NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS III. negyedév

Hasonló dokumentumok
NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS II. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS III. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE III. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE IV. negyedév

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE III. negyedév

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN JÚLIUS. Kecskemét, 2011.

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN AUGUSZTUS. Kecskemét, 2011.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN FEBRUÁR. Kecskemét, 2011.

Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Munkaügyi Központja. Győr, május

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN szeptember

Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye október

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye június

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban május

szeptember. augusztus

október. szeptember

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok

Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

Munkaerô-piaci információk

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

2012. május június

Statisztikai mutatók leírása

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye július

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében június 7.

ltatói i kapcsolattartás a munkaügyi szervezetben

Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye. Győr, augusztus.

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye december

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye március

Átírás:

Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2008. III. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) 520-400, Fax: (94) 505-747, http://www.vasmmk.hu, e-mail: info@vasmmk.hu

Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005. júliusában került sor. A felmérés során, július elején egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége 2008. január 1-jén 998 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 1,4 ezer fővel kevesebb. A munkavállalási korú népesség (15-60 éves nők, 15-61 éves férfiak) száma 664 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14,3%, a 15-64 éveseké 69,7%, a 64 év felettieké 16,0%. (Utóbbi megegyezik az országossal, a 15 éven aluliak aránya viszont 1%-ponttal alacsonyabb a régióban.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban 2008.II. negyedévében a foglalkoztatottak száma 423,2 ezer, a munkanélkülieké 21,2 ezer fő volt, előbbi 8,2 ezer, utóbbi 2,1 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát mérséklődött, de arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a 2007.II. negyedévi 322,0 ezerről 329,2 ezerre emelkedett. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 5,1%-ról 4,8%-ra csökkent a nyugat-dunántúli régióban. Ez lényegesen alacsonyabb az országosnál és az egyes régiókat összehasonlítva a Budapestet magában foglaló közép-magyarországi után a 2. legkedvezőbb érték. 2

A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) A régióban Országosan Megnevezés 2007.II. 2008.II. 2007.II. 2008.II. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 431,4 423,2-8,2 3942,5 3868,5-74,0 Munkanélküliek (ezer fő) 23,3 21,2-2,1 296,9 319,2 + 22,3 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 454,7 444,4-10,3 4239,4 4187,7-51,7 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 322,0 329,2 + 7,2 3480,3 3522,5 + 42,2 15-74 éves népesség (ezer fő) 776,7 773,6-3,1 7719,7 7710,2-9,5 Aktivitási arány (%) 58,5 57,4-1,1 54,9 54,3-0,6 Foglalkoztatási ráta (%) 55,5 54,7-0,8 51,1 50,2-0,9 Munkanélküliségi ráta (%) 5,1 4,8-0,3 7,0 7,6 + 0,6 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a régióban, 2008.I. félévében 30,0 ezer fő volt, közel 400 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében 2% körüli volt a mérséklődés, míg Zalában csak kissé változott a munkanélküliség nagyságrendje. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2008.I. félévében átlagosan 6,4%-os volt a régióban, csaknem annyi, mint egy évvel korábban. Az elmúlt 2 évben a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban átlag körüli. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % 2007. I. félév 2008. I. félév Változás, % 2007. I. félév 2008. I. félév Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron 8691 8479-2,4 4,3 4,2-0,1 Vas 7861 7706-2,0 6,3 6,3 - Zala 13847 13831-0,1 9,6 9,7 + 0,1 RÉGIÓ ÖSSZESEN 30399 30016-1,3 6,5 6,4-0,1 A régió gazdasági mutatói kedvezőbbek az országosnál. 2007. végén a régióban a regisztrált vállalkozások száma 118,5 ezer volt, ezer lakosra jutóan 119, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, 2006. évi területi adatok szerint - 2370 eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. 3

A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1067 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 901 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron 437 307 Vas 372 336 Zala 258 258 RÉGIÓ ÖSSZESEN 1067 901 A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, 40 22 12 erdő-, halgazdálkodás 4 78 Bányászat - - - 1 1 Feldolgozóipar 24 125 131 69 349 Villamos-energia, gáz- 4 3 - gőz-, vízellátás 7 14 Építőipar 22 32 11-65 Kereskedelem, javítás 38 63 36 3 140 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 19 11-36 Szállítás, raktározás, 16 4 4 posta, távközlés 6 30 Pénzügyi közvetítés 2 3 4-9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 20 19 9 5 53 Közigazgatás, védelem, 4 14 2 társadalombiztosítás 3 23 Oktatás 1 5 6 2 14 Egészségügy, szociális ellátás 1 11 27 10 49 Egyéb szolgáltatás 7 14 18 1 40 ÖSSZESEN 139 355 296 111 901 Az értékelhető választ adó 901 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2008. II. negyedév végén 124,4 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak a 29%-a. 4

A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2007. a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd. 9 979 5522 55,3 Bányászat 1 032 731 70,8 Feldolgozóipar 91 038 74340 81,7 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás 4 185 3357 80,2 Építőipar 11 520 1954 17,0 Kereskedelem, javítás 22 702 6589 29,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9 062 1851 20,4 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 12 823 5428 42,3 Pénzügyi közvetítés 1 527 470 30,8 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 15 500 3503 22,6 Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 17 759 2357 13,3 Oktatás 23 805 3071 12,9 Egészségügy, szociális ellátás 19 245 12376 64,3 Egyéb szolgáltatás 8 771 2858 32,6 ÖSSZESEN 248948 124407 50,0 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak kevesebb, mint 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan pl. több ágazatban is a valóságban a jelzettnél kisebb a reprezentációs arány.) A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 139 15,4 813 0,7 10-49 fő 355 39,4 9255 7,4 50-249 fő 296 32,9 33041 26,6 249 fő felett 111 12,3 81298 65,3 ÖSSZESEN 901 100,0 124407 100,0 5

A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2008.II. n.év végén 2008.III. n.év végén várható 2009.II. n.év végén várható 2008.III. n.év végéig 2009.II. n.év végéig Csorna 2386 2502 2448 + 4,9 + 2,6 Győr 25242 25536 25764 + 1,2 + 2,1 Kapuvár 2606 2630 2654 + 0,9 + 1,8 Mosonmagyaróvár 6837 6928 6990 + 1,3 + 2,2 Sopron 9612 9732 9833 + 1,3 + 2,3 Győr-Moson-Sopron megye 46683 47328 47689 + 1,4 + 2,2 Celldömölk 4550 4609 4664 + 1,3 + 2,5 Körmend 4624 4587 4610-0,8-0,3 Kőszeg 2219 2296 2321 + 3,5 + 4,6 Sárvár 8529 8863 8871 + 3,9 + 4,0 Szentgotthárd 1912 1952 1973 + 2,1 + 3,2 Szombathely 19526 19930 20429 + 2,1 + 4,6 Vasvár 923 951 967 + 3,0 + 4,8 Vas megye 42283 43188 43835 + 2,1 + 3,7 Keszthely 3436 3360 3246-2,2-5,5 Lenti 2148 2165 2334 + 0,8 + 8,7 Letenye 850 852 858 + 0,2 + 0,9 Nagykanizsa 11610 11518 11564-0,8-0,4 Zalaegerszeg 16113 16729 16630 + 3,8 + 3,2 Zalaszentgrót 1284 1245 1289-3,0 + 0,4 Zala megye 35441 35869 35921 + 1,2 + 1,4 Régió összesen 124407 126385 127445 + 1,6 + 2,4 2008. III. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 2,0 ezer fős, 1,6%-os emelkedés várható. Az elmúlt 2 évben a júliusi megkérdezésekkor ennél mérsékeltebb bővülést terveztek a III. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 3,0 ezer fővel, 2,4%-kal nőhet a létszámuk. A 2007. júliusi megkérdezéskor is hasonló arányú növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. Régión belül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - valamennyi megyében emelkedik várhatóan a létszám a III. negyedévben, illetve a 2009.II. negyedév végéig terjedő időszakban is. Az előrejelzések alapján az éves létszámbővülés Vasban lesz a legmagasabb, de Győr-Moson-Sopronban is 2, míg Zalában másfél % körüli lehet. A régió körzeteinek zömében a foglalkoztatottak számának bővülése várható negyedéves szinten. Éves szinten is csak 3 kirendeltség van, ahol összességében 6

létszámcsökkenést jeleztek a munkáltatók, de ezek közül is csupán 1-ben (Keszthely) éri el a visszaesés az 1%-ot. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó 7,6 ezer munkáltató összességében a III. negyedévre 1,1%-os, 2009.II. negyedév végéig 1,7%-os várható létszámemelkedést jelzett, a régiós előrejelzés tehát mindkét időszakban kedvezőbb az országosnál. Erre a felmérésre ezúttal 13. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) A mostani felmérésben a negyedéves előrejelzés az eddigiekre leginkább jellemző 1-1,5%-os nagyságrendű bővülésnek megfelelő, de amint már jeleztük, kissé kedvezőbb a III. negyedévekre jelzett mértéknél. Az éves előrejelzés ezúttal is nagyobb arányú létszámemelkedést prognosztizál a negyedévesnél, az eddigi tapasztalatok alapján kissé optimistának tűnnek az éves prognózisok. A tervek konkrét megvalósulását azonban az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudjuk ellenőrizni. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1,3 2006.III. + 0,9 + 4,8 2006.IV. + 0,3 + 2,0 2007.I. + 1,7 + 1,4 2007.II. + 1,7 + 2,5 2007.III. + 1,1 + 2,7 2007.IV. + 0,4 + 1,9 2008.I. + 1,9 + 3,5 2008.II. + 1,2 + 1,8 2008.III. + 1,6 + 2,4 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint természetesen lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Ezúttal is hasonló a helyzet éves 7

viszonylatban. A III. negyedévben viszont a nagy cégeknél is átlag feletti létszámbővülés várható, 1-2 munkáltató több száz fős felvételi szándéka miatt. A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2008.II. n.év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2008.III. 2009.II. n.év 2008.III. n.év 2008.III. n.év n.év végéig 1-9 fő 813 129 9 + 14,8 + 15,4 10-49 fő 9255 309 216 + 1,0 + 5,9 50-249 fő 33041 900 629 + 0,8 + 1,6 249 fő felett 81298 3356 1862 + 1,8 + 1,3 ÖSSZESEN 124407 4694 2716 + 1,2 + 2,3 A III. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 4,7 ezer fős belépés illetve 2,7 ezer fős kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. Mindkét szám nagyobb a korábbi felmérésekben jelzettnél, a III. negyedévi változások tehát minden eddiginél nagyobb munkaerőpiaci mozgás mellett következhetnek be.(2009.ii. negyedév végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében. A létszámnövelési szándék tényében viszont csaknem egységesek az ágazatok, az eddigi felméréseknél jóval több volt az éves viszonylatban létszám visszaeséssel számoló ágazat, mint most. Éves szinten az összességében várható 2,4%-os létszámemelkedés mellett csupán a villamos-energia, gáz-, gőz-, vízellátás területéről jeleztek mérsékelt csökkenést, míg a szállítás, raktározás, posta, távközlés valamint az oktatás ágazatokból gyakorlatilag stagnálást. A nemzetgazdasági ágak többségében az átlagoshoz közeli mértékű létszámbővülést mutatnak a tervek. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén átlag felett nőhet a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal átlag körüli (2,7%-os, 2,0 ezer fős) a tervezett létszámbővítés. A feldolgozóiparon belül a villamosgép, műszer gyártása területén várható arányában és nagyságrendjében is jelentős létszámemelkedés.(5,3%-os, 1,1 ezer fős, tehát a teljes régióra jelzett 3 ezer fős tervezett bővülés több mint harmada.) 8

A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2008.II. n.év végén A belépők várható száma, fő 2008.III. n.év A kilépők várható száma, fő 2008.III. n.év Várható változás, % 2008.III. n.év Várható változás, % 2009.II. n.év végéig Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás 149 83 + 1,2 + 3,2 5522 Bányászat 731 30 6 + 3,3 + 3,3 Feldolgozóipar 74340 3163 1513 + 2,2 + 2,7 Villamos-energia, gáz- gőz-, 3357 vízellátás 20 76-1,7-1,6 Építőipar 1954 76 49 + 1,4 + 1,6 Kereskedelem, javítás 6589 263 253 + 0,2 + 1,4 Szálláshely-szolgáltatás, 1851 vendéglátás 93 43 + 2,7 + 15,7 Szállítás, raktározás, posta, 5428 távközlés 84 44 + 4,1 + 0,4 Pénzügyi közvetítés 470 6 2 + 0,9 + 2,3 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3503 296 234 + 1,8 + 6,1 Közigazgatás, védelem, 2357 társadalombiztosítás 55 35 + 0,8 + 2,5 Oktatás 3071 76 78-0,1-0,4 Egészségügy, szociális ellátás 12376 216 78 + 1,1 + 1,6 Egyéb szolgáltatás 2858 167 222-1,9 + 3,6 ÖSSZESEN 124407 4694 2716 + 1,6 + 2,4 A felmérés során választ adó 901 munkáltató közül a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s ezúttal is lényegesen magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2008.III. n. év végéig 2009.II. n. év végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál Nő Mikro 5 105 29 8 95 36 Kis 37 222 96 42 186 127 Közép 64 112 120 69 102 125 Nagy 26 20 65 28 13 70 ÖSSZESEN 132 459 310 147 396 358 9

A megkérdezett munkáltatóknál az III. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő 152 492 856 1500 egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor 14 75 107 196 mellett dolgozók szabó, varrónő, modellkészítő 10 112 39 161 raktárkezelő 24 31 64 119 egyéb feldolgozóip. gépek kezelői 30 66 6 102 gyógyszergyártó gépkezelő 0 94 0 94 tartósítóipari munkás, gyümölcs-, 80 0 4 84 zöldségfeldolgozó ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett 14 35 34 83 dolgozó kézi anyagmozgató, csomagoló 28 7 47 82 forgácsoló 50 26 4 80 egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk. 66 12 1 79 eladó 15 14 48 77 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) 14 36 24 74 lakatos 17 38 16 71 elektroműszerész 1 0 70 71 gépészmérnök 17 37 6 60 konyhai kisegítő 2 47 9 58 gépjármű- és motorszerelő, - javító 50 3 0 53 egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói 7 42 2 51 húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és 0 51 0 51 baromfifeldolgozó fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett 2 10 39 51 dolgozó szerszámkészítő 8 35 2 45 egyéb kereskedelmi foglalkozások 20 25 0 45 csomagológép-kezelő 27 15 0 42 irodai adminisztrátor, írnok 5 6 30 41 szociális ápoló, gondozó 28 12 0 40 kárpitos 20 8 12 40 felsőfokú tanintézeti tanár, oktató 39 0 0 39 édesipari termékgyártó 5 30 0 35 bőrkikészítő,- feldolgozó gépkezelő 10 25 0 35 laboráns (minősítés nélkül) 1 32 1 34 autóbusz-vezető 21 11 2 34 szemétgyűjtő, utcaseprő 32 2 0 34 sütő-, tésztaipari munkás, pék 11 6 15 32 fémmegmunkáló gépkezelő 25 4 0 29 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 22 2 4 28 egyéb faipari foglalkozások 0 17 6 23 mosónő, vasalónő 0 22 0 22 raktározási, üzemeltetési ügyintéző 6 14 1 21 tehergépkocsi-vezető 6 6 9 21 a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámfelvétellel járó munkakörök. 10

A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő -76-67 -370-513 egyéb feldolgozóip. gépek kezelői -2-29 -74-105 ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett 0-80 -19-99 dolgozó gyógyszergyártó gépkezelő 0-93 0-93 eladó -12-15 -62-89 kézi anyagmozgató, csomagoló -11-6 -67-84 csomagológép-kezelő -20-45 -4-69 fürdőüzemeltetési foglalkozású -7-1 -58-66 szabó, varrónő, modellkészítő -5-55 -1-61 húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és -1-51 -8-60 baromfifeldolgozó raktárkezelő -5-25 -27-57 egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor -8 0-41 -49 mellett dolgozók mechanikai műszerész 0 0-48 -48 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi -1-13 -32-46 munkás) fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett -2-11 -28-41 dolgozó műanyag-feldolgozó -9-28 0-37 egyéb kereskedelmi foglalkozások -25-10 -2-37 szemétgyűjtő, utcaseprő -28 0-8 -36 gépjármű- és motorszerelő, - javító -30-4 -2-36 egyéb villamossági szerelők, műszerészek -3 0-32 -35 egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk. -11-11 -12-34 laboráns (minősítés nélkül) -2-29 -1-32 forgácsoló -22-7 -1-30 egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói -14-10 -2-26 lakatos -13-8 -5-26 elektroműszerész -1 0-25 -26 felsőfokú tanintézeti tanár, oktató -24 0 0-24 üveget és üvegterméket gyártó gépkezelő -2 0-20 -22 hegesztő, lángvágó -20-2 0-22 fonó -20 0 0-20 cipőgyártó gépkezelő és gyártósor mellett 0-20 0-20 dolgozó édesipari termékgyártó -5-15 0-20 a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven szerepelt egy kérdés arra vonatkozóan, hogy az ÁFSZ szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül az adott vállalkozás melyeket használja illetve melyeket tart fontosnak a saját számára. 11

A legtöbb (291) munkáltató legfontosabbnak a munkaközvetítést jelölte meg. Emellett még sorrendben a bértámogatást, járulékátvállalást, a START kártyát, a foglalkoztatási jogszabályok ismertetését, illetve az AM könyvvel történő foglalkoztatást tartották legtöbben saját szempontjukból jelentősnek. (A felsoroltak mindegyikét 100-nál több munkáltató sorolta az első helyre.) Zalaegerszeg, 2008. augusztus 13. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12

MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13