TERMÉSZETISMERET 1-4. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Ádámné, Horváth A. Gézáné, Rimainé Sz. Julianna, Szabóné Déri Ágota, Vörösváczki Mihályné
1. ÉVFOLYAM Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása I. Tájékozódás az élettelen természetről II. Tájékozódás az élő természetről III. Az ember és egészsége IV. Tájékozódás térben és időben V. /A kerettanterv az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti./ 2
A megismerési módszerek megalapozása I. Megfigyelés, leírás (szóban, rajzban), Öszehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, anyagok, élőlények (növények, állatok, ember), jelenségek érzékelhető tulajdonságaira vonatkozóan. Érzéki megfigyelések, a megtapasztalt érzékelhető tulajdonságok alapján Összehasonlítások, csoportosítások végzése adott algoritmus szerint, először a valóság élőlényein, élettelen anyagain, jelenségein, majd képek, diaképek, filmek, videofelvételek segítségével. A valóságban megfigyel jellemzők felismerése fényképen és rajzon. -A tanuló legyen képes tanítói irányítással a követlen környezet élettelen alkotóelemeit, élőlényeit az érzékelhető tulajdonságok, a részekből való összetettség, a rész-egész viszony alapján megfigyelni: - Így figyelje tanítói vezetéssel az időjárási jelenségeket, az évszakok változását, az élőlények életjelenségeit, és hasonlítsa össze azokat egymással. Tapasztalatszerzés tanítói, majd piktogramok segítségével történő irányítással a közvetlen környezet élőlényeinek, tárgyainak, anyagainak jelenségeinek érzékelhető tulajdonságairól. A tapasztalatszerzés színtere tanulmányi sétákon és kirándulásokon a valós természet, illetve az osztályteremben kialakított természetsarok, valamint az alkalmilag biztosított, bevitt természeti alkotóelemek. A tapasztalatok kifejezése szóban, rajzban életkornak megfelelően tanítói segítséggel. - Megfigyeléseiről, tapasztalatairól tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. 3
Tájékozódás az élettelen természetről II. 4
A tanulók közvetlen környezetében levő élettelen anyagok (víz, levegő, talaj, kőzetek), tárgyak érzékelhető tulajdonságai (alak, szín, felületi tulajdonságok, íz, illat, hang), - Természetes és mesterséges tárgyak (pl.: kavics, talajminta, használati tárgyak, élelmiszerek) érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése és felismerése - Összehasonlításokkal azonosságok, különbségek felismerése, csoportok alkotása. - Legyen képes egyszerű kísérleteket (vizsgálatokat) tanítói irányítással végrehajtani Az időjárás elemei: napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék. Az időjárással kapcsolatos természeti jelenségek: felhők, villámlás, menydörgés, szivárvány. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei. A napok, napszakok neve, jellemzői, változása. Az évszakok jellemző időjárása. Az évszakok, hónapok neve, sorrendje. -A víz és más folyékony halmazállapotú anyagok érzéki megfigyelése -A levegő és más légnemű halmazállapotú anyagok érzéki megfigyelése Az időjárás elemeinek tanítói irányítással való érzéki megfigyelése A szél (pl.: fuvallat, szellő, csendes szél, erős szél, viharos szél), a csapadék (pl.: eső, hó, dér, zúzmara, köd, pára), különböző megjelenési formáinak A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése -Tudjon beszámolni röviden a napi időjárásról a tanult időjáráselemek használatával szóban és rajzban, - Ismerje fel az időjárás okozta veszélyhelyzeteket - Tudja elmondani időrendben a napszakokat, a hét napjait, az évszakokat, a hónapokat - Ismerje az évszakokat, azok jellemző időjárását - Lássa meg a természet értékeit és tanulja meg becsülni azt Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. - Ismerje meg az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket, helyi hagyományokat /pl. szüreti felvonulás/ Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások 5
Tájékozódás az élő természetről III. A tanulók közvetlen környezetében természetes és mesterséges élőhelyeken előforduló növények (fák, cserjék, lágyszárúak) és azok részei, érzékelhető tulajdonságai (alak, szín, felületi tulajdonságok, íz, illat, hang). A tanulók közvetlen környezetében természetes és mesterséges élőhelyeken előforduló emlősállatok, madarak, ízeltlábúak kültakarója és a testrészek érzékelhető tulajdonságai (alak, színillat, hang). A növények és állatok érzékeléssel vizsgálható életjelenségei (mozgás, táplálkozás, növekedés, szaporodás). Az egyes évszakokban a növényeken, állatokon bekövetkező változások (rügyfakadás, virágzás, termés kialakulása, lombhullatás; költözés, fészekrakás, téli álom Fák, cserjék, lágyszárú növények és részeik érzékelhető tulajdonságainak algoritmusokra épülő, tanítói irányítással történő megfigyelése. Összehasonlítások; azonosságok, különbségek felismerése A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, később írásban is, tanítói segítséggel. Növényekről, állatokról előzetesen meglevő élmények, ismeretek tudatosítása, rendezése, hozzákapcsolása a fejlesztési tevékenységek során szerzett tapasztalatokhoz. Természetsarok kialakítása az ott élő, illetve iskolakertben levő növények gondozása (öntözés, magvetés, ültetés, tápoldat készítése). A mese és a valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban. Tudja elkülöníteni az élőt, az élettelent, a növényt, az állatot egymástól, és ezeket halmazokba rendezni. - A legfontosabb életjelenségek felismerése /mozgás, táplálkozás, növekedés, légzés, szaporodás/ - Közvetlen környezetünk dísznövényei közül néhány felismerése, rajtuk a virágos növény részeinek megmutatása, megnevezése - Közvetlen környezetünk állatainak felismerése /emlősállatok, madarak, ízeltlábúak/ - Igyekezzen maga körül barátságos környezetet kialakítani, - Bánjon humánusan az állatokkal, törődjön velük. Állatmesék és a valóság. 6
Az ember és egészsége IV. A gyermek és felnőtt (önmaguk, osztálytársuk, szülők, testvérek, tanító) Az emberi test, a testtájak és részei érzékelhető tulajdonságai. Az érzékszervek és az érzékelési folyamatok, az érzékszervek szerepe a környezet megismerésében. A gyermek és felnőtt életműködései (mozgás, táplálkozás, növekedés, fejlődés, szaporodás). Az egészség és a betegség. Alapvető testápolási, étkezési, öltözködési, valamint higiéniás (tisztálkodási) tennivalók. A leggyakoribb balesetek és megelőzésüknek módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség). Tájékozódás a saját testen, majd más gyermekek és felnőttek testtájainak és részeinek megfigyelése az érzékelhető tulajdonságok alapján az alkalmazott megfigyelési algoritmus szerint. A megfigyelési tapasztalatok alapján összehasonlítások végzése, azonosságok, különbségek felismerése, csoportosítások. A testrészek megnevezése, rögzítése rajzzal. Saját és más gyermekek, felnőttek életműködéseinek megfigyelése, összehasonlítása, azonosságok, különbségek felismerése. Az egészséges életmód kialakulása érdekében az óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése, javítása. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, tisztálkodással, étkezéssel, valamint betegségekkel, balesetekkel kapcsolatban. -Tudja megnevezni az emberi test főbb részeit /fej, nyak, törzs, végtagok/ - Tudja a testsémákhoz a testrészek nevét hozzárendelni. - Ismerje az emberi test érzékszerveit, tudja mit érzékelünk velük. Ismerje fel a szervezet néhány jól nyomon követhető ritmusos működését /szívműködés, légzés /. - Alkalmazza a tisztálkodás alapvető szabályait (kézmosás, fogmosás). - Ismerje az egészséges táplálkozás legfontosabb alapelveit. -Tudjon az orvosok gyógyító tevékenységének fontosságáról. - Tudja, hogy a baleseteket sokszor kellő odafigyeléssel tanteremben, udvaron, otthon -- meg lehet előzni. - Ismerje meg a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság munkáját, a hívás módját 7
Tájékozódás térben és időben V. Helyes irányok meghatározása önmagához viszonyítva (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte stb., a bal, jobb irányok helyes használatára. - Az irányok helyes használata a gyakorlatban Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei. Az otthon és az iskola környezetében a felszín jellemző tulajdonságai. Az otthon és az iskola közötti útvonal. A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei. Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében, menekülési útvonal megismerése. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Az otthontól az iskoláig vezető útvonal megfigyelése, beszámoló a tapasztalatokról. Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel, veszélyforrásaival. - Az iskola nevének és pontos címének ismerete - Az iskola helyiségeinek rendeltetésszerű használata - Tájékozódjon a közvetlen környezetében: otthon, az iskolában és a lakóhelyén. -Tudjon idegeneket útbaigazítani az iskolában - Saját lakcím ismerete - Ismerje és alkalmazza megfelelő helyzetekben a megismert közlekedési szokásokat - Veszélyhelyzetek felismerése 8
2. ÉVFOLYAM Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása I. Tájékozódás az élettelen természetről II. Tájékozódás az élő természetről III. Az ember és egészsége IV. Tájékozódás térben és időben V. 9
A megismerési módszerek megalapozása I. Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás, tapasztalatok szóval, rajzzal, írással való rögzítése fokozatosan egyre nagyobb önállósággal; viszonyítás, becslés, mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel tanítói irányítással, segítséggel, leírás (szóban, rajzban, írásban) tanítói segítséggel. A lényegkiemelő (megfigyelő), azonosító- és megkülönböztető, leíró képességek, szóbeli kifejezőképesség, kommunikációs készség, térben és időben való tájékozódási képesség fejlesztése, a mérési technika fejlesztése, szokások alakítása. Érzéki megfigyelések végzése élőlényeken és az élettelen anyagokon, a jelenségekhez kapcsolódóan, A megtapasztalt érzékelhető tulajdonságok alapján összehasonlítások, csoportosítások végzése egyre nagyobb fokú tanulói önállósággal adott algoritmus szerint, szükség esetén tanítói segítséggel. A mérhető tulajdonságok viszonyítása, becslése, mérése alkalmilag választott és szabvány mértékegységekkel tanítói segítséggel. A tanulók környezetében található anyagokból (pl.: kavicsok, címkék, kupakok, lehullott levelek, száraz termések, üres csigaházak) gyűjtemények készítése. Tapasztalatszerzés tanítói segítséggel, de egyre nagyobb tanulói önállóságra törekedve a lakóhely különböző élőhelyeinek élővilágáról, élettelen környezetéről és azok változásáról tanulmányi sétán, kiránduláson és osztályteremben. A változások okainak keresése. A közvetlen és közvetett tapasztalat szerzés megkülönböztetése. -A tanuló legyen képes irányítással a követlen környezet élettelen alkotóelemeit, élőlényeit az érzékelhető tulajdonságok a részekből való összetettség, a rész-egész viszony alapján megfigyelni; - Ismerje fel a valóságban megtapasztaltakat rajzról, képről. - Megfigyeléseiről, tapasztalatairól tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. - Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. 10
Tájékozódás az élettelen természetről II. A tanuló tágabb környezetében az élettelen anyagok érzékelhető (szín, alak, méret, felületi tulajdonságok, hőmérséklet, keménység, rugalmasság, íz, illat, hang) és mérhető (hoszszúság, tömeg, térfogat, űrtartalom, hőmérséklet, idő) tulajdonságai. A tanulók környezetében levő élettelen anyagok, tárgyak, élelmiszerek érzékelhető és mérhető tulajdonságainak az algoritmus szerint egyre nagyobb önállósággal való megfigyelése, a tapasztalatok alapján való felismerése. A tapasztalatok összehasonlítása, viszonyítása, azonosságok, különbségek felismerése, csoportosítások. A tanulók mindennapi életével kapcsolatban keletkezett hulladékok, szemetek helyes kezelésével, tárolásával kapcsolatos helyes viselkedési szokások, szabályok megismerése, gyakorlása. -Tudjon irányítással összehasonlítani és csoportosítani. - Ismerje fel közvetlen környezete tárgyain, anyagain, élőlényein a mérhető tulajdonságokat. - Legyen képes segítséggel méréseket végezni, használja a választott mérőeszközöket, a tanult mértékegységeket. Megmérhető és nem megmérhető tulajdonságok. A mérés algoritmusa; alkalmi és szabvány mértékegységek. Azonos és különböző tulajdonságok. Az anyagok tulajdonságai és a felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat. Élelmiszerek. A tanulók környezetét alkotó anyagok, tárgyak élelmiszerek mérhető tulajdonságainak (hosszúság jellegű mennyiségek; tömeg, térfogat, hőmérséklet, idő) becslése, mérése alkalmi és szabvány mértékegységekkel. Összehasonlítások, sorba rendezések a mérések alapján. A tapasztalatok, mérési eredmények tanítói segítséggel történő szóbeli kifejezése és lejegyzése. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. -A mérési eredményeket fogalmazza meg helyesen és rögzítse. - Vegye észre, hogy az anyagok tulajdonságai megszabják felhasználhatóságukat - Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetik azok szavatosságát 11
Tájékozódás az élő természetről III. A tanulók közvetlen és tágabb környezetében megfigyelhető vadon élő és termesztett növények és részeik, életműködéseik Növényi táplálékok. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A tanulók közvetlen és tágabb környezetében megfigyelhető vadon élő és tenyésztett, valamint kedvtelésből tartott állatok életműködésük és részeik érzékelhető és mérhető tulajdonságai. A vadon élő, a tenyésztett és a kedvelésből, vagy társként tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedése. A tanulók közvetlen környezetében levő élőhely/ek, életközösség/ek és azok növényeinek és állatainak vizsgálata. A megfigyelési tapasztalatok összehasonlítása, viszonyítása, az azonosságok, különbségek felismerése, választott és megadott szempontok szerinti csoportosítások végzése (lágyszárú és fásszárú növény; lombhullató, örökzöld fa, illetve cserje; egy évig élő, több évig élő növény; emlős, madár, rovar, bogár, halak). A tanulók környezetére legjellemzőbb élőhely, életközösség (erdő, mező, vizek, vízpart, park, kert, gyümölcsös) növényeinek, állatainak megfigyelése, az egészen, vagy annak részein a mérhető tulajdonságok becslése, mérése, alkalmi és szabvány mértékegységekkel, összehasonlítások a mérési eredmények alapján. Az élőlények változásainak figyelemmel kísérése érzéki megfigyelésekkel és mérésekkel (növekedés, fejlődés, pusztulás, szaporodás). Az időjárás hatása, az életmódban bekövetkező változások megfigyelése, az ok-okozati összefüggések felismerése, értelmezése (téli álom, költözés, lombhullatás, egy évig, több évig élő növények). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. -A fa fő részeinek ismerete - Az örökzöld és a lombhullató fák felismerése, jellemzői -A lágy és a fás szár felismerése, jellemzői -A virág és a termés részeinek felismerése és megnevezése élő növényen -Tudjon tapasztalatból megnevezni az egyéves és a több évig élő növényeket - Az élővilág ciklusosságának észrevétele - Érezze át, hogy a madárvédelem humánus és egyben hasznos cselekedet is - Veszélyhelyzetek felismerése a természetben Az időjárás hatása a természeti folyamatokra (áradás, belvíz, aszály, erdőtűz, szélvihar, földrengés). 12
Az ember és egészsége IV. Az emberi test mérhető tulajdonságai (pl.: testmagasság, fejkerület, derék- és csípőbőség, mellbőség, testtömeg, a test egészének térfogata, hőmérséklet). Szervezetünk megfigyelhető és mérhető ritmusai (szívdobogás, pulzusszám, lélegzetvételek száma). Az életműködések főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. Mérhető tulajdonságok becslése, mérése alkalmi és szabvány mértékegységekkel saját testen, más gyermeken, felnőttön, a tanév folyamán többször. A mérési eredmények rögzítése, ábrázolása és összehasonlítása, a tapasztalatok értelmezése. A pulzusszám és lélegzetvételek számának nyugalomban és testmozgás után mérése, a mérési eredmények összehasonlítása. - Tudja megnevezni az emberi test főbb részeit. - Ismerje fel és tudja megnevezni szemléltetőeszközök segítségével a csontvázat, az izomzatot és a fontosabb belső szerveket - Figyelje a szervek működését - Ismerje a legfontosabb feladataikat Tudja, hogy az emberi tulajdonságok nagyon sokfélék. - Ismerje meg a főbb életszakaszokat Váljon fontossá számára az egészséges életmód és a testápolás A helyes napirend. A fogváltás, a helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A betegségek megelőzése, a betegségek elleni védekezés formái. A környezet szervezetünkre gyakorolt ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, zaj, szennyezett levegő, a képernyő hatása, élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink. A láz tüneteinek megismerése. A 8-9 éves gyermek helyes napirendjének alakítása. A fogazat változásainak felismerése, a helyes fogápolás szokásainak alakítása. A testi higiéniás szokások állandó és folyamatos gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, a betegség gyógyítása, gyógyulása, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében. Alakuljanak ki helyes szokásai a betegségek elkerülése érdekében. - Ismerje és tartsa fontosnak a tisztálkodás szabályait, - Próbáljon természetesen és szeretettel közeledni a fogyatékos és sérült emberekhez 13
Tájékozódás térben és időben V. A helymeghatározás viszonylagosságának vizsgálata tájékozódás adott megfigyelési ponthoz, konkrét tereptárgyak (pl.: épületek, fák, emlékművek) helyzetéhez viszonyítva. Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek). A lakóhely és környéke felszínének jellemző formái, vizei, ezek mérhető tulajdonságai. A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és most. Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: séta, kirándulás a település nevezetes helyeire. Az iskola környékének, természeti formáinak, vizeinek, nevezetes épületeinek, megfigyelése, a lehetőségeknek megfelelően mérések elvégzése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz- és képgyűjtemények készítése. A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók), elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Helyi hagyományok ápolása (tradicionálisan működő szervezetek munkájának megismerése - pl. önkéntes tűzoltóság). Történetek, emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. -Tudjon önállóan tájékozódni az otthona és az iskola közvetlen környékén. -Ismerje fel közvetlen környezete jellemző természeti formáit, nevezetes épületeit. -A folyó- és állóvizek közti különbség felismerése -A település középületeinek,a közösség szempontjából fontos helyszíneinek ismerete - Településünk jellemző stílusú lakóépületei - Ismertessen egyet a település hagyományai, emlékei közül. - Tudja eligazítani az idegent lakóhelyén. - Ismerje a településtípusokat / város, falu, tanya/ -A szomszédos települések nevének ismerete 14
3. ÉVFOLYAM Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása I. Tájékozódás az élettelen természetről II. Tájékozódás az élő természetről III. Az ember és egészsége IV. Tájékozódás térben és időben V. 15
A megismerési módszerek megalapozása I. A témakör tartalma az összes többi témakör ismeretanyaga, amit az ebben a témakörben fejlesztési feladatként kitűzött képességek, készségek fejlesztését biztosító tanulói ismeretszerző tevékenységekkel (módszerekkel) kell feldolgozni. Ezek a megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás, viszonyítás, becslés, mérés, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető és mérhető tulajdonságai és a kölcsönhatásokban bekövetkező változások körében, tapasztalatok leírása (szóban, rajzban, írásban). Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, álló- és mozgóképek, térképek). Az első és második évfolyamon megkezdett képességek, készségek továbbfejlesztése, a mérési és kísérletezési technika és a szükséges szokások alakítása adott algoritmus szerint Az élettelen anyagok és élőlények tulajdonságaiban, életjelenségeiben bekövetkező változások folyamatos megfigyelése, öszszehasonlítások végzése Tanítói segítséggel a folyamatok, jelenségek, változások kísérleti körülmények között való megfigyelése, értelmezése. A mérhető tulajdonságokban bekövetkező változások igazolása méréssel, méréssorozatok végzésével. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. A tapasztalatok kifejezése szóban, korábbi tapasztalatok beépítése, rögzítése rajzzal, ábrával és írásban segítséggel. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévéműsorok, reklámok és az azokban előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok). -A tanuló legyen képes folyamatos, időben elhúzódó megfigyeléseket végezni, tapasztalatait írásban rögzíteni. - Ismerje meg tapasztalatszerzés útján a közvetlen környezetben lévő tárgyak és élőlények mérhető tulajdonságait (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő) - Tudja tanári segítséggel lejegyezni a mérési eredményeket -Váljon természetessé számára a mindennapi életben előforduló mennyiségek becslése, mérése mérőeszközök, mértékegységek használata. - Ismerje fel a közvetett ismeretszerzési lehetőségeket /Könyvek, határozók, térképek, internet stb./ - Az olykor megtévesztő reklámokkal legyen óvatos 16
Tájékozódás az élettelen természetről II. Anyagok, jelenségek érzékelhető, mérhető tulajdonságai. Az érzékeléssel megfigyelhető mozgások. Hely és helyzetváltoztatás. Az időjárási elemek változása Halmazállapot-változások a mindennapi életben. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás. Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése. A fényjelenségek megfigyelése és vizsgálata. Az anyagok és a fény kölcsönhatása A mágnes érzékelhető tulajdonságai, mágnesek egymásra hatása. A mágnes és különböző anyagú tárgyak egymásra hatása. Az éghető és az éghetetlen anyagok tulajdonságai, az égés feltételei. Az égés mint veszélyforrás. A veszélyre figyelmezető jelek és jelzések. Anyagok és lejátszódó jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szükség esetén tanítói segítséggel történő szóbeli kifejezése és lejegyzéssel, lerajzolással való rögzítése. A mérhető tulajdonságok becslése, mérése, a mérési eredmények lejegyzése. A tanuló környezetében az élettelen természetben lejátszódó alapvető kölcsönhatások megfigyelése, a bekövetkező változások felismerése, a változások okainak megbeszélése és életkornak megfelelő értelmezése (az időjárás elemeinek hatása a környezet anyagaira; halmazállapot változások; a fény hatása; mágnesek hatása más anyagokra; égés; mozgások) Teendők tűz esetén (pl. erdőtűz, épülettűz, ruhatűz) esetén. Önmentés és segítségkérés gyakorlása Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése a megfigyelések tapasztalatainak alapján. Tudjon tanári segítséggel kísérleteket, méréseket végezni, tapasztalatait elmondani és írásban, rajzban rögzíteni. - Kísérletek végzése közben vigyázzon saját és társai testi épségére -Tudjon példát mondani a köv. szakkifejezésekre: - halmazállapot-változás; - szilárd, folyékony, légnemű; - párolgás, lecsapódás; - fagyás, olvadás; - oldódás, olvadás, oldat - mágneses vonzás, taszítás, pólusok - Ismerje meg a tűzoltás módjait,tudjon segítséget kérni /mentők, tűzoltók értesítése telefonon/ - Tudja, mi a teendő forrázás, égés esetén - Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról 17
Tájékozódás az élő természetről III. A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A magok csírázásának és a növények fejlődésének feltételei. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. - Tudja, hogy az élőlények életben maradásához tápanyagokra, levegőre, vízre, megfelelő hőmérsékletre, fényre van szükség - Vegye észre, hogy a környezet megváltozása befolyásolja az élővilágot - Vegye észre a növények és az állatok sokrétű kapcsolatát, tudjon rá példát mondani. - Vegye észre az élővilág ciklusosságát. A növényi élet évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben. Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak a megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. - Lássa meg, hogyan alkalmazkodnak az élőlények a kedvezőtlen környezeti feltételekhez. - Vegye észre, hogy az ember felelőtlen magatartása milyen hatással lehet az élővilágra - Legyen fontos számára az élővilág védelme Az ember és egészsége IV. 18
A gyermekek és felnőttek testméretei. Az ember számára nélkülözhetetlen környezeti feltételek. A környezet változásainak hatása az ember életére. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. Mérések, megfigyelések és összehasonlítások végzése a gyermekek és a felnőttek testméreteire vonatkozóan. A mérési eredmények rögzítése tanítói segítséggel. Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. Helyes napirend kialakítása. Megfigyelések, vizsgálódások az élelmiszerek, tápanyagok körében (cukor, fehérjék, zsírok, olajok). Az emberei test folyadék szükségletének megfigyelése. A helyes táplálkozási szokások, étrendi előírások megismerése. Látogatás fogorvosi rendelőben, gyógyszertárban, viselkedési szabályok gyakorlása. A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. zsebkendőhasználat, kézmosás). Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása. - Kövesse nyomon, nevezze meg és jegyezze le saját testi változásait /Testtömeg, magasság stb./ - Ismerje a legfontosabb élettelen környezeti tényezők szervezetünkre gyakorolt hatásait - Ismerje fel életműködéseink fő jellemzőit / mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés/ - Alakítson felnőtt segítségével helyes napirendet - Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. - Ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek. - Ismerje az egészséges életmód alapszabályait - Ismerje a legsűrűbben előforduló gyermekbetegségek nevét - Ismerje a betegápolás, beteglátogatás legfontosabb szabályai - Vegye észre, hogy a tudatlanság a beteget bajba sodorhatja 19
Tájékozódás térben és időben V. A felszíni formák megfigyelése a tágabb környezetben. Alaprajzok készítése (pl.: tárgyak, osztályterem, lakószoba, közeli tér). Kicsinyítés rajzolással. Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről. A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. - Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. - Legyen képes kisebb tárgyak alaprajzát elkészíteni - Legyen képes ismert terepről egyszerű útvonalrajzot, térképvázlatot készíteni, térképszerű ábrázolásokat leolvasni - Jusson el a térkép fogalmának megértéséig - Ismerje fel, nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. A valóság térképi ábrázolása jelekkel felszíni formák, vizek jelölése a térképen. A négy fő világtáj. Az iránytűvel való tájékozódás. A fő világtájak megnevezése. Tájékozódás iránytű segítségével. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Ország ismeret: Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest. Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel. Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés - Tudja, mit jelent egy ország életében a főváros - Tudja néhány mondatban bemutatni a fővárost. - Ismerjen fel néhányat képről Budapest nevezetességei, hídjai közül. 20
4. ÉVFOLYAM Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása I. Tájékozódás az élettelen természetről II. Tájékozódás az élő természetről III. Az ember és egészsége IV. Tájékozódás térben és időben V. Ország ismeret VI. 21
A megismerési módszerek megalapozása I. Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, viszonyítás, becslés, mérés, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető és mérhető tulajdonságai és a kölcsönhatásokban bekövetkező változások körében önállóan, szükség esetén tanítói segítséggel. Az első, második és harmadik évfolyamon megkezdett képességek, készségek, a mérési és kísérletezései technika és a szükséges szokások, a kísérleti eszközök használatának továbbfejlesztése. Ezért az élettelen anyagok és élőlények tulajdonságaiban bekövetkező változások folyamatos megfigyelése, összehasonlítások végzése, következtetések levonása - Legyen képes tanítói segítséggel, majd önállóan is megfigyeléseket, összehasonlításokat, csoportosításokat, méréseket végezni, egyszerű kísérleteket leírásnak megfelelően végrehajtani és a változásokat megfigyelni. - A tapasztalatokat helyesen, pontosan megfogalmazza meg, írásban rögzítse. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek) használata a megismeréshez. A folyamatok, jelenségek, változások kísérleti körülmények között való megfigyelése, értelmezése. Méréssor megtervezése és végzése. A változások okainak keresése, összefüggések felismerése. A folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről. Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. - A tapasztalatok megbeszélésekor helyesen kommunikálva, jól érvelve képviselje véleményét. - A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz - Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. 22
Tájékozódás az élettelen természetről II. Az otthon, az iskola, a lakóhely tisztasága, szennyező forrásai. A helyes viselkedési szokások szabályok gyakorlata. A lakóhely levegőjének, vizeinek állapota, tisztasága, szennyezettsége, szennyező forrásaik. A szennyezettség hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Szelektív (különválogató) hulladékgyűjtés. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése. Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságáról. A tanulók környezetéből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékeléssel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír). A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. A veszélyes háztartási anyagok felismerése. A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. A környezetünkért szükséges helyes viselkedési szokások, magatartásformák folyamatos gyakorlása, alkalmazása a mindennapi életben. - Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. - Sajátítsa el a természetben való helyes viselkedés szabályait. - Lássa meg a szennyeződés megelőzésének és a védekezésnek a lehetőségeit. - Legyen fontos számára a különválogató hulladékgyűjtés - Környezettudatos magatartás fejlesztése - Lássa meg, hogy a levegő tisztasága és az egészséges életvitel között szoros kapcsolat van - Tudatosuljon benne, hogy a hulladékok mennyiségének csökkentése nagyon fontos 23
Tájékozódás az élő természetről III. A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növény- és állatfajának jellemzői (mérete, kültakarója, testfelépítése, jellemző részei, szervei, mozgása, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása). Az ember hatása az élőhelyekre. Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. - Mutasson be az alkalmazott algoritmusokra építve egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. - Nevezze meg az életükhöz szükséges helyi környezeti feltételeket. -Értse az élőlények élőhelye, életmódja és testfelépítése közötti egyszerű összefüggéseket. - Érezze át a természet védelmének fontosságát, cselekedjen a természet megóvása érdekében. - Fedezzen fel minél többet lakóhelye védett természeti értékeiből A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. 24
Az ember és egészsége IV. Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével. - Ismerje vázlatosan az ember életkori szakaszait, a különböző életkorú emberek szervezetét, életműködéseit, viselkedését - Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. - Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. -Tudjon megnevezni környezetéből környezetszennyező forrásokat, - Ismerje azok egészségkárosító hatásait. - Ismerje fel a felnőttek segítségével, hogy a reklámok sokszor megtévesztik az embert 25
Tájékozódás térben és időben V. A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely elhelyezése a térképen. Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Árvizek Magyarországon. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén. - Ismerje a domborzat jelölését a térképen. - Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. - Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. - Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. - Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat Tájaink képekben. Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján. - Alakuljon ki benne a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartás. -Tudjon tájékozódni és adott helyre eltalálni lakóhelyén - Ismerje a menetrend használatát v. az internet lehetőségeit Utazás megtervezése. Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével. 26
Országismeret VI. Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya). Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. Tájékozódás arról, hogy a magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és élnek magyarok határainkon kívül is. Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából. - Ismerje az ország néhány legfontosabb, a lakóhely egy védett természeti értékét, kulturális emlékeit. Kiemelten Kiskunsági N.P., Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, stb./ - Tisztelje a hazánkban élő más nemzetiségű embereket - Tudja, hogy határainkon túl is élnek magyarok - Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között/város, falu,tanya/ -Tudjon bemutatni egy-egy híres embert az ország, a lakóhely híres szülöttei közül. - Ismerje nemzeti ünnepeinket, hagyományainkat -Tudjon viselkedni nemzeti ünnepeinken - Ismerje lakóhelye múltját, hagyományait 27