- Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella Budapest, 2010. REevluti Kft. 1012 Budapest, Lgdi u. 54. Tel.:+36 1 361 10 53, Fax: +36 1 209 91 48 www.reevluti.hu, www.reevluticnsulting.hu - 1 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu Tartalmjegyzék 1.Bevezetés... 3 2.Építőkövek... 4 2.1. A nagyközség értékei, ptenciáljai... 4 2.2. A nagyközség víziója, jövőképe... 6 2.3. SWOT analízis... 8 3. A stratégiát megalapzó trendek... 10 3.1. A keszthelyi agglmeráció urbanizációs flyamatai és hatása Gyenesdiásra... 10 3.2 A várssá válás biztsíttta ptenciális előnyök és hátrányk... 14 3.3 Gyenesdiás térségi szerepkörének, pzíciójának alakulása a jövőben... 18 4. Illeszkedés... 19 5. Jövőkép váltzatk és a javaslt jövőkép... 20 5.1.Jövőkép váltzatk... 21 5.1.1. A) Elegáns, nyugdt Nagyközség... 21 5.1.2. B.) Dinamikusan fejlődő kisvárs... 24 5.2.Javaslt jövőkép... 27 5.2.1. C.) Dinamikusan fejlődő, elegáns Nagyközség... 27 6. Cél-eszköz rendszer... 40 6.1 Célhierarchia rendszer... 43 7. Jövőbeni fejlesztési irányk meghatárzása... 44 7.1 15-20 éves célk... 44 7.2 7-8 éves tematikus célk... 46 7.3 Beavatkzási területek pririzálása... 48 7.4 Stratégiai prgramjavaslatk... 49 2-2 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu 1.Bevezetés Jelen tervezési dkumentum egy középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás rientált anyag, amely meghatárzza Gyenesdiás nagyközség hsszú- és középtávú településfejlesztési gndlkdását. A munka célja, hgy Gyenesdiás, mint nagyközség rendelkezzen egy lyan dkumentummal, amely bemutatja a település azn gazdasági/pénzügyi és társadalmi körülményeit, feltételeit mely alapja és megalapzója a jövőbeni (hsszú távú) településfejlesztési döntéseknek, és amely kijelöli a nagyközség beavatkzási, illetve megújításra kijelölt fejlesztési területeit az előzetesen elkészített helyzetelemző munkarész megállapításai alapján. Ötvözi a különböző szakági megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célk megvalósítása, stb.) a nagyközséget érintő meglévő anyagkat felhasználva, összefgja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektr, civil szektr, közszféra szereplői, laksság) céljait, elvárásait az önkrmányzat településfejlesztésben meghatárzó és döntéshzó szerepe mellett. Gyenesdiás, mint fejlődő, elegáns nagyközség a mennyiségi és minőségi elmaradáskat pótlva vnzó, élhető, saját arculattal rendelkező kisvárssá válhat, amennyiben kihasználja a lehetőségeit és tudats tervezéssel, az rganikus településfejlődés pzitívumaira építve, annak tapasztalatait felhasználva, és a célcsprtk igényeit is figyelembe véve valósítja meg fejlesztéséit. Ennek szlgálatába, mindehhez egy integrált és fenntartható stratégia kidlgzását és a nagyközség területén kncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi prblémák megldását jelentő középtávú irányadó stratégiai terv elkészítését célztuk meg. A tervezés az alábbi szempntkat figyelembe véve történt: Jelenségek, flyamatk Olyan, nagy részben szciális és társadalmi váltzásk leírása és kk felkutatása, mely a laksság és a piac elégedettségi szintjének felmérésére szlgálnak. Ugyanígy fnts számba venni a plitikai struktúrát, működőképességét és hatéknyságát, visznyát a lakssággal és a piaci szereplőkkel. A település gazdasági szerkezetének átalakulása és a glbális trendek idevnatkzó hatásainak is szintén e kutatás részét kell képeznie. 3-3 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu Tervek, igények A településfejlesztéssel kapcslats összes írtt dkumentum összegyűjtése, a hasnlóságk kiszűrése. A tervek és prjektek közötti priritásk meghatárzásáhz elengedhetetlen egy belső audit megszervezése: az önkrmányzati és a kapcslódó szervek segítségével szűkíthető a kör, a megvalósulás jövőbeni esélyei, stb. Másdsrban egy külső audit megszervezésével felmérhetők a piaci szereplők igényei, véleményük és igényeik a településfejlesztéssel kapcslatban. Szakértelmükre támaszkdva Gyenesdiás kihasználatlan ptenciáljaira is fény derülhet egy-egy vizsgált területen. Gyenesdiás településfejlesztési stratégiájának kidlgzása srán alkalmaztt participatív tervezésnek megfelelően megtörtént a külső szereplők bevnása, akik a település életében kiemelkedő szerepet játszanak, és aktívan gndlkdnak annak fejlesztéséről. A munka srán részben kmmunikációs fórumk, részben kérdőíves megszólításk segítették a szereplők összefgását és véleményük megismerését. A beérkezett inputk eredményeként a kmmunikációba bevnt szereplők a következő értékeket és lehetőségeket aznsíttták. 2.Építőkövek 2.1. A nagyközség értékei, ptenciáljai T természeti, környezetei értékek, turizmus Természeti környezet: Keszthelyi-hegység, Nagymező Földrajzi adttság, elhelyezkedés Épített környezet Balatn partszakasz (kiépített strandkkal, kikötővel) és a Pannntáj Kertvársias, tvábbi szabad és beépíthető területek Lakható, élhető település Lvassprt és fejleszthető Military- és Nemzeti Vágta pálya 4-4 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu G gazdasági környezet, gazdasági értékek Vállalkzói ptenciál Turizmus és szabadidő gazdaság Bevásárló közpntk Kereskedelem, szlgáltató és raktár terület Szabad gazdasági területek SZ szellemi ptenciál, szellemi értékek Laksság szellemi tőkéje, ptenciálja Lkálpatritizmus és betelepülők Kulturális műhelyek a műemléki, és brkultúrára alapzttan Helyi vnzáskörzetű iskla, óvda, bölcsőde Civil szervezetek N - Települési adttságk: nagyközség idegenfrgalmi ptenciál Balatn Hegyközségi múlt, br kultúrája, öröksége, hagymánya Rendezvények, éttermek, vendéglátó ipari egységek Skszínűség Váltzats táj: vízpart és erdő F fekvés, hzzáférhetőség, térségi környezet: Keszthely közelsége Autópálya, Balatni út Vasút vnal R reginális környezet Keszthely-Hévíz közelsége Országs közlekedési csmópnt Országs főútvnalak Sármelléki repülőtér (Fly Balatn) Kistérség, településhálózatban betöltött szerep A határk közelsége 5-5 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu 2.2. A nagyközség víziója, jövőképe Partnerségi, krdinációs funkció Kistérségi együttműködést krdináló mikr-térségi vezető szerepkör Hálózati összefgás mtrja a kistelepülések között Egészségturizmus centrummá válás Gazdasági funkció a nyugdt körülmények meglétét nem zavaró kiskereskedelmi és ipari-, illetve szlgáltató tevékenységek létrejötte a lakssági igények kielégítése céljából helyi kisvállalkzásk fejlesztése, munkahelyteremtés (Wellness Htel Katalin mintájára) kereskedelmi, szlgáltató tevékenység tvábbi fejlesztése térségi befektetési prjekt-prtfólió készítése intenzív településmarketing tevékenység révén ptenciális szakmai és pénzügyi befektetők felkutatása gazdasági övezetek kncepciójának elkészítése kereskedelmi-szlgáltatási tevékenységek bevnzása, megteremtése, ösztönzése Azn befektetők kedvezményekkel történő bevnzása, akik részt vesznek az önkrmányzat által preferált befektetések megvalósításában helyi munkahelyek számának flyamats növelése Környezetbarát ipari üzemek betelepítése, amely egyrészt adót/bevételt termel, másrészt munkalehetőséget biztsít Elsősrban a szlgáltatásban érdekelt KKV-k megerősítése A nagy hagymánnyal rendelkező szőlőművelési tevékenység (pl. brnapk, egy ház egy szőlő prgram ) ösztönzése Turizmus funkció Gyenesdiás turisztikai ptenciáljának hasznsítása a pincészet, a néphagymányn alapuló kézművesség, a turistautak hasznsítása a kulturális, valamint az egészségturizmus, illetve a Balatn-part ésszerű hasznsításával a rekreációs tevékenység ötvözhető egészségturisztikai fejlesztések (preventív, megelőző és rehabilitációs szlgáltatáskra alapzttan, szépségipar stb.) Balatn-part, mint rekreációs tevékenység A nagyközséget körülölelő zöldterületek rekreációs célú hasznsítása (lvas bázisk, kirándulóhelyek, tanösvények, túra útvnalak) 6-6 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu Oktatás funkció Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (infrastrukturális is), bővítése, felújítása és/vagy krszerűsítése ktatási-nevelési intézményhálózat minőségének jelentős növekedése Társadalmi, közösségi funkció Tudats társadalmépítő, helyi közösséget támgató és kistelepülések közti akciók, amelyek hsszú távn hzhatnak váltzást azáltal, hgy tevékenységük a gyenesdiási identitás megszilárdításában döntő szereppel bír Image-építés / akciótervek, tájékztató kampányk, települési arculat kialakítása és kmmunikálása kulturális, sprt és szabadidő tevékenységek minden krsztály számára azzal a céllal, hgy erősödhessen a helyi identitás, és lehetséges legyen a kitörés az Keszthely melletti agglmerációs szerepkörből Élhetőbb települési környezet, izgalmas nagyközség, ahl van lehetőség a szabadidő (sprt, szabadidő, egészség stb.) hsszú idejű, haszns és kellemes eltöltésére Nemzetiségek, külföldi vendégkörök bekapcslása az idegenfrgalmba, rendezvényekbe Nagyközségi funkció Közösségi terek, alközpntk fejlesztése és parkk kialakítása Egységes utcakép, reprezentatív fő utca kialakítása a közösség által igénybevett szlgáltatásk minőségének javítása Gyenesdiás tthnssá tétele a fizikai és humán infrastruktúrafejlesztések által belső úthálózat átjárhatóságának javítása idegenfrgalmi vnzerő növelése az új, minőségi közpntk kialakítása által 7-7 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu 2.3. SWOT analízis ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK Lakóterületek Infrastruktúra fejlesztés Elegáns hegyközségi arculat, élhető Meglévő kerékpárút tvább flytatása falusias lét településen belül Befektetési, fejlesztési lehetőségek Közúti tömegközlekedés javításának A fejlesztések srán alternatív beflyáslása (Keszthelyi kapcslat lehetőségek, kiaknázatlan, flexibilis kihasználása) lehetőségek Természeti értékek Biztnságs és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; Amire építhetünk: Gyalgs zónák kialakítása, parkk, krzók; Balatn, Balatn-felvidéki Nemzeti Park; Utca, útszakaszk fejlesztése Nagymező, Szent-Jáns frráscsprt, Turisztikafejlesztés, szabadidő barlangk - tiszta levegő, zöldterület, Turizmus fejlesztése célztt marketing; rekreációra alapzható színvnalas szabadidő-eltöltési lehetőségek Keszthely,Hévíz vnzásában kialakítása, egyedi arculat, imázs kialakítása Várs közelsége, helyben és a körzetben Települési, szlgáltató funkció fejlesztés elérhető szlgáltatásk Tudats településfejlesztés - közpntk, Vállalkzási kedv és képesség alközpntk fejlesztése; élhető, valóságs Kisvállalkzók és vállalkzásk - fórumként működő közösségi terek kialakítása; kereskedelmi és szlgáltató funkciók Népesség kereskedelmi és szlgáltató funkciók, területek kialakítása Sk a fiatal, kedvező a krszerkezet, Partnerségi szerep kedvező népesség összetétel A térségi és reginális kapcslatk erősítése (nagycsaládk, kisgyermekes Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés dminancia) Fejlesztési területek tudats kijelölése, és az Helyi közösségek azkkal való tudats gazdálkdás Erős civilszervezetek, helyi közösségek mzgathatóak és megnyerhetőek a (tevékenységek megkezdése előtt tudats leltár, hgy mivel gazdálkdhat a település) települési ügyeknek ha érdekelté Munkahelymegtartó képesség növelése; teszik és bevnják értékmegőrző fejlesztések ösztönzése A beköltözőket egyre jbban érdekli a Frrásteremtés település élete, lassan, de határzttan EU-s pályázatk kihasználása vesznek részt a helyi életben ptenciális, befektetők becsábítására alkalmas Régi laksk lkál patritizmusa fejlesztési területek tudats kiajánlása Civil szervezetek mzgalmai (Frrásvíz Környezeti aspektus Egyesület, Darnay Kör és Alapítvány), Környezettudats gndlkdás erősítése; alulról érkező kezdeményezések klímabarát településekhez való csatlakzás erősödése elősegítése Településmarketing, kmmunikációs aspektus Médiában rejlő lehetőségek nagybb arányú kihasználása a jbb tájékztatás, a belső kmmunikáció javítása érdekében Településmarketing erősítése (bemutatkzó kiadványk, rendezvényeken való erőteljesebb jelenlét) Település identitás meghatárzása 8-8 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu GYENGESÉGEK Infrastruktúra, intézményi háttér Kedvezőtlen, a települést átszelő fő út miatt, közúti közlekedési visznyk Több évtizedes elmaradttság, különösen az infrastruktúra terén minőségi közmű, és úthálózat Szmszéds településekkel való együttműködés hiánya (belső kerékpárút) Közösségi terek, közpntk Nincsenek terek, krzók Művelődési, kulturális centrum nincs az alközpntban Laksság, népesség és lakófunkciók Ingázás negatívumai (idő + pénz) Sk a beköltöző, és sk az üdülőfunkció Nincs különböző arculata, identitása, karaktere a különböző településrészeknek (nincs települési kapuzat) Településvezetés Kevés az apparátus a szakmai ügyek kezelésére Működés rientált szervezeti keret hiánya VESZÉLYEK Településvezetés Jól strukturált stratégia hiánya, a községi létből való kitörés alternatívái, frgatókönyvei, metdika hiánya Közműfejlesztések Nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Partnerség építő szerep Nem definiált hálózat építő szerep Közösség Közösségi élet közpnti helyszínének hiánya, az újnnan betelepülők passzivitása Vendégfrgalm Nem kellő mértékben történő kihasználása (nincsen gyógyászatn alapuló, valamint több 4 csillags szállda) 9-9 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu 3. A stratégiát megalapzó trendek A társadalmi-gazdasági váltzással egy időben a vasfüggöny nem csupán az rszág határait ldtta fel, és nem csupán a nemzetközi piaci flyamatkat liberalizálta, hanem a vársk, települések határát is felldtta, a gazdasági flyamatk részévé tette a települések közti zónát is. Azk a váltzásk, amelyek a liberalizáció eredményeként a nyugati rszágrészt, és annak nagyvársait, illetve kistérsége lehetőségeit, a fejlődési pályáján a kihíváskat meghatárzzák, kncentráltan érintették a Balatn térségét. A településeken az üdülő, és alvóvársi működésmódból következően a szlgáltatási infrastruktúra alacsny színvnaln fejlődött ki. Keszthely és Hévíz vársk közelsége, az összehasnlító vásárlás lehetősége az üzletek nyitva tartása és a munkahelyek fegyelme mind az ellen hatttak, hgy a szlgáltatásk helyben fejlődjenek (kivéve ez alól a turizmussal, vendéglátással kapcslats szlgáltatáskat). A közösségi területek iránti igény is - a települések kultúrájának fellazulásával, hagymányk megszűnésével, a hely misztériumának, identitásának és szimblikus jelentésének, a közhöz való tartzás vnzásának csökkenésével, azaz a társadalmban zajló centripetális (szétziláló) flyamatkkal - aránysan csökkent. Egyre kevesebb alkalm, egyre kevesebb igény jelentkezett a közösségi terek iránt. Szerencsére az általáns trendeknek megfelelő kedvezőtlen társadalmi flyamatk Gyenesdiás esetében nem jellemzőek, a település lakóinak, identitása, közösséghez való tartzása napainkban is erős, így a jövőben javaslt egy közpnti közösségi kialakítása. 3.1. A keszthelyi agglmeráció urbanizációs flyamatai és hatása Gyenesdiásra Gyenesdiás története több pntn is összefügg Keszthely vársának történelmével, a hegyközségi, szőlészeti kultúra kialakulásától napjaink szuburbanizációs flyamatainak kialakulásáig. A múltban zajltt flyamatk megértéséhez, feldlgzásáhz a Nagyközség Mngráfiáját használtuk fel, jelen fejezetben a rendszerváltást közvetlen megelőző időszaktól a napjainkig tartó periódust dlgztuk fel. Keszthely és Gyenesdiás térségének napjainkig meghatárzó szuburbanizációs flyamatai már az 1980-as években kezdődtek, ekkr történtek az első nagybb arányú betelepülések a nagyközségbe. A népességnövekedés flyamata ezekben az években általánsan jellemző vlt a legtöbb Balatn- parti községre. 10-10 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu Ezzel párhuzamsan a vársk, közöttük Keszthely, népessége már nem növekedett (a szcialista törekvésekkel ellentétben), és 1990 után e vársknak a flyamats kivándrlás, elöregedés prblémájával kellett szembesülniük. Az 1980-as években a kitelepülés azzal hzható összefüggésbe, hgy a vársk nagyarányú lakásépítési beavatkzásai befejeződtek, így ingatlankat már csak magánerőből, OTP kölcsönök segítségével tudtt építeni a laksság. Az építkezésekhez Gyenesdiásn rendelkezésre álltak a megfelelő tartalékterületek és a vársi környezettől eltérő, skszr jbb minőségű környezetet tudtt kínálni a település a családk számára, ezért skan gndlták úgy, hgy megéri vállalni a Gyenesdiás és Keszthely, vagy Hévíz közötti ingázást. (A közlekedési igények ekkr még nem csökkenhettek, mert a közpnti funkciókat, a legfntsabb közszlgáltatási feladatkat csak a várs működtethette, a nagyközség az 1980-as évek elején csatlakztt a Keszthely Vársi- Járási Szlgáltató Költségvetési Üzemhez. ) Az 1980-as évek közepén már elindult egy demkratizálódási flyamat, ugyanis a plitikai helyzet és a népesedési flyamatk eredményeként ekkra alakult ki Gyenesdiás új helyi elitje, mely haladó gndlkdásmódjának köszönhetően, ami 1990 után meghatárzóvá vált, stabil fejlődési pályára állíthatta a települést. A függetlenedés flyamata 1988-ban kezdődött meg a térségben Balatngyörök kiválásával a nagyközségi tanácsból, Gyenesdiás és Vnyarcvashegy pedig az önkrmányzatiság kialakulásával váltak újra önálló településekké. Gyenesdiás önállóságának újrateremtése, majd megtartása a rendszerváltás óta kiemelt feladat. Az 1990-es évek óta a település sikeres gazdaságplitikát flytattt, melyet többek között a helyi adóbevételek növekedése bjektíven kifejez, ehhez pedig a helyi vállalkzásk munkahely generálása és a helyi társadalm magasabb mbilitási jellemzői is hzzájárultak. Látható tehát, hgy a közigazgatási önállóság megszerzésétől függetlenül a társadalmi- gazdasági kapcslatk, települési flyamatk tvábbra is kölcsönösen beflyáslják Gyenesdiás és Keszthely életét. Az 1980-as években elindult szuburbanizáció flyamata, az 1990-es évekre egyre nagybb méreteket öltött, mely flyamat napjainkban is tart. A szuburbanizáció flyamatának kezelése mindkét települést kihívásk elé állítja. Keszthely számára a csökkenő lakó, állandó népesség jelent prblémát és az ebből adódó csökkenő adóbevételek kmpenzálása, valamint az agglmeráció közlekedésének bnylítása. Gyenesdiásnak pedig reagálnia kell a lakónépesség növekedésére a megfelelő műszaki, környezetvédelmi és szciális infrastruktúra megteremtésével, bővítésével, valamint a közösségi terek, közpnt és alközpntk funkcióváltásával, ly módn, hgy a megváltztt társadalmi- gazdasági hatásk ne beflyáslják negatív irányba a település nyugdt, esztétikus környezetét. 11-11 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu A szuburbanizáció flyamata aznban nem csak attól függ, hgy Gyenesdiás milyen vnzó életlehetőségeket kínál lakói számára, hanem attól is, hgy Keszthely milyen válaszkat ad e fennálló kihíváskra. Amennyiben Keszthely jól reagál e kialakult prblémákra, Gyenesdiásnak jelenlegi vnzó, nyugdt nagyközségi szerepének megtartására kell törekednie. Ha Keszthelynek tvábbra sem sikerül népességmegtartó erején javítani és az eddig megvalósult trendek flytatódnak, akkr Gyenesdiásn néhány év múlva felmerülhet a várssá alakulás gndlata. A várssá nyilvánításk hazai gyakrlatában több lyan eset is megtalálható, mely a jövőben igaz lehet Gyenesdiás helyzetére. A várssá nyilvánításk általáns feltételei közül a kezdeményező nagyközség fejlettsége és térségi szerepköre, az, ami indklhatja a vársi cím kérvényezését. Az első eset a klasszikus üdülő települések helyzetére vnatkzik, melyek általában nem rendelkeznek széleskörű ktatási, egészségügyi vagy igazgatási vnzáskörzettel, visznt sajáts értékeik miatt lyan egyedi, és skszr igen kiterjedt, vnzerővel rendelkeznek, melyek rszághatárkn átívelnek, és éltetik a település idegenfrgalmát, vállalkzásait, kultúráját. Ilyen települések például Zalakars, Harkány vagy Bük. Léteznek lyan települések is, melyek sajáts brand -et, márkanevet alakítttak ki az idők srán, valamilyen kiemelt turisztikai, kulturális termék, élmény kapcsán és ezért a társadalm széles köreiben ismertté váltak. Ebbe a kategóriába srlható Herend, Villány vagy Pannnhalma is. A vársi címek kérvényezésében, mennyiségüket tekintve, az utóbbi időben az agglmerációs települések vezetik a rangsrt. Ezek a települések általában csekély közpnti funkciókkal rendelkeznek, aznban népességük és (utólag) kiépülő infrastruktúrájuk gyrs ütemben fejlődik, valamint gazdasági teljesítőképességük is emelkedik. A várssá nyilvánítás mellett, illetve ellen száms pr és kntra érvet lehet felsrakztatni. A következőkben lyan szempntk jelennek meg, melyeket adtt helyzet esetén mindenképpen érdemes a nagyközség vezetésének mérlegelni, lyan értelemben, hgy az adtt állításk milyen mértékben teljesülhetnek az aktuális visznyk, reálflyamatk tükrében. A vársi cím megszerzésének mtivációjaként skszr elsődlegesen a társadalmi presztízs áll, de közvetetten a gazdaságélénkítő hatás is jelentős. Utóbbi esetében a rangnak beruházás ösztönző hatása is lehet, illetve a pályázati útn megszerezhető cél és címzett támgatásk elnyerésének szempntjából is előnyt jelenthet. A tapasztalatk szerint növeli a helyi településfejlesztéssel kapcslats tevékenységek aktivitását és összefgásra készteti a település laksságát, erősítve a helyi lkálpatrióta szellemiséget, identitást. 12-12 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu Tvábbi előnyként fgalmazható meg az a tapasztalat is, hgy a vársk általában érdekeiket erősebben tudják képviselni, mint a települési lépcső alacsnyabb fkán álló községek, falvak. Fnts aznban azt is figyelembe venni a jövőben, hgy hasnlóan a jelen helyzethez a községeknek biztsítaniuk kell az alapellátási funkciók működését különböző pénzügyi támgatásk révén, melyben már ki alakulhattak e közszlgáltatásk működtetésére vnatkzó jó gyakrlatk. A községek esetéhez hasnlóan várskat is érinti a kötelezettség, hgy a térségben a középfkú ellátás intézményi, közigazgatási feltételeinek megfeleljenek. A kötelező feladatk finanszírzási nrmatívái aznban nem mindig állnak arányban e szlgáltatásk valós értékével, mely visznyk hsszútávn a közszlgáltatásk színvnalának csökkenéséhez vezethet. Tvábbi kckázatt jelent a település számára az is, ha a fent említett pzitív hatásk teljesülnek, de a növekedés irányításában, tapasztalatk hiánya miatt, nem tudja a település a megfelelő alkupzícióját elfglalni, megkötni immár vársa számára a legmegfelelőbb településrendezési szerződéseket. Ez esetben az a veszély léphet fel, hgy a fejlesztések srán a település gazdasága nem a helyi társadalm, hanem betelepülő tőke érdekeit fgja szlgálni. A várssá nyilvánítás mtiváló tényezői között fnts helyet fglal el a helyi társadalm identitásának erősítése és a településfejlesztéssel kapcslats intézkedések dinamizálása a laksság körében. Az eddigi tapasztalatk aznban azt mutatják, hgy Gyenesdiásn a betelepülők nem kznak prblémát az integrálódás szempntjából, és a helyi társadalm irányából világsan látszik az együttműködésre, összetartásra való törekvés, mely, ahgyan a társadalmasító munkarészből kiderült, nem csak a településen belül, hanem a szmszéds települések irányába is kezd kirajzlódni. Ameddig a nagyközség közösségének életében nincsenek ilyen jellegű prblémák, ez nem jelenthet mtiváló tényezőt a várssá alakulás kérdésében, és természetesen a prbléma sk más módszerrel is megldható. Összességében Keszthely és Gyenesdiás számára is az lenne a legmegfelelőbb, ha a jelenlegi szuburbanizációs tendenciák nem erősödnének, hanem stabilizálódnának, illetve a flyamatk által felmerülő fent említett feladatkra, kihíváskra összehangltan keresnék a megldáskat. Javaslatunk szerint, a fentiek figyelembe vétele mellett Gyenesdiásnak a várs és környezete között egy szerves kapcslatrendszer kialakítására kell elsődlegesen törekednie, melynek srán lyan újszerű agglmerációs együttműködési rendszer létrehzása a cél, melyben a kölcsönös érdekek érvényre jutása mellett lyan, a térségi ptenciálját maximálisan hasznsítani képes fejlesztési keretrendszer és fejlődési tér jön létre, melynek Gyenesdiás társközpntként egy sajátsan értékes szereplője és integráns része. 13-13 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu 3.2 A várssá válás biztsíttta ptenciális előnyök és hátrányk Az Önkrmányzati Törvény (ÖTV) a várssá alakulással kapcslatban egyértelműen fgalmaz a szempntból, hgy csak nagyközségekből lehet várs, aznban a törvény nem állít kritériumt a nagyközségek várssá válásáhz, nem köti knkrét lélekszám krláthz vagy bármely számszerűsített infrastrukturális mutatóhz, e küszöb értékek tehát visznylagsak, flyamatsan váltznak. A kérvényező településen elsősrban lyan tényezők alakulását vizsgálják meg, melyek alapján megállapítható, hgy az adtt település működése, fejlődése valóban a várskra jellemző elvárható ismérvekkel rendelkezik-e. A következőkben e jellegzetes vársi ismérvekből kerülne néhány bemutatásra. 1) A laksság döntő többsége nem mezőgazdasági fglalkzású, hanem ipari, kereskedelmi és szellemi munkából él. 2) Az elmúlt évtizedekben váltztak a település beépítési típusai, településszerkezete. 3) A nagyközség népességének száma és a társadalmi szerkezete mennyire követi a vársias jellegzetességeket. 4) A település gazdasági fejlettsége flyamatsan javul, jelentősebb gazdasági társaságk, kereskedelmi- és szlgáltató cégek telepedtek ide. 5) A településen a munkanélküliség aránya alacsny, a fglalkztatttság jó. 6) Településünkön az infrastrukturális fejlettség, közművekkel való ellátttság (az ivóvíz-ellátttság, a csatrnázttság, - a szennyvíz tisztítása, elhelyezése, a rendszeres hulladékgyűjtés és elhelyezése, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burklatú úthálózat kiépítettsége) jó. A helyzetelemző munkarész alapján e legfntsabb kritériumk alakulását nymn követhetjük az elmúlt évekre vnatkzóan. Gyenesdiás a fglalkztatttság szektriális megszlásának szempntjából a vársi jellemzőkkel igen nagy hasnlóságt mutat, hiszen a helyzetelemző munkarész alapján megállapítható, hgy a helyi vállalkzásk nagy része elsősrban a kereskedelem, a javítási szlgáltatásk, ingatlanügyek, valamint gazdasági szlgáltatásk terén tevékenykedik. Társadalmának demgráfiai jellemzői ugyancsak megfelelnek (az elvárandó) vársi nrmáknak, hiszen növekvő népessége és fiatals krszerkezete biztsítja a település népességének demgráfiai utánpótlását. 14-14 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu A munkanélküliségi ráta a Nyugat- Dunántúli régió településeinek rangsrában is kedvező képet mutat a nagyközségen (2008-ban 4%), az infrastruktúra kiépítettsége pedig a fentebb felsrltak szerint megfelelő, tvábbá az infrastruktúra elemeinek fejlesztésére (csapadékvíz elvezető hálózat, kábel televízió) a település jelenleg is jelentős összeget áldz. A legfntsabb tényezők rövid áttekintése után felmerülhet a kérdés, hgy a nagyközség a jövőben a szükséges kritériumknak megfelelve a várssá alakulás kérdésében milyen előnyökkel és hátránykkal számlhat. A nagyközség szempntjából a legfntsabb előnyöket a következő pntk fglalják össze: Több pályázati frrás, lehetőség kihasználása- nő a nagyközség mzgástere, érdekérvényesítő képessége. Magasabb szintű intézményellátttság, például kmányirda működtetése. A személyi jövedelemadó nagybb része maradhat az önkrmányzatnál, mint eddig. Az önkrmányzatk költségvetési bevételeinek- a közpnti költségvetési támgatásk- csprtjába tartzó SZJA kiegészítés településkategóriánként differenciáltan kerül elsztásra. Az SZJA kiegészítés mértékét az APEH adatai alapján adóerő- képességgel számlták ki és határzták meg az állami költségvetésben. Az SZJA- kiegészítési mechanizmusban a települési önkrmányzatk kilenctizede érintett. A helyi önkrmányzatkat összesen a személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. Azknál a települési önkrmányzatknál, amelynél az e szerinti SZJA bevétel és az adtt költségvetési évben a települési önkrmányzat iparűzési adóelőlegét meghatárzó alap 1,4 %-a együttesen számíttt egy főre jutó összege nem éri el a településkategóriára jutó összeget, a bevétel e szintig kiegészül. E településkategóriákat mutatja a következő táblázat. (Rácz Szilárd, 2008, Cmitatus XVIII/5. 171. sz.) 15-15 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu A jövedelemkülönbségek mérséklésének településnagyság szerint figyelembe veendő laksnkénti értékhatár 2008-ban (Ft) Frrás: Rácz Szilárd, 2008 A magas színvnaln teljesítő vállalkzásk és szlgáltatásk a vársi jgállású településeket jbban keresik A vársi rang erős késztetés arra, hgy a helyi szlgáltatásk színvnala is vársi szintre emelkedjék. Gyakran az ingatlank ára is felértékelődik a településen. A várssá válás lehetséges hátrányainak, veszélyeinek összefglalása: A kedvezőbb frráshz jutási lehetőségek mellett az ellátandó feladatk sra is bővül, mely többlet erőfrrást igényel. Veszélyt jelenthet a nagyarányú tvábbi betelepülés. Az alacsny színvnalú lakásépítések eltérő életmódú és társadalmi helyzetű népességet vnzhatnak a településre, melynek megakadályzása fnts feladat. Spekulációs célú fejlesztések, megjelenése is kzhat gndt A település zöldterületeinek, értékes szabadfelületeinek megőrzése minden eddiginél nagybb figyelmet kíván Gyakran túlztt elvárásk is megfgalmazódhatnak: a várssá válást követően a laksság szinte aznnali eredményeket sürget Gyenesdiás szempntjából hátrányként jelenhet meg a stabil nagyközségi státusz elveszítésével, a kistelepülési imázs, a családi miliő képének megváltzása a település megítélésélését illetően. 16-16 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu Hsszútávn a vársk által ellátandó (delegált) feladatk, intézkedések és az ehhez biztsíttt állami nrmák egyensúlyának felbmlása kmly veszélyként hathat a települési önkrmányzat költségvetésének alakulására. A környező nagyvársk közti ellátási és pzíció verseny egyre kiélezettebbé válik, mely verseny felvételére Gyenesdiás még nem kész, hiszen felmerülhet a veszély, hgy az eddigi előnyeit szépen kihasználó és értékeire építő település fejlesztési hangsúlyai elveszhetnek a kötelező jgi nrmáknak és elvárásknak való megfelelés által, a település pedig egy lefelé ívelő spirál pályán mzgva, vesztes helyzetet teremthet magának, ami természetesen nem lehet cél. A ptenciális veszélyek, prblémák rövid felsrlása után fnts megemlíteni azt is, hgy e veszélyek megfelelő előkészítéssel, és a várssá válás flyamatának hatékny kmmunikációjával elkerülhetők. Ez által a várssá válás nem feltétlenül jelenti azt, hgy a települési környezet is vársivá válik, hiszen nem mindenhl van szükség többszintes épületekre, hmgén, sklakáss területekre. Az eddigiekhez hasnlóan tvábbra is elsődleges cél maradhat a jgállásváltzást követően is, a környezet minőségi fejlesztése, a védett és értékes építészeti elemeket hrdzó területek megőrzése, és a település középső részén az átmenő frgalm kérdéskörének hsszú távú megldása. A külső környezet szempntjából aznban fnts figyelembe venni azt is, hgy a vársi jgállás hsszú távn milyen ellátandó feladatkat fg a település irányítására, üzemeltetésére róni, valamint a térségbeli vársk versenyében Gyenesdiás hgyan tud érvényesülni, illetve érdemes-e a közeli Keszthely és Hévíz mellett közigazgatási szempntból egy tvábbi közpntt képezni. Amennyiben a várssá válás ismérvei és a helyzetértékelő munkarész alapján alktjuk meg a középtávú jövőképet, a nagyközség várssá válása tekintetében, figyelemmel a mutatókra és a jelen adttságkra, valamint a stratégiában meghatárztt célk elérésére megállapítható, hgy száms negatívumt hrdzhat a várssá alakulás döntésének meghzatala. Összességében az előnyök és hátrányk számbavételét időről időre el kell végezni, hiszen száms (külső és belső) tényező beflyáslja a nagyközség valós gazdasági, társadalmi helyzetét, a külső jgi tényezők, közigazgatást érintő átalakulásk is nagymértékben beflyáslják és flyamatsan váltztatják a nagyközség várssá válásának esélyeit, előnyeit és az ezért vállalt áldzatk mértékét. 17-17 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu 3.3 Gyenesdiás térségi szerepkörének, pzíciójának alakulása a jövőben A stratégia jövőképének, Gyenesdiás fejlődésének szempntjából fnts kérdés, hgy a település e stratégia által, a nagyközség tudats fejlődésének, fejlesztésének az érintettekkel közösen kiválaszttt útja mentén a jövőben belső, tisztán helyi szintű, települési fejlesztésein kívül milyen térségi szerepkörökben, térségi feladatk, ügyek ellátásában válik majd kmpetenssé. Fnts tvábbá megvizsgálni azt is, hgy ezek a jgsítványk egy lehetséges (régóta húzódó) közigazgatási refrm hatására hgyan érintik a település pzíciójának alakulását a térségben. A helyzetelmés vizsgálatai srán egyértelműen kirajzlódtak azk a lehetőségek, fejlesztési ptenciálk, melyekre a településnek mindenképpen érdemes építeni, és amely fejlesztések, lehetőségek kiaknázása révén a térségi munkamegsztásban nagybb súllyal, diverzifikáltabb szlgáltatáskkal vehet részt. A stratégia a helyzetelemzés megállapításai alapján két szerepkört jelölt meg melyek újdnságként jelenthetnek meg a településműködésében, és ezzel együtt a térség munkamegsztásában. Az egyik fnts célkitűzés, hgy a helyi adttságkra alapzva kiemelt helyet kapjn a településen az egészség- és szépségmegőrzésen alapuló szlgáltatásk meghnsítása, így Hévíz szlgáltatásait, prfilját kiegészítve mikr térségi egészségközpnttá válhassn. A másik stratégiai szempntból kiemelt cél Gyenesdiás település üzemeltetésének eddigi gyakrlatán alapulva- a partnerség elvének gyakrlatban való megvalósítása, és ezen elvek alapján a kistelepülések közti érdekegyeztetés, együttműködés kezdeményezésének felvállalása, hiszen a település jelenleg is ugyanezen elvek szerint működik. A krdináló szerepkör kialakításával Gyenesdiás nagymértékben hzzájárulna a térségben zajló fejlesztések összehanglásáhz, hatéknyságának növeléséhez, tvábbá érdekeik és fejlesztéseik összehanglásának következtében tvább növekedne a bizalm e települések felé, mely gazdasági hatáskat is eredményez. Megállapítható tehát, hgy a nagyközség térségi szerepkörének erősödése, csak úgy érhető el, hgy a fent vázlt partnerség elve szerint, fejlesztéseit megfelelően menedzselve lyan szervezeti és befektetői környezetet teremt, mellyel nem csak saját települése, hanem a környezetének fejlődését is dinamizálni tudná. Gyenesdiás térségi pzíciójának erősödését leginkább gazdasági fejlődésének révén, a stabil értékek mentén irányíttt, megbízható és kiszámítható fejlesztési környezet generálásával érheti el. Ebben az esetben az állami szférától függetlenül, önállóan és értékeivel bölcsen gazdálkdva biztsíthatja településén és mikr térségében a társadalmi, gazdasági és környezeti szempntknak megfelelő harmnikus fejlődést. 18-18 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu Fnts kiemelni, hgy amennyiben a térség települései felkészülnek az átalakuláskra akár nyerhetnek is a refrm révén, azáltal, hgy lyan feladatkról és fenntartási, ellátási körökről kell lemndania, amelyek biztsítása jelen helyzetben sem kmfrts számára, melyhez az állami nrmatívák már nem nyújtanak kellő fedezetet. Jelenleg tehát a legjelentősebb feladat kialakítani, felépíteni a térségi együttműködéseket és helyi kmpetenciákat azn területeken, melyek a helyi fejlesztéseket, valamint magát a stratégiai megvalósítását érintik. Térségi szerepkörének, és a környező települések együttműködésének és összefgásának erősödésével, nagy valószínűséggel a mikr térség egy lehetséges közigazgatási refrm bevezetését követően (mely várhatóan a települési jgköröket, kmpetenciákat csökkenti) sem rendülne meg, hiszen a fejlesztésért felelős menedzsment szervezet térségi szinten tvább krdinálhatja a nagybb prjektek megvalósítását, így több szempnt szerint is érdemes tehát a legfntsabb egyeztetési mechanizmuskat, krdináló szerepeket kialakítani ezen a szinten. 4. Illeszkedés A településfejlesztési döntést megalapzó stratégiában meghatárztt hsszú távú, tematikus és településrészi célk rendszerükben illeszkednek a településszerkezeti tervhez. Természetesen az alapvető illeszkedés nem jelenti azt, hgy némely esetben a knkrét fejlesztési prjekt megvalósításáhz nem lesz szükség a településrendezési terv módsításhz, ezeket az egyes fejlesztések megvalósításának előkészítése srán kell vizsgálni és megtenni. Az alábbiakban kifejtett települési Jövőkép és célhierarchia rendszer kherenciája biztsítja, hgy a megfgalmaztt és kitűzött célk egy meghatárztt és markáns irányra, vezérfnalra épülnek. Gyenesdiás fejlesztésének stratégiai fő iránya a (mikr) térségi kntextusba illesztetten mdern, csendes és nyugdt falusias életminőségben, egy térségi szabadidő, sprt és egészségturizmusra alapztt közpnt és partnerségi hálózatt kialakítani képes közvetítő településsé, kisvárssá válás. Ezért a településirányítás az urbánus és kulturális tradícióinak, innvatív szellemi ptenciáljainak, tartalékkkal, ptenciálkkal rendelkező épített környezetének és egyéb kmparatív előnyeinek helyzetbe hzására törekszik, az értékek összetett kihasználására törekvő fejlesztési kínálatt kíván kidlgzni. 19-19 -
REevluti Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Lgdi u. 54. www.reevluticnsulting.hu inf@reevluti.hu Mindezt azn értékválasztásra alapzva kívánja megvalósítani, hgy először megteremti a nagyközség versenyképességét a gazdasági környezet helyzetbe hzásával, ezt összekapcslja a környezet minőségjavításával, illetve ezekre alapztt kmplex életminőség javítással. A legfntsabb váltzásnak, fejlődésnek a nagyközség közpntjában, a Plgármesteri Hivatal környezetében, a Balatn-part, és az erdőterületek mentén kell bekövetkeznie, mely fejlődés tvább gyűrűzve az egész település kmfrt növekedéséhez, arculatváltásáhz és gazdasági erősödéséhez is hzzájárul. A településfejlesztési stratégia készítése és annak megvalósítása srán a nagyközség fntsnak tarttta a környezeti és környezetvédelmi szempntk figyelembe vételét és beépítését, hiszen: Kiemelten fnts feladat a települési életminőség megőrzése és növelése Aktív zöldterület fejlesztése és környezeti rehabilitáció (bánya rekultiválás) Az idegenfrgalmi termék-skálában is hangsúlysan szerepel a település és a kistérség, mikr-régió zöldhálózati rendszere (Pannn táj) 5. Jövőkép váltzatk és a javaslt jövőkép A településstratégia nem más, minthgy egy település megtervezi hsszú távú céljait és az arról kialakítandó imázsát, azaz jövőképet határz meg, és ehhez kidlgzza azkat a stratégiai fntsságú lépéseket, melyek a cél megvalósulásáhz vezetnek. A jövőkép, tehát egy kulcsfntsságú fgalm, mely, a meglévő adttságk minél hatéknyabb és egymást erősítő kihasználásán alapuló, reálisan megvalósítható célt fgalmaz meg alaps kutatómunka és közös tervezés eredményeképpen. Amennyiben a település lakóinak hsszú távú és fenntartható fejlődését helyesen tudjuk meghatárzni, akkr van esély arra, hgy a terv az irányítás eszköze is legyen a megvalósítás srán. A településfejlesztési tervek kivitelezésében, tehát a legitimációé a kulcsszerep. Kifelé (laksság, piaci szereplők) éppúgy el kell fgadtatni a terveket, mint házn belül (önkrmányzat). 20-20 -