Fa rudak forgatása II.

Hasonló dokumentumok
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra

Ellipszis átszelése. 1. ábra

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása

Egy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.

Egy általánosabb súrlódásos alapfeladat

Henger és kúp metsződő tengelyekkel

Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.

Az R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész

A csavarvonal axonometrikus képéről

A lengőfűrészelésről

Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről

Egy geometriai szélsőérték - feladat

A loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.

Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.

Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához

Keresztezett pálcák II.

Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.

Érdekes geometriai számítások Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon

Egy érdekes statikai - geometriai feladat

Egy kinematikai feladathoz

Fiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!

Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról

Néhány véges trigonometriai összegről. Határozzuk meg az alábbi véges összegek értékét!, ( 1 ) ( 2 )

A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról

Egy érdekes nyeregtetőről

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

A kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése

Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.

Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya

9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:

Érdekes geometriai számítások 10.

A magától becsukódó ajtó működéséről

Szökőkút - feladat. 1. ábra. A fotók forrása:

Lövés csúzlival. Egy csúzli k merevségű gumival készült. Adjuk meg az ebből kilőtt m tömegű lövedék sebességét, ha a csúzlit L - re húztuk ki!

Ellipszis perspektivikus képe 2. rész

Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya

Egy kinematikai feladat

A gúla ~ projekthez 2. rész

Egy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.

Egy másik érdekes feladat. A feladat

Egy mozgástani feladat

A közönséges csavarvonal érintőjének képeiről

Az eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész. Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete

A középponti és a kerületi szögek összefüggéséről szaktanároknak

A ferde tartó megoszló terheléseiről

Szabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással

A hordófelület síkmetszeteiről

Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész

Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ]

A főtengelyproblémához

A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez

A Lenz - vektorról. Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra.

Kocka perspektivikus ábrázolása. Bevezetés

Az ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról

w u R. x 2 x w w u 2 u y y l ; x d y r ; x 2 x d d y r ; l 2 r 2 2 x w 2 x d w 2 u 2 d 2 2 u y ; x w u y l ; l r 2 x w 2 x d R d 2 u y ;

Lépcső beemelése. Az interneten találkoztunk az [ 1 ] művel, benne az 1. ábrával.

Befordulás sarkon bútorral

Vonatablakon át. A szabadvezeték alakjának leírása. 1. ábra

Egy látószög - feladat

A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről

Egy háromlábú állvány feladata. 1. ábra forrása:

Érdekes geometriai számítások Téma: Szimmetrikus kontytető tetősíkjai lapszögének meghatározásáról

Poncelet egy tételéről

Vontatás III. A feladat

A ferde szabadforgácsolásról, ill. a csúszóforgácsolásról ismét

Egy furcsa tartóról. A probléma felvetése. Adott az 1. ábra szerinti kéttámaszú tartó. 1. ábra

Függőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához

12. Trigonometria I.

Kalkulus S af ar Orsolya F uggv enyek S af ar Orsolya Kalkulus

A tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához

A gúla ~ projekthez 1. rész

Fénypont a falon Feladat

A kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról

A fatörzs és az ágak alakjának leírásához. Szétnéztünk az interneten. A lábon főleg a szabadon álló fák alakja meglehetősen bonyolult; pl.: 1. ábra.

Az elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról

Kúp és kúp metsződő tengelyekkel

1. A komplex számok ábrázolása

Csúcsívek rajzolása. Kezdjük egy általános csúcsív rajzolásával! Ehhez tekintsük az 1. ábrát!

Két naszád legkisebb távolsága. Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra.

További adalékok a merőleges axonometriához

A merőleges axonometria néhány régi - új összefüggéséről

A kerekes kútról. A kerekes kút régi víznyerő szerkezet; egy gyakori változata látható az 1. ábrán.

Az élszarufa és a szelemenek kapcsolódásáról

Egy kétszeresen aszimmetrikus kontytető főbb geometriai adatainak meghatározásáról

Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik

t, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész

Egymásra támaszkodó rudak

Egy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként

M M b tg c tg, Mókuslesen

13. Trigonometria II.

Kosárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt.

Az axonometrikus ábrázolás analitikus geometriai egyenleteinek másfajta levezetése. Bevezetés

A véges forgatás vektoráról

Egy szép és jó ábra csodákra képes. Az alábbi 1. ábrát [ 1 ] - ben találtuk; talán már máskor is hivatkoztunk rá.

Érdekes geometriai számítások 9.

Egy gyakorlati szélsőérték - feladat. 1. ábra forrása: [ 1 ]

Rönk kiemelése a vízből

A Cassini - görbékről

A Kepler - problémáról. Megint az interneten találtunk egy szép animációt 1. ábra, amin elgondolkoztunk: Ezt hogyan oldanánk meg? Most erről lesz szó.

A konfokális és a nem - konfokális ellipszis - seregekről és ortogonális trajektóriáikról

Átírás:

Fa rudak forgatása II. Dolgozatunk I. részében egy speciális esetre oldottuk meg a kitűzött feladatokat. Most egy általánosabb elrendezés vizsgálatát végezzük el. A számítás a korábbi úton halad, ügyelve a változtatásokra. Most tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Az 1. ábra a forgatást lehetővé tevő csappal összekötött fa rudak oldalnézeti képe. Az egyszerűség kedvéért a rudak legyenek téglalap keresztmetszetűek. Az 1. ábrán azt szemlélhetjük, hogy hogyan néz ki az általánosabb eset. Kikötés: 0 < ( α, β ) < 90. ( 1 ) Az 1. ábráról az is leolvasható, hogy r a =, cos α r ( ) b =. cosβ A továbbiakban nem rajzoljuk meg a rudak testét, hanem csak tengelyvonalaikkal és az azokhoz kötött adatokkal dolgozunk. A felső ( lila ) rudat az érintkezési síkidomra merőleges, annak O középpontján átmenő z tengely körül tetszőleges φ szöggel elfor - gathatónak, míg az alsó ( kék ) rudat nyugvónak képzeljük. A feladat most is a rúd - tengelyek által közbezárt ψ szög, valamint a tengelyvégek t = AB távolságának meg - határozása, a φ elforgatási szög függvényében. A számítást a. ábra alapján végezzük.

A skalárszorzat értelmezése szerint:. ábra cos ψ = e e. ( 3 ) 1 Az egységvektorok kifejezései a korábbiakhoz hasonlóan : e = cosβ i sin β k ; ( 4 ) e = cos α e + sin α k ; ( 5 ) 1 1,vet e = cos ϕ i + sin ϕ j. ( 6 ) 1,vet Majd ( 5 ) és ( 6 ) - tal: e = cos α cos ϕ i + sin ϕ j + sin α k = 1 = cos α cos ϕ i + cos α sin ϕ j+ sin α k. ( 7 ) Most ( 3 ), ( 4 ) és ( 7 ) - tel: cos ψ = cos α cos ϕ i + cos α sin ϕ j+ sin α k cosβ i sinβ k = = cos α cos ϕ cosβ sin α sin β, cos cos cos cos sin sin ; ψ = α β ϕ α β ( 8 )

3 innen: ψ( ϕ ) = arccos ( cos α cosβ cos ϕ sin α sin β ). ( 9 ) Ez az első keresett függvénykapcsolat. A másodikhoz a. ábra szerint koszinusz - tétellel: t a b a b = + cos ψ ; ( 10 ) majd ( 8 ) és ( 10 ) - zel: t = a + b + a b sin α sin β cos α cosβ cos ϕ. ( 11 ) Ezután ( ) és ( 11 ) - gyel: r r r r t = + + ( sin α sin β cos α cosβ cos ϕ ) = cos α cos β cos α cosβ r r sin α sin β cos α cos β cos α cosβ = + + r cos ϕ = 1 1 cos α cos β = r + + tgα tgβ cos ϕ = r ( 1 tg ) ( 1 tg ) ( tg tg cos ) = r cos ϕ + ( tg α + tgα tgβ + tg β ) = = + α + + β + α β ϕ = 1 cos ϕ tgα + tgβ = r ( 1 cos ϕ ) + ( tgα + tgβ ) = r 4 + 4 = = r + innen: ϕ tgα + tgβ 4 sin, t tgα + tgβ ϕ ϕ = r + sin. ( 1 ) Ez a másik keresett függvénykapcsolat. Most jöjjön néhány specializáció.

4 S1. A rúdtengelyek merőlegesek egymásra Képlettel: α + β = 90. ( 13 ) Ekkor ( 13 ) miatt fennáll, hogy cosβ = cos ( 90 α ) = sin α, ( 14 ) sin β = sin ( 90 α ) = cos α. Most ( 8 ) és ( 14 ) - gyel: cos ψ = cos α sinα cos ϕ sin α cos α = sin α cos α 1 cos ϕ = 1 cos ϕ ϕ = α = α sin sin sin, cos sin sin, ϕ ψ = α ( 15 ) amiből: ϕ ψ ( ϕ ) = arccos sin α sin. Innen további specializációval: α = 45 esetére kapjuk ( 16 ) - ból, hogy ϕ ψ ( ϕ ) = arccos sin. ( 16 ) ( 17 ) Ez megegyezik az I. rész ( 7 ) képletével. Most a ( 1 ) és a ( 13 ) képletek szerint: 1 tg tg tg ( 90 α + tgα + tgβ α + α) tgα + ctgα tgα tg α + 1 = = = = = tgα 1 1+ tg α 1+ tg α 1 1 1 1 = = =, tgα 1 sin α cos α sin α tehát ekkor:

5 tgα + tgβ 1 = sin α ; ( 18 ) most ( 1 ) és ( 18 ) - cal: 1 ϕ t ( ϕ ) = r + sin. sin α Innen további specializációval: α = 45 esetére kapjuk ( 19 ) - ből, az képlettel is, hogy l ϕ ϕ 1 sin l 1 sin, t ϕ = + = + ϕ t ( ϕ ) = l 1+ sin, egyezésben az I. rész ( 9 ) képletével. r = ( 19 ) l ( 0 ) S. A rúdtengelyek az összeillesztés síkjával egyenlő szöget zárnak be Képlettel: α = β. ( 1 ) Most ( 8 ) és ( 1 ) - gyel: cos ψ = cos α cosβ cos ϕ sin α sin β = cos α cos ϕ sin α = = cos α cos ϕ 1 cos α = cos α cos ϕ + cos α 1 = cos α 1+ cos ϕ 1 = 1+ cos ϕ ϕ ϕ = α = α = α cos 1 cos cos 1 1 cos cos, ϕ cos ψ = 1 cos α cos, ( )

6 innen: ϕ ψ ( ϕ ) = arccos 1 cos α cos. ( 3 ) Innen további specializációval: α = 45 esetére kapjuk ( 3 ) - ból, hogy 1 ϕ ϕ ψ ( ϕ ) = arccos 1 cos = arccos sin, amiből ( 17 ) - tel is: ϕ ψ ( ϕ ) = ψ ( ϕ ) = arccos sin. ( 4 ) Ezután ( 1 ) és ( 1 ) szerint: tg t r α sin ϕ r ( tg ) sin ϕ ϕ = + = α +, ϕ t ( ϕ ) = r ( tgα ) + sin. (5 ) Innen további specializációval: α = 45 esetére kapjuk ( 5 ) - ből, ( 0 ) - szal és az l r = képlettel is, hogy l ϕ ϕ ϕ t ( ϕ ) = 1+ sin = l 1+ sin = l 1+ sin = t ( ϕ), ϕ t ( ϕ ) = t ( ϕ ) = l 1+ sin, ( 6 ) egyezésben a korábbiakkal. Most egy további, gyakorlatilag is fontos összefüggésre hívjuk fel a figyelmet.

7 Ehhez tekintsük a 3. ábrát is! 3. ábra Ez alapján írhatjuk, hogy h1 sin α = h1 = k sin α, k h1 sin α = h h sin β sin β = h = k sin β, k Eszerint h 1 = h, ha α = β.. ( 7 ) Most alkalmazzuk képleteinket az elfordítási szög néhány esetére! Adatok: r = 10 cm, α = 60, β = 30. Ekkor ( 13 ) érvényes, így a ( 16 ) a ( 19 ) képletekkel dolgozunk. 1. ϕ = 0 : 4. ábra. Ekkor a mondott képletekkel és adatokkal: 0 ψ ( 0 ) = arccos sin 60 sin = arccos 0 = 90, 1 0 1 3 t ( 0 ) = r + sin = 0 ( cm) = 40 ( cm) = 3, 09 ( cm ). sin 60 sin 60 3 ( a )

8 4. ábra. ϕ = 90 : 5. ábra. 5. ábra 90 ψ ( 90 ) = arccos sin 60 sin = 115, 66. 1 90 66 t ( 90 ) = 10 ( cm) + sin = 10 ( cm) = 7, 08 cm. sin 60 3 ( b )

9 3. ϕ = 180 : 6. ábra. 6. ábra 180 ψ ( 180 ) = arccos sin 60 sin = 150, 1 180 1 t ( 180 ) = 10 ( cm) + sin = 0 ( cm) = 30,55 ( cm ). sin 60 3 Megjegyezzük, hogy a fa maketten végzett szögmérések eredményei jól egyeztek a számítottakkal. A távolságmérések pontos kivitelezése már sokkal macerásabb. A ψ*(φ) függvényt a fenti adatokkal mutatja be a 7. ábra. Ez már nem csúcsos. A t(φ) / r függvény alakulását a 8. ábra mutatja. A számítások során alkalmazott, nem részletezett összefüggések, azonosságok meg - találhatók [ 1 ] - ben. A fa makettek elkészítéséért Miklovicz Lászlónak és tanulóinak mondok köszönetet. ( c ) Irodalom: [ 1 ] I. N. Bronstejn ~ K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest, több kiadásban

10 pszi ( fok ) f(x)=acos(-((sin(x/))^)*sin(10)) 180 170 160 150 140 130 10 110 100 90 80 70 60 50 40 30 0 10 fi ( fok ) -0-10 10 0 30 40 50 60 70 80 90 100 110 10 130 140 150 160 170 180 190 00 10 0 30 40 50 60 70 80 90 300 310 30 330 340 350 360 370-10 -0 7. ábra t / r f(x)=*sqrt(4/3+((sin(x/))^)) 4 3.8 3.6 3.4 3. 3.8.6.4. 1.8 1.6 1.4 1. 1 0.8 0.6 0.4 0. fi ( fok ) -10 10 0 30 40 50 60 70 80 90 100 110 10 130 140 150 160 170 180 190 00 10 0 30 40 50 60 70 80 90 300 310 30 330 340 350 360 370 380-0. 8. ábra Sződliget, 013. március 9. Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár