Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, november 22-23. Oblath Gábor Palócz Éva MTA KRTK KTI és ELTE TÁTK KOPINT-TÁRKI Közgazdaságtudományi Tanszék
Fı témakörök A gazdasági sérülékenységről (2008 októbere: miért éppen Magyarország vált célponttá?) Gazdasági növekedés/felzárkózás és makrogazdasági sebezhetőség: hazai vs. V3 tapasztalatok A háztartási devizahitelezés és annak makrogazdasági következményei A sérülékenység kezelődése és kormányzati kezelése: további sérülékenységek forrása
A gazdasági sérülékenységrıl Általában: sokkoknak való kitettség Makrogazdasági nézıpont Mást jelent egy monokultúrás/nyersanyag-exportır, mint egy diverzifikált gazdaságú ország számára Utóbbi esetben: 3 tényezı szerencsétlen kombinációja: Magas adósságráták Kockázatos szerkezető adósság Gyenge növekedési potenciál Miért vált Magyarország célponttá 2008-ban? Mert a három tényezı együttállása (és potenciálisan egymást fokozó hatása) jellemezte
Gazdasági fejlettség és államadósság az EU-ban 100 1. ábra: Államadósság/GDP és a relatív fejlettségi szint (GDP/fı vásárlóerı-paritáson, EU15=100) az EU tagországaiban 2001-ben és 2007-ben Államadósság/GDP(%) 120 2001 GR IT BE 80 BU AU MT CY DE 60 HU ES FR SE SK PT DKNL FI 40 PL UK IE RO LT CZ SI 20 LV EE GDP/fő(EU15=100) 0 20 40 60 80 100 120 140 Államadósság/GDP(%) 120 100 80 60 HU PT MT 2007 PL UK NL SE 40 ES FI SK CZ DK SI IE 20 BU LT RO LV EE GDP/fő(EU15=100) 0 20 40 60 80 100 120 140 GR CY IT FR BE DE AU
Gazdasági felzárkózás és az államadósság/gdp változása a V4 országokban 2000-2007 között 80 70 60 50 40 30 20 GDP/fő (EU15=100) 2000 GDP/fő (EU15=100) 2007 Államadósság/GDP 2000 Államadósság/GDP 2007 10 0 CZ HU PL SK
Egyes szektorok nyitott devizapozíciója (árfolyamkitettsége) a GDP %-ában: mely szektorok, milyen arányban viselik a nettó külsı adósság árfolyamkockázatát? 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. Külföld+ Államháztartás+ Vállalat+ Háztartások = Nettó külső adósság
Az EU15-höz viszonyított GDP/fı szintek a V4 országokban 2011. évi vásárlóerı-paritáson és árakon (bal oldal) és a GDP növekedése (2000=100, jobb oldal) Magyarország felzárkózását az államadósság gyors növekedése kísérte; a költségvetési kiigazítás a felzárkózás elakadására vezetett 80 75 70 65 60 55 50 CZ PL HU SK 170 160 150 140 130 CZ HU PL SK 45 40 120 35 110 30 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 100 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Eurostat alapján saját számítás
A GDP-arányos állami és magánszektorbeli megtakarítás-beruházás egyenleg és a folyó fizetési mérleg egyenlege a V4 országokban az 1990-es évek második felében és a 2001-2011-es idıszak három részperiódusában 6% 4% Sg-Ig + Sp-Ip = CA 2% 0% -2% -4% -6% -8% 96-2000 2001-06 2007-08 2009-11 96-2000 2001-06 2007-08 2009-11 96-2000 2001-06 2007-08 2009-11 96-2000 2001-06 2007-08 2009-11 CZ HU PL SK
A GDP-arányos államadósság (bal oldal) és nettó külföldi adósság (jobb oldal) a visegrádi országokban (százalék) 90 80 CZ HU PL SK EA 70 70 60 50 CZ HU PL SK 60 40 50 30 40 20 30 10 20 0 10-10 -20 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2000Q1 2000Q3 2001Q1 2001Q3 2002Q1 2002Q3 2003Q1 2003Q3 2004Q1 2004Q3 2005Q1 2005Q3 2006Q1 2006Q3 2007Q1 2007Q3 2008Q1 2008Q3 2009Q1 2009Q3 2010Q1 2010Q3 2011Q1 2011Q3 2012Q1 Forrás: Eurostat
Háztartási devizahitel: A háztartások reáljövedelme és nettó finanszírozási képessége (megtakarítása) 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP százalékában Reáljövedelem éves növekedése -4,0-6,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Háztartási hitelek állománya és szerkezete a GDP %-ában 45 40 35 30 Other FX loans Other Forint loans FX housing loans Forint housing loans 25 20 15 10 5 0 2000Q1 2001Q1 2002Q1 2003Q1 2004Q1 2005Q1 2006Q1 2007Q1 2008Q1 2009Q1 2010Q1 2011Q1 2012Q1
Háztartási devizahitel-tranzakciók és a forint árfolyama 150 Mrd Ft Árfolyam 320 100 300 50 280 0 260-50 -100-150 -200 Devizahitel (bal tengely) EUR/HUF CHF/HUF 240 220 200 180-250 -300 476 160 140 jan..04 júl..04 jan..05 júl..05 jan..06 júl..06 jan..07 júl..07 jan..08 júl..08 jan..09 júl..09 jan..10 júl..10 jan..11 júl..11 jan..12 júl..12
A sérülékenység kezelıdése és kormányzati kezelése: további sérülékenységek forrása Makrogazdasági kezelődés : nettó külső adósság BF csökken -> NX nagy többlet -> CA többlet Nettó külföldi tőkekiáramlás -> nettó külső adósság csökken Állami kezelés Háztartási devizaadósság: Végtörlesztés 180/250 ftsvájci frank, illetve euró árfolyamon: 1.350 mdft, a teljes devizahitel-állomány kb. egynegyede. A bankszektor vesztesége 260 mdft, de 2012 szeptemberében a devizahitel-állomány még mindig megközelíti az 5 ezer md ft-ot Fix árfolyamos törlesztés: 2012. szept. végéig mintegy 610 mdft, de ennek a tőkerészét 2014 után ki kell fizetni Államadósság-csökkentés Magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása (a GDP 10%-a) 2011-ben közvetlen hatás: kb. 5%-pont, de forint leértékelődés miatt csak 0,8%- pont csökkenés (80,6%-ra) [kb. 50% állami devizaadósság!] A forint leértékelődéshez a magánynyugdíj-vagyon államosítása miatti bizalomhiány is hozzájárult
Összegzés (I) Azok az országok, amelyek nagy és rossz szerkezetű adósságot örököltek, sérülékenyek, szűk mozgástérrel rendelkeznek Az ilyen országok kormányai azzal javíthatják helyzetüket,hogy nagyobb makrogazdasági stabilitásra és kiszámíthatóságra törekednek, vállalkozás-és befektetésbarát intézményi, gazdálkodási környezetet igyekeznek létrehozni (ez idővel megindíthatja a gazdasági növekedést)
Összegzés (II) A nagyobb makrogazdasági stabilitás a kamatokat/hozamokat viheti lejjebb és csökkenti a devizaadósság felfúvódására vezető valutaleértékelődés kockázatát; Az intézményi környezet javulása az FDI-beáramlástés a hazai beruházásokat mozdíthatja elő; A gyorsabb növekedés (az alacsonyabb kamatokkal együtt) az adósságok fenntarthatóságához, majd az adósságráták fokozatos mérséklődéséhez járulhat hozzá Ezek a megfontolások jelzik: Magyarországon milyen területeken indokolt gazdaságpolitikai fordulat a gazdaság egésze (és egyes szektorai) sérülékenységének tartós csökkentéséhez
Köszönjük a figyelmet