Anyanyelvi tantárgypedagógiából 1. Az anyanyelvi nevelés feladata- és tevékenységrendszere, mint a személyiségfejlesztés egyik eszköze. A kulcskompetenciák fejlesztése. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai. Az integrált anyanyelvi nevelés jellemzői. 2. Az olvasástanulás pszichikai folyamata, az olvasástanítási módok elemző összehasonlítása, a nevelési-oktatási folyamat tervezésének eltérő sajátosságai a választott módszerrel összefüggésben. Az olvasástechnika, olvasási készség fejlesztése. 3. A szövegfeldolgozás személyiségfejlesztő hatása, az olvasmányok tartalmában rejlő nevelési lehetőségek felismerése és felhasználása. Az önálló tanulásra való felkészítés módszerei. Kognitív, kommunikációs, személyes és társas kompetenciák fejlesztése. 4. Az írástanítás menete a betűtanítástól az eszközként való alkalmazásáig, /az intellektuális és szenzomotoros tanulás / a beiskolázott tanulók eltérő pszichikus fejlettsége, ennek figyelembevétele az írástanításnál. 5. A nyelvtani fogalomalkotás kérdései, a megismerés induktív és deduktív módja, a kisiskolások fogalomalkotásának fejlődése és fejlesztési lehetőségei. A helyesírás-fejlesztés közvetett és közvetlen tényezői. 6. A beszédművelés beépülése az anyanyelvi nevelésbe. A beszédtechnika fejlesztésének lehetőségei. 7. A beszéd helye az anyanyelvi képességek rendszerében. Gondolkodás és beszéd. A kommunikatív beszéd. Az iskolába lépő gyermek beszédének jellemzői. A kommunikációs és metakommunikációs képesség fejlesztésének lehetőségei 8. Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, a személyiségtükröződés a fogalmazásban, a kreativitás képességének fejlesztése a fogalmazástanítás folyamatában. A fogalmazástanítás gondolkodás-lélektani és szövegtani alapjai.
Ének-zene tantárgypedagógiából 1. Az alsó tagozat dalanyagának elemzése. Kiválasztásuk szempontjai. A zenei anyanyelv szerepe. A dalanyag pedagógiai jelentősége az ismeretszerzésben, pszichológiai jelentősége a személyiségformálásban. 2. A Kodály-koncepció lényege, történelmi gyökerei. Kodály Zoltán zenei nevelési filozófiája. A módszer kidolgozója: Ádám Jenő zenei munkássága. Fontosabb XX. századi zenei nevelési irányzatok. 3. Az iskolai ének-zenei nevelés előzményei. Az óvoda iskola-előkészítő jelentősége. A hatéves gyermek zene iskolaérettségének mutatói. Az átmeneti időszak zenei feladatai. 4. Daltanítási módszerek az alsó tagozatban: a. A hallás utáni daltanítás formái. A módszer elemzése. b. Jelrendszerről történő daltanítási módszerek. c. Kombinált módszerek. A reproduktív fantázia fejlesztésének feladatai. Az éneklési készség formálása. A tiszta, kifejező éneklés szabályai, kritériumai. 5. A ritmus olvasására és írására nevelés az alsó tagozatban: a. a./ követelményrendszer az alsó tagozatban b. a ritmusérzék fejlesztésének folyamata (az előkészítő időszak, tudatosító óra feladatai. A gyakorlás, készségfejlesztés feladatai: utóritmizálás felismerés, olvasás, írás, alkotótevékenység, ritmustöbbszólamúság.) c. a zenei formaérzék fejlesztése (ütem, motivum, kérdés-felelet, dallamsor). 6. A dallam olvasása, írásra nevelés az alsó tagozatban. A relatív szolmizáció jelentősége. A dallami jelrendszerek. A térszemlélet szerepe és formálásának eszközei. a. követelményrendszer az alsó tagozatban. b. a szolmizációs készség fejlesztésének folyamata (az előkészítő időszak, a tudatosító óra feladatai. A gyakorlás, készségfejlesztés folyamata, utószolmizálás, relációgyakorlatok, felismerés, olvasás, írás, jelrendszerbe-szedés, kétszólamúság, alkotójátékok).
7. A zenehallgatás és zenehallgatóvá nevelés feladatai, követelményrendszere. A hangszínhallás, a belső tudati aktivitás fejlesztése. A zene kifejezőeszközeinek elemzése. Laczó Zoltán koncepciójának bemutatása. 8. A zenei nevelés tervezése. Az éves terv, az ütemterv készítésének szempontjai. Az énekórák felépítése, az órák feladatainak elemzése. A vázlatírás jelentősége és szerepe. Az óraelemzés szempontjai.
Matematkia tantárgypedagógiából 1. A számfogalom alakulása az általános iskola alsó tagozatán. A számkör lineáris és strukturális bővítése. A tárgyi tevékenység szerepe a matematikai ismeretszerzésben. 2. Az összeadás és kivonás műveletének értelmezési lehetőségei, tanításuk szóban és írásban. Analógiák, algoritmusok jelentősége, alkalmazása a matematika feladatok megoldásában. 3. A szorzás, osztás műveletének értelmezési lehetőségei, tanításuk szóban és írásban. Tipikus gondolkodási hibák a műveletvégzésekben. 4. A függvényszerű gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a matematika tanításában. A relációk, függvények gondolkodásfejlesztő szerepe. A sorozatok alkalmazásának lehetőségei a tanítás során. 5. A halmazok, halmazműveletek, logikai műveletek alkalmazása az oktatási folyamatban, a nyelvi kommunikáció szerepe a matematika tanításában. 6. A nyitott mondatok, a szöveges feladatok tanítása. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a matematika órán, gondolkodási műveletek alkalmazása a szöveges feladatok megoldásában. 7. A kombinatorikus feladatok, valószínűségi játékok szerepe az alsó tagozatos matematika oktatásában, a kreatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei. 8. A térlátás, térszemlélet fejlesztése a geometriai fogalmak tanítása során. A geometriai transzformációk tanítása, jelentősége az általános iskola alsó tagozatán. 9. Mérések tanítása és a mérésekhez kapcsolódó problémák az általános iskola alsó tagozatán. Az értelmi fejlődés szakaszai.
Technika tantárgypedagógiából 1. A technika oktatásának szerepe. Technikai környezet, alapfogalmak. A technikában használatos anyagok, csoportosításuk, vizsgálatuk, felhasználásuk, szakaszos és folyamatos gyártási eljárások. Kiindulási, közbülső és végtermékek. Élelmi anyagok, feldolgozásuk és tartósításuk. Egyszerű ételek készítése az alsó tagozatban 2. Elemi rostok alkotta szálas és lapszerű anyagok, vizsgálatuk, felhasználásuk A papír gyártása, tulajdonságai, papírféleségek. A papír iskolai felhasználása és megmunkálása. A fonalak és textilek. Felhasználás, iskolai alakítás. 3. Rostkötegek alkotta tömbszerű természetes anyagok, vizsgálatuk, felhasználásuk. A fa tulajdonságai, feldolgozása, iskolai alkalmazása Lágy és kemény természetes ásványi anyagok felhasználása a technika oktatásban. Egyéb, rostkötegek alkotta természetes anyagok 4. Mesterségesen előállított tömbszerű anyagok az iskolai és mindennapi gyakorlatban. Fémek, tulajdonságaik, feldolgozásuk. Műanyagok csoportosítása, feldolgozása. Lapok és szálak kialakítása, azok iskolai felhasználása. 5. Az építés fázisai, anyagai, az iskolai oktatás lehetőségei. Építőelemek felhasználása, az oktatásban. Műszaki ábrázolási alapismeretek és tanításuk. Térszemlélet fejlesztése. 6. Gépek mint technikai rendszerek. Funkciós elemek, alkotó részeik. Szerelő elemekkel végzett gyakorlatok az iskolában A lakás, a háztartás gépei. Közlekedés eszközei, hálózatai, szabályai, és tanításuk. 7. A lakás, mint technikai rendszer. Főbb funkcionális egységek, azok elrendezése, berendezése. Anyagok, információ és energiák a háztartásban. A háztartási és gazdálkodási ismeretek tanítása az iskolában. 8. A technika tárgy kapcsolata más területekkel. A technika tanítása során alkalmazott módszerek és munkaszervezési formák. A technika órák felépítése. A cselekvés, a modellezés szerepe a technika oktatásban.
Természetismeret tantárgypedagógiából 1. A természettudományos gondolkodás megalapozása és fejlesztése a természetismeret - környezetismeret tanításában. A környezetismeret tantárgy helye az alsó tagozatos nevelés-oktatás cél- és feladatrendszerében. 2. A környezet- és természetvédelemre nevelés tantervi lehetőségei a természetismeret - környezetismeret tanításában. 3. Az 1-3. osztály környezetismeret tananyagának feldolgozásához szükséges tanulói ismeretszerző, kutató módszerek és az ehhez kapcsolódó tanítói feladatok. 4. Megfigyelésen alapuló megismerési módszerek : a természeti naptár, tanulmányi séta, élősarok, iskolakert. Az erdei iskola jelentősége az oktató-nevelő folyamatban. 5. Hazánk természeti és társadalmi földrajzának tanítása az alsó tagozatban. A nagytájak tanításának algoritmusa: a tanítás menetének bemutatása valamely nagytáj példáján. 6. Az élőlények tanításának algoritmusa a természetismeretkörnyezetismeret tantárgyban. A tanítás menetének bemutatása konkrét faj példáján. 7. Az ellenőrzés, értékelés módjai és lehetőségei a környezetismeret természetismeret tantárgyban és ennek pszichológiai vetülete. 8. Az egészséges életmód tantervi, tantárgyi lehetőségei. Munkaformák, eszközök, módszerek.
Testnevelés tantárgypedagógiából 1. Célok, feladatok, követelmények az iskolai nevelésben. A tanító szerepe a 6-10 éves tanulók egészséges testi fejlődésének kialakításában, a mozgásműveltség fejlesztésében. 2. A tervezés szintjei és sajátosságai a testnevelésben (NAT, Kerettanterv, Pedagógiai Program, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat). Tervezési és szervezési feladatok a tanítási-tanulási folyamatban, a tanulók személyiségének fejlesztésben. 3. A mozgások szerkezete. A mozgásos cselekvések tanítását segítő eljárások. Differenciálási lehetőségek a testnevelési óra különböző szakaszaiban. Hibák fajtái, megelőzésük és javításuk. 4. A Tanítás-tanulás hatékonyságát elősegítő szervezési feladatok és alkalmazásuk a mozgásos cselekvések oktatása során. A mozgástanulást és a gyakorlást segítő módszerek (rávezető eljárások) jellemzése. 5. Módszerek, formák alkalmazása a testnevelési óra különböző szakaszaiban. (alapszerkezet, óratípus, foglalkoztatási formák) 6. Előkészítő (gimnasztikai) gyakorlatok feladatai és összeállításuk szempontjai. Gyakorlatok vezetésének módszertana, gyakorlatvezetés módok. 7. A motoros képességek rendszere, fejlesztésük alapelvei és a fejlesztés lehetőségei az alapfokú nevelés első szakaszában. A motoros és a pszichikus képességek kölcsönhatásai. 8. A mozgásos játékok jellemzése, szerepük az alapfokú oktatás testnevelésében, a személyiség fejlesztésében, a sportági mozgásanyagok oktatásában. A játékok oktatásának módszertana.
Vizuális nevelés tantárgypedagógiából 1. A vizuális nevelés helye, szerepe az alsó tagozatos oktatás cél-és feladatrendszerében. Az esztétikai érzékenység fejlesztése a vizuális nevelés tevékenységformáiban. Az analizáló és szintetizáló tevékenység képi, formai kifejezés fejlődésében. 2. A kisiskolások vizuális tapasztalatainak integrálása az alsó tagozat ismeretrendszerébe, a rajzi ábrázoló tevékenység bővülése, a tér, a forma, a szín problémakörében. A gyermeki vizualitás sajátosságai (a kezdetektől az általános iskola 6. osztályig bezáróan) hogyan alakulnak. 3. A teljes személyiségformálás a vizuális nevelésben, különösen az esztétikai értékek felismerése, létrehozása tekintetében. A tanító szerepe az értékek felismertetésére, a tevékenység tervezésének, vezetésének folyamatában. 4. Melyek a vizuális nevelés elvi és gyakorlati kérdéseinek módszertani alapjai: A tanterv feldolgozása, a tanmenet tartalma, a tanítási óra felépítése. 5. A képzőművészeti kompozíciók és azok alkotórészei, elemei (szín, forma, ritmus). Számoljon be egy-két konkrét képzőművészeti alkotáson keresztül! 6. A néhány vizuális nevelést reprezentáló általános iskolai rajzórán keresztül mutassa be a rajz tanmenet sajátosságait. 7. A kommunikáció, mint az érintkezés kapcsolódási pont a vizuális nevelésben. Vizuális közlés, vizuális kommunikáció, s a vizuális közlés metódusai. A kompozíció fogalma.