A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.035/2015/8. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2015.04.29. Iktatószám: 6864/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37. 035/2 A Kúria az dr. Csók Csaba ügyvéd (1067 Budapest, Teréz krt. 19.) által képviselt Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (9.700 Szombathely, Kossuth u. 1-3.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a felperes pernyertességének érdekében a dr. Csók István Áron igazgatósági elnök által képviselt Tricsók Zrt. (1067 Budapest, Teréz krt. 19.) beavatkozott - a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. november 5. napján kelt 10. K. 27.118/2014/14. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 17. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi Í t é letet : Kötelezi a Kúria az alperest, hogy meg a felperesnek 100.000,-felülvizsgálati eljárási költséget. 15 nap alatt (százezer) fizessen forint A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli 1
A Kúria a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10. K. 27.118/2014/14.számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria az alperest, hogy meg a felperesnek 100.000,-felülvizsgálati eljárási költséget. 15 nap alatt (százezer) fizessen forint A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye, Indokolás A felperesi bírálóbizottságának SZ.G. önkormányzati Nyugat-Pannon Zrt. 1-jei hatállyal önkormányzat közbeszerzési tagja 2010. szeptember 15. napjától képviselő. A felperesi önkormányzat a felügyelőbizottságában 2013. február határozott időre delegálta SZ.G. önkormányzati képviselő. A felperes egy 2013. június 14-i* támogatói döntés értelmében bruttó 685.000.000,- forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív.Program keretében a Szombathelyi Agóra Művelődési és Sportház Területi Multifunkcionális Közösségi Közművelődési Központtá történő fejlesztése, átalakítása című projekt megvalósítására. A felperes közbeszerzési bírálóbizottsága a 2013. szeptember 24-én hozott határozatával a felperes 2013. évi közbeszerzési tervének részévé tette ezen projekt lebonyolításához kapcsolódó I.. ütemű eszközbeszerzésre vonatkozó projektmenedzsment, valamint teljes körű projektmenedzsment szolgáltatás beszerzése megnevezésű projektet. A felperes közbeszerzési bírálóbizottsága elfogadta a közbeszerzési eljárás (a továbbiakban: megelőző eljárás) ajánlattételi felhívását és dokumentációját és ennek alapján a felperes 2013. szeptember 25-én a közbeszerzésekről szóló többször módosított 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) harmadik rész 122/A. szerinti közbeszerzési eljárást indított. Az eljárás során többszörösen felmerült SZ.G. összeférhetetlenségének kérdése, e tárgyban a felperes közbeszerzési bírálóbizottsága. több határozatot is hozott. A felperes döntéshozatalra jogosult szerve a közbeszerzési bírálóbizottság javaslatának megfelelően a megelőző eljárás I. részét, majd pedig a II. részét is eredménytelenné nyilvánította. A felperes polgármestere a felperes Közbeszerzési Szabályzatának 7.4. pontja szerint a tárgyi eljárás ajánlattételi felhívását és dokumentációját 2014.november 18. napján elfogadta, és annak megküldésére adott utasítást a határozati javaslatban megjelölt ajánlattevők, így a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.r a BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft., valamint a Promen Tanácsadó Kft. részére. A felperes mint ajánlatkérő 2013. november 22-én a Kbt. 122/A. szerinti 2
közbeszerzési eljárást indított a tárgyi eljárás vonatkozásában. Az ajánlattételi határidő 2013. december 9. 10 óra volt. A felperesi ajánlatkérő 2013.december 4-én módosította az ajánlattételi felhívást és dokumentációt a műszaki alkalmasság tekintetében. Az ajánlattételi határidő lejárta előtt mindhárom ajánlattételre felhívott szervezet ajánlatot nyújtott be. A felperes közbeszerzési bírálóbizottsága a 2014. január 13-i ülésén meghozott határozataival a tárgyi eljárás I. és II. része tekintetében egyaránt nyertes ajánlattevőnek a Nyugat-Pannon Zrt.-t javasolta megnevezni. A felperes, mint ajánlatkérő 2014. január 16-án küldte meg a tárgyi eljárás összegzését mindkét rész tekintetében, eredményes lett az eljárás, a nyertes ajánlattevő a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. lett. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató KJ-416/2014. számon 2014. március 26-án jelent meg a Közbeszerzési Értesitőben. A felperes a nyertes ajánlattevővel a megbízási szerződéseket megkötötte. B.P. önkormányzati képviselő 2014. január 21-én bejelentéssel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, amelyben előadta, hogy a közbeszerzési eljárások rendszeres résztvevőjetöbbszöri nyertese a Nyugat-Pannon Zrt. SZ.G. az ajánlatkérő közbeszerzési döntőbizottságának tagja, egyben a Nyugat-Pannon Zrt. felügyelőbizottságának is tagja, amely a Kbt. 24. (1) és (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget eredményez, kérte az ügy kivizsgálását. A Gazdasági Versenyhivatal a panasznak minősített beadványt áttette a Közbeszerzési Hatósághoz, ahová. 2014. március 26-án érkezett meg a beadvány. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: kezdeményező) 2014. április 4-én tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől, majd 2014. április 25. napján a Kbt. 140. (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással hivatalbóli jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett, a megelőző és a tárgyi eljárásokban általa fennállónak vélt összeférhetetlenség jogsértés miatt. A Gazdasági Versenyhivataltól hozzá érkezett bejelentést a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. (3) bekezdése szerint közérdekű bejelentésnek minősítette. A Kbt. 24. (1)-(4) bekezdéseire, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 37. (1) bekezdésére tekintettel kérte az összeférhetetlenségi helyzet fennállásának vizsgálatát az alperestől, a jogsértés megállapítását és jogkövetkezmények alkalmazását. Az alperes az eljárás lefolytatását követően a 2014. május 28. napján kelt D.214/13/2014. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 121. (1) bekezdés d) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 24. (1) bekezdését. A Kbt. 152. (3) bekezdés e) pontjára, és (5) bekezdésére Utalással indokolatlannak tartotta a bírság kiszabását. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatásával valamennyi jogsértés megállapításának megelőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy a kezdeményező a jogorvoslati eljárást hatáskörét túllépve indította meg, az alperes olyan jogsértéseket állapított meg, amely vélelmezett jogsértések nem szerepeltek a kezdeményező kezdeményezésében, ennek ellenére az alperes ezen jogsértések vonatkozásában nem terjesztette ki hivatalból végzéssel a vizsgálatát, ezért a felperes nem is tudta ezen jogsértések vonatkozásában érdemi védekezését a. jogorvoslati eljárás során előterjeszteni. Kifogásolta, hogy az alperes nem tájékoztatta a kezdeményező észrevételéről a felperest, így nem tudta ezzel kapcsolatos észrevételeit sem benyújtani. Az alperes eljárása során sérült a Ket. 4. (1) bekezdésében szabályozott tisztességes ügyintézéshez való jog, továbbá a Ket. 42. (3) bekezdése. Az alperes megsértette a Ket. 1.., 2. -ának, 4.., 5. -ánakf 19. -ának, továbbá a 3
Kbt. 3. -ának, 137-141. -ainak és 171. -ának rendelkezéseit. Anyagi jogszabálysértésként a Kbt. 24. (1), (2) és (3) bekezdését jelölte meg. Állította, hogy az alperesi határozattal felállított megdönthetetlen összeférhetetlenségi vélelem sérti a közösségi jogot, ilyen megdönthetetlen összeférhetetlenségi vélelmet a Kbt. sem ír elő. Kifogásolta, nem állapítható meg az alperes határozatából, hogy az alperes szerint az összeférhetetlenség és a verseny tisztasága sérelmét eredményező helyzet bekövetkezett-e vagy sem. Iratellenesnek és. értelmezhetetlennek is minősítette az alperes határozatának indokolását. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, és az alperes D.214/13/2014. számú határozatát hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárásra kötelezte. A jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatosan a Kbt. 1. -ára, 137. (1) bekezdésére, 140. (1) bekezdés a) pontjára, (2) a) pontjára, (3) bekezdésére, 141. (1), (2) bekezdésére, 167. (1) bekezdésére, 171. (1) bekezdés a) pontjára, 172. (1), (2) bekezdés a) pontjára hivatkozott. Kifejtette, hogy ezen jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a Kbt. 140. (1) bekezdése, az ott írt feltételek mellett a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárása kezdeményezésének lehetőségét biztosítja, míg a Kbt. 141. (1) bekezdése az ott írt esetekben az ilyen eljárás kezdeményezésének kötelezettségét írja elő a Közbeszerzési Hatóság Elnöke számára. A Kbt. 141. (1) bekezdésében felsorolt kötelező kezdeményezési esetek nem tekinthetők a Közbeszerzési Hatóság Elnöke részére a Kbt. 140. (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított kezdeményezési jogosultság kizárólagos taxatív eseteinek. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes nem sértette meg a jogszabály ezen rendelkezéseit, amikor is a hatóság elnökének kezdeményezésére a jogorvoslati eljárást megindította. Az eljárás kiterjesztését illetően a Kbt. 146. (1) bekezdésére, 134. (1) bekezdésére, a Ket. 37. (1) bekezdésre hivatkozással arra a következtetésre jutott az elsőfokú bíróság, a Közbeszerzési Hatóság Elnöke által benyújtott kezdeményezés tartalmi vizsgálata alapján, hogy az tartalmilag a Kbt. 24. -ában szabályozott összeférhetetlenségi szabályok megsértését állította és ezen rendelkezések megsértésének vizsgálatát kezdeményezte. Nem vitásan a kezdeményező beadvány II. részében az ajánlatkérő felperes részéről kifejezetten a Kbt. 24. (2) és (3) bekezdésének megsértését állította, a hivatkozott tartalmi összefüggések eredményeként azonban, a kezdeményezés nem volt akként értelmezhető, mint amely alapján az alperes csupán a Kbt. 24. (2) és (3) bekezdéseinek megsértése körében vizsgálódhatott. E körben tehát az elsőfokú bíróság azt rögzítette, hogy az alperes eljárása során a kezdeményezés szabta kereteken belül tette vizsgálat tárgyává a Kbt. teljes 24. -a felperes és a tárgyi eljárás további szereplői általi megtartottságát. Ezen túli jogsértés vonatkozásában az alperes nem vizsgálódott és nem. tett megállapítást. A Kbt. 146. (1) bekezdés utolsó mondatában írt eljárás kiterjesztése nem vált szükségessé, következésképpen ezen jogszabályi rendelkezés, továbbá ezzel összefüggésben a Kbt. 147. (1) bekezdésének megsértése sem volt megállapítható az alperes részéről. Idézte az elsőfokú bíróság a Ket. 4. (1) bekezdésében, 42. (3) bekezdésében, a Kbt. 171. (1) bekezdés e) pontjában, 172. (2) bekezdés b) pontjában, 179. (1) és (10) bekezdésében foglaltakat, és leszögezte, hogy sem a közigazgatási hatósági eljárás során, sem pedig a keresetlevélben a felperes nem adott elő olyan ténybeli körülményt, amely alapján akár csak vélelmezhető lett volna az, hogy a keresettel érintett alperesi határozat meghozatala során eljárt közbeszerzési biztosok elfogultak lettek volna, és elfogultságuk okán sérült 4
volna a Ket. 4. () bekezdésében biztosított tisztességes ügyintézéshez való jog. Önmagában az, hogy a közbeszerzési biztosok munkaköri feladatuk ellátása során elbírálták a munkáltatói jogokat gyakorló Közbeszerzési Hatóság Elnökétől származó kezdeményezést, a Ket. 4. (1) bekezdésének és 42. (3) bekezdésének megállapítására kellő alapot nem adott. A Kbt. 179. (10) bekezdése olyan garanciális szabály, amely a közbeszerzési biztosok részére a jogorvoslati eljárás, illetve a határozat vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlójától való függetlenséget biztosítja. Az alperes részéről tehát ezen felperes által kifogásolt jogszabálysértések sem voltak megállapíthatók. A Kbt. 147. (1) és (4) bekezdésére hivatkozással az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a közigazgatási eljárásban tartott tárgyalásra szabályszerűen idézett és az eljárásában nem akadályozott, távolmaradását ki nem mentő kezdeményezővel a tárgyaláson ismertetett beadványokat külön írásban közölni és őt nyilatkozattételre, felhívni nem szükséges. A Kbt. 147. (1) bekezdése ugyanis nem azt a kötelezettséget rója a Közbeszerzési Döntőbizottságra, hogy a kérelmezővel (kezdeményezővel) és az ellenérdekű ügyféllel minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot ismertessen, hanem azt, hogy gondoskodjék arról, hogy a kérelmező (kezdeményező) és az ellenérdekű ügyfél ezeket megismerhesse, és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse. A felperes kezdeményezésre tett észrevételének szabályszerű tárgyaláson történő ismertetését követően a kezdeményező megjelenésének - önhibán kívüli - akadályoztatottsága hiányába a Kbt.. 147. (1) bekezdése nem tette indokolttá a felperesi észrevétel kezdeményező részére történő, megküldését. Megállapította ugyanakkor az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a Kbt. 147. (4). bekezdése, alapján - de nem a Kbt. 147. (1) bekezdés okán - jogosult volt felhívni a kezdeményezőt arra, /hogy tegyen nyilatkozatot a felperes észrevételében írtakra. Az alperes ugyanakkor a kezdeményező tárgyalás megtartását követően benyújtott észrevételét a Kbt. 147. (1) bekezdése alapján köteles lett volna megküldeni az ellenérdekű ügyfél és az egyéb érdekeltek - így a felperes részére is - lehetővé téve az abban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtését. Tévesnek minősítette az elsőfokú bíróság azt az alperesi érvelést, hogy ezen észrevétel új tényt, nyilatkozatot nem tartalmazott. A beadvány tartalmi vizsgálata alapján Kfv. III. 37. 035/20.15/8, szám megállapítható találta, hogy az egyrészt nyilatkozatot, de azon túl új tények közlését is tartalmazta. Azzal, hogy az alperes a kezdeményező tárgyalás tartását követően benyújtott észrevételét nyilatkozattétel céljából elmulasztotta megküldeni a felperesnek, megsértette a Kbt. 147. (1) bekezdését, megfosztotta a felperest az abban foglaltakkal szembeni érdemi védekezés lehetőségétől. A Kbt. 160. (4) bekezdésére utalással azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a határozatában ismertette a kezdeményező tárgyalást követően benyújtott észrevételében foglaltakat, és azonosult is az abban foglalt állásponttal. Következésképpen az alperes határozatának tartalmára az észrevételben foglaltak kihatása megállapítható volt, ezért az alperesi jogsértés a határozat hatályon kívül helyezésére okot adott. A Kbt. 24. -ának értelmezését és alkalmazását illetően jogszabálysértőnek minősítette az elsőfokú bíróság az alperes határozatában foglaltakat. A felperes azon álláspontját osztotta, miszerint fogalmilag kizárt a Kbt. 24. (1) bekezdés megsértése anélkül, hogy a (2) és (3) bekezdés sérelme bekövetkezne. Az elsőfokú bíróság az (1) bekezdés megfogalmazásából arra. következtetett, hogy az összeférhetetlenség, valamint a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet nem azonos fogalmak, bár mindkettő összeférhetetlenség". cím alatt nyert szabályozást. A bíróság álláspontja szerint az utóbbi fogalom szélesebb körű az előbbinél, azonban az az előbbit magában foglalja. Ebből az értelmezésből következően a verseny 5
tisztaságának sérelmét eredményező helyzeteknek lehetnek olyan esetei, amelyek nem feltétlenül valósítanak meg szűkebb értelemben vett összeférhetetlenséget, de mindazonáltal a Kbt. 24. -ában szabályozott, összefoglalóan összeférhetetlenség címmel jelölt tényállások körébe vonhatók. A Kbt. 24. (1) bekezdése nem úgy szól, hogy az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak elkerülése érdekében, hogy az összeférhetetlenség veszélyével vagy a verseny tisztasága sérelmének veszélyével fenyegető helyzet kialakuljon.. Ez a szövegezés, illetve értelmezési tartalom lenne az, amely mellett helytálló lenne az alperes jogértelmezése. Az irányadó jogi szabályozás szerint azonban az alperes határozata sértette a Kbt. 24. (1) bekezdését, amikor ezen rendelkezés megsértését úgy állapította meg, hogy azzal összefüggésben nem állapította meg. a (2) és (3) bekezdésben írt rendelkezések valamelyikének vagy mindegyikének sérelmét. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a EUB alperesi határozatban is hivatkozott C-213/07. számú Michaniki ügyben hozott ítéletében és a C-21/03., C-34/03. számú Fabricom egyesített ügyekben hozott ítéletéből következő ítélkezési gyakorlatnak az felel meg, ha az alperes a Kbt. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései megsértése kapcsán folyó jogorvoslati eljárásban tájékoztatja az érintett szervezetet, személyt, az általa bizonyítandó tényekről, és az őt terhelő bizonyítási teherről, azaz, hogy köteles annak állítására, illetve bizonyítására, hogy az ajánlatkérő nevében eljárva képes funkcióinak pártatlan és tárgyilagos ellátására, illetve az eljárásban való részvétele ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, vagy az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetként nem jár a verseny tisztaságának sérelmével. A perbeli esetben megállapítható volt, a tájékoztatás és felhívás az alperes részéről elmaradt, ezt azonban külön a felperes keresetében nem sérelmezte. Megjegyezte azt is az elsőfokú bíróság, hogy önmagában SZ.G. felügyelőbizottsági tagsága, keletkezésének időpontjában összeférhetetlenséget vagy a verseny tisztaságának sérelmével járó helyzet kialakulását nem eredményezhette mindaddig, amíg, a Nyugat-Pannon Zrt. ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként történő közreműködése valamely konkrét felperesi ajánlatkéréssel érintett közbeszerzési eljárás kapcsán fel nem. merült.mindennek megfelelően azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes határozata sértette a Kbt. 24. (1) bekezdését, továbbá az EUB ítélkezési gyakorlatában kimunkált és a harmonizált nemzeti jogszabály közösségi joggal konform értelmezéséből következően kötelezően alkalmazandó elveket, így a közösségi jogot is. A megismétlendő eljárásra vonatkozóan az elsőfokú bíróság előírta, hogy az alperesnek közölnie kell a kezdeményező tárgyalást követően tett észrevételét az ajánlatkérő felperessel és az egyéb érdekeltekkelr lehetővé kell tennie részükre a nyilatkozattételt. Az alperesnek az ítéletben írtak szerint tájékoztatást kell nyújtania az ajánlatkérő felperes/ és az egyéb érdekeltek részére az általuk bizonyítandó tények köréről, és az őket terhelő bizonyítási teherről, felhívva őket a releváns bizonyítékaik határidőn belüli csatolására, nyilatkozataik határidőn belüli megtételére. Az alperes ebből következően az ítéletben írtak figyelembe vétele mellett köteles érdemi döntést hozni az összeférhetetlenség tárgyában benyújtott jogorvoslati kérelemről is. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Kbt. 21. (1) bekezdés b) pontja folyán alkalmazandó 24. (1) bekezdését, továbbá a Kbt. 160. (4) 6
bekezdését és 147. (4) bekezdését is. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesén értelmezte a Kbt. 147. (1) bekezdését, a (3) és (4) bekezdésekkel összefüggésben. A tárgyalást követően a Kbt. nem teszi lehetővé a döntőbizottság kifejezett felhívása nélkül, bármely fél további nyilatkozatának megtételét. Ebből következően az alperesnek nem kellett alkalmazni a Kbt. 147. (1) bekezdését, fenntartotta, hogy a kezdeményező nyilatkozat semmiféle új tényt nem tartalmazott, az abban foglaltak a felperes számára már ismertek voltak. Az alperes álláspontja szerint az ítélet tévesen, törvénysértően értelmezte a Kbt. 24. (1) bekezdését, a Kbt. 24. (2) és (3) bekezdése is a,,verseny tisztasága" sérelmét mint általános tilalmat tartalmazza, a (3) bekezdés első fordulata a bevont szervezet és személy közreműködésének a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti" kifejezést, mint az összeférhetetlenséget eredményezhető" tényállási feltételt tartalmazza. Az elsőfokú ítélet megállapításával ellentétben éppen az zárná el az érintett személyeket és szervezeteket a bizonyítás lehetőségétől az összeférhetetlenség tárgyában az ítélet által hivatkozott európai bírósági gyakorlatot figyelembe véve ha a Kbt. 24. (1) bekezdése szerinti ajánlatkérői intézkedések elmulasztása automatikusan a szűken vett összeférhetetlenség megállapításához vezetne. Hangsúlyozta, hogy vizsgálata alapján azt a következtetést vonta le, hogy SZ.G. önkormányzati képviselői és felügyelőbizottsági tagi minőségében nem tett olyan eljárási lépéseket, melyek a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét, és összeférhetetlenséget ténylegesen eredményezett volna. Ugyanakkor az alperesnek meg kellett állapítania, hogy önmagában az a tény, hogy az ajánlatkérő SZ.G. részéről az összeférhetetlenségi nyilatkozatot megkövetelte, nem volt elégséges a Kbt. 24. (1) bekezdése szerinti követelmény teljesítéséhez, azaz hogy az ajánlatkérő elkerülje az összeférhetetlenséget, és a verseny tisztaságát veszélyeztető helyzet kialakulását. Ezt bizonyítja nem csak SZ.G. 2014. november 18-i nyilatkozata az eljárás előkészítésében történő részvételének tényére vonatkozóan, hanem a közbeszerzési bírálóbizottsági szavazásban történő további részvételéből történő kizárására vonatkozó nyilatkozata is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson, történő elbírálását. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részletesen feltárta és a jogerős ítélet indokolásában kimerítő alapossággal rögzítette az ügyben irányadó tényállást, és abból az ügyben irányadó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270. (2) bekezdése, és 272. (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. A jogerős ítélet indokolásából megállapíthatóan az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben találta alaposnak. A kereseti kifogások egy részében az alperes határozatát jogszerűnek és megalapozottnak értékelte. Ezen jogerős ítéletbeli megállapításokra értelemszerűen az alperesi felülvizsgálat nem terjedt ki, azt a Kúria a fenti törvényi rendelkezésből következően nem is vizsgálta. Ugyanakkor megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság a felülvizsgált alperesi határozat 7
tekintetében olyan jogszabálysértéseket..állapított meg, amelyet annak hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését tették szükségessé és indokolttá. Ezek vonatkozásában - azok megismétlése mellőzésével - a Kúria egyetértett a jogerős ítélet indokolásában kifejtett jogi állásponttal. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben tényként volt megállapítható, hogy az alperes eljárása során megsértette a Kbt. 147. (1) bekezdését. Ezen jogsértés alól a (4) bekezdés szabályozása sem ad felmentést az alperesnek. A (4) bekezdés ugyanis kifejezetten rögzíti utolsó mondatában, hogy az ügyben tartott tárgyalást követően a közbeszerzési döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor. Ha azonban ez mégis megtörténik - mint ahogy a perbeli.esetben is, a közigazgatási határozat indokolásából megállapíthatóan - semmiképp sem mellőzhető a 147. (1) bekezdése alkalmazása, az e szerinti eljárás lefolytatása. Az alperest nem menti fel ez alól az sem, ha a beadvány tartalmi vizsgálatát követően úgy ítéli meg, hogy új tényt, nyilatkozatot nem tartalmaz. Ez egyébként a perbeli ügyben tényszerűen sem volt megállapítható. Mivel a tárgyalást követően az alpereshez eljuttatott, de a felperessel nem közölt beadvány az alperes által elfogadott és az érdemi döntése részévé tett előadásokat, nyilatkozatokat tartalmazott, így a felperes részére történő megküldés hiánya, az arra való nyilatkozattétel, észrevételezési lehetőség elmaradása, az ügy érdemére kiható súlyos eljárási szabálysértésnek minősült, helyesen értékelte azt az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezési okként. Egyetértett a Kúria az elsőfokú bíróságnak a Kbt. 24. -a értelmezésével kapcsolatos jogi álláspontjával is. A Kbt. 24. (1) bekezdése az ajánlatkérő részéről az ott írt kötelezettség megsértését csak abban az esetben teszi megállapíthatóvá, amennyiben szűkebb értelemben vett összeférhetetlenség vagy a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet kialakulása bekövetkezett. Ezek hiányában nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő ne tett volna meg minden szükséges intézkedést.annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget, és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. Az alperes jogsértő módon értelmezte a Kbt. 24. -át, amikor az (1) bekezdés sérelmét úgy állapította meg, hogy azzal összefüggésben nem rögzítette a (2) vagy (3) bekezdésben írt rendelkezések megsértését. Megjegyzi a Kúria, hogy a Kbt. 24. (1) bekezdésének alperesi értelmezése az uniós ítélkezési gyakorlatban kialakult követelményeket is sértve megfosztja az érintett szervezeteket vagy személyeket annak bizonyítási lehetőségétől, hogy az ajánlatkérő nevében eljárva képesek funkcióik pártatlan és tárgyilagos gyakorlására, illetve az eljárásban való részvételük ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként nem járt a verseny tisztaságának sérelmével. A fentiekből következően a Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által rögzített eljárási és anyagi jogszabályi rendelkezések megsértése megalapozta a felülvizsgált alperesi határozat hatályon kívül helyezését a Pp. 339. (1) bekezdése értelmében, és a Kúria a megismétlendő eljárásra vonatkozóan adott ítéleti iránymutatással is egyetértett, A felülvizsgálat eredményeként a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem volt jogszabálysértőnek tekinthető a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. (3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest - Pp. 270. (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdése szerint kötelezte. 8
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (1) bekezdése és 14. értelmében az állam viseli. Budapest, 2015. március 18. Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró 9