A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése

Hasonló dokumentumok
PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

A horizontális tanulás eredményei

A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása

BÁZISISKOLÁK FEJLESZTÉSE ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATOKBAN

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

Képzési lehetőségek oktatók és felsőoktatási munkatársak számára a Campus Mundi programban

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

Miért menjünk továbbképzésre?

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL

A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Az intézményi tanfelügyelet által javasolt fejlesztendő területek, intézkedések, feladatok

Mitől függ a tanári munka minősége?

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu Kőbányai Pedagógiai Napok

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Innováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban

Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula

Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ

A HATÉKONY PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSEK JELLEMZŐI

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

Továbbtanulási munkacsoport Fodorné Strausz Irma

A pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere. Falus Iván TEMPUS november 7.

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Adatszolgáltatás. TÁMOP /A projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1.

Az intézmény és a pedagógus szerepe, felelőssége a folyamatos szakmai fejlődésben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

A TANÁROK TANÍTÁSSAL KAPCSOLATOS

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS MEGELŐZÉSÉBEN

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

Szontagh Pál. Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő tanügy-igazgatási szakértő igazgató SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

MEGHÍVÓ TÁMOP ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV

Mentorálás a pedagógus életpálya szakaszaiban európai uniós irányelvek. Stéger Csilla Oktatási Hivatal Tempus, november 8.

A megújuló szaktanácsadás jellemzői A tantárgygondozó szaktanácsadás feladatai PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

A pedagógusok minősítése. Mit kell tennem?

A mester- és kutatópedagógus fokozatok kutatás, fejlesztés, tudásmegosztás mester fokon

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása

Munkaanyag ( )

BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,

Köznevelési stratégia

című kiemelt uniós projekt eredményei

A szaktanácsadó lehetőségei a tantárgyi és iskolafüggetlen szövegértés fejlesztésében. Oktatási Hivatal Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központ

Továbbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz.

Az intézményi önértékelés és a tanfelügyeleti értékelés eredményei alapján. Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium

Nemzetközi oktatáspolitikai trendek és az egész életen át tartó tanulás politikája

EPSZTI és RPI Szaktanácsadói értekezlet Budapest, február 21.

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS: IGÉNYEK ÉS EREDMÉNYEK

A PEDAGÓGIAI RENDSZER

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán

HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI

DNEV16-ELM-102 DNEV16-ELM-103 NEVD DNEV16-KMM-101 DNEV16-KMM-105 DNEV-SZV:7 DNEV-SZV:9

TANULMÁNYI STANDARDOK A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN

Természettudományos nevelésioktatási programok fejlesztése

A Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ feladatellátása

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

A Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ főbb feladatai a 2018/2019-es tanévben

A diákok munkájának értékeléséről

A pedagógusok fejlődésének, előmenetelének támogatása

ELŐMENETELI RENDSZER Gyakornoktól a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatig Budapest, november 14.

TIOP / A

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ feladatellátása

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK

A TANTÁRGY ADATLAPJA

PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYVEZETŐ (MAGASABB VEZETŐ)

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI

OM azonosító: A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018 szeptember 01. A fejlesztési terv befejező dátuma: augusztus 31.

Gyakornoki felkészítés programja

4 ÉVFOLYAMOS FELVÉTELI EREDMÉNYEK

Megújuló pedagógus-továbbképzések az újraformálódó pedagógus továbbképzési rendszerben

A tanulás-tanítás innovatív esetei a hazai felsőoktatásban

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány

Innováció és eredményesség eltérő státuszú iskolákban

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

A FOLYAMATOS SZAKMAI FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI SZAKTANÁCSADÁS, PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

Buda András szakmai életrajza

A SZAKTANÁCSADÓI PROJEKT SZAKMAI FEJLESZTÉSEINEK EREDMÉNYEI ÉS TERVEI

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

2. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

Átírás:

A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése TÁMOP-3.1.5 Országos Szaktanácsadói Konferencia 2015.05.07 Halász Gábor ELTE/OFI

A pedagógusok szakmai tudása A pedagógus munka minősége és a tanulás eredményessége A pedagógus munka minősége és a szakmai tudás A pedagógus munka minőségének meghatározója a szakmai tudás Formális végzettség - tényleges tudás Mit jelent a szakmai tudás?

Hogyan keletkezik a pedagógusok szakmai tudása? A személyes iskolai emlékek meghatározó szerepe A pedagógusképzési kontinuum Egyetemi kezdő pedagógusképzés Mentorált betanulás (az első 2-3 év) Folyamatos szakmai fejlődés A hangsúly a két utóbbira helyeződik át Kevesebb képzés - több tudásmegosztás

A szakmai tudás keletkezése Az új tudás két forrása: a tudományos kutatás és a gyakorlat A gyakorlati szakemberek mint a tudás forrásai felértékelődtek Új stratégiai kérdések: ki látja meg ezt a tudást ki teszi láthatóvá ezt a tudást ki és hogyan teszi hozzáférhetővé ezt a tudást

A tudás megosztása és terjedése A szakmai tanulás és tudásmegosztás sokféle formája létezik Gyakorlatközösségek Tudásmegosztó hálózatok Határátlépések (eltérő szakterületek találkozása) A munkába ágyazott, nemformális és informális tanulás

Következtetések A pedagógusok tanulásáról és szakmai tudásáról való tudás jelentősége A horizontális tanulás és tudásmegosztás előtérbe helyezése Iskolán belüli és iskolák közötti tudásmegosztás párhuzamos támogatása A közösen végzett tevékenységekre és közvetlen személyes kontaktusokra épülő szakmai kommunikáció Az iskolavezetés tudásmenedzsment képességének erősítése

A pedagógusok szakmai tudása A tudás többféle formája Deklaratív és procedurális Explicit és tacit Egyéni és társas Mindegyik fontos, de a második gyakran elhanyagolt Tudás és kompetencia Tudás és tanulás

Deklaratív és procedurális tudás Mit tudás és hogyan tudás A kétféle tudás az agy eltérő részeihez köthető A hogyan tudás jelentős része tacit A szakmai tudás meghatározása és mérhetősége

A pedagógiai tudás mérhetősége A tudás meghatározása tantárgyi tudás pedagógiai tudás ( Egy példa: az IEA TEDS-M (RÉSZBEN ERRE FOG ÉPÜLNI AZ OECD ITEL MÉRÉSE!) Kurrikulum tudás A tanítás/tanulás tervezéséhez használt tudás A tanításához közvetlenül használt tudás IEA Teacher Education and Development Study in Mathematics

A matematikai kurrikulumhoz kötődő tudás Az iskolai kurrikulum ismerete Megfelelő tanulási célok meghatározása A tanulási programokban megfogalmazott kulcsgondolatok azonosítása A kurrikulumban rejlő lehetséges útvonalak és kapcsolódások kiválasztása Az értékelés különböző módjainak és ezek céljainak ismerete Tatto M.Z. et al. (2013): Policy, Practice, and Readiness to Teach Primary and Secondary Mathematics in 17 Countries Findings from the IEA Teacher Education and Development Study in Mathematics (TEDS-M) Findings from the IEA Teacher Education and Development Study in Mathematics (TEDS-M). IEA

A matematika tanítás/tanulás tervezéséhez használt tudás A megfelelő tevékenységek kiválasztása A várható tipikus tanulói válaszok végiggondolása, beleérve a tanulói félreértelmezéseket A matematikai gondolatok ábrázolásának megfelelő tervezése A didaktikai megoldások és a tanulástervezés összekapcsolása A matematikai problémák megoldására használt eltérő megközelítések azonosítása Az értékelési formák és eszközök kiválasztása

A matematika tényleges tanításához használt tudás A matematikai fogalmak és eljárások elmagyarázása Termékeny kérdések generálása A tanulói válaszok diagnosztizálása, beleértve a tanulói félreértelmezéseket A tanulók által alkalmazott matematikai megoldások és érvek elemzése és értékelése A tanulók által feltett kérdések tartalmának elemzése A váratlan matematikai problémák megválaszolása Megfelelő visszajelzés nyújtása

Tantárgyi tudás, pedagógiai tudás és tanulói eredmények Pedagógusok tantárgyi tudása Pedagógusok pedagógiai tudása TIMSS 2007 (8 évfolyam) eredmények Blömeke, S. & Kaiser G. (2014) Theoretical Framework, Study Design and Main Results of TEDS-M. in: Blömeke, S., Hsieh, F., Kaiser, G., Schmidt, W. H. (eds.): International Perspectives on Teacher Knowledge, Beliefs and Opportunities to Learn. TEDS-M Results. Springer

Explicit és tacit tudás A tudás meghatározó hányada tacit A tacit tudás értéke A tacit tudás megszerzése Közösen végzett munka Egymás megfigyelése Reflektív szakmai diskurzus Videofelvételek közös elemzése Tanóra-elemzés

Egyéni és társas tudás A szakmai tudás nagy része társas jellegű Iskolai társadalmi tőke és tanulói teljesítmény Tudás-intenzív iskolák A New Focus On Social Capital In School Reform Efforts by Carrie R. Leana Frits K. Pil -- October 14, 2014

A tudás-intenzív szervezet összetett változót alkotó primer változók A tudásteremtő és tudásmegosztó tevékenységeket támogató vezetés Iskolán belüli tanári tanulás Horizontális együttműködés Tanulást és tudásmegosztást támogató légkör Adatgazdagság és adatfeldolgozás Fejlesztési aktivitás Forrás: Fazekas Ágnes (2014). A szervezeti jellemzők hatása a fejlesztési programok iskolai szintű megvalósulására.. Neveléstudomány Online. 2014/4

A szakmai tudás forrásai (az adott tevékenységet végzők aránya, elmúlt év, 2013-14, %) Kollégákkal folytatott nem formális szakmai megbeszélések Szakirodalom tanulmányozása Részvétel intézményen belüli szakmai csoportok tevékenységében Óralátogatás saját intézményében (tapasztalatszerzés) A nevelőtestület egészének szervezett továbbképzés, tréning Bemutató óra tartása Részvétel szakmai közösségek, műhelyek, hálózatátok Óralátogatás más intézményben (tapasztalatszerzés) Óralátogatás saját intézményében (tanácsadás) Pályakezdő pedagógus (gyakornok) mentorálása, segítése Részvétel hazai konferenciákon, szemináriumokon Részvétel képesítéshez vezető képzésben (pl. pedagógus Egyénileg, vagy munkatársakkal közösen végzett kutatás Óralátogatás más intézményekben (tanácsadás) Mentori/szaktanácsadói támogatás igénybe vétele Részvétel nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Forrás: Sági Matild (szerk.) (2015): A pedagógus hivatás megerősítésének néhány aspektusa. OFI. Budapest. Kézirat

Köszönöm a figyelmüket!