Petőfi Sándr A magyar refrm és frradalmkrának legismertebb költője. Nevét külföldön is ismerik és elismerik. Kiteljesítette a rmantikát és egyben túl is lépett rajta. Újítása a népies, könnyed, közérthető stílus alkalmazása. 1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Egy éves krában Kiskunfélegyházára költöztek, műveiben ezt a várst valltta szülőföldjének. Édesapja Petrvics István (hentes, kcsmárs), édesanyja Hrúz Mária (cseléd), testvére István vlt. Igyekeztek fiukat jbb isklákba járatni. Tanulsz Aszódn, Selmecbányán, Szabadszállásn, Pesten és Kecskeméten is. Amikr 1838-banm apja vállalkzása tönkre ment és a Nemzeti Színházban dlgztt, majd beállt Sprnba önkéntes katnának, de gyenge fizikuma miatt leszerelték. Ezután vándrszínésznek állt. Megfrdult az rszág több vársában is, járt Ozrán, Pzsnyban és Pápán, ahl megismerkedett Jókai Mórral. A költői pályafutása kezdetét 1842-re tehetjük, mert ekkr jelent meg az Athenaumban A brzó című első verse. Vándrszínészi pályát még nem adta fel. Így juttt el Székesfehérvárra, Debrecenbe és innen gyalg ment Pestre (1844). Vörösmarty támgatásával megjelent első verses kötete Versek címmel. 1844-ben Pesti Divatlapnál állást kaptt és megjelent a Jáns Vitéz című elbeszélő költeménye, s megjelent kmikus epsza A helység kalapácsa. Első múzsája Mednyánszky Berta vlt, akinek jómódú szülei ellenezték a szegény srsú költő udvarlását, így a kapcslatuk megszakadt, de rögzíti a Bertáhz írt Szerelem gyöngyei című versciklus. Másdik múzsája Csapó Etelka, aki fiatalkrában tüdőbajban meghalt. Hzzá szól a Cipruslmbk Etelka sírjáról című versciklus. A szerelmi ügyei és költészetét ért bírálásk miatt költészete válságba került. 1846-ban szűnt meg a válság: Arany megírta a Tldit és barátk lettek, megismerkedett szerelmével, későbbi feleségével, Szendrey Júliával. 1846-ban megírta a válság krszak verses kötetét Felhők címmel. 1847-ben vette feleségül Szendrey Júliát. Bekapcslódtt az rszág plitikai helyzetébe. Tagja lett a Tízek társaságának, amely a Pilvax kávéház baráti köre vlt és fnts szerepet játsztt a frradalm előkészítésében. 1848-as szabadságharc vezéregyénisége, elszavalta a Nemzeti dalt, majd a frradalm után indult a választási küzdelmekben. A választáskn kudarct valltt, nem választtták meg képviselőnek. Ez csalódás vlt, úgy érezte a nép elfrdult tőle. Törekvéseit nem adta fel, beállt Bem seregébe és 1849. Július 31-én, Segesvárn meghalt. Petőfi krai költészete (1842-1844) Ezt a krszakt a könnyed népies hangvétel, a közérthető egyszerű nyelvezet jellemezte, mert a német Heinrich Heine példáját követte. Jelszava: Ha a nép uralkdni fg a költészetben, akkr közel áll ahhz, hgy a plitikában is uralkdjék. Célja az irdalm demkratizálása vlt, ami közvetlen a plitika demkratizálását szlgálta. Egyszerű népi hősöket állíttt művei középpntjába és az ő életükből ragadtt ki hétköznapi mzzanatkat. 1. Népies helyzetdal: A költő beleképzeli magát egy népies figura helyzetébe E/1-ben szólal meg. A brzó Hőse a hétköznapi átlagember, aki brba fjtja bánatát. Ez segít neki elfeledni mindennapi prblémáit. Hagymánys magyar brdalfrma,
amelyben az élet örömeinek élvezése erősebb, mint a bánat gyötrelme. Ütemhangsúlys verselés, keresztrím. 4 srs, népdalhz hasnlít. Befrdultam a knyhára: Témája egy szerelmi játszadzás, amikr a férfi megpróbál a knyhában tevékenykedő nő közelébe kerülni. Ürügyet keres arra, hgy bemenjen hzzá. A vers tréfás hatásár az állandó helyettesítések adják. Végigvnul a tűz metafrája, mely fkzatsan izzik. Végére szerelemmé lbban (pipa, kályha, szív). Párs rím, szabálys 4 srs vers. Népdals szerkezet. A virágnak megtiltani nem lehet 2. Életkép: A tavasz eljövetelét a szerelemmel, a lányt a virággal aznsítja. Szerelmes vers. Egy találkzás pillanatában írja le, amikr a költő beleszeret a lányba. Bántja a kétség, mert nem tudja, hgy a lány kit szeret. Ha kiderülne, hgy nem őt szereti, akkr a halált választaná vagy elbujdsna a nagyvilágban. Népies figura életéből ragad i egy mzzanatt, de kívülállóként, E/3 személyben ír róla. Megy a juhász szamárn 3. Tájvers Bírálták, hgy a tartalm és a frma ellentétben van egymással. Idősíkk váltakzása: 1. jelen, következménye -> 2. múlt (előzmény) -> 3. múlt (flytatás) -> 4. múlt -> ami visszavezet a jelenhez körfrgásszerűen. Témája a szülővidéke, az Alföld, mert ez a táj a szabadságt jelenti számára. Nem csak leírja a táj szépségét, hanem az érzelmeit is bemutatja. A táj leírása gyakran összekapcslódik plitikai gndlatkkal. A téma egész pályáját végig kíséri. A puszta télen A téli puszta még kihaltabb, mint a többi évszakkban és Petőfi azért választja, mert a táj sivárságát, ürességét akarja kiemelni. Bemutatja a környezetet, a benne lévő embert és utal a tájban lévő fenyegetésekre is. 1-4 versszak: Az ember nélküli tájat ábrázlja. Az évszakk megszemélyesítése a puszta ürességet szemlélteti, mert a télre már minden érték elveszett. A negatív festés módszerével az értékek hiányát hangsúlyzza. 2. Versszak: Minden mndata akusztikus hatású, s ezzel a táj némaságát érezzük. Leírás eszköze még a hasnlat, melynek mindegyike a puszta elhagyatttságának érzését kelti. A bemutatásban fkzatsan közelít az emberhez, így a 4. versszak már mesterséges környezetet mutatja be, de még ember nélkül. A leírás brngós, kmr, melanklikus hangulatú. 5-6. Versszak: A pusztában lévő ember bemutatása. A táj jellegzetes figurái: a béres és a csaplár feleségével értelmetlenül mulatja az időt. Télen nincs mit tenniük, ezért üres az életük. Miniatűr életképekkel ábrázlja hétköznapjaikat. 4. Családi líra:
Petőfi vlt az első, aki közvetlen beszélt verseiben a családtagjaihz fűzött érzelmeiről. Későbbi lírában sem jellemző a szülők vagy testvérek bemutatása, múzsájuk inkább szerelmük szktt lenni. Janus Pannnius beszélt verseiben édesanyja elvesztéséről, de ő sem hétköznapi életképeket festett családjáról. Pl.: István öcsémhez, Egy estém tthn, A jó öreg kcsmárs, Füstbe ment terv, A vén zászlótartó Egy estém tthn: A vers egy békés este hangulatát írja le, amikr a költő már régen nem járt tthn, s mst újra találkzik a szüleivel. Előbb édesapjával majd édesanyjával beszél, s a párbeszédekből jól látszik a szüleihez fűződő érzelmi viszny. Az apja nem skra becsüli a mesterségét, mert ő jbban aggódik a fia megélhetése miatt. A költő bldg attól is, hgy egy brdallal meg tudja nevettetni az apját. Az előző századkban a férfiakra a család felelőssége hárult, s ezért nem tehették meg, hgy kedvteléseiknek hódljanak. Ezzel magyarázható a feszületes viszny az apa és fiú között. Az utlsó 3 versszakban az édesanya rajzlódik ki. Feltétel nélküli szeretet jellemzi kapcslatukat, mely a bensőséges tthni légkört teremti meg. Petőfi válságkrszaka: (1844-1846) Alig írt verseket, a krszak végén a Felhők című verseskötetében fglalja össze őket. A válság kettős természetű: egyik ka a magánéleti válság (két szerelmének elvesztése), a másik ka az alktói válság. Rengeteg támadás érte első versei miatt. A hétköznapi figurái és egyszerű közérthető nyelvezete a kritikuskból felhábrdást válttt ki, műveletlenséggel vádlták. Új költői utakat keresett, új költői módszerekkel állt elő. Szakíttt a népies hangvétellel és a rmantika irányába frdult. Versek jellemzői: Epigramma műfaj Illúzióvesztés, sötét, brngós kétségbeesett világszemlélet, halál utáni vágy Byrnista Szélsőségesen rmantikus, kiélezett ellentétek, eltúlztt szenvedélyek Arany Jáns barátsága és Szendrey Júlia szerelme vezette ki a válságból. A férj haza jő betegen Az asszny férje betegen tér haza, ezért a felesége rvsért szalad. Megfigyelhető a hasnlat a versben. Az utlsó sr a csattanója: az asszny tudja, hgy ha rvs van a háznál, nagy baj lehet és férje meghalhat. Az első négy sr keresztrím a másdik négy sr pedig párs rím. Barátaim megölelének Első 3 srban arról ír, hgy milyen jó neki, hgy ilyen barátai vannak. A 3. srtól frdulat következik be, ellentétben áll az előző srkkal. Úgy gndlja, hgy tőle már mindenki elfrdult, még a barátai is. Az érett, nagyversek krszaka (1846-1848) Mttója: Szabadság szerelem
Meghatárzza az érett krszak legfntsabb témáit. A költőt kettős cél érdekli és mind a kettőért az életét áldzná. A legfntsabb a szabadság. Plitikai költészete frradalmi látmáslíra, mert megjövendöli a közelgő váltzáskat. Plitikai költeményében ars pétikáját is megfgalmazza. A költő népvezér, akinek küldetése, hgy segítsen a szabadságharcban. A XIX. Század költői Hangvétele: dacs, indulats, lázadó A költői szerepet küldetésnek véli, amely hasnló a bibliai prófétákéhz. Szembeállítja a kétféle költői magatartást. (1.-4. vsz.) Próféták Hamis próféták Vezetik a népet Gyávaságból, lmhaságból elmenekülnek Felvállalja a nép fájdalmait Pihen az árnyék alatt Váltzásra ösztönöz Beletörődésre ösztönöz Közösséggel fglalkzik Csak saját bánatáról ír Az 5. Versszak a jövő épe. A ha majd sr eleji kezdés anafra. A tökéletes világt mutatja be, amikr mindenki egyenlő. Ezt a Kánaánnal aznsítja, a vers érzelmi tetőpntja. A 6. Versszakban a tökéletes világért küzdeni kell. Lehet, hgy az életben nem láthatják a váltzást, de a halál hősi lesz és szép. Szerkezete szabálys mndatpárhuzamk, gndlatritmus. Minden tagmndat egy feltétel. Minden elvben az egyenlőség a kulcsszó. Cél a demkrácia. Érzelmi lezárás, következtetés: szembenéz azzal, hgy az életben semmit nem kap ezért, de neki elég, ha a halála után eléri ezt a közösség. Ezért a befejezés magaszts, ünnepélyes, mert a demkráciáért érdemes meghalni. Egy gndlat bánt engemet Műfaja: rapszódia Szélsőséges hangulatk váltakznak benne. Az első részben a költő elutasítja magától a természetes halált, nem akar öregen, betegen, ágyban meghalni. Hangulata melanklikus. Önmaga elmúlását hasnlat frmájában jeleníti meg. A másdik szakaszban felgyrsul a vers menete. Kiélezett rmantikus helyzetben mutatja be az általa választtt hangnemet. A hasnlatkat metafrák váltják fel, melyek a költő határztt aznsulási vágyát mutatják. Jbban szeretne egy vihar áldzata lenni, mint a lassú enyészeté. A középső szakasz Ha majd elképzeli, hgy milyen lesz a vágytt frradalm. Közös célkitűzés az egész világra kiterjedő szabadság. Az érzelmek, indulatk fkzódnak. Legfntsabb eszköze: ismétlések, hangutánzó szavak, erőteljes hanghatásk, mzgást kifejező igék, szavak skasága. A verset záró szakasz a vágytt halál képét ábrázlja. Erőszaks, durva halált választja. Azt sem bánja, ha hltteste temetetlen marad, mert reméli, hgy a jövő nemzedéke elismeri fáradzását. Egy lyan jövőben reménykedik, amikr majd megszűnik az elnymás és az utódk meg merik köszönni a hősöknek, hgy értük áldzták életüket. A hangulat lelassul, ünnepélyesség, magasztssá válik. A verset záró szó: világszabadság, megismétli a kitűzött célt. A nép nevében A vers keretes szerkezetű, fenyegető hangnemben szól az elnymókhz. Történelmi példát hz fel: Dózsa parasztfelkelését, s azt mndja, ha nem adnak a népnek, akarattal elveszi.
Nemzeti dal Frmája szónki beszéd, refrénes szerkezetű. Rengeteg érvet srakztat fel. Sehnnani bitang ember cáflat Tétel: Talpra magyar Rabk tvább nem leszünk Fényesebb a lánynál a kard frtiri érv A végén lelassul a tempó, melanklikus hangulat. Utókr igazságs ítéletben bízik. Petőfi szerelmi költészete Reszket a bkr, mert Visszatér az első krszak népies hangvétele, természeti képek alkalmazása. Természeti képek párhuzama, kételkedés, biznytalanság. Szenvedélyes szerelmi vallmás, melyben Petőfi ragaszkdását a szülői szeretetnél is nagybbnak tartja. Célja, hgy döntésre kényszerítse Júliát ezt az utlsó versszakban fgalmazza meg. Választása: vagy a búcsúzás vagy pedig az örök kötődés, amit számnévi túlzással fejez ki. Júlia válasza után ( ezerszer ) megkérte szerelme kezét. Petőfi alktta meg a magyar költészetben a hitvesi lírát. Ő vlt az első költő, aki nem csak udvarló verseket írt, hanem feleségéhez is szerelmi versekkel frdult. Követői: Radnóti, Tóth Árpád Minek nevezzelek? Minden versszak egy próbálkzás arra, hgy a szerelmet megfgalmazza, ezrét minden versszak minek nevezzelek? kérdéssel kezdődik és zárul, így keretet alkt. Kérdéssel zárul a vers, hisz nincs egyetlen lyan szó, amivel a szerelem lényege megfgalmazható, de a mű egésze visszaadja a lelkében tmbló érzelmeket. A versszakk metafra képre épülnek, melyekben a lány tulajdnságait természeti képpel aznsítja. Az első versszakban a szemét a csillagk sugarával állítja párhuzamba. A teljesen kibnttt metafra végén a lélek tengere a költő értéseinek nagyságát, mélységét írja le. A másdik versszakban a tekintetét a szelíd galambbal aznsítja és a békesség légkörét bibliai szimbólumkkal teremti meg. Szerelmüket az anya és a kisgyerek szrs kötelékéhez hasnlítja, melyben a gyengédség, kötődés és elválaszthatatlanság érzései keverednek. A harmadik versszakban a hangját a csalgány hangjával aznsítja, mely a tavasz eljövetelét hirdeti. Újra éled a természet, ahgy a költő lelke is, amikr Júlia hangját hallja. Oximrn: lángló rubintköve A negyedik versszak legfntsabb mzzanata az időbeliség: érzelmeik szenvedélyes csókban nyilvánulnak meg, amikr a pillanat maga az örökké valóság és lyan elválaszthatatlanul összetartznak, mint a napszakk váltzása. Az ötödik versszak eltér az eddigiektől. Minden mndat egy újabb próbálkzás. Felgyrsul a tempó, érzelmi tetőpnt. Szélsőségesen rmantikus képekkel mutatja be az érzelmeit. Az utlsó versmndat visszatér a valóságba. Ennek egyszerűsége mutatja a költő érzelmeit. Szeptember végén Petőfi és Szendrey Júlia Kltón töltötték a mézes heteket. Ebben az időszakban a sötét jövő gndlatai bánttták.
A brngós gndlatk ka az, hgy attól tart, hgy nem tartanak örökké a percek és fél Júlia elvesztésétől. Az alapellentét a múlandóság és az örökkévalóság között található, mert a világn minden elmúlik, csak a költő szerelme nem. Ellentétek és párhuzamk skasága. Az első versszak knkrét látványból indul ki, a költői kastély közelében még virágk nyílnak, de a távli hegycsúcst már hó fedi. A térbeli ellentét időbeli szembeállítássá váltzik, mert a költőnek eszébe juttatja az évszakk váltzását és ezzel párhuzamban az élet szakaszainak elmúlását. A másdik versszak a magyar irdalm legszebb srával kezdődik, melyben a gyrsan múló életet természeti kép párhuzamával mutatja be. A virág az élet szépségeire és egyben törékenységére hívja fel a figyelmet. Az l és r hangk sajáts dallamt keltenek, majd a kérdések következnek, melyen Petőfi kétségeit, biznytalanságát keltik. Attól tart, hgy Júlia nem lesz hű emlékeihez és képes lesz mást szeretni. A harmadik versszakban a jövő látmása jelenik meg, szélsőséges helyzetek, kiélezett, rmantikus képek, melyekben Petőfi megjövendöli Júlia hűtlenségét. A vers zárása csattanószerű, visszakapcslódik az időmértékes verselés, dachtilusk skasága. Petőfi költészete a szabadságharc alatt Petőfi úgy érezte a nép elfrdult tőle, de a szabadság célkitűzését sha nem adta fel. Csalódtt vlt, már nem a nép élén állva akart küzdeni, hanem helyettük felvenni a harct. Életkrszakának értelme a szabadság és a szerelem vlt. Utlsó reménye a szerelem lett. Itt benn vagyk a férfikr nyarában Refrénes szerkezet. Minden refrénsrban a szerelmet nevezi meg egyetlen értékként, így ezek a csalódás érzését keltik. Felnőtt csalódtt emberként az ifjúság elmúlásáról panaszkdik. Érzelmeit az évszakk elmúlásával szemlélteti. Rmantikus képek frmájában jelenik meg az értékvesztés. (2-3. vsz.) Csalódását természeti képekkel mutatja be, amelyek különböző érzékterületekre hatnak. Lemnd a költői dicsőségről, mert úgy érzi nincs kinek írnia tvább. Az értékekben gazdag tavaszt felváltja a puszta ősz, az álmdzásk krát a rideg valóság. Utlsó előtti versszakban a saját helyzetéről áttér a nemzet helyzetére. Bűnösnek ítéli a népet, amíg nem képes cselekedni pusztulást jósl neki. (Kölcseyhez és Vörösmartyhz hasnlóan) Haszntalannak érzi magát, az érzelmei harclnak a passzivitás ellen. Az utlsó versszak szerelmi vallmás, mely a refrén srkhz kapcslódik. Igazi rmantikus érzelmekről szól. A befejezés mégis kétségbeesett, mert a szerelem a költő számára az utlsó menedék. Apstl 1848 szeptemberében keletkezett. Műfaja elbeszélő költemény. Sötét, brngós hangvétel. Oka a kudarc és szabadságharc előérzete. Szerkesztése: In medias res kezdés (epszkhz hasnlóan) Célja: lvasó érzelmének felébresztése a főszereplő iránt, az éhező család bemutatása azt a kérdést veti fel, hgy milyen ember kerülhet ilyen helyzetbe. Visszakanyardik a múltba, ezután a mű szerkezete lineáris, egyenes vnalú. Szilveszter életének frdulatai:
Tlvaj halála után elmenekül a bányáhz A gazdag úr szlgálatába áll Elmegy a gazdag úrtól, tanulni kezd, majd jegyző lesz El kell menekülnie a faluból, a lány utána szökik Megszületik első gyermekük Megszületik másdik gyermekük Meghal a másdik gyermekük Kiadja a könyvét Börtönbe vetik 10 év után kiszabadul a börtönből, majd felakasztják a király elleni merényletért Szilveszter jellemzése: Petőfi utlsó versei Rmantikus hős, mert egyetlen cél, küldetés megszállttja, hisz abban, hgy a lelke egy sugár, mely megérleli a szabadság gyümölcsét. Ezért a célért mindent feláldz, családja megélhetését és életét teszi kckára. Statikus jelleme: gndlkdásmódja semmilyen csapás ellenére sem váltzik. Jellemén a körülmények nem váltztatnak semmit, küldetés tudattal szeretik és mindvégig erkölcsi példakép marad. Az egyéni bldgság számára csak másdlags. Önéletrajzi elemeket tartalmaz a srsa (születés időpntja, nehéz anyagi körülmények, szabadság ügyének szlgálata, hivatás, társadalmi helyzetbe nem teljesült szerelem, nép elfrdul tőle), Petőfi mégsem aznsul a hőssel. A frradalm előtt Petőfi még a népvezér akart lenni, a szabadságharc idején elvesztette a nép hitét. A célt mégsem adta fel, de már nem a néppel együtt, hanem helyettük akart harclni, egyedül. Apstlként Jézushz hasnlóan a szenvedést is vállalta a közös ügy érdekében. A költői hivatás Petőfi szerint azns a kitaszítttsággal, meg nem értettséggel és magánys harccal. A szabadságharc viharában a tragikus jövő tudatában keletkeztek versei. Az év végén 1848 végén írta, hattyúdalnak szánta, mert beállt katnának Bem seregébe és tarttt attól, hgy már nem tér vissza. Műfaja dalból elégiává váltzik, mert a költő lemnd a jövőről és a múltján brng. Végigvnul a lant, a költészet ősi jelképe, mely alkalmat vlt arra, hgy Petőfi eldallja örömét és bánatát. Mst pedig a hangszert fegyverre cseréli. Egy utlsó dal írására szánja el magát, melynek méltóbbnak kell lennie. A másdik fele önmegszólító jellegű, arra buzdítja magát, hgy mindent örökítsen, meg ami fnts vlt neki. Felszólításk, rmantikus ellentétekből állnak melyek tükrözik a költő szenvedélyes természetet. A záró strófában Petőfi arra vágyik, hgy az idő bércei vízhangzzák a tetteit, neve ne merüljön feledésbe. Szörnyű idő Teljes kétségbeesés költeménye, mert Petőfi szembesül, azzal hgy szabadságharcban nincs esély. A hangulati zaklatttságt frmai szabálytalanság tükrözi. Felbrul a szabálys strófaszerkezet. Érzelmi feszültséget gyötrő kérdések sra fejezi ki. Fél, hgy a jövőben, ha elmeséli valakinek hőstetteit, nem fgják elhinni.