Apáczai Csere János 1 Hit- és erkölcstanoktatás helyi tantárgyi programja 2007. 1 Fiktív név.
Készítette: Az Apáczai Csere János tantestületének megbízott tagjai - Zsolnai Péter igazgató 2 - Molnár Zoltán református lelkipásztor 3 - Molnárné Kiss Katalin református hittanoktató, vallástanár 4 Lektorálta: Református Pedagógiai Intézet 5 Helyi tanterv készítésekor figyelembe vett dokumentumok: Állami rendelkezések 1. 1990. évi IV. törvénycikk a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról 2. 1993. évi LXXIX. törvénycikk a közoktatásról Közegyházi rendelkezések 1. Az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. tc. az 1996. évi II. tckel kiegészítve, módosítva: 2005. évi VII. tv.; 2006. évi I.tv.; 2006. évi IV.tv. vonatkozó paragrafusai 2. 2005. évi II. tv. A Magyarországi Református Egyház 1995. évi I. közoktatási törvényének módosításáról a módosítással és a végrehajtási utasítással egységes szerkezetben 3. A hittanoktatásról szóló 2007. évi II. törvény 4. 2000. évi Zsinati határozat a református hittanoktatási tanterv tárgyában 5. Érettségi követelmények Református hit- és erkölcstan tantárgyból 6. A Magyarországi Református Egyház közoktatási 2005. évi II. Tv. Az előírt egyházi ének tantárgy bevezetésének végrehajtásáról 7. 2006. évi Zsinati határozat az egyházi ének tantárgy bevezetéséről és az egyházi ének kerettanterv tárgyában. Helyi egyházi rendelkezések 1. Tiszántúli Református Egyházkerület 2005/39. határozata a hittanoktatás rendjéről 6 2. Helyi Református Egyházközség szervezeti és működési szabályzata 7 Egyéb dokumentumok 1. Apáczai Csere János Pedagógiai Programja 8 2. Református Hittanoktatási Tanterv, 7-12. évfolyam, Református Pedagógiai Intézet, Budapest, 1999. 3. Egyházi ének kerettanterv ajánlás, Református Pedagógiai Intézet, Budapest, 2007. 2 3 4 5 6 7 8
I. Alapelvek és pedagógiai koncepció Hittanoktatás helyi tantárgyi program Alapelvek A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus missziói parancsának (Mt 28,18-20) engedelmeskedve tanítói szolgálatot végez. Elmenve azért tegyetek tanítványokká minden népeket, tanítva mindazt, amit én parancsoltam nektek, és íme én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ebben a tanítói munkában az Apáczai Csere János is részt kíván venni a mindennapi nevelési-oktatási tevékenység során, valamint Istentől adott kötelességének és lehetőségének tekinti a hittanoktatás szolgálatát. Református iskolaként hozzátartozik a református szellemiséghez, létéhez a katechézis. A keresztyén értékrend átadása azonban nemcsak a hit- és erkölcstanórákon jelenik meg, hanem szerves része a pedagógusok-diákok közötti kommunikációnak, az oktatási intézmény teljes egészét áthatja. A diákok látásmódjának, szemléletmódjának formálását szem előtt tartva végzi oktatóinevelői munkáját az intézmény, az adott tantárgyak keretein belül, a megfelelő helyeken kitérve a keresztyén vonatkozásokra. Ebben a munkában a tantestület segítsége elengedhetetlen, így a pedagógusok választásánál, új pedagógusok felvételénél fontos kritérium a keresztyén kötődés. Katechézisének célja Isten evangéliumának a hirdetése, az üdvösség örömhírének terjesztése, megtérésre hívás. Ebben vezérelve a Szentírás és a Heidelbergi Káté alapján az a gondolat, hogy a hit ismeret, valamint szívbéli bizalom. Ezt az Isten felé irányuló bizalmat szándékszik a hittanoktatás, valamint a mindennapi munkálkodás során felkelteni. E mellett fontos célja a Magyarországi Református Egyház mindenkori Hittanoktatási Kerettantervében megfogalmazott ismeretanyag átadás, felelős, felnőtt hitű keresztyének nevelése. Ebben alapelvei a következők: 1. A református hit- és erkölcstanoktatás nem pusztán ismeretátadás, hanem bizalomébresztés, hitre és hitben való nevelés is egyben. 2. A katechézis során a hittanoktatást végző személy szentírási alapokon nyugvó cselekvési rendszert, életprogramot kínál a részt vevőknek. 3. A katechézis kompetencialapú hittanoktatás, mely törekszik a keresztyén szokásrendszer, meggyőződés kialakítására, valamint arra, hogy az oktatás a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szintjén történjen. 4. Mivel Isten különböző tálentumokkal ajándékozta meg gyermekeit, ezek a hittanoktatás során is figyelembe vehetőek. Így a vallástanár élhet a differenciálás rendelkezésére álló eszközeivel. 5. Akárcsak a tanítási tanulási folyamat más területein, a katechézis során is fontos az átgondolt, megfelelően alkalmazott, széles skálájú módszertani kultúra, mely folyamatosan fejleszthető és a pedagógia, pedagógiai pszichológia új felfedezéséit, gondolatait magában foglalhatja. 6. A tanítási tartalmak feldolgozása során az élményszerűség, kreativitás, problémahelyzetekből kiinduló tevékenységek elősegíthetik az ismeretek beépülését, belsővé válását, melyet a hittanoktatás során elérni szándékozunk. 7. A katechézis mint oktatási folyamat, fejleszthető, melynek során alkalmazhatóak a korszerű oktatási eszközök, valamint az új felfedezések is. 8. A református hit- és erkölcstanoktatás tartalmában és követelményrendszerében úgy épül fel, hogy a kimeneti vizsgaként szereplő hit- és erkölcstanoktatás érettségi vizsgára felkészült lehessen a jelentkező diák.
A katechézis céljai 1. Az evangélium hirdetése korra, nemre, felekezetre és vallási meghatározottságra tekintet nélkül. 2. A tanuló számára keresztyén életprogram kínálása. 3. Fölébreszteni a bizalmat a teremtő, gondviselő, oltalmazó Isten iránt. 4. Keresztyén szokásrendszer kialakítása. 5. Korosztályszerű bibliaismereti, felekezettörténeti, egyháztörténeti, dogmatikai, etikai ismeretek átadása. 6. Kognitív célja a diákok református hit- és erkölcstan vizsgára való alapos felkészítés. 7. Elsegíteni a tanulót addig a belső meggyőződésig, mely alapján igaznak fogadja el a Szentírás igazságait, s azokat a mindennapi életére alkalmazni tudja és akarja. Pedagógiai megfontolás 9 Az Apáczai Csere János 4 évfolyamon működik. Egy-egy évfolyamon az osztályok száma a jelentkezők aktuális létszáma függvényében változhat, az osztályok létszáma 30-33 fő, tantervüket tekintve általános tantervűek. A gimnázium diákjai 14-19 év közöttiek. A felnövekedés időszaka ez, a nagy kríziseké, az identitás kereséséé. Erik H. Erikson elmélete szerint itt az identitás áll szemben a szerepbizonytalansággal, amikor az egyén egyre inkább kezd önállósodni, odafigyel a külsejére, nemi szerepekre. A serdülőkor vége felé egyre inkább az identitásé lesz a főszerep, szemben a szerepbizonytalansággal, s a pályaválasztásra koncentrálnak. Jellemző rájuk az odaadás szükséglete, mely az egyik összetevője az identitásválságnak, másrészt a tagadás szükséglete is. Tele vannak energiával, melyek lehetnek építőek és rombolóak is. Kognitív téren kezdenek áttérni a formális gondolkodásra, s elkezdenek elvont fogalmakban, absztrakciókban gondolkodni, hipotéziseket alkotni, s azokat ellenőrzi. Erkölcsi téren az együttműködés erkölcsére való áttérés fokozatosan megjelenik, a szabályok már nem egyértelműek, sokkal inkább a kölcsönösség által vezéreltnek kell lennie. Az ifjú ember egyre inkább figyelembe veszi a hátteret, szándékot, körülményeket. A korosztály sajátossága a testi növekedés befejeződése, a nemi érés, a serdülőkor elején bizonyos mértékű esetlenség. Emellett a társaság szerepe megerősödik, s irányadóvá teljes mértékben a kortárs csoport válik. A fiatal igazodni szeretne a körülötte lévőkhöz, sokszor nemcsak öltözködése, de véleménye tekintetében is, s rendkívül fontos számára, hogyan vélekednek róla a körülötte lévők. Emellett rendkívül sérülékenyek, viharzanak, állandó krízisben vannak, keresik önmagukat, helyüket, lehetőségeiket. Miközben testileg éretté válnak, társas, érzelmi kapcsolatok vonatkozásában sok bizonytalanságot élnek át. Ennek eredménye az időszakos hangulatváltozás, néha depresszió is. Emellett azonban fokozatosan megjelenik a lojalitás, előbb a lázadozás minden kötöttség, tekintély ellen, majd a fokozatos elfogadás, s az önállósodás a szülőtől, majd jó esetben a barátoktól is. Így formálódik a serdülő személyisége. 9 Az itt szereplő, helyi sajátosságra vonatkozó adatok fiktívek természetesen ezt az adott egyházközség a saját sajátosságaival pótolhatja, helyettesítheti. Természetesen a helyi tanterv nem egy évre készül, így az adatok sokkal inkább ismertető jellegűek, s tájékoztatóak, mint teljesen pontosak.
A lázadó, kritikus, de rendkívül szeretetéhes serdülők életideálokat, célokat keresnek, melyekben meg tudja találni önmagát, ugyanakkor sok esetben önértékelési és partner kapcsolati problémákkal küzdenek. Hisszük és valljuk, hogy a viharzó, olykor nehéz, olykor könnyebb időszakot átélő fiataloknak is szól Isten szava. Alapvető feladatunk az Isten iránti bizalom fölébresztése a fiatalban, s ez leginkább a hitelességgel, megélt kegyesség fölmutatásával lehetséges. Fontos számukra a hitelesség, ugyanakkor a személyközi kapcsolatok, így a vallástanárral való személyes, közvetlen, partneri kapcsolat is. A cél itt többet jelent puszta erkölcsös viselkedésmódnál, inkább gyakorlati hívő keresztyén életet. Ebben az egyén kapcsolata Istennel rendben van. Tudja azt, hogy az ő Ura kegyelmes Isten, Aki Szabadító, az ő támogató, erősítő Atyja, ugyanakkor következetes és igazságos Úr. Tisztában van azzal, hogy az életének célja van, Istennek terve van vele, ugyanakkor azzal is, hogy a tetteinek következménye van. Hitet természetesen nem adhat a vallástanár, de hozzásegítheti a rá bízott diákokat az Istennel való élő kapcsolathoz. Ez azonban nemcsak a hit- és erkölcstan órákon történik. Iskolánk követhető, keresztyén életmintákat kíván fölmutatni a tanulók számára mind a tanórákon, mind pedig a tanórán és iskolán kívüli tevékenységekben is. A különböző tantárgyak keretein és lehetőségein belül maradva igyekszünk rámutatni a teremtő, gondviselő, oltalmazó Isten munkálkodására, s a keresztyén életvitel alapjaira. Bár nem a hit- és erkölcstanórák szerves részét képzik, de a katechéziséhez tartoznak a hitmélyítő alkalmak, melyek minden egyházi és hivatalos ünnepünk előtt a Helyi Református Egyházközség templomában kerülnek megtartásra. A mindennapokban való épülést segítik elő az ún. Csendes percek, melyek a hét minden napján az első óra előtt hangzanak el. A Csendes percek rövid áhítatait, gondolatait az első órát tartó pedagógus olvassa fel a diákok számára. Minden nap kezdetén közös imádságra kerül sor az osztályokban, az első órákban, s az utolsó órák közös imádsággal zárulnak. Az igemagyarázatokat minden év elején az iskola megbízott vallástanára készíti el. A templomi igei szolgálatokat szintén ők végzik, időszakonként a helyi Katolikus Egyházközségek vezetőit felkérve. Iskolánk diákjai nemcsak helybeliek, az Apáczai Csere János vonzáskörzetébe tartozó községekből, városokban laknak, így a gyülekezeti kapcsolódás nehezen mérhető és elősegíthető. Bár a gimnázium református fenntartású, tanulóink egy része katolikus felekezetű, így együttműködési megállapodás alapján a helyi katolikus egyházközségek vezetői lehetőséget kapnak saját felekezetüknek megfelelő hit- és erkölcstanoktatás végzésére. A hittanoktatás mellett a 9. évfolyamon kötelezően egyházi ének tantárgy oktatása történik. II. Az alkalmazható tankönyvek és tanulmányi segédletek, valamint taneszközök kiválasztásának elve 10 A hit- és erkölcstanoktatás során az alkalmazható tankönyveket, tanulmányi segédleteket főként a Református Pedagógiai Intézet által közzétett Hit- és erkölcstanoktatási tankönyvek és segédletek jegyzékéről választja a református hittanoktatást végző személy. A vallástanár számára elérhetőek a könyvtárában a Református Pedagógiai Intézet által kiadott Hittan 9-12. Tankönyvek, Feladatgyűjtemények, Tanári 10 Az itt lévő adatok szintén egy fiktív elgondolás alapján születtek.
segédkönyvek, melyek segítik az órára való készülését. Emellett segédanyagként megtalálhatóak DVD és VHS formátumú segédletek, valamint diák. Az iskolában végzett hittanoktatás során a diákok esetében a Hittan 9-12. Tankönyvek, Feladatgyűjtemények, valamint a Szentírás és a Református Énekeskönyv kerülnek elsősorban használatra. A hittanórák szerves része a közös éneklés, mely azonban nemcsak a Református Énekeskönyv alapján történik. Erre a célra iskolánk megbízott vallástanára által összeállított énekgyűjtemény használatos, mely a következő énekeskönyvek válogatását tartalmazza: - Az Úrnak zengjen ének, szerk. Berkesi Sándor, Kálvin Kiadó, 2006. - Erőm és énekem az Úr, Harmat Kiadó, Budapest. 1994. - Dicsérem neved 1-4, Fiatalok Krisztusért, Budapest Ezek alapján a hittanoktatás során használatos tankönyvek és elsődleges segédanyagok jegyzéke Kálvin Kiadó Kálvin Kiadó Új fordítású Biblia (középméretű) Református Énekeskönyv Fodorné Ablonczy Margit Dani László Szűcs Ferenc Tóth Kása Tőkéczki Ladányi Papp Tőkéczki Hittan 9. tankönyv Hittan 10. tankönyv Hittan 12. feladatgyűjtemény Egyháztörténet 1. (a kezdetektől 1711-ig) Egyháztörténet 2. (1711-től napjainkig) III. A fejlesztés eredményeként a tanuló személyiségében, tanulmányi eredményében bekövetkezett változás, fejlődés értékelés és minősítése 11 A fejlődés ellenőrzése egyrészt a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tevékenységek, képességek fejlődésének ellenőrzését tartalmazza, másrészt a tanulók személyiségfejlődésének, attitűdjének, szocializáltsági mutatóinak folyamatos alakulását. A hit- és erkölcstanoktatás értékelése az intézmény pedagógiai programjára épül, folyamatos és motiváló hatású. Szem előtt tartja az egyes diákok különböző képességeit, s ennek megfelelően differenciált. Mivel egyére szabott, ezért konkrét, s az egész személyiséget figyeli. Az értékelés során arra törekszünk, hogy pontosan föltárjuk a pozitívumokat, valamint a hiányosságokat a tanulási képességek területén. A hiányosságok esetén alternatívákat, megoldási módokat tár a tanulók elé a hiányosságok pótlására. Az értékelés kiterjed a szóbeli és az írásbeli részre is, komplex egységet alkot, valamint az egész tanítási-tanulási folyamatot végigkíséri. Ezek dokumentálása a törvényes kereteknek megfelelően történik. Formái: - szóbeli feleltetés: kizárólag a felső tagozat esetében, melynek célja szóbeli visszajelzés a tanuló számára, - írásbeli ellenőrzés feladatlappal, munkalappal, az egyes témakörök lezárása, ismétlése után, 11 Az itt szereplő adatok szintén fiktívek.
- házi feladatok csak a felső tagozat esetében, melyek a folyamatos gyakorlást, megerősítést szolgálják, - szorgalmi munkák, melyek célja a motiváció felkeltése, egyes témákban való elmélyülés lehetővé tétele. Hit- és erkölcstan tantárgyból sem év elején, sem félévkor, sem év végén nem készít az adott katechéta összefoglaló mérést, hiszen az év közbeni értékelési formák lehetőséget adnak az ellenőrzése, valamint a folyamatos differenciálásra is. Mivel a tanulók személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje, s egyéb fejlődése szintén folyamatos ellenőrzés alatt van, így ezeket nemcsak a hittanoktatás során, hanem a tanórán, tanórán kívüli tevékenységekben (napközi, külső program, játék, stb.) is figyelemmel kísérik az adott pedagógusok. Az ellenőrzés nem kritikai célú, sokkal inkább a differenciált segítségnyújtás, empátiás fejlesztő szándék a jellemzője. A tanulók teljesítményének értékelésének célja a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság segítése. Ezek során formatív és szummatív értékelésre is sor kerül. A tanulmányi munka a hittanoktató által kerül mérésre, s az ötfokozatú skála alapján értékelődik. A magatartás és a szorgalom teljesítmények az osztályfőnök hatáskörébe tartoznak, aki figyelembe veszi az értékelés során az adott osztályban tanító pedagógusok (pl. a hittanoktató) visszajelzéseit.