajánlattételre felhívott ajánlattevőknek, az INNOTherm Kft., a COTHEC Kft. és a MI-LE Kft. részére. A dokumentáció általános útmutatót tartalmazott, valamint szerződéstervezetet, iratmintákat, műszaki leírást. Az ajánlattételi határidőre, 2010. május 31-re a felhívott mindhárom ajánlattevő benyújtotta ajánlatát. Majd hiánypótlást követően megtartotta ajánlatkérő a tárgyalást és 2010. június 7-én kihirdette az eljárás eredményét, nyertes ajánlattevőként a MI-LE Kft.-t jelölte meg, érvénytelenné nyilvánította az INNOTherm Kft. és a COTHEC Kft. ajánlatát a Kbt. 88. (1) bekezdés e) és f) pontja alapján. Ajánlatkérő tárgybani hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról 2010. május 25-én tájékoztatta a Döntőbizottság Elnökét. Előadta, hogy a Színház fűtése jelenleg 4 társasházat ellátó tömbfűtésről valósul meg. Az V. kerületi Vagyonkezelő a tömbfűtést leállítja, ezért meg kell oldani a Színház egyedi fűtésének kialakítását. Az ajánlatkérő 2010. február 8-án nyilatkozattételre hívta föl a Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát a tekintetben, hogy az Önkormányzat a 2010-2011-es fűtési szezonra biztosítani tudja-e számára a fűtési hőenergiát. A Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata erre a felhívásra mostanáig nem válaszolt. Ezután az ajánlatkérő Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalához fordult a beruházás anyagi fedezetének megteremtése érdekében. A beruházás pénzügyi fedezetéről szóló célokmányt 2010. április 14-i keltezéssel 2010. április 30-án jutatta el a Budapesti Főváros Főpolgármesteri Hivatala ajánlatkérő részére. Az ajánlatkérő haladéktalanul intézkedett a kivitelezéshez szükséges tervek beszerzéséről, illetve a tervek engedélyeztetéséről. A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. 2010. május 3-án minősítette megfelelőnek a gázterveket. A FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. tervfelülvizsgáló és ellenőrző osztálya 2010. május 4-én engedélyezte a terveket. Ezután az ajánlatkérő haladéktalanul hozzálátott a közbeszerzés műszaki és jogi előkészítéséhez. A közbeszerzés előkészítése során megállapítást nyert, hogy a kivitelezés várható időtartama előreláthatóan mintegy három és fél hónap, azzal, hogy a legnagyobb zajjal járó munkák (bontás, egyéb szerelési munkák, stb.) a kivitelezés első felére esnek. A beszerzés becsült értéke nettó 29.000.00,- Ft, tehát az egyszerű eljárásra irányadó határidőkkel a hirdetmény 2010. május 21-i feladása esetén a szerződéskötés 2010. július közepére esne, azaz a kivitelezés október végéig hózódna. Tekintettel a színházi próbák 2010. augusztus 10-i kezdetére, a színház üzemszerű működése nem lenne biztosítható a kivitelezési munkákkal járó zaj
3 miatt. Az ajánlatkérő megállapította, hogy a kivitelezés és a színház üzemszerű működése úgy biztosítható, hogy a kivitelezés a nyári szünetben valósul meg. Ajánlatkérő előadta, hogy ezt csak a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásával tudja biztosítani. Megjelölte ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt ajánlattevőket. Tájékoztatásához mellékelte az ajánlattételi felhívást, az ajánlatkérő által a Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzathoz írt levelét, a Budapesti Főváros Főpolgármesteri Hivatala által 2010. április 14-i keltezéssel kiadott célokmányt, a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. szakvéleményét és a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. tervek engedélyezéséről szóló tájékoztatását. A Döntőbizottság Elnöke 2010. május 31-én a Kbt. 329. (1) bekezdése alapján megindította a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, álláspontja szerint megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek a megsértése. Hivatkozott a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontjának rendelkezésére. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a választott eljárásfajta jogalapjának és az ajánlattételi felhívásnak a jogszerűségét, melyre tekintettel a Döntőbizottság megindította a jogorvoslati eljárást. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tett észrevételében az alábbi indokokra hivatkozással kérte a jogsértés hiányának megállapítását. Előadta, hogy a budapesti Katona József Színház az V. kerület Petőfi Sándor utca 6. szám alatt található, azonban a Színház egyes területei az 1970-es évek végén zajlott átépítésnek köszönhetően átnyúlnak a Ferenciek tere 11. szám alatti házba is. A színház fűtése az ötvenes évektől kezdődően négy társasházat ellátó tömbfűtésről valósul meg, amelynek kazánja még ebben az időben került beüzemelésre. 2009. ősze táján jelezte a Társasház közös képviselője, hogy a tömbfűtést a Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat le akarja állítani, ezért a lakókon kívül a Színháznak is meg kell oldania egyedi fűtésének kialakítását. Ajánlatkérő és a Társasház e körben folyamatosan egyeztetett a Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzattal. Ajánlatkérő e körben csatolta a 2009. július 8-án készült társasházi közgyűlés jegyzőkönyvét, mely szerint a társasház tulajdonostársai lakásonként egyedi fűtést kívánnak kialakítani, melyhez a Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat vissza nem térítendő támogatást biztosít. 2009. szeptember 7-i keltezéssel ajánlatkérő megküldte a Budapesti Főváros Főpolgármesteri Hivatalnak a tervezett fejlesztési és felújítási feladatainak módosítását, melyben szerepelt a Színház új kazánházának kiépítése, azon indokolással, hogy a Színház hőközpontja elöregedett, a fűtési köröket külön nem lehet szabályozni, a tömbkazánokat a Vagyonkezelő meg akarja szüntetni, aránytalanul fizet ajánlatkérő egyre többet a távhőért. 2009. szeptember 15-i keltezéssel a
4 Társasház közös képviselője tájékoztatta a tulajdonostársakat, hogy a tömbfűtésből egy vagy két társasház rövid időn belül ki szeretne válni. A rendszerben bent maradóknak valószínűleg többet kell majd fizetniük. Az Önkormányzat végleges célja a korszerűtlen tömbfűtés teljes megszüntetése. E vonatkozásban a közös képviselő a Színházat és a Főpolgármesteri Hivatalt is megkereste, hogy amennyiben megszüntetnék a tömbfűtési szolgáltatást, egyedi fűtést vagy saját kazánházat kellene kialakítani. 2009. október 21-i keltezéssel a Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat alpolgármestere is megkereste levélben a tulajdonostársakat, hogy a fűtési mód korszerűsítése érdekében milyen támogatást, kedvezményeket biztosít. Később ajánlatkérő 2010. február 8-án nyilatkozattételre hívta fel a Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát a tekintetben, hogy az Önkormányzat a 2010-2011-es fűtési szezonra tudja-e biztosítani ajánlatkérő számára a fűtési hőenergiát. A Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzata erre a felhívásra nem válaszolt. Ajánlatkérő ezt követően fenntartójához, a Budapest Fővárosi Önkormányzathoz fordult, hogy a beruházás anyagi fedezetét megteremtsék, és ezzel párhuzamosan megbízást adott a gázkazánház kiépítésének tervezésére. Az erről szóló vállalkozási szerződés 2010. március 25-én került megkötésre, melyben a vállalkozó 2010. május 14-ig vállalta a kiviteli tervdokumentáció elkészítését, illetve a tervek engedélyeztetését. Ezen tervek hiányában az építési beruházás nem indítható meg. A beruházás pénzügyi fedezetéről szóló célokmányt 2010. április 14-i keltezéssel 2010. április 30-án juttatta el a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala ajánlatkérő részére. A célokmány azt jelenti, hogy a kivitelezéshez szükséges összeget az Önkormányzat az adott célra elkülönítette, de annak megfelelő célra való fordításáról a Fővárosi Közgyűlés nem döntött, ezen okmány valószínűsíti azt, hogy a fedezet rendelkezésre fog állni, ezen fedezet hiányában az ajánlatkérő nem tudja a kazánépítést megoldani, így üzemszerű működésre nem lenne mód, a Színház a fűtési szezonban nem működhetne, a bevételkiesés miatt gazdaságilag ellehetetlenülne. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a pénzügyi fedezetet az előző év végén nem tudta volna megszerezni, erre vonatkozóan csak 2010. évben tudta elkezdeni a pénzügyi igényének érvényesítését a Fővárosi Önkormányzatnál. A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. 2010. május 3-án minősítette megfelelőnek a gázterveket. A FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. 2010. május 4-én engedélyezte a terveket. Ezután ajánlatkérő haladéktalanul hozzálátott a közbeszerzés jogi előkészítéséhez, mely során megállapítást nyert, hogy a kivitelezés várható időtartama előreláthatóan mintegy három és fél hónap, azzal, hogy a legnagyobb zajjal járó munkák (bontás, egyéb szerelési munkák, stb.) a kivitelezés első felére esnek. A Színház nyári szünete június 7-től augusztus 9-ig tart, ezt követően megindulnak azok a próbák, amelyek a legkésőbb október elejétől a Színház
5 közönség előtt zajló előadásainak elengedhetetlen feltétele, továbbá október elejétől mindenképp előadásokat kell tartani, mivel csak így tudja a bevételi előirányzatait teljesíteni az ajánlatkérő, valamint a színházban folyó egész napos munka feltétele, hogy legyen fűtés az épületben. A beszerzés becsült értéke nettó 29.000.000,- Ft, tehát az egyszerű eljárásra irányadó határidőkkel a hirdetmény 2010. május 2l-i feladása esetén a szerződéskötés 2010. július közepére esne, azaz a kivitelezés október végéig húzódna, tehát addig sem próbákat, sem előadásokat nem tudna tartani. Ajánlatkérő előadta, hogy a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal céltámogatási dokumentumának megérkezése előtt nem írhatta ki a közbeszerzési eljárást, hiszen nem tudhatta, hogy biztosításra kerül-e ebben az évben a beruházás pénzügyi fedezete, továbbá ha ajánlatkérő az egyszerű eljárást választotta volna, azzal az intézmény alaptevékenységének ellátását, az ott folyó művészi munkát veszélyeztette volna, illetve fűtés hiányában a Színházban dolgozók és a nézők egészségi állapotát. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a Színháznak saját keretéből nincs módja a beruházást elvégeztetni, ezért fontos, hogy a Fővárosi Önkormányzattól kapott céltámogatásból valósítsa meg tárgybani építési beruházást. Az idei évben kapott támogatást nem biztos, hogy a jövő évre is biztosítaná számára a fenntartó, erre tekintettel is szükséges még idén a beruházásnak a befejezése. Rögzítette továbbá ajánlatkérő, hogy ahhoz, hogy 2010. június 8-án megköthesse a kivitelezési szerződést, a hirdetményes eljárásra irányadó határidők alapján 2010. április 10-12-e körül kellett volna, hogy feladja az ajánlattételi felhívásról szóló hirdetményt. Ekkor azonban még nem valószínűsíthette, hogy a közbeszerzés anyagi fedezete rendelkezésre fog állni, a kivitelezés pontos tartalmát sem ismerte, mivel azok elkészítése még folyamatban volt, továbbá az engedélyes tervek sem álltak még rendelkezésre. Jogszabálysértő lett volna ajánlatkérő részéről, ha úgy indítja meg a közbeszerzési eljárását, hogy anyagi fedezetének rendelkezésre állását még csak valószínűsíteni sem tudja, továbbá nem állnak rendelkezésre a dokumentáció összeállításához szükséges okiratok, illetve az eljárás pontos tárgyát, mennyiségét sem ismerte. Ajánlatatkérő annak ellenére intézkedett 2010. március 25-én a kiviteli tervdokumentáció elkészíttetéséről, hogy az akkori állapot szerint a kivitelezésre anyagi fedezete nincs és előre láthatóan nem is lesz. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontjára alapítottan. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés alapján azt vizsgálta, hogy
6 fennállnak-e a jogalkotó által konjunktíve meghatározott feltételek az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása tekintetében. A Kbt. 249. (1) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. A Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontja szerint a 250. (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A Kbt. 252. (2) bekezdés b) pontja szerint az (1) bekezdés szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a 126-128., valamint a 131-135. szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárásban a jogalkotó konjunktív feltételként határozta meg, hogy: a) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltétlenül szükséges legyen, b) az ajánlatkérő által előre nem látható okból álljon elő a rendkívüli sürgős helyzet, c) az egyszerű eljárásra előírt határidők nem betarthatóak, d) a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek ajánlatkérő mulasztásából. Az eljárásfajta alkalmazhatósága érdekében tehát a Kbt. által előírt valamennyi feltételnek együttesen fenn kell állnia. Bármelyik feltétel hiánya esetén az eljárásfajta választása jogsértő, a feltételek fennállásának alátámasztása, igazolása az ajánlatkérőt terheli. A közbeszerzési eljárások alapvető célja, hogy egy nyilvánosan közzétett hirdetménnyel indított eljárás alapján kiválasztott ajánlattevővel kössön ajánlatkérő szerződést az adott tárgyú beszerzése teljesítésére. A hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások kivételes jellegűek, a Kbt. ezért konkrétan rögzíti azokat a feltételeket, amelyeknek együttes fennállása esetén lehetőség van hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő tárgybani közbeszerzési eljárása során a kötelezően előírt konjunktív feltételek mindegyike nem állt fent,
7 nevezetesen ajánlatkérő által választott eljárásfajta alkalmazhatóságának azon feltételei, mely szerint a beszerzés megvalósításának tárgybani időben való feltétlen szükségessége, továbbá hogy előre nem látható okból előállt a rendkívüli sürgősség, a rendkívüli sürgős helyzet és ajánlatkérő mulasztása e körben nem állapítható meg. A rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása arra szolgál, hogy egy váratlanul, hirtelen, előre nem látható okból előálló rendkívüli helyzetet gyorsan megoldjon. A rendkívüli sürgősség a Kbt.- ben előírt feltételekre is tekintettel magában foglalja azt, hogy ajánlatkérőnek az előállt rendkívüli körülmény megoldása, elhárítása érdekében gyorsan, szinte azonnal szükséges egy adott beszerzés teljesítése, ezért nincs lehetősége egy hosszabb, a Kbt.-ben rögzített minimum eljárási határidők betartásával való közbeszerzési eljárás lefolytatására. A Kbt. ezért ezen rendkívüli sürgősség esetében kivételesen felmentést ad a Kbt. által rögzített minimum eljárási határidők alkalmazása alól, továbbá a 20 napos szerződéskötési moratórium alól is kivételt enged. A Döntőbizottság ajánlatkérő előadása és a becsatolt okiratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő előtt 2009. ősze óta ismert volt az a helyzet, hogy a tömbfűtés idővel megszüntetésre kerül, ezért egyéni fűtési megoldást kell kialakítania. Ebből fakadóan nem állapítható meg e vonatkozásban, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításakor, 2010. május 21-én ajánlatkérő által előre nem látható okból, váratlanul állt elő az a körülmény, amelyet meg kell oldani. Továbbá szintén a fentiekből fakadóan a rendkívüli sürgősség fennállása sem állapítható meg, a beszerzési igény már hosszabb ideje jelentkezett, mely hosszú időtartam nem egyeztethető össze a rendkívüli sürgősséggel. A Döntőbizottság nem fogadta el a rendkívüli sürgősség megalapozása körében ajánlatkérő azon érvelését, hogy tárgybani beszerzés rendkívüli sürgősségét az indokolja, hogy a színházi próbákat és előadásokat megelőzően, a Színház nyári szünetében kell az építési beruházást megvalósítani, mert az zajjal jár. A tárgybani építési beruházás rendkívüli sürgősségét ezen indok azért sem alapozza meg, mert nem a Színház nyári szünetét közvetlenül megelőzően állt elő a beruházási igény. Ajánlatkérő tárgyban tett eljárási cselekményeinek sorozata, elhúzódása vezetett oda, hogy tárgybani eljárás megvalósításának lehetséges ideje ezen időtartamra esett. Ajánlatkérőnek amennyiben ezen időszak a legalkalmasabb a beruházás lebonyolítására, úgy kellett volna terveznie beszerzését és annak érdekében az intézkedéseket megtenni, hogy egy hirdetménnyel induló egyszerű eljárás lefolytatására lehetősége legyen az építési beruházás teljesítését megelőzően. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megelőzően nem tett meg mindent, hogy elsődlegesen hirdetménnyel induló egyszerű eljárásban elégítse ki tárgybani beszerzési igényét.
8 Továbbá a Döntőbizottság nem látta igazoltnak a beszerzés feltétlen szükségességének fennálltát kifejezetten a hirdetmény nélküli eljárás megindításakor, illetve azt közvetlenül megelőzően. A feltétlen szükségesség azt jelenti, hogy a beszerzés megvalósítása feltétlenül, kifejezetten csak a hirdetmény nélküli eljárás megindításakor, illetve azt követő rövid időn belül lehetséges. Tárgybani beruházás megvalósításának befejezése vonatkozásában konkrét határidő nem került rögzítésre, továbbá a Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala nem válaszolt ajánlatkérő megkeresésére, hogy tudja-e biztosítani a 2010-2011-es fűtési szezonra a fűtést, így ezen beszerzés megvalósítása szükséges, azonban nem feltétlenül a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításának időpontjakor. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által választott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárása a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással jogsértő volt. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította a jogalap tekintetében a jogsértést, így az ajánlattételi felhívás jogszerűsége vonatkozásában vizsgálatot nem végzett. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést és a Kbt. 340. (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és ezt követő döntéseit. A Döntőbizottság a jogsértés reparációjára tekintettel bírság kiszabását nem ítélte indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt. 340. (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. július 19. Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk. közbeszerzési biztos Dr. Tukacs László sk. közbeszerzési biztos Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Katona József Színház (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 6.) 2. Őszy és Őszy Kft. (1125 Budapest, Kútvölgyi út 24/A.) 3. INNOTherm Kft. (2251 Tápiószecső, Szent István út 30.) 4. COTHEC Kft. (9021 Győr, Aradi vértanúk u. 18.) 5. MI-LE Kft. (1136 Budapest, Thököly út 24.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár