Hegedüs József Önkormányzatok finanszírozása Urbanista szakírányú továbbképző tanfolyam 2011 szeptember 26-28 Kormányzati szintek közötti kapcsolat -- alapösszefüggések az állam és a magánszektor közötti feladatmegosztás államon belüli, kormányzati szintek közötti feladatmegosztás DE: a gazdaság/társadalom különböző szektorainak működési logikája különbözik egymástól VÁROSKUTATÁS KFT 2 1
Kormányzatközi kapcsolatok vizsgálata Közgazdaságtudomány (public economics) Richard Musgrave, Wallace E. Oates, Roy Bahl, Charles E. McLure Jr., jorge Martinez- Vazquez Szociológia, politikatudomány (fiskális szociológia) Joseph Schumpeter, Franz Oppenheimer, Werner Sombart, and Gustav (von) Schmoller. VÁROSKUTATÁS KFT 3 Decentralizáció típusai és formái Típusok Politikai Pénzügyi Adminisztratív Formák Dekoncentráció Funkciók delegálása Politikai decentralizáció VÁROSKUTATÁS KFT 4 2
Kormányzat különböző szintjei közötti kacsolatok alapjai Négy pillér (Bird, 2000): Kiadások, feladatok Bevételek Transzferek Hitelek VÁROSKUTATÁS KFT 5 Pénzügyi/költségvetés decentralizáció: elmélet és gyakorlat Kiadások/ feladatok megosztása Pénzügyi irányítás (helyi költségvetés) Szektor elemzés Lakás szektor Vízgazdál kodás Jogi, politikai keretek Transzferek Szociális szektor Jövedelemek/ bevételek megosztása Saját bevételek Hitelezés Területi egyenlőtlenségek Gazdaságfejlesztés, vagyongazdálkodás Nagyvárosok, Budapest 6 3
Decentralizációs vita közgazdasági érvek Makrógazdasági hatások Paul Bernd Spahn: fiskális és monetáris politika szétválaszthatósága Erőforrás allokáció Preferenciák de csak magasabb fejlettségi szinten (Prud homme) Szakértelem hiánya Költségek és hasznok összekapcsolódjanak VÁROSKUTATÁS KFT 7 Decentralizációs vita társadalmi érvek Egyenlőség/egyenlőtlenség Növeli az egyenlőtlenségeket, a kérdés a kiegyenlítő mechanizmusok hatékonysága Alapszolgáltatások biztosítása -- kritérium VÁROSKUTATÁS KFT 8 4
Decentralizációs vita politikai érvek Demokratikus részvétel, szubszidiaritás elve Erkölcsi kockázat (puha költségvetési korlát) Elszámoltathatóság Korrupció VÁROSKUTATÁS KFT 9 Decentralizációs folyamat A decentralizáció mögötti politikai erők Gazdasági növekedés, hatékonyabb állam (post-jóléti állam) Politikai váltás Kelet-Európa, Törökország (EU csatlakozás) Indonézia Nemzeti egység: Afrika (Etiopia) Demokratikus követelés: Dél-Amerika DE: intézményi, kulturális és történelmi háttér VÁROSKUTATÁS KFT 10 5
Asszimmetrikus decentralizáció Decentralizáció politikai folyamat: hatalommegosztás különböző területi egységeket képviselő politikai erők között Példák: Macedonia, Spanyolország, Oroszország, stb. VÁROSKUTATÁS KFT 11 Önkormányzati rendszerek: Európa Föderális Ausztria Belgium Németország Regionalizált unitárius Olaszország Franciaország Spanyolország Anglia Decentralizált unitárius Dánia Finnország Hollandia Svédország Központosított unitárius Görögország Irország Luxemburg Portugália VÁROSKUTATÁS KFT 12 6
IDEÁLIS ÖNKORMÁNYZATI SZABÁLYOZÁS ELVEI vertikális egyenlőtlenség kezelése: az önkormányzatok bevételi kapacitásait (nem a tényleges bevételeit) veszi figyelembe elismeri kiadási szükségleteit (nem a tényleges kiadásait) horizontális egyenlőtlenségek: területi kiegyenlítési módszerek önkormányzati önállóság: kooperáció, hatékonyság és szociális érzékenység VÁROSKUTATÁS KFT Az önkormányzati rendszer két modellje: választás helyi preferenciák alapján és ügynökség Pénzügyi decentralizáció (choice model) előnye: közszolgáltatások hatékonyabb biztosítása feltételek: helyi adóztatási képesség és kapacitás, önállóság a kiadások meghatározásában és a feladatok ellátásának megszervezésében, lakossági képviselet (képviselők elszámoltathatósága VÁROSKUTATÁS KFT 14 7
Önkormányzati rendszer bevezetése -- Magyarország 1990 az állam szerepének változása: privatizáció és decentralizáció (nyugateurópai tapasztalatok) decentralizáció: kiadások (27%) és bevételek (9%) -- Nyugat-Európa: (37% -- 29%) elaprózódottság (méretgazdaságosság, kooperáció jelentősége, és ennek költségei) VÁROSKUTATÁS KFT Kormányzati politika változásai ágazati politikák feladatok újrafogalmazása szektornak szánt források garantálása pénzügyi kormányzat vagyon, kincstár kiegyenlítés, területfejlesztés adórendszer VÁROSKUTATÁS KFT 8
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER LEGFONTOSABB JELLEMZŐI decentralizáció problémái térségi feladatok (középszint hiánya) rendszerváltás (államháztartás reform) és az önkormányzati szektor vállalkozói önkormányzat versus szolgáltató önkormányzat VÁROSKUTATÁS KFT Kooperáció nehézségei önkormányzatok szétválása megyék és megyeközpontok város és környéke főváros, kerületek és az agglomeráció VÁROSKUTATÁS KFT 9
Az önkormányzati finanszírozási rendszer kritikus elemei A helyi szint alkalmazkodása a központi és helyi önkormányzatok kapcsolatait szabályzó jogi keretek támogatási rendszer Helyi bevételek szerepének növelése Tőkeberuházások a helyi önkormányzatok és az EU támogatások a magánszektor beruházásait elősegítő szabályozási keretek kialakítása VÁROSKUTATÁS KFT 19 A feladatok megosztásának elmélete (Musgrave) Az állami feladatok három csoportja: Makrogazdaság (helyi szintű gazdaságpolitika: elszivárgás, deficit kezelésének technikái nicsenek meg helyben, stabilizációs politika) Jövedelem újraelosztás (egységes elvek, helyi szociális újraelosztás kérdőjelei) Erőforrás allokáció (helyi preferenciákhoz való alkalmazkodás) VÁROSKUTATÁS KFT 20 10
Feladatok hatékony megosztásának kritériumai Gazdasági hatékonyság: a szolgáltatásokat a lehető legkisebb költségek mellett kell biztosítani Méltányosság: pénzügyi terhek kiegyenlítése Politikai elszámoltathatóság Adminisztratív hatékonyság: megfelelőség, kooperáció Világos jogi szabályozás, átlátható és viszonylag stabil feladatmegosztás Nincs tökéletes megoldás VÁROSKUTATÁS KFT 21 A feladatmegosztás tipikus problémái A jogi szabályozás ellentmondásai (ellátási színvonal, árak, díjak, kötelező és nem kötelező feladatok, stb.) A hatékonysági kritérium hiánya: gazdasági veszteségek A feladatmegosztás a különböző szintek között tulajdon, működtetés (bérek, dologi kiadások) tőkeberuházás elválasztása a működtetéstől VÁROSKUTATÁS KFT 22 11
A feladatmegosztás következménye: vertikális egyenlõtlenségek horizontális egyenlõtlenségek (minimális szolgáltatási szintproblémája) spillover hatás VÁROSKUTATÁS KFT A feladatellátás intézményi formái Önkörmányzati intézmény vagy a polgármesteri hivatal Más önkormányzat Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság (profit vagy non-profit) Magántulajdonú társaság vagy nonprofit szervezet VÁROSKUTATÁS KFT 24 12
Feladatrendszer I. Két alapvető feladattípus: Közszolgáltató (saját megoldásban, vagy kiszerződéssel) Közhatalmi (hatósági jogalkalmazás és jogalkotás) Strukturálisan tagozódó feladat- és hatáskörök Gazdasági (helyi térségfejlesztés, munkahelyteremtés, helyi infrastruktúra ivóvíz, szennyvíz, hulladék, telefon, gáz, út, köztisztaság, környezet) Humán szolgáltatások (óvoda, alsó- és középfokú oktatás, helyi kulturális szolgáltatások, szociális és egészségügyi szolg.) Rendvédelem, tűzoltóság Feladatrendszer II. Kötelező feladatok csak törvény írhat elő. Alapfeladatok az Ötv-ből (8. (1)bek.), továbbiak a szakmai törvényekből Településfejlesztés és rendezés Környezetvédelem Lakásgazdálkodás Vízrendezés és elvezetés Csatornázás Köztemetők fenntartása Helyi közutak és közterületek fenntartása Helyi tömegközlekedés Köztisztaság és településtisztaság Óvoda, alapfokú nevelés, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás Közművelődés, sport Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása Egészséges életmód feltételeinek biztosítása 13
Feladatrendszer III. Önként vállalt feladatok és vállalkozási tevékenység Államigazgatási Jogalkalmazás (engedélyek, adatközlés, szankciók stb.) Katasztrófa-elhárítás Kiszolgáló jellegű (pl. választások A feladatmegoldás alternatív módjai: A közszolgáltatások szerződésbe adása (pl. hulladékkezelés) Koncesszió Nonprofit szervezetek bevonása Privatizáció Kormányzati politika változásai ágazati politikák feladatok újrafogalmazása szektornak szánt források garantálása pénzügyi kormányzat vagyon, kincstár kiegyenlítés helyi adók VÁROSKUTATÁS KFT 14
A helyi önkormányzatok kiadási szerkezete 2005 2006 1. Folyó működési kiadások 2. Felhalmozási és tőke jellegű kiadások 71,7 70,0 18,7 21,0 3. Támogatások, elvonások, egyéb folyó átutalások 8,0 7,3 4. Egyéb kiadások 1,6 1,7 Összesen 100 100 A helyi önkormányzatok kiadásai funkciók szerint (%) 2006 A.) Állami működési funkciók 17,5 B.) Jóléti funkciók 68,0 Oktatás 28,4 Egészségügy 14,4 Társadalombiztosítási, szociális és jóléti 11,2 Lakásügy, kommunális 9,0 Szabadidő, kultúra 4,9 C.) Gazdasági funkciók 13,1 D.) Funkciókba nem sorolhatók 1,4 15
Jövedelemek megosztása -- hatalommegosztás A tényleges jövedelmek forrása: Adóbevételek Díjbevételek Vagyonból származó bevételek* Normatív elmélet: mi az optimális megosztás? VÁROSKUTATÁS KFT 31 Normatív kritériumok Elszámoltathatóság Jövedelmezőség az adóbevétel mennyire rugalmasan reagál az igényekre Adó, mint a közszolgáltatások díjbevétele Ne okozzon torzítást Igazságos Adminisztratív költségek VÁROSKUTATÁS KFT 32 16
Bevételek megosztása és a makrogazdasági összefüggések Elméleti érv(oates): pénzügyi és a fiskális politika nem választható el A JM következményei rosszul strukturált bevételei szerkezet: pazarlás a kiadási oldalon kiegyenlítõ támogatás: gazdasági növekedés hitelekhez való könnyű hozzáférés: önkormányzati csõdök VÁROSKUTATÁS KFT Bevételek megosztása és a jövedelem átcsoportosítás Helyi szinten megvalósított jövedelem átcsoportosítás nem hatékony (mobilitás) progresszív adózás => gazdagok/adófizetõk menekülése bõkezû szociális programok => szegények beköltözése Alapprobléma: a termelési tényezõk viselkedése VÁROSKUTATÁS KFT 17
Bevételek megosztása és erőforrás allokáció Helyi szolgáltatások bevételeinek és kiadásainak finanszírozása helyi döntésnek kell lennie a költségvetés helyi prefernciákhoz való igazítása az önkormányzati adók és a fizetési hajlandóság kiadások hatékonyabb ellenörzése VÁROSKUTATÁS KFT Helyi bevételek versus transzferek Helyi bevételek és transzferek közötti átfedés díjbevételek: ki határozza meg a díjakat? megosztott adók: ki határozza meg azz adóalapot és a megosztási rátá hitelek: ki engedélyezi Helyi adó: adófajta, adóalap, adóráta, adminisztráció helyi döntési körben VÁROSKUTATÁS KFT 18
A jövedelmek megosztásának módjai Magas fokú önállóság Teljes önálló adóztatási jog, és adóügyi apparátus Adó alap, vagy az adómérték meghatározásának lehetősége Pótadó, kiegészítő adó Megosztott adó Bevételek megosztása, nem az adóbevétel eredet alapján Kevés önállóság VÁROSKUTATÁS KFT 37 A magyar államháztartási rendszer Központi kormányzat Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítás Helyi önkormányzatok központi szint = állami költségvetés (amelyben a központi költségvetés a fő, a többi a mellékköltségvetés) helyi szint 19
Az államháztartási rendszer belső arányai ÁÁ Államháztartás belső arányai (2002) 21% Központi kormányzat 2% 24% 53% Társadalombiztosítás Elkülönített állami pénzalapok Helyi önkormányzatok Saját bevételek Saját bevétel 31% Helyi adók 15% Egyéb bevételek 7% Üzleti típusú (iparűzési) adó 12,5% Kommunális adók 0,5% Vagyoni típusú (ingatlan) adók 2% Forrás: PM (Rozsi Judit előadás, 2007) Térítési díjak 9% VÁROSKUTATÁS KFT 40 20
Helyi adók (2007) Md Ft % Helyi iparűzési adó 425 84,3% Egyéb helyi adók 79,2 15,7% kommunális - vállalkozók; 2% kommunális - magánszemél y; 13% Idegenforgalmi - tartozkodási idő alapján; 7% Telekadó; 8% Idegenforgalmi - üdülőépület után; 2% Építmény adó; 68% VÁROSKUTATÁS KFT 41 HELYI ADÓK helyi adók típusai elszámoltathatóság problémája iparűzési adó: legdinamikusabb torzítások (egyenlőtlen) szétválások egyik oka adóverseny területfejlesztés változások és lobbyk VÁROSKUTATÁS KFT 21
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Helyi adózás szerepe Önkormányzatok elszámoltathatósága: cél a helyi adók növelése 1990-es helyi adó törvény: Helyi iparűzési adó Építményadó Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Vállalkozók kommunális adója Idegenforgalmi adó VÁROSKUTATÁS KFT 43 Tények: helyi adóbók szerepe adóbevételek a GDP %-ában 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 - helyi iparűzési adó egyéb helyi adók VÁROSKUTATÁS KFT 44 22
Kormányzat törekvései Ösztönözni a helyi adó bevételek növelésére: első évek tapasztalatai Önkormányzatok közötti egyenlőtlenség kezelése Önkormányzati finanszírozás korrekciói: Vagyonbevételek Helyi adó bevételek feletti kontrol VÁROSKUTATÁS KFT 45 Egy főre jutó iparűzési adóbevétel, 1998-ban, ezer Ft 50 40 49 31 30 20 13 10 0 Budapest Városok Községek VÁROSKUTATÁS KFT 46 23
Helyi adóbevételek a teljes bevétel %- ban településtípusonként 30,0 25,0 26,0 20,0 15,0 14,0 Budapest Városok 10,0 5,0 1,7 1,7 1,9 9,6 8,4 4,4 7,0 Községek 0,0 1991 1997 2004 VÁROSKUTATÁS KFT 47 Önkormányzatok törekvései Lakossági adók minimalizálása (inkább díjak) Helyi gazdaságfejlesztés segítése Helyi bevételek növelése: kényszer vagy választás VÁROSKUTATÁS KFT 48 24
Decentralizáció és a szolgáltatási díjak meghatározása Melyik szint dönt? Ellenőrzés (pl. energia) Közös felelősség (közlekedési díjak) Helyi vagy központi Mi az eljárás? Ki készíti elő Ellenőrzés (kapacitás) VÁROSKUTATÁS KFT 49 Helyi önkormányzatok költségvetése Saját bevételek helyi adók, Bevételek használati díjak, vagyonhasznosítási bevételek, Átengedett központi adók Normatív központi támogatás működésre Nem normatív központi támogatás működésre Egészségbiztosítási Alap Fejlesztési támogatások (központi költségvetés+ EU) Pénzátadások költségvetési szektoron kívülről Kiadások Közoktatás Egészségügy Település fenntartás, kommunális szolgáltatások Igazgatás Környezetvédelem Lakásgazdálkodás 25
Önkormányzat bevételei költségvetési szemléletben Saját folyó bevételek (intézményi bevételek, adók, illetékek, osztalékok, kamatbevételek, egyéb bevételek) Átengedett bevételek (gépjárműadó 100 %-a; szja 40 %: 10 % helyben maradó, ~ 23 % normatívan elosztott, ~ 7 % kiegyenlítő; termőföld bérbeadása 100% -- 2008?) Költségvetési támogatások (normatív hozzájárulás, normatív kötött felhasználású támogatás, színházi támogatás, központosított előirányzatok, működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások, fejlesztési célú támogatások) Felhalmozási és tőke jellegű bevételek (vagyontárgyak értékesítése, privatizációs bevételek, fejlesztési célra átvett pénzeszközök) Államháztartáson belül, ill. kívülről származó pénzeszközök (OEP átutalások; lakosság ill. vállalkozás közmű hozzájárulásai) VÁROSKUTATÁS KFT 51 Az önkormányzatok bevételeinek szerkezete, 2007 Hitel, kötvény 4% Saját bevétel 31% Állami támogatás 34% (46%) TB támogatás 12% Átengedett adók 19% (7%) Forrás: PM (Rozsi Judit előadás, 2007) VÁROSKUTATÁS KFT 52 26
Átengedett adók Átengedett adók 19% (7%) Illeték 2% SZJA 15% (3%) Gépjármű adó 2% Forrás: PM (Rozsi Judit előadás, 2007) VÁROSKUTATÁS KFT 53 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI MÉRLEGE BEVÉTELEK 2000. évi teljesítés 2009. évi teljesítés millió Ft % millió Ft % Saját folyó bevételek 509 363,3 29,8% 1 086 533,7 33,1% Ebből: Helyi adók 221 766,4 13,0% 566 251,5 17,2% Illetékek 29 079,1 1,7% 58 370,5 1,8% Átengedett bevételek 257 088,2 15,0% 703 390,7 21,4% Ebből: Személyi jövedelemadó 242 309,0 14,2% 639 501,0 19,5% Támogatásértékű működési bevétel 280 238,4 0,2 389 751,3 11,9% Ebből: Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök 230 935,0 0,1 317 445,7 9,7% Saját felhalmozási és tőke jellegű bevételek 146 457,7 8,6% 116 604,5 3,6% Támogatásértékű felhalmozási bevétel, EU támogatásokkal együtt 34 099,0 2,0% 160 211,4 4,9% Állami hozzájárulások és támogatások 428 816,9 25,1% 668 950,9 20,4% Hitel és értékpapír műveletek nélküli bevételek összesen 1 656 063,5 96,8% 3 125 442,5 95,2% Hitel és értékpapír műveletek bevételei 54 811,0 3,2% 159 002,2 4,8% Tárgyévi bevételek összesen 1 710 874,5 100,0% 3 284 444,7 100,0% Állami támogatás és SZJA együtt: 671 125,9 39,2% 1 308 451,9 39,8% VÁROSKUTATÁS KFT 54 27
A kormányzatközi transzferek gazdasági indokai vertikális egyenlőtlenségek horizontális egyenlőtlenségek (minimális szolgáltatási szint) spillover hatás VÁROSKUTATÁS KFT 55 A támogatások típusai Felhasználási kötöttség: szabadon felhasználható, blokk, kötött Kiegészítő vagy egyösszegű Zárt végű, nyitott végű Képlet alapján vagy ad hoc Költségtérítő vagy nem VÁROSKUTATÁS KFT 56 28
Támogatások típusai. Source: Bailey, 1999 Felhasználási kötöttség nélkül Helyi hozzájáruláshoz kötött támogatás Egyösszegű támogatás Nyitott végű Zárt végű Támogatások Kötött támogatások Költségmegosztott Egyösszegű célhoz kötött Nyitott végű Zárt végű VÁROSKUTATÁS KFT A támogatások tipológiája Forrás: Bahl-Lihn,1992 Az elosztás módszere A jogosultság meghatározása Az adóbevétel eredete alapján A támogatás teljes nagyságának (total pool) meghatározása Az adó meghatározott része A Ad hoc meghatározás Költségek meghatározott részének megtérítése Képlet B F A költségek részleges vagy teljes megtérítése C G K Ad hoc D H VÁROSKUTATÁS KFT 58 29
Hatékony támogatási rendszer kritériumai a feladatok ellátásához elegendő jövedelmek kerüljenek az önkormányzatokhoz helyi adó bevételeket ne helyettesítse helyi kiadási kontroll egyenlőtlenség átlátható és stabil VÁROSKUTATÁS KFT 59 Támogatások Szolgáltatást igénybevevők számától függő támogatás Kapacitástól függő támogatás Bevételt kiegészítő támogatás Szükségletet befolyásoló képlet alapján egyszerű bonyolult Felhasználási kötöttség Beruházási támogatás kiegészítő Nem-kiegészítő Puha hitelek Átmenő támogatások VÁROSKUTATÁS KFT 30
Transzferek problémái Típusai: formula (egyszerű és bonyolult), kiegészítő, ellátottak után Felhasználási kötöttségek Szabályozás: normatívák száma Szektor törekvések (szociálpolitika, oktatás, lakás) Kiszámíthatóság, torzítások Szervezeti közvetítés (ösztönzések) VÁROSKUTATÁS KFT Az önkormányzati hitelezés szabályozása Az önkormányzati hitelek szerepének növekedése 1994 előtt Szabályozás Bankválasztás Hitel korlát -- 1995 Költségvetési év Kincstár 1996 Január Adósságrendezési törvény 1996 április Kötvénykibocsátás, auditálás VÁROSKUTATÁS KFT 62 31
Az önkormányzati feladatellátás szervezeti struktúrája Helyi önkormányzat Önkormányzati tulajdonú cégek Szabályozott magáncégek Polgármesteri Költségvetési... Hivatal szervek (iskolák, könyvtár...) C1 C2 C3 P1 P2 P3 P4 költségvetésen belüli költségvetésen kívüli (A) költségvetésen kívüli (B) C - Önkormányzati tulajdonú cégek (25%-nál nagyobb tulajdon) P - Magáncégek VÁROSKUTATÁS KFT 63 Nagyságrendi becslés, 2000,2005 2000 2000 2005 2005 milliárd %-ban milliárd %-ban Ft Ft Önkormányzat költségvetési kiadások (GFS) 1651 82,3% 2972 80,5% Önkormányzati gazdasági társaságok árbevétele (10 kiememelt 231 11,5% 435 11,8% Önkormányzati Kht-ék becsült nem önkormányzatoktól származ 125 6,2% 282,7 7,7% Összesen 2007 100,0% 3689,7 100,0% GDP %-ában 14,8% 15,7% Városkutatás Kft 64 32
Szerkezet -- 2005 12% 8% Önkormányzat költségvetési kiadások (GFS) 80% Önkormányzati gazdasági társaságok árbevétele (10 kiememelt területen) Önkormányzati Kht-ék becsült nem önkormányzatoktól Az adatok forrása az APEH, a tíz szolgáltatási terület TEÁOR, de nincs benne pl. a kulturális szféra (TV, Rádió; stb) vagy a fürdők Non-profit statisztika: csak az önkormányzati alapítású kht-ék vannak benne VÁROSKUTATÁS KFT 65 A költségvetésen kívüli hitelek Önkormányzati tulajdonú vállalatok hitelei Döntési mechanizmus Motivációk Ellenőrzés Garanciavállalás VÁROSKUTATÁS KFT 66 33
Hitelfelvétel okai A likviditási hitelek és a hosszú távú hitelek kapcsolata Választási ciklusok mechanizmusa Fejlesztések Központi programok érdekek és ellenérdekek (pl. megyei jogú városok vízügyi programja) Privatizáció, mint a fejlesztés alternatívája VÁROSKUTATÁS KFT 67 Hitelfelvétel formája? Hitel vagy kötvény? Melyik az olcsóbb? Rugalmasság? Bank kiválasztása? EBRD stb. Van-e választási lehetőség? Számlavezető bank és nem számlavezető bank? Ki dönt? VÁROSKUTATÁS KFT 68 34
Hitelkonstrukció Projekt hitel vagy általános hitel Forint vagy deviza Árfolyam kockázat kezelése Garanciák, jelzálog VÁROSKUTATÁS KFT 69 Az önkormányzatok előre nem látható kötelezettségeinek (contingent liabalities) problémája Látható kötelezettségek adósságok szerződések A nem látható kötelezettségek (a pontosan nem definiált felelősségek) Tömegközlekedés és korházak PPP: állami és magán közös vállalkozások VÁROSKUTATÁS KFT 70 35
Győr Zalaegerszeg Szekszárd Pécs Sopron Dunaújváros Nagykanizsa Debrecen Szolnok Miskolc Tatabánya Hódmezővásárhely Kecskemét Békéscsaba Veszprém Szombathely Kaposvár Nyíregyháza Szeged Salgótarján Average Önkormányzati hitelek és kötvénykibocsátások (2008) Egy főre jutó adósság ezer Ft/fő Beruházási és fejlesztési célú Hosszú lejáratú kötelezettségek Fejlesztési célú kötvény- Önkormányzat típusok Hosszú lejáratú Egyéb hosszú Önkormányzatok kölcsönök kibocsátás hitelek lejáratú hitelek összesen száma Főváros 0 0 140 639 400 141 039 1 Fővárosi kerület 443 34 815 27 160 8 271 70 688 23 Megye 1 382 96 844 10 145 839 109 210 19 Megyei jogú megyeszékhely város 15 68 354 103 415 11 701 183 486 18 Megyei jogú nem m.sz. város 0 29 734 11 398 2 41 134 5 Egyéb város 2 514 186 827 71 310 11 859 272 509 282 Nagyközség 52 13 710 5 769 982 20 512 140 Község 287 11 536 29 878 11 135 52 835 2 706 Önkormányzatok összesen 4 693 441 819 399 810 47 485 893 807 3 367 399 714 VÁROSKUTATÁS KFT 92 674 891 413 3 194 71 A megyei jogú városok hitelállománya az éves költségvetés százalékában (2001) 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0% 1% 3% 3% 3% 4% 4% 16% 13%13%13% 7% 8% 9% 9% 9% 10%12% 21% 34% 10% VÁROSKUTATÁS KFT 72 36
Gyenge városok problémája: a bevételek összetétele Salgótarján Székesfehérvár 20% 7% 44% Saját bevétel Támogatások Hitelek 29% 63% 36% Forrás: ÁSZ, 2004 VÁROSKUTATÁS KFT 73 37