Adóreformok hatása a magyar gazdaságra egy átaános egyensúyi modeben Kivonat Benzúr Péter, MNB és CEU Kátay Gábor, MNB 200 szeptember A tanumány egy eegyszerűsített makromodet ismertet, ami akamas arra, hogy az adóvátozások munkakínáat-növeő hatásának makroszintű következményeit (tőkeáomány, bérek, effektív munkaórák száma, GDP) számszerűsítse. A modet a magyar gazdaságra kaibrájuk, nemzeti száma adatok, vaamint mikroaapú besések fehasznáásáva. Eredményeink ráviágítanak arra, hogy a munkaerő heterogenitásának figyeembevétee nagymértékben befoyásoja a reformok hatásaira vonatkozó beséseket. JEL: H2, H3, H6 Kusszavak: adóreform, visekedési váasz, átaános egyensúyi hatások. Bevezetés Az aábbiakban egy eegyszerűsített makromodet ismertetünk, ami akamas arra, hogy az adóvátozások munkakínáat-növeő hatásának makroszintű következményeit (tőkeáomány, bérek, effektív munkaórák száma, GDP) számszerűsítse. A modeben figyeembe tudjuk venni a munkakínáat és a munkakereset bérrugamasságát (fix tőkeáomány esetén), vaamint a tőkekínáat aakuását is. Munkakínáaton az effektív munkaórák számát értjük, ami tehát vátozhat, ha többen (extenzív határ), többet (intenzív határ) vagy jobban (munkaintenzitás) dogoznak. A munkakínáat aakuását a háztartások hasznosságmaximaizáásábó származtatjuk, amit Bakos, Benzúr és Benedek (2008) eredményei aapján úgy kaibráunk, hogy a munkakínáat nettó bér szerinti rugamassága 0,065. Ez azt jeenti, hogy ha a hazavitt rész (egy mínusz az adókus) 0%-ka nő, akkor a munkakínáat átagosan 0,65%-ka emekedik. Ez semmiképpen nem tekinthető jeentős kínáati rugamasságnak. Egy tényeges szja átaakítás azonban etérő módon érinti a küönböző jövedemű munkaváaók átagos ietve margináis adókusait, vaamint a kínáati rugamasságok is küönbözhetnek jövedemi szintenként (ásd Share et a, 200). Ezt úgy vesszük A tanumány Share et a (200) modejét ismerteti küön tanumány formájában.
figyeembe, hogy a munkakínáat emozduását egy részetes szja adatbázison határozzuk meg, Bakos, Benzúr és Benedek (2008) részetes eredményei aapján. A munkakereset kaibráásához Kátay és Wof (2004) váaati szintű beruházási beséseit, az emút évek átagos tőkekötségét (,56), effektív ÁFA kusát (6,5%), vaamint a tőkejövedemek (vegyes jövedemet is figyeembe vevő) GDP arányos részét (35%) hasznájuk. Ez meghatározza a munkakereset meredekségét (adott tőkemennyiség meett). A tőkekínáat hozamérzékenységét ényegében a megtakarítási oda határozza meg, azonban távoró sem magátó értetődő, hogy a vonatkozó empirikus eredményeket hogyan tudjuk hasznosítani. A nehézség az, hogy kis nyitott gazdaságban a tőkekínáat érkezhet küfödrő is, ami akkor jórészt függeten a hazai megtakarításoktó. Szésőséges esetben az evárt hozam a nemzetközi reákamat szintje, vagyis konstans, és így a tőkekínáat tökéetesen rugamas. Ez hosszú távon véhetően eég jó fetéteezés, az óvatosság jegyében azonban oyan tőkekínáati rugamasságot is tekintünk, ami ugyanannyiva tér e a tökéetesen rugamastó, mint amennyive a munkakínáat a tökéetesen rugamatantó (0,065). Ez azt jeenti, hogy a tőkeáomány 0%-os növekedéséhez az evárt reáhozamnak 0,65%-ka ke emekednie. Végezetü még rögzített tőkeáomány meetti (a tőkekínáat tökéetesen rugamatan) eredményeket is ismertetünk. Ez utóbbi eset értemezhető rövid távú hatásként is, amikor az adóvátozásokra a tőkeáomány még nem reagá. 2 A makroegyensúy a következő módon jön étre: a váaati optimaizáás meghatározza a munkabért és a tőkeintenzitást a termeési függvény, adók ietve a tőke béreti díja aapján. Az adott bérszint meett a fogakoztatást a munkakínáat határozza meg, a tőkekeresetet pedig a fogakoztatás és a tőkeintenzitás. 3 Végü a tőke béreti díja a tőkekereset és kínáat egyensúyábó adódik. A modeben háromfée adó szerepe: a társasági adó, az ÁFA és az szja. Az adók effektív (befizetett adó/adóaap) kusait a 200-ben érvényes szabáyok és a 2008-as adóbevaások részetes adataibó számított megoszások aapján határoztuk meg. Az ÁFA szerepetetése ekvivaens azza, mintha a tejes munkakötséghez és a tőkekötséghez (user ost) hozzáadnánk az effektív ÁFA kusot (200-ben kb. 9%-ka számova). A munkajövedemek után fizetett szja a munkát terheő adókat és járuékokat együttesen tartamazza. Effektív kusának számításakor figyeembe vettük a sávos szja aapon kívüi munka jeegű jövedemeket (a vegyes jövedeem egy részét is beeértve), vaamint az ezekbő származó adóbevéteeket. A 2008-as bevaásban a tejes bérkötség (minden munka jeegű jövedeem és azok járuékai) 80%-a vot az szja aap, és 20% váakozói jövedeemként adózó munkajövedeem. A 200-es szabáyok szerint 2 Ez egy oyan rövid táv, aho a tőke nem, de a bérek már tudtak akamazkodni. Ennyiben taán inkább tekinthető egy-két éves horizontnak, mint azonnainak. 3 A fogakoztatási hatás azon fetevésen aapu, hogy a bérek hosszú távon tökéetesen rugamasak. Ez a fetevés vaójában túzó, a bérek hosszú távú akamazkodó képességét egyéb tényezők is befoyásohatják. Iyen tényező ehet pédáu a szakszervezetek erős akupozíiója vagy a minimábér. Míg eőbbi Magyarországon kevéssé ehet jeemző, a minimábér erős korátja ehet a bérek akamazkodásának. Mindez esősorban a képzeten munkaerőt sújtja, így tú magas minimábér esetén a növekvő munkakínáat munkakereseti korátokba ütközhet.
az eőbbi átagos adó és járuékterhe 4,6% míg az utóbbié 7,7%, vagyis a tejes munkajövedeem átagos adóterhe 34,87%, ami az ÁFÁ-va bruttósítva tehát 45,27%. 2. A mode részetes eírása A háztartások egy additív szeparábiis hasznosságot maximaizának: max s. t. p w w. A fogyasztói árat -re normaizájuk, feírjuk az optimaitási fetéteeket, majd ezek tejes differeniáját képezve, meghatározható, hogy a munkabér adott százaékos vátozására a munkakínáat miy mértékben reagá (kompenzáatan hasznosság): ˆ un Meghatározható a kompenzát rugamasság is, oy módon, hogy a w vátoztatása meett a hasznosságszintet áandóan tartjuk: wˆ. w onst., majd itt képezzük a tejes differeniát. Az eredmény: ˆ omp Ahhoz, hogy egy nyugdíjreform aktivitásbővítő hatásait is (enagyotan) meg tudjuk jeeníteni, téteezzük fö, hogy N egyén van a gazdaságban, vagyis a tejes munkakínáat L N. A nyugdíjreform az "effektív N " exogén növeését fogja jeenteni. Egy tényeges szja átaakítás azonban etérő módon érinti a küönböző jövedemű munkaváaók adókusait, ietve a kínáati easztiitások is küönbözhetnek jövedemi szintenként. Hogyan ehet egy iyen heterogén reformot megjeeníteni a modeben? Adott jövedeemeoszás, kínáati easztiitások és differeniát adókus-vátozások meett meghatározzuk a munkakínáati bővüés mértékét ( xˆ ), vaamint az átagos adóteher százaékos vátozását ( tˆ ). A modeben a tejes munkakínáatot az Lˆ wˆ tˆ Nˆ összefüggés írja e. Ahhoz, hogy ugyanazt a munkakínáati etoódást jeenítsük meg, Nˆ xˆ tˆ extra kínáatéénküést ke tekinteni, az átagos adóteher vátozásának hatásán feü. A nyugdíjreform szimuáási ehetőségén tú ez az Nˆ szerepetetésének másik funkiója. A váaati oda (munkakereset, tőkeáomány) kaibrááshoz Kátay-Wof (2004) tőkekötség (user ost)-beruházás besését, küönböző munkakereset-beséseket, ietve az egyes tényezők GDP arányos jövedemi részeit fogjuk fehasznáni. Mive a wˆ.
beruházások (tőkeáomány) hosszú távú user ost együtthatója nem, ezért CES termeési függvényt ke hasznánunk: max K L / Az ÁFA szerepetetése ekvivaens azza, mintha a tejes munkakötséghez és a user osthoz hozzáadnánk még az ÁFA kusot is. A továbbiakban tekintsük eeve ezeket a februttósított tényezőárakat, vagyis majd a user ostra és az átagos munkát sújtó adóteherre épüő kaibráásokhoz az effektív ÁFA kusokat is figyeembe ke venni. Esőre azza a fetevésse éünk, hogy a beruházásoknak ns akamazkodási kötsége, a tőke nemzetközieg tejesen mobi, és száz százaékban küfödi tuajdonban van (vagyis a tőkejövedemet nem ke hozzáadni a fogyasztók jövedeméhez). Ez ényegében azt fogja jeenteni, hogy a munkabért a tehnoógia, a küfödi evárt hozam (az amortizáiót is tartamazó) és a társasági adó már rögzíti, vagyis a munkakereset nem függ a munkát terheő adótó. Az esőrendű fetéteek: /( VAT ) wl r K Ez a két egyenet meghatározza a munkabért és a tőkeintenzitást a paraméterek, ietve a user ost függvényében. Ezután a fogakoztatás a munkakínáati egyenetbő adódik, a tejes fogakoztatást L N, majd a tőkeáományt K kl határozza meg. Látható, hogy a munkabér (tejes munkaerő kötség, szuperbruttó bér stb.) függeten a fogakoztatottak számátó. Ez a hosszútávon tejesen easztikus munkakereset két egymás een ható tényező eredője. () Adott tőkeáomány (K) meett, a munkabér sökkenő függvénye a fogakoztatásnak. több munkaerőt sak akkor hajandó egy váaat akamazni, ha az osóbb. (2) Amint K is vátozhat, a váaati optimaizáás eredményeképpen étrejövő K/L arány függeten a fogakoztatás szintjétő. Nagyobb fogakoztatás ugyanoyan arányban nagyobb tőkét jeent tehát, aminek eredményeképpen a váaat ugyanazon bér meett is hajandó fevenni az extra dogozókat. Kusfontosságú, hogy a tőke adózás utáni hozama exogén -- egy oyan modeben, aho ez nem tejesü, a hosszútávú (a tőkét is újraoptimaizáó) munkakereseti egyenet már nem enne vízszintes. A tejesen rugamas tőkekínáat
meett kapott eredmények robosztusságának feméréséhez tekintsünk tehát a végteentő küönböző tőkekínáati rugamasságokat is: K ˆ Egy adóvátozás hatását a mode segítségéve ezekután úgy számszerűsíthetjük a egkönnyebben, ha a mode megodását egy kezdeti adórendszer körü oginearizájuk, majd a femerüő három exogén gazdaságpoitikai paramétert (a munkát és a tőkét sújtó adókusok, vaamint az aktivitási rátát, N-et) megvátoztatjuk. Ekkor meghatározhatjuk a mode összes vátozójának a százaékos megvátozását, a három gazdaságpoitikai paraméter ineáris kombináiójaként. 4 A kötségvetés aakuása A kötségvetés a munkára és a tőkére kivetett adóbó szerez bevétet (a forgami adót is ezekbe ovasztottuk bee). Ezeket feírva, majd (og)inearizáva: d dr R Y R N Nˆ dr Y rk ˆ R Yˆ Y wˆ tˆ rˆ. NLw Kˆ rk uˆ Itt tˆ az százaékos vátozása, û pedig a user osté ( r /( ) ). 3. Kaibráás A háztartásokat eíró moderészt (vagyis a munkakínáatot) a következőképpen kaibráhatjuk. ) A kompenzát és kompenzáatan bérrugamasságra hasznájuk a Bakos-Benzúr- Benedek (2008) eredményeket. Azok evieg -ra vett rugamasságok, és átaában ha vátozik, akkor az adókötees jövedeem nemsak, hanem w vátozása miatt is vátozik. Azonban ha a bérek vátozása homogén (azaz az összes bér köze ugyanakkora mértékben reagá), akkor a besés vaójában kontroát w vátozásának a hatására. a) Az egyik vátozatban egyen a kompenzát rugamasság 0. 065, a jövedeemhatás pedig nua. Ekkor a kompenzáatan rugamasság is 0. 065, vagyis 0, majd 0.065. Itt a minimábér föötti tejes popuáióra vonatkozó eredményeket hasznátuk. b) A másik vátozatban egyen a kompenzát rugamasság 0. 34, a jövedeemhatás 4 Természetesen adott kaibráás és sokkok meett a mode könnyen megodható oginearizáás nékü, ám azok az eredmények kevésbé könnyen ennének prezentáhatóak és értemezhetőek.
pedig 0. 267. Ekkor a Sutsky egyenet aapján a kompenzáatan rugamasság 0.337 0.267 0.07, vagyis 0.07. Itt a jövedeemeoszás feső kvintiisére vonatkozó eredményeket hasznátuk. Mive azonban a két esetben a kompenzáatan rugamasság majdnem ugyanaz (0.07 és 0.065), és szimuáiós számításaink sak ezt a paramétert hasznáják, eegendő egyeten esetet nézni, aho a kompenzáatan rugamasság 0.065. 2) -t úgy váasztjuk meg, hogy a kezdeti adókushoz tartozó egyensúyban étrejövő értéke pontosan /3 egyen (a népesség idejének harmadát töti munkáva). A hatáseemzéshez ezt nem is fogjuk fehasznáni, mive ott sak -re esz szükségünk. Ha a fogyasztói jóétet is ki akarnánk számoni, ott már -re is szükségünk enne, és az eőbb vázot (a) és (b) eseteket is küön keene kezeni. 3) A kiinduó adókusot úgy kapjuk meg, hogy vesszük a 200-es adórendszer 2008- as jövedeemeoszáson vett átagos adóterhét. A munkajövedemek azonban nem sak az szja-bó és a járuékokbó ának, hanem az eküönüten adózó jövedemekbő, vaamint a vegyes (váakozói) jövedemekbő. Ezeket a következő módon vesszük figyeembe. 2007-es adatok szerint a sávos szja aá tartozó jövedeem (az APEH honapján eérhető kimutatások aapján) és járuékai (nemzeti számákbó) a korrigát munkajövedeem 80%-át teszik ki (a vegyes jövedeem egy részét a munkajövedeemhez adtuk, a tisztán munka és tisztán tőkejövedeem arányában osztva szét). Fetéteezzük, hogy ezek az arányok (tehát a tejes munkakötség, azaz a szuperbruttó jövedeemtípusok szerinti eoszása) az adókusok vátoztatásakor nem vátoznak. Az szja aapot terheő tejes evonás (munkaváaói és munkátatói, a tejes bérkötség arányában) a 200-es adórendszer szerint 0.46 (2008-as részetes szja adatokra épüő saját számítás aapján). A korrigát munkajövedeem nem szja aá tartozó 20%-ának adóterhe 2007-ben 7.7% vot (az eküönüten adózó jövedemek adóját tekintve ezen jövedemek adóterhének), ezt 200-ben ugyanezen értéken tartva a korrigát munkajövedeem átagos adóterhe 34.87%. Ehhez ke még hozzávenni a fogyasztási adókat. A 2007- es nemzeti számák szerint a (termeői áron számított) hozzáadott érték és a GDP között 6.79%-os etérés vot. A 2009-es ÁFA és jövedéki adóemeést figyeembe véve téteezzük fö, hogy ez az arány 200-ben kb. 9%. Ekkor az ÁFÁ-t is tartamazó korrigát munkajövedeem összesített adótartama (0,3487+0,9)/,9=0.4527, azaz 45.27%. A váaati oda kaibráásához fehasznáhatjuk, hogy az esőrendű fetéteek aapján a og K / Y A Bog r regresszióban B. (Evieg azok a regressziók nem tartamazzák az ÁFÁ-t ha azonban a user ost keresztmetszeti vátozékonysága dominája az ÁFÁ-ét, akkor B
értékét nagyjábó heyesen besütük meg,) Kátay-Wof (2004) eső számú speifikáiója egy og K A B og r C og Y besés, aho C, B 0. 8 adódik. Share et a (200) 4. fejezetének munkakeresetrő szóó része szerint B a (-0.8,-0.6) intervaumban heyezkedik e. Ennek középértékét tekintve, B B 0. 7, azaz 0. 43. Ugyanakkor Ha tehát ismerjük r Y K r -t, egy több éves átagos bruttósított user ost számot, vaamint egy (ugyanazon időszakra vonatkozó) átagos tőkejövedeem-hozzáadott érték hányadost, akkor ebbő meghatározhatjuk értékét. A user ost átagos értéke a 995-2005 időszakban (az APEH váaati adóbevaás pane adatai aapján) mintegy.56. Az átagos ÁFA kus kb. 6.5% vot (a hozzáadott érték és a GDP közt etéréseket átagova), azaz a bruttósított user ost.347. A tőkejövedeem átagos GDP aránya (nemzeti száma adatok aapján) ugyanezen időszakban kb. 0.37 vot. Adózási szempontbó azonban a jövedemek nem pont ugyanúgy oszanak tőke- és munkajövedemekké. mint a nemzeti számák szerint, az etérést a váakozói (úgynevezett vegyes) jövedemek okozzák. A 0.37 azza a fetevésse adódik, hogy a vegyes jövedeemben a tőke- és munkajövedemek aránya megegyezik a vegyes jövedemet figyemen kívü hagyó arányokka. Ha azonban az egyes adótípusok adóaapjait hasonítjuk össze, akkor ez az arány 0.35. 5 Ugyanezen időszakban a bruttó user ost átagos értéke.347, amibő 0.96. Még a tőkekínáat (adózás utáni) hozamérzékenységét (η) ke megváasztanunk. Ezt ényegében a megtakarítási oda határozza meg, azonban távoró sem magátó értetődő, a vonatkozó empirikus eredményeket hogyan tudjuk hasznosítani. Az egyik nehézség, hogy kis nyitott gazdaságban a tőkekínáat érkezhet küfödrő is, ami akkor jórészt függeten a hazai megtakarításoktó. Szésőséges esetben az evárt hozam a nemzetközi reákamat szintje, vagyis konstans (η= ). Ez hosszú távon véhetően eég jó fetéteezés. A másik szésőségként téteezzük fe, hogy a tőkekínáat nem reagá ( rövid táv, η=0), köztes váasztásként pedig tekintsük az η=5 eseteket. 6. 5 Az szja és járuékok aapja a társasági adó aapjának kb..86-szorosa, vagyis a társasági adóaap az összesített adóaap /2.86 0.35-öd része. ˆ ˆ 6 Ekkor ugyanis r 0.067K. Ez ugyanakkora forgatást jeent a tökéetesen rugamas kínáathoz képest, mint amekkorát a munka esetén átunk, a tökéetesen rugamatanhoz képest.
4. Hipotetikus egyszerű reformok vizsgáata Az eőzőekben vázot mode segítségéve küönfée hipotetikus reformok kötségvetési és a kibosájtási szintet (nem a növekedést) érintő hatását hasonítjuk össze. A kiinduópont mindegyik esetben a jeenegi, 200-es szabáyoknak megfeeő, eegyszerűsített adószerkezet. Az egyes reformokhoz tartozó numerikus értékeket a Függeék ismerteti részetesen. Az esőben három, ugyanakkora kötségvetési azítást jeentő szja sökkentést hasonítunk össze: (A) egy átaános szja sökkentést (aho az adósökkentést az átagos adókusok egyenetes sökkentésére fordítjuk), és két ézott sökkentést, aho ugyanakkora adósökkenést (B) a minimábér adómentességét biztosító adómentes sáv meett egyeten kusot, (C) ietve egy egykusos, adójóváírást is tartamazó rendszerre érünk e. A munkakínáat emozduását az határozza meg, hogy az egyes jövedeemsoportok miyen mértékben reagának effektív munkakínáatukka az adókusok vátozására. Erre Bakos, Benzúr és Benedek (2008), Kiss (200) és Mosberger (200) eredményei aapján többfée szenáriót tekintünk. Mive ns erre vonatkozó eredmény, a jövedeem-eoszás asó három tizedére mind a jövedeem ( ), mind a heyettesítési hatást ( ) nuának vettük. A középső öt tizedben a heyettesítési hatást 0,029-nek, a jövedemi hatást pedig nuának váasztottuk (Bakos, Benzúr és Benedek aapján). Végü, a feső két tized esetén a következő négy esetet tekintettük. () A heyettesítési hatás 0,335, a jövedeemhatás -0,27 (Bakos, Benzúr és Benedek). (2) A heyettesítési hatás 0,2 (Kiss, 200), a jövedeemhatás pedig akkora (- 0,35), hogy a kompenzáatan rugamasság 0,065 maradjon (Bakos, Benzúr és Benedek). (3) A heyettesítési hatás 0,5 (Mosberger, 200), a jövedeemhatás pedig - 0,085 (a kompenzáatan rugamasság 0,065). (4) A heyettesítési hatás 0,5, a jövedeemhatás pedig 0,4 (Mosberger, 200). 7 A mode szempontjábó mindegyik esetben az ényeges, hogy mekkora exogén munkakínáati sokkot ke még szerepetetni a modeben (részetesebben ásd a Függeékben). Bár aap esetnek az eső szenáriót tekintjük, Share et a (200) 4.2 afejezete aapján emondható, hogy a harmadik szenárió mindenképpen egy asó besést jeent arra nézve, hogy mennyi a tényeges effektív munkakínáati reakió. A másik három szimuáióban nua méregű adóátrendezéseket tekintünk. Az eső esetben (2A) a tőkét terheő adók megemeése szogátatja a forrást a munka terheinek sökkentéséhez. Konkrétan egy 4 %pontos társasági-adóemeést (ami az effektív kusot 2,2%-ka emei) és ezze párhuzamosan,5 %pontos átagos béradósökkentést számszerűsítünk, az eső összehasonításban egjobbnak bizonyut egykusos, adójóváírásos módon. A második szenárióban (2B) a jóéti kiadások visszafogásáva, pontosabban az effektív nyugdíjkorhatár évve vaó megemeéséve a társasági adó 4%-os sökkentését finanszírozzuk, a harmadik szenárióban pedig (2C) ugyanezt a kiadássökkentést az szja sökkentésére fordítjuk. Enagyot számításaink 7 Ha a jövedeemhatás pozitív, az azt jeenti, hogy egy adóemeés hatására (amikor -ATR sökken) a jövedeem is sökken. Ez nem annyira a szabadidő asóbbrendű jószág votára uta, hanem arra, hogy itt is jeentős részvétei hatássa (pédáu küfödi munkaváaás, stb.) áhatunk szemben.
szerint mindhárom esetben 20 Mrd forintot soportosítunk át az egyes téteek között. A társasági adóemeés ugyanennyi bevétet eredményez, a nyugdíjkorhatár megemeése pedig kb. ugyanennyi kiadássökkentést jeent. 8 Ez utóbbi számításaink szerint az aktivitási rátát 0,8 %pontta emei meg. 9 A szenáriók hatásait az eőzőekben vázot egyszerű mode segítségéve számszerűsítjük, a munkakínáat emozduása szerinti négy szenárió mindegyikében. A modeben endogén módon határozódik meg a tőkeáomány, a munkakereset és a munkakínáat is, azaz az ezek közötti kösönhatásokat és az ebbő eredő hatások nagyságrendjét is meg tudjuk mutatni. Ehhez ugyanakkor erős eegyszerűsítéseket is keett tennünk, és számos, poteniáisan fontos hatást nem tudunk figyeembe venni. Így pédáu nem tud megjeenni a minimábér hatása a képzeten munkaerő piaán, sem a munkanéküiség bérekre gyakorot hatása (az ááskeresés intenzitása). Nem tudjuk megküönböztetni a étszám, a munkaórák és a munkaintenzitás vátozását, figyeembe venni az adósaás vátozásának hatását. A modeben a jövedemek átrendeződésének ns jóéti hatása, vaamint ns benne tőke- és bérdinamika sem, vagyis a járuékok és az szja vátoztatásának etérő időbeni efutása nem küönü e egymástó, és a tőke fokozatos akamazkodása is sak áttéteesen jeenhet meg (a tőkekínáati rugamasságon keresztü). A 2. és 4. tábázatban az egyes adóvátoztatások hatásait mutatjuk be. 0 A következő tényezők szerepenek a tábázatokban: a munkabér, az egy főre jutó fogyasztás, a munkaórák, a tőke és a GDP százaékos vátozása, vaamint a visekedési váasznak tuajdonítható kötségvetési bevétevátozás, a kezdeti GDP-hez viszonyítva.. Tábázat: Küönböző szja sökkentések hatása a bevéteekre (%-os vátozások) Tőke hozamérzékenysége munka bér fogyas ztás Munka órák ŵ ĉ Lˆ Kˆ Ŷ tőke GDP kötségvetési bevéte ( dr ) / Y ( dr) / Y. szenárió (átaános szja sökkenés): u ˆ 0, tˆ,2425, Nˆ 0, 04 0-0,090,332 0,79 0,000 0,6 0,039 5-0,006,42 0,85 0,72 0,80 0,067 0,000,427 0,85 0,85 0,85 0,069 nbr 8 A társasági-adóemeésné visekedési hatássa nem számotunk. A nyugdíjkorhatár emeéséné nem vettük figyeembe, hogy a nyugdíjba nem menő egyének egy része fogakoztatott marad és így adókat és járuékokat fizet, ami a béreket terheő adók további sökkentését tenné ehetővé. 9 A számításokhoz Kátay és Nobiis (2009) aktivitás dekompozíióját hasznátuk. 0 A 2. szenárió eredménye közvetenü is összevethető Bakos, Benzúr és Benedek (2008) eredményeive. A szerzők egy ugyaniyen struktúrájú, de bevétesemeges adóreform hatásait vizsgáják, Eredményeik szerint az adózás eőtti jövedeem,7%-ka nőne. Egy iyen reform esetén a mi számításaink szerint a munkakínáat (vagyis az adózás eőtti jövedeem) tejes emozduása mintegy 2.75% enne (a GDP hatás pedig η=5 esetén 2,6%). A küönbség részben a fehasznát jövedeem-eoszásbó (2005 ietve 2008), rész ben az akamazott egyszerűsítő fetéteek közti küönbségekbő (pédáu az adóterhet nem viseő jövedemek, ietve a küönadózó jöve demek figyeembevétee), egnagyobb részben pedig az adóreform eőtti kiinduó áapottó függ (2005-ös ietve 200-es szja).
2. szenárió (0+egy kus): u ˆ 0, tˆ,2425, Nˆ 2, 57 0 -,286 2,526 2,570 0,000,670 0,564 5-0,089 3,80 2,647 2,470 2,585 0,958 0,000 3,896 2,653 2,653 2,653 0,987 3. szenárió (adójóváírás + egy kus): u ˆ 0, tˆ,2425, Nˆ 3, 75 0 -,863 3,02 3,722 0,000 2,49 0,86 5-0,28 4,949 3,835 3,578 3,745,388 0,000 5,086 3,843 3,843 3,843,430 Jeöés: û = tőke kötség (user ost), tˆ = adózás utáni jövedeem, Nˆ = munkakínáat százaékos vátozása. A 2. tábázat számai megerősítik az eőzetes várakozásokat: adott átagos szja kus sökkenés meett, miné nagyobb a munkakínáat emozduása, anná nagyobb esz a bevétei hatás. A tőkekínáat rugamasságának növeése az éénkítést erősíti: miné inkább vátozatan tud maradni a munkabér (és a tőke hozama), anná közeebb esz az egyensúyi munkaóra-növekedés a kínáati görbe emozduásához. Másképp fogamazva, az éénkítő hatás hosszú távon (magas tőkekínáati easztiitás, a tőke szintén akamazkodik) jeentősebb, mint rövid távon. Megáapíthatjuk, hogy a munkakínáati görbe emozduása egyútta a GDP bővüésének a maximumát is jeenti: ha a tőkekínáat tejesen rugamas, akkor a munkakereset is tökéetesen rugamas, a kínáatbővüést a gazdaság a bérek sökkenése nékü fe tudja szívni, és a GDP is ugyanakkora mértékben bővü. Amint a tőkekínáat nem tökéetesen rugamas, a GDP kisebb mértékben bővü, mint amennyive a munkakínáat emekedett. 2 2. Tábázat: Küönböző kínáati rugamasságok hatása az szja összehasonításokra Exogén munkakínáat bővüés GDP hatás Bevétei hatás 0.335, 0.2, 0.27 0.35 Átaános szja sökkentés 0.5, 0.085 0,04 0,070 0,058 0,67 η=0 0,6 0,095 0,087 0,439 η =5 0,80 0,47 0,35 0,680 η =0 0,039 0,032 0,029 0,48 η =5 0,067 0,055 0,050 0,252 0.5, 0.4 Ismét hangsúyozzuk, hogy ezen a rövid távon (η=0) a munkabéreknek jeentős mértékben sökkennie ke. Emiatt ez nem fetétenü tekinthető azonnai hatásnak. A bérakamazkodás fokozatosságának a figyeembevétee egy fontos fejesztési iránya ehet a modenek. 2 A mode segítségéve azt is számszerűsítettük, hogy mekkora küönbséget eredményez hosszú távon (η=5 esetén), ha a 200-es adórendszerben az adójóváírás esengetését nem az évi (bruttó) 2,5M- 3,7M, hanem az,3m-2,6m Ft jövedeemsávba heyeznénk. A GDP mintegy,22%-ka nagyobb az aasony esengetéses esetben, az ebbő adódó kötségvetési bevéteküönbség pedig a kezdeti GDP 0,45%-a. A konzervatívnak tekinthető harmadik munkakínáat-rugamassági szenárió esetén a GDP hatás 0,44%, a bevétehatás pedig 0,64%.
Exogén munkakínáat bővüés GDP hatás Bevétei hatás Exogén munkakínáat bővüés GDP hatás Bevétei hatás 0+egy kus 2,57,576,207 3,02 η=0,670,043 0,8,953 η =5 2,584,65,255 3,022 η =0 0,563 0,352 0,274 0,659 η =5 0,958 0,598 0,465,20 Adójóváírás+egy kus 3,753 2,255,700 3,73 η=0 2,43,470,2 2,389 η =5 3,736 2,276,735 3,697 η =0 0,84 0,496 0,378 0,806 η =5,384 0,843 0,643,370 A 3. tábázatban áthatjuk, hogy a két egfőbb makrogazdasági mutató aakuása (GDP szintje, kötségvetés egyenege) mennyire érzékeny az exogén kínáatbővüés nagyságára. Az egyes szja átaakítások reatív sorrendje ugyanaz marad. A GDP- és bevétenöveő hatások egyre sökkennek az esőtő a harmadik szenárió fée haadva: az adósökkentés egyre kisebb kínáati bővüést okoz, vaamint a szeektivitás okozta küönbség is egyre sökken. Azonban még a konzervatív besésnek tekinthető harmadik oszopban is jeentős hatásokat taáunk mind rövid (η=0), mind pedig hosszú távon (η=5), az aap eset nagyjábó feének megfeeő nagyságban. A negyedik oszopban ismét megnőnek a hatások, mive itt az átagos adókus sökkentése is jeentős kínáatbővüést okoz. 3 3. Tábázat: Küönböző defiitsemeges adóátrendezések összehasonítása Tőke hozamérzékenysége Munka bér fogyas ztás munka órák ŵ ĉ Lˆ Kˆ Ŷ tőke GDP kötségvetési bevéte ( dr ) / Y ( dr) / Y. szenárió (tánya emeésbő adójóváírás + egy kus): u ˆ 2,49, tˆ,2425, Nˆ 3, 76 0 -,863 3,02 3,722 0,000 2,43 0,84 5 -,376 3,620 3,754,004 2,782 0,973 -,340 3,658 3,756,079 2,89 0,989 2. szenárió (korhatár emeésbő tánya sökkentés): u ˆ 2,37, tˆ 0, Nˆ, 33 0-0,645-0,687,288 0,000 0,837 0,283 5,44,28,404 3,690 2,204 0,872,277,359,43 3,963 2,306 0,95 nbr 3 Ez egyben azt is mutatja, hogy egy egykusos adórendszer hatásainak eőrejezéséhez igen fontos a közepes és magas jövedeműek átagos kusra vonatkozó reakiója, hiszen egy iyen reform nagymértékben sökkenti mind a margináis, mind az átagos kusokat.
3. szenárió (korhatár emeésbő adójóváírás + egy kus): u ˆ 0, tˆ,2425, Nˆ 5, 09 0-2,508 2,45 5,00 0,000 3,25,097 5-0,73 4,90 5,62 4,86 5,032,865 0,000 5,086 5,73 5,73 5,73,925 Jeöés: û = tőke kötség (user ost), tˆ = adózás utáni jövedeem, Nˆ = munkakínáat százaékos vátozása. A 4. tábázat defiitsemeges adóátrendezéseket hasonít össze. Az eső szenárió a tőke adóját emei, a munkáét sökkenti. A tőke kötség emekedése miatt sökken a tőkeintenzitás, így a munka határterméke, vagyis a bruttó bér is. A nettó bér azonban növekszik, mert az szja kus sökkenése kompenzája a bruttó bér esését. A magasabb nettó bér éénkíti a munkakínáatot, de sak igen sekéy mértékben. Az átagos szja kus sökkenésén túi munkakínáat-bővüés azonban jeentősen megnövei a munkakínáatot. Ez összességében eensúyozza a tőkeintenzitás sökkenését, vagyis a tőkeáomány növekszik, és így a GDP is. A visekedési váasz nékü bevétesemeges reform a visekedési hatás miatt vaójában a kezdeti GDP 0,8-0,99%-áva nagyobb bevétet produká. Látható, hogy az eredményt a tőkekínáat rugamassága (vagy a reakió időhorizontja) aig befoyásoja. Ez két eentétes hatás eredményeként á eő: miné rugamasabb a tőkekínáat, anná nagyobb a munkakínáat bővüésének a GDP-re gyakorot hatása, azonban anná inkább sökkenti a tőkét és a GDP-t a tőkekötség emekedése. Az adott paraméterek meett a két hatás nagyjábó egyforma. Ez a visekedési hatás nékü bevétesemeges adóátrendezés összességében éénkítő és bevétenöveő hatású. Tévedés azonban azt gondoni, hogy ez átaában is igaz enne egy tőke-munka közti átrendezésre. Amennyiben ugyanis az szja sökkentése kisebb pusz munkakínáati éénküést okoz, akkor a tőkekötség emekedésének beruházás-sökkentő hatása domináhat. A tekintett szja sökkentés pedig esősorban az adójóváírás átrendezése, és sak kisebb részben az átagos szja kus sökkenése miatt vezetett ekkora kínáati hatáshoz. 4 A második szenárióban a tőke kötség sökken, így rugamas tőkekínáat esetén nő a tőkeintenzitás és a bruttó bér. Ennek hatására kis mértékben nő a munkakínáat, a tejes fogakoztatás pedig az exogén aktivitásnövekedés miatt jeentősen bővü. A tőkeáományra mind a tőkeintenzitás, mind pedig a tejes munkakínáat-bővüés pozitívan hat, így a tőkeáomány jeentősen megnő, ami egyútta a GDP-t is javítja, és a kötségvetési bevéteek is nőnek. A tőkekínáati rugamasság sökkenéséve a hatások rendre kisebbek esznek. Tökéetesen rugamas tőkekínáat esetén a harmadik szenárióban a tőkeintenzitás és a bruttó bér nem vátozik. A nettó bér nő, ezért a munkakínáat az intenzív határ mentén is bővü kismértékben. A korhatáremeés miatti exogén aktivitásnövekedés, ietve a ézott szja sökkentésbő adódó pusz kínáati éénküés miatt azonban a munkaórák száma jeentősen megnő, és azza egy az egyben arányos 4 Ez egyedü abban az esetben vátozna, ha az átagos adókusra vonatkozó paraméter nagy és pozitív, mint pédáu a 3. és 5. tábázatban szerepő negyedik szenárióban.
módon vátozik a tőkeáomány és a GDP is. A visekedési hatás azonban mindkét adónem adóaapját megnövete, ezze a kezdeti GDP mintegy,925%-áva növeve a bevéteeket. Kevésbé rugamas tőkekínáat esetén a munkabér szükségképpen sökken. Emiatt a munkaórák száma is kevésbé növekszik. Mive a tőke is kisebb mértékben bővü (széső esetben vátozatan marad), a GDP-re gyakorot hatás is kisebb, és a kötségvetési többetbevéte is sökken. A három szenáriót egymáshoz hasonítva az mondható, hogy a korhatáremeés és az adójóváírás segítségéve ézott szja sökkentés jár a egnagyobb éénkítési és bevétenöveő hatássa. A ézott szja sökkentés még akár a tőke adóztatásának emekedése meett is tud éénkíteni. A ézottság sökkenéséve azonban az szja sökkentés egyre kevésbé esz vonzó: a sávok kaibráásátó függ a tőke adóztatásának emeéséve finanszírozott szja sökkentés hatása. Fontos azonban azt is átni, hogy amennyiben éénkítési szempontbó eseteg már akár az szja emeésbő finanszírozott társasági adó sökkentés is pozitív méregű, a társadami jóét szempontjábó ez kevésbé egyértemű: a GDP növekedésbő ugyanis nagyobb részben a tőke tuajdonosai (nem kis részben küfödiek) profitának. Ez az újraeosztási hatás semegesítheti a kedvező növekedési hatást. 4. Tábázat: Küönböző kínáati rugamasságok hatása az adóátrendezések összehasonítására GDP hatás Bevétei hatás GDP hatás Bevétei hatás GDP hatás Bevétei hatás 0.335, 0.2, 0.5, 0.27 0.35 0.085 0.4 Tánya emeésbő adójóváírás+egy kus η=0 2,43,470,2 2,389 η =5 2,782,322 0,78 2,743 η =0 0,84 0,496 0,378 0,806 η =5 0,973 0,432 0,232 0,959 Korhatár emeésbő tánya sökkentés η=0 0,837 0,837 0,837 0,837 η =5 2,204 2,204 2,204 2,204 η =0 0,283 0,283 0,283 0,283 η =5 0,872 0,872 0,872 0,872 Korhatár emeésbő adójóváírás+egy kus η=0 3,25 2,308,958 3,226 η =5 5,032 3,572 3,03 4,993 η =0,097 0,779 0,66,089 η =5,865,324,23,850 A munkakínáati paraméterek vátoztatása itt is hasonó hatássa jár, mint az szja összehasonításná (5. tábázat). A kvaitatív eredmények, ietve az összehasonítások ugyanazok maradnak. Az szja sökkentést tartamazó szenáriók rendre kisebb éénkítésse és bevétei hatássa járnak, ám még így is kedvezőbbek, mint a társasági adó sökkentése. A számszerű eőrejezések azonban mintegy egyharmadkétharmadda kisebbek esznek, ahogy sökkentjük a kínáati hatás erősségét. 0.5,
Leegyszerűsített modeünkben a jövedemek eoszása, ietve azok egyenőtensége nem jár jóéti veszteségge. A vaóságban azonban egy növekedési szempontbó kedvező ézott adósökkentés jóéti vagy akár a poitika megvaósíthatóság szempontjábó is sokka kedvezőtenebb ehet. Zárszóu még egyszer kiemenénk, hogy modeszámításaink esősorban iusztratívak. Mint minden átaános egyensúyi mode esetében, fetevésekre és egyszerűsítésekre ke támaszkodnunk. Így pédáu nem jut szerephez a minimábér, a képzetenek munkaerőpiaának speiaitása, a munkanéküiség bérekre gyakorot hatása. Nem tudjuk megküönböztetni a étszám, a munkaórák és a munkaintenzitás vátozását, figyeembe venni az adósaás vátozásának hatását. A modeben ns tőke- és bérdinamika sem, vaamint az is további vizsgáatokat igénye, hogy az adókötees jövedeem rugamasságát mennyiben tekinthetjük vaóban munkakínáati rugamasságnak. Hivatkozások Bakos P., Benzúr P. és Benedek D. (2008): Az adókötees jövedeem rugamassága, MNB Working Papers 2008/7. és Közpénzügyi füzetek 22. Kátay G. és Nobiis B. (2009): Az aggregát aktivitást befoyásoó tényezők Magyarországon, MNB Füzetek 2009/5. Kátay G. és Wof Z. (2004): Beruházások, tőkekötség és monetáris transzmisszió Magyarországon, MNB Füzetek, 2004/2. Kiss Á. (200): A magas jövedeműek bevaott jövedemének rugamassága, Kézirat, MKKT Mosberger, P. (200): Taxabe ome eastiity of top earners in Hungary, kézirat, CEU Share Á., Benzúr P., Kátay G. és Váradi B. (200): Hogyan növehető az adórendszer hatékonysága? Közpénzügyi füzetek 26. Függeék A szimuáandó hipotetikus reformokban a kezdeti áapothoz képest a következő paramétereket vátoztatjuk meg. A) Az szja bevéteeket (a visekedési hatásokat figyemen kívü hagyva) mintegy 20 miiárd Ft-ta sökkentő átaános szja kus sökkentés: a kusok mindegyik sávban,58%-ka sökkennek. Ez a bruttó bér adóterhének,35%-os sökkentését teszi ehetővé, ami a tejes munkajövedemekre vonatkozó effektív kusot 45,27%-ró 44,59%-ra sökkenti. Így a hazavitt rész ( ) százaékos vátozása ˆ 0.4459 t *00,2425. Mive a kezdeti szja rendszer progresszív vot, ez a reform 0.4527 sem sak az átagos hazavitt rész vátozásának megfeeő nagyságban toja e a
munkakínáati görbét, hanem összesen 0,23%-ka (a 4-es fejezet keretes írása aapján). Ez a kibővített munka kínáatát ennek 80%-áva, vagyis 0,84%-ka növei. Adott kínáati meredekség meett az átagos szja kus vátozása 0,08%-os emozduást jeent, vagyis a reform szimuáiójában 0.23% 0.08% 0,5% szerepetetni. B) Ugyanakkora kötségvetési vonzatú szja reform, azonban az adótába is átaaku: a 200-es rendszer heyett egy egykusos, adómentes sávos szja-t tekintünk. A kus tehát nua az éves minimábér összegéig, föötte pedig 26.2%. Ez a munkakínáati görbét összesen 3.3 %-ka toja e, vagyis a reform szimuáiójában ˆN 0.8*3.3% 0.08% 2.57% pusz kínáatbővüést ke szerepetetni. C) Egy szintén egykusos szja rendszerben a minimábér adómentességét adójóváírássa biztosítjuk. Az szja kusa 2.5%. Az adójóváírás hatására a minimábér adómentes. A jóváírás a minimábér másfészeresekor kezd efogyni, és a háromszorosáná fut ki tejesen (a esengetés kusa tehát kb. 4.32%). A munkakínáati görbe ekkor 4.78%-ka toódik e, ami aapján ˆN 0.8 4.78% 0.08% 3.76% Etérő kínáati rugamasságokat hasznáva, a pusz kínáatemozduások aakuását a következő tábázat fogaja össze. 0.335, 0.2, 0.5, 0.27 0.35 0.085 0.4 Átaános szja sökkentés 0,04 0,070 0,058 0,67 0+egy kus 2,57,576,207 3,02 Adójóváírás+egy kus 3,753 2,255,700 3,73 0.5, 2A) Az effektív (nettó) társasági adókus 2.2%-ka nő meg, 9.4%-ró.6%-ra. Így mind a bruttó, mind a nettó user ost százaékos vátozása (vátozatan adózás utáni hozam meett) 0.094. 0249, azaz û 2.49 %. A munkajövedemekné a hazavitt rész 0.6 százaékos vátozása.2425%, vaamint a 3-as típusú ézott szja sökkentésné ˆN 3.76% 2B) A második szenárióban a fogakoztatás 60%-ró 60.8%-ra nő, ami.33%-os növekedés ( Nˆ ). Ez szintén.2425%-os növekedést tesz ehetővé -ban, vaamint ˆN.33% 3.76% 5.09%.. 2C) A harmadik szenárióban a kiadássökkentés az effektív társasági adókus 2.2%-os sökkentését teszi ehetővé, 9.4%-ró 7.2%-ra, azaz a user ost százaékos 0.094 vátozása 0.9763, azaz -2.37% 0.072