Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! TARTALOM Az év vége mindig bővelkedik jogszabályi változásokban, az idén a szokásostól is több módosulás van, mely jelentősen befolyásolja a cégek jövő évre vonatkozó költségtervezéseit. 2016. november 22- én ugyan megállapodások történtek, de azoknak csak egy része jelent meg az azt követő napokban a Magyar Közlönyben. A minimálbér, garantált bérminimum növekedéséről, a munkáltatói járulékok csökkentéséről szóló hivatalos jogszabály azonban sokáig váratott magára. Most már rendelkezésre áll valamennyi információ, mely alapján 2017. január 01-től az alábbiak szerint kell eljárnia a cégeknek. ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSAI MINIMÁLBÉR, GARANTÁLT BÉRMINI- MUM 2017. SZOCHO, EHO 2017. REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS 2017. CSALÁDI KEDVEZMÉNY 2017. amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). Adótörvények változásai A mostani változtatás kiegészítésnek tekinthető, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazás időtartamának fogalomba bevonása miatt volt rá szükség. A Magyar Közlöny 2016. évi 182. számában, 2016. november 25-én jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény. Az alábbiakban összefoglaljuk a területünket érintő legfontosabb változásokat: Fogalmi pontosítások hivatali, üzleti utazás, kiküldetés: Az Szja tv. 3. 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: 10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, 11. Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő odaés visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek. Folyt. a köv. oldalon
Folytatás Legutóbb 2016. augusztus 01-i hatályú pontosítás: E szerint kiküldetésnek minősül a hivatali, üzleti utazás is - a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével. Mostani változtatással: munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében felmerülő utazás, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés fogalomba bevonása, munkahely fogalmának pontosítása. hivatali, üzleti utazás definiálása, Első házasok kedvezménye: Az Szja tv. 29/C. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. 2017-től kedvező változás, hogy az első házasok kedvezményét a házasságkötést követő hónaptól kezdődően akkor is 24 hónapig lehet érvényesíteni, ha közben a magánszemély magzatra, vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. A jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján ugyanis az első házasok kedvezményére való legfeljebb 24 havi jogosultság megszűnik abban a hónapban, amelyben magzatra, vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá a magánszemély. Mint ismereteses csakis akkor volt lehetőség a két jogcímet, azaz első házasok kedvezményét, illetve családi kedvezményt egymás mellett párhuzamosan érvényesíteni, amennyiben az igénylő először a családi kedvezményre volt jogosult, s később vált jogosulttá az első házasok kedvezményére, azaz először gyermekük született, s a házasságkötésre időben csak később került sor. Adó alapja: Az Szja tv. 69. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa. Jelenleg: A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szerese. Ez módosult a juttatás értékének 1,18-szorosára. Következménye: az átváltási szorzószámok módosulása az alábbiak szerint: Kedvezményes adózású elemek: 2016. 34,51% 2017. 34,22% Egyéb meghatározott juttatások: 2016. 49,98% 2017. 43,66% 2017-ben a béren kívüli juttatások értékének 1,18- szorosára kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Így a teljes közteher jövőre az idei 34,51 helyett 34,22 százalék lesz (a fizetendő közteher 1,18*15% adó+1,18*14% EHO=34,22%). Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,19 helyett az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15 százalék szja mellé 22 százalék EHO társul. Így 43,66 százalék munkáltatói teherrel lehet kalkulálni 2017-ben az idei 49,98 százalék helyett. 2
Egyes meghatározott juttatások felső korlát nélkül (1) Az Szja tv. 89. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A 2016. december 31-én hatályos 71. szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. A változás értelmében a korábban béren kívüli juttatásnak minősülő - és általánosságban összeg vagy százalék korláthoz kötött-, de 2017-től már egyes meghatározott juttatásként figyelembe vehető elemek felső korlát nélküliek lesznek: Kafetéria juttatások 2016. év 2017. év összeg korlátok Közteher összeg korlátok közteher Erzsébet utalvány 8000 Ft/hó 34,51% nincs 43,66% Munkahelyi étkeztetés 12500 Ft/hó 34,51% nincs 43,66% Helyi utazási bérlet Bérlet ára 34,51% nincs 43,66% Iskolakezdési támogatás Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás Önkéntes egészség-és önsegélyező pénztári hozzájárulás Minimálbér 30%-a/ év/gyermek/szülő Minimálbér 50%-a/ hó Minimálbér 30%-a/ hó 34,51% nincs 43,66% 34,51% nincs 43,66% 34,51% nincs 43,66% Ajándék utalvány nincs 49,98% nincs 43,66% Jogszabálykövetés Ajánló Fontos Önnek, mint a cég gazdasági, munkaügyi területért felelős szakértőjének, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen a területét érintő jogszabályi változásokról? Szeretné tudni, hogy mi és mikor változott és hol található a jogszabályi hely? Az ALFA-HUMAN Kft. vállalja, hogy az Ön által kért ütemezés szerint tájékoztatja Önt és cégét a jogszabályi változásokról és annak feldolgozása előtt értesítést küld a jogszabály megjelenéséről. Az új termékünkkel kapcsolatos bővebb felvilágosításért keresse üzletfejlesztésért felelős munkatársunkat: Varga-Sásváry Mónika +36 20 964 4084 Látogasson el honlapunkra: www.alfahuman.hu 3
Lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az együttköltöző, együttlakó családtagok fogalma a nyáron kiadott, 2016. augusztus 01-től érvényes rendelkezésben foglaltakhoz képest az alábbiak szerint módosul: együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. A változtatást az indokolta, mert a 2016. augusztus 01-től életbe lépő rendelkezésből kimaradtak az együtt költöző, együtt lakó családtagok köréből a házastárs közeli hozzátartozói. Ez a hiányosság lett a mostani pontosítással megszüntetve. A Magyar Közlöny 2016. évi 210. számában, 2016. december 20-án jelent meg az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény. Az alábbiakban összefoglaljuk a területünket érintő legfontosabb változásokat: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása Az Szja tv. 29. -ában a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás szövegrész helyébe a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás szöveg, a megállapított jövedelem 78 százalékát szövegrész helyébe a megállapított jövedelem 82 százalékát szöveg, Az összevont adóalap megállapítása 29. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Folyt. a köv. oldalon... 4
2017. január 01-től érvényes szabályozás: Az összevont adóalap megállapítása 29. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 82 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Példa: a munkavállalónak 2016. december hónapban egyéni számláján jóváírnak 100 ezer Ft támogatói adományt. Ebben az esetben az EHO fizetésére a munkavállaló kötelezett. A munkavállaló által a NAV felé fizetendő összeg az alábbiak szerint alakul: 100.000 Ft * 0,78 * 42% (15% SZJA+27% EHO) =32.760,- Ft. A munkavállaló az egyéni adóbevallásában a 100 ezer Ft után 20% adókedvezményt tud érvényesíteni, azaz 20 ezer Ft ot utal át a NAV az önkéntes pénztárába. Amennyiben a támogatói adomány jóváírása 2017. január 01-én vagy azt követően történik, a munkavállalót terhelő fizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul: 100.000 Ft * 0,82* 37% (15% SZJA+22% EHO)=30.340,- Ft. Ez esetben a 20% mértékű adókedvezmény érvényesítésére ez esetben a 2017. évre vonatkozó adóbevallás alkalmával, 2018. évben van lehetőség. 29. -ában a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás szövegrész helyébe a 20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás szöveg, a megállapított jövedelem 82 százalékát szövegrész helyébe a megállapított jövedelem 83 százalékát szöveg, 2018. január 01-től tervezett szabályozás: Az összevont adóalap megállapítása 29. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 83 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. 47. (5) bekezdésében a megállapított rész 78 százaléka szövegrész helyébe a megállapított rész 82 százaléka szöveg, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére szövegrész helyébe a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére szöveg, (5) A (2) bekezdés alkalmazásában az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 78 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették). 2017. január 01-től érvényes szabályozás: A (2) bekezdés alkalmazásában az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 82 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették). 47. (5) bekezdésében a megállapított rész 82 százaléka szövegrész helyébe a megállapított rész 83 százaléka szöveg, a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére szövegrész helyébe a 20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére szöveg, 2018. január 01-től tervezett szabályozás: A (2) bekezdés alkalmazásában az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 83 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették). Folyt. a köv. oldalon... 5
49. (4) bekezdés záró szövegrészében az a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a meghaladó részre 19 százalékkal állapítja meg szövegrész helyébe az a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg az adóelőleg-alap 9 százaléka szöveg, (4) Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg a) a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1) bekezdés szerint megállapított összeg, amelyet a személyi kedvezmény csökkent; b) a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja ba) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint bb) az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye összegét azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a meghaladó részre 19 százalékkal állapítja meg. 2017. január 01-től érvényes szabályozás: összegét azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg az adóelőleg-alap 9 százaléka. A változás alapján a korábbi eltérő szabályozáshoz képest, mikor is az 500 millió Ft alatt 10%, felett 19 % volt a mérték, 2017. évtől egységesen 9 százalékos lesz. Az egyik kategóriában így 1 százalékpontos, a másikban pedig 10 százalékpontos a 2017-től érvényes kedvezmény mérték. 49/B. (9) bekezdés nyitó szövegrészében a módosított vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék szövegrész helyébe a módosított vállalkozói adóalap 9 százaléka szöveg, (9) A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap - 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. 2017. január 01-től érvényes szabályozás: (9) A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap - 9 százaléka. 49/B. (10) bekezdésében az adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani szövegrész helyébe az adóévi összege az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százaléka szöveg A (9) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani. 2017. január 01-től érvényes szabályozás: A (9) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összege az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százaléka. Folyt. a köv. oldalon... 6
2017. január 01-től hatályát veszti az Szja tv. 62.. (6) bekezdése. (6) A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel), b) lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg 1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, 2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, 3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, 5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben. 62. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1) (3) bekezdés szerint kiszámított összeg (e alkalmazásában: számított összeg) 1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, 2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, 3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, 5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása A Tao. törvény 19. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 19. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka. A társasági adó mértéke 19. (1) A társasági adó mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka. (2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. 2017. január 01-től érvényes szabályozás: 19. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka. Magyarázat: Míg jelenleg két kategória van érvényben, az 500 millió Ft összeghatár alatt, illetve felett eltérő a százalékos mérték, addig 2017. január 01-től egységesen a pozitív adóalap 9 százalékában határoznák meg a társasági adó mértékét. Így az 500 millió Ft összeghatár felettiek 10, alattiak 1 %-os kedvezményben részesülnének mindösszesen. 19. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka. 7
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. (1) bekezdésében a 27 százalékos mértékű szövegrész helyébe a 22 százalékos mértékű szöveg lép. 3. (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, b) külön adózó jövedelmek közül ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ] adóalapként meghatározott összege, bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. 2017. január 01-től érvényes szabályozás: 3. (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, b) külön adózó jövedelmek közül ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ] adóalapként meghatározott összege, bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. Magyarázat: Mivel 2017. január 01-től az EHO mértéke 22% lesz, ezért az egyes meghatározott juttatások átváltási szorzószáma az alábbiak szerint alakul: Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja a jelenlegi 1,19 helyett az 1,18-as szorzóval korrigált érték. A 15 százalék szja mellé amennyiben 22 százalék EHO társul, úgy 43,66 százalék munkáltatói teherrel lehet kalkulálni 2017-ben az idei 49,98 százalék helyett (1,18*0,15+1,18*0,22=43,66%). Az Eho tv. 3. (1) bekezdésében a 22 százalékos mértékű szövegrész helyébe a 20 százalékos mértékű szöveg lép. 2018. január 01-től tervezett szabályozás: 3. (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, b) külön adózó jövedelmek közül ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ] adóalapként meghatározott összege, bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. 8
Szociális hozzájárulási adó Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 459. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az adó mértéke 22 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. Az adó mértéke és fizetendő összege 459. (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. 2017. január 01-től tervezett szabályozás: 459.. (1) Az adó mértéke 22 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. Az Eat. 459. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az adó mértéke 20 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. 2018. január 01-től tervezett szabályozás: 459.. (1) Az adó mértéke 20 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. A rehabilitációs hozzájárulás mértékének módosulása 2017. évtől 2017. január 01-től módosul, tovább emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás mértéke. A Magyar Közlöny 2016. évi 88. szám. 2016. június 17-én jelent meg a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény, mely alapján: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása 115. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. (5) bekezdésében a 964 500 Ft szövegrész helyébe az a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese szöveg lép. Fentiek alapján a rehabilitációs hozzájárulás jelenlegi 964 500 Ft/fő/év összegű mértéke az alábbiak szerint változik: (5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. Ez a 2017. január 01-től megállapított 127.500,- Ft-os minimálbérrel számítva 1.147.500,- Ft-ot jelent. 9
Iskolaszövetkezettel kapcsolatos változások 2017. január 01-i hatállyal még sem jár a szabadság A Magyar Közlöny 2016. évi 203. számában, 2016. december 15-én jelent meg az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXII. törvény. A törvény az alábbiak szerint módosítja a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt. Az Sztv. 10/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár. Legutóbbi Hírlevelünkben mi magunk is foglalkoztunk az iskolaszövetkezeteket érintő 2017. évi változásokkal, a diákokat is megillető szabadsággal. Ám a jogszabályalkotók az elmúlt napokban is változtattak a jogszabályi helyen. Még teljesen be sem vezették, néhány napja azonban Kósa Lajos fideszes frakcióvezető és Szatmáry Kristóf államtitkár javaslatára már meg is szüntették a nappalis egyetemisták és diákok pénzkereső munkája után járó szabadságot. A kedvezményt az iskolaszövetkezetben dolgozó fiatalok kisebb része 2016. szeptember óta vehette igénybe, de az összes érintett számára csak 2017. január elsejétől járt volna kötelezően a fizetett szabadnap. A változás értelmében csak azoknak, az elenyésző hányadot jelentő iskolaszövetkezeti fiataloknak hagyták meg a szabadság igénybevételi lehetőséget, akik nem járnak oktatási intézménybe. A törvénymódosítás indoklása szerint a nappalis hallgatók az iskolaszövetkezetben nem munkaviszonyban dolgoznak, hanem sajátos külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszonyban, főállásuk pedig az iskola, így lényegében amúgy is csak szabadidejük terhére vállalhatnak bármiféle pénzkereső tevékenységet, ezért nem jár nekik a szabadság. Ami nem lép életbe 2017-től 2017. január 01-jétől adómentes kafetéria elemként jelezték korábban a munkáltató által a külön rendeletben meghatározott egészségügyi ellátások biztosítása jogcímet. Elfogadása nem történt meg, így nem lép életbe ez a juttatás a jövő évtől. 10
Minimálbér, garantált bérminimum 2017, 2018. A minimálbér, garantált bérminimum mértékéről még 2016. november végén egyeztettek, megállapodtak a felek, ám a jogszabály megjelenése sokáig váratott magára. A Magyar Közlöny 2016. évi 204. számában, 2016. december 15-én (csütörtökön) jelent meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet. A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum vonatkozásában: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jei hatállyal 2018. január 1-jei hatállyal havibér 127.500,- Ft 138.000,- Ft hetibér 29.310,- Ft 31.730,- Ft napibér 5.870,- Ft 6.350,- Ft órabér 733,- Ft 794,- Ft A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jei hatállyal 2018. január 1-jei hatállyal havibér 161.000,- Ft 180.500,- Ft hetibér 37.020,- Ft 41.500,- Ft napibér 7.410,- Ft 8.300,- Ft órabér 926,- Ft 1.038,- Ft Ez a rendelet 2017. január 01-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal a 2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. Ezzel együtt hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet. 11
Családi kedvezmény 2017. Az szja törvény az alábbiak szerint rendelkezik a családi kedvezmény tekintetében: 29/A. (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. ] a családi kedvezménnyel csökkenti. (2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 66 670 forint, b) kettő eltartott esetén ba) 2016-ban 83 330 forint, bb) 2017-ben 100 000 forint, bc) 2018-ban 116 670 forint, bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint, c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. Az egy, illetve három vagy annál több eltartott esetén a kedvezmény mértéke változatlan, a kettő gyermekes családoknál azonban tovább nő az érvényesíthető kedvezmény mértéke. Az emelés következtében a 2016-ban aktuális gyermekenkénti 12 500 Ft-os családi adókedvezmény összege 2017- ben gyermekenként 15 000 Ft-ra nő, azaz a kétgyermekes családokban mindez összességében 2*15.000,- Ft- =30.000,- Ft-ot jelent havonta, 2016. évhez képest a növekedés mértéke havi 5.000,- Ft. 12
Emlékeztetőül további 2017. január 01-től hatályos változás: Pihenőidővel kapcsolatos változások ún. kompenzáló pihenőidő A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 104. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 104. (1) A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenő-idő) kell biztosítani. (2) A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos vagy d) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében. (3) A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább tíz, a (2) bekezdés alkalmazásakor legalább hét óra. (4) A (2) vagy a (3) bekezdés alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. (5) A készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló munkát nem végzett. Továbbra is változatlan feltételek mellett lehetősége lesz a munkáltatónak 11 óránál rövidebb, 8 órás napi pihenőidő elrendelésére, de a feltételek szigorodtak. 11 óránál rövidebb napi pihenőidő esetén ugyanis a két egymást követő napon beosztott pihenőidő tartama nem lehet rövidebb 22 óránál. Azaz, amennyiben a munkavállaló számára élve a törvényi felhatalmazással a munkáltató több műszakos munkaidőben 8 óra napi pihenőidőt osztott be, a következő napi pihenő-időnek el kell érnie a 14 órát. Példa: a munkavállaló klasszikus három műszakos be-osztásban dolgozik hétfőn 14.00-től 22.00-ig, majd kedden 06.00-tól 14.00-ig. Ebben az esetben szerdán 14 óra pihenőidő elteltével, azaz legkorábban 04.00-tól végezhet munkát. Tekintettel azonban arra, hogy naptári napon átnyúló munkavégzés esetén a munka-vállaló munkanapja a naptári naptól eltérően alakul, ezért a gyakorlatban ez szerda 06.00-tól kezdődő munkavégzést jelent. A fenti, pihenőidőre vonatkozó szabályokat a 2017. január 01-jét követően kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni. Jogszabályi hely: 2012. évi I. törvény 104.. (szabályozza: 2016. évi LXVII. törvény 124..) Hatályba lépés napja: 2017. január 01. 13
Kedves Olvasóink! Békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket és boldog, sikerekben gazdag 2017-es esztendőt kívánunk valamennyi kedves Partnerünknek és Olvasónknak! Köszönjük egész éves együttműködésüket! A jövő évben is igyekszünk körültekintően tájékoztatni Önöket a jogszabályi változásokról. Látogassa meg honlapunkat (www.alfahuman.hu), figyelje Facebook oldalunkon megjelenő, folyamatosan frissülő híreinket! Impresszum Az ALFA-HUMAN KFT. időszakosan megjelenő szakmai hírlevele. Kiadásért felelős: Szabó Béla ügyvezető igazgató Tartalomért felelős: Konczné Krajnyák Mariann Senior HR tanácsadó Megjelenik: elektronikus hírlevél formájában Terjesztés: Partner cégek részére e-mailen, ingyenes Várjuk észrevételét! Írjon nekünk Ön is! A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételét, kérdését, felmerülő témával kapcsolatos javaslatát az info@alfahuman.hu e-mail címre várjuk! 14