A turizmus rendszerösszefüggései



Hasonló dokumentumok
Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS - TDM FOLYAMATOK aktualitások, tapasztalatok

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás


Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

összesen ifjúsági szállás, közösségi szállás magánszálláshely, szálloda, hotel Nem üzleti célú panzió, fogadó kemping üdülőház szálláshely

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

A turizmus aktuális kérdései itthon

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

Szállodákról általában

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

A tételek nappali és levelező tagozaton

Turisztika szolgáltatások fejlesztése DAOP-2.1.1/K-11, DDOP-2.1.1/I-11, ÉAOP-2.1.1/H-11, ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11, KMOP-3.1.

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

A helyi TDM feladatai, működése

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11

f o g y a s z t ó v é d e l m i i r o d a

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

Települési helyzetelemzés Császló

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Turizmus társadalmigazdasági

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Az internet hatása a turizmusra (e-turizmus)

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

Borturisztikai szolgáltat

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Köv. LBG_GI878G3 Tanulás- és kutatásmódszertan, prezentáció Gy K

Pszichológiai tényezık

Felsőfokú (C1) KITEX nyelvvizsga - Vizsgatémák

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

Kalocsai Kornél Miskolc október 21.

2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

Tárgy: A KDOP évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar)

TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK Idegenforgalmi szakmenedzser

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen


3 Szolgáltatások - szállás

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke

Tájékoztató. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirıl

Szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelem (a 239/2009.(X. 20.)Korm. rendelet alapján) 1.2. Neve: Rövid neve:.. ...helység...

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

A nyilvántartás adattartalma és magyarázata, megjegyzések

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

Tourinformátor képzés Budapest, március 20. Mártonné Máthé Kinga belföldi irodavezetı

Hazánk idegenforgalma

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Akadálymentesített bükfürdői szálláshelyek

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

Nyitott kapuk-tárt karok Hogyan segíti a TDM szervezetek munkáját a Magyar Turizmus Zrt.?

TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Nappali

A turizmuspolitika aktuális kérdései

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv ( ) december 20.

19/2012. (III. 28.) NEFMI rendelet. egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Területfejlesztés és turizmus

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Turizmus társadalmigazdasági

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ТУРИЗМУ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

Szállodák gazdálkodási környezete Környezet. 2. Turizmus belső környezete Szálloda és Turizmus

Nyilvántartás szálláshely-üzemeltetési tevékenységet folytatókról Szállodák Tanne Hotel Kft. TANNE HOTEL Panziók Grafl János KESZI PANZIÓ

V E R S E N Y T A N Á C S

Átírás:

A turizmus rendszerösszefüggései A turizmus kínálati rendszere: Utazásszervezés és utazási irodák alrendszere. Desztináció alrendszer. Dr. Nemes Andrea Ph.D. Budapesti Corvinus Egyetem 2009. október 22.

INDEX Szálláshelyszolgáltatás: 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirıl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérıl. Utazásszervezés, utazási irodák. Desztinációk.

SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS RENDELETEK: A kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet. A kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet. 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirıl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérıl. Forrás: www.hah.hu ; www.magyarkozlony.hu

SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Kereskedelmi szálláshely Kereskedelmi szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény, ha a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tizet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja, továbbá a létesítmény megfelel a 2. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, és üzletszerően, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeléssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Szálloda (szálloda étteremmel) Gyógyszálloda Wellness szálloda Garniszálloda (szálloda étterem nélkül) Apartman szálloda Panzió Kemping Üdülıház Turistaszálló Ifjúsági szálloda

SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Szálloda (szálloda étteremmel) Az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek mőködésérıl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirıl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1. mellékletének 411., illetve 412. pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik.

SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Gyógyszálloda Az a szálloda, amely megfelel a szállodára elıírt követelményeknek, továbbá vendégei számára fıként természetes gyógytényezı alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítı szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenırzés mellett terápiás lehetıséget biztosít és megfelel a természetes gyógytényezıkrıl szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek.

SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS

SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Wellness szálloda c) wellness szálloda: az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra elıírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetıleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkezı személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetıségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. melléklet I/F pontjában meghatározott feltételeknek.

SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS SPA

SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS Garniszálloda (szálloda étterem nélkül) Garniszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára elıírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a fıétkezések közül csak reggelizési lehetıség áll a vendégek rendelkezésére. Apartman szálloda Apartman szálloda: az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80 %-a berendezett és felszerelt háló és nappali szobával, valamint konyhával rendelkezı apartmanban található, és megfelel a garniszállodára elıírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterülető szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik."

VENDÉGLÁTÁS A vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint az ártájékoztatásról szóló 43/1998. (VI.24.)IKIM rendelet A vendéglátás és a közétkeztetés keretében történı élelmiszer-elıállítás és forgalmazás feltételeirıl szóló 80/1999. (XII.28.) GM-EüM- FVM együttes rendelet

UTAZÁSSZERVEZÉS Utazásszervı utazási iroda International Travel House Neckermann TUI Railtours Frantour Utazásszervezıi szakmai minısítı vizsga Utazásszervezı és közvetítı tevékenység Utazási és utazást közvetítı szerzıdések

UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezı- és közvetítı tevékenységrıl szóló 213/1996.(XII.23.) Korm.rendelet Az utazási és utazást közvetítı szerzıdésekrıl szóló 214/1996.(XII.23.) Korm.rendelet Az utazásszervezıi szakmai minısítı vizsgáról szóló 3/1992.(I.13.) IKM rendelet

UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezı- és közvetítı tevékenységrıl szóló 213/1996.(XII.23.) Korm.rendelet Utazásszervezı fogalma Utazásközvetítı fogalma Belföldi utazásszervezés Nemzetközi utazásszervezés Utazási vállalkozó tevékenysége céljára szolgáló üzlet Utazási csomag Mi nem minısül utazásszervezésnek Utazás, mint szolgáltatás

UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezı- és közvetítı tevékenységrıl szóló 213/1996.(XII.23.) Korm.rendelet (folytatás) Hatósági nyilvántartási bejegyzés Büntetlen elıélet Utazásszervezıi minısítı vizsgával rendelkezı szakmai tevékenységért felelıs személy Vagyoni biztosítékkal kell rendelkezni Üzlet, internetes kapcsolat, e-mail cím A kérelmet megelızı öt éven belül a kérelmezı nem szerepelt olyan utazási vállalkozásban, amelyet hivatalból töröltek

UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezı- és közvetítı tevékenységrıl szóló 213/1996.(XII.23.) Korm.rendelet (folytatás) Az utazási vállalkozó a tevékenységét a nyilvántartásba történt bejegyzésrıl szóló határozat közlése után kezdheti meg. Tevékenységét a nyilvántartásban szereplı megnevezéssel és címen folytathatja. Vagyoni biztosíték (bankgarancia, biztosítási szerzıdés, hitelintézetnél lekötött zárolt pénzösszeg)

UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazási és utazást közvetítı szerzıdésekrıl szóló 214/1996.(XII.23.) Korm.rendelet Az utazási és utazást közvetítı szerzıdés szabályait állapítja meg. Az utazási szerzıdés alapján az utazási vállalkozó köteles a szerzıdés tárgyát képezı szolgáltatás teljesíteni, a vevı pedig fizetni. Utazási szerzıdés e rendelet szabályai szerint köthetı. Programfüzetnek és tájékoztatónak mit kell tartalmaznia. Az utas tájékoztatása. Utazási szerzıdés tartalma. Az utazási szerzıdéstıl történı elállás. Az utazásszervezı felelıssége a szolgáltatásokért.

UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazási és utazást közvetítı szerzıdésekrıl szóló 214/1996.(XII.23.) Korm.rendelet (folytatás) Utazást közvetítı szerzıdés: Az utazást közvetítı hozza létre az utazásszervezı és az utas közötti utazási szerzıdést. Az utazásközvetítı az megbízottra vonatkozó szabályok szerint jár el. Az utazásközvetítı a közvetítésért járó díjat igényelheti az utazásszervezıtıl. Az utas által befizetett részvételi díjak az utazásszervezıt illetik. Az utazást közvetítı szerzıdésnek írásban tartalmaznia kell az utas által igényelt utazási szolgáltatásokat.

UTAZÁSSZERVEZÉS Az utazásszervezıi szakmai minısítı vizsgáról szóló 3/1992.(I.13.) IKM rendelet Belföldi utazásszervezı szakmai vizsga (két év gyakorlati idı, egy idegen nyelvbıl alapfokú nyelvvizsga) Nemzetközi utazásszervezı szakmai minısítı vizsga (három év gyakorlati idı, egy idegen nyelvbıl legalább középfokú nyelvvizsga)

KÖZLEKEDÉS Közlekedési szolgáltatások alrendszer Kaspar (1977) a közlekedést személyek és javak helyszínváltoztatásának összességeként, annak megjelenési formájaként definiálja. A közlekedés definíciójának elemei: a szállított tárgy személy vagy javak-, a cél és forrásterület fajtája (távolsági közlekedés, agglomerációs közlekedés, stb.), a közlekedési eszköz fajtája (repülı, hajó, vonat, stb.) Bieger/Laesser (2002) szerint különbséget kell tenni: A desztinációhoz való eljutás és elutazás és a desztináción belüli közlekedés között.

KÖZLEKEDÉS Közlekedési rendszerek Közlekedési hálózat (légiközlekedési hálózat, vasúti hálózat, közúti hálózat): Peremterület Csomópont A turisztikai kereslet a meglévı közlekedési ajánlatokhoz igazodik Hub és Spoke elv A légiközlekedésben pld. London, Amszterdam, Frankfurt A vasúti közlekedésben pld. Zürich

KÖZLEKEDÉS Üzleti modellek a légi közlekedésben. Stratégiai szövetségek Star Alliance (Lufthansa) Skyteam (Air France) One Word (British Airways) Regionális légitársaságok Olcsó légitársaságok Charter légitársaságok (Condor/Thomas Cook, Edelweiss/Kuoni, stb.)

DESZTINÁCIÓ Desztinációk alrendszer Globális verseny a desztinációk között A gazdasági verseny élezıdésének okai: globalizációs folyamat felgyorsul integráció (politikai és gazdasági integráció) multinacionális és transznacionális vállalatok megerısödése A gazdasági verseny szintjei: verseny a vállalkozások között verseny a települések, városok, régiók, országok között

DESZTINÁCIÓ A piacgazdasággal rendelkezı országokban a közösségek is piacok. Ennek következtében saját maguknak kell erıforrásaikat olyan formában értékesíteniük, hogy kompetitív elınnyel rendelkezzenek új vállalatok alapításához, s így fenntarthassák gazdasági létüket Blakely E.J.: Planning Local Economic Development. Theory and Practice. Newbury Park, London, New Delphi: Sage Publication (Sage Library of Social Research, Volume 168), 1989

DESZTINÁCIÓ Desztináció: Fogadó (cél)terület, ahol a turizmus realizálódik, és amely a látogatók számára önálló egységként, azaz meglátogatásra és tartózkodásra érdemes területként jelentkezik. (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013) Desztináció menedzsment szervezet Helyi szint Regionális szint Nemzeti szint A piramis talpra állítása

DESZTINÁCIÓ A desztináció kínálata a desztinációs-mix A desztinációk a turisztikai termékek és szolgáltatások amalgámját kínálják, melyet a vendég a desztináció egységes márkája alatt érzékel (Buhalis, D. 2000) Buhalis desztinációs-mix 6 A-ja: 1. Attrakció / Vonzerı 2. Access / Elérhetıség 3. Activities / Aktivitások (programok) 4. Available packages / Elérhetı utazási csomagok 5. Aminities / Turisztikai infrastruktúra 6. Ancilliary services / Támogató szolgáltatások

DESZTINÁCIÓ Attrakció / Vonzerı Ember alkotta vonzerık (történelmi épületek, egyedi építészeti adottságok, köztéri mőalkotások, különleges győjtemények, tematikus parkok, speciális rendezvények, stb.) Természeti vonzerık (tájkép, tengerszint feletti magasság, domborzat, vizek, éghajlat, stb.) Access / Elérhetıség A közlekedési feltételek biztosítottsága, a légi-, vasúti-, közúti-, vízi megközelíthetıség. Az egyes attrakciók elérhetısége, a túra-, bicikli-útvonalak megléte zintén a tárgykörbe tartozi, ahogyan a desztinációba való belépés törvényi szabályozottságának, így a vízumkötelezettségnek a kérdése is. (Ritchie-Crouch, 1999.) Activities / Aktivitások (programok) Programok alatt értjük azokat a szórakozási, pihenési, tanulási lehetıségeket, amlyeken a turista részt vehet a desztinációban való tartózkodás során. A sokszínő programok megléte különösen fontos szerepet kap az élményközpontúság felerısödésével.

DESZTINÁCIÓ Available packages / Elérhetı utazási csomagok Az utazásszervezık által elkészített utazási csomagok kiemelkedı jelentıséggel bírnak a desztináció szempontjából. Komplex, modulokból álló csomagok összeállítása szükséges. Aminities / Turisztikai infrastruktúra Az alapinfrastruktúrára épülı tárgyiasult és szellemi turisztikai szolgáltatások, amelyek a turista szempontjából a motivációtól az utazás befejezéséig igénybe vehetık, ugyanakkor a helyi lakosság által is használhatók (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia) Ancilliary services / Támogató szolgáltatások Állami (infrastrukturális-, közegészségügyi-, köztisztasági-, közbiztonsági feltételek, turisztikai oktatás, desztinációs állami szervezetek) és magán szolgáltatások (bank, biztosító, pénzváltó, vállalkozások, turisztikai magániskolák, turisztikai vállalkozások, reklámügynökségek, tanácsadó vállalkozások).

A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmezı fejlıdés A hazai turizmus versenyképességének növelése A turizmus életminıségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Attrakciófejlesztés A turisztikai attrakciók elérhetıségének javítása A turisták komfortérzetének növelése Emberi erıforrás fejlesztés N T S 2005-2013 2013 Termékfejlesztés Desztináció fejlesztés Kiemelt desztinációk fejlesztése Hatékony mőködési rendszer kialakítása Az oktatási rendszer munkaerı-piaci igényeknek megfelelı átalakítása Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása Szemléletformálás Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása Regionális intézményrendszer átalakítása A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

DESZTINÁCIÓ

DESZTINÁCIÓK KÖRFORGÁSA

Köszönöm a figyelmüket!