ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK 2014/2015. tanév Tanító szak ÁLTALÁNOS KÉPZÉS

Átírás

1 ÁLTALÁNOS KÉPZÉS 1. Az anyanyelvi nevelés feladat- és tevékenységrendszere, mint a személyiségfejlesztés eszköze. Az integrált anyanyelvi nevelés jellemzői 2. Az olvasás fogalma, folyamata. Az olvasástanítás pszicholingvisztikai alapjai. Az olvasás tanításának előkészítése, a hang- és betűtanítás lépései a hangoztatóelemző-összetevő módszerekben 3. Az olvasástechnika és a szövegértő olvasás (a megértés egységei, fokozatai, a kérdezési módok) fejlesztése 4. A szövegfeldolgozás feladatai. A szépirodalmi művek (mese, vers) és az ismeretterjesztő szövegek feldolgozása. Önművelési szokások alakítása 5. Az írástanítás pszicholingvisztikai alapjai, speciális feladatai, algoritmusa. A tanítás szakaszai, írástanítási változatok 6. Az iskolába lépő gyerekek beszédének jellemzői. A beszédfejlesztés feladatkörei és eljárásai szó-, mondat- és szövegszinten 7. A kiejtéstanítás feladatai. A helyesejtési gyakorlatok jellemzői, típusai, tanulásirányítási kérdései 8. A fogalmazás gondolkodás-lélektani alapjai, a fogalmazástanítás célja, feladatai az 1 4. osztályban. Az írásbeli szövegalkotás előkészítése, műfaji követelményei az alsó tagozatban 9. A fogalmazásórák típusai. Az ismeretnyújtó és a gyakorlóóra felépítése /konkrét példák alapján/. Ellenőrzés és értékelés a fogalmazástanításban 10. A nyelvtantanítás céljai, feladatai, jellemzői, követelményrendszere és módszertani elvei. Az új nyelvtani ismeret tanítása, a fogalomalkotás útja 11. A nyelvtani ismeretek alkalmazása. A nyelvtani gyakorlás elvei, módszerei, követelményei és gyakorlattípusai 12. A helyesírás-tanítás módszertani elvei. A helyesírás-tanítás folyamata, a helyesírási készségfejlesztés gyakorlattípusai, új technikái. A helyesírási tevékenység ellenőrzése és értékelése 13. Az átlagostól eltérő gyerekek tanítása A diszlexia és a diszgráfia fogalma, okai, tünetei és a prevenció lehetőségei

2 14. A négy alapművelet fogalmának kialakítása 1. és 2. osztályban. A szóbeli műveletek tanítása alsó tagozatban. A készségek helyes fejlesztése. A színes rudak használata 15. Az írásbeli műveletek előkészítése, kialakítása. A műveleti készségek fejlesztése. Az eredmények becslése, ellenőrzése. Tipikus számolási hibák. A műveletek tanításának fokozatai 16. A halmazok, logika témakör feldolgozása alsó tagozaton. A logikai készlet. A témakör kapcsolata a matematika más területével. A halmazok szerepe a matematikai fogalmak kialakításánál 17. A geometria - mérések témakör feldolgozása: mérések, alakzatok tulajdonságainak vizsgálata, helymeghatározós játékok, konstruáló tevékenységek, transzformációk. Eszközök a geometria oktatásához 18. Függvények, sorozatok témakör feldolgozása. Szabályjátékok, sorozatok megadása, típusai. Számtani sorozatok összegzése. Kapcsolat a matematika más területeivel 19. Szöveges feladatok típusai, megoldástechnikája 20. Nyitott mondatok felhasználása a szövegesek megoldásához. A nyitott mondatok megoldómódszerei 21. Az Országismeret c. témakör tartalmának bemutatása és szerepe a személyiségfejlesztésben. A hazai tájak tanításának módszertani kérdései 22. Az élettelen természeti alapismeretek c. témakörben mutassa be a tárgyak, anyagok tulajdonságainak vizsgálati lehetőségeit! Ismertesse a mérés módszerének alkalmazását (mérhető tulajdonság, mérőeszköz, mértékegység megválasztása, mérés)! 23. A kölcsönhatások és az időbeliség tanítása a természetismeret keretében (választott témakör). A kísérlet, mint módszer tanítása és alkalmazása. A környezeti nevelés lehetőségei a témakör tanításán belül 24. Az élő természeti alapismeretek c. témakör szerepe a biológia alapozásában. A tanulmányi séták szerepe az ismeretszerzés folyamatában (tervezés szervezés - lebonyolítás). Az egészséges életmódra nevelés lehetőségei a témakör tanításán belül 25. Földtudományi alapismeretek a természetismeret tantárgyban, a földrajz alapozása. A térkép szerepe, felhasználásának lehetőségei a földrajzi tartalmú ismeretanyag feldolgozásában 26. Élmény-nyújtás az énekórákon. A zenehallgatás célja, feladatai és módszertana. A daltanítás formái és módszertana 27. Gyermekjátékok, énekelt mondókák. Zene és mozgás társításának lehetőségei az énekórán

3 28. Zenei képességek kialakítása: ritmusképzés, hallásfejlesztés Az éneklési készség fejlesztése 29. Dallami ismeretek tanítása, készségének fejlesztése, alkalmazása 30. Ritmikai ismeretek tanítása, készségének fejlesztése, alkalmazása 31. A testi képességek fajtái, fogalma, értelmezése, fejlesztésének lehetőségei az 1-4. osztályban 32. A mozgáskészség fogalma, értelmezése, a mozgástanulás szakaszai. Hibajavítás 33. A testnevelés-óra szerkezeti felépítése és típusai 34. A leggyakrabban használt foglalkoztatási formák a testnevelés-órán, az óra szerkezeti felépítésének tükrében 35. Az iskolai játékok szerepe és jelentősége a testnevelés-órákon 36. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület tartalma, feladata A műveltségi terület általános követelményei A NAT közös követelményeinek megjelenítési lehetőségei a tananyagban 37. A technika tantárgy sajátosságai A tanítási óra általános felépítése, az órarészek tartalma A problémamegoldás folyamatának bemutatása konkrét példán keresztül 38. A technika tantárgy ismeretkörei, témái A témák céljainak, követelményeinek és tananyagának összefüggései 39. Az alkalmazott módszerek, módszerkombinációk, tanítási-tanulási stratégiák kiválasztása, alkalmazásának bemutatása technika-órán egy-egy példán keresztül 40. Az Életvitel és gyakorlati ismeret műveltségi terület szerepe a személyiségfejlesztésben 41. a) A vizuális kultúra. Komplex vizuális nevelés. A tanítási folyamat középtávú tervezése b) Grafikai eszközök és technikák az alsó tagozatban 42. a) Projekt, feladatsor, tanmenet tervezése, készítése b) Környezet- és tárgyalakítási lehetőségek az alsó tagozatos vizuális nevelésben 43. a) Felkészülés a tanítási órára. Óratervezet, óravázlat készítése b) Az alsó tagozatban jelentkező plasztikai feladatok anyagai és technikái 44. a) Pedagógiai módszerek a vizuális nevelésben. Az értékelés kiemelt szerepe a tanítási órákon b) Színes és vegyes technikák alkalmazása az alsó tagozatos vizuális nevelésben

4 ÉNEK-ZENE MŰVELTSÉGI TERÜLET 1. Gyermekjátékdalok, énekelt mondókák Zene és mozgás társításának lehetőségei az énekórán 1. Párosítók, táncnóták, jeles napok dallamai Az éneklési készség fejlesztése, a gyermekhang képzése 2. Zenei tehetség, zenei képesség A ritmusképzés és hallásfejlesztés feladatai 3. A ritmus fő összetevőinek tudatosítása, tanításának folyamata Az ütem, mint rendező elv 4. Dallami relációk tudatosításának módszere, folyamata Pentaton és diaton dallamfordulatok szerepe a szolmizáció tanításában 5. Ritmikai készségfejlesztés területei, módszerei Dallam és ritmus együtthangzási formái 6. Dallami készségfejlesztés területei, módszerei A szolmizáció 7. A zenei jelrendszer ismerete, megszólaltatásának fokozatai, módszere Az olvasógyakorlat 8. A daltanítás formái, kiválasztásának zenei és módszertani szempontjai 9. A zenehallgatás céljai, feladatai Az élőzene szerepe, jelentősége az énekórán 10. A harmóniai hallás kialakításának folyamata A többszólamú éneklés lehetőségei, készségfejlesztésének fokozatai 11. A gregorián ének jellemzői. A gregorián zsoltár A klasszikus vokálpolifónia és a reneszánsz világi zene tanításának feladatai 12. Barokk hangszeres és vokális műfajok. Klasszikus formák Zeneelméleti alapfogalmak tanításának módszere, ismereteinek alkalmazása az európai műzene területén 13. Kodály Zoltán zenepedagógiai elvei, a zenei nevelés koncepciója A magyar iskolai énektanítás módszereinek jellemzése

5 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 1. Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai, elvei, művelődési anyaga (tartalma) az 1-6. osztályban 2. Az olvasás tanítása. Az előkészítés feladatai. A hang- és a betűtanítás, az összeolvasás. Az olvasástechnika fejlesztése (gyakorlási módok). Olvasóvá nevelés 3. A szövegfeldolgozás feladatai és modellje az 1-4. osztályban. Műelemzés az 5-6. osztályban. (A szépirodalmi vagy publicisztikai szövegek; az ismeretterjesztő vagy történelmi olvasmányok feldolgozása.) 4. Az írás tanítása. Az előkészítés feladatai. Betűalakítás és kapcsolás. Az íráskészség fejlesztése 5. A beszédtevékenység fejlesztése. (Az iskolába lépő gyermekek beszéde. A kiejtéstanítás. Az élőbeszéd fejlesztése. A nem nyelvi kommunikációs eszközök tanítása.) 6. Az írásbeli szövegalkotás tanítása. Az előkészítés, ismeretnyújtás. Műfaji követelmények a 3-6. osztályban. Ellenőrzés és értékelés a fogalmazástanításban 7. A nyelvi órák tervezése. Óratípusok, munkaformák az anyanyelvi órákon 8. Az új ismeretek tanítása. A motiválás. A fogalomalkotás útja. A táblai vázlatok kérdése 9. A nyelvtani ismeretek alkalmazása. A funkcionális nyelvszemlélet. Gyakorlattípusok. A házi feladatok problémája 10. A helyesírás-tanítás célja, feladatai és követelményei az 1-6. osztályban. A helyesírási tevékenység főbb jellemzői 11. A lírai művek tanítása. Versek (versértelmezések) az 1-6. osztályban. A társművészetek az irodalmi- esztétikai nevelés folyamatában 12. Az epikai művek elemzése. A tanórán kívüli irodalmi - esztétikai nevelés

6 EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 1. Az ember és társadalom műveltségterület sajátossága, részterületei (a NAT alapján) 2. Néprajzi ismeretek az ember és társadalom műveltségi területben. A néphagyományok tanítása az 1-6. osztályban 3. Az európai és a magyar kultúra művelődéstörténetének nagy korszakai, azok jellemzői, valamint e korokhoz kapcsolódó művelődési tananyag megjelenése 1-6 osztályban 4. A magyar történelem meghatározó korszakai, eseményei, személyiségei a műveltségi területben (Olvasókönyvi szövegek, 5-6. osztályos történelemkönyvek alapján) 5. A kultúra szerepe a magyarság történetében. A nemzeti jelképek és a nemzeti ünnepek lehetséges feldolgozási módjai, beépítése a műveltségterület tanításába 1-6. osztályig 6. A család, otthon, lakóhely, szülőföld, haza témaköreinek élményszerű feldolgozási lehetőségei az ember és társadalom műveltségi terület tantárgyaiban 1-6. osztályig 7. A globalizáció kihívásai. Egység és sokféleség. Kultúrák közötti kommunikáció, társadalmi szolidaritás, tolerancia. A multikulturális nevelés lehetőségei az ember és társadalom műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak tanítása során 8. Az állampolgári nevelés megalapozása, emberi jogok, a gyerekek jogai a nemzetközi egyezményekben és a hazai dokumentumokban. A demokratikus jogok gyakorlása az iskolában, a vitakultúra fejlesztésének lehetőségei a tanítási órákon 9. Az erkölcstan 1-6. évfolyamokon történő tanításának témakörei, lehetőségei (a NAT alapján) 10. Az ember és a természet kapcsolatának erkölcsi kérdései. A környezettudatos gondolkodás fejlesztése a műveltségi terület tantárgyaiban 11. Az ember és társadalom műveltségi terület tanításának iskolán kívüli lehetőségei (múzeum, könyvtár, osztálykirándulás, helytörténeti séták, vetélkedők, tanulmányi versenyek) 12. A térben és időben való tájékozódás fejlesztésének módszerei. Az IKT eszközök felhasználásának lehetőségei az ember és társadalom műveltségi terület témakörei tanítási-tanulási folyamatának tervezésében

7 EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 1. Az ember és társadalom műveltségterület sajátossága, részterületei (a NAT alapján) 2. Néprajzi ismeretek az ember és társadalom műveltségi területben. A néphagyományok tanítása az 1-6. osztályban 3. Az európai és a magyar kultúra művelődéstörténetének nagy korszakai, azok jellemzői, valamint e korokhoz kapcsolódó művelődési tananyag megjelenése 1-6 osztályban 4. A magyar történelem meghatározó korszakai, eseményei, személyiségei a műveltségi területben (Olvasókönyvi szövegek, 5-6. osztályos történelemkönyvek alapján) 5. A kultúra szerepe a magyarság történetében. A nemzeti jelképek és a nemzeti ünnepek lehetséges feldolgozási módjai, beépítése a műveltségterület tanításába 1-6. osztályig 6. A család, otthon, lakóhely, szülőföld, haza témaköreinek élményszerű feldolgozási lehetőségei az ember és társadalom műveltségi terület tantárgyaiban 1-6. osztályig 7. A globalizáció kihívásai. Egység és sokféleség. Kultúrák közötti kommunikáció, társadalmi szolidaritás, tolerancia. A multikulturális nevelés lehetőségei az ember és társadalom műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak tanítása során 8. Az állampolgári nevelés megalapozása, emberi jogok, a gyerekek jogai a nemzetközi egyezményekben és a hazai dokumentumokban. A demokratikus jogok gyakorlása az iskolában, a vitakultúra fejlesztésének lehetőségei a tanítási órákon 9. Az erkölcstan 1-6. évfolyamokon történő tanításának témakörei, lehetőségei (a NAT alapján) 10. Az ember és a természet kapcsolatának erkölcsi kérdései. A környezettudatos gondolkodás fejlesztése a műveltségi terület tantárgyaiban 11. Az ember és társadalom műveltségi terület tanításának iskolán kívüli lehetőségei (múzeum, könyvtár, osztálykirándulás, helytörténeti séták, vetélkedők, tanulmányi versenyek) 12. A térben és időben való tájékozódás fejlesztésének módszerei. Az IKT eszközök felhasználásának lehetőségei az ember és társadalom műveltségi terület témakörei tanítási-tanulási folyamatának tervezésében

8 VIZUÁLIS NEVELÉS MŰVELTSÉGI TERÜLET 1. a) A vizuális kultúra. Komplex vizuális nevelés. Projekt, feladatsor b) Az őskor művészete és Egyiptom művészete 2. a) Felkészülés a tanítási órára. Óratervezet, óravázlat b) Grafikai eszközök és technikák, az origami a rajzórákon 3. a) A vizuális megismerés pedagógiája b) Az ókori görögök, a római kor művészete 4. a) Ábrázolási konvenciók az általános iskolai gyakorlatban b) Környezet- és tárgyalakítási lehetőségek az 1-6. osztályos vizuális nevelésben, a makettkészítés anyagai és technikái 5. a) A vizuális kommunikáció és a reklám a pedagógiai gyakorlatban b) A romantika és a gótika művészete 6. a) Tárgy- és környezetkultúra az 1-6. osztályokban b) Textilkészítés, alakítás, festés a rajzórákon 7. a) A személyes közlések képalakítási körének pedagógiai megközelítése. Kifejező ábrázolás, látványátírás, illusztráció b) Bábtervezés, bábkészítés az 1-6. osztályokban 8. a) Vizuális szemléltető eszközök tervezése, készítése b) A gipsz mint anyag, a homok,az agyag, a gyurma felhasználási lehetőségei a plasztikai kifejezésben 9. a) A szemiotika értelmezése, területei, a vizuális üzenet tartalma b) A reneszánsz nagy korszakai és alkotói 10. a) A kommunikáció mesterséges csatornái. Információ, tömegkommunikáció. Kép és szöveg kapcsolata b) Vegyes technikák alkalmazása az alsó tagozatban 11. a) Mozgókép, fotó, film, videó, számítógép az 1-6. osztály vizuális nevelésében b) A barokk, a klasszicizmus és romantika művészete 12. a) A népművészet és az iparművészet helye és szerepe az 1-6. osztályok vizuális nevelésében b) Az akvarellfestés eszközei, technikái, a papír mint alapanyag az általános iskolai gyakorlatban

9 13. a) Az érzékelés biológiai és pszichológiai alapjai b) Az impresszionizmus, a XIX. század vége, a XX. század eleje a képzőművészetben 14. a) A látás biológiája. A színlátás és problémái. Színelméletek és színrendszerek b) Sokszorosító technikák, kollázs, montázs az általános iskolai vizuális nevelésben