A népfőiskla a szó megszktt értelmében sem nem iskla, sem nem főiskla. Itt nem a tanárknak kell kérdezgetniük, feleltetniük a tanulókat. Éppen ellenkezőleg: a tanulóknak kell kérdéseket föltenniük a tanárknak, s jaj nekik, ha nem tudnak válaszlni.
1844. nvember 7-én Röding nevű faluban kezdődött meg az ktatás. A népfőisklák természeti környezetben, tágas épületekben, művelődési intézményekkel kiegészítve működtek. Bentlakáss vlt, egyágyas fürdőszbás szálláshelyekkel.
Hangsúlyt fektettek az önismeret és az emberismeret gazdagítására. A népfőiskla se nem iskla, se nem főiskla nincs feleltetés és vizsgáztatatás. Kölcsönös kmmunikáció és eszmecsere flyik a tanulás a hangsúlysabb, mint a tanítás. Elsődleges cél: az énidentitás és a nemzetidentitás érzésének kiszélesítése.
A népfőiskla gyakrlati jellegű. Nincsenek vizsgák, a hallgató látgatási igazlást kap. Tandíj van, de ennek 80%-át az állam átvállalja, anélkül, hgy beleszólna az ktatás menetébe. Évente legalább 32, legfeljebb 40 hétig kell a tanflyamt működtetni. Legalább 18 főt ktatnak évente.
A tanulók alsó krhatára 17,5 év, felső krhatár nincs. Általáns képzést nyújt, a tanuló szabadn választhat a felkínált tárgyak közül. Csprtmunka, és prjektrendszer jellemzőbb, mint az előadás.
1860-as években krszerűsödik a parlamenti rendszer, nő az önkrmányzatk autnómiája. Több plitikai jgt kap a parasztság Isklázttságra van szükség
1868-ban Hvilan községben indult el az első svéd népfőiskla Az iskla tanára, a svéd népfőisklák atyja Lenard Hlmström vlt. Lenard Hlmström (1840-1906)
Az első isklák célja: államplgári nevelés, és praktikus tudás átadása. az iskla demkratikus a tanulók tapasztalataikat kicserélik egymással a tananyagt közösen tanulmányzzák.
A felnőttktatás krai periódusát öntevékeny népművelésnek nevezik. A finn népművelés kezdete 1860 - as évektől számítható. 1889 -ben Kangasalában alapíttták az első finn népfőisklát. Elsősrban a falusi fiatalknak szánták.
A népfőisklák bentlakássak, a tanflyamk ősztől tavaszig tartttak. 1909-ben 41 államilag támgattt népfőiskla vlt. Egyes népfőisklák népakadémiává váltak a már végzettek számára.
A magyarrszági népfőisklák is a skandináv példát követték, különösen erős szállal kötődtek a finnrszági népfőisklákhz. Az első népfőiskla 1914-ben létesült Bajaszentivánn, amelynek megalakulásában a Magyar Gazdaszövetség és az Országs Széchenyi Szövetség vállalt fnts szerepet. 54 hallgató Fglakzásk hetente hármszr este 6-8-ig Előadásk: irdalm, történelem, egészségtan, földrajz, gazdaságtan, jg
1925-ben létesült az első bentlakáss (rövid tanflyams) népfőiskla a Nógrád megyei Szandán, Stérer Ferenc (1899-1988) szervezésében. Először kmbinálta a falusi felnőtt laksság művelésében a gyakrlati gazdasági ismeretek, az egészségügyi ismeretek, és az írás-lvasás ktatását. Az általa vezetett intézmény 1925 1929 között működött. Stérer Ferenc (1899-1988)
Ménfőcsanakn, Győr mellett szintén jelentős népfőisklai munka indult meg. Szekeres Bónis plébáns több éven át vezette a népfőisklai tanflyamkat 300 tanórán át minden évben a helybeli és a környéki értelmiségiek tartttak előadáskat. Szekeres Bónis 1878-1959
A Pilisi Nép- és Gazdakör 1928-ban alakult a pilisi gazdák összefgásával. 1932-ben a Gazdakör segítségével megalakult a Pilisi Széchenyi Népfőiskla Szemző Kálmán vezetésével. A Népfőiskla tanflyama 3 éves vlt Csak községbeliek vehettek részt a fglalkzáskn, krhatár nélkül. Eleinte csak férfi hallgatói vltak, később már nők is. A 1930-as évek közepétől a vezetés a helybeli gazdák kezébe került.
Sárspatak (1936-1948) A prgram kidlgzója: Újszászy Kálmán (1902-1994) A prgram tartalma: vallás, ismeretterjesztés, gyakrlati 460 hallgató Jelképes faluban éltek a fiatalk, amelynek a neve Szeretetfalva vlt Újságuk, a Kerékvágás napnta jelent meg. Tartalmazta az előző napi előadásk anyagát Újszászy Kálmán
Érd (1940-1944) KALOT népfőiskla Vezetője Ugrin József (1910-1993) 108 bentlakó
Egyházasfalu (1942-1949) Tanflyamk: hárm nap, tíz nap, hárm hét Vezetőképző, gazdasági,zenei, háziassznyi, menyassznyképző Egyházasfalu, a népfőiskla épülete
Elnök: Kerkai Jenő, alelnök Szabó Zltán A népfőisklák állítása nem állami, hanem társadalmi feladat Cél: a népfőiskla lyan intézmény, amely a felnőtt kr határán lévő ifjúságt öt hónapn, de legalább két és fél hónapn át vallási, nemzeti és hivatásbeli szlgálatra neveli. A tananyag: minden népfőiskla maga állapítja meg a feldlgzandó anyagt. Szükséges, hgy az általáns műveltségre vnatkzó nevelő tárgyak mellett megfelelő helyet kapjn a gazdasági képzés is. Mindezek elsősrban a leghatárzttabb lelki és népi nevelési célkat kell, hgy szlgálják. Kívánats, hgy minden előadó az általa előadtt anyagt tanmenet szerűen feldgzza, és ezt a hallgatók a népfőiskla, illetve a tanflyam végén írásban meg is kapják.
Népfőisklának csak az nevezhető, ahl legalább két és fél hónapn át bentlakáss munka flyik. Az ennél rövidebb csak népfőiskla-tanflyamnak nevezhető. Kimndják, hgy az államtól igényelnek ugyan támgatást, de semmiféle irányítást nem fgadnak el. Szükségesnek tarttták a népfőisklai törvény megalktását, de az sem akkr, sem később nem született meg. Kerkai Jenő 1904-1970