ZALAEGERSZEG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÓDEX 37. SZERINTI ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI SZAKASZ DOKUMENTÁCIÓJA 2013. DECEMBER HÓ
I. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSRENDJE 1. ELŐZMÉNYEK Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a város teljes közigazgatási területére kiterjedően elkészített településszerkezeti tervet az ZMJVK 58/2008.(IV.17.) számú határozattal elfogadta, az építési szabályzatot és a szabályozási tervet a ZMJVK 13/2008.(IV.25.) önkormányzati rendeletével megállapította. Azóta több ízben módosította a Közgyűlés a településrendezési eszközeit. Jelenleg 85 ponton - többségében lakossági kérelmek alapján, illetve Önkormányzati beruházások megvalósításához - szükséges a rendezési terv módosítása. Több esetben az I. fokú építésügyi hatóság jelzései alapján indokolt a rendelet pontosítása, kiegészítése. 2. ELJÁRÁSREND A módosítást a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 36. szerinti teljes eljárás keretében kívánjuk lefolytatni. Az előzetes tájékoztatási szakaszban teljes körű adatszolgáltatást várunk a hivatkozott jogszabály 9. mellékletében érintettként megjelölt államigazgatási szervektől, az abban foglalt hatáskörük és adatszolgáltatási témaköreik szerint. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kódex) 45. (2) szakasza szerint a tervezett módosítások a jelenleg hatályos településrendezési eszközök tartalmi- és formai jegyei alapján készülhetnek, az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek alkalmazásával. A Kódex 16. (4) szakasza szerint mivel a ZÉSZ módosítása miatt szükséges a településszerkezeti terv módosítása, a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó munkarészek közös dokumentumként készülhetnek. 3. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK Megalapozó vizsgálat (Kódex 1. sz. mellékletéből releváns pontok): 1.2. Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata; 1.3. Területrendezési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata; 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések ismertetése; 1.6. Hatályos településrendezési döntések ismertetése; 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata; 1.12.1-1.12.4 - lásd hatályos településrendezési terv alátámasztó munkarészeit; 1.18. Katasztrófavédelem 1.18.1. Építésföldtani korlátok (csúszásveszélyes területek) 2
Alátámasztó javaslat (Kódex 3. sz. melléklete szerint): A kötelező szakági alátámasztó munkarészek elkészítése - a jogosult tervezők nyilatkozata alapján - teljeskörűen nem szükséges, mivel a településrendezési eszközök módosításának mélysége ezt nem teszi szükségessé. A tervezési programban A és B kategóriába sorolt módosítási javaslatok a közlekedési-, tájrendezési- és a közmű-infrastruktúra javaslat kiegészítését igénylik. A D kategóriába sorolt területek szabályozása az érintett államigazgatási szervek adatszolgáltatása és javaslata alapján dolgozható ki. Településszerkezeti terv tartalmi követelményei (Kódex 4. sz. melléklete szerint): Szerkezeti tervlap, szerkezeti terv leírása - releváns; Változások (beavatkozások és ütemezések) - releváns; A település területi mérlege - nem releváns; A területrendezési tervvel való összhang igazolása - releváns; A biológiai aktivitásérték számítási eredménye - releváns; II. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS CÉLJA TERVEZÉSI PROGRAM Ezúttal Zalaegerszeg rendezési terv VI. módosítását terjesztjük elő. A beérkezett indítványok nagy száma miatt, azokat a várható hatásuk szerint, 6 csoportba rendeztük: 1. TERVEZÉSI PROGRAM ÉS ANNAK HATÁSAI A sorozat: Szerkezeti terv módosítással járó kérelmek. Ezek egy része beépítésre szánt területek határán fekvő ingatlanok átminősítésére irányuló lakossági kérelem. Más részük beépítésre szánt övezet cseréjem melyet általában pályázati feltételrendszerek generálnak. Önkormányzati elhatározásként a Hevesy Sándor Színház előtti közterület kialakítását említhetjük, melynek célja tér elnevezésének lehetővé tétele. A legnagyobb beavatkozás kétségtelenül az északi elkerülőút menti terület ipari területté minősítése. Az önkormányzat ZMJV 103/2013. Kgy. határozattal kezdeményezte a területek Gip építési övezetbe sorolását, annak érdekében, hogy a város kiemelt, nagy kiterjedésű ipari fejlesztések befogadójává válhasson. Jelenleg ezek a területek szántó művelési ágban fekszenek, egy részük a településszerkezeti tervben gazdasági erdő besorolással bír. A fenti javaslatok a településszerkezeti terv módosítását is megkövetelik, a nagyobb beavatkozások szakági alátámasztást is igényelnek. 3
B sorozat: Alátámasztó munkarészek alapján, szabályozási terv módosítással járó kérelmek. A kérelmek döntő többsége a hatályos szabályozási terv útszabályozási előírásait kívánja módosítani. Míg az érintett tulajdonosok általában a telküket érintő korlátozás feloldására törekednek, addig az építési hatóság a már lealakított útterületek és a vonatkozó szabályozás összhangjának megteremtését kezdeményezi. Előfordul olyan helyzet is, ahol egy-egy útszakasz kiszabályozása olyan bizakodó jövőkép alapján történt, mely a mai gazdasági helyzetben talán nem támasztható már alá közösségi érdekkel. Fenti kérelmek értékelése szakági alátámasztó munkarész alapján történik majd. Az érintett területek közös sajátja, hogy jellemzően olyan, kertvárosias övezetekről van szó, ahol az útügyi szabványok alkalmazása amúgy is nagyfokú rugalmasságot igényel az érintettektől. C sorozat: Alátámasztó munkarészek nélküli, szabályozási terv módosítással járó kérelmek. A kategóriához rendelt értékelés némileg megtévesztő lehet, hiszen más közelítés szerint az ide sorolt esetekre éppen az a jellemző, hogy egy-egy szakág szabvány értelmezése helyett kizárólag holisztikus szemlélettel lehet igazságot tenni. Nem véletlen, hogy - miközben minden részterület önálló jogosultság mellett részletesen kidolgozott szakmai metodikával is rendelkezik - éppen a vezető településtervező szerepét hagyja nyitva a jogszabályi környezet. Nem részletezve tovább a kategória jellemzőit, jelezni kívántuk csak, hogy ezen kérelmek elbírálása nem nélkülözheti a helyismeretet, az intuíciót, mivel az esetek többségében önmagában a jogszabály szó szerinti alkalmazása kevésnek bizonyulhat. D sorozat: Löszfalak és horhosok erózió veszélyes területeinek szabályozási igénye. Az érintett területek közös jellemzője, hogy speciális talajtani adottságaik mellett kialakult lakóterületei már a városnak. Ezért ebben a témakörben érzékeny szabályozás szükségeltetik. Miközben ugyanis az önkormányzat a probléma jelölésével lehetőséget kíván biztosítani a hosszú távú megoldáshoz szükséges pályázatok benyújtására, nem vállalhat magára jelentős többletterhet a tervezés és a megvalósítás feladataiból. Műszaki és tájépítészeti szempontból is érdekes a probléma kezelése: Sokkal inkább kívánatos ugyanis a kistáj ezen jellegzetességének megőrzése, tudatos növény kiültetéssel, csapadékvíz-hasznosítással, mint elburkolása mérnöki műtárgyakkal és a mechanikus csapadékvíz-elvezetés eszközeivel. Olyan elv kidolgozása a cél, amely a város hasonló területein mintaértékűen hasznosítható lesz. A szabályozás feladata a rendezési terv módosítás keretében - a probléma súlya miatt és ellenére - nem a megoldás kidolgozása, hanem a hasonló területek egységes kezeléséhez szükséges tevékenységi sor és felelősség rend meghatározása a helyi rendeletben. Ebben az úttörő munkában számítunk az érintett államigazgatási szervek tapasztalatára, aktív részvételére, szakmai segítségére is. E sorozat: A ZÉSZ tartalmi módosításával járó kérelmek. A mellékelt listában felsorolt ügyek kezdeményezője általában az önkormányzat vagy a kormányhivatal építési hatósága. Az esetek egy része a magasabb jogszabályi szint változásainak követésére hívja fel a figyelmet, míg több esetben a gyakorlati tapasztalatok alapján kívánják a helyi szabályozást kiegészíteni, pontosítani. 4
F sorozat: A ZÉSZ formai módosításával járó kérelmek. Az építési hatóság által adott módosítási igény minden esetben a szabályozási terv rajzi hiányainak javítására irányul. Egy esetben, a földhivatali eljárás sajátossága miatt kérelmezik a megváltozott belterületi határ átvezetését a településszerkezeti terven. Hasonló esetek megelőzése érdekében igen fontos lenne az eljárás keretében tisztázni annak az ellentmondásnak a kezelését, amely a belés külterület fogalmának ágazatonként eltérő alkalmazásából fakad. Míg az építési törvényre alapuló építési szabályozás gyakorlatilag nem alkalmazza ezt a fogalmat, addig a földhivatali nyilvántartás továbbra is a településrendezési eszközökre alapozva kívánja a belterületbe vonást átvezetni. Mivel a településrendezési terv egyeztetési eljárása a későbbi jogalkalmazás során az egyes államigazgatási szervekre kötelező hatással bír, érdemes tisztázni e kérdéskörben is a következő időszak egységesen alkalmazandó gyakorlatát. 2. HELYSZÍNEK BEMUTATÁSA - DVD MELLÉKLET A szakmai vélemény kialakítása és az elvárt adatszolgáltatás körének leszűkítése érdekében DVD mellékletben csatoljuk a 85 ügy fontosabb paramétereit. A 6 csoportba rendezett módosítási szándékokat betűrenddel és sorszámmal láttuk el, az egyértelmű hivatkozás érdekében. A mellékelt adathordozón a kód szerint nevezett mappában található az adott övezetre vonatkozó szabályozási tervi vagy szerkezeti tervi kivonat, esetenként légifotó illetve utcakép fotó melléklet. A tervezési programban felsorolt helyszínek mellett rendre feltüntettük azok GPS koordinátáit is. Ezek nemcsak a helyszíni bejárást hivatottak megkönnyíteni, hanem az internetes alkalmazások használatát is. Mi magunk is támaszkodtunk a Google maps és a Google Maps Street View adatbázisára. Szombathely, 2013. december 9. Rápli Pál vezető településrendezési tervező TT1 18-0047 5