BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatnfüred, Szent István tér 1. Szám:./2008 Előkészítő: Répásy Ildikó/Földesiné Hamar Éva ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. nvember 27-i ülésére Tárgy: Az Önkrmányzat 2009. évi költségvetési kncepciója Tisztelt Képviselő-testület! Az Államháztartási törvény szerint a következő évre vnatkzó költségvetési kncepciót a plgármesternek nvember 30-ig kell benyújtani a képviselő-testületnek. Ennek a törvényi kötelezettségnek teszünk eleget a 2009. évi költségvetési kncepció előterjesztésével. A kncepció készítésekr még nem állt rendelkezésünkre a 2009. évi költségvetési törvény, ezért jgszabályi háttérrel megalapztt számításkat még nem tudunk az előterjesztéshez mellékelni, csak a törvény-javaslat alapján végzett előzetes számításkat. I. A helyi önkrmányzatk támgatása 2009. évben: A helyi önkrmányzatk támgatását a közpnti költségvetési kapcslatkból származó frrásk az állami hzzájárulásk és támgatásk, az átengedett személyi jövedelemadó együttesen határzzák meg. 2009. évben a helyi önkrmányzatk közel 3 300 milliárd frinttal gazdálkdhatnak. Ehhez az állami hzzájárulásk és támgatásk, az átengedett SZJA 1.275,6 milliárd frinttal járulnak hzzá. Az EU és fejezeti támgatásk ez utóbbiba beleértve a társfinanszírzást is 312 milliárd frinttal bővítik az önkrmányzatk lehetőségeit, ebből 270 milliárd frint fejlesztési célú. Az önkrmányzatk támgatása és az átengedett személyi jövedelemadója együttesen 7 milliárd frinttal csökken. Az átengedett személyi jövedelemadó 2009-re 14,7 %-kal (84,1 milliárd frinttal) nő a 2008. évi előirányzathz visznyítva. A 2007. évi adóbevallásk lakóhely szerint kimutattt személyi jövedelemadójából váltzatlanul 40% illeti meg együttesen a helyi önkrmányzatkat. 32 % nrmatívan elsztva és 8% lakhelyen hagyva. A nrmatívan elszttt személyi jövedelemadóból 2009. évben a jövedelemkülönbségek mérséklésére 95,8 milliárd frint szlgál, mely 12 %-kal kevesebb az előző évi előirányzatnál. A keresetek alakulása A makrgazdasági prgnózisk szerint a költségvetési szférában a nettó átlagkeresetek 5,5%-kal csökkennek. Ami a szabályzást illeti: marad a 2008-ban hatálys közalkalmaztti illetménytábla és pótlékalap, valamint a köztisztviselői illetményalap, a közszféra bértörvényeiben felfüggesztésre kerül a 13. havi illetmény jgintézménye,
a bérrendszerekben a srs előmenetelek hatása jövőre is érvényesül. A 2009-es évre a tapasztalati adatk alapján: egyrészt beépül a helyi önkrmányzatk nrmatív hzzájárulásaiba és támgatásaiba a szakszervezetekkel 2007. decemberében kötött megállapdás alapján hztt 2008. évi bérfejlesztés hatása, másrészt levnásra kerül a 13. havi illetmény elmaradásának hatása. Közktatás A közktatási célú hzzájárulásk, támgatásk főösszege a 464,9 milliárd frint 2008. évi előirányzatról 462,5 milliárd frintra mérséklődött. Az összességében 2,4 milliárd frint előirányzat-csökkenés alapvetően: a 2008. évi bérplitikai intézkedés közpntsíttt előirányzatként kezelt összegének (21,8 milliárd frintnak) nrmatívákba való beépítésével a 13. havi juttatás jövő évi elmaradásával (-41,0 milliárd frint) és ezeknek az intézkedéseknek az eredményeként a 2009/2010. tanév első 4 hónapjára száms nrmatíva fajlags összege csökkent. a Krmány Új Tudás - Műveltség Mindenkinek prgramjáhz kapcslódó új feladatk (11,9 milliárd frint) frrásigényével függ össze. A közktatáshz kapcslódó váltzásk: Flytatódik a szciális rászrultság-alapú ingyenes étkeztetés kiterjesztése. 2009. január 1-jétől a bölcsődék, óvdák és az általáns isklák 1-5. évflyamai mellett a 6. évflyams rendszeres gyermekvédelmi támgatásban részesülők is ingyenesen vehetik igénybe az intézményi étkeztetést. 2009. január 1-jétől az intézményi étkeztetésben a kedvezményezett rész után is alkalmazni kell az ÁFA törvény 14. -ának előírását, vagyis a kedvezményesen étkezők után ÁFÁ-t kell fizetni, mivel az élelmezéssel összefüggő beszerzések, igénybe vett szlgáltatásk ÁFÁ-ja tvábbra is levnható. Az étkeztetési nrmatíva emiatt 4 milliárd frinttal emelkedik. Az Új Tudás Műveltség Mindenkinek prgram közktatási részének közvetlenül az önkrmányzati fenntartókat érintő elemei: óvdáztatási támgatás előirányzatból 2009-től ösztönző támgatásban részesül a halmzttan hátránys helyzetű gyermek szülője, ha gyermekét már négy éves krától óvdába járatja, Az esélyegyenlőség javítását szlgáló képesség-kibntakztató felkészítéshez, integrációs felkészítéshez, óvdai fejlesztő prgramkhz nyújt lehetőséget az új támgatás, a többcélú kistérségi társulásk keretében az iskla-pszichlógusi-hálózat fejlesztésének támgatása 2009. szeptemberétől (4 hónapra), pedagógusk ösztönzését szlgáló új támgatásk bevezetése egész évre (az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dlgzó pedagógusk anyagi támgatása, a sajáts nevelési igényű gyermekekkel fglalkzó gyógypedagógusk támgatása, az sztályfőnöki feladatt ellátók támgatása ), pedagógus teljesítményeket ösztönző támgatás növelése, kmprehenzív iskla-mdellek támgatása (az egységes isklák elterjesztését ösztönzi), A szciális ágazatt érintő váltzásk: A szciális és gyermekjóléti feladatk ellátásáhz 2009-ben összesen 286,1 milliárd frint az előző évivel lényegében azns szintű költségvetési hzzájárulással és támgatással számlhatnak a helyi önkrmányzatk. Ezen belül a többcélú kistérségi társulásk szciális és gyermekvédelmi feladataihz 7,0 milliárd frint költségvetési támgatás kapcslódik.
A szciális ágazat súlypnti feladata 2009-ben az új közfglalkztatási prgram beindítása, a segélyezési rendszer átalakítása, amelyhez igazdóan alakult ki a finanszírzás több szempntból is új struktúrája. A helyi önkrmányzatk szciális és gyermekvédelmi szlgáltatási feladataihz 2009. évben összesen mintegy 102,1 milliárd frint nrmatív hzzájárulás és támgatás kapcslódik. Mind az alapellátás, mind a szakellátás nrmatív hzzájárulásainak 2009. évi előirányzatába beépül a 2008. évi bérintézkedések hatása, valamint figyelembevételre került a 2009. évi 13. havi bér elmaradása. A szciális alapszlgáltatásk szerkezetében 2009-ben fnts váltzást jelent, hgy a támgató szlgálathz és a közösségi ellátáshz kapcslódó nrmatív hzzájárulás kikerül a nrmatívák köréből, mivel a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló 1993. évi III. törvény 2007. évi módsítása következtében megszűnik, mint kötelező önkrmányzati feladat. Ugyancsak az alapszlgáltatásk körében fnts finanszírzási váltzás, hgy megszűnik a krábban a kapacitásszabályzás alá vnt ellátáskra vnatkzó szabály, amely szerint az új ellátttakra alanyi jgn a nrmatív hzzájárulás 50%-a járt, és a kiegészítésre pályázati lehetőség vlt (pl. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás). 2008. ében szciális rászrultsági szabályk kerültek bevezetésre, és az ellátást igénylő jövedelmi helyzetének vizsgálata szükséges a szciális étkeztetésnél, a házi segítségnyújtásnál és az időstthni ellátásnál. 2009. évtől már minden ellátttra vnatkzóan a különböző jövedelemsávk szerint differenciált nrmatív hzzájárulást veheti igénybe a fenntartó. Egyéb ágazati feladatk: A helyi önkrmányzatk közművelődési és kulturális feladataira 2009-ben a közpnti költségvetés összesen 34 milliárd frint támgatást biztsít, figyelembe véve a többcélú kistérségi társulásk keretében szervezett ágazati feladatellátást is. 2008. évhez hasnlóan a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támgatás, múzeumk szakmai támgatása címen közpntsíttt előirányzatból pályázati útn juthatnak támgatáshz az önkrmányzatk a könyvtárak állmánygyarapításáhz és a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a fenntarttt múzeumk szakmai fejlesztéséhez. A glbális a helyi önkrmányzatk működését általánsságban segítő - nrmatív állami hzzájárulásk szerkezete a 2008. évi finanszírzási knstrukciót követi. A többcélú kistérségi társulásk ösztönzése 2009. évben is flytatódik. A 2008. évi szabályzáshz képesti váltzásk elsősrban a többcélú kistérségi társulásk közvetlen feladatellátásának és a valós együttműködések ösztönzését szlgálják. A 2009. évre az önhibájukn kívül hátránys helyzetben lévő települési önkrmányzatk támgatásának feltételrendszerében erősödik a 2008. évi költségvetési törvényben már elfgadtt szabályk alapján a társult feladatellátás ösztönzése. A települési és területi kisebbségi önkrmányzatk működését segítő, előző évivel közel azns összegű 2008. évben bevezetett feladataránys differenciált támgatás biztsítja. A helyi szervezési intézkedésekhez kapcslódó többletkiadásk támgatása 4 milliárd frinttal kevesebb az előző évi összegnél, mivel az elmúlt években a jelentős szerkezeti átalakulásk már megtörténtek. Az ágazati saját frrás kiegészítésének támgatása címen 2,5 milliárd frinttal több támgatás áll rendelkezésre az előző évhez visznyítva. Ez az előirányzat az Európai Unió támgatásai iránt benyújttt egyes önkrmányzati fejlesztési célú pályázatkhz szükséges saját frrás kiegészítését segíti elő a rászruló önkrmányzatk részére. A helyi közösségi közlekedés nrmatív támgatásának 2009. évi összege megegyezik a 2008. évi előirányzat összegével, a támgatás rendszere váltzatlan marad. A települési önkrmányzati szilárd burklatú belterületi közutak burklat felújítása támgatásának 2009. évi összege a 2008. évivel megegyező összegű, támgatás törvényi szabályzása váltzatlan maradt.
A bölcsődék és közktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszk beszerzése előirányzat 750 millió frinttal meghaladja az előző évi összeget, ez egyrészt a bölcsődék, óvdák, általáns isklák infrastukturális fejlesztését, a férőhely bővítést szlgálja, másrészt a közösségi buszk beszerzésének flytatását támgatja a kistérségi feladatellátáshz kapcslódóan. II. A helyi önkrmányzatk fejlesztési célú állami támgatásai A 2009. évben címzett támgatással tvábbra sem indul új beruházás, a költségvetési törvényjavaslat ugyanakkr biztsítja a fedezetet a krábbi évek kötelezettségvállalásainak, illetve maradványainak kifizetéséhez. A céltámgatással újnnan induló fejlesztésekhez 200 millió frintt biztsít a költségvetés, amelyet a reginális fejlesztési tanácsk kezelnek. A céltámgatás működő kórházak és szakrendelők biznys egészségügyi gép-műszer beszerzéseire frdítható. A 2008. évhez képest új elem, hgy a helyi önkrmányzatk fejlesztési feladatainak támgatása, illetve a vis mair feladatk 2009-ben külön címként jelennek meg. A váltzás ka, hgy a fejlesztési feladatk támgatása prgramszerű, míg a vis mair keret ettől eltérő szabályk mentén előre nem látható feladatkra kerül felhasználásra. A budapesti 4-es metró megépítésének első szakasza nagybb részben uniós támgatáskból épül. A hazai decentralizált támgatásknál a prjektfinanszírzás helyett a prgramfinanszírzásra való áttérést a frrásk hatéknyabb felhasználása és az uniós támgatáskkal való összhang teszi szükségessé. III. Saját bevételek várható alakulása Bár a közpnti költségvetési kapcslatkból származó állami hzzájárulásk és támgatásk valamint a személyi jövedelemadó együttes súlya kis mértékben visszaesik, még így is a bevételi frrásk közel 40 %-át képviselik. 1. Adóbevételek A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. adta felhatalmazással élve Balatnfüred Várs Képviselőtestülete az alábbi helyi adókat vezette be: iparűzési adó: Az adó mértékének felső határa az adóalap 2 %-a, mely megegyezik a balatnfüredi adómértékkel, tehát ennél az adónemnél tvábbi emelésre nincs lehetősége az önkrmányzatnak. építményadó esetében a törvény által engedélyezett maximális mérték 1169,9 Ft/m2 (inflációval emelt), az Önkrmányzat által bevezetett mérték adótárgyanként és földrajzi elhelyezkedés szerint eltérően 220-990 Ft/m2. idegenfrgalmi adó személyek után a törvényi felső határ 389,9 Ft/fő/vendégéjszaka (inflációval emelt), az Önkrmányzat által bevezetett mérték 2009. évre vnatkzólag 370 Ft/fő/vendégéjszaka. A bevételek növelése érdekében a helyi adók adómértékének felülvizsgálata személyek utáni idegenfrgalmi adó kivételével - szükséges, melyre vnatkzóan a decemberi képviselő-testületi ülésen teszünk javaslatt figyelembe véve a laksság teherviselő képességét, valamint a várható inflációt. A bevételek tvábbi növelése érdekében fkzttan törekedni kell az adótartalékk feltárására és az adóhátralékk behajtására. 2. Intézményi saját bevételek
Az intézményi saját bevétek legnagybb hányadát a térítési díjak teszik ki. A gyermekvédelmi ellátásk körében a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők ingyenes étkeztetése a 6. évflyams tanulókra is kiterjed, mely a térítési díj bevétel csökkenésével jár. 3. Fejlesztési bevételek Az önkrmányzat fejlesztési céljainak meghatárzását, az erre irányuló döntések meghzatalát alapvetően a fejlesztési frrásk rendelkezésre állása és a megszerezhető támgatásk határzzák meg. A 2009. év tervezésekr figyelembe kell venni a flyamatban lévő beruházáskat, krábbi képviselőtestületi döntéseken alapuló elkötelezettségeket, és a már knkrétan tervezhető fejlesztési frráskat. Ezután lehet meghatárzni a költségvetésben a fejlesztési célk megvalósításának srrendjét. Vagynértékesítésből jelentős bevétel akkr származhat, ha nagybb értékű ingatlant tud az önkrmányzat értékesíteni. A költségvetés tervezése srán mindenképpen arra kell törekedni, hgy a 2009. évi költségvetés működési többlettel zárjn, ami a fejlesztési célk megvalósítására frdítható. Balatnfüred Várs Önkrmányzatának 2009. évi költségvetési kncepciója készítésénél az alábbi fő szempntk érvényesülnek: A bevételek tervezésénél az állami támgatáskat a költségvetési törvényjavaslat alapján számítttuk, ezek nem végleges adatk a törvény elfgadása után még váltzhatnak. A nrmatív állami támgatásk tájékztató jellegű adatait a 2. számú melléklet tartalmazza. Az így számíttt állami támgatás szinte megegyezik a 2008. évi eredeti előirányzattal. Amennyiben a fenti összeget krrigáljuk a 2009. évre számlt idegenfrgalmi adó növekmény utáni állami támgatás váltzással, a házi segítségnyújtásnál jelentkező feladatnövekedéssel (kistérségi feladat ellátás), a támgatószlgálat megszűnése miatti csökkenéssel, tvábbá figyelembe vesszük, hgy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál jelentkező többlet nrmatíva előző évben pályázati frmában került leigénylésre, mintegy 26 millió frints csökkenéssel számlhatunk. Az szja helyben maradó része 185.150 eft, mely 30.896 eft-tal több az előző évi összegnél. Az szja kiegészítés összegére a rendelkezésünkre álló infrmációk alapján végeztünk előzetes számításkat, mely a költségvetési törvény elfgadása után még szintén váltzhat. Ez alapján jövedelemdifferenciálódás mérséklése címen 97.267 eft-t számltunk, ami mintegy 14 millió frinttal kevesebb a 2008. évi eredeti előirányzatnál. A szciális blkknál az állami támgatáskat az előző évi szinten állítttuk be, mivel a szciális és gyermekjóléti feladatk ellátáshz 2009. évben az előző évivel szinte azns szintű költségvetési támgatással számlhatnak az önkrmányzatk. A közktatási nrmatíváknál a tanulói létszámk váltzása valamint a teljesítménymutatók éves alkalmazásának kiterjesztése (zeneművészeti ktatás, napközis fglalkztatás), illetve a teljesítésmutató fajlags összegének 2009/2010. tanévre vnatkzó 100 eft-s csökkenése miatt mintegy 15 millió frints állami támgatás csökkenés várható. Összességében elmndható, hgy a nrmatív állami támgatásk és a személyi jövedelemadó együttesen 17 millió frinttal több az előző évi eredeti előirányzatnál, a fenti krrekciókat figyelembe véve pedig összességében közel 10 millió frints csökkenéssel számlhatunk. Az adóbevételek jelentős súllyal szerepelnek az önkrmányzati saját bevételek között, az összes bevétel mintegy 18 %-át teszik ki. A működési bevételek és a helyi adó bevételek meghatárzásánál a 2008.évi várható bevételekből indultunk ki (adómérték emeléssel a kncepció szintjén nem számltunk). A kncepció készítésénél felhalmzási és tőke jellegű bevételek vnatkzásában csak a knkrét szerződésben fglalt bevételekkel számltunk. A működési célú pénzeszköz átvételnél számltunk a kistérségi nrmatívával és a pécselyi tagintézmény fenntartói támgatásával. A fejlesztési célú pénzeszköz átvételnél a már elnyert pályázati pénzeszközökkel számltunk, így az Ékkő II. prjekt, a Fürdő u. felújítása, a Rendelőintézet akadálymentesítése, a Köztársaság u. burklat felújítása, a Nrvég Alap: Népház és psta reknstrukció 2009. évi ütemével.
Támgatási kölcsön visszatérülése magában fglalja a lakáskölcsönök, a viziközmű hzzájárulás, a privatizáló rvsk részére nyújttt kölcsönök 2009. évre ütemezett visszatérülését. Az intézményi saját bevételek tervezésénél a térítési díjak számításánál még nem állt rendelkezésünkre adat a vásárlt élelmezés várható áremelkedéséről. A szciális intézménynél a térítési díjakra vnatkzó rendelet elfgadása után tudjuk a térítési díj bevételeket pntsítani. Az OEP-től átvett pénzeszközök vnatkzásában az intézmény kereteiben működő rendelések 2008. évi teljesítmény és pntértékeivel számltunk. A Vársi Rendelőintézetnél számltunk az igénybe vevők által fizetendő díj miatti bevételekkel a 2008. évi tapasztalati adatk alapján. Az így számlt bevételek összege 4.414.863 eft, ami 328.847 eft-tal haladja meg az előző évi eredeti előirányzatt, ennek ka a pályázati pénzek 2009. évi ütemének jelentős emelkedése. A felhalmzási bevételek összességében mintegy 600 mft-tal emelkedtek, míg a működési bevételek 272 mft-tal csökkentek az előző évi eredeti előirányzathz képest. Az intézményi működési kiadásk tervezésénél a kncepcióban két váltzattal számltunk. Személyi juttatásk vnatkzásában a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat béremeléssel, pótlékalap emeléssel nem, visznt a 13. havi juttatás elmaradásával száml. A fentieknek megfelelően személyi juttatásknál számltunk: a 2008. évben végrehajttt létszámcsökkentések hatásával, a kötelező átsrláskkal, a törvényi előírásnak megfelelően a minőségi bérre 5.250 Ft/fő, a pedagógus szakvizsga, tvábbképzésre 11.700 Ft/fő, szciális tvábbképzésre 9.400 Ft/fő, a szakkönyvvásárlásra 14.000 Ft/fő összeggel, tvábbá tizenharmadik havi illetmény elmaradásával. A tizenharmadik havi illetmény elmaradásával a kncepció szintjén számlva az előző évi személyi juttatásk előirányzatáhz visznyítva összességében mintegy 160 MFt-s csökkenés mutatkzik. Az intézményi létszámkeretek felülvizsgálatát a képviselő-testület döntésének megfelelően a következő évben is el kell végezni. A költségvetés készítésénél a létszám előirányzat a személyi juttatásk megállapításának alapja. Ezért fnts az intézményi létszámkeretek ellátandó feladatkkal aránys megállapítása. Tvábbá az egyes állami támgatáskra való jgsultság megőrzésének érdekében a társult feladatellátás esetén az intézményi átszervezés terén is előrelépésre van szükség. A dlgi kiadáskat két váltzatban számltuk, az első váltzatban az intézményi keretösszeget a bázis előirányzat szintjén számltuk, krrigálva a gyereklétszám váltzás miatt várható élelmezési kiadásk váltzásával, nem számlva a vásárlt élelmezés várható áremelkedésével. A másdik váltzatba beépítettük az intézményi igényeket elsősrban közüzemi díjak, szakmai kiadásk előirányzatának emelésére vnatkzóan -, ami mintegy 21 MFt-s növekményt jelent az első váltzathz visznyítva. A bázis szinten történő tervezés évről évre nehezebb helyzetbe hzza az intézményeket, különösen a közüzemi díjak emelkedése miatt. A dlgi kiadáskn belül legnagybb hányadt az élelmezési kiadásk és a közüzemi díjak teszik ki, ezeket az előirányzatkat tvábbra is kötött előirányzatként kezeljük. Az élelmezési kiadásk emelése még nem ismert, a szlgáltatóval való egyeztetést követően alakul ki. Az intézményhálózat hatékny működtetése a fkzódó terhek miatt egyre nehezebb. A végleges előirányzatk a szakmai felülvizsgálat és az egyeztetések srán alakulnak ki. A Plgármesteri Hivatal igazgatási és a szakfeladatk, szciális juttatásk kiadási előirányzatainak tervezésénél az intézményekhez hasnlóan két váltzattal számltunk. Első váltzatban a 2008. évi eredeti előirányzathz képest nem számltunk emelkedéssel, a másdik váltzatnál pedig a szaksztályi javaslatkat állítttuk be. Az egyeztetések srán a knkrét feladatkkal összhangban a költségvetési egyensúly biztsításával kell kialakulni a tényleges előirányzatknak. A személyi juttatásknál béremeléssel és tizenharmadik havi illetménnyel nem, csak a kötelező átsrláskkal számltunk. (itt a két váltzat megegyezik)
A sprtszervezetek, társadalmi, kulturális és más szervezetek támgatását az előző évi szinttel terveztük. A Cigány kisebbségi önkrmányzat előirányzatát az előző évi eredeti előirányzattal állítttuk be. A költségvetési törvényjavaslat szerint az állami támgatás éves összege még nem ismert, az előző évi támgatás 555 eft/ kisebbségi önkrmányzat vlt. Az intézményi felújításk esetében a 2008. évben megkötött keretszerződésből 2009. évre fennmaradó összeggel számltunk. A lakásfelújításnál az előző évi előirányzattal számltunk. Az intézményi igények felmérése alapján 97.400 eft lenne az intézményi felújítási igény, ami mintegy duplája a kncepció szintjén számíttt összegnek. Az intézményi igények szaksztályi felülvizsgálata, rangsrlása alapján kell kialakulni a tényleges keretnek. A fejlesztések esetében kizárólag azkkal az elkötelezettségekkel számltunk, amelyekre Képviselőtestületi döntés van, illetve krábbi évek áthúzódó kötelezettségvállalásai. A pályázati frrásból megvalósuló fejlesztések vnatkzásában csak a nyertes pályázatkkal számltunk, tehát a támgatási szerződést már megkötöttük, illetve a támgatási szerződés megkötése flyamatban van. Így nem állítttuk be a fejlesztések közé azkat a pályáztt beruházáskat, amelyeknél még nincs döntés (Rendelőintézet fűtéskrszerűsítés, Szciális kmplexum építése, Vársrehabilitáció). Tartalékkal a kncepció szintjén nem számltunk. A költségvetés első frdulós tárgyalására ki kell dlgzni a céltartalék összegét, a helyi rendeleteknek megfelelően. A fentiek alapján állítttuk össze a tájékztató mellékleteket. Az 1. számú mellékletből látszik, hgy az összkiadáshz visznyítva az első váltzat szerint 11,7 %- s, a másdik váltzat szerint 13,7 %-s hiány mutatkzik. A működési bevételek és kiadásk mérlegéből (6.sz. melléklet) megállapítható, hgy egyik váltzat alapján sincs működési frráshiány. A felhalmzási kiadáskhz visznyítva a felhalmzási frráshiány mintegy 33,1 %, tehát a felhalmzási bevételek a kötelezettségekre sem nyújtanak fedezetet. A fejlesztési igények megvalósítása érdekében meg kell határzni a bevételi frráskat ingatlan értékesítés bevételéből, hitel felvételből, illetve a működési kiadásk csökkentésével, ami a jelenlegi intézmény szerkezettel jelentős mértékben nem valósítható meg. A költségvetés készítése srán arra kell törekedni, hgy a működési bevételek terhére a krábbi gyakrlatnak megfelelően fejlesztési alapt tudjunk képezni. Összességében elmndható, hgy a gazdálkdás feltételei tvább rmlanak 2009. évben, ezért szükség van a feladatk tvábbi felülvizsgálatára, racinalizálására. Gazdálkdásunknak elsősrban a kötelező feladatk ellátását, az intézmények megfelelő szintű működtetését kell biztsítania, az elnyert pályázati frrásk felhasználása mellett, úgy hgy megőrizzük a költségvetésünk stabilitását. A knkrét intézményi és szakfeladati igények ismeretében, valamint az egyeztetések srán arra kell törekedni, hgy biztsítani lehessen a költségvetési egyensúlyt a fejlesztési célk megvalósítása mellett. Tisztelt Képviselő-testület kérem, szíveskedjenek az előterjesztést megvitatni és a határzati javaslatt elfgadni.
Balatnfüred, 2008. nvember 19. Dr. Bóka István Plgármester
/2008. (XI.27.) számú határzat: Határzati javaslat A Balatnfüred Várs Önkrmányzat Képviselő-testülete az Önkrmányzat 2009. évi költségvetési kncepcióját megtárgyalta, és a költségvetése készítésénél az alábbi szempntkat határzza meg: 1. A költségvetési terv összeállításánál alapvető szempnt a pénzügyi egyensúly megteremtése. 2. A költségvetés készítése srán a személyi juttatásk és a munkáltatói kötelezettségek megállapításánál az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Krmány rendelet 58-59 -ban rögzített tervezési elveket kell figyelembe venni. Az intézményi költségvetések egyeztetésekr kiemelt figyelmet kell frdítani a személyi juttatásk jgszabályi előírásknak megfelelő tervezésére. 3. Az intézményeknél a dlgi kiadásk vnatkzásában meg kell vizsgálni a bázis előirányzatk emelésének lehetőségét, különösen a közüzemi díjak, és a vásárlt élelmezés esetén az eredeti előirányzat tervezésénél. 4. A Plgármesteri Hivatal szakfeladatainál a feladatkkal összhangban kell meghatárzni az eredeti előirányzatt. 5. A fejlesztési kiadásk tervezése srán: Elsőséget élvez a fejlesztési célú hitel és kamatainak visszafizetése, a krábbi képvelő-testületi elkötelezettségek, a flyamatban lévő beruházásk 2009. évi üteme, valamint a pályázati támgatással megvalósuló fejlesztések. A költségvetés tárgyalásának első frdulójáig meg kell határzni a 2009. évi fejlesztési célkat a fejlesztési frráskkal összhangban. 6. Felül kell vizsgálni az egyes állami támgatáskra való jgsultság megőrzésének érdekében a társult feladatellátás esetén az intézmény-hálózat rendszert. Felelős: Dr Bóka István plgármester Határidő: 2009. január 31.
PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY Balatnfüred Vársi Önkrmányzat 2009. évre készített költségvetési kncepciójáhz A Pénzügyi és Gazdasági Bizttság a 2009. évi költségvetési kncepciót 2008. nvember 26-án megtárgyalta. A Pénzügyi és Gazdasági Bizttság az önkrmányzat könyvvizsgálójával egyeztetve alakíttta ki a véleményét. A képviselő-testület elé kerülő íráss anyag alapján az önkrmányzat költségvetési kncepciójára vnatkzó bizttsági vélemény: Az államháztartásról szóló XXXVIII. törvény 70. -a előírja, hgy a jegyző által elkészített, a következő évre vnatkzó költségvetési kncepciót a plgármesternek nvember 30-ig a helyi önkrmányzati képviselő-testület tagjai általáns választásának évében legkésőbb december 15-ig- kell benyújtania a képviselő-testületnek. Ennek a kötelezettségnek a 2008. nvember 27-i képviselő-testületi ülésen eleget tesznek. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Krm.rendelet 28. -a a helyi önkrmányzatk költségvetési kncepciójának összeállításával kapcslatsan előírja: A költségvetési kncepciót a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani. A kncepció összeállítása előtt át kell tekinteni az önállóan és a részben önállóan gazdálkdó költségvetési szervek következő költségvetési évre vnatkzó feladatait, az önkrmányzat bevételi frrásait. A plgármester a helyi önkrmányzatnál működő bizttságk véleményét kikéri, a helyi kisebbségi önkrmányzatnak a kncepció tervezetről alkttt véleményével együtt a kncepcióhz csatlja. A pénzügyi bizttságnak az egész kncepcióról véleményt kell alktnia. Az önkrmányzat a 2009. évi költségvetési kncepcióját az Ámr. előírásainak eleget téve állíttta össze. A bevételi frrásk valamint a tervezett kiadási előirányzatk reális alapkra helyezése érdekében felmérték a helyben képződő bevételeket, a várható kötelezettségeket. A kncepció összeállításáhz figyelembe vették a költségvetési törvényjavaslat szempntjait, a megadtt nem végleges nrmatívákat, a váltzó adó- és járulék terheket, az önállóan és részben önállóan gazdálkdó intézmények következő évre vnatkzó feladatait. A költségvetési tervezéshez meghatárzták a fő szempntkat. A kncepció összeállítása srán még sk biznytalansági tényező van: a 2009. évi költségvetési törvényt még nem fgadta el a parlament, a költségvetési törvénytervezet főszámait 2008. nvember 25-én fgadta el, így a törvényjavaslat alapján végzett számításk még nem végleges adatkat jelentenek, az adó- és járulékterhek is váltzhatnak még 2009. évre, az inflációs hatás kiszámíthatatlansága, a pénzügyi és a gazdasági világválság negatív hatása az önkrmányzatkat is érinti, az állami támgatásk csökkenése mellett a saját bevételek alakulására is várhatóan kihat, ezért a tervezésnél szem előtt kell tartani az óvatsság elvét. A vársi önkrmányzat 2009. évi költségvetési kncepciójának összeállításánál alapvető szempnt a pénzügyi egyensúly jövő évi megteremtése, a költségvetés I. frdulós tárgyalásáig meg kell szüntetni a frráshiányt felhalmzási bevételek meghatárzásával, fejlesztési célú hitelfelvétellel figyelemmel a várs eladósdttságára, a működési kiadásk csökkentésével, előző évi pénzmaradványból. A költségvetés tervezése srán arra kell törekedni, hgy a működési mérleg többlettel zárjn, ami fejlesztési célk megvalósítására frdítható. Összességében a Balatnfüred Vársi Önkrmányzat 2009. évi költségvetési kncepcióját határidőre, a jgszabályi elvárásknak megfelelően állíttták össze. Kncepció szintjén fő szempnt, hgy az egyensúlyt mind a működési, mind a felhalmzási mérleget tekintve a költségvetési tervezés srán megteremtsék. Veszprém, 2008. nvember 26. Pethőné Schulcz Ágnes sk. elnök
A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT VÉLEMÉNYE Balatnfüred Vársi Önkrmányzat 2009. évre készített költségvetési kncepciójáhz A Cigány Kisebbségi Önkrmányzat a 2009. évi költségvetési kncepciót megtárgyalta. A képviselő-testület elé kerülő íráss anyag alapján az önkrmányzat költségvetési kncepciójára vnatkzó vélemény: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Krm.rendelet 28. -a a helyi önkrmányzatk költségvetési kncepciójának összeállításával kapcslatsan előírja: A plgármester a helyi önkrmányzatnál működő bizttságk véleményét kikéri, a helyi kisebbségi önkrmányzatnak a kncepció tervezetről alkttt véleményével együtt a kncepcióhz csatlja. A pénzügyi bizttságnak az egész kncepcióról véleményt kell alktnia. Ennek az előírásnak megfelelően a Cigány Kisebbségi Önkrmányzat megtárgyalta a költségvetési kncepciót. A kisebbségi önkrmányzatk támgatása váltztt 2008. évben, mely szerint az eddigi egységes támgatás megsztásra került feladataránys és általáns működési támgatásra. Az általáns működési támgatást minden működő kisebbségi önkrmányzat megkapja a feladataránys támgatást pedig igényelni kell. A 375/2007. (XII.23.) Krm. rendelet szabályzza a kisebbségi önkrmányzatknak nyújttt feladataránys támgatásk feltételrendszerét és elszámlásának rendjét. A feladatalapú támgatás igénylését megvizsgálva, megállapítttuk, hgy az önkrmányzatunknak feladatalapú támgatás igénylésére nincs lehetősége. Így csak az általáns működési támgatásra jgsult, ami a tavalyi évben 555 eft vlt. A helyi önkrmányzat költségvetési kncepciójában a cigány kisebbségi önkrmányzat költségvetése az előző évi szinten 1.800 eft összegben szerepel. Szeretnénk, hgy a végleges költségvetés készítése srán lehetőleg ne csökkenjen a kisebbségi önkrmányzat előirányzata. Hrváth József Cigány Kisebbségi Önkrmányzat elnöke