PEDAGÓGIAI PROGRAM. Csukás Zoltán Kollégium. Csorna, mb. intézményvezető

PEDAGÓGIAI PROGRAM Csukás Zoltán Kollégium Csorna, 2013. október 17. Nagy László mb. intézményvezető

Pedagógiai program 2 Tartalom 1.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGI HÁTTERE... 4 1.2. ALAPADATOK... 4 1.3. A KOLLÉGIUM GAZDÁLKODÁSA... 5 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. A MŰKÖDÉS TÁRGYI FELTÉTELEI... 5 2.1.1. A kollégium épülete... 5 2.1.2. Egyéb tárgyi eszközök... 5 2.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 7 2.2.1. Tanulói összetétele: 2013-2014 tanév beiskolázási adatai... 7 2.2.2. Technikai személyzet... 7 2.2.3. Gazdasági hivatal... 8 2.3. NEVELŐMUNKA NÉHÁNY JELLEMZŐJE... 8 2.4. A MŰKÖDÉS KÜLSŐ FELTÉTELRENDSZERE... 9 3. A KOLLÉGIUM JÖVŐKÉPE... 10 4. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI... 11 4.1. ALAPELVEINKNEK TEKINTJÜK NEVELŐMUNKÁNKBAN... 11 4.2. A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE... 12 4.3. KOLLÉGIUM SAJÁTOS ARCULATA... 13 4.4. A KOLLÉGIUMI NEVELÉSÜNK CÉLJAI... 14 4.4.1. Kognitív kompetencia alapképességei... 14 4.4.2. Egészséges és kulturált életmódra nevelés... 16 4.4.3. A kollégiumi nevelési elveket meghatározó kompetenciák.... 17 4.4.4 A kollégiumi foglalkozások tervezése... 20 4.5. FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE... 24 4.5.1. Tanulást segítő foglalkozások:... 24 4.5.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások:... 24 4.5.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:... 25 5. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 26 6. DIÁKÖNKORMÁNYZAT... 27 7. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE... 28 7.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 28 7.1.1. A kollégium vezetősége... 28 7.1.2. Nevelőtanári feladatok... 28 7.2. TÁRGYI, KÖRNYEZETI FELTÉTELEK... 29 7.2.1. Tárgyi feltételek javítása, eszköz és felszerelések jegyzéke... 30 8. A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE... 32 8.1. A NEVELŐTANÁRI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE... 32 8.1.1. A nevelőtanári munka ellenőrzésének, értékelésének területei... 32 8.1.2. Az ellenőrzés, értékelés szempontjai... 33 8.1.3. Az ellenőrzés, értékelés formái, módszerei... 33 8.1.4. Az ellenőrzést végző személyek:... 33 8.2. A TANULÓK ÉS TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE... 34 8.2.1. Időszakos összegző értékelés... 34 8.2.2. Folyamatos értékelés... 35 9. A KOLLÉGIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, KAPCSOLATAI... 37 9.1. TANULÓI DIÁKÖNKORMÁNYZAT... 37 2

Pedagógiai program 3 9.2. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT... 37 9.3. AZ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 37 10. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE... 39 10.1. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA... 39 10.2. A KOLLÉGIUM ÁLTAL KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK... 39 10.2.1.Tanulást segítő foglalkozások:... 39 10.2.2. Differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, ill. valamilyen okból lemaradó tanulók felzárkóztatása:... 40 10.2.3.Ismeretek bővítése, pályaválasztás segítése, szakkörök, diákkörök formájában... 40 10.3.EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉST MEGVALÓSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK... 40 10.3.1.Tematikus csoportfoglalkozások csoportvezetői foglalkozás... 40 10.3.2. Általános csoportfoglalkozások csoportvezetői foglalkozás... 40 10.3.3.Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások.... 41 10.3.4. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások... 41 10.3.5.Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások... 41 10.4.PEDAGÓGIAI FELÜGYELET... 41 10.4.1. Ügyeletes nevelőtanár... 41 10.4.2.Kollégiumi élet szervezése... 42 10.5. A FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE... 42 10.6. A TEMATIKUS CSOPORTFOGLALKOZÁSOK ÉVES ÓRASZÁMA... 43 11. PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 44 11.1. ÉRVÉNYESSÉGE... 44 11.2. ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA... 44 11.3. MÓDOSÍTÁS... 44 11.4. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 44 11.5. ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA... 44 3

Pedagógiai program 4 1. Bevezetés Az elkészítésénél alapul vettük a Pedagógiai Program jogi hátterét. A pedagógiai program kollégiumunk stratégiai szakmai dokumentuma. Programunkban meghatározzuk pedagógiai tevékenységünk főbb területeit, kollégiumi nevelésünk céljait, feladatait, alapelveit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat. Továbbá kijelöljük a szakmai fejlesztésünk irányait. 1.1. A pedagógiai program jogi háttere A Nemzeti Köznevelésről szóló Törvény 17. (4) kimondja: A kollégiumokban a munka: A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. A 26. (2) kimondja: A kollégium az érdekelt iskolák pedagógia programját figyelembe véve készíti el saját pedagógiai programját. Összeállításakor figyelembe vettük a jogszabályi előírásokat: 2011. évi CXC. tv. A Nemzeti Köznevelésről 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet A Nevelési és Oktatási Intézmények Működéséről és a Köznevelési Intézmények Névhasználatáról 229/2012 (VIII.28.) Kormányrendelet, a Nemzeti Köznevelésről Szóló Törvény Végrehajtásáról 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001.(XII.22.) OM rendelet módosításáról 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról(továbbiakban Nat ) 59/2013. (VIII. 09) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról EU-s kulcskompetenciákról 1.2. Alapadatok A csornai Csukás Zoltán Kollégium 2013. augusztus 1. óta önálló intézmény. Ezt megelőzően a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskolához tartozott. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete 4

Pedagógiai program 5 Működtető: Csorna Város Önkormányzata Intézmény neve: Csukás Zoltán Kollégium Címe: 9300 Csorna, Kórház utca 28. Telefon: 96/261-255/107 email cím: csukaskollegium@gmail.com kollegium@csukas.eu 1.3. A kollégium gazdálkodása A kollégium gazdálkodása a fenntartóhoz tartozik. 2. Helyzetelemzés 2.1. A működés tárgyi feltételei 2.1.1. A kollégium épülete Forgalmas, zajos környéken található, az iskolától különálló épület, két bejárattal. Az udvaron padok és szabadtéri asztal találhatók. Az épület 1942-44 között épült, háromszintes. A földszinten 2 magánlakás, vendégszoba, mosoda, gázkazán, öltöző, raktár és egy tanterem található. A kollégium az I-II. emeleten működik, az első emeleten 4 tanterem, vizesblokk, nevelői szoba, 3 hálószoba és egy betegszoba található. A II. emeleten pedig 1 tanterem 7 hálószoba, vizesblokk és 1 számítástechnikai terem 9 géppel. A szobák valamint a vizesblokkok korszerűsítése, a nyílászárók cseréje nagyon időszerű lenne. Sajnos nincsenek teakonyhák, melyek a komfortérzetet növelnék. A szobák, és a tantermek belső bútorzata nem korszerű, átlagos körülményeket biztosít tanulóinknak. A férőhelyek száma: 63 fő. Szükség esetén, a beteg- és vendégszobában 2+2 fő elhelyezhető. 2.1.2. Egyéb tárgyi eszközök A pedagógiai munkánkat különböző multimédiás eszközök segítik: Csoportonként televízió, DVD - CD lejátszók. 5

Pedagógiai program 6 Tanulóink használhatják az iskola tornatermét, konditermét. A sportolási lehetőségeket elősegíti a 2008-ban átadott szabadtéri kézilabdapálya. Ezek nélkül a mindennapi testedzést nem tudjuk megoldani. 6

Pedagógiai program 7 2.2. Személyi feltételek 2.2.1. Tanulói összetétele: 2013-2014 tanév beiskolázási adatai Iskolák szerint Iskola/évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. 14. Összesen Csukás Mg. SZKI 16 12 10 11 4 4 57 fő Hunyadi J. 1 - - - 1-2 fő Gimnázium Berg G. Szakiskola - 1 - - - - 1 fő Összesen 17 13 10 11 5 4 60 fő Életkor szerint: 14 20 éves. Iskolák típusa: szakiskolák szakközépiskolák gimnázium érettségire épülő szakképzés A 2013-2014 tanévben 2 kollégiumi csoportot indítunk. A tanulók magatartása, viselkedése átlagos. Legtöbb gondot az első évesek beilleszkedése okozza. Többségük először van távol a szülői háztól. Az idegen környezet, az iskola, a kollégium és azon belül a csoportközösséghez való alkalmazkodás jelent számukra problémát. A tanulók családi, szociális háttere csoportokon belül is nagyon összetett. A tanulók érdeklődése sokrétű. Nehezen tudják idejüket beosztani. A tanulók számára problémát jelent az önálló tanulás megszervezése. Kollégiumunk összlétszáma: 56 fő 2.2.2. Technikai személyzet A kollégiumban sajnos gondnok, portás és kollégiumi titkár nélkül dolgozunk. A szobákat a KLIK alkalmazásában álló 2 takarítónő 7

Pedagógiai program 8 takarítja. Az épületet portaszolgálat hiányában vasárnap 18 órától péntek 16 óráig üzemeltetjük. A kollégisták étkeztetését Csorna Város Önkormányzata szervezésében a Nyugatmagyarországi Rt. végzi a tanulók többségének megelégedésére. 2.2.3. Gazdasági hivatal Mivel a kollégium nem önálló, így a KLIK végzi a gazdálkodással kapcsolatos teendőket. 2.3. Nevelőmunka néhány jellemzője Egyrészt biztosítjuk tanulóink elhelyezését, felügyeletét, másrészt a tanulók iskolai feladataikra való nyugodt felkészülését. Kiemelten fontosnak tartjuk az egyénre szabott foglalkozásokat. Alapvető céljaink segíteni a tanulók beilleszkedését a szobaközösségekbe, a csoportokba, a kollégiumba illetve tágabb értelemben a társadalomba. Ennek elérése érdekében: Szobai tanulás mellett, csoportos tanórai foglalkozásokat szervezünk. A kötelező napi tanulási idő három tanóra. Ezt egészítik ki a póttanórák, korrepetálások. Az egyéb tanulási lehetőségeket a Házirendben szabályozzuk. A tanulók képességfejlesztésében a heti tematikus és általános csoportfoglalkozások, az egyéni és csoportos beszélgetések játszanak fontos szerepet. Többen résztvesznek az iskola által szervezett szakkörök, érdeklődési körök, szakmai felkészítők és sportkörök munkájában. Szülőkkel törekszünk a jó kapcsolatotok kialakítására. Tanév elején tájékoztatást adunk a kollégium éves munkájáról, ismertetjük feladatainkat, elvárásainkat. Évközben a megbeszéléseket az iskolai szülői értekezletekhez, fogadó órákhoz igazítjuk. Nagy figyelmet fordítunk a szabadidő hasznos eltöltésére, ennek tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. Az iskolai könyvtár, tornaterem, konditerem, sportpálya délutáni és esti nyitva tartása biztosított. Kollégiumi szinten havonta több programot szervezünk. (Gólyabál, Mikulás est, Karácsonyest, vetélkedők, megemlékezések stb.) Jelenleg 4 szakkör, érdeklődési kört működtetünk rendszeresen, hetente 1-2 foglalkozással: Teremfoci 8

Pedagógiai program 9 Lövészet /Asztalitenisz (rossz idő esetén) Testépítés Történelmi filmklub A felsoroltak mellett esténként (az egészséges életmódra nevelés területén) rendszeres sportolási lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a tornateremben, kondicionáló teremben. Megrendezzük a házibajnokságokat foci és asztaliteniszből. Évente 3 4 alkalommal játékos sportrendezvényeket rendezünk. Tanév elején gólyatábort szervezünk az új kollégistáknak. 2.4. A működés külső feltételrendszere Kollégiumunkban lakó diákjaink iskolájukat könnyen megközelíthetik, mivel egy udvar választja el az iskolát és intézményünket. A város közművelődési intézményeivel (könyvtár, múzeum) jó kapcsolatot alakítottunk ki. Rendszeresen szervezünk programot részükre. 9

Pedagógiai program 10 3. A kollégium jövőképe Megítélésünk szerint a kollégium légköre jó, diákjaink viselkedési kultúrája elfogadható. A közösségi élet és normarendszer fejlesztésének jók a feltételei. A napi tanulmányi munka befejezését követően kollégistáink gazdag szabadidős tevékenységek közül választhatnak. Ennek tárgyi és személyi feltételei adottak, folyamatosan fejlődnek. Az elvárásoknak megfelelően a következő években olyan kollégiumot kívánunk kialakítani, ahol a tanárok és a diákok közötti együttműködés még hatékonyabb, eredményesebb lesz, egységes követelményrendszerben, a tanulók aktív alkotó részvételével készülhetnek felnőtt életükre. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy: a kulcskompetenciák értékelése egy erőteljesebb érdeklődés, nagyobb motiváció lehetőségét foglalja magába. a tanulóink tudják azonosítani és megvédeni értékeiket, jogaikat, ismerjék korlátaikat, szükségleteiket. rendszerszerűen tudjanak helyzeteket, relációkat és erőviszonyokat elemezni. a felnőtt dolgozók és diákok képesek legyenek konfliktusokat menedzselni és megoldani. a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet tudjanak alkotni. rendelkezzenek intelligens tudással, amelynek keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire, a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására is képesek lehetnek. birtokolják az eszközjellegű tudást, amelyben a kompetenciáik (rutinok, készségek, képességek, jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődtek. alakuljon ki az egészséges életmódra, valamint a környezettudatos magatartásra való igény. fejlett társadalmi, gazdálkodási jártasságokat birtokoljanak. kialakuljon egy koherens világkép, kulturált életmód. 10

Pedagógiai program 11 Olyan kollégiumot kívánunk működtetni, mely figyelembe veszi a fiatalok sokszínűségét, felismerteti és elfogadtatja a tanulókkal azoknak a kompetenciáknak a szükségességét, mely előbbre viszi személyiségfejlődésüket. 4. A kollégiumi nevelés alapelvei, céljai Az alapprogram meghatározza és kijelöli a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Azokra a hazai és európai nevelési értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, melyek megalapozzák a kollégiumi nevelésünket, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre a tudás és kultúra közvetítésben, a tehetség kiválasztásban és gondozásban, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában elért eddigi eredményekre. A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumunk, céljai elérése érdekében, diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki. 4.1. Alapelveinknek tekintjük nevelőmunkánkban Az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyerekeket megillető jogok érvényesítését. Demokratikus, humanista, konstruktivista nevelői elvek alkalmazását. A tanulási és gondolkodási, kommunikációs és ismeretszerző képességek fejlesztését. Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása és fejlesztése, a pályaorientáció segítése. Alapvető erkölcsi normák, illemtani ismeretek és a közösségi együttélési szabályok betartását. A kulturált életmódra nevelés koherens világképfejlesztést. A tanulók öntevékenységére, aktivitására, önszerveződő képességére építését. A másság elfogadását és tiszteletben tartását, a nemzeti etnikai azonosságtudat kialakítását, fejlesztését. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztését. 11

Pedagógiai program 12 Aktív kapcsolattartást és együttműködést a szülőkkel, iskolákkal, művelődési intézményekkel és civil szervezetekkel. Minden kollégistának biztosítjuk a lakhatási feltételeket, az alapellátást, a szociális védőhálót. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztését. Biztosítjuk a tanulók öntevékenységére alapozó programokat. Segítjük a tanulói önszerveződésen alapuló diákmozgalom munkáját. Biztosítjuk a rendszeres testedzést, a kultúrált szórakozást, művelődést. Figyelembe vesszük az egyéni és életkori sajátosságokat, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit. Törekszünk az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazására. Szem előtt tartjuk a nemzeti hagyományok megőrzését, a nemzeti azonosságtudat fejlesztését és törekszünk tiszteletben tartására, ápolására. 4.2. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, a nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek kialakulásában, valamint a meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. 12

Pedagógiai program 13 Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegítjük, hogy a diákok önszerveződésük során kialakult csoportokban, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus elsajátítását, gyakorlását megtanulják, gyakorlatban alkalmazzák. Biztosítjuk a minőségi tudáshoz történő hozzáférés lehetőségét. A tanulók beilleszkedésénél alapvető kiindulópontunk az a tény, hogy a tanulók szüleiktől távol élnek egy olyan speciális pedagógiai közegben, amelyben minden lehetőséget fel kell használni annak érdekében, hogy tanulók személyiségfejlesztését, kibontakoztatását, harmonikus és egészséges fejlődését, tanulmányaik a sikeres életpályára való felkészítését elősegítsük, megteremtsük az alapjait a felnőtt társadalomba való beilleszkedésüknek. Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a nálunk beiskolázott tanulókat. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széleskörű ismeretekkel rendelkező, közösségi szempontból értékes fiatalok nevelése. Nevelőink és dolgozóink olyan értékrendet vallanak, amely lehetővé teszi az egyén és közösség fejlődését, a kitűzött céljaik elérését. Fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk diákjaink számára a valós társadalmi élet elsajátításához szükséges szerepek megismerését, elsajátítását (pl. tanulói, dolgozói, szülői) Mindezt a nevelőtestület demokratikus és humanista elveken alapuló pedagógiai tevékenyrendszere alapján tudjuk megvalósítani. 4.3. Kollégium sajátos arculata A kollégiumunk arculatát működési modellje határozza meg. Rendeltetéséből, összetételéből következik, hogy általános jellegű kollégium. Így bármely középfokú iskola tanulóinak biztos hátteret nyújt az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez. A kollégiumunk szemlélete fontos szerepet szán a kompetencia alapú nevelés- oktatás megalapozására. A fejlesztendő kompetenciaterületek közül a rendeltetéséből adódóan a kollégium a szociális kompetencia fejlesztésében vállal nagyobb szerepet. A speciális kompetencia kevésbé átfogó, speciális kategória. Fejlesztése kollégiumunkban a szabadon választott foglalkozásokban, 13

Pedagógiai program 14 érdeklődési körök keretében jelent feladatokat. A partner iskolák speciális képzési struktúrájához igazodva alakítottuk ki a tematikus csoportfoglalkozások témaköreit. Figyelembe vettük, hogy diákjaink, eltérő érdeklődés és motivációs szinttel jellemezhetőek. A kollégium diákjainak heterogén összetétele abból adódik, hogy szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi, illetve érettségire épülő szakképzésben vesznek részt. 4.4. A kollégiumi nevelésünk céljai Nevelési feladatainkat a kulcskompetenciák tükrében határozzuk meg. A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése a nevelő és a kollégista közötti elfogadó bizalmi viszony kialakítása tervezetten történik. Kiemelt figyelmet fordítunk a szociális kompetenciák területeinek fejlesztésére: mindenkori környezetbe történő sikeres beilleszkedés képessége szociális tájékozódás képessége közösségi értékrend és normarend belsővé tételének képessége kollégium belüli tevékenység, és kapcsolatrendszer szervezésének képessége. Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére és olyan szociális készségek kialakítására, mint az empátia, a tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikáció és vita kultúra. 4.4.1. Kognitív kompetencia alapképességei Ezen kompetenciák fejlesztését kiemelten kezeljük. Gondolkozási képesség, kommunikációs képességek, tanulási képesség, és ismeretszerző képességek, rendszerbe szerveződésének és hierarchizálódásának megteremtésével. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulóink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszerek. Fejlesztjük a tanulási motívumokat. 4.4.1.1. A tanulási kultúra fejlesztése A tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A csoportvezetőknek ennek érdekében változatos módszereket kell alkalmaznia. A tanév elején fel kell mérnünk a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákoknak módszertani 14

Pedagógiai program 15 segítséget kell nyújtanunk szervezett foglalkozások keretében. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. 4.4.1.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégiumunk segíti a tanulási gondokkal küzdő gyerekeket, biztosítja annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk tartjuk a tanulók képességeinek felismerését, a tehetséges tanulók kiválasztását, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelését és ennek megfelelően a pályaorientáció segítését. Figyelmet fordítunk arra, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük. Felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok becsvágyát, kitartását. 4.4.1.3. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és beilleszkedési zavarral küszködő, a kreativitás szintjén és motivációjukat tekintve fejletlen tanulót. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat. A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra, mivel egyre nő a kollégium belül a hátrányos helyzetű tanulók száma. 4.4.1.4. A tehetséggondozás A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. Mivel a kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, minden tanév elején ilyen irányú felmérést kell végeznünk. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. 15

Pedagógiai program 16 4.4.1.5. A pályaorientáció segítése A tanuló képességeinek, érdeklődésének, tanulmányi eredményeinek tükrében az osztályfőnökökkel és a szülőkkel való egyeztetés után ismertetjük meg őket a szóba jöhető választási lehetőségekkel. Szükség esetén igénybe vesszük a megfelelő szakszolgálat segítségét is. A tanulmányi munka megfelelő segítése növeli a továbbtanulás esélyét, a már szakmát választott tanulóink esetében pedig a munkába állást kell segítenünk. Mindezekkel összefüggő csoportnevelői feladat a felelősségérzet elmélyítése, a közép és hosszú távú céltudatos gondolkodás ösztönzése. 4.4.2. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek, ifjak helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi: Megfelelő napirend kialakításával és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk. Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében. Naposi (diákügyeletes) rendszert működtetünk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a tágabb környezetért való felelősség kialakítására. Ugyanezt a célt 16

Pedagógiai program 17 szolgálja a hálók tekintetében a hálófőnök tisztség is, ő felel a szoba rendjéért, tisztaságáért. Diákjaink folyamatos feladata a kollégium környékének rendezése, biztosítjuk a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét. Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára, melynek feltételei (modern zuhanyozók és mosdóhelyiségek, automata mosógépek, szárítóhelyiség) sajnos nem biztosítottak kollégiumunkban. A csoportvezetőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak konyha hiányában nincs lehetőségük főzésre, viszont hűtőszekrény minden hálóban van. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására. Az előírt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola védőnőjét, szükség esetén az iskolaorvost is felkérjük táplálkozási tanácsadó foglalkozás megtartására. A tanítási órák után szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulószobai foglalkozások kezdete előtt, majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével. Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk. Az iskola edzőtermét minden délután illetve csütörtök esténként is használhatják diákjaink, ahol a testedzésen túl a helyes táplálkozás alapelveivel is megismerkedhetnek. Lehetőséget nyújtunk, heti rendszerességgel, szaktanári felügyelet illetve edzésterv alapján futball, igény esetén asztalitenisz szakkörökön való részvételre is. A helyes életmód és életvitel kialakításában, a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia. 4.4.3. A kollégiumi nevelési elveket meghatározó kompetenciák. A kollégiumi foglalkozásokon fontos szerepet kell szánni a személyes kompetencia alapját képező legfontosabb személyes képességek: 17

Pedagógiai program 18 az önvédő (szabadság-, önállóság-, egészség- és identitásvédő képesség és az önvédelem rutinjai, szokásai, mintái, készségei, ismeretei), az önellátó (testi, önkiszolgálási, befogadó és önkifejezési képesség), a speciális (öröklött adottságokkal működő, fejlődő speciális képességek és azok rutinjai, szokásai, mintái, készségei, ismeretei) az önszabályozó képesség (az önszabályozás rutinjai, szokásai, mintái, készségei, ismeretei) fejlesztésére. 4.4.3.1 Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Célja: A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján. a kollégiumban, otthon és a szabadidőben. 4.4.3.2. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Célja: Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján. a kollégiumban, otthon és a szabadidőben, az oktatásban és a képzésben az anyanyelvtől különböző nyelveken, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint. 4.4.3.3. Matematika, természettudományi kompetenciák fejlesztése Célja. A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok, és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségletire válaszolva. 18

Pedagógiai program 19 4.4.3.4. Digitális kompetencia fejlesztése Célja: A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. 4.4.3.5. A tanulás tanulásának fejlesztése Célja: A tanulás tanulása a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. 4.4.3.6. Személyközi és állampolgári kompetenciák fejlesztése Célja: Ide tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítani ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalomi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén. 4.4.3.7. Vállalkozói kompetencia fejlesztése Célja: A vállalkozói kompetenciarésze a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság. 4.4.3.8. Kulturális kompetencia fejlesztése Célja: A gondolatok, élmények és érzések különféle módon többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. 19

Pedagógiai program 20 4.4.4 A kollégiumi foglalkozások tervezése Kiemelten ügyelünk a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodunk a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordítunk a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A kollégium a tanulók fejlesztése érdekében felkészítés keretében egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító tematikus csoportfoglalkozások tartásával hozzájárulunk a tanulói képességek széles körű fejlesztéséhez. 4.4.4.1. A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit az iskolai könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 4.4.4.2. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktu- 20

Pedagógiai program 21 sokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. 4.4.4.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. 4.4.4.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szere- 21

Pedagógiai program 22 pet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. 4.4.4.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 4.4.4.6. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Natban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. 4.4.4.7. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. 22

Pedagógiai program 23 4.4.4.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 4.4.4.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 4.4.4.10. Pályaorientáció A kollégiumnak a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 4.4.4.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú cél- 23

Pedagógiai program 24 jaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diákönkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 4.4.4.12. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 4.5. Foglalkozások szervezése 4.5.1. Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést mutató tanulók foglalkoztatásának biztosítása d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök 4.5.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: 4.5.2.1.Csoportvezetői foglalkozások: a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások 24

Pedagógiai program 25 4.5.2.2. A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) 4.5.2.3. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: A foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat Ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére 4.5.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett - irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, - természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, - egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, - a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. 25

Pedagógiai program 26 5. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A kollégiumban folyó gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység az érvényben lévő közoktatási törvény és végrehajtási rendelete, valamint az 1997. évi gyermekvédelmi törvény alapján történik, különös tekintettel a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók esetében. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokkal való foglalkozás a kollégiumban dolgozó valamennyi pedagógus feladata: segítséget nyújtani a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, gondoskodni a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről, megszüntetéséről, tájékoztatni a tanulókat a kollégiumon belüli gyermekvédelmi lehetőségekről, hátrányos és veszélyeztetett családi környezetben élő gyermekekkel kiemelten foglalkozni, együttműködés az intézményekkel a sajátos nevelési igényű tanulók szükséges fejlesztésével kapcsolatban, állami gondozott tanulókkal való törődés, folyamatos gondozások, települési önkormányzatoktól szociális segély kezdeményezése, a gyermek jogainak és érdekeinek érvényesítésre létrehozott diákönkormányzat segítése, segítjük a veszélyeztetett tanulókat a kritikus helyzetek kialakulásának megelőzésében, feloldásában. Gyermekvédelmi munkánkban szoros kapcsolatot kell kialakítani a kapcsolódó iskolák gyermekvédelmi felelőseivel, az ifjúsági védőnővel az adott település önkormányzat illetékes munkatársaival. 26

Pedagógiai program 27 6. Diákönkormányzat A kollégiumban önálló diákönkormányzat működik. Választott tagjai révén reprezentálja az egész kollégiumot. Mint szervezet hatékonyan segíti az általános, minden kollégistára kiterjedő feladatok, nevelési elvek és elvárások megvalósulását. A diákönkormányzat és a kollégiumvezetés közötti együttműködés záloga a felnőtt segítő tanár akit - a diák önkormányzati elnök javaslatára - az intézményvezető kér fel határozatlan időre. Hosszú távú célunk egy tartós, dinamikus diákszervezet működtetése, mely a demokratikus érdekérvényesítés és az együttműködés kiváló eszköze lehet. A diákönkormányzat a közoktatási törvény, a miniszteri rendeletek, és az intézményi belső normák mentén alakítja ki saját Szervezeti és Működési Szabályzatát (DÖK - SZMSZ). Pedagógiai szempontból a közösségépítő, kulturálisismeretterjesztő és hagyományteremtő programok kialakításában, a megbízható, felelős gondolkodású diákok koordinálásában, valamint a kollégista tanulók érdekvédelmében- és képviseletében van jelentős szerepe. Nevelőtestületünk célja, hogy diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, mindennapi munkánk során érvényesüljenek a demokrácia alapvető szabályai. Arra törekszünk, hogy kollégistáink kellő betekintést kapjanak a kollégiummal kapcsolatos döntésekbe, az érdekérvényesítés lehetőségeibe, összefüggéseibe. Diákjaink vegyenek részt a foglalkozások, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. 27

Pedagógiai program 28 7. A kollégium működése 7.1. Személyi feltételek 7.1.1. A kollégium vezetősége Intézményvezető A felügyeleti szervek valamint a nevelőtestület határozatai alapján végzi munkáját. Arra törekszik, hogy a diákotthoni közösség fokozódó öntevékenységgel vállaljon részt a feladatok megoldásából, a vezetés gondjaiból, a demokratikus, sokoldalú kollégiumi élet kialakításából, az otthonosság megteremtéséből. 7.1.2. Nevelőtanári feladatok A nevelőtanári feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A nevelésben feladatukat akkor tudják ellátni, ha rendszeres önképzéssel, továbbképzéssel, korszerű ismeretekkel rendelkeznek, megszervezik, irányítják, ellenőrzik és értékelik a nevelési folyamatokat, jártasak a különböző pedagógiai módszerek alkalmazásában, egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel, életmódjukkal példát mutatnak a kollégistáknak, folyamatosan együttműködnek a tanulók közösségével, a nevelőtestület tagjaival. 7.1.2.1. Nevelőtestület összetétele Intézményvezető Csoportvezető nevelő 1 fő 2 fő A diákok kollégiumi nevelését pedagógiai végzettséggel rendelkező szakképzett nevelők látják el. A nevelőtanárok munkáját az intézményvezető irányítja. A pedagógusok közül: 1 fő egyetemi 2 fő pedig főiskolai diplomával rendelkezik. A kollégák képesítése alapján az alapvető tantárgyakról korrepetálást végeznek. A szakmai tárgyak segítése kollégiumi szinten nem megoldott, ezért iskolai korrepetálást szorgalmazunk részünkre. 28

Pedagógiai program 29 Kollégiumunk a Csukás iskolán kívül 2 iskolával és 1 kollégiummal tart kapcsolatot. A csoportok összeállítását elsősorban évfolyamokhoz kötjük. Nevelőink az iskolák vezetőivel, osztályfőnökeivel, szakoktatóival rendszeres kapcsolatot tartanak. A munkakapcsolat a gyakorlatban rendszerint egyoldalú, az iskolák részéről az érdeklődés minimális. 7.1.2.2. Nevelőtanárainkkal szemben felállított elvárások: A nevelőtestület tagjai a vezetővel együtt szoros szakmai együttműködésben végezzék munkájukat, Rendszeresen vegyenek részt továbbképzéseken, ismereteiket folyamatosan gyarapítsák, önképzéssel, tapasztalatcserékkel bővítsék eddigi ismeretanyagukat, legyenek képesek a nevelési folyamatok megszervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére, foglalkozási terveiket, éves és havi programjaikat úgy állítsák össze és szervezzék meg, hogy igazodjék a tanulók igényeihez, és fejlesztő hatásúak legyenek, legyenek jártasak a különböző pedagógiai módszerek eljárások alkalmazásában, megjelenésükkel, egyéniségükkel példaképként járjanak a diákok előtt, Empátiával közelítsenek a kollégisták felé, legyenek képesek a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, tudjanak a tanulókkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, legyenek képesek a konfliktusok kezelésére, A kollégiumban, a pedagógus munkakörökben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásuk nevelési tényező. 7.2. Tárgyi, környezeti feltételek A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégiumban élők biztonságát, kisebb részben kényelmét is. Megteremti a nyugodt tanulás, a kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. 29

Pedagógiai program 30 7.2.1. Tárgyi feltételek javítása, eszköz és felszerelések jegyzéke 7.2.1.1. Helyiségek tanulószoba (felkészülő szoba) van (a kollégiumi tantermekben történik a felkészülés) nincs van iskolai tornateremben iskolai könyvtárban szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba könyvtár könyvtárszoba nincs hálószoba, hálóterem 10, de ezek között több (5) nem megfelelő,mivel a szobánkénti 4-7 fő létszámot túllépi stúdió kollégiumvezetői iroda nevelőtestületi szoba gazdasági vezetői iroda ügyviteli helyiség rendezvényterem orvosi szoba nincs nincs van, azonban kicsi nincs nincs nincs nincs Kiszolgáló helyiségek: társalgó (látogatófogadó) ügyeletes nevelői szoba porta betegszoba (elkülönítő) vendégszoba ebédlő főzőkonyha melegítőkonyha teakonyha tanulói vizesblokk, zuhanyzó személyzeti WC tanulói WC tisztítószer, takarító eszközök és -gépek tárolója ágyneműraktár mosókonyha, szárítóhelység (tanulói) nincs nincs nincs van (2 ággyal) van (2 ággyal) külön épületben van nincs ebédlőn belül van nincs van van van van van nincs 30