ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése A világ hústermelése A világ húsiparának kilátásai A világ és az EU sertéshús-termelésének kilátásai A világ és az EU baromfihús-termelésének kilátásai A világ és az EU marhahús-termelésének kilátásai A világ és az EU tej-termelésének kilátásai Források: Popp J.; Udovecz G.; Papp G.; FAO; EUROSTAT; FVM; AKII,
A világ hústermelésének megoszlása 2007-ben A világ összes termelése: 271 millió tonna Marha- és borjúhús 68 Mt 25% Egyéb 3 Mt 1% Kecske- és juhhús 13 Mt 5% Sertéshús 103 Mt 38% Baromfi hús 85 Mt 31% Forrás: FAO, 2008
Az EU (25) hústermelésének megoszlása 2006-ban Az EU (25) összes termelése: 42,4 millió tonna Marha- és borjúhús 19% Egyéb 2% Kecske- és juhhús 3% Baromfihús 25% Sertéshús 51% Forrás: FAO, 2008
Az összes húsfogyasztás megoszlása 2005-ben Közép-Kelet és É-Afrika Távol-Kelet 2% Afrika 3% 3% Oceánia CIS 3% 4% Dél-Amerika 7% India 7% A húsfogyasztást befolyásolja: - Népesség növekedése - Gazdasági növekedés - Urbanizáció Japán 7% Egyéb 12% EU 13% Kína 24% NAFTA 15% Kína: összes húsfogyasztás 25%-át adja a fogyasztás legnagyobb növekedése itt várható 2005/2015 között 21%-kal nő a húsfogyasztás (260-ról 315 millió Forrás: Gira, 2009 tonnára)!
A globális húsfogyasztás alig emelkedik 2009-ben A globális húsfogyasztás alakulása (2004-2009) 260 000 Összesen: 230 002 Összesen: 231 747 240 000 +2.3% +0.8% 220 000 200 000 180 000 62 230 65 546 66 997 71 563 74 750 +4,.5% 76 126 +1,8% 1000 tonna 160 000 140 000 120 000 100 000 88 112 90 065 91 845 89 665 92 189 +2,8% 92 784 +0,6% Baromfihús Sertéshús Juhhús Marhahús 80 000 60 000 40 000 20 000 9 154 9 653 10 151 10 396 10 664 10 841 52 657 52 674 53 597 53 209 52 400-1,5% 51 996-0,8% 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 De Kína nélkül a globális húsfogyasztás csökken!!! Forrás: Gira, 2009
EU: a húsfogyasztás rövidtávon csökken 45 000 40 000 Húsfogyasztás alakulása az EU-ban EU 15 EU 25 EU 27 35 000 1000 tonna 30 000 25 000 20 000 15 000 Juh Baromfi Sertés Marha 10 000 5 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hústermelés és húsimport is csökken! Forrás: Gira, 2009
A globális húskereskedelem mennyisége csökken 2009-ben 28 000 26 000 24 000 Globális húskereskedelem (2004-2009) 2008:komoly növekedés volt a globális húskereskedelemben! Összesen: 25 241 +7 % Összesen: 23 834-6% 22 000 20 000 18 000 8 072 7 932 8 766 9 737 +11% 9 446-3% 1000 tonna 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 6 797 4 762 1 092 5 278 1 144 5 473 5 493 1 138 1 135 6 492 +18% 1 141 +0,5% 5 793-11% 968-15% Baromfi Sertés Juh Marha 4 000 2 000 6 881 7 715 8 009 8 133 7 871-3% 7 628-3% 0 2008: +1,6 millió t carcass súly (+7%); 2009: -1.4 millió t carcass súly (-6%) Forrás: Gira, 2009 2004 2005 2006 2007 2008 2009
A legnagyobb húsimportőr országok eltérő trendeket mutatnak 1000 tonna 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Forrás: Gira, 2009 USA: húsimport alakulása ( 2000-2015) 2000 2005 2010f 2015f Juh Marha Sertés? Baromfi Közép-Kelet és É-Afrika: húsimport alakulása ( 2000-2015) 1000 tonna 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000 2005 2010f 2015f Juh Marha Sertés Baromfi 1000 tonna 1000 tonna Oroszország: húsimport alakulása (2000-2015) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 1600 1400 1200 1000 0 800 600 400 200 0 2000 2005 2010f 2015f Kína: húsimport alakulása (2000-2015) 2000 2005 2010f 2015f Juh Marha Sertés Baromfi A nemzetközi húskereskedele m bizonytalanság a befolyásolja a globális húsipart Juh Marha Sertés Baromfi
Kína: a húsimport a termeléshez viszonyítva elhanyagolható, de mennyiségét tekintve nem elhanyagolható 1000 tonna Kína húsimportjának alakulása 1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2003 2004 2005 2006 Megjegyzés: az adatok nem tartalmazzák a különböző húsfélékből készült termékeket 2007 2008(e) 2009(f) Baromfihús Sertéshús Marhahús Juhhús Forrás: Gira, 2009
Brazília húsexportja versenyképes 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 1000 t 8,5 millió t húsexport 2015-re! A gyors exportnövekedés megtörtént, most a felértékelődő nemzeti valuta hatása érezhető A piacra jutás adott, Brazília nagy kapacitása a hústermelés további növekedését teszi lehetővé A brazil húsexport alakulása 0 1995 2000 2005 2010(f) 2015(f) Marha Baromfi Sertés Forrás: Gira, 2009
A húsipar koncentrációja 2008-ban Vezető globális húsipari vállalatok (2008. október) Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 t) Next 10 Doux Perdigao Sadia Danish Crown Vion Smithfield Foods Pilgrims Pride Cargill Meat Solutions JBS Tyson Foods (Franciaország g) ) (Brazília) ) (Brazília) (Dánia) (Dánia) (Hollandia) a) Marha Sertés Baromfi Forrás: Gira, 2009 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 Részesedés vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús Összes Top 10 25 10 17 16 Második top 10 3 5 1 3
A húsipar koncentrációja 2009-ben folytatódott felvásárlásokkal és összeolvadásokkal: nagy vállalatok még nagyobbak lesznek National Beef Packers Cargill Meat Solutions Vezető globális húsipari vállalatok (2009. november) Next 10 Shineway Group Marfrig incl. Seara Danish Crown Vion Smithfield Foods Brasil Foods JBS/Bertin/Pilgrims Tyson Foods Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 t) (Kína (Kína) ) (Brazília) (Brazília) a) Marha Sertés Baromfi (Bertin:BR) 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 Forrás: Gira, 2009 Részesedés vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús Összes Top 10 26 11 17 17 Második top 10 2 4 4 3
EU: húsipari koncentráció de még hosszú utat kell bejárni Others Others Dawn Norteños- Gypisa AIBP Grampian Foyle Woodhead Bros. SAT Fribin Others Kerméné Terrena El Encinar de Humienta Merca- Carne Viñals Soler SVA Others Müller Fleisch ABCS Socopa Others Färber VION Forrás: Gira, 2009 Westfleisch Gausepohl Inalca Unipeg Colomberotto F.lli Schellino Bugin Fregmentált, nemzetorientált húsipar, igazi multinacionális szereplők nélkül a JBS kivételével az Inalca-ban A VION Németországban katalizátor szerepet játszik a koncentrációs folyamatban az Egyesült Királyságban a GCFG követi a példát Franciaországban a marha- és borjuhús szektorra koncentrál az ABCS új vezető uniós húsipari vállalattal Hosszú út előtt áll Spanyolország és Olaszország Csökkenő marhaállomány, csökkenő kereslet a fő téma Net production ('000 t cwe) Vezető húsipari vállalat piaci részesedése az 5 legnagyobb hústermelő országban (1000 t) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 2005/2006 0 France Germany Italy United Source: Gira estimates Kingdom Other Egyéb producers termelők N 5 Top producer 5 N 4 Top producer 4 N 3 Top producer 3 N 2 Top producer 2 Leader Top 1 Spain
Húsipar: felvásárlás, összeolvadás hajtóereje Opportunizmus: Romló mérlegeredmény Kreatív bankárok Erősebb brazil kezdeményezés Ambíció: Brazília Mérethatékonyság: Növekvő piaci erő, kereskedelem földrajzi kiterjesztése Racionalizálási előnyök Marketing lehetőségek Multinacionális származás: Flexibilitás és kockázat csökkentése Országkockázat újraértékelése Multinacionális specializáció: mérethatékonyság és kockázat csökkentése Stratégia támogatása: kormányok
Bizonytalan gazdasági környezet: fő stratégiai kérdések A globális húskereslet növekedésének kiterjedtsége, helye és ideje? Hol érdemes beruházni vagy elsüllyedni? Piacszabályozási kérdések : beruházók bizalmának ellenőrzése Megengedi a politika a globális lehetőségek kiaknázását a globális szereplőknek vagy a hazai marad a vonzó? Milyen húsellátási láncot akarnak a fogyasztók? Hogyan reagáljunk a környezetvédelmi kihívásokra? Kockázat és a menedzsment kockázata Hogyan lehet minimalizálni és kezelni a hús termékpálya kockázatát? A vertikális integráció a válasz? Vagy csak a tőke lekötése számít? Profitosztoszkodás az ellátási lánc szereplői között, kapcsolat a kiskereskedelemmel A befektetőknek engedélyezik az elfogadható megtérülési rátát? Mi az optimális tulajdon? Túlméretezett kapacitások és a húsipar fregmentációja Mit lehet tenni a húsipar versenyképességének javítása érdekében? Például az EUban? Mit fog Kína importálni? A brazil agribusiness-nek választ kell adni: versenyképesség és kapacitás kérdéseire, ha lehetőséget kap ennek kihasználására Milyen jövő vár a családi gazdaságokra az EU-ban? Hogyan marad versenyképes a húsipar az EU-ban?
Bizonytalanságok a globális húsiparban Reális bizonytalanságok a globális hússzektorban Különösen a brazil agribusiness számára fontos elsősorban növekvő termelési és exportpotenciálja miatt. Fogyasztás = termelés + Import - Export Korlátozott globális kereslet EU Oroszország Közép-Kelet NAFTA Árak, Költségek és Profittermelés Hús mezőgazdasági input - bioetanol Ellátási lánc Konszolidáció: kiskereskedelem - vágóhidak - deldolgozók Kína India Japán + Korea usztráli + Új-Z. Dél-Amerika Makrogazdaság Hitelpiac - recesszió - valutaárfolyam tőkeköltség Egészség + biztonság Állatbetegség - human egészég Klímaváltozás Szántó + gyep + hozam Fenntarthatóság Állatjólét - CO² - Technológia Protekcionizmus + Piacszabályozás Vámvédelem Témák Fő régiók
A baromfihús világpiaci kilátásai Globális termelés: 90-ről 120 millió tonnára bővül 2018-ig (USA, Kína, Brazília és EU részesedése 65%) Globális kereskedelem 9,3-ról 12,2 millió tonnára nő 2018-ig (Brazília és USA részesedése exportból:70%) EU-27 0,8 m t (0,9 m t) EU-27 11,5 m t (12,5 m t) Oroszor. 1,3 m t (1,1 m t) Oroszor. 1,9 m t (3,6 m t) Termelés (2018) Export (2018) Import (2018) USA 3,1 m t (3,5 m t) Mexikó 0,6 m t (1,0 m t) Forrás: OECD - FAO USA 19,1 m t (21,4 m t) Brazília 11 m t (18 m t) Brazília 3,5 m t (6,1 m t) Kína 17 m t (23 m t) EU-27 0,8 m t (0,7 m t) Kína 1,0 m t (1,9 m t) Szaúd-A. 0,5 m t (0,8 m t) Pakisztán 0,5 m t (0,8 m t) Kína 0,5 m t (0,5 m t) Japán 0,4 m t (0,3 m t) EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (hőkezelt termék) USA 10 éve nem exportálhat EU-ba baromfihúst klóros kezelés miatt
A baromfihús-termelés megoszlása a főbb termelő országokban A világ összes termelése: 85 millió tonna (2007) (2015-re 101 millió tonna) Egyéb 31% USA 22% Japán 1% India 1% Kanada 2% Mexikó Brazília 3% 11% EU-27 13% Kína 16% Forrás: FAO 2008
A világ jelentős baromfihús-exportőr és importőr országai (brojler + pulyka) 5 4 3 Millió tonna 2 1 0-1 -2 Brazília USA EU-27 Kína Mexikó Japán Szaúd-Arábia Oroszország Export 2005-2007 átlag Export 2017 Import 2005-2007 átlag Import 2017 Forrás: FAO 2008
Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010
Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010
Forrás: OECD FAO (2009); USDA (2009) A csirkehús világpiaci árának alakulása (élősúly) USA-ban növekvő csirkeár: takarmányár növekedésével termelés 2010-ig visszaesik; NAFTA keretében szabad kereskedelem Mexikóval, ahol erőteljesen emelkedik a csirkehús importja 1400 USA (USD/t) 1200 1000 Brazília (USD/t) 800 600 EU (EUR/t) 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára az EU-ban, valamint az argentin és brazil egész csirke importára 240 220 200 euro/100 kg 180 160 140 120 100 2008. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2009. jan. márc. Németország Magyarország Lengyelország EU Brazília Argentína
EU: a fogyasztói preferencia elősegíti a baromfihús-termelés növekedését, de az exportnál nagyobb lesz az import Termelés, fogyasztás, külkereskedelem (millió t) 15,0 EU- 12 EU-15 EU-25 EU-27 5.0 12,0 4.0 Termelés Termelés, fogyasztás 9,0 6,0 Export Fogyasztás 3.0 2.0 Külkereskedelem 3,0 1.0 0,0 Import 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015 0.0 Forrás: EU Bizottság (2009)
A sertéshús világpiaci kilátásai Globális termelés: 102-ről 120 millió tonnára bővül 2018-ig (Kína, EU és USA részesedése 75%) Globális kereskedelem 5,3-ról 6,3 millió tonnára nő 2018-ig (USA, EU és Kanada részesedése 80%) Kanada 1,0 m t (1,2 m t) USA 0,4 m t (0,5 m t USA 1,6 m t (2,3 m t) Kanada 2,2 m t (2,2 m t) USA 9,7 m t (11,0 m t) EU-27 1,8 m t (1,0 m t) EU-27 22,4 m t (23,6 m t) Oroszor. 1,8 m t (3,2 m t) Kína 45 m t (55 m t) Oroszor. 0,7 m t (0,1 m t) Japán 1,2 m t (1,4 m t) Termelés (2018) Mexikó 0,5 m t (0,6 m t) Brazília 3,1 m t (4,3 m t) Kína 0,2 m t (0,3 m t) Kína 0,3 m t (0,3 m t) Korea 0,4 m t (0,6 m t) Export (2018) Import (2018) Forrás: OECD - FAO Brazília 0,6 m t (1,0 m t) Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnő EU nemzetközi versenyképessége csökken
Forrás: USDA, EU Bizottság, MPB, AKI PÁIR A sertéshús világpiaci ára (Ft/kg hasított hideg súly) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 2008. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2009. jan. márc. máj. júl. Brazília, Minas Gerais Magyarország, "E" kategória USA, 51-52% színhústartalom EU-27, "E" kategória
A sertéshús világpiaci árának alakulása (vágott súly) USA-ban a takarmányár növekedésével a termelés 2011-ig visszaesik, utána áremelkedés várható; EU-ban is hasonló a helyzet 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 EU(EUR/t) USA (USD/t) Brazília (USD/t) 2006/08 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: OECD - FAO
EU: sertéshús-termelés és fogyasztás nő, de az export csökken Termelés, fogyasztás, kereskedelem (millió t) 30,0 EU- 12 EU-15 EU-25 EU-27 6.0 25,0 5.0 Termelés, fogyasztás 20,0 15,0 10,0 Termelés Fogyasztás Export 4.0 3.0 2.0 Külkereskedelem 5,0 Import 1.0 0.0 0.0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015 Forrás: EU Bizottság (2009)
A marhahús világpiaci kilátásai Globális termelés: 65-ről 75 millió tonnára bővül 2018-ig (USA, Brazília, EU és Kína részesedése 55%) Globális kereskedelem 7,1-ról 9,5 millió tonnára nő 2018-ig (Brazília, Ausztrália és az USA részesedése 60%) Költséghatékonyság miatt magasabb súllyal kerül hizlaldába a húsmarha (USA, Brazília) Kanada 0,5 m t (0,8 m t) Kanada 1,7 m t (1,7 m t) EU-27 0,3 m t (0,6 m t) EU-27 8,2 m t (7,6 m t) Oroszor. 0,7 m t (0,5 m t) Oroszor. 1,7 m t (2,0 m t) Termelés (2018) Export (2018) Import (2018) USA 0,8 m t (1,3 m t) Mexikó 0,3 m t (0,3 m t) Forrás: OECD - FAO USA 11,5 m t (12,6 m t) USA 1,2 m t (1,6 m t) Brazília 9,2 m t (12,4 m t) Brazília 2,1 m t (3,5 m t) Arg. 3,1 m t (3,2 m t) Arg. 0,5 m t (0,6 m t) Egyiptom 0,3 m t (0,5 m t) Kína 6 m t (8 m t) Ausztr. 1,5 m t (1,5 m t) Új-Z. 0,5 m t (0,6 m t) Korea 0,3 m t (0,3 m t) Japán 0,6 m t (0,5 m t) Ausztr. 2,3 m t (2,3 m t) Új-Z. 0,6 m t (0,7 m t)
A világ marha- és bivalyhús külkereskedelme 2004-ben 31
A marhahús nemzetközi kereskedelmének alakulása (2008) Forrás: Gira, 2009 2008: globális kereskedelem 6-7 millió t 55 24 121 160 103 64 201 858 468 177 107 203 208 244 530 343 307 90 281 46 91 118 126 28 35 480 131 Kereskedelem: 1000 t 50-100 100-150 150-200 40 81 56 67 57 75 270 200-300 300-400 400-500 > 500 Nettó importőr Nettó exportőr Piros nyíl: csökkenő kereskedelem (n+1) Fekete nyíl: nincs jelentős változás Kék nyíl: növekvő kereskedelem (n+1) 70
EU-25 marhahús külkereskedelme 2006-ban (mill. ) 33
A világ marha- és borjúhús termelésének megoszlása 2005-ben Világtermelés 60,2 millió tonna Egyéb 23% EU-25 14% Argentina 5% Ausztrália 3% USA 19% Oroszország 4% India Mexico 3% 3% Kina 11% Kanada 2% Brazilia 13% Forrás: FAO 34
A világ marha- és bivalyhús termelésének megoszlása 2004-ben 35
Az EU marha- és borjúhústermelésének megoszlása 2005. Németország 14% Norvégia 1% Olaszország 15% Portugália 2% Spanyolország 9% Szlovákia Svédország 1% 2% Szlovénia 1% Egyéb 1% Ausztria 3% Nagy-Britannia 9% Belgium 4% Csehország 1% Magyarország 1% Lengyelország 4% Írország 7% Hollandia 5% Franciaország 19% Dánia 2% Finnország 1% EU termelés: 8 053 ezer tonna EU felhasználás: 8 200 ezer tonna Forrás: www.fao.org 36
Marhahús-előállítási rendszerek Legeltetéses rendszer - Elsősorban a déli féltekén, Írországban és az Egyesült Királyságban főleg bikahizlalás (+ ökörhízlalás) Kukorica- (+ fű-)szilázs + szemestermény/ tak. koncentrátum/szója rendszer - Istállóban intenzív hizlalás Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Kínában Kukorica, szemestermény + széna (szalma) rendszer - Elsősorban az US-ban, Kanadában, Ausztráliában, Spanyolországban (feedlot: intenzív hízlalás)
A marhahús exportárának alakulása: a piaci helyzet tükörképe 5000 Uruguay: marhahús exportár alakulása 2006-2009 között 4500 4000 2006 2007 2008 2009 3500 3000 2500 2000 1500 1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 USD/tonna 2009-ben az átlagos exportár 23%-kal volt magasabb, mint 2006/07-ben (USD/t-ban) de alacsonyabb lenne, ha a termelés nem csökkent volna Forrás: Gira, 2009
Brazília: növekvő árnál növekvő állatállomány csökkenő árnál csökkenő termelés rossz exportpiaci kilátások mellett (1000 tonna) 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Brazília: marhahús-előállítás mérlege termelés fogyasztás export 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 (e) 2009 (f) Forrás: Gira, 2009
A Greenpeace közvetlen kapcsolatot lát a marhahús-előállítás és az Amazon pusztítás között a globális márkákat hibáztatva Brazília növekvő marhahús-termelése a fő felelőse az őserdő pusztításának és Brazília a CO2 kibocsátás fő forrása A globális márkák akaratlanul is felelősek A Greenpeace célja az Amazon pusztításának megállítása 2015-re Forrás: Greenpeace
Kína: marhahús piaca nő, ellátás hazai termelésből minimális import mellett Még mindig háztáji jellegű (80%) A komoly beruházások modern vágóhídak létesítésére nem volt eredményes 30%-os kapacitás kihasználtság Vágómarhát elsősorban egyéni termelőktől tudnak beszerezni Fejletlen a hűtött hús disztribúciója Gyorsan fejlődik a modern disztribúció és kiskereskedelmi hálózat kiépítése Növekvő marhahús fogyasztás Növekvő jövedelem Új termékek (pl. burger) Jobb minőség! Belsőségek fogyasztása csökken Fiatal fogyasztók nem fogyasztanak belsőséget Egészségügyi félelem a belső szervek koncentrált szennyeződésével kapcsolatban 2009-ben is nő a hazai hazai termelés Magasabb árak korlátozzák a fogyasztást
A marhahús világpiaci árának alakulása (vágott súly) USA-ban a takarmányár növekedés és a korábbi aszály sújtotta gyepterület hatására a termelés 2012-ig visszaesik, utána áremelkedés várható; EU-ban is hasonló a helyzet 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2006/08 2009 USA (USD/t): Nebraska, hízott bika (500-600 kg) 2010 2011 2012 2013 EU (EUR/t): fiatal bika R3 Brazília (USD/t) 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: OECD-FAO (2009)
EU: marhahúsból a nettó import tovább nő EU USA megállapodás WTO keretében: USA évi 11,5-ről 45 ezer tonnára növelheti (nem hormonkezelt) uniós piacra irányuló marhahús exportját kedvezményes vámmal; USA 68%-kal csökkenti az EU-ból származó agrártermékekre kirótt büntetővámokat (38 millió $ értékű importra vonatkozik). 10,0 9,0 EU- 12 Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (millió t) EU-15 EU-25 EU-27 2.5 Termelés, fogyasztás 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 Zárókészlet Fogyasztás Export Import Termelés 2.0 1.5 1.0 Külkereskedelem, készlet 2,0 0.5 1,0 0,0 0.0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015 Forrás: EU Bizottság (2009)
EU: marhahús piaci helyzete A marhahús iránti kereslet rövidtávon csökken a világgazdasági válság hatására Húsfogyasztás csökken (termelés + import csökken) A kereslet a darált hús javára változott (a bélszín és karaj kárára) Csökkenő éttermi étkezés (otthoni étkezés aránya nő) A marhahús-előállítás valószínűleg tovább csökken Tejpiaci válság: tehénállomány csökken Versenyképesség csökken: a marhahús-előállításban hiányzik a hosszú távú bizalom szintű Meglepetésnek számít Dél-Amerika kínálati problémája A mai piaci helyzetben nem okoz problémát A kereskedők más importlehetőségek után néznek EU/USA megállapodás a hormonkezelt marhahús vitájában EU vámcsökkentése az USA-ból származó növekvő hormonmentes marhahús importra De továbbra is érzékeny téma Észak-Amerika termelési rendszere: állatjólét hízlalásnál Egyre több vita a környezetvédelemről és az élelmiszer-termelés fenntarthatóságáról
Tej
A világ tejtermelése (671 millió tonna 2007-ben) Kecsketej 2,2% Juhtej 1,4% Bivaly tej 12,7% Teve tej 0,2% Tehén tej 83,5% Forrás: FAO,2007 A világ tejtermelésének döntő hányadát a tehén tej adja Nőtt a világ juhtejtermelése, de még így is az utolsó előtti helyen áll!
A világ tejtermelésének megoszlása (2006) Összesen: 546 millió tonna Forrás: FAOSTAT FAO Statistics Division 2008 05 March 2008
Az EU 27 tejtermelése (2006) (ezer tonna) Összesen: 149 millió tonna Forrás: FAOSTAT FAO Statistics Division 2008 06 March 2008
AZ EU (27) TEJHASZNÚ TEHÉNÁLLOMÁNYÁNAK MEGOSZLÁSA (2006) Egyesült Királyság 8% Olaszország 7% Románia 6% Hollandia 6% Írország 4% Spanyolország 4% Belgium 2% Dánia 2% Ausztria 2% Litvánia 2% Lengyelország 11% Franciaország 16% Összesen: 25 356 ezer db Németország 17% Málta 0% Ciprus 0% Csehország 2% Svédország 2% Bulgária 1% Portugália 1% Finnország 1% Magyarország 1% Görögország 1% Szlovákia 1% Lettország 1% Észtország 0% Luxemburg 0% Szlovénia 1% Forrás: FAOSTAT FAO Statistics Division 2008 06 March 2008
Forrás: OECD - FAO Tejtermelés önellátottság a legtöbb országban 100% alatt Többlet/deficit és önellátottsági szint alakulása tejtermékeknél USA 85 m t (95 m t) EU-27 150 m t (152 m t) KÍNA 40 m t (56 m t) Önellátottsági szint (%) xx = termelés mennyisége: millió t 2008-ban és (2018-ban) ARG/BR A 37 m t (46 m t) Többlet millió t Deficit millió t Dr. G. Dorfner, AG 4a, März 2007 [50] INDIA 108 m t (143 m t) bivalytej is Világ ~ 680 m t (810 m t) Új- Z/AUSZ 25 m t (30 m t) Globális termelés: 680-ról 810 millió tonnára bővül 2018-ig (EU, India, USA és Kína részesedése 60%) Globális kereskedelem: termelés 8%-a tejegyenértékben kifejezve (Új-Zéland, EU, Ausztrália és az USA részesedése 70%)
Tejtermékek világkereskedelme (2007/2008) millió tonna 5,3 1,1 2,1 3,1 4,6 6,9 9,8 Megjegyzés: 2009/10: kínálat és kereslet egyensúlya megbomlott Forrás: FrieslandCampina,
Tejtermékek globális kereskedelme lassan nő 1000 tonna 37000 36000 35000 34000 33000 Tejtermékek globális kereskedelme (2008-2009) (kazein kivételével) 32000 31000 30000 2008/01 2008/04 2008/07 2008/10 2009/01 2009/04 2009/07 Forrás: Productschap Zuivel & RFC calculations
Forrás: AKI, PÁIR, USDA, LTO-Netherland A nyerstej termelői árának alakulása a világon 110 100 90 80 Ft/kg 70 60 50 40 30 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Magyarország EU Új-Zéland USA
400 A tejtermékek világpiaci árának alakulása Szerény reálár növekedés várható USD/100 kg FOB exportőr, Óceánia 350 300 250 200 150 100 50 0 Sajt: termelés évi 20-rő 24 millió t-ra nő (külker.: 8%) 40%) Zsíros tejpor: termelés évi 4,5-ről 5,5 millió t-ra nő (külker.: Sovány tejpor:termelés évi 3,3-ról 3,7 millió t-ra nő (külker.: 35%) Vaj: termelés évi 9,5-ről 12 millió t-ra nő (külker.: 8%) 2006/08 2009 2010 Sajt (cheddar) Sovány tejpor 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Vaj (82% zsír) Zsíros tejpor (26% zsír) 2018 Forrás: OECD-FAO (2009)
EU: a tejtermelés a termelési potenciál alatt marad A tejkvóta fékezi a tejtermelést, az egy tehénre jutó tejhozam csökkenti a tejtermelő tehenek számát Tejtermelés, tejfeldolgozás, tehénlétszám 160 40 140 Tejtermelés 35 Termelés: millió tonna 120 100 80 60 40 EU-12 EU-15 Tehénlétszám EU-10 EU-12 Tejfeldolgozás 30 25 20 15 10 Tehénlétszám 20 5 0 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015 Forrás: EU Bizottság (2009)
EU: tejtermék export alakulása 600 500 400 1000 t 300 200 100 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Vaj Sovány tejpor zsíros tejpor Sajt Forrás: EU Bizottság (2009)
EU: tejpiac jelenlegi helyzete A tejtermékek globális és uniós fogyasztása csökkent (gazdasági válság) EU: 2009 első félév/2008 első félév: tejtermék fogyasztása csökkent (értékben) (folyadéktej -2,5%;sajt: -2,4%; savanyított termék: -1,3%, tejföl: -0,8%) Globális export: 2009 első félév/2008 első félév: visszaesett (értékben) (vaj: -5,3% sovány tejpor: -5,4%, sajt: -12,3% ) EU tejkvóta kihasználása 2008/2009-ben: -4,2% Termelés csökken Franciaországban, Írországban, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Finnországban és az új tagországokban A termelés nő Németországban, Dániában, Olaszországban és Lengyelországban A kvótaemelés lényegében nem befolyásolja a piaci helyzetet, már csak néhány tagországban jelent termelési korlátozást Tejpiaci válság: sokkal inkább a tejtermékek iránti kereslet visszaesésének, 57 semmint a többlettermelés következménye
EU: tejkvóta kihasználásának alakulása (2008/2009) Kvótakihasználás 2008/2009 (%) Forrás: Európai Bizottság 58
A tejtermékek árainak alakulása az EU-ban Sovány tejpor Fogyasztói ár (tej, sajt, tojás) Sajt Vaj Forrás: Európai Bizottság
EU: tejtermelés alakulása A kereslet és kínálat egyensúlya megbomlott: a tejkvóta fokozatos leépítése a termelői árak 8%-os csökkenését és a termelés 3-4%-os növekedését eredményezi A tejtermékek iránti kereslet csökkenése alacsony termelői árakhoz és a tejtermelés további visszaeséséhez vezet Megoldási lehetőség? A tejpiac volatilitása: a kereslet növekedésével megszűnik a tartósan alacsony ár Kvótaemelés korlátozása: rövidtávon nincs hatása, középtávon a kereslet növekedése nagyobb támogatást jelent a tejtermelő gazdáknak mint az árcsökkenés kompenzálása A határidős ügyletek nem stabilizálják a tejpiacot, de csökkenti a gazdák árkockázatát: az EU-ban hiányzik a tejtermékek határidős ügyletének a struktúrája Árvolatilitás és FrieslandCampina: tejvalorizáció több tejtermék és régió vonatkozásában (termelni vagy vásárolni) 60
Előadás összefoglalása A húsfogyasztásban a sertéshús versenye a baromfi- hússal továbbra is tartós lesz. A marha- és baromfihús iránti kereslet a nemzetközi piacon emelkedik a BSE fertőzés és a madárinfluenza visszaszorításának köszönhetően. Ugyanakkor a világ hús kereskedelmében jelentős relációs átrendeződéseknek is tanúi lehetünk, mert az importőrök keresik az élelmezési szempontból biztonságosnak tekinthető beszerzési forrásokat. A világ hústermelésének mintegy 8%-a kerül a nemzetközi piacokra. 2008-ban a marhahús esetében 11%, a baromfihúsnál 10% volt a nemzetközi kereskedelem aránya a termeléshez viszonyítva, míg az előállított sertéshús és juhhús 5%-a került a világpiacra. A világ hústermelése a becslések szerint 2008-ben 270 millió tonna volt, ezen belül a sertéshús 38, a baromfihús 33, a marha- és borjúhús 24, a kecske és juhhús 5%-os arányt tett ki. A világ húskereskedelmét a BSE és madárinfluenza okozta pánik is befolyásolta, így 2008-ben világ hústermelésének már 9%-a került nemzetközi kereskedelembe. A baromfi- és marhahús esetében ez az arány 10% körül alakult, ezzel szemben a sertéshús, valamint a juh-és kecskehús csupán 5%-a került külpiacra. A következő években a piac élénkülésével számolhatunk, ugyanis az OECD-FAO előrejelzése szerint 2018-ra 330 millió tonnára nő a világ hústermelése, ebből a jelenlegi 24 millió tonnáról 30 millió tonnára nő a világkereskedelembe kerülő húsmennyiség.
Előadás ellenőrző kérdései Mutassa be a Világ és az Európai Unió hústermelését! Ismertesse a Világ és az Európai Unió sertéshústermelésének és kereskedelmének helyzetét! Ismertesse a Világ és az Európai Unió marhahústermelésének és kereskedelmének helyzetét! Ismertesse a Világ és az Európai Unió baromfihústermelésének és kereskedelmének helyzetét! Ismertesse a Világ és az Európai Unió tej-termelésének és kereskedelmének helyzetét! Ismertesse a főbb állati termékek fogyasztására ható főbb tényezőket!
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Az állattenyésztés és az állati eredetű élelmiszer termékpályák nemzetgazdasági jelentősége Előadás anyagát készítették: Dr. Popp József Dr. Szűcs István Dr. Pupos Tibor