!HU00000609T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 09 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 741133 (22) A bejelent napja: 04. 07. 19. (96) Az európai bejelent bejelenti száma: EP 040741133 (97) Az európai bejelent közzétételi adatai: EP 1640 A1 0. 02.. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdeti adatai: EP 1640 B1 09. 0. 27. (1) Int. Cl.: A01N 43/63 (06.01) A01N 43/88 (06.01) A01P 3/00 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 0011379 PCT/EP 04/008040 (30) Elsõbbségi adatok: 33183 03. 07. 30. DE (72) Feltalálók: DAHMEN, Peter, 41470 Neuss (DE); MAULER-MACHNIK, Astrid, 42799 Leichlingen (DE); SUTY-HEINZE, Anne, 40764 Langenfeld (DE); KERZ-MÖHLENDICK, Friedrich, 1377 Leverkusen (DE) (73) Jogosult: Bayer CropScience AG, 40789 Monheim (DE) (74) Képviselõ: Schläfer László, DANUBIA Szabadalmi Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Hármas fungicid hatóanyag-kombinációk (7) Kivonat A találmány tárgya hatóanyag-kombináció, amely fluoxasztrobint protiokonazolt tebukonazolt tartalmaz szinergetikus hatást eredményezõ mennyiségben. A találmány kiterjed a fenti hatóanyag-kombinációk alkalmazására fitopatogén gombák elleni védekezre, valamint az ilyen hatóanyag-kombinációkat tartalmazó fungicid kzítményekre ezek elõállítására. HU 006 09 T2 A leírás terjedelme 6 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1 HU 006 09 T2 2 A találmány tárgya egy új hatóanyag-kombináció, amely egyrzt ismert 3¹{1¹[2¹(4¹(2¹klór-fenoxi)--fluor- pirimid-6-il-oxi)-fenil]-1-(metoximino)-metil}-,6-dihidro- 1,4,2-dioxazinból (fluoxasztrobin) másrzt további ismert hatóanyagokból áll, nagyon jól alkalmazható fitopatogén gombák elleni védekezre. Ismert, hogy a 3¹{1¹[2¹(4¹(2¹klór-fenoxi)--fluor-piri- mid-6-il-oxi)-fenil]-1-(metoximino)-metil}-,6-dihidro- 1,4,2-dioxazin (fluoxasztrobin) fungicid tulajdonságokkal rendelkezik (lásd EP A 0 882 043). Az anyag hatékonysága jó, azonban alacsony felhasználási mennyiségek esetén nem mindig kielégítõ. Ismert továbbá, hogy számos azolszármazék felhasználható gombák irtására [lásd Pesticide Manual, 11. kiadás (1997), 1144. oldal; WO 96/16048]. Az ilyen anyagok hatékonysága is kívánnivalót hagy maga után alacsony felhasználási mennyiségek esetén. Azt találtuk, hogy az új hatóanyag-kombináció, amely (I) képletû 3¹{1¹[2¹(4¹(2¹klór-fenoxi)--fluor-pirimid- 6-il-oxi)-fenil]-1-(metoximino)-metil}-,6-dihidro-1,4,2- dioxazint (referencia: DE A 196 02 09) (I) (fluoxasztrobin) (1) (II) képletû vegyületet (referencia: WO 96/16048) (II) (protiokonazol) (2) (III) képletû vegyületet (referencia: EP A 0 040 34) (III) (tebukonazol) tartalmaz, nagyon jó fungicid tulajdonságokkal rendelkezik. 1 2 30 3 40 4 0 60 Meglepõ módon a három hatóanyagból álló találmány szerinti hatóanyag-kombinációk fungicid hatása lényegesen nagyobb, mint az egyes hatóanyagok hatásának, illetve az egyenként két hatóanyagból álló ismert keverékek hatásának összege. Ezért egy elõre nem látható, valódi szinergetikus hatásról nem hatáskiegzítrõl van szó. Az (I) képletû hatóanyag ismert (lásd például EP A 0 882 043). A találmány szerinti hatóanyagkombinációkban az (I) képletû hatóanyag mellett alkalmazott (II) (III) képletû hatóanyagok szintén ismertek (lásd referenciák). Ismertek továbbá a következõ hatóanyag-kombinációk: (I) (II) képletû vegyületeket tartalmazó hatóanyag-kombinációk: WO 98/47367. (II) (III) képletû vegyületeket tartalmazó hatóanyag-kombinációk: WO 98/47367. A WO 00/30440 számú irat egy kettõs fungicid kombinációt ismertet, amely a megadott általános képletû pirimidin-sztrobilurin-származékokat tartalmazza, amelyek lefedik az (I) képletû fluoxasztrobint, (II) képletû protiokonazol vagy (III) képletû tebukonazol mellett. Az US 6191128 kettõs szinergetikus fungicid kombinációt ismertet, amely (I) képletû fluoxasztrobint (III) képletû tebukonazolt tartalmaz. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkban a hatóanyagot meghatározott tömegarányokban alkalmazva különösen jelentõs a szinergetikus hatás. A hatóanyagok tömegaránya azonban a hatóanyag-kombinációkban viszonylag széles határok között változtatható. Általában 1 tömegrz (I) képletû hatóanyagra 0,1 tömegrz, elõnyösen 0,2 tömegrz (II) képletû hatóanyagot, 0,0 tömegrz, elõnyösen 0,1 tömegrz (III) képletû hatóanyagot alkalmazunk. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk nagyon jó fungicid tulajdonságokkal rendelkeznek, felhasználhatók fitopatogén gombák, így például Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes hasonlók irtására. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk különösen jól alkalmazhatók gabonabetegségek, így például Erysiphe, Cochliobolus, Pyrenophora, Rhynchosporium, Septoria, Fusarium, Pseudocercosporella Leptosphaeria, Puccinia, Ustilago, Tilletia Urocystis ellen, nem gabonakultúrákban, így szõlõ¹, gyümölcs¹, földimogyoró¹, zöldségkultúrákban jelentkezõ gombafertõzek, így például Phythophthora, Plasmopara, Pythium, valamint valódi lisztharmatgombák, így például Sphaerotheca vagy Uncinula levélfoltosság kórokozók, így például Venturia, Alternaria Septoria, továbbá Rhizoctonia, Botrytis, Sclerotinia Sclerotium ellen. A hatóanyagokat a növények jól tûrik, azért a vegyületek a növénybetegségek kezelére szükséges koncentrációkban felhasználhatók a föld feletti növényrzek, a vetõmag a talaj kezelére. A találmány 2
1 HU 006 09 T2 2 1 2 30 3 40 4 0 60 szerinti hatóanyag-kombinációk felhasználhatók a levelek kezelére, vagy csávázószerként. A találmány szerinti hatóanyagok ezenkívül felhasználhatók a termhozam növelére. A vegyületek toxicitása közepes, a növények által jól elviselhetõ. A találmány értelmében kezelhetõ bármely növény növényi rz. Növény alatt értendõ minden növény növényi populáció, így a kívánt nem kívánt vadon termõ növények vagy kultúrnövények (beleértve a termzetes környezetben elõforduló kultúrnövényeket). A kultúrnövény lehet a szokásos nemesíti optimalizálási módszerekkel vagy biotechnológiai géntechnológiai módszerekkel vagy ilyen módszerek kombinációjával elõállítható növény, beleértve a transzgén növényeket a fajtaoltalommal védhetõ vagy nem védhetõ növényfajtákat. A növényi rz lehet a növény bármely föld feletti vagy föld alatti rze szerve, így hajtás, levél, virág gyökér, például lemezes levél vagy tûlevél, ág, szár, virág, gyümölcs mag, valamint gyökér, gumó rizóma. A növényi rzhez tartozik továbbá a term, valamint a vegetatív generatív szaporítóanyag, például a dugvány, gumó, rizóma, bujtóág mag. A növények növényrzek találmány szerinti hatóanyaggal történõ kezele megvalósítható közvetlenül vagy a környezetbe, élettérbe vagy tárolási térbe történõ kijuttatáson keresztül, amit a szokásos kezeli módszerekkel végzünk, amire példaként említhetõ a merít, permetez, ködösít, szórás, felken, szaporítóanyag, elsõsorban mag esetében az egyvagy többrétegû bevonás. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkat a szokásos kzítményekké alakíthatjuk. Példaként említhetõk az oldatok, emulziók, szuszpenziók, porkzítmények, habkzítmények, paszták, granulátumok, aeroszolok, polimer anyagban lévõ finom kapszulák, vetõmagot tartalmazó védõmasszák, valamint ULV-kzítmények. Ezeket a kzítményeket ismert módon állítjuk elõ, például oly módon, hogy a hatóanyagokat, illetve a hatóanyag-kombinációkat a töltõanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévõ cseppfolyós gázokkal /vagy szilárd hordozókkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket /vagy diszpergálószereket /vagy habképzõ szereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként alkalmazhatók például aromás vegyületek, például xilol, toluol vagy alkil-naftalinok, klórozott aromások vagy klórozott alifás szénhidrogének, például klór-benzolok, klór-etilének vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy paraffinok, például kõolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei zterei, ketonok, így aceton, metil-etilketon, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erõsen poláros oldószerek, így dimetil-formamid, dimetilszulfoxid, víz. Cseppfolyós gáznemû vivõ- hordozóanyagokon olyan folyadékok értendõk, amelyek normális hõmérsékleten nyomáson gáz-halmazállapotúak, így aeroszol hajtógázok, például bután, propán, nitrogén vagy szén-dioxid. Szilárd hordozóanyagként említhetõk a termzetes kõlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld szintetikus kõlisztek, például nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid szilikátok. Granulátum esetén szilárd hordozóanyagként tört frakcionált termzetes kõzetek, például kalcit, márvány, horzsakõ, szepiolit, dolomit alkalmazható, valamint elõállíthatunk szintetikus szemcséket szervetlen vagy szerves lisztekbõl szemcséket elõállíthatunk szerves anyagból, például fûrzporból, kókuszhéjból, kukoricacsutkából dohányszárból. Emulgeálószerként /vagy habképzõ anyagként nemionos anionos emulgeátorokat, például poli(oxi-etilén)-zsírsavztert, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étert, például alkilaril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint tojásfehérje hidrolizátumot; diszpergálószerként például lignin-szulfit-szennylúgot metil-cellulózt alkalmazhatunk. A kzítményekben elõfordulhatnak kötõanyagok is, például karboxi-metil-cellulóz, termzetes szintetikus por alakú, szemcs vagy látex formájú polimerek, például gumiarábikum, poli(vinil-alkohol), poli(vinilacetát) termzetes foszfolipidek, például kefalinok, lecitinek szintetikus foszfolipidek, valamint ásványi vegetábilis olajok. Alkalmazhatók továbbá festékek, például szervetlen pigmentek, például vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék szerves festékek, mint például alizarin¹, azo¹, fémftalo-cianin-színezékek nyomelemek, mint például vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén cinksók is felhasználhatók. A kzítmények általában 0,1 9 tömeg%, elõnyösen 0, 90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokat kiszerelhetjük önmagukban vagy más ismert hatóanyagokkal keverve, például ismert fungicidekkel, baktericidekkel, akaricidekkel, nematocidokkal vagy inszekticidekkel keverhetjük össze, a hatásspektrum kiszélesíte vagy rezisztencia kialakulásának megakadályozása érdekében. A találmány szerinti hatóanyagok kiszerelhetõk továbbá más ismert hatóanyagokkal is, így herbicidekkel vagy trágyázószerekkel növekedt szabályozó anyagokkal. A hatóanyagokat önmagukban vagy formulázott alakban vagy abból hígított felhasználási formákban alkalmazzuk, ahol az utóbbira példaként említhetõk a felhasználásra kz oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, permetporok, oldható porok granulátumok. Az alkalmazás a szokásos módon történik, példaként említhetõ a locsolás, fecskendez, permetez, szétken, szórás, száraz csávázás, nedves csávázás, habos csávázás inkrusztálás. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk alkalmazása során a felhasználási mennyiség a kezel módjától függõen széles határok között változtatható. Növényi rzek kezele esetén a hatóanyag-kombináció felhasználási mennyisége általában 0,1 000 g/ha, elõ- 3
1 HU 006 09 T2 2 nyösen 00 g/ha. Vetõmag kezele esetén a hatóanyag-kombináció felhasználási mennyisége általában 0,001 0 g/kg, elõnyösen 0,01 g/kg vetõmag. A talaj kezele esetén a hatóanyag-kombináció felhasználási mennyisége általában 0,1 000 g/ha, elõnyösen 1 000 g/ha. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk jó fungicid hatását a következõ példák igazolják. Míg az egyes hatóanyagok a fungicid hatásban hiányosságokat mutatnak, addig a három hatóanyagból álló kombinációk olyan hatással rendelkeznek, ami túlmegy az egyszerû hatásösszegzen. Egy szinergetikus hatás fungicidek esetében mindig akkor fordul elõ, ha a hatóanyag-kombináció fungicid hatása nagyobb, mint az egyes alkalmazott hatóanyagok hatásának összege. Két vagy három hatóanyag adott kombinációjánál várható hatás S. R. Colby [Calculating Synergistic and Antagonistic Responses of Herbicide Combinations, Weeds 1, 22 (1967)] szerint az alábbiak értelmében számolható: ha X az A hatóanyag m g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, Y a B hatóanyag n g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, Z a C hatóanyag r g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, E 1 az A B hatóanyagok m n g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, E 2 az A B C hatóanyagok m n r g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, akkor E X Y XY 1 0 3 hatóanyagból álló kombináció esetén E X Y Z X Y X Z Y Z X Y Z 2 0 i000 Ennél a hatásfokot százalékban határozzuk meg. A 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 0% hatásfok esetén fertõz nem figyelhetõ meg. Ha a valóságos fungicid hatás nagyobb, mint a számolt, akkor a kombináció hatásában az additívnál nagyobb, vagyis szinergetikus hatásról van szó. Ebben az esetben a valóságban megfigyelt hatásfoknak nagyobbnak kell lenni, mint az E 1, illetve E 2 várt hatásfokra a megadott képlettel számolt érték. A találmányt a következõ példa mutatja be. A találmány azonban nem korlátozódik a példára. 1 2 30 3 40 4 0 60 Példa Erysiphe-teszt (búza), kuratív Oldószer: 0 tömegrz N,N-dimetil-acetamid Emulgeátor: 1 tömegrz alkil-aril-poliglikol-éter A célnak megfelelõ hatóanyag-kzítmény elõállításához 1 tömegrz hatóanyagot vagy hatóanyag-kombinációt elkeverünk a megadott mennyiségû oldószerrel emulgeátorral, a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A kuratív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket betelepítjük az Erysiphe graminis f. sp. tritici gomba spóráival. Az inokuláció után 48 órával a növényeket a megadott mennyiségben megpermetezzük a hatóanyag-kzítménnyel. A növényeket mintegy C hõmérsékletû mintegy 80% relatív páratartalmú üvegházba tesszük a lisztharmatfoltok kifejlõdéhez. Az inokuláció után 8 nap elteltével végezzük el az értékelt. Itt a 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 0% hatásfok esetén fertõz nem figyelhetõ meg. Hatóanyag Táblázat Erysiphe-teszt (búza)/kuratív Hatóanyag felhasználási mennyisége (g/ha) talált* Hatásfok % számított** (I) fluoxasztrobin 0 11 (II) protiokonazol 0 0 (III) tebukonazol 0 22 (I)+(II) 1:1 0+0 44 11 (I)+(III) 1:1 0+0 67 31 (II)+(III) 1:1 0+0 89 22 (I)+(II)+(III) 1:1:1 0+0+0 +0 31 * talált=talált hatás ** számított=a Colby-képlet szerint számított hatás SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Hatóanyag-kombináció, amely egy (I) képletû vegyületet (I) (fluoxasztrobin) (1) (II) képletû vegyületet (II) (protiokonazol) 4
1 HU 006 09 T2 2 (2) (III) képletû vegyületet (III) (tebukonazol) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az (I), (II) (III) képletû vegyületek szinergetikus hatást eredményezõ mennyiségi arányban vannak jelen. 2. Az 1. igénypont szerinti hatóanyag-kombináció, azzal jellemezve, hogy az (I) képletû hatóanyag tömegaránya a (II) képletû hatóanyaghoz 1:0,1 1: a (III) képletû hatóanyaghoz 1:0,0 1:. 3. Az 1. igénypont szerinti hatóanyag-kombináció, azzal jellemezve, hogy az (I) képletû hatóanyag tömegaránya 1 a (II) képletû hatóanyaghoz 1:0,2 1: a (III) képletû hatóanyaghoz 1:0,1 1:. 4. Eljárás fitopatogén gombák elleni védekezre, azzal jellemezve, hogy az 1., 2. 3. igénypontok bármelyike szerinti hatóanyag-kombinációt juttatunk ki a gombákra /vagy ezek életterébe vagy az ezektõl mentesen tartandó növényekre, növényi rzekre, magokra, talajra, felületre, anyagokra vagy térbe.. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti (I) vegyületet, az 1. igénypont szerinti (II) vegyületet az 1. igénypont szerinti (III) vegyületet egyidejûleg együttesen vagy elkülönítve vagy egymás után hordjuk ki. 6. Növényi szaporítóanyag, amely a 4. vagy. igénypont szerinti eljárással van kezelve. 7. Fungicid kzítmény, amely 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti hatóanyag-kombinációt tartalmaz. 8. Az 1., 2., 3. 7. igénypont szerinti hatóanyagkombináció, illetve kzítmény alkalmazása fitopatogén gombák elleni védekezre. 9. Eljárás fungicid kzítmények elõállítására, azzal jellemezve, hogy az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti hatóanyag-kombinációt töltõanyagokkal /vagy felületaktív anyagokkal keverjük.
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest