CIB EURÓ TRIPLA PROFIT TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 2011 1/9
1. Alapadatok 1.1. A CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap Megnevezése: CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap (a továbbiakban: Alap) Az Alap típusa: nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott Az Alap fajtája: nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható Az Alap futamideje: az Alap határozott futamidőre jött létre, lejárata: 2013/11/22 Besorolása: 1.2. Az alapkezelő speciális, tőkevédett alap Neve: CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. 1.3. A forgalmazó Neve: CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. 1.4. A letétkezelő Neve: CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. 1.5. Forgalmazási helyek Neve: CIB Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. 1.6. A könyvvizsgáló Neve: Székhelye: Barabás Csaba (Kamarai tagsági szám: MKVK-005787) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. H-1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 89/B. VIII/3. 2/9
2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) 2011.01.03 2011.06.30 Saját tőke 6,777,535.55 7,003,838.23 Egy jegyre jutó NEÉ 0.01010000 0.00990000 Darabszám 668,842,226 705,148,987 Adóhitelkorrekciós tényező 1.00 1.00 I. Kötelezettségek 6,783.74 8,284.73 I/1. Hitelállomány (összes) - - I/2. Költségek (összes) 6,783.74 8,284.73 Alapkezeloi díj 3,399.17 4,584.10 Felügyeleti díj 196.41 425.20 Könyvvizsgálói díj 2,782.88 1,983.74 Letétkezeloi díj 392.80 850.34 I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) - - II. Eszközök 6,784,319.29 7,012,122.96 II/1. Folyószámla, készpénz (összes) 339,561.68 321,961.60 II/2. Egyéb követelés (összes) 15.18 8,000.00 II/3. Lekötött bankbetétek 5,848,139.38 6,214,012.98 II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) 5,848,139.38 6,214,012.98 II/3.2. 3 hónapnál hosszabb lekötésu (összes) - - II/4. Értékpapírok 0.00 0.00 II/4.1. Állampapírok (összes) 0.00 0.00 II/4.1.1. Kötvények (összes) 0.00 0.00 II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) 0.00 0.00 II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) 0.00 0.00 II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) 0.00 0.00 II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép. 0.00 0.00 II/4.2.1. Tozsdére bevezetett (összes) 0.00 0.00 II/4.2.2. Külföldi kötvények (összes) 0.00 0.00 II/4.2.3. Tozsdén kívüli (összes) 0.00 0.00 II/4.3. Részvények 0.00 0.00 II/4.3.1. Tozsdére bevezetett (összes) 0.00 0.00 II/4.3.2. Külföldi részvények (összes) 0.00 0.00 II/4.3.3. Tozsdén kívüli (összes) 0.00 0.00 II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) 0.00 0.00 II/4.4.1. Tozsdére bevezetett (összes) 0.00 0.00 II/4.4.2. Tozsdén kívüli (összes) 0.00 0.00 II/4.5. Befektetési jegyek (összes) 0.00 0.00 II/4.5.1. Tozsdére bevezetett (összes) 0.00 0.00 II/4.5.2. Tozsdén kívüli (összes) 0.00 0.00 II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) 0.00 0.00 II/5. Származékos ügyletek 596,603.05 468,148.38 II/5.1. Határidos 0.00 0.00 II/5.1.1. Futures (összes) 0.00 0.00 II/5.1.2. Forward (összes) 0.00 0.00 II/5.2. Opciós 596,603.05 468,148.38 II/5.2.1. Tozsdei opciós (összes) 0.00 0.00 II/5.2.2. OTC ill. OTC típusú (összes) 596,603.05 468,148.38 Eszközök összesen: 6,784,319.29 7,012,122.96 3/9
3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2011. január 3.) Tájékoztatási időszakban Tájékoztatási időszak végén (2011. június 30.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma eladott befektetési jegyek darabszáma visszaváltott befektetési jegyek darabszáma a portfólió összesített nettó eszközértéke az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték 668,842,226 705,148,987 45,623,261 9,316,500 6,777,535.55 EUR 7,003,838.23 EUR 0.01013324 0.00993242 3.2. A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban az Alap saját tőkéje az egy jegyre jutó nettó eszközérték 2011/01/03 6,777,535.55 EUR 0.01013324 2011/01/31 6,673,162.32 EUR 0.00997718 2011/02/28 6,672,563.01 EUR 0.00997020 2011/03/31 6,593,236.97 EUR 0.00985350 2011/04/29 6,738,203.87 EUR 0.00999487 2011/05/31 6,989,161.41 EUR 0.01009928 2011/06/30 7,003,838.23 EUR 0.00993242 4/9
4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A befektetési alapok termékszerkezetének változása 1.) A CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap 2011. május 5-én megszűnt. A befektetési jegyek tőkevédett értékén (10,000 HUF) túl az Alap a 3 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 0,00%-os teljes futamidőre vetített forintban számított hozamot ért el. A 2008. elejétől a másodlagos jelzálogpiacokon kirobbant hitelpiaci válság rendkívül súlyos globális pénzügyi recesszióvá terebélyesedett, és világszerte komoly kihívásokkal járó általános gazdasági helyzetet eredményezett a pénz- és tőkepiacok szinte minden szegmensében. Így az alap befektetési stratégiája nem tudott érvényesülni, melynek következtében a brazil BOVESPA, a kínai HSCEI, az indiai D1AT és az orosz RDX részvényindexek súlyozott teljesítménye -6,55%-ot ért el, amely az opciós konstrukciónak köszönhetően nem érintette a befektetési jegyenként 10,000 HUF tőkevédett visszafizetéshez szükséges megtérülést. 2011. május 10. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 10,000 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 2.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2011. február 7-én kelt 1/2011. számú határozatában döntött a CIB Algoritmus Alapok Alapja létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2011. április 11. - 2011. június 10. A befektetési jegyek névértéke 1 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap célja, hogy a 2 éves javasolt minimum befektetési időtávon a diverzifikáció révén a kockázatos alapokra jellemző átlagos szintnél alacsonyabb kockázat mellett érjen el kedvező, a RMAX indexnél magasabb hozamot, így az Alapkezelő az alaphoz benchmarkként 100%-ban a RMAX Indexet rendeli. Az alap technikai indikátorok alapján a részvénypiaci trendeket próbálja előre rögzített szabályok szerint kihasználni, úgy hogy emelkedő trendben a kockázatos eszköz kitettséget folyamatosan növeli, eső trendben pedig csökkenti. Az alap befektetési politikájának köszönhetően a Befektető megtakarításai egyetlen befektetési alap befektetési jegyeinek megvásárlásával több, különböző befektetési alapban kerülnek elhelyezése, ennek révén a Befektető optimálisabb megoldást kap: 1.) megtakarításainak hatékony diverzifikációjára, mert az aktív vagyonkezelésnek köszönhetően az alap portfóliójának összetétele folyamatosan a mindenkori pénz- és tőkepiaci folyamatokhoz igazodik, 2.) megtakarításainak széleskörű diverzifikációjára, mert az alap portfóliója a hazai és a nemzetközi befektetési alappiac kedvező hozamkilátásokkal rendelkező tagjaiból kerül összeállításra, 3.) megtakarításainak várható hozam-kockázat preferenciáihoz igazodó elhelyezésére. 3.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2011. február 23-án kelt 8/2011. számú határozatában döntött a CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2011. április 11. - 2011. június 10. A befektetési jegyek névértéke 10,000 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap hozamtermelő eszközét a S&P500 Total Return Indexből, a EURO STOXX 50 EUR Gross Return Indexből valamint a kockázatmentes EONIA Total Return Index eszközökből kialakított befektetési eszközkosár jelenti. Az Alap célja, hogy a lejáratakor az S&P500 Total Return Index és a EURO STOXX 50 EUR Gross Return Index együttes hozamánál kedvezőbb várható hozam-kockázat tulajdonságokkal rendelkező teljesítményt érjen el. Társasági események Az Alapkezelő működését 2011. első félévében a következő változások kísérték: 1.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 1/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján tudomásul vette és jóváhagyta az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló által az Alapkezelő 2010. évi üzleti évéről készített jelentéseket. Megállapította, hogy az Alapkezelő a 2010. évi üzleti éve során 2.532.804.000 HUF mérlegfőösszeg mellett 0 HUF mérleg szerinti eredményt realizált. A 2.532.804.000 HUF adózott eredmény és az eredménytartalék terhére 1.052.909.000 HUF osztalék kifizetésére került sor. A közgyűlés elfogadta az Alapkezelő 2010. évi üzleti évéről készített számviteli törvény szerinti beszámolóját. 2.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, a 4/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján a 2011. április 1. 2012. március 31. közötti időszakra az Alapkezelő könyvvizsgálójának megválasztotta az Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaságot (1132 Budapest, Váci út 20., Cg. 01-09-267553), és jóváhagyta Virágh Gabriella (lakcím: 1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; an.: Kiss Erzsébet; Kamarai azonosító szám: MKVK- 004245) a könyvvizsgálatért felelős személlyé történő kijelölését. 3.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 5/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján tudomásul vette Petzné Lamboy Judit 2011. február 10. napján történt lemondását az Alapkezelőnél betöltött felügyelő bizottsági tagságáról, amely értelmében módosította az Alapkezelő alapszabályát. 5/9
5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Az Alap hozamát a következő nyolcelemű részvénykosár termeli: Apple Inc., Danone S.A., Michelin S.C.A., Moet Hennessy Louis Vuitton S.A., Reckitt Benckiser Group Plc., Roche Holding A.G., Royal Philips Electronics N.V., Tesco Plc. A részvénykosárral kapcsolatos néhány alapvető fontosságú kérésre az alábbiakban keressük a választ. Mi a közös ezekben a részvényekben? Az említett vállalatok sikeres innovációs, fejlesztési tevékenységüknek, köszönhetően kiváló teljesítményeket értek el a múltban, és erre alapozva további pozitív várakozásokat fogalmazhatunk meg a jövőre vonatkozva is. A fejlesztésekben elért eredményekhez az is hozzájárul, hogy az újításokkal elért előnyöket az említett vállalatok sikeresen őrizték meg versenytársaikkal szemben, megnehezítve a követő vállalatok piacra lépését. Miért jó befektetési sztori az innovációban erős vállalatok részvényeibe fektetni? A világ fejlett részvénypiacait övező gyenge gazdasági környezetet és szerény növekedési kilátásokat szemlélve, a múltbeli tapasztalatok alapján arra számíthatunk, hogy a fejlett innovációs képességekkel rendelkező vállalatok jobb pozícióban vannak bevételeik növelése, jövedelmezőségük javítása tekintetében. Az egyes vállalatok milyen területeken értek el sikereket fejlesztéseikkel? Technológia Üzleti modell Design Marketing Apple Inc. sikeres innováció sikeres innováció sikeres innováció sikeres innováció Danone S.A. Michelin S.C.A. sikeres innováció Moet Hennessy Louis Vuitton S.A. sikeres innováció sikeres innováció Reckitt Benckiser Group Plc. Roche Holding A.G. sikeres innováció sikeres innováció Royal Philips Electronics N.V. sikeres innováció sikeres innováció sikeres innováció sikeres innováció Tesco Plc. sikeres innováció sikeres innováció Az alap a futamidő alatt elért hozamából az alap tájékoztatójának 4.1 pontjában rögzített részesedési arány szerint történik a kifizetés, ennek mértéke 80%-ban került meghatározásra. Az alap hozamát termelő részvénykosár teljesítményét befolyásoló fejlett részvénypiacok a 2011. II. negyedévet negatív teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index -0,4%-kal került lejjebb, míg az európai Eurostoxx50-0,8%-ot csökkent. Az amerikai index teljesítménye elsősorban az amerikai gazdaságban lejátszódó második negyedéves gyengélkedésnek, soft patch -nek köszönhető. Az év végére az S&P500 indexet az elemzők többsége továbbra is 1450 pont körüli értékre várja. A gyengébb amerikai makro adatok az amerikai kötvények hozamában is megmutatkoztak. A sokak által várt kötvénypiaci bessz nem következett be, a 10 éves hozam 3,5% körüli, a term premium 1%, a 10 éves breakeven inflációs várakozások pedig 2% körüliek, tehát látható, hogy a reálhozam már 10 éves távon is nulla körüli, vagy ahhoz közelít. Ez egyrészt támogatólag hat a diszkontrátán keresztül a részvényárakra, másrészt viszont hosszútávon nem fenntartható, így valószínűleg igaza lesz Bill Grossnak amikor az amerikai hozamok emelkedésére fogad. Sokak által idézett és használt mutató a Robert Shiller által kitalált 10 éves EPS-ek átlagán alapuló ciklikusan kiigazított PE ráta (CAPE). Az S&P túlértékeltségét hangoztatók előszeretettel hivatkoztak rá, mint olyan mutatóra, ami az index túlvettségét mutatja. A legutóbbi korrekció után viszont a CAPE beesett a hosszú távú átlaga plusz 1 szórás vonal alá, tehát statisztikailag már nem jelentős a túlértékeltsége. Az amerikai részvények nem tekinthetők túlértékeltnek a (vállalati) kötvényekkel, vagy a nyersanyagokkal szemben sem. Az amerikai profit marzsokban kis mértékben, de megjelentek az emelkedő nyersanyagárak. Egyrészt a gazdaságban található kapacitáskihasználtság alacsony szintje még mindig képes a növekvő árakat ellensúlyozni, másrészt munkaerőköltség oldalon sem nehezedik jelentős béremelési nyomás a vállalatokra. Az S&P500 profit marzs legutóbbi értéke már enyhe csökkenést mutat. A konszenzus továbbra is (ugyan a korábbinál kisebb mértékben) a marzs bővülését vetíti előre, tehát a jelenlegi megtorpanást az emelkedő input költségekre is foghatjuk. A munkaerőpiacon továbbra is lassú javulás figyelhető meg az utóbbi hetek, hónapok adatai alapján. Az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók számának 4 heti mozgóátlaga a 400 ezer fős választóvonal felett lebeg, míg a nem mezőgazdasági szektorok legutóbb csak havi 54 ezer körüli mennyiségben vettek fel munkaerőt. A legutóbbi amerikai munkanélküliségi ráta kis emelkedéssel 9,1%-osra nőtt. Rosszabb esetben a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta közötti rés úgy is bezáródhat, hogy a munkanélküliség 9,5% körüli szintre emelkedik. Az amerikai lakáspiac a másik olyan szektor a gazdaságban, ahol egyelőre nem nagyon látszanak a javulás jelei. Habár a háztartások deleverging folyamata szépen halad, az amerikai családok jobb pénzügyi helyzetben vannak, mint 1-2 évvel ezelőtt, továbbra is jelentős mennyiségű eladatlan lakás van a piacon, ami lefelé nyomja (elsősorban a használt) lakások árait. A megkezdett új lakás építések száma 500 ezer körül alakul, ami továbbra is elmarad az egyensúlyinak tekinthető 1 milliós értéktől. Az S&P Case-Shiller lakásárakat mérő index és annak határidős kontraktusai az árak további csökkenését vetítik előre, tehát az amerikai lakáspiac gödörben van. Némi remény azonban mutatkozik arra, hogy talán lassan elérjük a gödör alját. Az elmúlt években sokat javult a lakhatás költségei a háztartások jövedelméhez viszonyító index és magát a nyomott áron történő kényszereladások tényét is felfoghatjuk úgy, hogy a nagy amerikai bankoknak sikerül kiseperni a rossz jelzáloghitel portfoliójukat, és ezáltal erősíteni a mérlegüket. Az Euró Zóna perifériát illető problémák nem oldódnak, de a döntéshozóknak mindig sikerül időt nyerni. Görögország folyamatosan megkapja a kamatfizetésekhez szükséges összegeket, így az államadósság átütemezése folyamatosan csúszik. Az európai döntéshozók tisztában vannak a probléma súlyosságával, ez jó hír a befektetők szempontjából. A görög adósság átstrukturálása egyenlő lenne annak elismerésével, hogy az ország hivatalosan is csődben van. Az ECB nem fogadná el fedezetként a kötvényeket, az európai bankok mérlegében szereplő kötvényeket le kellene értékelni, ezzel egyidejűleg tőkebevonások történnének. Mindezt tetézné a görög bankrendszer megrendülése, mely esetlegesen ismét a Lehman csődhöz hasonló pénzpiaci állapotokhoz vezetne. Elemzések szerint a görög államkötvényekben foglalt adósság 60%-ának elengedése 40 milliárd eurós tőkebevonást indukálna az európai bankrendszer számára, mely még elviselhető mértékű. Azonban a görög bankrendszer 25 milliárd 6/9
eurós leírásra kényszerülne, mely a görög bankok tőkéjének 80%-a. Ezt tehát el kell kerülni, időt kell nyerni, ahhoz, hogy Portugália és Spanyolország megerősödjön annyira, hogy ne ők legyenek a következő áldozatai az államcsőd hullámnak. Így a döntéshozók izoláltan tudják majd kezelni Görögország rendbetételét. Folynak a tárgyalások a hitelminősítőkkel, hogy milyen tranzakciót minősítenének államcsődnek és milyet nem. Szerintünk nem ismétlődik meg a Lehman csőd utáni állapot, de a görög problémák megoldására még egy ideig várni kell. Összességében az elmúlt hónapok során a fundamentumok jelentősen javultak, de ennek mértéke elmarad a várakozásoktól. Már nem az a kérdés, hogy megvalósul-e a fellendülés, hanem a várható növekedés mértéke lesz meghatározó tényező. Sajnos az előre jelzett optimista GDP növekedések ütemét enyhébbre módosította több nagy elemző ház is. A kérdés, hogy a fent felvázolt kockázati tényezők megtörik-e a részvénypiaci fellendülést? A visszafogottabb GDP növekedés előrejelzések még nem éreztetik hatásukat a cégektől várt eredmény becslések terén. Az elemzők továbbra is dinamikusan bővülő EPS-eket várnak a fejlett és fejlődő régióktól. Az MSCI World esetében 14%-os a várt EPS bővülés a következő 3 évre. Az eredmények töretlen bővülését prognosztizálják a fejlődő piacoknál is, melynek mértéke 14% fölötti a következő 3 évre. A GDP növekedési ütem visszafogottabb lesz, mint azt év elején vártuk, a második félévben láthatjuk ennek jeleit a cégek eredményeiben is. A beinduló gazdasági növekedés miatt a likviditásbőség (QE2) kifuttatása várhatóan nem sokkolja majd a piacokat. A lazítás visszavonásának ütemezése eltérő Amerikában, illetve Európában, mivel utóbbi már megkezdte a fiskális / monetáris szigorítást. Az S&P500 Index 12,2-es, az MSCI EMU Index 9,9-es P/E rátán forog jelenleg. Ez a historikus átlagukhoz képest 19%-os, illetve 22%-os diszkont. A fenti két index esetében 14,6%-os, illetve 14,2%-os éves EPS növekedés várható a 2011-2013-as periódusban. Mi az elemzők által várt EPS becsléseket optimistának véljük, de az ehhez párosuló értékeltségi szintek a diszkontok miatt fair-nek mondhatók. A fejlett piacok inkább alulértékeltté kezdenek válni, ha az EPS becslések nem korrigálnak, az értékeltségi diszkontok támaszt adhatnak a piacoknak. 1., Despair (kétségbeesés) 2., Hope (remény) - részvénypiac mélypontja - tágulló P/E ráták - kiábrándító EPS/hozam előrejelzések - a felívelésbe vetett hit (EPS/hozam terén) - borzalmas hozamok - részvénypiaci szárnyalás - EPS visszasés/kis növekedés - csekény EPS bővülés Növekvo volatilitás Részvénypiaci ciklus Csökkeno volatilitás 4., Optimism (optimizmus) 3., Growth (növekedés) - a részvény árak emelkedése megelőzik az EPS bővülést - dinamikus EPS bővülés - P/E ráták kitágulnak - P/E ráták tágulása lelassul/csökkenő P/E - továbbra is dinamikus EPS előrejelzések - a valóság utóléri a várakozásokat (EPS, hozam) - attraktív részvénypiaci teljesítmény - mérsékelt részvénypiaci teljesítmény - lassuló EPS növekedés, növekvő kockázatok - továbbra is dinamikus EPS előrejelzések Forrás: Goldman Sachs A fent vázolt folyamatokat elhelyeztük a részvénypiacok ciklikusságát mutató ábrán is. A válság mélypontja 2009. márciusában volt, eddig tartott a pánik időszaka. Innentől fogva az árak emelkedtek, bár erre a cégek eredményei nem adtak okot, a remény volt az, ami a befektetőket vételre ösztönözte. Az elemzők elkezdtek optimista EPS várakozásokat közölni, a piacok szárnyaltak, a P/E ráták kitágultak, a befektetők kiemelkedő hozamokhoz jutottak. 2010 elején a cégek eredmény növekedése is pozitívba fordult, ebben a tekintetben is elhagytuk a mélypontot. Beléptünk a jelenleg is tartó növekedési szakaszba. Az elemzők tehát továbbra is dinamikus eredménybővülést vetítenek előre, bár a részvénypiaci teljesítmények nem kiemelkedők. A P/E ráták zsugorodnak, a historikus átlagokhoz képest diszkontok képződnek. Mivel azonban beindult a gazdasági növekedés, a cégek töretlenül igazolják az előrevetített eredmény előrejelzéseket, az árak is lassan felfelé mozdulnak. Egyes elemzések szerint 2013 elején lehet vége a növekedési szakasznak, amikor is a befektetők viselkedése túlzott optimizmusba csap át. Nem lehet hüvelykujj szabályok alapján kezelni a jelenlegi helyzetet, mindenestre jó támpontot ad az elemzéshez. Mi moderált 10-15% közötti részvénypiaci teljesítményeket várunk 2011-ben. A fent említett gazdasági folyamatok lefolyásától függően ez a teljesítmény volatilis kereskedés mellett alakulhat ki. Az alap hozamát termelő részvények á rfolyama a futamidő első napjától számítva a félév során az alábbiak szerint alakult: az alap hozamát termelő részvények árfolyama ténylegesen elért rögzített ill. változó részvények 2010/11/22 2011/06/30 hozamok teljesítmények Apple Inc. 313.36 335.67 7.12% 8.00% Danone S.A. 46.84 51.45 9.84% 8.00% Michelin S.C.A. 54.75 67.44 23.18% 8.00% Moet Hennessy Louis Vuitton S.A. 119.8 124.1 3.59% 8.00% Reckitt Benckiser Group Plc. 3584 3440 4.02% 8.00% Roche Holding A.G. 143.4 140.7 1.88% 8.00% Royal Philips Electronics N.V. 22.955 17.710 22.85% 22.85% Tesco Plc. 422.00 402.00 4. 74% 4.74% alap által kifizetésre kerülő hozam (rögzített és változó teljesítmények átlaga) 2.55% 7/9
6. Az Alap és az Alapkezelő által kezelt további alapok hozamadatai az egyes alapokra vonatkozó hozamok 2011/06/30-ig elért évesített naptári évre számított évesített hozamok 3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év 5 év évesített 2010 2009 2008 2007 2006 CIB Hozamgarantált Betét Alap 1.30% 2.55% 4.82% 5.57% 6.63% 6.65% 6.32% 4.71% 8.42% 7.70% 7.01% 5.44% CIB Pénzpiaci Alap 1.29% 2.91% 4.88% 6.39% 7.15% 6.57% 7.45% 4.57% 9.36% 6.81% 6.46% 5.70% CIB Euró Pénzpiaci Alap 0.58% 1.11% 2.05% 1.74% 2.15% 2.41% 2.34% 1.50% 1.67% 3.98% 3.24% 1.70% CIB Ingatlan Alapok Alapja - - -2.67% 0.46% -6.61% -1.47% 2.30% 1.73% -14.81% -0.08% 7.01% 6.61% CIB Algoritmus Alapok Alapja - - - - - - - - - - - - CIB Kincsem Kötvény Alap - - 7.28% 11.30% 6.92% 5.17% 8.15% 5.36% 7.36% -3.06% 4.11% 4.57% CIB Közép-európai Részvény Alap - - 12.51% 21.33% 0.28% 0.80% 6.07% 15.92% 34.42% -43.64% 7.87% 18.24% CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja - - 21.56% 16.59% 4.65% 0.36% 0.99% 9.62% 42.13% -40.35% 4.70% 11.46% CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja - - 26.30% 23.42% 3.25% - 2.86% 16.99% 67.36% - - - CIB Indexkövető Részvény Alap - - 4.90% 18.65% 1.22% -1.22% 7.43% -1.85% 68.75% -53.58% 3.42% 19.18% CIB Nyersanyag Alapok Alapja - - 29.92% 12.84% -11.30% 0.11% 0.27% 10.93% 18.37% -31.56% 24.85% - CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap - - -0.48% 2.49% -3.98% 3.20% 4.99% -2.67% 7.43% -2.79% -0.95% - CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap - - - - - - - 0.22% 10.93% - - - CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap - - - - - - - - - - - - CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap - - - - - - - - - - - - az egyes alapok referencia-indexeire vonatkozó hozamok nominális nominális 2011/06/30-ig elért évesített indulástól számított indulástól számított naptári évre számított évesített hozamok 3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év 5 év évesített 2010 2009 2008 2007 2006 CIB Hozamgarantált Betét Alap - - - - - - - - - - - - CIB Pénzpiaci Alap 1.48% 3.18% 5.76% - - 7.87% 8.71% 5.53% 10.52% 8.43% 7.69% 6.94% CIB Euró Pénzpiaci Alap - - - - - - - - - - - - CIB Ingatlan Alapok Alapja - - 5.54% - - 3.99% 6.20% 6.48% -0.50% -0.16% 7.87% 7.52% CIB Algoritmus Alapok Alapja - - - - - - - - - - - - CIB Kincsem Kötvény Alap - - 8.87% - - 8.74% 10.55% 6.40% 13.97% 2.58% 6.22% 6.71% CIB Közép-európai Részvény Alap - - - - 15.31% 34.47% -38.28% 10.58% 19.34% CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja - - 25.62% - - -4.39% -7.27% 9.15% 25.18% -44.13% 7.69% 9.96% CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja - - 22.95% - - - 1.84% 15.28% 67.95% - - - CIB Indexkövető Részvény Alap - - 7.81% - - 2.16% 9.55% 0.47% 73.40% -53.19% 6.12% 19.55% CIB Nyersanyag Alapok Alapja - - 31.24% - - 2.76% 3.41% 13.76% 15.80% -26.87% - - CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap - - - - - - - - - - - - CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap - - - - - - - - - - - - CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap - - - - - - - - - - - - CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap - - - - - - - - - - - - Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke az Éves jelentés készítésének időpontjában 20%. A 2006. augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza. Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. Az Éves jelentésben szereplő hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek, úgy mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. Az Éves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az egyes alapok hozamadatai az adott alap kibocsátási pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. A hozamok bemutatására a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). Az Alap egyszeres tőkeáttételt alkalmaz. Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a www.cibalap.hu és a www.cib.hu honlapokon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken. 8/9
7. Az Alap további adatai az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap nem vett igénybe hitelt az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok az Alap nem fizetett hozamot 9/9