TERÜLJ, TERÜLJ! MUBA_MEMU_MILANO_EXPO_2015 #Petőfi Irodalmi Múzeum-Mesemúzeum
KIÁLLÍTÁS ÉS FOGLALKOZÁS TERV 14/01 TERÜLJ, TERÜLJ -KALANDOK AZ ASZTAL KÖRÜL A pályázatra beadott projekt olyan egyedi látványvilágot és drámapedagógiai elemeket ötvöző installációs teret és hozzá szervesen kapcsolódó foglalkozást tartalmaz, amely a magyar népmesék mondanivalójára és motívumaira építve helyezi középpontba az ember és a táplálkozás kapcsolatát. Az alapvetően csoportos együttműködési játékokra létrehozott installáció minden helyszíne olyan interaktív, egyéni látogatók számára is élvezhető feladatokat foglal magába, amelyek korosztálytól függetlenül megoldhatóak. Az egyes helyszínek a mesékben előforduló táplálékok lelőhelyeit pl. gyümölcsfa, kút vagy az ételek elkészítésének kultikus helyeit, például tűzrakóhely, üst jelenítik meg. Minden helyszínhez kapcsolódik egy mese és egy drámajáték, amelyben ez a szimbólum jelen van. A csoportos foglalkozás kerettörténetbe ágyazódik, amelynek segítségével a gyerekek könnyebben bevonhatóak. A foglalkozásvezető a királylány asztal alatti birodalmán vezeti végig a gyerekeket. Céljuk, hogy az út végére, megismerve a királylány játékait és szokásait, méltó ünnepséget rendezzenek neki. Az asztal alatti világba úgy tudnak bejutni a gyerekek, ha túljárnak az őr (játékvezető) eszén. Jutalmul megnézhetik és meghallgathatják a csengő barackot, egy magyar népmese különleges motívumát. Továbbhaladva A só című mese szimbólumait jelenítjük meg a király kérdésével, és egy titokzatos ládába rejtett sókristállyal. Így vándorolnak a gyerekek tovább helyszínről helyszínre, míg meg nem érkeznek a királyi trónterembe, ahol a megszerzett élmények alapján megrajzolják a terülj-terülj asztalkámra kerülő finomságokat. Ha marad idő és kedv, akkor egy közös körmesével zárható a foglalkozás.
14/02 A MESE MINT SZELLEMI TÁPLÁLÉK A mese természetes módon, minden erőltetettség nélkül kapcsolja be a gyerekeket a kultúrába, finoman, többé-kevésbé burkoltan, de felfoghatóan jelzi a sikerre vezető társas viselkedés előnyeit. ( Jótett helyébe jót várj, Szerencséd, hogy Öreganyádnak szólítottál! ) Ezzel együtt hatékony eszköze az erkölcsi és az érzelmi nevelésnek. Azt a belátást közvetíti, hogy az életben a súlyos nehézségeket nem lehet elkerülni, ellenkezőleg: küzdeni kell velük, és ez a harc elválaszthatatlanul hozzátartozik az emberi léthez, s hogy ha az ember nem hátrál meg, hanem kitartóan szembeszáll a váratlan és gyakran igazságtalan megpróbáltatásokkal, túljuthat minden akadályon, és végül győztesen kerülhet ki a harcból. Reményt ad, hogy az életben a leggyengébbek is boldogulhatnak E tanulságok és általános útmutatások mellett a mese eligazít az emberi viszonylatokban is. Szülőkről és gyerekekről, testvérek egymás közötti kapcsolatáról, idősek és fiatalok viszonyáról, a barátságról, valamint a hosszabb-rövidebb távú együttmunkálkodásról (közös feladatok, élethelyzetek, próbák megoldási lehetőségeiről) egyaránt sokat elárulnak a mesék. Amellett, hogy tanít, szórakoztat és kíváncsivá tesz, a mese enyhíti a mindenkiben fellépő egzisztenciális szorongást, a félelmet a haláltól, miközben egy pillanatig sem áltat azzal, hogy örökké élni lehetséges. Egyszersmind jelzi ( azután még sokáig éltek, örömben és boldogságban ), hogy hosszú távon csupán egyvalami feledtetheti velünk az elmúlást: ha boldog kapcsolatot alakítunk ki egy másik emberrel. ( és boldogan éltek, míg meg nem haltak. )
14/03 E korántsem teljes felsorolás talán elegendő érvet szolgáltat ahhoz, hogy ezek az ősi epikai formák az érzelmi fejlődés, az értelmi fejlődés, az erkölcsi fejlődés sajátos, a kisgyermekkortól kezdve alkalmas, pótolhatatlan és egyetemesen elterjedt és egységesítő hagyományát és eszközét testesítik meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja, a Mesemúzeum 2012-ben alakult, és az azt követő két évben több, mint 30.000 látogatót vonzott. Egy éves működést követően az itt folyó színvonalas szakmai munka elismeréseként múzeumpedagógiai nívódíjban részesült. A Mesemúzeum családi, múzeumpedagógiai programjai történetírással, meséléssel, illetve a történetek és a hozzá kapcsolódó szereplők vizuális megjelenítésével fejlesztik a gyermekek kreativitását és képzelőerejét. A drámapedagógiai elemeket tartalmazó foglalkozások és az együttműködést igénylő feladatok révén javul a társas és kommunikációs képességük, a történetek hallgatásával, írásával, mesélésével pedig fejlődik nyelvi kifejező készségük. Az összetett és sokrétegű feladatok igénybe veszik és fejlesztik problémamegoldó képességüket. Mivel a mesékben gyakran saját problémáikra is választ találhatnak, a múzeumpedagógiai foglalkozások fejlesztik a gyerekek önismeretét, a támogató közegben sikerrel megvalósuló próbateljesítések (feladatmegoldások, szereplések) pedig növelik önbizalmukat. A fentiek szellemében született meg a Terülj, terülj - Kalandok az asztal körül elnevezésű projekt.
14/04 FELÜLNÉZET NYOMTATOTT FELÜLET
14/05 OLDALNÉZET BERENDEZVE
14/06 KÖZELI ARANYALMA
14/07 BERENDEZÉS A FORGATÓKÖNYV SORRENDJÉBEN
14/08 BERENDEZÉS 2. A FORGATÓKÖNYV SORRENDJÉBEN
14/09 TRÓN FELŐLI NÉZET A FORGATÓKÖNYV SORRENDJÉBEN
14/10 FÉLOLDALI NÉZET RAJZOLHATÓ PAPÍRFELÜLETEKKEL
14/11 TELJES LÁTKÉP A TRÓN FELŐL MILANO_MUBA
14/12 SZEMBŐL MILANO_MUBA
14/13 HELYSZÍNI LÁTVÁNYTERV MILANO_MUBA
A L E A R T 2015 ALEART KIÁLLÍTÁS TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ KFT.