Országos Rádió és Televízió Testület 411/2007.(II.21.)sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület ( továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény ( továbbiakban: Rttv.) 112. -ában biztosított jogkörében az M-RTL Televízió zrt. (RTL KLUB - 1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató 2004. november 3. napján megsértette az Rttv. 3. (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni. Indokolás A Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.298/2006/7. számú ítéletben a 697/2005. (IV.20.) sz. ORTT határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását írta elő. A Fővárosi Ítélőtábla meghatározta, hogy: az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltak szerinti új eljárásra akként kerüljön sor, hogy az alperes pótolja, műsorszám tartalmához kapcsolódó indokolást az Rttv. 3. (2) bekezdése vonatkozásában, és ennek függvényében alkalmazhat szankciót, vagy jogsértés hiányában megszüntetheti a hivatalból indult eljárást. A Fővárosi Bíróság az elsőfokú döntésben az alábbi megállapításokat tette: Az alperesi hatóság tevékenységének középpontjában- az Rttv. 41. (1) bekezdése szerint- a műsorszolgáltatási tevékenység Rttv.-ben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatok állnak. Következésképpen az alperesi hatóság kontrollja nem vonatkozhat a panaszos és a műsorkészítő között fennálló szerződéses viszony vizsgálatára, illetve a szerződésből származó esetleges jogvitákban történő állásfoglalásra. A perbeli esetben az alperesi hatóság P. M.-né panaszát értékelve jutott arra a következtetésre, hogy a szerződéskötés körülményei nem voltak jogszerűek, illetőleg a jogszerűtlenség eredményeként a műsorszolgáltató a panaszos kérése ellenére is közölte a műsorszámot. Az alperesi hatóság határozatával lényegében a P. M.-né és a műsorkészítő
közötti szerződéses körülményeit és szerződés tartalmát értékelte, valamint határozatában levonta a személyhez fűződő jogok Ptk-ban megfogalmazott következményeit. Az Rttv. 3. (2) bekezdése szerint az alperes azt vizsgálhatja, hogy a műsorszolgáltató műsorszolgáltatásában megtartotta-e az alkotmányos rendet, tiszteletben tartotta e az emberi jogokat, valamint azt vizsgálhatja, hogy a műsorszolgáltatás alkalmas volt-e bizonyos társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltésre. Az alperesi hatóság jogosult az alkotmány egyes rendelkezéseinek megtartását vizsgálni, de ezt az ellenőrző funkciót csakis a műsorszolgáltatás vizsgálata alapján végezheti el. A Testület megvizsgálta az RTL Klub által 2004. november 3-án sugárzott Mónika c. műsorszámának a P. házaspár és az asszony anyjának konfliktusait feldolgozó szegmensét. A műsorvezető elmondása szerint a program célja a meghívottak kibékítése volt. A műsorszám alcíme: Döntsd el, hogy ki kell igazán! A vizsgált szegmensben (18:05:20-18:20:07) elsőként az anyával (Rózsi) ismerkedhettünk meg, aki elsőként anyagi természetű sérelmeit adta elő. A lányát és unokáit sötét színben festette le: nem törődnek az anyjukkal, nagyanyjukkal, annak ellenére, hogy gondoskodik róluk, a házukat is ráíratta. Rózsi legnagyobb problémája, hogy a lánya és a veje nem segíti őt sem anyagilag sem munkával, valamint az unokái sem látogatják. A lányától történő elhidegülésért a vejét okolta. A legaggályosabbnak tekinthető kijelentéseket a lánya férjével kapcsolatban tette. Különösen problematikusnak tekinthető, hogy a megnyilvánulásokra sem P. M., sem P. M.-né nem reagálhatott, mivel ekkor még nem voltak jelen a stúdióban. A sértegetések mellett azzal vádolta a férfit, hogy megcsalja a feleségét. 18:06:10-18:06:13 Mónika: Milyen ember a te vejed? Rózsi: Egy alvilági szeméttároló. 18:06:30-18:06:41 Rózsi: Mindig tudtam, hogy van neki nője a lányom mellett. Mónika: Ja, hogy még csalja is a lányodat?! Rózsi: De még mennyire! Mónika: De biztos vagy ebben? Rózsi: Biztos! Mónika: És a lányod ezt nem tudja? Nem sokkal ezt követően (sem a lánya, sem a veje nem volt még ekkor a stúdióban) munkahelyi vétségekkel és bűncselekményekkel vádolta meg a férfit. 18:08:23-18:09:20 Mónika: Jó, de a lányod mi miatt fordulhatott ellened? Rózsi: A vejem miatt, mert az egy, hogy mondják, egy terrorista. Terror alatt tartotta az egész családot. Mert ha a Nap ragyogott fent az égen, akkor ő azt mondta, hogy a Hold van fent. Akkor az úgy volt, ha valaki ellent mert neki mondani, pl. mit mondjak. Bent dolgozott (az intézmény nevét kifütyülték) börtönben, fegyőrként. Egy hétig beküldte (a nevét kifütyülték) a munkatársával a blokkját, hogy leblokkolják. Nem ment be dolgozni, mert az büdös volt neki. És meglátta egy másik kis fegyőr. Megmondta a főnöknek, és akkor a börtönnek a legaljától betárazott géppisztollyal lövöldözte fölig a fiatalembert, hogy agyonlövi. Mikor ezt megmerte, mert szóltak a főnöknek, hogy mi van, azonnal kidobták. És ez lop, amit a két szeme meglát, a két keze nem adja.
Problematikusnak tekinthető, hogy bár a műsorvezető értelmezésében a műsorszám célja a felek kibékítése volt, ugyanakkor a vizsgált szegmens résztvevői többször kinyilvánították: nem kívánnak békülni. Ezért feltételezhető, hogy a szerepeltetésüknek egyetlen célja volt, a nyilvánosság bevonásával sárba rántani a hozzátartozókat. Aggályos továbbá, hogy a kommunikátor nem próbálta meg felhívni P. M.-né édesanyjának figyelmét arra, hogy a vejéről előadott történetek komoly vádakat tartalmaznak, azok megzavarhatják, befolyásolhatják a házaspár életét és jövőjét. Végül, de nem utolsó sorban, nem biztosítottak válaszadási lehetőséget P. M. számára. P. M.-né édesanyjának kijelentései több esetben alkalmasak voltak arra, hogy vejét, P. M.t megsértsék, gondolva itt a munkahelyi vétségekről és a bűncselekményről szóló megnyilatkozásokra. A Testület a Ket. 51. (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozattételre hívta fel a műsorszolgáltatót a vélelmezett jogsértésekkel kapcsolatban. Az érintett műsorszolgáltató a felhívásra az alábbi nyilatkozatot tette: A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, azaz a személyhez fűződő jogairól ez érintett csak személyesen rendelkezhet. Mindez igaz a személyhez fűződő jog megsértésére alapított, bíróság előtti igényérvényesítés esetében is. A cím (Döntsd el, ki kell igazán!) a szereplők hozzáállási attitűdjeire utalt, amellyel kapcsolatos egyet nem értését juttatta kifejezésre a műsorvezető. A műsorvezető szinte mindegyik megszólalásával a párbeszéd felé próbálta terelni a beszélgetést, sajnos kevés sikerrel. A műsort megtekintve elmondhatjuk, hogy mind P. M., mind P. M.-né a stúdióba lépve lehetőséget kapott arra, hogy reagálhasson a Rózsika által elmondottakra, amelyeket a családi kapcsolatra és annak az általuk előadott jellegére tekintettel feltételezhetően nem először hallottak. Ekként vitatjuk a hatósági ellenőrzés azon megállapításait, hogy Rózsika megnyilvánulásaira sem P. M., sem P. M.-né nem reagálhatott, mivel ekkor még nem voltak jelen a stúdióban. Ezzel szemben a valóság az, hogy a házaspár minden lehetőséget megkapott és élt is vele, hogy véleményét, álláspontját az üggyel kapcsolatban kifejtse és a nagymama által előadottakra nyilatkozzon. Rózsika helyzetértékeléséhez kapcsolódóan meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen és hasonló esetekben a műsorvezető feladata, hogy amit véleményünk szerint Mónika megfelelően el is látott- az, hogy először feltárja a konfliktusok okát, majd rávezesse a benne élőket arra, hogy a problémát párbeszéd keretében kívánatos megoldani. Mihály szidalmazása kapcsán a műsorvezető mind verbálisan, mind metakommunikációval kifejezte, véleményét az elhangzottakról, és azoktól megfelelően elhatárolódott. Általánosságban elmondható, hogy a műsorvezetőnek nem feladata didaktikusan minden megszólalás után kimondani, hogy mit kell, vagy mit nem szabad mondani, illetve tenni a példaként hozott szituációban, hanem az, hogy érzékeltesse a nézőkkel, hogy mi az, ami nem helyes jelen társadalmunk normáinak tükrében. Véleményünk szerint nem az a feladat, hogy úgy tegyünk, mintha effajta konfliktusok nem léteznének, hanem az, hogy megpróbáljuk rávezetni a showban szereplőket, hogy párbeszéd keretében oldják meg azt, valamint mutassuk a párbeszéd elől elzárkózás árnyoldalait, amely
a műsorszámban történt. Véleményünk szerint a való világ kizárólag pozitív példák révén nem ismerhető meg, a követésre nem érdemes esetek bemutatása és ismertetése szintén e tanulási folyamat szerves részét képezik. Természetesen nem vitatjuk, hogy az ORTT az Rttv-ben ráruházott jogkörével élve jogosult a törvény 3. (2) bekezdése teljesülésének vizsgálatára. Azt gondoljuk azonban, hogy jogosítványa nem értelmezhető akként, hogy riportokban, híradásokban, egyéb műsorokban adott kontextusban megnevezett, illetőleg az abban szereplő személyek helyett esetlegesen fellépjen, s közjogi eszközökkel- az egyén önrendelkezési jogának figyelmen kívül hagyásávalbiztosítsa a védelmet, a bíróság hatáskörébe utalt individuális alanyi jogvédelem helyett. Amennyiben ez megállna, úgy az a sajtószabadság, a véleménynyilvánítási szabadság, az információhoz fűződő alapjogok indokolatlan korlátozásához vezetnének. Jelen esetben a Testület nem a panaszos és a műsorszolgáltatóval szemben fennálló jogviszonyt vizsgálta, és nem a konkrét személyiségi jog sérelme miatt járt el, hanem az általánosságban vett emberi méltóság sérelme miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.189/2003/6. számú ítélet indokolásában megállapította, hogy: A Fővárosi Ítélőtábla azt állapította meg, hogy az Rttv. alapján biztosított az alperes joga (és kötelessége) az Rttv. 3. -ának (2) bekezdésében foglaltak megvalósulását felügyelni, ellenőrizni, i1letve e jogszabályhelyben foglaltak sérelme esetén szankciót alkalmazni. A Testület álláspontja szerint a műsorszolgáltató megsértette a panaszos jóhírnévhez való jogát, mert a műsorban több alkalommal valótlan állítások hangoztak el a panaszosról. A műsorszolgáltató azon álláspontja nem helytálló, mely szerint a műsorvezető arcjátékával, és gesztusaival elhatárolódott a rágalmazásoktól, hiszen mindaz nem ellensúlyozhatja a P. M.-t, és P. M.-nét ért sérelmeket. A Legfelsőbb Bíróság a Kf.VI.38.474/200/3. számú ítéletében kimondta, hogy A Legfelsőbb Bíróság osztja az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtett jogi álláspontját, miszerint az Rttv. 3. (2) bekezdésében megfogalmazott emberi jogok védelmének megsértése megvalósulhat konkrét személyt érintő sérelem kapcsán is. Az emberi jogok a személyhez fűződő jogokon - mint tágabb jogi kategórián belül azon jogosítványok összessége, melyek jellegüknél fogva a természetes személyekhez kötődnek. A személyek polgári jogi védelme nem választható el az emberi jogok védelmétől, a személyek polgári jogi védelmének ezért egyben az emberi jogok védelmét is jelentenie kell. A Ptk-ban szabályozott, egyes személyhez fűződő jogok megsértése nyilvánvalóan az emberi jogok sérelmét is jelenti. A fent előadottakra és a Műsorszolgáltatási Szerződésre tekintettel - amely kimondja, hogy a műsoralakításnál ügyelni kell az emberei méltóságra, az egyes emberek magánszférájának sérthetetlenségére és egyáltalán a tisztességes eljárásra - kijelenthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 3. (2) bekezdését. Az Rttv. 3. (2) bekezdése kimondja: A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek,
népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A Testület a fenti indokokra alapozva a törvénysértés miatt felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. (1) bekezdés képezi, mely az alábbiakat tartalmazzák: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. -ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, b) írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől, c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. szerinti összeghatárok között, f) azonnali hatállyal felmondja a szerződést. A Testület a kifogásolt műsorszám sugárzását megelőzően a 738/2003. (V.29.) sz. határozatban szankcionálta a műsorszolgáltatót, és felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Tekintve, hogy a Testület 2004-ben nem szankcionálta a műsorszolgáltatót ezen jogsértés elkövetése miatt, a Testület a rendelkező részben meghatározott szankció kiszabása mellett döntött, és az Rttv. 112. (1) a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magtartás megszüntetésére. Az Rttv. 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. (3) biztosítja. Budapest, 2007. február 21. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. Elnök