Mitől függ a tanári munka minősége? Sági Matild - Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet XII. Országos Neveléstudományi Konferencia BME, Budapest 2012. november 8-10.
Miért fontos az oktatás minőségéről beszélnünk? az oktatás minősége egyike azon kulcsfontosságútényezőknek, amelyek Magyarország versenyképességét a globalizálódó világban meghatározzák; ahhoz, hogy a tanulói teljesítményeket és általában az oktatás színvonalát javítani lehessen, arra van szükség, hogy jóképességű, felkészült tanárok tanítsanak az iskolákban, és hosszabb távon is ott maradjanak; az iskolarendszer minőségének, és ezen belül mind a pedagógusképzésnek, mind a szakmai továbbfejlesztésnek, mind pedig a minőségértékelés rendszerének kritikus kérdésköre annak meghatározása, hogy mit tekintünk jóminőségűpedagógiai munkának, milyen jellemzői vannak a jó pedagógusnak.
Nemzetközi összehasonlítómérésekre alapozott elemzések OECD 2005: A tanárok számítanak! I. McKinsey-jelentés (2007): Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? 2009. évi PISA-jelentés (OECD 2010): Mi tesz sikeressé egy iskolát? II.: McKinsey-jelentés (2010): az oktatási rendszer különböző fejlettségi fázisaiban más-más oktatáspolitikai intézkedések szolgálják leginkább a további fejlődés lehetőségét; OECD 2011 (Building a high-quality teaching profession TALIS 2009): az oktatási rendszer egészének megerősítését leginkább azok a reformok eredményezik, amelyek a pedagógushivatás területére vonatkoznak;
Fontosabb hazai fejlesztések és kutatások TÁMOP 3.1.1-08/01 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció : kutatási és fejlesztési tevékenységével, támogató eszközrendszerével, szolgáltatásaival és fejlesztéskoordináló munkájával hozzájáruljon az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulásához; TÁMOP 3.1.5-09/A/1 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben : a pedagógusok szakmai továbbfejlődésének támogatására irányult (a projekt keretében oktatási-nevelési intézmények pályázhattak arra, hogy kollégáik felkészítő képzéseken vegyenek részt); TÁMOP 4.1.2-08/1/B Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása : célcsoportjai a pedagógusképző felsőoktatási intézmények voltak, a sikeres pályázóknak hat célfeladatot kötelező jelleggel kellett megvalósítaniuk;
Mitől függ a tanári munka minősége?
1. Tanári kompetenciák a tanári kompetenciák standardizálására vonatkozóan egyre jelentősebb hazai és nemzetközi kezdeményezések vannak; a pedagógusképző intézményeknek kiemelt szerep jut a kompetenciák terén; új felsőoktatási törvény: megfogalmazódik a pedagógusképző intézmények szerepea pedagóguspálya kezdeti szakaszában, a pedagógus továbbképzésben és az oktatás minőségbiztosításának rendszerében; a tanárképző intézmények hálózata szakmailag mérvadó intézményekként funkcionál(hat)nak, regionális szinten pedig jelentős szervező-koordináló feladatokat lát(hat)nak el;
2. Pedagógusképzés Rekrutáció és szelekció: a sikeres és eredményes oktatási rendszerrel rendelkező országok már a képzésre történő jelentkezéskor szelektálnak a pályának vonzónak és versenyképesnek kell lennie; relatíve alacsony jelentkezői arányok + negatív önszelekciós hatás; alacsony jelentkezői arány miatt nehéz szelektálni (bár: 2010-ben 2008-hoz képest nőtt a szelekciós lehetőség) vélt megoldás: egyszintű pedagógusképző rendszer visszaállítása; A tanárképző intézmények munkájának jelentősége: a pedagógusok munkájának minőségét alapvetően befolyásolja az, hogy milyen képzést követően lépnek a pályára a tanári kompetenciák kérdésköre első szinten a pedagógusképzésben jelenik meg; a tanárképző intézmények hatékony munkájához fontos a készségek, jártasságok, tudások minél pontosabb körülhatárolása, amelyek segítségével fel akarják vértezni a pedagógushallgatókat (vö. kompetenciák);
3. Pályára állás és pályán maradás Pályára állás: az első években szerzett tapasztalat jelentősége; pályára állás szakmai segítése (ld. mentortanár-program/életpályamodell); a gyakornoki időszak jelentősége; Pályán maradás: cél, hogy a leginkább rátermett pedagógusok a pályán maradjanak; a pedagóguspályának nemcsak a kezdeti periódusban, hanem a pályaív teljességében, hosszú távon vonzó alternatívát kell nyújtania a munkaerőpiac egyéb lehetőségeivel, kihívásaival szemben;
4. Értékelés és minőségbiztosítás gyakorlatorientált szaktanácsadási rendszer: egyéni szinten a minőségértékelés, a visszacsatolás és az ehhez kapcsolódó szakmai továbbfejlődési javaslat megvalósítását jelenti; a jól működő (sikeres) oktatási rendszerekben a pedagógusok szakmai továbbfejlődési/továbbfejlesztési szisztémája intenzív kapcsolatban van a pedagógusok munkájának minőségértékelésével, annak visszajelzésével, a korrigálási és jutalmazási rendszer egészével. cél: a pedagógiai munka értékelésének eredményeképpen az adott oktatási helyzethez és az adott pedagógushoz adaptált, személyre szóló fejlesztések megvalósítása ; köznevelési trv.: pedagógiai szakmai szolgáltatások bevezetése, amely a pedagógiai munka központi szakmai szempontok alapján való értékelésére és a szakmai továbbfejlődés támogatására egyaránt hivatott a törvény nem elég, a rendszer működésének sikere a szabályozásés a megvalósítás részleteiben rejlik;
5. Továbbképzés, szakmai továbbfejlődés a továbbfejlődés különböző, gyakran egymástól gyökeresen eltérő formái, módszerei lehetnek hatékonyak és eredményesek; az optimális konstrukciófelépítését meghatározótényezők: a társadalmi, gazdasági és oktatáspolitikai tények, a trendek keretrendszere; az oktatási rendszer és az iskolai kultúra; az aktuális, egyedi intézményi és egyéni igények; az együttműködésre épülő folyamaton van a hangsúly a pedagógusok aktív résztvevői és alakítói saját szakmai fejlődésüknek (ld. szakmai tanulói közösségek); magyarországi helyzet a sokszínűség, a vegyes megoldások alkalmazása jellemző: a finanszírozás kettős rendszere alakult ki; hiányzik a szakmai továbbfejlődés rendszere, és a tanári munka értékelésének egymást segítő rendszerré való összekapcsolódása;
6. Az iskolavezetés jelentősége a pedagógusok nem egymástól független, elkülönült entitásként dolgoznak, hanem az iskolában, mint szervezetben; a pedagógiai munka a szakmai tudás folyamatos fejlődését igényli mind az egyén, mind az iskolai kollektíva szintjén, illetve az iskolarendszer egészének vonatkozásában; intézményi szintű minőségbiztosítási rendszer megalapozására van szükség: az iskolai szintű önértékelés bevezetésére és az iskolai teljesítménymutatók nyilvánossá tételére; az iskolák számára lehetővé kellene tenni, hogy amennyiben elérik a megfelelő szakmai és szervezeti fejlettséget egyre erőteljesebben érvényesíthessék a szakmai autonómiájukat az oktatás és a pedagógiai munka területén;
Zárszó gyanánt: tervezett kutatások és fejlesztések TÁMOP 3.1.5/12. Pedagógusképzés támogatása (az OH, OFI és Educatio Kft konzorciumában): a pedagógus életpályamodell implementációjával kapcsolatos rendszerek kiépítése és működtetése; új pedagógus továbbképzési struktúra kialakítása, a kapcsolódótámogatórendszer kialakítása, a rendszer működtetése; szaktanácsadói rendszer kialakítása, működtetése; TÁMOP-3.1.1-11/1 21. századi közoktatás -fejlesztés, koordináció -II. szakasz (az OH, OFI és Educatio Kft. konzorciumában): a közoktatás-fejlesztés szakmai támogatása, a csatlakozóközoktatási konstrukciók koordinálása, minőségbiztosítása és nyomon követése; pedagógus hivatást közvetlen módon érintő témák: új típusú szaktanácsadói rendszer kialakítása és működtetése; a pedagógusok mesterségbeli tudásának bővülését támogató kutatás-fejlesztés; a pedagógiai szakmai szolgáltatások jelenlegi rendszerének vizsgálata, elemzése; új pedagógus-továbbképzések fejlesztése, képzők képzése; a közoktatás minőségének és eredményességének vizsgálata; hatásvizsgálatok, ezen belül többek között: pedagógus-továbbképzések hatásának vizsgálata. TÁMOP 4.1.2 A Pedagógusképzést segítőszolgáltatóés kutatóhálózatok kialakítása II. szakasz: Előkészületben...
Köszönjük a figyelmet!