Egészségügyi paradigmaváltás - fogyasztóközpontú egészségügy

Hasonló dokumentumok
A betegjogvédelem jövője

Az egészségügyi törvény Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések

A klinikai vizsgálatok etikai és jogi szabályozása, Helsinki Nyilatkozat, Etikai Bizottságok működése, engedélyeztetési eljárás

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Bioetika. Kovács Erika április 20.

Jogi-Etikai Alapok a Kommunikációban. Dr. Frank Nóra Dr. Csikós Ágnes PTE, ÁOK, Alapellátási Intézet

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR

MAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT

Alapjogvédelem az EU-ban

EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

ORVOSI ETIKA AOK-KU180 ÁOK III. évfolyam 2017/2018. tanév tavaszi szemeszter

ORVOSI ETIKA AOK-KU180 ÁOK III. évfolyam 2015/2016. tanév tavaszi szemeszter

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely

Az alkotmányos demokrácia

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

Az akkreditált szervezetek érdekképviselete. Dr. Ágoston Csaba, elnök Akkreditált Szervezetek Klasztere

A képzésen túl kiemelt célunk a tapasztalatcsere is. Mottónk ezért: tanulva tanítsuk egymást!

Minőségügyi rendszerek ágazati irányai. Dr. Mészáros János helyettes államtitkár EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság május 27.

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

Kogon Mihály ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG MULTILATERÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY. A fogyatékos emberek és az FNO December 15

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Kihívások a Nemzeti pedagógus Kar előtt. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke Sonkád, július 3..

A bioetikai oktatás jelene. Dr. Kovács József Magatartástudományi Intézet Bioetika Részleg

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.

INTEGRITÁS MENEDZSMENT

Az ÉMK Kft. (továbbiakban Társaság, Vállalat) elkötelezetten törekszik a jogszerű, etikus és átlátható működésre.

14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

Bioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés

Általános rehabilitációs ismeretek

TÁMOP / Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

Docimológia a bioetika oktatásban

Érdekmérlegelési teszt az érintettek vezetői engedélye másolatának a MOL LIMO szolgáltatás során történő kezelésére

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata

A fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

GDPR- INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A JOGI MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

Wienerberger CBME. Szállítói etikai kódex

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

TÁMOP / projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC november 16.

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása

Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Esélyegyenlőségi terv 2011.

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT

Egészségpolitika. Közgazdasági értékelés az egészségügyben. Fügedi Gergely SE-EMK január

Bevezetés Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett december 2.

A többdimenziós gazdaság. Dr. Baritz Sarolta Laura OP

EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK DÓSA ÁGNES

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME. Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében

S atisztika 1. előadás

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

LIFELIKE EGÉSZSÉGÜGYI MOZGÁSDIAGNOSZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYZAT HÁZIREND

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Üzleti etika TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2007/2008 I. félév

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

ISO 27001, mint lehetséges megoldási lehetőség a megfelelésre Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft március 22.

Xella Csoport Szállítói Magatartási Kódex

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Szállítói szabványok

Gyakorló ápoló képzés

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

Megvitatandó napirendi pontok (II)

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Átírás:

Egészségügyi paradigmaváltás - fogyasztóközpontú egészségügy dr. med. dr. jur. Mogyorósi Dorottya NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság szakmai főtanácsadó 2010. szeptember 10. Békéscsaba, Szt. István Egyetem

Paradigmaváltás - Eü bietikai alapok (legfontosabb, jogalkotást és a jogalkalmazást határozza meg) betegség kérdése betegjogok fogyasztóvédelem (élelmiszerbiztonság, kollektív döntéshozatal) jövő

Bioetika meghatározása: a biológiai tudásnak az emberi élettel összefüggő etikai kérdéseit tanulmányozó tudományterület a modern biológia és orvostudomány által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálata fontossága (Európa Tanács, EU) az orvosi jog jogelméleti alapjaival való összefüggés kommunikációban is kiemelkedő szerepe van

Története Potter, 1970, a túlélés tudománya Bioetika: a jövőbe vezető híd, 1971 II.Vh, USA (daganatsejtbeültetés, vérbaj következményei rabokon) Nürnbergi Kódex Helsinki nyilatkozat

Etikai felfogások vallásos felfogások alapvető, velünk született értékek alapvető emberi tapasztalatokra válasz nem vallásos felfogások liberális közösség központú egyéb

Liberális individualizmus jogokon, jogosultságokon alapuló elmélet egyén védelme az államhatalomtól Hobbes a jogosultságok nyelvének kidolgozása az erkölcsi és politikai érvelésekben egyéni szempontok -- közjavak?

közösség-központú etikai felfogások etika alapjai: közösségi értékek kommunitarianista gondoskodás-etika eset-etika alapelvekre épülő, tisztes közerkölcsiség elméletek

Egyéb felfogások feminizmus (genderizmus) természetgyógyászat környezetvédelem

Az etikai problémák tárgyalásának szintjei az emberi létezés közvetlen szintje: értékek és összefüggések szabályokban, törvényekben, normákban formális szint: alapelvek, erények világnézeti szint: filozófiák, vallások

Jogok etikája cselekedetekre összpontosít a szabad választás joga procedurális etika

A közjó etikája történelem -- vallási parancsok szekularizáció -- az igény mégsem szünt meg társadalmi túlélés

Alapelvek a bioetikában Nemzetközi és hazai szakirodalom 4 alapelv Állásfoglalások levezethetőek Különböző beosztások Autonómia tisztelete / bizalom Nem ártás elve Igazságosság Jótékonyság

A bioetikai alapelvei, egyéni autonómia Egyén önrendelkezése Betegek döntése saját testükről Informed consent Korlátozható kinek az érdekében? Meddig? Állam védheti a személyt önmagával szemben?

A bioetikai alapelvei, bizalom Őszinteség, bizalom a gyógyítás alapja Bizalom szerződés a beteg és az orvos között Egyenjogú orvos-beteg kapcsolatból sem rekeszthetjük ki Enélkül működésképtelen a kapcsolat

A bioetikai alapelvei, igazságosság, gyógyítás a beteg javára Ritka erőforrások igazságos elosztása Más betegek érdekei az ellátás során ki lehet az orvosi kísérletek alanya? Kinek válik javára a kísérlet? Akaratnyílvánításra képtelen betegek

A bioetikai alapelvei, az ártalom kerülése Alapelvek kollíziója önrendelkezés, magánélet, emberi élet abszolút védelme Autonómia kontra ártalomkerülés Kockázatok Fizikai értelemben csakis a beteg vállalja a gyógykezelés kockázatát, még akkor is, ha a jogi kockázat megoszlik az orvos és a beteg között Mellékhatások

Nem ártás alapelve Hippokratesz Nem ártás jótékonyság Kár Életminőség: mentesség Testi fájdalomtól Szenvedéstől Anyagi gondoktól

Nem ártás elve A kezelés eszközei: kötelező, nem kötelező Mesterséges táplálás, életfenntartó technikák Szándékolt, és csupán előrelátható hatások QUALY: életminőség mérése

Megfelelő szintű ellátás Kettős hatás elve: kívánt jó elérése, rossz bevállalása Cselekedet önmagában nem rossz Cél a jó hatás elérése A rossz következmény nem eszköz Egyensúly Megölni vagy hagyni meghalni Életfenntartó kezelések: visszatartás, visszavonás

QUALY Quality adjusted life years Károsodás mértéke, fájdalom nagysága Matematikai gondolkodás Tárgy az ember? Összehasonlításokra használható Egészségügyi közgazdaságtan

Cselekvőképtelen beteg Ki dönthet? Ellátási területek Egészségügyi ellátás, beavatkozás Klinikai kisérletek Szerv/szövet adományozás Döntés mi alapján?

Jótékonyság alapleve Cél: a beteg javának előmozdítása Nem ártás elvével összehasonlítás: nem lehet egyszerre mindenki javára cselekedni Kötelező és ideális jótékonyság Alapelvek közötti kollízió Költség, kockázat, haszon, elöny

Költség, kockázat, haszon, előny jótékonyság alapelve Forrás Kár Haszon/előny Kockázat/előny Költség-hatékonyság vizsgálat (CEA) Költség-haszon vizsgálat (CBA) Az élet értéke

Az igazságosság alapelve Társadalmi igazságosság Egyenlőség Mi alapján? Erkölcsös élet Alapvető szükségletek

Az igazságosság alapelvének következményei A méltányos esély A méltányos, tisztességes ellátási minimumhoz való jog Prioritások a források allokációjában Mikroallokáció Különleges gyógykezelés

Jog és etika, alapvetések jog, erkölcs, humánum kényszer, jog, szabadság nem az ember van a jogért, a jog az emberért tiszta jog emberhez szabott jog pozitív jog természetjog Emberi méltóság: többségi döntés eredménye? Emberi méltóság: objektív adottság? Etikai követelmények: honnan a forrás?

Jog és etika, társadalmi folyamatok pozitiválódása Természetjogi eszme fejlődése Görögök: természet parancsai szükségszerűek, törvényi parancsok önkényesek újkor: emberi alaptulajdonság: rendezett életre törekvés, együttműködés vagy egoizmus? kontra Társadalmi folyamatok pozitiválódása: emberi reflexióktól, döntésektől függővé válása

Orvosi etika és jog kapcsolata, alapkérdések ETIKA: általános etikai alapelvek érvényesülése az orvoslásban JOG: hol és milyen mértékben van szükség a jog beavatkozására úgy, hogy az erkölcsi alapelvek is érvényesülhessenek VITATOTT KÉRDÉSEKRE VÁLASZT AD társadalmi kontroll gyógyítási szabadság

Orvosi etika és jog kapcsolata, jogalkotás Jog: minimális morális követelményeket szab biztosítja az állami kikényszeríthetőséget Szaketikai norma: nem szabhat a jogszabálynál kevésbé szigorú etikai követelményeket Jogalkotás: a szaketika fejlettsége határozza meg

Betegség etikai-jogi kérdései Fogalma: nem csupán a beteség hiánya, hanem a teljes testi, pszichikai, szociális jóllét állapota (WHO) relativizálás: az adott körülményeknek megfelelő testi és pszichikai jóllét értelmezési nehézségek az egészségben eltöltött hosszú élet feltételei nemcsak az egészségügyi ellátás!

Betegség társadalmi kérdései Társadalmi hatások Iskolázottság - munkavállalók 30%-ának felsőfokú végzettsége -- születéskor várható élettartam magas (Mao: 15-17 %) Jövedelem -- nem túlságosan nagy különbség az alacsony és a magas között Örömmel végzett munka Egészségfejlesztés (health promotion) a lakosság életvitelének és életfeltételeinek megváltoztatása, fejlesztése bioetikai fő kérdések: egészégizmus ideológiája, társadalom medikalizációja, betegség egyéni szférába utalása, autonómiapaternalizmus, adatgyűjtés, allokáció

Betegségmodellek A betegség rendszerszemlélete Az emberi test egyes összefüggő, rendszert alkotó részeinek beteségeit vizsgálják, kiragadva Orvosi szakterületek, túlspecializálódás, aránytalanságok teljes orvosi működésre kihat

Betegjogok Alkotmányban,törvényben nemzetközi szerződésben betarthatóság kérdése fogyasztó-e a beteg? (etikai modellek, és a korábban felvetett kérdések) fogyasztóvédelem az egészségügyben - nem klasszikus fogyasztó a beteg! betegjogok

A beteg, mint fogyasztó Európai Betegjogi Charta Alapvető jogok az emberi méltóság sérthetetlensége (1-es passzus); az élethez való jog (2-es passzus); a személyes integritáshoz való jog (3-as passzus); a biztonsághoz való jog (6-os passzus); a személyes adatvédelemhez való jog (8-as passzus); diszkrimináció mentes bánásmód (21-es passzus); a különböző vallási vagy kultúrkörökből származó egyének jogainak tiszteletben tartása (22-es passzus); a gyermekek jogai (24-es passzus); az idősek jogai (25-ös passzus); a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog (31-es passzus); a társadalombiztosításhoz való jog (34-es passzus); a környezetvédelemhez kapcsolódó jogok (37-es passzus); a fogyasztók védelméhez kapcsolódó jogok (38-as passzus); a lakóhely megválasztása Illetve a szabad költözködéshez való jog (45-ös passzus).

1. Betegségmegelőző eljárásokhoz való jog 2. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga 3. Tájékoztatáshoz való jog 4. Beleegyezéshez való jog 5. Szabad választás joga 6. Titoktartáshoz való jog 7. A beteg idejének tiszteletben tartásához való jog 8. A minőségi sztenderdek megtartásához való jog 9. Biztonsághoz való jog 10. Az innovációhoz való jog 11. A szükségtelen fájdalom és szenvedés elkerülésének joga 12. A személyes kezeléshez való jog 13. Panasztételi jog 14. Kártérítéshez való jog A beteg, mint fogyasztó Európai Betegjogi Charta Betegek 14 joga

Fogyasztóvédelem Élelmiszerbiztonság globalizálódó élelmiszerkereskedelem minőség nem garantált események széles körben válnak ismertté média - izgalombahozás kockázatok időben felismerése szükséges intézkedések időben vállalatok versenye-fogyasztói félelmek-új technológiák kockázatbecslés - függ a szereplő személyétől

közösségi döntéshozatal szükségessége kollektív kockázatkezelés, kockázatos döntésekben történő közösségi részvétel - DÖNTÉS társadalmi szereplők - eltérő álláspontokat be kell mutatni opponálás, megcáfolás lehetőségét biztosítani kell valóságos kommunikáció, egyenrangú szereplők álláspontok gyakorlati kihatásait is vizsgálni kell egyenlő bánásmód elve a döntéshozatal során döntéshozóknak igazolnikuk kell a döntéshozatal előkészítését, az érveket, eredményeket

A jövő Élelmiszerbiztonság veszélyforrások minimalizálhatók a hazai termelők és ipari szereplők helyzetének és versenyképességének javításával, prioritást élvez a hazai piacra termelő vállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak támogatása, emellett az egyre tudatosabb és igényesebb fogyasztók legmagasabb szintű egészség- és érdekvédelme, melyek érvényesítéséhez fűződő igényt a kellő jogszabályi módosítások elvégzése kell, hogy realizálja. Mindezek a fogyasztóvédelmi törvény által is aposztrofált cél eléréséhez szükségesek, mely szerint alapvető fontosságú, hogy a hazai fogyasztókhoz csak a biztonságos termékek, jelen tárgy vonatkozásában, a biztonságos élelmiszerek juthassanak el.

A jövő a megfelelőség a magyar akkreditálások nemzetközi elismerésének jelentősége, valamint a témában született több EK-rendelet érdeme. Ezek áthidaló kapocsként vezettek el a hazai jogalkotásban is megjelenő tanúsítások és laborvizsgálatok hitelességének, megbízhatóságának kiemelt minőségéhez, említve itt az akkreditálási törvény és a vonatkozó EK rendelet összhangba hozatalát, valamint a jogilag szabályozott terület hatálya alá tartozó termékek megfelelőség értékelését végző szervezetek tevékenységének, hazai kijelölésének és brüsszeli bejelentésének törvényi, kormányrendeleti, és miniszteri rendeleti szinten történő szabályozását. Kiemelendő mindezek mellett a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) bejelentése is a brüsszeli Bizottság felé.

Adatvédelmi biztos állásfoglalása egy élelmiszerbiztonsági kérdésben (2339/A/2005./ - Dr. Péterfalvi Attila) Álláspontom szerint valamennyi, fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóság eljárásában a szélesebb nyílvánosság, a rugalmasabb tájékoztatás a kívánatos az egészséghez való jog, a fogyasztói jogok és az információszabadság érdekében. A szélesebb nyílvánossághoz egyfajta szemléletváltozás is szükséges a közigazgatásban.