Vörösmarty Mihály. Romantika: o o o o

Átírás

1 Rmantika: Vörösmarty Mihály XIX. század egészére jellemző krstílus Irdalmból indult ki és innen terjed át a többi művészeti ágra Eredete: rman(francia szó) -> kalands, érdekes Jellemzői: Elképzelt, fiktív világba menekül a szerző a csalódásk elől Lehet távli, egztikus vidék, a cselekmény ide rientálódik (egztizmus, rientalizmus) Gyakri témája: dicsőséges történelmi múlt, melyet szembeállít a jelen kiábrándító valóságával célja a nemzet összefgásának erősítése, nemzet tudat ébresztése Szereplői: Eltúlztt, szélsőséges tulajdnságkkal rendelkeznek (vagy mindenben tökéletesek vagy teljesen rmlttak) Jellemkntraszt, így a történet a jók és gnszk harcára épül Több száln futó történetek, váratlan frdulatk szélsőségesen nagy érzelmek (szerelem, gyűlölet) Elődje a Sturm und Drang és a szentimentalizmus Jellemző eleme: táj, természet leírása Közpntjában a bldgság keresése áll Élete: 1800: Nyék (Fejér megye) Szegény családból származtt, apja uradalmi birtkn dlgztt 9 gyermeket neveltek 1817: meghalt édesapja, Perczel Sándr gyermekeinek nevelője lett Perczelék Pesten laktak, támgatták Filzófiai és jgi tanulmányk Perczel Etelka (Adél): beleszeretett Első szerelmes verseit neki címezte Elhagyta Perczelék házát 1822-ben Görbőre költözött: jggyakrnk Habsburg ellene mzgalmakkal került kapcslatba Diplmája megszerzése után Pestre költözött, írással fglalkzik első sikere: 1825: Zalán futása (epsz, hnfglalásról szól) Pályája elején prózai műveket írt: Cserhalm A délsziget A két szmszédvár Tudmánys Gyűjtemény és Kszrú szerkesztője 1830: Akadémia tagja lett II. refrmrszággyűlés kudarca-> Szózat megírása Inkább a líra műfaja fele frdult 1841 Csajághy Laura (20 éves): összeházasdtak (Laura-versek) Az 1848-as frradalmi hullám magával sdrta, bár a frradalm szervezésében nem vett lyan részt, mint Petőfi, mert 1840-es években csappant népszerűsége Frradalmi krmány tagjává választtták Bujdstt a szabadságharc után, Szegeden, Aradn és lelkileg megviselte -> fizikailag legyengült

2 Utlsó évei: haldklás, elveszette életkedvét 1855-ben meghalt Temetése a függetlenségért flytattt tiltakzássá vált Művei: Szózat: Keletkezése: II. refrmkri rszággyűlés elkeseredett hangulatában ad hitet, reményt a magyarknak A cím szónki beszéd, felhívás az egész nemzethez, nem tartalmaz Istenhez szóló fhászt, ezért a műfaja óda Nem prófétai szerepben, hanem költőkért emeli fel szavát a nemzet érdekében Szerkezete: 2 versszak: keret 3 versszak: múlt 4 versszak: jelen 3 versszak: jövő 2 versszak keret Szimmetrikus, klasszikus a szerkezete keret versszak: versszak: A vers a magyarknak szóló felszólítással indul, melyben a költő, a haza iránti kitartó hűségre buzdít Az érvei rmantikus ellentéteken alapulnak, melyek az élet végpntjait jelölik meg A hazáhz kötnek gyökereink, s aki nem ragaszkdik szülőföldjéhez, a világ minden táján idegen marad A költő szerint a nemzet életét a srs, a szerencse, a véletlen irányítja, azaz nem tartja bűnösnek a német, mint Kölcsey dicsőséges múltból a hnfglalást, Hunyadi győzelmeit és a szabadságért flytattt harckat emeli ki, a hangulat fennkölt, ünnepi, a költőt büszkeség járja át Hangulatteremtő eszközei: költői jelzők archaikus frmák Anafra: Sr elejére kiemelt nymatéks ismétlés (ez; itt) Az ismétlések a nemzeti büszkeség érzését erősítik A jelen egyenes flytatása a múltnak, dicső és nagyszerű Vörösmarty szerint a nemzet a srs kezében van és a nehéz idők nem a bűnök miatt következnek be. Szemlélete hasnlít az ókri görög tragédiákéhz. A magyarság minden szenvedés ellenére életben tudtt maradni. Ellentmndáss a költő hangulata a nagyvilághz, még a keretversszakkban a nagyvilág ellenség vlt, a vers közepén tőle vár igazságszlgáltatást. A jelent bemutató szakaszk egyre határzttabbak A költő érvekkel akarja meggyőzni a magyarságt a haza iránti hűségre Azkra az áldzatkra utal, akiknek vére a hazáért flyt, és lehetetlennek véli, hgy minden hiábavaló vlt, sk rmantikuseszközzel teremti meg a feszültséget: ismétlés, ellentét, költői jelzők A jövő választási lehetőségeket kínál

3 Vagy a jbb kr jön el, vagy a nagyszerű halál, de egyik lehetőség sem tragikus még a pusztulás is felemelő akkr, ha népünk kivívja másk tiszteletét A költő víziója a nemzet élesztésének célját szlgálja Cselekedni kell, hgy a vérben úszó tthn helyett, a vágytt jbb kr következzen el Rmantikus jelzői eszközök teszik szemléletesebbé váltzatssággá A záró versszakk a kérést paranccsá erősítik A felszólító igealak a versszak elejére kerül A névszói frmákat pedig igék váltják fel, így a statikus állóképet egy mzgalmasabb cseréli fel, mely a cselekvő személyére is vnatkzik Ezzel a befejezés ptimista végkicsengésűvé válik Csngr és Tünde: 1830-ban írta pályája elején Frrása: Gergyai Albert (XVI. század) széphistóriája népmesei váltzat készült Alapkérdése: Mi a bldgság? Mi az élet értelme, célja? Műfaja: drámai költemény és filzófiai mesedráma (rmantikus műfaji keveredés) szerkezete szimmetrikus: Csngr kertje Hármas út vidéke Hajnal paltája Hármas út vidéke Csngr kertje találkzik hárm vándrral: Kalmár: gazdagságban látja az élet értelmét Fejedelem: hatalmban, dicsőségben látja az élet értelmét Tudós: tudásának gyarapításában látja az élet értelmét Mind a hárman kudarct vallanak Gndlatk a könyvtárban Filzófiai elmélkedés, mely egy zaklattt belső vita frmájában jelenik meg A költő vívódását a kérdések és válaszk jelenítik meg A gndlkdás flyamatát a könyvek látványa indítja el, és a knkrét valóságtól eljut a legáltalánsabb filzófiai kérdéséig -> az élet értelmének kereséséig A vers első fele kétségbeesett, reménytelen, míg a másdik egyre bizakdóbbá válik Szerkezete: Első rész: A könyveket lmmal aznsítja Ellentétbe állítja egymással a könyvek anyagát és tartalmát, az eldbált rngyk melyből könyvek készszültek, a társadalm bűneit, igazságtalanságát hrdzzák, míg a rájuk írt szavak törvényről, jgról, igazságról beszélnek Ha ennyire különbözik egymástól a valóság és az ideál, akkr nincs is értelme az eszményeket kergetni, a tudmánykra szánt idő felesleges léhaság Rmantikus ellentétpárkra épül -> hangulat feszültté válik Másdik rész: Kétségbeesést mndatja ki a költővel Előrébb vitték az emberiség fejlődését A gúnys válasz a társadalmi ellentétekre hívja fel a figyelmet

4 A tudmány egyeseknek csak szenvedést és elnymást hztt Harmadik rész Lgikusan következik az előző válaszból: el kell-e pusztítani a tudmány eddigi eredményét Úgy érzi, hgy a tudósk és bölcsek értékeke teremtettek és sk áldzatt hztak, hgy az ismereteket az utódkra hagyják, ezért bűn vlna az értéket az értéktelennel elpusztítani Az Oh nem, nem! felkiáltás frdulatkat teremt. Negyedik rész: Egyre inkább felülkerekedik kétségein, és érvekkel biznyítja, hgy van ka reménykedni Az első érve Amerika, ahl kihirdették már, hgy minden ember egyenlő Egyetlen sötét flt: feketék jgainak megtagadása Másdik érve a mdern kr felvilágsult szelleme, ami értelmes célkat tűz ki maga elé Igazságért, szeretetért, testvériségért érdemes fáradzni Bibliai Bábel példájával igazlja, hgy a kitartás és szrgalm eredményekhez vezet Befejezés: refrmkri válasz Az egyetlen neme cél a haza felvirágztatása lehet Költészete a szabadságharc bukása után: Stílusa: szélsőségesen rmantikus Szabadságharc után lassú haldklás, mert elvesztette életkedvét Alig néhány műve született A jövőben semmi bíztatót nem láttt Előszó: Hárm rege címen írta, utólag az előszót, de ez önálló műként vált ismertté Tudats szerkezetű Mindhárm idősíkt magába fglalja, a kmpzíciót az évszakk váltakzása teremti meg A tavasz képeivel indul és ezzel is zárul, így egy teljes év körfrgását ábrázlja A nyitó és záró képek aznban nagyn különböznek egymástól Első szakasz: refrmkr A refrmkr és a tavasz közös tulajdnságait emeli ki, mindkettő a reménykedés krszaka, új értékek születése, lázas tevékenység időszaka Legjelentősebb költői képe: megszemélyesítés A természet mzgalmassá válik Hangulata ünnepi, ptimista, bizakdó Másdik szakasz: A nyár a frradalm napja Nyárn érik be a tavasz termése, ahgy a refrmkr eredményeit a frradalm aratja le, megvalósulnak a tervek, célk, amelyek az előző évszakban megszülettek Rmantikus költői túlzással szemlélteti a jelentőségét, ellentétpárk (mélységmagasság) Hangulat: felfkzttabb Harmadik szakasz Ősz, szabadságharccal aznsítja

5 Elpusztítja az előző évszakk eredményei, ahgy a szabadságharc lermblja a frradalm vívmányait Áradó indulatk a tetőpntra hágnak, sráthajlásk árulkdnak az érzelmek fékezhetetlenségéről 2 megszemélyesítés köré épül: vész, nymr Fgalmait emberi tulajdnsággal ruházza fel Legfntsabb eleme a költői túlzás -> szörnyű vérengzés Harck után a települések kiszlgáltatttságát a nymr fgalmával jellemzi Negyedik szakasz: Jelen, tél A tempó az ismétlések hatására lelassul Ráirányítja a figyelmet a krszak fő jellemzőire: lelkesedés hiányára, félelem csendjére, értékek pusztulására Föld megszemélyesítéssel flytatódik, mely csalódtt az emberben, mert szabadságát nem tudta kivívni Ötödik szakasz: Jövő, tavasz Nem lesz ugyanlyan, mint vlt, csak hazudják a jókedvet Végkicsengése pesszimista A vén cigány: Vörösmarty hattyúdala, mert összegző mű és utlsó versei közül a legátfgóbb, legmélyebb gndlatkat tartalmazza Szerkezete: refrénes Utlsó versszak kivételével minden strófa megegyezik A cím metafrája a refrén srkban állandóan visszatér, a költő önmagát aznsítja a cigánnyal, mert egyfrmán dallnak, ugyanúgy kiközösítettek Az ismétlődő srk keserűséget árasztanak, mert arra buzdítja magát, hgy fjtsa brba bánatát, ne törődjön a gndkkal, mert nincs értelme Kívülről 3. személyben önmagát buzdítja Ez az önmegszólító verstípus Szerkezete: Egyre táguló fgalmköröket ábrázl A perspektíva kiszélesedik, így önmagától fkzatsan eljut a világűr távlatáig Első versszak: Saját helyzetét mutatja be Élete értelmetlenné vált a szabadságharc bukása után Gúnysan a beletörődésre ösztönzi magát Másdik versszak: A feszültség egyre fkzódik, a szabadságharct a vetés metafrájával jeleníti meg, melyet elpusztíttt a jég verése Hasnlataiban a természeti katasztrófákat saját lelki állaptával veti össze Harmadik versszak: A pusztítás az egész világra kiterjeszti Hatást keltő eszközei a hangulatutánzó szavak, melyek kellemetlen, erőteljes hangzásukkal a szörnyűséget keltik Az igékkel teszi mzgalmasabbá Negyedik versszak: A teret a túlvilág síkjaira is kiterjeszti

6 Akusztikai elemek a hatást keltő elemek, melyek félelemről, fájdalmról árulkdnak Végig kérdő mndatk alktják, melyek biznytalanságról árulkdnak Ötödik versszak: Időben tágítja ki a perspektívát Bibliából és mitlógiából a szenvedések történeteit idézi fel, főleg hallásra ható képek segítségével, mintha ezzel igazlná, hgy az emberiség egész múltja fájdalmból áll Hangulati mélypnt Hatdik versszak Világűr távlatából szemléli a pusztuló Földet Né bárkája a jövő ígéretét hzza A vízözön megtisztítja a világt a bűnöktől Hetedik versszak Visszavnja krábbi állításait Átértékeli költői feladatát és úgy érzi, akkr lesz érdemes ismét alktni, ha eljön az új világ Így a mű végkicsengése ptimista Klasszicizmus Ókri példák felelevenítése Értelem az érzelmek felett (Alapja: racinalizmus) Szabálysság, szimmetria, rend jellemzi Ókri klasszikus műfajk: óda, dráma, epsz Időmértékes verselés Cél: örök érték közvetlen tanítása Rmantika Nemzeti múlt dicsősége Érzelem elsődleges Műfaji keveredés Sk költői kép szemléletesség, ellentét Szabálytalan versfrmák cél: nemzeti tudat ébresztése, cselekvésre ösztönzés