A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

Hasonló dokumentumok
A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

Fizika és 14. Előadás

Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések

OPTIKA. Elektromágneses hullámok. Dr. Seres István

Elektromosság. Alapvető jelenségek és törvények. a.) Coulomb törvény. Sztatikus elektromosság

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

Időben változó elektromos erőtér, az eltolási áram

1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)

Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

Fizika és 16 Előadás

(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2

Vezetők elektrosztatikus térben

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR

Fizika A2 Alapkérdések

Fizika A2 Alapkérdések

Pótlap nem használható!

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI

Elektromosságtan. Farzan Ruszlán SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. Fizika dolgozat. Kovács Emese. 4-es tankör április 30.

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata

Elektromos alapjelenségek

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

Elektromos állapot. Görög tudomány, Thales ηλεκτρν=borostyán (elektron) Elektromos állapot alapjelenségei. Elektroszkóp

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

Elektrosztatika (Vázlat)

FIZIKA I Villamosságtan

Az elektromágneses indukció jelensége

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Az elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok

A Maxwell-egyenletrendszer:

BSC fizika tananyag MBE. Mechatronika szak. Kísérleti jegyzet

IVÁNYI AMÁLIA HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI

A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.

Kvázistacionárius jelenségek

4. Konzultáció: Periodikus jelek soros RC és RL tagokon, komplex ellenállás Részlet (nagyon béta)

Időben állandó mágneses mező jellemzése

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

EGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM

Elméleti összefoglaló a IV. éves vegyészhallgatók Poláris molekula dipólusmomentumának meghatározása című méréséhez

Gyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

Elektrotechnika. 7. előadás. Összeállította: Dr. Hodossy László

Elektrotechnika 3. előadás

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

ELEKTROMÁGNESSÉG. (A jelen segédanyag, az előadás és a számonkérés alapja:) Hevesi Imre: Elektromosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007

1. Elektrosztatika A megdörzsölt üvegrudat a fémpohárhoz érintve az elektromos állapot átadódik

1. Elektrosztatika A megdörzsölt üvegrudat a fémpohárhoz érintve az elektromos állapot átadódik

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

XV. Tornyai Sándor Országos Fizikai Feladatmegoldó Verseny a református középiskolák számára Hódmezővásárhely, április

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Az elektromágneses indukció jelensége

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

Az elektromágneses tér energiája

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata

3.1. ábra ábra

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

1. fejezet. Gyakorlat C-41

ELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

Az elektromágneses indukció jelensége

3. GYAKORLATI ELEKTROMOSSÁGTAN

Matematikai ismétlés: Differenciálás

ELEKTROKÉMIA. Alapmennyiségek. I: áramersség, mértékegysége (SI alapegység): A:

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

Az elméleti mechanika alapjai

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Komplex természettudományi tagozat. Fizika 11. osztály

1.9. Feladatok megoldásai

Mindkét oldal divergenciáját véve, és kihasználva a másik E térre vonatkozó egyenletet, Laplace-egyenletet kapunk:

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04.

Elektro- és magnetosztatika, áramkörök

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata

Teljesítm. ltség. U max

Átírás:

Villamosságtan

A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q 4π

Az elektosztatika I. alaptövénye : Ψ = E d A E A cos( ) E d A = E d A Ed A Gauss tétele : E d A = zát felülete Q

A ponttöltés tee (levezetés) d A E = E da cos( E d A) ( ) ( ) ( ) Q Téeősség E( ) Zát felülete cos = 1 E da= E da = E da = ( ) ( ) ( ) Gömb sugaa: d A E ( ) = 4 π E = = ( ) ΣQ Q E 1 = 4π ( ) Q

Az elektosztatika II alaptövénye : W = F d = Q E d = Q E d l l l E d = Zát göbe vonal menti integáltja Konzevatív eőté (övénymentes) : A munkavégzés csak a kezdő és a végponttól függ. E = gad ( ) ( ) ( ) = E d = Elektomos potenciál W Q Az egységnyi munka : -ból -be viszünk egy ponttöltést. [ ] 1J = 1V = 1 C

Ponttöltés potenciálja: Q 1 d ( ) = 4π ( ) Q d Q 1 1 = = 4π 4π = ( ) Q 1 = 4π Ekvipotenciális felület : a felület minden pontja közt, a potenciálkülönbség nulla. Feszültség = Potenciálkülönbség

Elektomos dipólus : P α -Q +Q l Ql = p 4π P= Q l cosα ( ) Dipólusmomentum vekto Töltéssűűség : σ Q Q = = A A C m [ σ ] = Kapacitás : Kondenzáto Q = C + + + _

Gömbkondenzáto kapacitása : C = 4π 1 1 R R 1 Síkkondenzáto kapacitása : 1C 1F 1V = C = d A Kondenzátook páhuzamos kapcsolása : faad C 1 C = C + C e 1 C Kondenzátook soos kapcsolása : 1 1 1 1 = + + C e C C C 1 3 C 1 C C 3

Töltéseloszlás kondenzátookon : +Q -Q +Q -Q +Q -Q Végtelen síklap és ezen a lapon a töltéseloszlás homogén + + + l + + + d A E( ) E ( ) + d E A ( ) + + b + b Téeősség Ψ = E da= E da = E da = ( ) ( ) ΣQ = E( ) l b =

E ( ) da cos9 = Tehát, az alsó, felső és oldalsó lapoka a fluxus nulla. Ψ = E l b ( ) E ( ) = = l b σ σ l b σ Ψ = E l b = Q ( ) lap

Síkkondenzáto kapacitása : σ σ +σ _ -σ + d _ + _ + _ + σ _ + _ + _ + _ A téeő, itt + _ mindenhol nulla σ A téeő, itt mindenhol: = σ σ σ

+Q -Q d Q E = A A σ = Q A = E d = A d Q C = C = Q d A Q = = C Q A kondenzáto enegiája : 1 Q 1 1 W = = Q = C C Enegiasűűség : egységnyi téfogata jutó enegia C = Q W ω = = V 1 E

Elektosztatika anyagi közegben : C = C Dielektomos állandó (elatív pemittivitás) Dielektomos polaizáció : - + + - + - + - + - D = E + P d P P = dv + - + - E Eltolási vekto Polaizációs vekto

A Coulomb tövény módosulása : F 1 Q = 1 1 4π Q Sík kondenzáto módosult kapacitása : C sík = A d Az elektosztatika alaptövényei dielektikumokban : D d A= ΣQ D = E A l Ed= ω 1 1 E D = E =

Magnetosztatika : a nyugvó elektomos töltés nem lép kölcsönhatásba a nyugvó mágneses töltéssel. mágneses póluseősség : É, D mágneses Coulomb tövény : F 1 m m = 1 1 4πµ mágneses téeőség : F H = m ahol, µ 7 { µ } = π 4 1 [ m] 1 webe a vákuum mágneses pemeabilitása = = Wb

A magnetosztatika alaptövényei: I. A H d A = (csak mágneses dipólusok vannak monopólus nincs) II. l H d = A sztatikus mágneses té, foásmentes, konzevatív eőté. Magnetosztatika anyagi közegben : F 1 m1 m = πµ µ 4 ahol, µ elatív mágneses pemeabilitás

mágneses indukció vekto : B = µ µ H [ B ] = 1tesla = 1T Mágneses polaizáció típusai : Diamágneses anyagok: µ < 1 (pl.: éz, ólom, víz) Paamágneses anyagok: µ > 1 (pl.:alumínium, platina, oxigén) Feomágneses anyagok: µ > > 1 (pl.: vas, kobalt) Cuie pont: az a hőméséklet, ahol a feomágneses anyagok elvesztik a mágneses képességüket.

Stacionáius ( egyen )-áamok : I dq dt = [ ] 1ampe 1A C A I = = = I J n da j d A = = Ohm tövénye : A s áamsűűsség : A m [ j] = = R I l R = ρ A [ R ] = 1ohm = 1Ω fajlagos ellenállás (anyaga jellemző)

Elektomos vezető képesség : G 1 R = [ G] = 1siemens = 1 S A hőméséklet hatása az ellenállása : ( α ) R R t = 1+ hőméséklet koefficiens Joule tövény : a munka : W = Q a teljesítmény : [ P] = 1watt = 1 W P = = I t W P = = R I R

Elektomos hálózatok : Kichhoff tövényei : I. (csomóponti töv.) : I i = II. (huok töv.) : A gejesztési tövény (Ampee-féle) : H d l = I n + I R = n bi i i i= 1 i= 1 A zát göbén átfolyó áamok összege vonal menti integáltja egyenes, végtelen hosszú vezető mágneses tee: (Biot-Savt-féle tövény Stacione áam mágneses tee) I H = πr

Végtelen hosszú egyenes vezető mágneses tee ( levezetés ) : I H d = I H( ) H ( ) H da H( ) H d = I H π = H = I π I B H d cos( H, d) = µ µ B= µ H = µ µ H I π

Szolenoid mágneses tee : A I l szolenoid mágneses tee: ( hosszú egyenes tekecs ) H ni = n = tekecs menetszáma l l = a tekecs hossza

Mágneses té hatása az áama (Loentz-eő) : F = I l B ( ) F = Q E+ Q v B ( ) dóta töltése

Faaday-féle indukciótövény : Φ= B da A i dφ = dt Lenz-tövény (Indukált áam iánya) Váltakozó áam : t

ω A B α α = ω t B cosα = B cosωt Φ = A B cosωt dφ i = = A B ω sinωt = max sinωt dt

Az effektív éték: = sin ωt ( t) ω = π T I = = R sin t ω R I = I sin ω t T t P = I = = R I R ( t ) eff t t+dt T t ( ) t dq = dt R

T ( t ) eff Q = dt = T R R T 1 eff sin T = ω t dt A sinus feszültség effektív étéke (levezetés) : eff T 1 T = ( t) dt α = α α = α α = α cos cos sin 1 sin sin 1 sin T T sin ω 1 cos ω t t dt = dt = dt dt t T T T T 1 cos ωt 1 sin ωt + = 4ω T

1 T 1 = eff T = eff = Teljesítmény illesztés : Rb R I = R + R k = I R = R R + Rb b

I R k R P k R b R

Pk = K I = R R + Rb R R + R R b b R b ( R + R ) 4 R b b b ( ) 4RR R + R b R b R + R 4RR = R + RR + R 4RR = ( ) = R RR + R b b b b b b b ( R R ) tehát, ha R = Rb-vel akko a P maximális b étékét éi el.

A tanszfomáto : = sin ω t = sin ω t ( t ) max ω = π T n A n1 I( t ) l

B = n1i µ l Φ = B A = µ µ n I 1 l ( t ) A d Φ n A di µ µ dt l dt 1 = = n di = L dt 1 ( t) L 1 Kölcsönös induktivitási együttható dφ 1 = n1 dt 1 = µ µ l dt L n A di Öngejesztési feszültség

1 di = L dt L önindukciós együttható L = 1 heny = 1H n n A di µ µ 1 n = l dt = 1 n1 A di n1 µ µ l dt n n = 1 1

Maxwell egyenletek : I. II. III. IV. a, b, D d A = Q dφ E d = dt B d A = dψ B d = µ I + µ dt B = µ H = µ µ H D = E = E Q E da= E H da= dψ H d = I + dt Izotóp endszee

Izotóp: az anyag minden iányban egyfomán viselkedik µ = 4π 1 7 = 8,854 1 = 1 4π k Vs Am 1 As Vm { k} = 9 1 9

Az eltolási áam ( levezetése ) : B H d = I B d = Iµ µ = µ I Gauss tételéből I = dq dt I ' dq = = A dt dq A de AdE = = dt d Ψ dt Eltolási áam B d = I + d dt µ µ Ψ

Az elektomágneses hullámok tejedési sebessége : ds E B l K da d Φ B ds l E l = = dt dt d Ψ E ds l B l = µ dt v E = B v M.. µ E v= B M.4.

M.. M.4. E = B v= µ E v µ 1 = v 1 v = 3 1 4 1 8,854 1 7 1 π az elektomágneses hullámok tejedési sebessége vákuumban 8 m s A töésmutató levezetése : c c 1 1 = = µ µ µ 1 = c µ vák C 1 = C vák µ 1 n =

Poynting-vekto ω ED H B 1 1 de dv = + = E + B = µ 1 S = E H = E B µ ( ) Poynting-vekto B E S

Kvázistacionáius hálózatok : C R L Q + i = I R + C di L = I R + dt Q C di Q L + R I + = dt C I = dq dt

d Q dq Q dt dt C L + R + = d x dx m + c + D x = F dt dt i i R Q Q + i Q L + LC = = i i i Q + β Q + ω Q = β = R L ω = 1 LC Q = Ae sin ωt + α βt ( ) ( t) ha, β < ω ω = ω β

Csillapított ezgőmozgás : R = β = ω = 1 LC π 1 = T LC Váltakozó áamú hálózatok : ^ R L C = cosωt + j sin ωt = e ( ) t T = Rezgőkö saját fekvenciája π LC Thomson képlet di L + RI + I dt = dt C jωt 1 t i ( Komplex geneáto feszültség ) ^ ^ ^ ^ 1 t L I + R I + I dt = C ( j = i,imagináius egység) ( t) sinωt cosωt

megoldás : ^ I ^ j t I e ω j t I = jω I e ω = ω i ^ ^ ^ ^ ^ jωt jωt jωt Lj I e + R I e + I e = ^ 1 I jωt + R + = jωt ^ I ^ ^ ^ ^ 1 jω = = 1 ^ jωt + R + Z komplex impedancia jωt, t ^ 1 jωt I dt = I e = jω ^ ^ I jω Impedancia ( váltakozó áamú ellenállás) ^ 1 = = + ω Z Z R L Cω

Az RLC kö legkisebb ellenállása : X X ^ I L C ^ Z ( t ) = = Lω 1 Cω j = Z e ϕ ^ Induktív eaktancia és Kapacitív eaktancia 1 Lω X L X C tgϕ = = Cω R R jωt e = = = ^ j Z e Z Z ϕ e ( ϕ ) jωt ha, ( ) = sin t ωt ^ I j I t Z ( ) = m ( ) = sin t t ( ω ϕ )

Rezonancia : RLC kö ellenállása minimális ( ) Z = R + X X = R min L C I max 1 1 = Lω ω = Thomson képlet Cω LC RLC kö : R L C X ^ ^ R L = R X = Lω j ^ 1 1 X C = = j C ω j C ω ^ ^ ^ ^ 1 ω Z = X R + X L + X C = R + L j j C ω

Páhuzamos RLC köök eedő impedanciája : R1 L1 C1 R L C ^ Z ^ Z 1 1 1 1 = + ^ j Ze R + jl ω R + jl ω 1 1 1 = + ^ ^ ^ Ze Z Z 1 1 C1ω C 1 j ω