(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelent napja: (96) Az európai bejelent bejelenti száma: EP (97) Az európai bejelent közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdeti adatai: EP B (1) Int. Cl.: A01N 43/63 (06.01) A01N 43/ (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/EP 04/ () Elsõbbségi adatok: DE (72) Feltalálók: MAULER-MACHNIK, Astrid, Leichlingen (DE); KERZ-MÖHLENDICK, Friedrich, 1377 Leverkusen (DE); DUTZMANN, Stefan, 764 Langenfeld (DE); DAHMEN, Peter, Neuss (DE) (73) Jogosult: Bayer CropScience Aktiengesellschaft, 789 Monheim (DE) (74) Képviselõ: Schläfer László, DANUBIA Szabadalmi Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Spiroxamint, protiokonazolt tebukonazolt tartalmazó fungicid hatóanyag-kombinációk (7) Kivonat A találmány tárgya hatóanyag-kombináció, amely egy (I) képletû vegyületet (1) (II) képletû vegyületet (I) (spiroxamin) (II) (protiokonazol) HU T2 A leírás terjedelme 6 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 (2) (III) képletû vegyületet A találmány kiterjed a fenti hatóanyag-kombinációk alkalmazására fitopatogén gombák elleni védekezre, valamint az ilyen hatóanyag-kombinációkat tartalmazó fungicid kzítményekre ezek elõállítására. tartalmaz. (III) (tebukonazol) A találmány tárgya egy új hatóanyag-kombináció, amely az ismert 8¹terc-butil-1,4-dioxa-spiro[4.]dekan- 2-il-metil-(etil)-(propil)-aminból (spiroxamin) további ismert hatóanyagokból áll, nagyon jól alkalmazható fitopatogén gombák elleni védekezre. Ismert, hogy a 8¹terc-butil-1,4-dioxa-spiro[4.]dekan- 2-il-metil-(etil)-(propil)-amin (spiroxamin) fungicid tulajdonságokkal rendelkezik (lásd EP A ). Az anyag hatékonysága jó, azonban alacsony felhasználási mennyiségek esetén nem minden esetben kielégítõ. Ismert továbbá, hogy számos azolszármazék felhasználható gombák irtására [lásd Pesticide Manual, 11. kiadás (1997), oldal; WO 96/148]. Az ilyen anyagok hatékonysága is alacsony felhasználási mennyiségek esetén is nem mindig kielégítõ. Ismert egy hármas hatóanyag-kombináció, amely spiroxamint, tebukonazolt egy további konazolfungicidet tartalmaz (WO 96/4133, WO 96/380). Azt találtuk, hogy az olyan hatóanyag-kombináció, amely (I) képletû 8¹terc-butil-1,4-dioxa-spiro[4.]dekan- 2-il-metil-(etil)-(propil)-amint (spiroxamint) (referencia: EP A ) (I) (spiroxamin) (1) (II) képletû vegyületet (referencia: WO 96/148) (II) (protiokonazol) (2) (III) képletû vegyületet (referencia: EP A ) (III) (tebukonazol) tartalmaz, nagyon jó fungicid tulajdonságokkal rendelkezik. Meglepõ módon a három hatóanyagból álló találmány szerinti hatóanyag-kombinációk fungicid hatása lényegesen nagyobb, mint az egyes hatóanyagok hatásának, illetve az egyenként két hatóanyagból álló ismert keverékek hatásának összege. Ezért egy elõre nem látható, valódi szinergetikus hatásról nem hatáskiegzítrõl van szó. Az (I) képletû vegyület ismert (lásd például EP A ). A találmány szerinti hatóanyagkombinációban az (I) képletû hatóanyag mellett alkalmazott (II) (III) képletû hatóanyagok szintén ismertek (lásd referenciák). Ismertek továbbá a következõ hatóanyag-kombinációk: Hatóanyag-kombinációk, amelyek (II) (III) képletû vegyületeket vagy (I) (II) képletû vegyületeket tartalmaznak: WO 98/ Hatóanyag-kombinációk, amelyek (I) (III) képletû vegyületeket tartalmaznak: EP Ha a hatóanyagokat a találmány szerinti hatóanyag-kombinációkban meghatározott tömegarányok mellett alkalmazzuk, akkor a szinergetikus hatás különösen jelentõs. A hatóanyag-kombinációban azonban a hatóanyagok tömegaránya viszonylag széles határok között változtatható. Általában 1 tömegrz (I) képletû hatóanyaghoz 0,1 tömegrz, elõnyösen 0,2 tömegrz (II) képletû hatóanyagot 0,0 tömegrz, elõnyösen 0,1 tömegrz (III) képletû hatóanyagot alkalmazunk. 2

3 A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk egyidejû, együttes vagy elkülönített alkalmazással nagyon jó fungicid tulajdonságokkal rendelkeznek, felhasználhatók fitopatogén gombák, így például Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes Deuteromycetes irtására. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk különösen jól alkalmazhatók gabonabetegségek, így például Erysiphe, Cochliobolus, Pyrenophora, Rhynchosporium, Septoria, Fusarium, Pseudocercosporella Leptosphaeria, Puccinia, Ustilago, Tilletia Urocystis ellen, nem gabonakultúrákban, így szõlõ¹, gyümölcs¹, földimogyoró¹, zöldségkultúrákban jelentkezõ gombafertõzek, így például Phythophthora, Plasmopara, Pythium, valamint valódi lisztharmatgombák, így például Sphaerotheca vagy Uncinula levélfoltosságkórokozók, így például Venturia, Alternaria Septoria, továbbá Rhizoctonia, Botrytis, Sclerotinia Sclerotium ellen. A hatóanyagokat a növények jól tûrik, azért a vegyületek a növénybetegségek kezelére szükséges koncentrációkban felhasználhatók a föld feletti növényrzek, a vetõmag a talaj kezelére. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk felhasználhatók a levelek kezelére, vagy csávázószerként. A találmány szerinti hatóanyagok ezenkívül felhasználhatók a termhozam növelére. A vegyületek toxicitása csekély, a növények által jól elviselhetõ. A találmány értelmében kezelhetõ bármely növény növényi rz. Növény alatt értendõ minden növény növényi populáció, így a kívánt nem kívánt vadon termõ növények vagy kultúrnövények (beleértve a termzetes környezetben elõforduló kultúrnövényeket). A kultúrnövény lehet a szokásos nemesíti optimalizálási módszerekkel vagy biotechnológiai géntechnológiai módszerekkel vagy ilyen módszerek kombinációjával elõállítható növény, beleértve a transzgén növényeket a fajtaoltalommal védhetõ vagy nem védhetõ növényfajtákat. A növényi rz lehet a növény bármely föld feletti vagy föld alatti rze szerve, így hajtás, levél, virág gyökér, például lemezes levél vagy tûlevél, ág, szár, virág, gyümölcs mag, valamint gyökér, gumó rizóma. A növényi rzhez tartozik továbbá a term, valamint a vegetatív generatív szaporítóanyag, például a dugvány, gumó, rizóma, bujtóág mag. A növények növényrzek találmány szerinti hatóanyaggal történõ kezele megvalósítható közvetlenül vagy a környezetbe, élettérbe vagy tárolási térbe történõ kijuttatáson keresztül, amit a szokásos kezeli módszerekkel végzünk, amire példaként említhetõ a merít, permetez, ködösít, szórás, felken, szaporítóanyag, elsõsorban mag esetében az egyvagy többrétegû bevonás. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkat a szokásos kzítményekké alakíthatjuk. Példaként említhetõk az oldatok, emulziók, szuszpenziók, porkzítmények, habkzítmények, paszták, granulátumok, aeroszolok, polimer anyagban lévõ finom kapszulák, vetõmagot tartalmazó védõmasszák, valamint ULV-kzítmények. Ezeket a kzítményeket ismert módon állítjuk elõ, például oly módon, hogy a hatóanyagokat, illetve a hatóanyag-kombinációkat a töltõanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévõ cseppfolyós gázokkal /vagy szilárd hordozókkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket /vagy diszpergálószereket /vagy habképzõ szereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként alkalmazhatók például aromás vegyületek, például xilol, toluol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromások vagy klórozott alifás szénhidrogének, például klór-benzolok, klór-etilének vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy paraffinok, például kõolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei zterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erõsen poláros oldószerek, így dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, víz. Cseppfolyós gáznemû vivõ- hordozóanyagokon olyan folyadékok értendõk, amelyek normális hõmérsékleten nyomáson gáz-halmazállapotúak, így aeroszol hajtógázok, például bután, propán, nitrogén vagy szén-dioxid. Szilárd hordozóanyagként említhetõk a termzetes kõlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld szintetikus kõlisztek, például nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid szilikátok. Granulátum esetén szilárd hordozóanyagként tört frakcionált termzetes kõzetek, például kalcit, márvány, horzsakõ, szepiolit, dolomit alkalmazható, valamint elõállíthatunk szintetikus szemcséket szervetlen vagy szerves lisztekbõl szemcséket elõállíthatunk szerves anyagból, például fûrzporból, kókuszhéjból, kukoricacsutkából dohányszárból. Emulgeálószerként /vagy habképzõ anyagként nemionos anionos emulgeátorokat, például poli(oxi-etilén)-zsírsav-ztert, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étert, például alkil-arilpoliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, arilszulfonátokat, valamint tojásfehérje-hidrolizátumot; diszpergálószerként például ligninszulfitszennylúgot metil-cellulózt alkalmazhatunk. A kzítményekben elõfordulhatnak kötõanyagok is, például karboxi-metil-cellulóz, termzetes szintetikus por alakú, szemcs vagy latex formájú polimerek, például gumiarábikum, poli(vinil-alkohol), poli(vinilacetát) termzetes foszfolipidek, például kefalinok, lecitinek szintetikus foszfolipidek, valamint ásványi vegetábilis olajok. Alkalmazhatók továbbá festékek, például szervetlen pigmentek, például vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék szerves festékek, mint például alizarin¹, azo¹, fém-ftalocianin-színezékek nyomelemek, mint például vas¹, mangán¹, bór¹, réz¹, kobalt¹, molibdén- cinksók is felhasználhatók. A kzítmények általában 0,1 9 tömeg%, elõnyösen 0, 90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkat kiszerelhetjük önmagukban vagy más ismert hatóanya- 3

4 gokkal keverve, például ismert fungicidekkel, baktericidekkel, akaricidekkel, nematocidokkal vagy inszekticidekkel keverhetjük össze elsõsorban vetõmag kezele esetén, a hatásspektrum kiszélesíte vagy rezisztencia kialakulásának megakadályozása érdekében. A találmány szerinti hatóanyagok kiszerelhetõk továbbá más ismert hatóanyagokkal is, így herbicidekkel vagy trágyázószerekkel növekedt szabályozó anyagokkal. Az (I), (II) (III) vegyületek kihordhatók egyidejûleg, pedig együttesen vagy elkülönítve, vagy egymás után, ahol elkülönített adagolás esetén a sorrend általában nem befolyásolja a kezel sikerét. A hatóanyag-kombinációkat önmagukban vagy formulázott alakban vagy abból hígított felhasználási formákban alkalmazzuk, ahol az utóbbira példaként említhetõk a felhasználásra kz oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, permetporok, oldható porok granulátumok. Az alkalmazás a szokásos módon történik, példaként említhetõ a locsolás, fecskendez, permetez, szétken, szórás, száraz csávázás, nedves csávázás, habos csávázás inkrusztálás. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk alkalmazása során a felhasználási mennyiség a kezel módjától függõen széles határok között változtatható. Növényi rzek kezele esetén a hatóanyag-kombináció felhasználási mennyisége általában 0,1 000 g/ha, elõnyösen 00 g/ha. Vetõmag kezele esetén a hatóanyag-kombináció felhasználási mennyisége általában 0,001 0 g/kg, elõnyösen 0,01 g/kg vetõmag. A talaj kezele esetén a hatóanyag-kombináció felhasználási mennyisége általában 0,1 000 g/ha, elõnyösen g/ha. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk jó fungicid hatását a következõ példák igazolják. Míg az egyes hatóanyagok a fungicid hatásban hiányosságokat mutatnak, addig a három hatóanyagból álló kombinációk olyan hatással rendelkeznek, ami túlmegy az egyszerû hatásösszegzen. Egy szinergetikus hatás fungicidek esetében mindig akkor fordul elõ, ha a hatóanyag-kombináció fungicid hatása nagyobb, mint az egyes alkalmazott hatóanyagok hatásának összege. Két vagy három hatóanyag adott kombinációjánál várható hatás S. R. Colby [Calculating Synergistic and Antagonistic Responses of Herbicide Combinations, Weeds 1, 22 (1967)] szerint az alábbiak értelmében számolható: ha X az A hatóanyag m g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, Y a B hatóanyag n g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, Z a C hatóanyag r g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, E 1 az A B hatóanyagok m n g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, E 2 az A B C hatóanyagok m n r g/ha felhasználási mennyiségben történõ alkalmazásánál elérhetõ hatásfok, akkor E 1 =X+Y X Y 0 3 hatóanyagból álló kombináció esetén E 2 =X+Y+Z X Y X Z Y Z X Y Z Ennél a hatásfokot százalékban határozzuk meg. A 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 0% hatásfok esetén fertõz nem figyelhetõ meg. Ha a valóságos fungicid hatás nagyobb, mint a számolt, akkor a kombináció hatásában az additívnál nagyobb, vagyis szinergetikus hatásról van szó. Ebben az esetben a valóságban megfigyelt hatásfoknak nagyobbnak kell lenni, mint az E 1, illetve E 2 várt hatásfokra a megadott képlettel számolt érték. A találmányt a következõ példa mutatja be. A találmány azonban nem korlátozódik a példára. Példák 1. példa Erysiphe-teszt (búza), protektív A célnak megfelelõ hatóanyag-kzítmény elõállításához a hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció kereskedelemben forgalmazott kzítményét vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A protektív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket a megadott mennyiségben megpermetezzük a hatóanyag-kzítménnyel. A permet megszáradása után a növényeket betelepítjük az Erysiphe graminis f. sp. tritici gomba spóráival. A növényeket mintegy C hõmérsékletû mintegy 80% relatív páratartalmú üvegházba tesszük a lisztharmatfoltok kifejlõdéhez. Az inokuláció után 6 nap elteltével végezzük el az értékelt. Itt a 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 0% hatásfok esetén fertõz nem figyelhetõ meg. A találmány szerinti hatóanyag-kombináció nagyon jó fungicid hatást mutat. Hatóanyag 1. táblázat Erysiphe-teszt (búza)/protektív hatóanyag felhasználási mennyisége (g/ha) hatásfok % Ismert: (I) spiroxamin (II) protiokonazol (III) tebukonazol Találmány szerinti: (I)+(II)+(III) 1:0,64:0,

5 2. példa Leptosphaeria nodorum-teszt (búza), kuratív A célnak megfelelõ hatóanyag-kzítmény elõállításához a hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció kereskedelemben forgalmazott vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A kuratív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket bepermetezzük a Leptosphaeria nodorum konidiumainak szuszpenziójával. A növényeket 48 órán keresztül C hõmérsékleten 0% relatív páratartalmon tartjuk egy inkubációs kamrában, majd a megadott mennyiségben megpermetezzük a hatóanyag-kzítménnyel. A növényeket mintegy 1 C hõmérsékletû mintegy 80% relatív páratartalmú üvegházba tesszük. Az inokuláció után 12 nap elteltével végezzük el az értékelt. Itt a 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 0% hatásfok esetén fertõz nem figyelhetõ meg. A találmány szerinti hatóanyag-kombináció nagyon jó fungicid hatást mutat. 2. táblázat Leptosphaeria nodorum-teszt (búza)/kuratív táblázat Fusarium nivale (var. majus)-teszt (búza), kuratív Hatóanyag hatóanyag felhasználási mennyisége (g/ha) hatásfok % talált* számított** Ismert: (I) spiroxamin 1 17 (II) protiokonazol 17 (III) tebukonazol 33 Találmány szerinti: (I)+(II)+(III) 1:0,4:0, * talált=talált hatás, ** számított=a Colby-képlet szerint számított hatás. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Hatóanyag-kombináció, amely egy (I) képletû vegyületet Hatóanyag hatóanyag felhasználási mennyisége (g/ha) hatásfok % Ismert: (I) spiroxamin 00 0 (II) protiokonazol 00 (III) tebukonazol 00 (I) (spiroxamin) (1) egy (II) képletû vegyületet Találmány szerinti: (I)+(II)+(III) 1:0,24:0, példa Fusarium nivale (var. majus)-teszt (búza), kuratív A célnak megfelelõ hatóanyag-kzítmény elõállításához a hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció kereskedelemben forgalmazott kzítményét vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A kuratív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket bepermetezzük a Fusarium nivale var. majus konidiumainak szuszpenziójával. A növényeket 24 órán keresztül 1 C hõmérsékletû 0% relatív páratartalmú inkubációs karában tartjuk, majd a megadott mennyiségben megpermetezzük a hatóanyag-kzítménnyel. A permet megszáradása után a növényeket mintegy 1 C hõmérsékletû mintegy 0% relatív páratartalmú üvegházba tesszük fényáteresztõ inkubációs fedél alatt. Az inokuláció után 11 nap elteltével végezzük el az értékelt. Itt a 0% hatásfok azonos a kontroll hatásával, míg a 0% hatásfok esetén fertõz nem figyelhetõ meg. A találmány szerinti hatóanyag-kombináció nagyon jó fungicid hatást mutat. 4 0 (II) (protiokonazol) (2) egy (III) képletû vegyületet (III) (tebukonazol) tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti hatóanyag-kombináció, azzal jellemezve, hogy az (I) képletû hatóanyag tömegaránya a (II) képletû hatóanyaghoz 1:0,1 1: a (III) képletû hatóanyaghoz 1:0,0 1:.

6 3. Eljárás fitopatogén gombák elleni védekezre, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti hatóanyag-kombináció hatásának tesszük ki a gombákat /vagy ezek életterét vagy az ezektõl mentesen tartandó növényeket, növényi rzeket, magokat, talajt, felületet, anyagokat vagy teret. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti (I) vegyületet, az 1. igénypont szerinti (II) vegyületet az 1. igénypont szerinti (III) vegyületet egyidejûleg együttesen vagy elkülönítve vagy egymás után hordjuk ki.. Szaporítóanyag, amely a 3. igénypont szerinti eljárással van kezelve. 6. Fungicid kzítmény, amely 1. vagy 2. igénypont szerinti hatóanyag-kombinációt tartalmaz. 7. Az 1., igénypont szerinti hatóanyagkombináció, illetve kzítmény alkalmazása gombák irtására. 8. Eljárás fungicid kzítmények elõállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti hatóanyagkombinációt töltõanyagokkal /vagy felületaktív anyagokkal keverjük. Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest