Társadalombiztosítási si rendszer Magyarországon gon A törvényekről, a kolbászhoz hasonlóan, jobb nem tudni, hogyan készülnek Otto von Bismarck
Miről l volt szó? Adókról általában Adók csoportosítása Fogalmak, meghatározások Az adózás alapelvei Célok, eszközök Társadalmi választások Laffer görbe Adótörténelem Eljárások 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 1-24
Miről l lesz szó? Biztosítási rendszer eredete Egy kis történelem Elvek, célok, eszközök Egészségbiztosítási rendszer Nyugdíjrendszer Egyéb elvonások és alapok
Adókr król általában ADÓ Jogszabályi előíráson alapuló fizetési kötelezettség, melyet a közhatalom közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megállapít és megkövetel. Megjelenése: az államiság jelképe, a közszolgáltatások fenntartásért fizetett ellenszolgáltatás 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 1-16
Egyéb b meghatároz rozások Az állam és az állampolgárok közti konszenzus alapján fizetett összeg, annyi, amennyit még az állampolgárok hajlandóak a közös célokért áldozni Különbség: az első meghatározás hívei felülről néznek az állampolgára kötelezettség - a választás lehetősége, az állampolgár döntési helyzetben van 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 13-16
Két t iskola 1. állampénzügyi paradigma (neokonzervativ) képviselői: jó adórendszer - egy időszakon belül előteremtendő adó nagysága adott, s a mód, ahogy beszedik, nem befolyásolja az adóbevételek színvonalát (Musgrave- Pechman) 2. liberális közgazdaságtan: adózás közösségi választások halmaza az adófizetési hajlandóság összefügg a közjavak iránti lakossági kereslettel 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 13-16
NAV meghatároz rozás Alkotmányos kötelezettség, amely kényszerrel is behajtható. Fizetés módja. Készpénz Átutalás (számlapénz) Virtuális pénz 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 1-16
Adók k csoportosítása sa 1. Adóviselő szerint Közvetlen adók Közvetett adók Egyéb formák 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 1-16
Adóvisel viselő szerint Közvetlen adók Közvetett adók Az adóalany és az adó teherviselője, ugyanaz a személy, v. jogi személy, aki közvetlenül az államkasszának fizeti be az adót. Az adófizetésére kötelezett nem háríthatja át másra (egyenes adó). Az adó megfizetése kihat az adózó jövedelmének felhasználására, vagyoni helyzetének alakulására.(szja, VÁNYA, osztalékadó) Az adóalany és az adó teherviselője különválik. Vagyoni, szociális helyzetétől függetlenül kell megfizetni vásárláskor, az államkasszába a közbülső gazdasági egység fizeti be. ÁFA, fogyasztási adó. Áthárítható Termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódik 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 20
Egyéb b adók Helyi adók iparűzési adó építményadó, gépjárműadó, ebadó, egyházi adó Adó típusú járulékok Vámok,illetékek Hasonlóság Kivetés módja, fizetés módja, törvényi háttér, behajtás Eltérés speciális tevékenységekhez kapcsolódik 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 20-21
Állami bevételek csoportjai 1.ÁFA 2.Társadalombiztosítási befizetések 3.SZJA 4.Jövedéki adó 5.Társasági adó 6.Válságadók, egyebek
Adó és s járulj rulék k közti k különbsk nbség Az adó egy ellenszolgáltatás nélkül fizetendő állami járadék Társadalombiztosítási díj: valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatásért fizetendő díj Vagyis a hozzájárulásért nevesített szolgáltatás jár 20-24
A társadalombiztost rsadalombiztosítás kialakulása A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg Magyar Alkotmány
Bismarcki hagyaték Magyarországon történelmileg a bismarcki típusú biztosítási rendszer alakult ki, amelyet 1884-tól kezdve vezettek be: a kötelező társadalombiztosítás társadalmi kockázatközösség, amelyben az állam által meghatározott szabályok szerint a részvétel kötelező, legfőbb jellemzője a járulékfizetés ellenében szerzett jog az ellátásokra, mely fokozatosan kiegészül egy sor szolidaritás alapján 2017. járó I. félév elemmel. Dr Lakatos Mária
A kezdetek Munkás segélyező alapok indulása, a kötelező munkásbiztosítás közel azonos kockázatnak kitett személyek kockázatközösségét jelentette (Botos,1998) Elsőként a bányamunkásság önsegélyezése alakult ki a XII-XIII. században, ez betegségi és baleseti biztosításként jött létre.
Ahogy a mesében volt http://www.videoletoltes.hu/vid eo/ujs00e8tqrq Helyett: Schwaz
Bányatársládák,, ispotályok Selmec 1224 Besztercebánya 1496 Ezek elsősorban betegség, baleset esére nyújtottak segítséget elsősorban a dolgozónak, másodsorban a családjának. Ezt később követte de csak a XIX. században az öregség elleni biztosítás, vagyis a nyugdíjbiztosítás kialakulása
Főbb ágak Egészségbiztosítás Baleseti biztosítás Családi biztosítás Nyugdíjbiztosítás Egyéb ágak Munkanélküliség esetére szóló biztosítás
Mikor és s hol? (Boncz., I és s Sebestyén., A 2015)
Mi az egészs szségbiztosítás? s? Az egészségügy három fő szereplője a fogyasztó, a szolgáltató, és a finanszírozó utóbbi jelenti lényegében az egészségbiztosítót, melyek a szolgáltatókkal kötött szerződés alapján téríti a kockázatközösség tagjai által igénybevett szolgáltatásokat. Az állam, mint az egészségbiztosításért felelős szerv a kizárólagos vásárló. Az alapelv a szolidarítás, a kockázat megosztása és a szolgáltatások azonossága
Az állam nem feltétlenül tulajdonosa a szolgáltatást nyújtóknak, azok nonprofit vagy akár for-profit formában is működhetnek. A fizetésre való jogosultsághoz csupán a finanszírozási szerződés szükséges, illetve az, hogy a biztosító tagja (ez maga a biztosított), vegye igénybe a szolgáltatást. A redisztribúció lényegében a gazdagok és szegények, egészségesek és betegek között történik.
Miből l gazdálkodik? A díjfizetést adó- vagy járulékfizetéssel lehet teljesíteni. A szolidaritás elve szerint mindenki azonos arányban fizeti az állam által meghatározott (százalékos) összeget bár meghatározhatnak akár egyes munkaköröket (pl. Ausztria), akár egy felső jövedelemhatárt (pl Németország), ami felett eltörlik a kötelező járulékfizetést. 7. I. félév Dr Lakatos Mária
Befizetések átcsoportosításasa A biztosított szolgáltatásban azonban nem lehet különbséget tenni eltérő összeget befizetett állampolgár között. A szolidaritási elv szerint azok, akik fiatalabbak, egészségesebbek, jobb anyagi körülmények között élnek, jóval kevesebb ellátást fognak igényelni, mint szegényebb, idősebb, betegebb társaik, akik gyógyítását az általuk befizetett adó/járulék valószínűleg nem fedezné.
A cél egy olyan fizetési mérték meghatározása, mely méltányos, elvárható mindkét fél részéről, és elegendő forrást hoz össze a kockázatközösség feladatainak, vagyis vállalt kötelezettségeinek ellátására. Amennyiben a befizetett díjak elosztásáról egy szervezet gondoskodik, egybiztosítós rendszerről beszélünk.
Többbiztosítós rendszer Ebben az esetben területi, vagy pl ágazat szerinti biztosító választásról beszélünk. Pl MÁV Egészségbiztosító Pénztár Vagy lehetne Bács-Kiskun megyei Egészségbiztosító is.
Néhány ország egészs szségbiztosítási si rendszere (Boncz., I és s Sebestyén., A 2015
Ki mit fizet? Munkaadók: 27 százalékos szociális hozzájárulási adó. A járulékból adóvá lett munkáltatói befizetések egyik jellemzője, hogy társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. Ebből a költségvetési törvény értelmében a bevezetés évében 88,89 ment a Nyugdíjalapba.
7,41 százalékot az Egészségbiztosítási Alapba, 3,70 százalékot pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba fizettek be. Egy év múlva a teljes összeg a Nyugdíjalapot finanszírozta. 2016-ben viszont 79,43 megy a Nyugdíjalapba, és a maradék az Egészségbiztosítási Alapba.
Nyugdíjrendszer A társládák szolgáltatásai között szerepelt a tagok munkaképtelensége esetében fizetett nyugbér vagy végkielégítés, az özvegyek, árvák ellátása is. A céhek is feladatuknak tekintették a munkaképtelen tagjaikról való gondoskodást, az özvegyek, árvák segítését.
Ölétrehozása 1892 - Magyarországi Munkások Rokkant-és Nyugdíjegylete Emellett állami nyugdíjrendszer megjelenése 1849- Közszolgálati nyugdíjrendszerkormánytisztviselőknek
1875 -népiskolai tanítók, nevelők számára országos nyugdíj-és gyámintézet létrehozása Megjelenik az özvegyi nyugdíj is Bányanyugbér biztosítása Vagyis ágazati szerveződés révén alakult ki végül 1928-ban az utolsók között Európában De csak ezt követte a mezőgazdasági nyugdíjbiztosítás, teljes körűen 1957- től! Alapelv, nem kegydíj, hanem a szolidaritás elve alapján fizetik
Mai rendszer Ma Magyarországon kötelező nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer működik. Mindkettőt azonban kiegészítheti az önkéntes alapon vállalt kötelezettség, vagyis az önkéntes egészségbiztosítási pénztárak és nyugdíjpénztárak rendszere.
TB rendszer felépítése
Egészs szségügy gy rövid r táv, t nyugdíj hosszútáv A két ág közül a legtöbb problémát a nyugdíjbiztosítás jelenti, hiszen egy adott évi kiadás tulajdonképpen évtizedekkel korábban meghatározódott, de a fedezetet generációkkal később is elő kell teremteni.
Alkalmazható elvek 1. FELOSZTÓ-KIROVÓ ELV: A felosztó-kirovó alapon működő társadalombiztosítási rendszer az adott időszakban befolyó bevételekből fedezi az adott időszak kiadásait.
Alkalmazható elvek 2 TŐKEFEDEZETI ELV lényege, hogy a nyugdíjba menők a járulékbefizetésekből tőkével látják el és annak felélése hozamaival együtt fedezetet ad a várható élettartamra fizetendő nyugdíjra.
Alkalmazható elvek 3 VÁROMÁNYFEDEZETI ELV szerint a korábbi járulékbefizetéseket tőkésítik, és ezt az összeget kapják vissza a nyugdíjba vonulók és ez az a tőke a járulékaival együtt fedezi majd a várható élettartamra járó nyugdíjat.
Probléma a népességcsökkenés?
Az alap mi vagyunk
Mi mennyi? Nyugdíjjárulék: 10% Természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4% Pénzbeni: 3,5 % Munkaerőpiaci járulék: 1,5 EHO: amire nincs az előbbi járulékfizetési kötelezettség, ara kell fizetni EHO-t, vagyis egészségügyi hozzájárulást.
Számoljuk ki
Adó-és s járulj rulékösszesítő