1-4. évfolyam. környezetismeret

Átírás

1 1-4. évfolyam környezetismeret

2 2 KÖRNYEZETISMERET 1-4. Évfolyam A tanterv, a NAT Ember a természetben 1-4. évfolyamok és az Ember és természet 3-4. évfolyamok egy részének követelményeit fedi le. A tantárgy óraszáma: 197 A Környezetismeret óraszámainak felosztása: Évfolyam Összes Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi Óra ÖSSZESEN: ,5 55 1,5 55 1, BEVEZETÉS: A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy tananyagát több műveltségi terület határozza meg. Legnagyobb részterülete a természetismeret témakör, melyet az Ember a természetben műveltségi terület tartalmaz. A társadalmi ismeretek témakör tartalmát az Ember és társadalom műveltségi terület határozza meg Ebből az is kitűnik, hogy a környezetismeret egy komplex tantárgy, melynek fontos szerepe van a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában. Több témában kapcsolódik más műveltségi területekhez. A társadalmi ismeretek tananyagát az anyanyelv tantárggyal, a mérések témakört a matematika, míg az egészségtannal kapcsolatos ismereteket a technika tantárggyal közösen dolgozza fel. eit a megismerés módszereinek megtanításával és alkalmazásával, az életkornak megfelelő konkrét tapasztalatokon nyugvó, tevékenységeken alapuló megfigyelések segítségével dolgozzuk fel. A tantárgy tanítása során elsődleges feladat azoknak a megismerési képességeknek a fejlesztése, melyek lehetővé teszik a későbbiekben a természettudományos tantárgyak tanulását. Fontos, hogy a tanulók ismerkedjenek meg elemi fokon a kutató módszerekkel, vizsgálódjanak önállóan, szerezzenek közvetlen tapasztalatokat és állandóan bővíthető, tudományosan igazolt ismereteket a természeti és társadalmi valóságról. A megismerés folyamatában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, az egyszerűtől a bonyolult, a közelitől a távoli felé haladunk. A tananyag elsajátítása során a gondolkodási műveletek egész sorát kell elvégezniük a tanulóknak. Megfigyelnek, analizálnak, szintetizálnak, kiegészítenek, válogatnak, rendszereznek, csoportosítanak, fogalmakat alkotnak, ítéletet mondanak, következtetnek. Az elmélet és gyakorlat egységének megteremtése, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, cselekvésre késztető, teljesítményképes tudás elérése a környezetismeret alapvető feladata. A tanulási helyzetek differenciált megszervezésével fejleszthető a tanulók együttműködési, segítségnyújtási képessége. Mindezzel egyidejűleg fokozódik egymás iránti figyelmük, érzékenységük, nyitottságuk. Az együttes élmény nyújtotta érzelmek, elősegíthetik a tárgy tanulása iránti motivációt. A tantárgy akkor oldja meg eredményesen az elemi szintű természettudományos nevelés feladatát, ha gazdag módszertani kultúrával, a tanuló egész személyiségét mozgósítva a természet szeretetére, megismerésére és a környezetben észlelhető természet társadalom kapcsolatának problémái elemzésére, megoldására vagy a megoldásban való részvételre ösztönöz.

3 3 A testi és lelki egészség kibontakoztatásában legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Képessé kell tennünk a tanulókat a különböző veszélyhelyzetek (balesetveszélyes tevékenységek, viselkedések, fertőzésveszély, a közlekedés, a háztartás veszélyforrásai, a lakóhely balesetveszélyes helyei, természeti viszontagságok) felismerésére, megelőzésére, elkerülésére, illetve meg kell tanítanunk arra, miként viselkedjék ilyen helyzetekben. Kerettantervünkben is hangsúlyt kapnak a NAT legfontosabb céljai: a személyiségfejlesztő oktatás, a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálása, a nemzeti kultúránk, hagyományaink megismerése, a környezettudatos magatartás kialakítása, a megismerési képességek fejlesztése, az eredményes tanulási technikák elsajátítása. Célok és feladatok: A tantárgy tanításának célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, melynek során a tanulók alkalmazzák a tapasztalatok lejegyzését rajzos, írásos formában, megfigyeléseket végeznek irányítottan vagy önállóan, kísérleti- és mérőeszközöket használnak. Segítsen az ismeretek és képességek mindennapokban történő felhasználásában. A tanulók ismerjék és értékeljék környezetük értékeit, legyenek képesek felismerni és elkerülni a veszélyhelyzeteket. A tanulók ismerjék meg elsősorban közvetlen lakóhelyi, iskolai, települési -, majd egyre táguló környezetüket, ezáltal erősítsék a lakóhelyhez, hazánkhoz való kötődést. Ezen keresztül ösztönözzön a környezet védelmét szolgáló cselekvésekre. A környezet megismerése során tanuljanak meg önállóan, elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Szerezzenek ismeretet az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól és azok változásairól. Alakuljon ki harmonikus énképük, helyes egészségszokásaik valamint önmaguk és környezetük iránti felelősségérzetük. KULCSKOMPETENCIÁK: Anyanyelvi kompetencia - hallott és írott szöveg értése, elemzése - önálló vélemény nyilvánítása, szövegalkotás, érvelés - helyes és kreatív nyelvhasználat - ismerethordozók használata Pozitív attitűdök:- kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, más vélemények megismerésének igénye. Matematikai kompetencia - a gondolkodás alkalmazásának és fejlesztésének képessége - mindennapi problémák megoldásának képessége - összefüggések felismerésén alapuló ismeretek - megfigyelőképesség, tudatos figyelem fejlesztése - mértékek és struktúrák, alapvető ismerete, alkalmazása Pozitív attitűd: - az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése.

4 4 Természettudományos kompetencia - az emberi tevékenység okozta változások megértése - a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősség felismerése - tevékeny, kreatívan gondolkodó, a természetben, környezetben és a társadalomban biztosan tájékozódó, társai és saját tetteiért felelősséget vállaló magatartás kialakítása - természettudományi gondolkodásmód fejlesztése - környezet kímélő magatartás kialakítása az erkölcsi alapelvek ismeretén keresztül - a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatának, a fenntartható fogyasztás elvének megértése - közvetlen környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása - tapasztalatszerzés a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén Pozitív attitűd:- kíváncsiság, nyitottság, biztonság és fenntarthatóság tisztelete. Digitális kompetencia - információk felismerése, összegyűjtése, rendszerezése - internet használata Pozitív attitűd:- IST magabiztos és kritikus használata. Hatékony és önálló tanulás - kitartó, pontos tanulásra való képesség csoportban és egyénileg, az idővel való hatékony gazdálkodás - egyéni tanulási stratégia kialakítása, alkalmazása - saját munka ellenőrzése, értékelése - helyes önismeret kialakítása - együttműködési képesség fejlesztése - a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségek ismerete és kihasználása - alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint, alkotások adott feltételeknek megfelelően Pozitív attitűd:- tanulás iránti motiváció, korábbi élettapasztalatainak felhasználása, új tanulási lehetőségek felkutatása és alkalmazása a mindennapi életben, magabiztosság. Szociális és állampolgári kompetencia - normatudat, viselkedési és elfogadott magatartási szabályok megértése - hatékony kommunikáció, empátia - kompromisszum készség - emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása - kezdeményezőképesség - egyéni és csapatmunkában történő kooperáció - akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek - problémamegoldás és konfliktus kezelés képessége Pozitív attitűd:- mások értékeinek, magánéletének tisztelete. FEJLESZTÉSI FELADATOK: A fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az önismeret folyamatos fejlesztése a társak, a pedagógusok és a szülők segítségével. Ebben az életkorban a kisiskolások önismerete naiv önismeret. Ne hagyjuk ebben magukra őket! Az önismeret az önfejlesztés alapja.

5 5 Hon- és népismeret A városi és vidéki élet hagyományainak megismerése, tisztelete. Néhányuk feldolgozása játékos formában (pl.: szüreti mulatság összeállítása, eljátszása). Magyar és más népek tudósainak, feltalálóinak munkássága, információk az életükről. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Nyitottság, elfogadás más népek és más kultúrák iránt. Lehetőségek: nemzetközi gyermektalálkozók, táborok, kulturális rendezvények, csereüdültetés, testvériskolák, testvértelepülések kapcsolatainak ápolása. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása. Részvétel a lakóhely életének kulturális és egyéb rendezvényein (fesztivál, falunap, ünnepi hetek, népművészeti vásárok). Részvétel a környezetvédelmi akciókban, azok megszervezésében. A lakóhely öröm- és bánattérképének elkészítése, a problémák megfogalmazása, elküldése az önkormányzathoz. A lakóhely cselekvő szeretete. (Aki akar valamit, az módszert keres, aki nem, az kifogást.) Gazdasági nevelés A tanulók váljanak tudatos fogyasztókká. Ebben legyen szempont és érvényesüljön a környezet védelme. Fogalmazzanak meg kritikákat a reklámokról. Nem csak a mának, a jövőnek is kell élnünk! Környezettudatosságra nevelés A tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne veszélyeztessék a természet megóvását és a társadalom fenntartható fejlődését. Szükséges az egy életen át tartó tanulás, a kreatív gondolkodás, felelősségvállalás az egyéni és közös tettekért. A tanulás tanítása A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátítása, az önművelés igényének kialakítása. Valamennyi értelmi képesség fejlesztése iskolán belül és kívül. A tanulási stratégia tanítható. Az általános tanulási stratégiák mint például az összehasonlítás, részletezés, problémamegoldás stb. megtanulhatók és használhatók. A tanulási stratégiák fejlesztik a tanulók információ feldolgozó képességét, alkalmasabbá teszik őket az összetettebb gondolkodásra. A tevékenységi formák kialakítása és tervezése során tartsuk szem előtt a vezetés és önállóság helyes arányát. Szervezzünk minél differenciáltabban, személyre szabottabban! Tevékenységi formák: figyelés (tanári magyarázat, szemléltetés figyelemmel kísérése) szóbeli munka (válaszadás a tanár kérdéseire, előzetes felkészülés alapján beszámoló az osztálynak, megbeszélés kis csoportban, gyakorlat vagy feladatmegoldás közben) írásbeli munka (jegyzetelés a tanórán, feladatlapok kitöltése, fogalmazás készítése a megadott témában, gyakorlati munkanapló készítése (pl. az időjárásról, állatoknövények megfigyeléséről) látványfeldolgozás (képek-rajzok elemzése, értelmezése, fotózás, rajzolás) konstrukció (modellek készítése, gyűjtemények összeállítása /nem növénygyűjtemény/) kísérletek (csoportos és egyéni kísérletek a tanteremben)

6 6 terepmunka (élményszerzés, megfigyelések, kirándulások, látogatások, erdei iskola, folyamatos megfigyelés, méréssorozat) információszerzés (könyvtárhasználat, internet, televízió, ismeretterjesztő folyóiratok, napi sajtó, kérdezés, véleménykutatás, meghívott vendég segítségével) számítás, mérés, adatfeldolgozás (mérések elvégzése, adatrögzítés írásban vagy a számítógép adatbázisában, számítási gyakorlófeladatok megoldása) ismeretfeldolgozás, gondolkodás (új tapasztalatok, megszerzett ismeretek és a belső modell összevetése, módosítás, új modell állítása, a modellek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezésük) művelődés, tájékozódás (olvasás, televízió, internetes honlapok, rádióból szerzett információk és multimédiás CD-k segítségével) játék, az igazi gyermeknyelv (csoportos és szerepjátékok, utánzások, egyéni és csoportos játékos fejtörők, versenyek) bemutatás (tabló, poszter összeállítása, kiállítások rendezése, bemutatása másoknak, videofilm-készítés) projektmunka (aktív részvétel, feladat-végrehajtás, szervezés, irányítás). Testi és lelki egészség A harmonikus, egészséges életre való törekvés, és ennek értékként való tisztelete. Egészséges életvitel és magatartás a mindennapi életben, amelyet elősegít a pedagógusok példamutató életvitele. Az emberi kapcsolatok, a barátság, a szeretet fontossága. Az értelmi és érzelmi nevelés egyensúlya. (Amihez érzelmekkel kötődünk, jobban hat ránk, és jobban meg is marad bennünk.) Az oktatás-nevelés során mindig vegyük figyelembe a gyermek személyiségének meghatározó tényezőit: belső tényezők: öröklött és veleszületett sajátosságok (adottságok) külső tényezők: környezeti-társadalmi hatások (család, iskola, kortárscsoport). Alakítsunk ki jó, együttműködő kapcsolatot a szülőkkel, vonjuk be őket a különböző iskolai programokba. Módszertani kultúránkból ne hiányozzon a játékosság, a humor!

7 7 KÖRNYEZETISMERET 1. évfolyam ÓRATERV A megismerési módszerek alapozása Közvetlen környezet 7 Évszakok időjárása és ünnepei 9 Testünk és életműködésük 8 Tájékozódási alapismeretek 3 Közlekedés A lakóhely ismerete 4 Év végi ismétlés 1 Ö s s z e s e n : 37 Óra folyamatos Ajánlás Az 1. osztályban a környezet megismertetésének, a tanulók által történő felfedeztetése, a körülöttük lévő tárgyak, dolgok megfigyeltetése a feladatunk. A gyermeki kíváncsiság, érdeklődés az alapja, hogy maguk is fel tudják fedezni a tájra, lakóhelyükre jellemző élővilágot. Fontos, hogy legyenek nyitottak, mindent vegyenek észre környezetükben, mindent tapasztaljanak meg, ezáltal éljék meg a felfedezés örömét. Fontos, hogy megfigyeléseiket szóban, rajzban is jelenítsék meg. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Munkatankönyv, környezetismereti tablók, tankönyvjegyzékben meghatározott eszközök, tablók, gyűjtemények készítéséhez szükséges eszközök (karton, ragasztó stb.) rajzkészítéshez megfelelő eszközök (színes, rajzlap). KULCSKOMPETENCIÁK: Anyanyelvi kompetencia - hallott és írott szöveg értése, elemzése - önálló vélemény nyilvánítása, szövegalkotás, érvelés - helyes és kreatív nyelvhasználat - ismerethordozók használata Pozitív attitűdök:- kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, más vélemények megismerésének igénye. Matematikai kompetencia - a gondolkodás alkalmazásának és fejlesztésének képessége - mindennapi problémák megoldásának képessége - összefüggések felismerésén alapuló ismeretek - megfigyelőképesség, tudatos figyelem fejlesztése - mértékek és struktúrák, alapvető ismerete, alkalmazása Pozitív attitűd: - az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése. Természettudományos kompetencia - az emberi tevékenység okozta változások megértése - a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősség felismerése

8 8 - tevékeny, kreatívan gondolkodó, a természetben, környezetben és a társadalomban biztosan tájékozódó, társai és saját tetteiért felelősséget vállaló magatartás kialakítása - természettudományi gondolkodásmód fejlesztése - környezet kímélő magatartás kialakítása az erkölcsi alapelvek ismeretén keresztül - a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatának, a fenntartható fogyasztás elvének megértése - közvetlen környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása - tapasztalatszerzés a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén Pozitív attitűd:- kíváncsiság, nyitottság, biztonság és fenntarthatóság tisztelete. Digitális kompetencia - információk felismerése, összegyűjtése, rendszerezése - internet használata Pozitív attitűd:- IST magabiztos és kritikus használata. Hatékony és önálló tanulás - kitartó, pontos tanulásra való képesség csoportban és egyénileg, az idővel való hatékony gazdálkodás - egyéni tanulási stratégia kialakítása, alkalmazása - saját munka ellenőrzése, értékelése - helyes önismeret kialakítása - együttműködési képesség fejlesztése - a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségek ismerete és kihasználása - alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint, alkotások adott feltételeknek megfelelően Pozitív attitűd:- tanulás iránti motiváció, korábbi élettapasztalatainak felhasználása, új tanulási lehetőségek felkutatása és alkalmazása a mindennapi életben, magabiztosság. Szociális és állampolgári kompetencia - normatudat, viselkedési és elfogadott magatartási szabályok megértése - hatékony kommunikáció, empátia - kompromisszum készség - emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása - kezdeményezőképesség - egyéni és csapatmunkában történő kooperáció - akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek - problémamegoldás és konfliktus kezelés képessége Pozitív attitűd:- mások értékeinek, magánéletének tisztelete. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Tudja megnevezni a napszakokat, egy nap időtartamát. Ismerje az időjárás legfontosabb elemeit. Ismerje a víz különböző megjelenési formáit. Tudja a hónapok, évszakok sorrendjét, nevét. Ismerjen fel néhány növényt, állatot a közvetlen környezetére jellemzők közül. Tudja megnevezni testének főbb részeit. Ismerje a helyes tisztálkodási, öltözködési szabályokat. Ismerje a segítségkérés módjait. Tudja megnevezni a saját testéhez viszonyított irányokat. Ismerje az iskola legfontosabb helyiségeit. Tudja, hogyan jut el lakásától az iskoláig.

9 9 Tudja megnevezni települését, lakóhelyét, iskoláját. A megismerési módszerek alapozása Folyamatos Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel. Technika, technológia. Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel. A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz működésének magyarázata. épületek, tantermek, egyéb helyiségek, dolgozók, élőlény, tárgy Évszakok időjárásai és ünnepei 9 óra Tudomány, technika, társdalom Természettudományos ismeretekkel tárgyalható technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott s az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva. A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői. Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének kialakítása, fejlesztése. Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési

10 10 formái a természetben. Az évszakok jellemző időjárása. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei. Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának, és a szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban. napszakok, időjárás, eső, hó, dér, jég, köd, pára, hőmérséklet, borult idő, szellő, szél, felhőzet, csapadék, napsugárzás; hónapok, évszakok; időjárás okozta veszélyhelyzetek (villámcsapás, vihar, áradás), felismerésük képről, filmről, ünnepi szokások: Márton-nap, karácsony regölés, húsvét, madarak és fák napja. Közvetlen környezet 7 óra A természet megismerése. Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés). A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása). Állatmesék és a valóság. A tanuló közvetlen környezetben gyakran, előforduló növények és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítés, ültetés, magvetés) Tanítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorolása. A mese és valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban. élőhely, levél, termés, fa, bokor, gyökér, lomb, virág. állat, növény, rovar, táplálkozás, szaporodás, magvetés, ültetés, öntözés.

11 11 Testünk és életműködésünk 1. 8 óra Az ember egészsége Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások) Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. Táplálkozási szokások Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség) Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének változásainak megfigyelése különböző hatásokra. Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban. Törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. szívdobogás, légzés, alvás, ébrenlét, érzékszervek, egészség, betegség, táplálkozás, tisztálkodás, mentők, tűzoltók, rendőrség, látom, hallom, tapintom, érzékelem. Tájékozódási alapismeretek 3 óra Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei. előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra irányok; úttest, járda, közlekedési lámpa, zebra, tér. Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte, stb. bal, jobb irányok helyes használatára. Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról.

12 12 Közlekedés óra A gyalogos közlekedés legfontosabb veszélyhelyzetei, szabályai (átkelés az úttesten, vasúti átjárón. A közlekedési lámpa és a rendőr jelzései). jármű, rendőr, lámpa, járda, zebra, szegély; tömegközlekedési eszköz, közlekedési szabályok. Az iskola gyalogos megközelítése. Közös gyalogos közlekedési élmény megélése, megbeszélése. A gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása dramatikus játék helyzetekben. Szabálytudat alakítása. Az iskola megközelítése során adódó veszélyhelyzetek megbeszélése. A lakóhely ismerete 4 óra A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. lakóhely jellegzetességei. helységnév, lakhely, cím, iskola neve, címe. Év végi ismétlés: 1 óra A Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel. KÖRNYEZETISMERET 2. ÉVFOLYAM ÓRATERV A megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismeretei 13 Az élő természet alapismeretei 16 Testünk és életműködésünk 8 Tájékozódási alapismeretek 5 Közlekedés 4 A lakóhely ismerete 7 ismétlés 3 Ö s s z e s e n : 56 Óra folyamatos Ajánlás A 2. évfolyamon a környezet egyszerű megismerésén túl fontos, hogy fedezzék fel a tanulók a dolgok, jelenségek közötti kapcsolatot, ezért a környezet elemei közötti kapcsolatára irányítjuk a tanulók figyelmét. Észre kell venniük, hogy a környezetben minden változik, átalakul. Fontos annak felismeréséig eljutni, hogy a természetben minden változásban, kapcsolatban van egymással. Kapjon nagyobb hangsúlyt a megfigyelések, tapasztalások, összehasonlítások szóbeli megfogalmazása.

13 13 Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Munkatankönyv, környezetismereti tablók, eszközök a megfigyelés, egyszerű kísérleti lehetőségeinek biztosítására. Mérési eszközök: űrmérték, idő, hosszúság, hőmérséklet méréséhez. Anyagok; fa, üveg, kelme, papír, cserép, fém, ásvány. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Legyen képes a természet jelenségét (tárgyakat, élőlényeket) és folyamatait észrevenni, azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. Vizsgálódásai alapján ismerje a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok tulajdonságait. Tudjon önállóan megfigyelést, egyszerű méréseket, összehasonlítást végezni; elemi következtetést levonni, véleményt alkotni. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival tudja megfogalmazni, és írásban rögzíteni. Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméretéhez viszonyítani. Lássa, tudja, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismerje a napszakok és évszakok változását, ennek okát. Fejlődjön munkaszokásaiban (helyes testtartás, gondosság, tisztaság, rendszeretet). Ismerje a helyes táplálkozás, egészséges életmód alapjait.! Tudja, hogy a rendszeres mozgás nagyon fontos része életünknek. Értékelés A szöveges értékelés, mely tájékoztatás a tanulónak a tananyagban nyújtott teljesítményéről. Egy-egy témakör lezárásakor a szóbeli feleletek mellett az írásbeli számonkérést is alkalmazzuk. A megismerési módszerek alapozása Folyamatos Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. Idő és mozgás Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; C) tanítói segítséggel. A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl.: nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen - található gyakori tárgyakból (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok stb.) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük. Az idő becslése, saját mérések Mérések, mértékegységek használata. A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülönböztetése.

14 14 Megfigyelés, kísérletezés, mérés A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Információ. nagyobb, hangosabb, tömeg, hosszúság, űrtartalom (+- C ). A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele a tanulás során mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt. A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Rövid, szóbeli vagy írásbeli kérdésre írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor. Az információátadás egyszerű módjai. Az élettelen természet alapismeretei 13 óra Az érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem megmérhető tulajdonságok. Megfigyelés, kísérletezés, mérés. Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány stb.). Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat. Élelmiszerek. A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang, stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése és gyakorlása. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele a tanulás során mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt. Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang-érzékszervek.

15 15 Az élő természet alapismeretei 16 óra A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata, csoportosításuk, felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról. Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek használata. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fás szárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken. a kert, az erdő, a mező, vízpart, növekedés, fejlődés, pusztulás, téli álom, költöző madarak, lombhullás, több évig élő növények, növények: fás szárú, lágyszárú növények, egy évig élő több évig élő, emlős, madár életfeltételek. Testünk és életműködésünk 2. 8 óra Az ember egészsége Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés) Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. A 8 9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése a saját testen. Fogalomalkotás a belső szerveinkről, szerepükről.

16 16 A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink. mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény a televízió képernyője (számítógép képernyője) és hatása vérszívók, élősködők testápolás Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése a testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés. Tájékozódási alapismeretek 5 óra Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái). közterület, járművek szabadidő, intézmények Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz és képgyűjtemények készítése. Közlekedés 4 óra A közlekedés illemszabályai. A helyes viselkedés járműveken. Gyermekekkel történt balesetek okai, megelőzésük. gyalogos, közlekedés szabályai Közös élményszerzés különböző közlekedési eszközökön. Esetelemzések gyermekekkel történt balesetek kapcsán. Veszélyhelyzetek felismerése az iskola megközelítésekor. Dramatikus játékok a helyes magatartásformák begyakorlására. Tanult szabályok, jó tanácsok szöveghű ismerete.

17 17 A lakóhely ismerete 7 óra A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és most. felszín, síkság, domb, hegy, völgy, patak, folyó természeti értékek, szépségek hagyomány, kiállítás Év végi ismétlés: 3 óra KÖRNYEZETISMERET 3. ÉVFOLYAM A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók) elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi hagyományok ápolása. ÓRATERV Óra A megismerési módszerek alapozása folyamatos Az élettelen természet alapismereti 10 Az élő természet alapismeretei 19 Testünk és életműködésük 9 Tájékozódási alapismeretek 7 Országismeret 7 Ismétlés 3 Ö s s z e s e n : 55 Ajánlás A harmadik évfolyamon a természeti környezetben végbemenő folyamatok megfigyelése kiemelt hangsúlyt kap. Nagyon fontos a jelenségek, dolgok közötti kapcsolatok felismertetése, megismerése. Kiemelt: elemi megismerési módszerek, a vizsgálat, elemi kísérletek alkalmazása a tanulók által. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Mérőeszközök: hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet méréséhez; térképek, egyszerű képes határozók, álló és mozgóképek. Kísérleti eszközök: anyagok tulajdonságainak megfigyeléséhez (olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás) égés; mágnes. Veszélyt jelző jelzések táblázatok, jelek, útvonalrajzok, térképek, iránytű, filmek a fővárosról, tablók. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Legyen képes a természet jelenségeit, folyamatait elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. Tudjon a mindennapi életben előforduló méréseket elvégezni, tudja azok mértékegységeit használni: hosszúság, tömeg, idő. Használja helyesen az oldódás és olvadás szavakat. Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit. Tudja megnevezni a világtájakat. Tudja használni az iránytűt. Ismerje saját testének élettani jellemzőit, életműködésének változását, az egészségestől eltérő állapotát.

18 18 Ismeretei alapján tudja, hogy felelős a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, ezért becsülje környezetének értékeit. Tudja felsorolni a növények és állatok életéhez szükséges életfeltételeket. Értékelés Fontos, hogy ismeretekről egyre több szóbeli feleletet tudjanak adni a tanulók. A szóbeli és írásbeli számonkérés értékelés folyamatos. Egy-egy témakör lezárását tudáspróba íratásával zárjuk. Környezet- és természetvédelmi tevékenységért dicséret, jutalmazás. A megismerési módszerek alapozása Folyamatos Idő, mozgás Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerű természeti jelenségek felismerése. Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; C) tanítói segítséggel. Az idő becslése, saját mérések. Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. Mérések, mérés-sorozatok végzése. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Információ. Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok). Az információátadás módjai. táplálkozás, gyógymódok. mm, t, g, hét, hónap, év, enciklopédia, térkép, álló és mozgókép.

19 19 Az élettelen természet alapismeretei Anyag. 10 óra Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása. Állapot, változás, folyamat. A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hőmérséklet változása. A halmazállapot-változások a mindennapi életben. Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és oldódás megkülönböztetése. Vizsgálódás mágnesekkel. Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. Tárgy, test és anyag megkülönböztetése a nyelvhasználatban Anyagfajták különbözőségének felismerése, anyagnevek anyagfajtákhoz rendelése. Az anyagfajta és a használat közti összefüggés felismerése konkrét példákon. Különféle anyagok felismerése, megkülönböztetése. Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, előzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmazállapotainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek előállítása. Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között. Az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhető tulajdonságok észrevétele (pl.: égés, oldódás, forrás). Az elemzett konkrét rendszerek vizsgálata során az elemek állapotaival, a változásokkal kapcsolatos előzetes tudás felszínre hozása, összegyűjtése. Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat. hőmérsékletváltozás, halmazállapot-változás; időjárási jelenségek; fagyás, olvadás, párolgás, forrás, égés, éghető és éghetetlen anyagok, veszélyforrások; épülettűz, erdőtűz, ruhatűz, mentés. Az élő természet alapismeretei 19 óra A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására.

20 20 Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok. Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak megfigyelése a valóságban, valamint álló és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Testünk és életműködésünk 9 óra Az ember egészsége. Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése. Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat). Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása. Az információk átadásának egyszerű módjai, az érzékelés, mint információszerzés. egészséges életmód, helyes napirend, egészség sport, közérzet, betegség, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés. fertőző betegség, védőoltás, kuruzslás.

21 21 Tájékozódási alapismeretek 7 óra A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással. Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A négy fő világtáj. Az iránytű. alaprajz, kicsinyítés, térképvázlat, térképjelek, világtáj, iránytű Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről. A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytű segítségével. Térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása /becslés, mérés /. Országismeret 7 óra Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest. Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel. Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés. főváros, Budapest, Duna, Országház, Vár, Gellérthegy, hidak, Margit sziget, üzletközpontok, körút közlekedési eszközök: METRO, villamos, HÉV KÖRNYEZETISMERET 4. ÉVFOLYAM ÓRATERV A megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismeretei 9 Az élő természet alapismeretei 30 Testünk és életműködésük 10 Tájékozódási alapismeretek 15 Országismeret 10 Ö s s z e s e n : 74 Óra folyamatos Ajánlás A kötelező órakeret 74 óra, heti 2 óra. Ezeket használjuk fel tanulmányi séták, kirándulások és kerékpártúrák megrendezésére.

22 22 Az előző három évfolyamon tanultak összegzése, melyen túl közelebb kerülnek a tanulók a természeti és társadalmi környezethez. Megismerési módszerek tudatos alkalmazása, gondolkodás fejlesztése, ok-okozati összefüggések felismerése. Természet-megismerési módszerek fejlesztése törvényszerűségek felismerése. Egészséges életmódhoz, betegség megelőzéséhez kapcsolódó szokások kialakítása. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek. A levegő, a víz és a talaj vizsgálathoz szükséges eszközök, nagyító, szűrőpapír. Képek, tablók; lágy és fás szárú növények bemutatása, emlősök, madarak, gerinctelen állatok. Filmek, videó, tablók dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer káros hatásai. Magyarország domborzati, közigazgatási térképe. Közlekedési tablók, táblák a gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályainak megismeréséhez. Képek, tablók hazánk nevezetességeiről. Híres magyarok képsorozat. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Ismerje a különböző halmazállapotú anyagok főbb jellemzőit (alaktartás, átlátszóság, összenyomhatóság). Ismerje a levegő, a víz, talajszennyező forrásokat, károsító hatásának következményeit. Szándékosan ne szennyezze környezetét, tudja, hogy helytelen viselkedésének milyen környezeti hatásai lehetnek. Ismerje az összefüggést az élőlény helye, életmódja és testfelépítése között. Tudja felismerni, megnevezni egy fás szárú, egy lágyszárú növény, egy emlős, egy gerinctelen állat testrészeit. Ismerje lakóhelyének jellemző növényeit, madarait, állatait. Ismerje főbb testméreteit (magasság, tömeg, mellbőség) és életműködésének jellemző értékeit (lépésszám, pulzusszám, testhőmérséklet). Ismerje, mely anyagok hatnak károsan az egészségére. Tudja megnevezni, homokasztalon kialakítani a különböző felszíni formákat (domb, hegy, síkság), felismerni a domborzat és vízrajz ábrázolását a térképen. Tudjon tájékozódni Magyarország domborzati és közigazgatási (megyei) térképén, lakóhelyének térképén és annak környékén. Ismerje, tudja felsorolni hazánk nagy tájait, legnagyobb folyóit, tavait. Legyen ismerete a Föld mozgásairól. Értékelés A tanulók szóbeli számonkérése, érdemjeggyel való értékelése folyamatos. Fontos, hogy egy-egy anyagrészből összefüggő szóbeli feleletet tudjanak adni. Egy-egy témakör végét tudáspróba íratásával zárjuk. Értékeljük órai aktivitását, csoportokban végzett tevékenységét (együttműködési képességét). A megismerési módszerek alapozása Folyamatos Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Állapot, változás, folyamat. Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása Ismert állapotok, változások, folyamatok elkülönítése, megnevezése, a rendszerek leírásában való használata. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés. Méréssor megtervezése, végzése. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári

23 23 mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Információ. tájékozódás eredményéről. Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása. Az információ átadásának egyszerű módjai, az érzékelés, mint információszerzés. vizsgálódás, kísérlet, ismeretforrások: enciklopédiák, lexikonok, álló és mozgókép. Az élettelen természet alapismeretei Természet. 9 óra Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. Fenntarthatóság, a környezet védelme. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Az anyag nyersanyagból termékké való átalakulásának végigkísérése. Különválogató hulladékgyűjtés. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése. Halmazállapot. Halmazállapot változás. Anyagszerkezet /részecskeelmélet/. A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része. Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír). A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Ismerkedés egyes technikai eszközök folyamatos működésével. A halmazállapotok bemutatása, a tudományos értelmezéseknek megfelelő megkülönböztetése. A porok nem kemény, de szilárd anyagok, a folyadék és a víz fogalma világosan elkülönül, a nagyobb viszkozitású folyadékok is folyadékok, természetesen a viszkozitás fogalmának meghatározása nélkül. Halmazállapot változások felismerése, besorolásuk a főbb típusokba. Konkrét halmazállapot változások során annak bemutatása, elemzése, hogy az anyagok nem tűnnek el. Az anyag szerkezetével kapcsolatos gyermeki elképzelések feltárása, ezzel kapcsolatos beszélgetések. környezetszennyező források, víztisztaság, levegőtisztaság, szelektív hulladékgyűjtés

24 24 Az élő természet alapismeretei 30 óra Életműködések Az élővilág szerveződési szintjei. A szerv, szervezet, fajta, fajszintekkel való ismerkedés példákon keresztül, megnevezések tanulása már ismert egységekkel kapcsolatban. A növények anyagcseréjével kapcsolatban kialakult gyermeki elképzelések feldolgozása A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori, jellemző növény- és állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása illetve viselkedése, alkalmazkodása). Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fás szárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. élőhely, életmód, testfelépítés, lágy és fás szárú növény, emlős, madár, gerinctelen állat, tápláléklánc. Testünk és életműködésünk 10 óra Evolúciós szemlélet Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Az élet A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése /természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban/. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése, tanítói segítséggel. Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. Az élő és élettelen összehasonlítása.