ELOTERJESZTÉS a Zalakerámia Rt. 2003. március 21-i rendkívüli közgyulésének 3., 4., 5. napirendi pontjaihoz
3. napirendi pont A társaság tevékenységi köre ( TEÁOR '03 ) 26.30 Kerámiacsempe, lap gyártása ( Fotevékenység ) 14.12 Mészko, gipsz, kréta bányászata 14.22 Agyag-, kaolinbányászat 24.30 Festék, bevonóanyag gyártása 26.25 Egyéb kerámiatermék gyártása 26.26 Tuzálló kerámiatermék gyártása 26.40 Égetett agyag építoanyag gyártása 26.66 Egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása 26.82 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása 45.25 Egyéb speciális szaképítés 45.34 Egyéb épületgépészeti szerelés 51.19 Vegyes termékköru ügynöki nagykereskedelem 51.53 Fa-, építoanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem 51.90 Egyéb nagykereskedelem 52.12 Iparcikk jellegu vegyes kiskereskedelem 52.46 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem 52.48 Egyéb, máshová nem sorolt iparcikk-kiskereskedelme 60.23 Egyéb szárazföldi személyszállítás 60.24 Közúti teherszállítás
Zalakerámia Rt. 2003. március 21-i rendkívüli közgyulés 4. napirendi pont
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. tér 6. Zalakerámia Csoport 2002. évi gazdálkodásának összefoglalása (nem auditált) Zalaegerszeg, 2003. március 19.
A Zalakerámia Csoport 2002. évi gazdálkodásának összefoglalása A Csoport muködését jelentosen befolyásoló fobb események: - Az új konzorciális hitel év végén esedékes törleszto részlete kifizetésre került december 30-án 3.420.101 EUR összegben, melybol 2.644.000 EUR volt a rendkívüli törlesztés. Ezért az eloírt december végi ütemezett törleszto részlet pro rata módszerrel számolva 843.132 EUR-ról 776.101 EUR-ra csökkent. A hiteltörlesztés eredményeképpen a 2002. év végén fennálló hitel-állomány összege 29.836.767 EUR-ra - 7.050.428 eft-ra - csökkent. A konzorciális hitel kapcsán az utolsó negyedévben 388.805 EUR kamatot fizettünk ki. - A Zalakerámia Rt. igazgatóságának 2002. decemberi döntése alapján leállításra került a tófeji gyáregység B-I. üzeme, amely 1988. óta muködött változatlan muszaki tartalommal. A megváltozott piaci igények, a növekvo termelési költségek, illetve a forint folyamatosan eros pozíciója hatására az értékesítés lehetoségei e termékek vonatkozásában beszukültek. Az érdekképviseleti szervekkel történt folyamatos egyeztetés és az átszervezések eredményeként a korábban közölt 65 fovel szemben 34 fo munkaviszonya fog megszunni, melybol 13 fo nyugdíjazásra kerül. - A Zalakerámia Rt. igazgatósága folytatta a Csoport egyszerusítésére irányuló munkáját. Ennek érdekében elkészíttette a leányvállalatok közvetlen tulajdonlására és a Hussar Holding AG értékesítésére vonatkozó szerzodéseket. Ennek eredményeként a Zalakerámia Rt. közvetlen tulajdonába vette - az eddig közvetetten tulajdonolt - a Hussar Holding AG portfoliójában lévo Inker d.d., S.C. Cesarom S.A. részvényeket és az Inker-Trgovina üzletrészt könyvszerinti értéken. Így 2002. december 30-án a leányvállalatok közvetlenül a Zalakerámia Rt. tulajdonába kerültek. Ezzel egyidoben a Zalakerámia Rt. adásvételi szerzodést kötött a Hussar Holding AG részvényeire, nettó eszközértéken.
A Zalakerámia Rt. anyavállalat 2002. évre vonatkozó fobb adatai (az anyavállalat Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint készített egyedi beszámolója alapján): - Az értékesítés árbevétele 4,0 %-kal növekedett a bázishoz viszonyítva, ez 8.245 millió Ft árbevétel realizálását jelentette. - Burkolólapokból 6.235 ezer m 2, kályhacsempébol 677 ezer csee volt a termelés. A burkolólapok esetében a mennyiségi növekedés a bázishoz viszonyítva 17,8% volt. A növekedésben meghatározó szerepe volt a B-IV. üzemi termelés belépésének, 2002. évben az új üzemben 1.206 ezer m 2 burkolólapot állítottunk elo. - A saját eloállítású burkolólapokból 5.365 ezer m 2 -t, vásárolt burkolólapokból 455 ezer m 2 -t értékesítettünk, így a burkolólap értékesítésünk elérte az 5.820 ezer m 2 -t, ami 3,4 %-os növekedést jelentett a bázishoz viszonyítva. Az új üzemünk beváltotta a hozzá fuzött reményeket, hiszen több mint 730 ezer m 2 falburkoló csempe került értékesítésre 46,1 %-os bruttó fedezeti százalék elérése mellett. - A bruttó fedezet megközelítette a 2.737 millió Ft-ot, ez 1,1 %-kal magasabb a 2001. évi adatnál. - A bruttó fedezeti hányad 2002. évben 33,2 % volt. - A konzorciális hitellel kapcsolatosan 2002. évben 261 millió Ft árfolyamnyereséget könyvelt el a Társaság. Az elszámolt kamatráfordítás összege 410 millió Ft. - Az anyavállalat adózás elotti nyeresége 117.822 eft, adózás utáni eredménye 408.553 eft veszteség. A különbséget az 526.375 eft halasztott adó visszavezetése idézte elo. A korábbi idoszakban az anyavállalat magyar számviteli szabályok szerinti eredménye folyamatosan veszteség volt és a nemzetközi számviteli szabályok szerint az adott évek veszteségére halasztott adót számolt el. Az anyavállalat 2002. évi magyar számviteli szabályok szerinti eredménye, valamint a jövoben érvényesítheto társasági adóalap figyelembevételével került meghatározásra az 526.375 eft halasztott adó
visszavezetés. Fontos annak kiemelése, hogy ez az elszámolás tényleges pénzmozgást, illetve társasági adó befizetést nem von maga után. Az S.C. Cesarom S.A. leányvállalat 2002. évre vonatkozó fobb adatai (a leányvállalat Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint készített egyedi beszámolója alapján): - 2002. évben a burkolólap termelés meghaladta a 4.536 ezer m 2 -t, ami 94 ezer m 2 -rel több a bázisidoszakban gyártott mennyiségnél. A szaniter termelés elérte az 567 ezer darabot, ez mintegy 3,4 %-kal magasabb a bázisnál. - Saját termelésu burkolólapból 4.554 ezer m 2 -t, az anyavállalat burkolólapjaiból 31 ezer m 2 -t, vásárolt burkolólapból 339 ezer m 2 -t értékesített a Társaság. A vásárolt burkolólapok forgalmazását a termékválaszték kiegészítése elsosorban gres lappal indokolta. A vásárolt burkolólapokon a bruttó fedezet szerényebb mértéku volt, típustól függoen 13-18 % körül mozgott. - A román leányvállalat IAS szerinti adatainak összeállításánál a korábbi hiperinfláció miatt az adatokat 2002-ben is inflálni kellett, melynek mértéke 17,8 % volt. A forintra történo átszámításkor a következo árfolyamokkal kellett számolnunk: 2001. december 31. 112,36 Lei/Ft 2002. december 31. 147,06 Lei/Ft. Ez azt jelentette, hogy a román fizetoeszköz 30,9 %-kal értékelodött le a forinthoz képest. Megnevezés Bázisidoszak Inflált bázisidoszak* Tárgyidoszak Index (%) M Lei eft M Lei eft M Lei eft T/B eft T/B* eft Értékesítés árbevétele 760 167 6 765 483 895 477 6 089 243 921 946 6 269 234 92,7% 103,0% Értékesítés közvetlen önköltsége (450 349) (4 008 104) (530 511) (3 607 476) (655 057) (4 454 388) 111,1% 123,5% Bruttó fedezeti eredmény 309 818 2 757 379 364 966 2 481 767 266 889 1 814 845 65,8% 73,1% Értékesítés közvetett költsége (174 316) (1 551 412) (205 344) (1 396 341) (203 965) (1 386 962) 89,4% 99,3% Üzleti tevékenység eredménye 144 381 1 284 990 170 081 1 156 550 65 795 447 406 34,8% 38,7% *A bázisidoszak adatai a 2002. évi inflációs rátával (17,8 %), illetve a 2002. év végi árfolyammal (147,06 Lei/Ft) kerültek meghatározásra.
- Az értékesítés árbevétele a bázis idoszakhoz viszonyítva román leiben számolva 21,3 %-kal növekedett, Ft-ban számolva - az eros forint miatt - viszont mintegy 500 millió Ft-tal bázis szint alatt alakult. Abban az esetben, ha korrigáljuk a bázisidoszak adatát az infláció - 17,8 % - mértékével, illetve ha 2002. december 31-i árfolyammal - 147, 06 Lei/Ft - számolunk, akkor az árbevétel 3,0 %-os növekedést mutatna. - A bruttó fedezeti hányad a tárgyidoszakban 28,9 % volt, míg a bázis idoszakban ez mutatószám 40,8 %. A bruttó fedezeti eredményromlásból 943 millió Ft 276 millió Ft-ot a magyar fizetoeszköz erosödése okozott. A 2002. évi bruttó fedezeti eredményesség csökkenését emellett elsosorban a burkolólapok forintban számított átlagárának mintegy 20%-os csökkenése idézte elo, miközben a fajlagos költségek is kismértékben növekedtek. - A helyi számviteli törvény lehetoséget biztosított arra, hogy a tárgyi eszközök átértékelésre kerüljenek a román könyvekben az évenkénti inflációs mértékkel. A korábbi idoszakban a nemzetközi, illetve a román standardok szerint számított tárgyi eszköz érték különbözet után halasztott adó került elszámolásra. Az átértékelés után a két standard szerint számított tárgyi eszköz érték közötti különbözet jelentos mértében lecsökkent, ami lehetové tette a korábban elszámolt halasztott adóból történo visszaforgatást. Ez esetben is meg kell jegyeznünk, hogy a halasztott adó visszavezetés tényleges adó visszafizetést nem von maga után, mivel annak megképzésekor sem került sor tényleges adófizetésre. - A nettó monetáris pozíció soron 532 millió Ft veszteséget számoltunk el. - A fentiek figyelembevételével a román leányvállalatunk adózás utáni eredménye 513 millió Ft nyereség.
Az Inker d.d. leányvállalat 2002. évre vonatkozó fobb adatai (a leányvállalat Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint készített egyedi beszámolója alapján): - A leányvállalat horvát kunában számított árbevétele 4,0 %-al növekedett, forintban számolva viszont bázisszinten alakult. - A szaniter üzletágban a bázis idoszakhoz viszonyítva 2,4 %-kal emelkedett a termelt mennyiség, a porcelán termékeknél 4,7 %-os volt a növekedés, ami több mint 10,9 millió db porcelán termék termelését jelentette. - Szaniter termékekbol 349 ezer db-ot értékesítettek, ez 5,5 %-kal haladja meg a bázis idoszak mennyiségét. Porcelán termékekbol 11,2 millió db-ot adtak el, ez 10,2 %-kal volt több, mint a bázis idoszakban értékesített mennyiség. - A bruttó fedezeti hányad 17,4 %-ra teljesült, ez érdembeli változást nem hozott a 2001. évi bruttó fedezeti eredményhez képest. - Az értékesítési, igazgatási és általános költségeknek az árbevételhez viszonyított aránya 14,5 % volt. - A horvát leányvállalat adózás utáni nyeresége 152 millió Ft volt.
Zalakerámia Rt. 2003. március 21-i rendkívüli közgyulés 5. napirendi pont
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. tér 6. Zalakerámia Csoport 2003. évi Üzleti Tervének fobb elképzelései Zalaegerszeg, 2003. március 19.
Zalakerámia Csoport 2003. évi Üzleti Tervének fobb elképzelései Magyarország - Zalakerámia Rt. Magyarországon az utóbbi 5 év idoszakának legalacsonyabb ütemu GDP-növekedése valósult meg 2002. évben, ami a becslések szerint 3,3%. 2002. év elején még 4%-os növekedést jósoltak a szakértok, a lassulás annak ellenére következett be, hogy a költségvetés minden korábbinál nagyobb expanzióba kezdett. Bár évközben a negyedéves adatok szerint kissé gyorsult a gazdaság, de összességében a világgazdaság recesszió közeli helyzete határozta meg a trendet. A gazdasági fejlodés jövojével kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy mikor javul a külso környezet. Ennek ellenére a piac a gazdaság gyorsulására, mintegy 4%-os gazdasági növekedésre számít. Az azonban biztosra veheto, hogy új erore most is csak akkor kaphat a magyar gazdaság, ha a külso körülményekben javulás áll be. Ezzel kapcsolatban jelenleg azonban egyre pesszimistábban nyilatkoznak az elemzok. Elorejelzések szerint 2003-ban az építoipari cégek nem lesznek olyan kedvezo helyzetben, mint korábban. Az építési engedélyek immár másfél éve igen visszafogottan bovülnek, és ennek reálgazdasági hatása már 2002 III. negyedévében "beérett": a korábbi 20-60%-os növekedés 4%-ra esett vissza. A fizetoképes kereslet növekedésének megtorpanását jelzi az is, hogy az új építésu lakások közül egyre inkább csak a kisebbeket keresik, illetve az értékesítési ido folyamatosan emelkedik. Tovább rontja az építoipar kilátásait, ha az igen kedvezo kamattámogatásokat a kormányzat esetleg visszafogja. Ebben a makrogazdasági környezetben a szakértok szerint 2003-ban GDP növekedése 4%- os lesz, az infláció mértéke 5% körüli. A Ft/EUR árfolyam várhatóan nem változik, tehát a forint továbbra is eros marad (240-250 Ft/EUR körül fog mozogni). A világ kerámia piacára az eros koncentráció jellemzo, mind a termelés, mind a disztribúció terén. Ez a piaci koncentráció még nehezebbé teszi mind az export, mind a hazai piacokon történo értékesítést. Magyarországon az elmúlt évben tovább folytatódott az import termékek átlagárának csökkenése, ez átlagosan több mint 5 % átlagár csökkenést jelentett. A Zalakerámia Rt. Üzleti terve a fentiekre alapozva kerül összeállításra. A kapacitásaink meghatározásánál figyelembe vettük a tófeji B-IV. üzem belépését, illetve a B-I. üzem leállítását.
Románia - S.C. Cesarom S.A. Romániában az elkövetkezo idoszakban a beruházások várt eroteljes felfutása még gyorsabb fokozatba kapcsolhatja a növekedést. 2002. évben a lei 17,8%-os infláció mellett csak 5%-kal értékelodött le a dollárhoz képest (a forinthoz viszonyítva viszont több mint 30%-kal). Ez kifejezetten jót tesz az áremelkedési ütem további mérséklodésének. Ezek a kedvezo fejlemények azzal együtt, illetve annak ellenére valószínusíthetoek, hogy az IMF-fel kötött megállapodás feltételeinek megfeleloen tovább fog szigorodni a költségvetés, halad a szerkezetváltás és a privatizáció. Románia továbbra is mindent megtesz azért, hogy az Európai Unió az ország felvételére vonatkozó elkötelezettségét megerosítse. Márciustól Romániában a dollár helyett a meghatározó deviza eszköz az euro lett, ezáltal kiszámíthatóbbá és egyenletesebbé válnak a pénzpiaci mozgások. Ezeket a kedvezo fejleményeket az S.C. Cesarom S.A. Üzleti tervébe nem építjük be. Román leányvállalatunknál kapacitás-növekedéssel nem számolunk. Amennyiben az ország gazdasági helyzete a fentiekben részletezett módon tovább fog javulni, ez jótékony hatással lehet a Cesarom gazdálkodására nézve is, de a korábbi években jellemzo kiugró teljesítmény-növekedés akkor sem várható el, így az irreálisan magas 40-45 %-os bruttó fedezeti hányad sem. Horvátország - Inker d.d. Az elkövetkezo idoszakban csak szerény mértékben javulhat a horvát gazdaság teljesítménye, de ez elég lesz ahhoz, hogy valamivel feljebb tornássza az 5-6% körüli éves inflációt, és segít abban is, hogy tovább ne növekedjen a rendkívül magas munkanélküliségi ráta. A külso hiány kezelheto mértéku marad, ugyanakkor nagyobb a bizonytalanság a költségvetési deficitet illetoen az állami beruházásoknak a közelgo választások elott bejelentett felfuttatása miatt. A kormány a következo idoszakban valószínusíthetoen lassítani fogja a privatizáció folyamatát és elhalaszt jó néhány, a munkaero piac reformját célzó intézkedést. Pozitívan hat az Inker belföldi kereskedelmére, hogy a gazdasági szereplok likviditása várhatóan nem fog rosszabbodni és ezzel egy idoben fejlodik a fogyasztói hitelrendszer is. A piacról (lakásépítési piac, tengerparti idegenforgalmi egységek) szerzett elozetes információk alapján is némi növekedés várható az értékesítésben. Ezzel szemben a hazai piacbovítésnek gátat szab a fent már említett privatizáció-lassulás: elsosorban a szállodák privatizációja, illetve azok elmaradása érinti érzékenyen leányvállalatunkat.
Az Inker d.d. hatékonyságát különbözo költség-csökkento intézkedésekkel (pl. selejtcsökkentés) valamelyest tudjuk javítani, így a bruttó fedezetet 17-18%-ról 19-20%-ra növelni. Ez azonban kevés ahhoz, hogy a Csoport életében domináns szerepet játsszon. A terv elképzeléseinkben az óvatosság elve érvényesül, azaz további kismértéku csökkenést várunk a Bruttó fedezeti százalék, illetve az üzemi/üzleti tevékenység eredménye tekintetében. A Zalakerámia Rt. Igazgatósága befejezte a Csoport egyszerusítésére irányuló munkáját. A leányvállalatok közvetlen tulajdonlását és a Hussar Holding AG értékesítését tartalmazó szerzodések elkészültek. A tranzakciók lekönyvelésre kerültek 2002. évre. A tranzakciók pénzügyi lezárása forrást teremtett mintegy 10 millió EUR összegben rendkívüli konzorciális hiteltörlesztésre. A konzorciális hitelen 2003. évben közel 4 Ft/EUR árfolyamveszteséget tervezünk. 2003. évben is a Zalakerámia Csoport termelo berendezéseit 100 %-os kapacitáskihasználással tervezi üzemeltetni, és nem számol készletnövekedéssel. A 2003. évben már teljes évben üzemelo új tófeji gyártósor, a B-4 üzem lehetoséget nyújt arra, hogy csökkentsük a vásárolt burkolólapok beszerzését és értékesítését. A bruttó fedezet ill. az üzemi/üzleti tevékenység eredményében növekedést prognosztizáltunk. A rendkívüli hiteltörlesztés miatt az elmúlt évekhez viszonyítva kamatráfordításaink kedvezobben alakulnak. A mérlegben a legjelentosebb változást a Csoport egyszerusítésébol adódó vételár kiegyenlítése miatt bekövetkezo változások jelentik, ez érinti a követelésállomány csökkenését ill. a konzorciális hitellel kapcsolatos kötelezettségek csökkenését egyaránt. A csoportszintu értékesítési volumen növekedésével számolunk, amely meghaladja a tervezett termelési volument, ennek következtében mind mennyiségben, mind értékben a készletérték csökkenését terveztük. Mindezen makro környezeti hatások figyelembevételével tervezzük összeállítani a Zalakerámia Csoport üzleti tervét, amelyben már figyelemmel leszünk a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezo változások hatására.