A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai
Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve 5. Az állam szuverenitása, a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlás formái 6. A Magyar Köztársaság államszervezete 7. Jogszabálytan
1. Alkotmányosság és hatalom 1.1. Az állam fogalma 1.2. Az állam főbb funkciói
1.1. Az állam fogalma Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, mint az államfogalom minimális és releváns kellékeit. A három legalapvetőbb ismérv a terület, a népesség és a főhatalom. Pontos meghatározást azonban a nemzetközi jog sem ad.
1.2. Az állam főbb funkciói megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartatásáról, társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek é k alakítására á (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése), összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása), ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika).
2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2.1. Az alkotmány fogalma 22 2.2. Az Alkotmány általános lá rendelkezései
Alkotmány: 2.1. Az alkotmány fogalma Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti (más néven íratlan) és a kartális (más néven írott) alkotmány. A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állam- polgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak g 1949-ig. Ezt hív- ták ezeréves alkotmánynak. A kartális alkotmányt alaptörvénynek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más az adott országban megalkotott jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (parlament, Országgyűlés) fogadja el (esetleg népszavazás erősíti meg).
2.2. Az Alkotmány általános rendelkezései " A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) népszuverenitás (választott képviselők útján, közvetlenül) állampolgárok védelme gazdasági g élet szabályozása "A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető jogait."
3. Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek
3. Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek alapvető jog (emberi és állampolgári jogok), alanyi jog az alapvető jogok lényegi elemeit törvény állapítja meg (lényegi elemeit törvény sem korlátozhatja) csoportosítás: alany és tárgy szerint alany szerint: emberi jogok; és állampolgári l á jogok és kötelességek tárgy szerint: politikai rendszerhez kapcsolódó alapjogok; gazdasági rendszerhez kapcsolódó alapjogok alapvető jogok: szabadságjogok (élet és emberi méltóság, jogorvoslat, gyülekezési jog) politikai alapjogok (választójog, állampolgárság, g, helyi önkormányzás) gazdasági, szociális és kulturális alapjogok (pihenés, munka, egészség) alapvető kötelességek: jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettség
4. Az államhatalom megosztásának elve
4. Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők legyenek (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, é k ajog uralmának.) A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik: főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói
5. Az állam szuverenitása, a közvetlen és a közvetett tt hatalomgyakorlás formái 5.1. Az állam szuverenitása 5.2. Közvetlen hatalomgyakorlás 5.3. Közvetett hatalomgyakorlás
5.1. Az állam szuverenitása A szuverenitás állami főhatalmat jelent. Megkülönböztetünk külső és belső szuverenitást: A külső szuverenitás azt jelenti, hogy az állam a hatalmát mindenféle külső befolyás- tól, ellenőrzéstől men- tesen, önállóan gyakorolja. A belső szuverenitás az államon belüli hatalmat jelenti, azt, hogy szervezetei útján az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását kikényszerítheti. A belső szuverenitás a modern államokban általában elfogadott tétel szerint népszuverenitás, azaz az állam a választóktól nyer felhatalmazást a hatalom gyakorlására.
5.2. Közvetlen hatalomgyakorlás A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái sokfélék lehetnek. Ezek közül két olyan forma van, amelynek során az érintett választók mindegyike részt vehet a hatalom gyakorlásában: a népszavazás és a népi kezdeményezés A népszavazás és a népi kezdeményezés során a válasz-tópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű ügyekben közreműködnek a legfon-tosabb állami döntések meghozatalában. mindkettő lehet országos és helyi, illetve kötelező vagy mérlegelés alapján sorra kerülő
5.3. Közvetett hatalomgyakorlás Az állampolgárok a hatalom gyakorlásában többnyire közvetett módon, azaz képviselőik útján vesznek részt. VÁLASZTÁSI RENDSZER = választójogi szabályok és választási eljárási szabályok összessége VÁLASZTÓJOGI SZABÁLYOK aktív választójog: ki választhat passzív választójog: ki választható feltételek: nagykorúság, állampolgárság, lakóhely Választójog alapelvei: általános= minden nagykorú állampolgárt megillet egyenlő=minden szavazat azonos mértékű közvetlen= közvetlenül a jelöltekre szavazunk titkos= zárt fülke, boríték, lezárt urna, bizottság Kizárás: csak bírósági ítélet alapozhatja meg (cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, szabadságvesztés, intézeti kény- szergyógykezelés, közügyektől eltiltás).
6. A Magyar Köztársaság államszervezete 6.1. Az Országgyűlés 6.2. Köztársasági elnök 6.3. Alkotmánybíróság 6.4. Országgyűlési biztosok 6.5. Bíróság 6.6. Ügyészség 6.7. Kormány
6. A Magyar Köztársaság államszervezete Törvényhozó hatalom (Országgyűlés) Államfő (Köztársasági elnök) Végrehajtó hatalom (Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei) Jogvédelmi szervek alkotmány és alkotmányos jogok védelme (AB, ombudsmanok) igazságszolgáltatás g g szervei (bíróságok, ügyészségek) g A helyi közügyek ellátására létesített szervek (helyi és területi önkormányzatok) Jellemzői: jogállam (jogbiztonság) az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat az alkotmány szabályozza hierarchia
6.1. Az Országgyűlés legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv törvényhozói hatalmat gyakorol a végrehajtó hatalmat ellenőrzi Feladatai 5 csoportba oszthatók: Szabályozó jellegű döntések meghozatala (pl.: alkotmány és más törvények megalkotása; nemzetközi et szerződések megkötése) A kormány ellenőrzése (pl.: kormányprogram elfogadása; költségvetés végrehajtásának ellenőrzése) Személyi döntések (országgyűlés tisztségviselőinek- ; államhatalmi ágak vezetőinek megválasztása) Védelmi feladatok (pl.: hadiállapot kinyilvánítása; békekötés) Egyéb feladatok (pl.: közkegyelem; helyi önkormányzat feloszlatása)
6.1.1. Országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik 386 képviselő mentelmi jog illeti meg őket, ez két dolgot jelent: felelőtlenséget sérthetetlenséget szigorú összeférhetetlenségi szabályok törvénykezdeményezési joguk van, vitában felszólalhatnak, bizottságok ülésein részt vehetnek, interpellálhatnak és kérdezhetnek
6.1.2. Az Országgyűlés szervezete, működése megbízatása négy évre szól szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg működési rendjét a Házszabály tartalmazza tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) bizottságok: - állandó és ideiglenes; i al- és eseti - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, frakcióvezetők) ülésszak: - rendes (febr.1.-jún.15.; szept.1.-dec.15.) - rendkívüli határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van szó szerinti jegyzőkönyv
6.2. Köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg a végrehajtó hatalmon kívül áll, politikailag független Megválasztása: A választást jelölés előzi meg: ehhez 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges Köztársasági elnök lehet: az a választójoggal rendelkező, magyar állampolgár, aki a 35. évét betöltötte. Tevékenysége: az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal újraválasztható titkos szavazás képviseli a Magyar Államot, nemzetközi szerződéseket köt, egyéni kegyelmet gyakorol, kitűzi az országgyűlési képviselők választásának időpontját, népszavazást kezdeményezhet, törvényt kezdeményezhet feladatait önállóan vagy ellenjegyzéssel látja el
6.3. Alkotmánybíróság bírósági formában működő testület, 11 tagját az Országgyűlés választja 9é évre szigorú összeférhetetlenségi szabályok Hatáskörébe tartozik: előzetes normakontroll utólagos normakontroll alkotmányjogi panasz mulasztásos alkotmánysértés megállapítása hatásköri viták eldöntése Alkotmányértelmezés egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi felelősségének megállapítása Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.
6.4. Országgyűlési biztosok az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság (a jogintézmény a skandináv államokból származik) jelenleg Magyarországon állampolgári jogok országgyűlési biztosa; nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa; adatvédelmi biztos működik az Országgyűlés választja 6 évre, egyszer újraválasztható alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos visszásságokat vizsgálja intézkedéseket kezdeményezhetnek eljárásukat bárki kezdeményezheti, valamint hiva- talból is eljárhatnak évente beszámolnak az Országgyűlésnek
6.5. Bíróság Magyarországon az igazságszolgáltatás abírósá- gok feladata. A bíróság tehát az állam büntető igényének érvényesítésére, a jogviták eldöntésére és végrehajtására létrehozott, közigazgatástól g elkülönült szervezeti rendszer. Az igazságszolgáltatás alapelvei bíróság előtti egyenlőség, tisztességes eljárás, társas-bíráskodás elve, védelemhez és képviselethez való jog, jogorvoslat joga A bírósági rendszer négy szintű Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák Megyei és fővárosi bíróságok Helyi, fővárosi kerületi és munkaügyi bíróságok függetlenség, összeférhetetlenség
Az ügyészség: közreműködik az alkotmá- nyos rend és az állampolgárok jogainak védelmében üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket Hatáskörei: Ügyészi nyomozás Nyomozás törvényessége é feletti felügyelet Büntetés-végrehajtás törvényességének é é felügyele- l te Képviseli a vádat Ügyészi törvényességi felügyelet Élén a legfőbb ügyész áll, akit az Országgyűlés választ 6 évre. 6.6. Ügyészség Négyszintű szervezet: Legfőbb Ügyészség fellebbviteli főügyészségek megyei, fővárosi főügyész- ségek, városi, fővárosi kerületi ügyészségek Az ügyészi szervezet része, de a szervezeten belül viszonylagos önállósággal bír a katonai ügyészi szervezet: Katonai Főügyészség, Katonai Fellebbviteli Főügyészség, g, katonai területi ügyészségek
6.7. Kormány a végrehajtó hatalmat testesíti meg általános hatáskörű testületi szerv, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll megalakulása: A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kettős funkciója van: a kormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete ( a közigazgatás csúcsszerve) Országgyűlésnek felelős megszűnik: ű új Ogy. megalakulásával, lá á l a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal indítvány
7. Jogszabálytan 71 7.1. Ajog fogalma 7.2. Jogszabályok érvényessége, hatályossága 7.3. Jogforrások rendszere
71 7.1. Ajog fogalma A jog azoknak az általánosan (mindenkire nézve) kötelező társadalmi normáknak az összessége, amelyeket az alkotmány rendelkezései alapján arra feljogosított állami szervek határoznak meg, és amelyek betartását szankciókkal (hátrány kilátásba helyezésével és alkalmazásával), illetve végső fokon közvetlen állami kényszerrel végső fokon közvetlen állami kényszerrel is biztosítanak.
7.2. Jogszabályok érvényessége, hatályossága személyi: ajogszabállyal érintettek köre tárgyi: a jogszabályban szabá- lyozott társadalmi viszonyok területi: adott jogszabály rendelkezései milyen területre terjednek ki Érvényes a jogszabály, ha a a jogalkotásra vonatkozó előírásoknak megfelelően jogszabály alkotására feljogosított szerv alkotta meg illeszkedik a jogforrási hierarchiába jogilag előírt módon kihirdették Hatályosság csak érvényes jogszabály esetében merül fel ennek az érvényességnek a keretét jelöli időbeli: az az időtartam (időpont), ameddig a jogszabályt alkalmazni kell
7.3. Jogforrások rendszere Jogforrásról két értelem- ben beszélhetünk: 1. Anyagi értelemben vett jogforrás = az a szervezet, amely jogosult a jogszabályt megalkotni 2. Alaki értelemben vett jogforrás = a jogszabály megjelenési formája (törvény, rendelet) Jogforrási hierarchia: Alkotmány Törvények (Törvényerejű rendelet) Rendelet Közösségi ö jog, nemzetközi szerződés Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: Határozat Utasítás Statisztikai közlemények Jogi iránymutatás Jegybanki rendelkezés
7.3.1. A törvény a törvényalkotás a legfelsőbb állami szerv tevékenysége legmagasabb rendű jogforrás DE: nem lehet ellentétes az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel törvényhozási tárgyak: a legállandóbb jellegű és legjelentősebb társadalmi, gazdasági viszonyok és az állampolgárok alapvető jogai, kötelezettségei Jelölése: pl. 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról hivatalos lapban kell közzétenni
7.3.2. A rendelet végrehajtó hatalom jogalkotó tevékenysége rendelet alkotására á jogosult: kormány, miniszterelnök, miniszter, helyi önkormányzat (köztársasági á elnök, Honvédelmi Tanács) MNB elnöke alapja a törvényben foglalt felhatalmazás csak bizonyos területre koncentrálnak jelölése: Pl.:51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet a közigazgatási g és az ügykezelői alapvizsgáról Hivatalos lapban közzé kell tenni!
Köszönöm a figyelmet és sikeres felkészülést kívánok!