A pénz (nem) boldogít? A boldogság és anyagi jóllét kapcsolata a tudományos kutatások tükrében Szondy Máté ELTE PPK Személyiség - és Egészségpszichológia Tanszék
Gondolkodók a boldogságról és a pénzrıl A boldogság témája a pszichológiában Szubjektív jóllét és anyagi helyzet Anyagiak utáni vágy és a boldogság
Gondolkodók a boldogságról és a pénzrıl
Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Abban, hogy a boldogságot a legfıbb jónak kell tartani, talán mindenki egyet is ért; kívánatos azonban, hogy arról szóljunk világosabban: mi a boldogság lényege.
Platón (Kr.e. 427-347) A gazdagság elpuhultsághoz és lomhasághoz vezet, a szegénység szolgalelkőséghe z és mindkettı elégedetlenséget szül.
Cato (Kr.e.95-46) Vesd meg a pénzt, ha igaz boldogság célod e földön; Hisz ki ezért él-hal, mindenkor koldus a fösvény. Seneca (Kr.e.5 - Kr.u. 65) Nagy szolgaság a nagy vagyon.
Luther (1483 1546) A pénz nem szolgálja a derőt: ellenkezıleg, megzavarja és gondokkal tölti el az embert.
A boldogság témája a pszichológiában
A pszichológia viktimológizálódása miatt sokáig elhanyagolt terület
1960-as évek: posztmaterialista filozófia Social Indicators Research mozgalom 1990-es évek: a pozitív pszichológia kialakulása
Mi az a boldogság? A szubjektív jóllét összetevıi: élettel való elégedettség a pozitív érzelmek magas szintje a negatív érzelmek alacsony szintje
Szubjektív jóllét és anyagi helyzet
Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét egyéni szinten? Az anyagi helyzet változása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllét szintjét? Egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet? Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten?
I. Jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése egyéni szinten Diener és mtsai (1985) A rendkívül gazdag személyek az átlagosnál boldogabbak, de a különbség minimális. Csíkszentmihályi (1999) 1000 serdülınél nem talált összefüggést az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje közt
Argyle (1999) 85 tanulmány metaanalízise 0.17-es korreláció Diener és mtsai (1996)
II. Az anyagi helyzet változása és a szubjektív jóllét Smith és Razzell (1975): angol lottónyertesek vizsgálata munkahely elhagyása szociális környezet változása konfliktusok a barátokkal és családtagokkal a kezdeti öröm után negatív következmények
Brickman és mtsai (1978) a lottónyertesek szubjektív jóllét szintje csak idılegesen javult a hétköznapi tevékenységek örömértéke csökkent Diener és mtsai (1993) a fizetésemelés nem növeli a boldogság szintjét
III. A gazdasági helyzet változása és a szubjektív jóllét Diener és mtsai (1998)
Diener és Oishi (2000) A tehetıs államok boldogságszintje állandó a gazdasági változások ellenére. Hellevik (2003) 1985-2001 közt Norvégiában a gazdasági helyzet javulását nem kísérte a boldogságszint növekedése
IV. Anyagi helyzet és szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten Diener és mtsai (1995) 39 nemzetet megvizsgálva 0.5 - ös korrelációt találtak a bruttó hazai összetermék és az élettel való elégedettség közt
Diener és mtsai (1997) 55 nemzet vizsgálatával ismételték meg az eredményt Skandiná v államok USA Hollandia Magyarorszá g Kelet-európai államok
Miért boldogabbak a tehetısebb országok lakosai? Az anyagi jólléttel együtt járó tényezık: jobb élelmezés, tiszta víz magasabb fokú iskolázottság jobb egészségügyi ellátás az emberi jogok tiszteletben tartása magasabb fokú egyenlıség a nemek között hosszabb élettartam A fenti tényezık vagy a jobb anyagi helyzet áll a magasabb szubjektív jóllét hátterében?
Összefoglalás Az átlagos életkörülmények elérése után az anyagi helyzet javulása nem növeli a boldogságszintet. A rossz anyagi körülmények csökkentik a boldogságszintet, a jó anyagi körülmények viszont nem feltétlenül növelik azt. A tehetısebb országok lakosai boldogabbak, de ez nem feltétlenül az anyagiaknak köszönhetı.
Miért ilyen gyenge a kapcsolat az anyagi jóllét és a boldogság közt? 1. Alkalmazkodás Brickman és mtsai (1978) lottónyertesek vizsgálata
2. Jobb anyagi helyzet Magasabb elvárások Myers (1993) évi 30.000$ kereset évi 50.000$ tenné boldoggá évi 100.000$ kereset évi 250.000$ tenné boldoggá
3. Az anyagi helyzet nincs kapcsolatban a boldogságszintet valóban befolyásoló tényezıkkel tartalmas és mély szociális kapcsolatok személyiségvonások (bizalom,optimizmus) aktív és képességeinket fejlesztı tevékenységek (flow-élmény)
És mi a helyzet az anyagiak utáni vággyal?
Kasser (2002) The high price of materialism Az anyagi javak utáni vágy magasabb szorongás és depresszió szinthez társul
bizonytalan családi háttér rossz anyagi körülmények Magasabb szorongás és depresszió szint az intim kapcsola leértékelése kevesebb intrinzik motivált cselekvé magasabb elvárás az anyagi jóllét pozitív hatásaival kapcsolatban Bizonytalanság Média Anyagi jóllét elérése, mint elsıdleges cél (biztonságérzet)
Tehát... a rossz anyagi helyzet csökkenti a boldogságot, a jó anyagi helyzet azonban nem garantál magasabb fokú boldogságot az anyagi javak utáni vágy csökkenti a boldogságszintet
Köszönöm a figyelmet! szondymate@freemail.hu