TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő.
Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő viszonyulás, mely cselekvésre készteti az egyént. Az attitűd tapasztalaton, tudáson és az egyén érzelmi beállítódásán alapul, áthatja a teljes személyiséget, meghatározza az eseményekhez, történésekhez való viszonyulását
Jogvédelmi képviselő Szervezeti keretek között működik Segít abban hogy erre önmaguk nem képes csoportok érvényesíthessék érdekeiket (ezért tekintjük hivatásnak) A segítőnek felhatalmazása van hivatása gyakorlásához (végzettsége, az őt foglalkoztató szervezet, és a hozzá forduló által) A segítő tudását, tapasztalatát tekintélyét, és szakmai kapcsolatait ajánlja fel a hozzá fordulónak Felhatalmazását a törvény adja és a hozzá fordulók bizalma
Jogvédelmi képviselő jellemzői Saját értékei mentén végzi szakmai tevékenységét Értékeit az emberi jogok, az alkotmányban lefektetett általános és speciális jogok alkotják (jogszabályban nem szereplő magatartásformáit, erkölcsi nézeteit saját szakmai etikai kódexben fekteti le.)
Az emberrel foglalkozó szakmák magukban hordozzák a kiégés veszélyét Burnout, szindróma Rövid megfogalmazásban az empátiás kapacitás kimerülését jelenti, mely a segítő hivatás gyakorlásának hatékonyságát jelentősen csökkenti
A fogalom meghatározása A szindróma krónikus emocionális megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, érzelmi, mentális kimerüléssel, reményvesztettség, inkompetencia érzésével, célok, ideálok elvesztésével jár, illetve negatív attitűddel jellemezhető Herbert J. Freudenberger (1974)
A fogalom meghatározása A kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben Ditsa Kafry( 1981)
A kiégés okai A kiégés vizsgálatok három okot jelöltek meg ( 1990 ) 1.Érzelmi túlterheltség 2.A pályaválasztást befolyásoló bizonyos személyiségjegyek (altruizmus) 3. Kliensközpontú orientálódás
Érzelmi túlterheltség megnyilvánulásai A segítő - kliens kapcsolatának buktatói Egyenrangú kapcsolat kerülése A kívánságok kimondása helyett szemrehányások Direkt agresszió gátolt, más segítőkkel szemben nyilvánul meg Gyengeségtől való félelem, szigorú kontroll Nem kér segítséget maga számára
A kiégés folyamatát 12 lépcsőben írják le A szakaszok között nincs éles elkülöníthető határ Az élethelyzettől, a személyiségtől függően különböző intenzitással jelentkezhetnek
Szakaszok 1. Bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig 2. Fokozott erőfeszítés 3. Személyes igények elhanyagolása 4. Személyes igények és konfliktusok elhanyagolása 5. Értékrend megváltozása 6. Fellépő problémák tagadása
Szakaszok 7. Visszahúzódás 8. Magatartás- és viselkedésváltozás 9. Deperszonalizáció 10. Belső üresség 11. Depresszió 12. Teljes kiégés
2. A segítő személyisége, mint rizikófaktor- Helferszindróma Személyiség: altruista(önzetlen segítés) vonások, gyermekkori nárcisztikus sérülés nem válik tudatossá, segítő cselekvésbe fordul át Motiváció: a helfer-szindrómás segítő azért segít másokon, hogy saját szükségleteit ne kelljen észrevennie Rejtett motiváció, nem tudatosul a segítőben W. Schmidbauer (1977)
A burnout szindróma terápiája Prevenció 1. Általános motiváció-munkahelyi megbecsülés, szakmai fejlődés, támogató rendszeren, (családban, munkahelyen) szakmai túrterheltség szabályozása 2. Személyes motiváció- segítő szakma választásának átgondolása egyedül, vagy segítséggel; a segítés ne váljon pszichoterápiás szükségletté
A burnout szindróma terápiája Intervenció 1. A stresszel teli szituációk kevésbé személyes, inkább racionális megélése 2. A stresszel teli szituációk interakciói során kialakuló involválódás csökkentése 3. Szorosabb kapcsolat a segítők között 4. Coping mechanizmusok, megküzdési stratégiák fejlesztése
A burnout szindróma terápiája Krízisintervenció Súlyosabb formája esetén terápiás intervenciót igényel, mert nemcsak a segítő szerepet érinti, hanem az egész személyiséget
A burnout szindróma terápiája Segítő szakmákban időnként meg kell állni és fel kell tenni a következő kérdéseket: 1.Milyen motiváció tart a pályán 2.Hogyan látnak engem a kliensek és a kollégák 3.A kiégés fenti szakaszai közül hol tartok