A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben

Átírás

1 A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben Korom Erzsébet Feladatírók tájékoztatása Szeged, február 13. (TÁMOP 3.1.9/08/01)

2 Az értékelési keretek három dimenziója Tantárgyi (diszciplináris) dimenzió Pszichológiai (gondolkodási) dimenzió Alkalmazási (műveltségi) dimenzió

3 Az Értékelési keretek és standardok szerkezete Mindhárom területen (matematika, természettudomány, olvasás) egy-egy kötet készül magyar és angol nyelven A kötetek felépítése: bevezető elméleti fejezetek (tudományos megalapozottság, az értékelendő tudáselemek elhelyezése koherens taxonómiában a három dimenzió szerint) részletes standardok (kétéves periódusokra a három dimenzió szerint)

4 A diszciplináris dimenzió az elméleti fejezetben Diszciplináris szemlélet rendszerezett, a diszciplínák rendszerét, logikáját tükröző tudás átadása A diszciplináris szemléletmód hatása a módszerekre: tanárközpontú módszerek, a tudás átadása, tudós tanár, a tanuló befogadó, Hazánkban erős hagyományok, akadémiai támogatottság, tehetségek nevelése Pszichológiai vonatkozások A szakértői tudás jellemzői, jelentősége, hátrányai; a szakértelem fejlődése, sémák elsajátítása, finomítása, kontextus-függőség, minimális transzferálhatóság A diszciplináris tudás hatékonyabb közvetítése, a megértés elősegítése, a transzfer segítése A diszciplináris szemléletmód hozzájárulása a természettudományi tudás fejlesztéséhez

5 A diszciplináris fejezet tervezett alfejezetei 1. A természettudományos nevelés története, tendenciái hazánkban és külföldön 2. A diszciplináris szemléletmód hagyományai (a tanár és a tanuló szerepe, módszerek) 3. A szakértelem elsajátítása (pszichológiai dimenzió: a szakértővé válás folyamata; pedagógiai dimenzió: tehetséggondozás, versenyek) 4. A szakértői tudás jellemzői, szerepe a természettudományos műveltségben 5. A diszciplináris tudás hatékonyabb közvetítése: a megértés elősegítése, a tudástranszfer megalapozása (a megértés problémái, az ismeretelsajátítás pszichológiai törvényszerűségei, fogalmi fejlődés és fogalmi váltás, az ismeretelsajátításra vonatkozó metakognitív tudás)

6 A műveltség dimenzió az elméleti fejezetben a társadalmi dimenzió megjelenése a tanulás céljai között a life long learning és a life wide learning hatása a tanulás tervezésére a műveltség fogalmának értelmezése a műveltség fogalmának megjelenése a tudás mérésére vonatkozó elméleti keretekben (PISA vizsgálatok) a hétköznapi tudás közvetítésének problémái (nem a laikusok számára érthető tudást kell közvetíteni, hanem megértett, alaposan elsajátított, más helyzetekben is alkalmazható diszciplináris tudásra és gondolkodási műveletekre van szükség) a különféle kontextusok megismertetése hasznos az iskolában, de nem lehet minden kontextust megtanítani, a tudástranszfert kell fejleszteni a tudástranszfer fejlesztése, tanítása a realisztikusság problémája matematikával egyeztetés

7 A műveltség fejezet tervezett alfejezetei 1.A társadalmi dimenzió megjelenése a tanulási célok között 2.A természettudományos műveltség fogalma, értelmezései 3.A természettudományos műveltség mérése 4.A tudás alkalmazása, tudástranszfer és problémamegoldás 5.A természettudományos műveltség kialakításának, fejlesztésének módjai

8 A gondolkodási dimenzió az elméleti fejezetben A gondolkodási képességek fejlődésének, fejlesztésének pszichológiai háttere Területspecifikus és területáltalános gondolkodási készségek A természettudományok tanulásának szerepe a gondolkodási képességek fejlesztésében

9 A tartalmi dimenzió a részletes követelményekben A tartalmak kiválasztásának szempontjai illeszkedjenek a NAT-hoz legyenek kompatibilisek a PISA 2006 vizsgálat értékelési keretével mutassák meg a természettudományos diszciplínák közötti kapcsolatokat tartalmazzák a természettudományos műveltséget meghatározó alapvető tudáselemeket

10 Tartalmi területek Élettelen rendszerek Élő rendszerek A Föld és a világegyetem

11 Élettelen rendszerek Tárgy és anyag; az anyagok tulajdonságai, funkciói, csoportosításuk, anyagfajták; az anyagok tulajdonságainak változása és azok okai; szennyező források, károsító tényezők a környezetben és hatásuk az élőlényekre, a társadalomra; a károsodások megelőzése, az ellenük való védekezés lehetőségei

12 Élő rendszerek Élő és élettelen; növény, állat, gomba; különböző állatok, növények jellemző tulajdonságai, életjelenségei; különböző élőhelyek élővilága/életközössége, az ember hatása ezekre; élőlények csoportosítása/rendszerezése; az élőlények és életműködéseik változása; idő életmód, élőhely életmód testfelépítés összefüggése; az élőlények környezeti igényei, életfeltételei; az élőlények kapcsolatai, egymásra utaltsága; a természet védelme Az ember egészsége: az emberi test testtájai és részei; az ember életműködései és azok változása; az ember életének környezeti feltételei, a környezet és változásának hatása az ember szervezetére; egészség, betegség, leggyakoribb emberi betegségek, tüneteik és megelőzésük; egészséges életmód, helyes és helytelen szokások, az egészség védelme; a gyógyítás módjai

13 A Föld és a világegyetem A felszín: egyszerű felszínformák és kialakulásuk; a legjellemzőbb kőzetek és tulajdonságaik; a talaj és keletkezése, jellemzői. A légkör és jelenségei: az időjárás elemei, az időjárási jelenségek változása; az időjárással kapcsolatos természeti jelenségek és társadalmi következmények; az évszakok jellemző időjárása; az éghajlat, éghajlati jelenségek; éghajlatalakító és -módosító tényezők. A vízburok és jelenségei: a víz körforgása; a felszíni és felszín alatti vizek; folyóvizek, állóvizek. Környezetállapot: a talaj, a víz és a levegő állapota, károsodása, védelme. Tájékozódás a térben: a térszerveződés elemei és hierarchiája; a valós tér és ábrázolása; tájékozódás a valós térben: irányok a valóságban; tájékozódás iránytűvel; tájékozódás a térképen és a földgömbön kereső- és fokhálózat alapján; távolság-meghatározás a térképen; szemléleti térképolvasás; a lakóhely, Magyarország és tájainak elhelyezése a térképen; az alapvető környezeti jelenségek, folyamatok térbeli rendje. Tájékozódás az időben: a Föld tengely körüli forgása és a napi időszámítás; a Föld Nap körüli keringése és az évi időszámítás; a természeti környezet jelenségeinek időnagyságrendjei, időrendisége. A lakóhely és Magyarország ismerete: a lakóhely és környéke felszínformái, vizei, természeti és társadalmi értékei (természeti szépségei, értékei, kulturális emlékei, hagyományai); népek és néprajzi csoportok országhatárunkon belül és kívül; fővárosunk, településtípusok; Magyarország földrajzi leírása: nagytájainak kialakulása, jellemző felszínformái, éghajlata; a nagytájak, a régiók és a lakóhely leíró természetföldrajzi jellemzése (kitekintéssel a társadalomra és a környezeti állapotra). A Föld és a világegyetem ismerete: a Föld alakja; a földtengely ferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek közötti összefüggés; hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön; a földrészek és az óceánok földrajzi helyzete; a Föld a Naprend-szerben; égitestek.

14 Alapfogalmak, összefüggések Anyag (fajtái, tulajdonságai, hosszúság, sebesség, tömeg, térfogat, nyomás, hőmérséklet, sűrűség, a tulajdonságok változása) Energia (megjelenési formái, energiaátalakulások) Szerkezet és tulajdonság (felépítés/szerkezet, működés, funkció közötti kapcsolatok) Rendszerek és kölcsönhatások (szerveződési formák, szintek, rendszerelemek és - folyamatok, rendszerek közötti kölcsönhatások, információátadás) Állandóság és változás (tér, idő, tájékozódás, rendszeren belüli és rendszerek közötti folyamatok időbeli változása; az anyagmegmaradás törvénye, az energia-megmaradás törvénye) Tudományos megismerés (a tudás keletkezése, a megismerés módjai, mérés, viszonyítás, hipotézis, modell, empirikus alátámasztás, a tudás adaptivitásának tesztelése) Tudomány, társadalom és technológia (fenntarthatóság, a környezet védelme, állampolgári felelősség)

15 Követelményszintek Ismeret fogalmak, tények, adatok, szabályok, módszerek, eszközök, eljárások, ismerete Megértés fogalmak, összefüggések, folyamatok, módszerek, eljárások magyarázata; példák megadása; élőlények, anyagok, folyamatok, eljárások összehasonlítása, hasonlóságok és különbségek leírása, csoportosítás, ábrák, táblázatok használata

16 Alkalmazás A tudás (fogalmak, tények, szabályok, módszerek, eszközök, eljárások, gondolkodási készségek és képességek) alkalmazása adott tartalmi területen/tantárgyban A tudás transzferálása más tantárgyi kontextusba (közeli transzfer, nem ismerős kontextus) A tudás transzferálása hétköznapi kontextusba (távoli transzfer, nem ismerős kontextus)

17 Gondolkodási dimenzió Reasoning skills (20 féle, rendezetlen lista) analógiás induktív deduktív kombinatív arányossági korrelatív gondolkodás rendszerezési képesség elemei

18 Tudományos vizsgálódás jelenségek, problémák elemzése kérdések megfogalmazása hipotézisek megadása a vizsgálat megtervezése módszerek választása, adatgyűjtés adatok megjelenítése, értékelése az eredmények értékelése, értelmezése következtetések megfogalmazása az eredmények kommunikálása, prezentálása

19 Kapcsolat a feladatírással Tantárgyi/diszciplináris feladat a természettudományi tartalmak ismerete, megértése Alkalmazási feladat: a tudás közeli és távoli transzferálása Gondolkodási feladat: gondolkodási készségek, képességek vizsgálata természettudományi tartalommal, a természettudományos gondolkodás, megismerés elemeinek vizsgálata

20 Köszönöm a figyelmet!