Hallás utáni daltanítás
A daltanítás történhet: 1. Hallás után 2. Jelrendszerről A tanító dönti el, hogy melyiket választja. (Egyes tankönyvek tartalmaznak iránymutatást.) A döntés szempontjai: 1. A gyerekek életkora, képességei 2. A dal nehézsége 3. Tartalmaz-e a dal még nem tudatosított szolmizációs hangot vagy ritmusképletet? 4. Alsó tagozaton a hallás utáni daltanításé a központi szerep.
Iskolai feladat: ismereteket átadni, azokon keresztül a készségeket, képességeket fejleszteni! Daltanítás ezzel az ismeretátadás sora nyílik meg. Helye a tanórán Ráfordítandó idő Motiváció figyelem ébren tartása
HALLÁS UTÁNI DALTANÍTÁS Ősi módszer nem szükséges ismeret bárkinek tanítható (megfelelő éneklési képességek birtokában) Ebből következik tehát, hogy az éneklési képességek fejlettségi szintjének megfelelően a nehezebb dalok tanítására ez a módszer alkalmas. A kisiskolás zenei nevelésben KÖZPONTI SZEREPE VAN!!!
Módjai: Globális mozgásos gyermekjáték-dalok; ritmika dallam szöveg játék egyben van a gyerekek fejében; mechanikus bevésődés!
A játék lendületében gyakran előfordul, hogy a tanulók keveset törődnek az énekléssel, elmerülnek a játékban. Leállítás, az ének külön gyakoroltatása. Hiba esetén szintén fontos a leállítás. A hiba lehetséges okai: figyelmetlenség, a dallamrészlet nehézsége, hasonló dal zavaró hatása. Hibás részlet kiemelése, hiba helyének tudatosítása, részlet helyes bemutatása néhányszor, gyakoroltatás. Dal gyakoroltatása: Csak addig, míg figyelmüket leköti (bár a gyerekek szeretik az ismétlődést). Változatosság: kisebb csoportokra való bontás, egymás énekének, játékának megfigyeltetése, esetleg a játék cselekményének megfelelő egyéni szerepeltetés.
Részekre bontott daltanítás (analizáló szintetizáló) a három módszer közül a legnehezebb dalok tanítására alkalmas, a hosszabb terjedelmű, formailag kötöttebb, ritmusban, dallamban és szövegtartalomban a játékdaloknál igényesebb dallamok megtanításakor alkalmazzuk.
Mozzanatsora: Bemutatás: a tanító bemutató éneke (minél többször) összes versszakkal, - hozzá megfigyelési szempontok, melyek ismét a gyarapodó tudástól függnek (motívumok, sorok, dallami vagy ritmikai azonosságok) a szövegtartalom megbeszélése, Részekre bontás: bemutatás, gyakorlás, ellenőrzés,
A részek összekapcsolása: gyakorlás, ellenőrzés, A dal előadásának gyakorlása: a tanító élményszerű bemutató énekének megfigyelése a megadott szempontok szerint, a megfigyeltek megbeszélése, megvalósítása, gyakorlás. A részekre bontás és ezek összekapcsolása időben ÁTFEDÉSSEL valósul meg (ld. 4 részre bontott dal megt.)
JAVÍTÁS!!! agyon-gyakoroltatás, gépies ismétlés nem jó! A hallás utáni daltanítás eddigi két módja a mechanikus bevésésre épül, alapja a zene és a szöveg asszociációja.
Harmadik, egyben legfejlettebb formája a zene hallás után tudatosított memorizálásán alapul. A tudatosítás mértéke a zenei ismeretekben tett előrehaladás függvénye, ezért az egyes osztályokban fokozatosan bővül a tudatosítás lehetőségeinek köre (mostmár heti 2 óra az ének!).
1. A formai tagolódás felismertetése (már az egyszerű gyermekdalokban is arra szoktassuk a tanulókat, hogy keressék a motívumokat) 2. A hallás utáni memorizálás alapja a felismert ritmusképlet. A dallam memorizálása a bonyolultabb feladat, dallamrajz a mozgás iránya alapján memorizáltassunk. Motívum-típusok jellemzése (egy helyben mozgó, hangismétléses, hullámzó mozgású, lefelé haladó, felfelé ugró, leugró, stb.) A dallam folyamatos memorizálását mindig a részek egymáshoz való viszonyításával (azonos, hasonló, eltérő) rögzítsük.
3. A formai egységek megszámlálása után összehasonlíttatjuk a motívumok ritmusát, dallamát (azonosak, hasonlók, különbözők). Ritmus tekintetében a második osztálytól kezdve az értékeket is felismertetjük, és hamarosan összegyűjthetjük a négy lüktetés alatt lezajló, legfontosabb ritmusképleteket. 4. A jól ismert és sokszor begyakorolt dallamfordulatokat, melyeket a tanulók szinte már az első hallás után hangnévvel visszaénekelnek, memorizálhatunk a megfelelő szolmizáló nevekkel is. Így például a harmadik osztályos pentaton dallamok hallás utáni memorizálásában a felismert fordulatok szolmizálása sokat segíthet. Ilyenek a lá szó mi; a mi ré dó; a szó mi ré dó és a mi ré dó lá, hangok gyakori fordulatai.
Mozzanatsora azonos az előzővel. Szöveges dal: csak a teljes dal bemutatásakor énekeljük szöveggel, a részekre bontást már szöveg nélkül, lalázva mutassuk és gyakoroltassuk, hogy a tanulók figyelmét a zenére irányítsuk. Igaz, hogy ez esetben a szöveggel való éneklést a dallam memorizálása után külön kell gyakoroltatnunk, de ez a munka bőven megtérül, ha a tanulókat korán hozzászoktatjuk, hogy ha dallamot tanulnak, elsősorban a zene mozgását kell megfigyelniük. A későbbi zenehallgatói magatartás szempontjából e képesség kifejlesztése döntő fontosságú. Szövegtelen zenei részleteket is taníthatunk ezzel a módszerrel.
Döntő fontosságú dolgok: helyes hangmagasság (gyermekének megf.; - utánzás!); helyes tempó (bemutatásé, gyakoroltatásé, előadásé) hangadás jó, ha az órának van tonalitása, főleg gyengébben éneklő osztályoknál bemutatás milyensége Javítás ÚJ DALON NEM VÉGZÜNK KÉPESSÉGFEJLESZTÉST! (osztinátó, játék, tánclépés tehető hozzá)
Tankönyv (manapság: projektor): Második és további versszakok
A tanító felkészülése a hallás utáni daltanításhoz
1. Tudja a dalt pontos dallammal és ritmussal, összes szövegével elénekelni. 2. Tudja a kezdőhangot hangvilláról, sípról vagy furulyáról megadni. (A bemutatás során emlékezzen a kezdőhangra, a tonalitásra.) 3. Tudja hibátlanul kotta nélkül előadni a tanítandó dallamot a gyermekeknek legmegfelelőbb hangmagasságban. 4. Tudja a sorokat elkezdeni, és a dal bármely belső motívumát felidézni a folyamatból kiragadva, de a tonalitást megtartva. 5. Vegye észre a hibákat, tudja azok okát, és hangjával tudjon javítani. Ha kell, rövid magyarázattal, hasonlattal, utalással segítsen. 6. Készüljön fel a dallam hibalehetőségeire, nehézségeire, de ezt tanítás közben ne hangsúlyozza, csak javítson, ha kell. (Pl. nehezebb dallamfordulatok, problémás ritmusok, nehezen intonálható hangközök.) Próbálja megelőzni a hibát.
7. Tudja elemezni a dalt formai szempontból, tudja énekelni a dalt ritmusnévvel és szolmizálva. 8. Tudja bármikor dallamrajzzal, kézmozdulattal segíteni az osztály énekét. Tudja egyenletes mérő segítségével, vezényléssel énekelni, illetve irányítani az éneket. 9. Ismerje és tudja megmagyarázni a szövegben előforduló, de a gyerekek számára ismeretlen kifejezéseket. 10. Tervezze meg a dal zenei kidolgozását a dal karakterének megfelelően, amelynek szempontjai: tempó, előadási mód, tagolás, levegőbeosztás, szövegdallamhangsúlyozás, dinamika, a zenei folyamat megvalósulása. 11. Élményszerűen, pergően vezesse a daltanulást.
Megjegyzések 1. A daltanulást megelőző óramozzanatokban már el lehet rejteni az előkészítést (beéneklő gyakorlatokban, kézjeles hallásfejlesztő feladatokban, egyéb visszhangéneklésekben, ritmushangoztatásban, hasonló témájú, dallamú vagy karakterű dalok éneklésével) 2. Segíthet a már tanult és hasonló dallamfordulatot vagy ritmust tartalmazó dal ismétlése, dallamrajza, ritmizálása. 3. Megkönnyíti a tanulást az új dal dallamvonalának térbeli követése a bemutatás hallgatása közben, majd az éneklés alatt.
Köszönöm a figyelmet!