Témakörök Gazdasági 10. hét Egyes ágazatok i jellegzetességei ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével távközlésben A privatizáció kiváltó okai a hálózatos szolgáltatásoknál Költségvetési hiány A szolgáltatás fejlesztésének finanszírozási problémái A magánvállalatok vezetését hatékonyabbnak tartják Széles részvényesi kör létrehozásának szándéka A monopohelyzetek megszüntetése, verseny erősítése A célok ellentmondásossága Magas privatizációs bevétel Monopolhelyzet fenntartása Szolgáltatónak kedvező tarifák Szerkezetátalakítás a hatékonyság növelése érdekében Kevesebb bevétel Profit csökkenhet Széles részvényesi kör kialakítása Alacsony induló részvényárak a későbbi emelkedés reményében Alacsonyabb bevétel Jövedelemtranszfer Állami ellenőrzés fenntartása Részleges privatizáció alacsonyabb bevétel Tulajdon és ellenőrzés Többségi tulajdon vagy ellenőrző részvénycsomag állami kézben tartása Nem tekintik magánvállalatnak Részvényárfolymban tükröződik A hatékonyság kérdésessé válik Széles részvénytulajdon Nincs valós tulajdonosi kontroll Vállalatvezetés önállóságának kockázatai Szakmai befktető többségi tulajdona Szakmai befektető jobban képes stratégiai szempontok alapján fejleszteni a vállalatot Rossz vállalatvezetést a többi részvényes nehezen mozdítja el Hazai vagy külföldi befektető A külföldi részarányát az állam korlátozza Speciális jogok fenntartása Aranyrészvény A rendszere prioritások felállítása A fogyasztók védelme Ár (monopol, diszkriminatív árak tiltása) Minőség Fejlesztések finanszírozási igényének biztosítása Magasabb profitot lehetővé tevő árak kialakítása Verseny ösztönzése Természetes monopóliumok beazonosítása Versenyösztönző (aszimmetrikus) Társadalmi célok érvényesítése Egyetemes szolgáltatás Környezetvédelem Energiaellátás biztonsága 1
távközlésben távközlésben Iparági jellemzők Többtermékes ágazat, nem tárolható javak Időponttól függő változó kereslet Magas elsüllyedt költségek Kapacitás korlátok Hálózati hatások Természetes monopólium elemek Forrás: Hyman [1995] 33.o. Iparági szerkezet British Telecom 1912-1981 között a Post Office volt a távközlési szolgáltató BT megalapítása 1981, társasággá alakítása 1984 április, privatizálása 1984 november Mercury Alapítása 1982-ben Nagyvárosok közötti digitális hálózat fejlesztése 1986-ban kezdett szolgáltatni Készülékgyártók GEC, Plessey Post Office egyezség közös fejlesztésről, kudarc Más szereplők Kábeltársaságok Rádiótelefon hálózatok Szabályozási környezet 1980 állami távközlési monopólium felszámolásának bejelentése 1981 törvény a posta és a távközlés különválásáról 1981 Beesley-jelentés (Liberalisation on the Use of British Telecommunications Network) a BT kapacitásainak viszonteladási lehetőségéről 1982 Fehér Könyv a távközlés jövőjéről, amelyben a privatizáció tervét is bejelentik, vita az árról 1983 Littlechild-jelentés (Regulation of British Telecomunnications Profitability) az RPI-X formulát javasolja 1984 április Távközlési-törvény, duopólium fenntartásának engedélyezése 1990-ig 1984 november BT 50 százalékának értékesítése a tőzsdén (későbbiekben a további 50 százalékot is eladták) 1984 április Távközlési törvény Az ágazatot ellenőrző miniszternek és a ért felelős személynek biztosítania kell Távközlési szolgáltatások iránti kereslet kielégítését A szolgáltatások megfizethető árát Fogyasztók, felhasználók, vásárlók érdekeit Hatékony versenyt Hatékony és gazdaságos működést Kutatás-fejlesztést Külföldi cégek letelepedését Belföldi szolgáltatásokat A szolgáltatók és készülékgyártók nemzetközi versenyképességét 1984 Távközlési törvény (folytatás) A brit középpontjában az engedélyek állnak Szolgáltatók csak engedéllyel működhetnek, ezekben nagyon részletes feltételek szerepelnek, közülük sok a különböző versenyellenes magatartásokat tiltja Az engedélyt a miniszter és a szabályozó hatóság vezetője egyetértésben adja ki A hatóság vezetőjének az engedély feltételeinek betartását ellenőriznie kell és szükség esetén gondoskodik betartatásáról Az amerikai távközlés kezdeti rendszerével szemben, amely a strukturális változtatásra épített, a brit a on és az állandó ellenőrzésen keresztül kívánja a versenyellenes magatartást megelőzni 2
1984 Oftel (Office of Telecommunications) Vezetője a főigazgató (Director General of Telecommunications - DGT), egyszemélyi döntési jogokkal Szükség esetén a Monopolies and Mergers Commissionhoz (MMC) fordulhat, ha kétségei vannak a döntés közérdeket érintő részének megítélésében Az egyszemélyi vezetés és a jelentős jogkör megnöveli a foglyul esés veszélyét, sok függ a kinevezett személy adottságaitól Árfelülvizsgálatok (price review) rendszere A tarifák kiegyensúlyozása X tényező ismételt meghatározása Az ár alá tartozó termékkör (kosár) megállapítása Hálózatok összekapcsolásának a Számviteli szétválasztás (1995), hálózat nagykereskedelem kiskereskedelem 1998-tól az ágazati a verseny elemzési szempontjait követi, Verseny-törvény elfogadása, összhang az EU sal Iparági sajátosságok Vertikális struktúra Potenciálisan versenyző szegmensek Természetes monopólium szegmens Nem tárolható Kereslet-kínálat mindenkori egyensúlyát kell biztosítani rendszerirányítás fontossága Forrás: Hyman [1995] 29.o. brit 1947 államosítás, 1957 egységes országos (Anglia és Wales) rendszer (Central Electricity Generating Board - CEGB ) Előkészületek a privatizációra 1988 február: Fehér Könyv (Privatising Electricity) meghatározza a célokat CEGB szétválasztása Szállítóválallat (National Grid) az elosztó vállalatok tulajdonában Két erőművállalat (egyik szén és atomerőművekkel - National Power, másik csak szénerőművekkel - PowerGen) 12 elosztó vállalat brit 1989 július: Villamosenergia-törvény 1989 november: az atomerőműveket, mint nem értékesíthetőeket kiveszik a National Power-ból és megalakítják a Nuclear Electric-et 1990 november: a 12 elosztó vállalatot (Regional Electricity Companies RECs) és a National Grid-et a tőzsdén keresztül privatizálják 1991 február: privatizálják a National Power-t és a PowerGen-t 1996 az eladhatónak minősített, korszerűbb atomerőműveket British Energy néven privatizálják Hatósági beavatkozásokra a két nagy szénerőművállalat jelentős kapcitásokat adott el, emiatt és az új belépések miatt a piaci szereplők száma megnőtt 3
brit brit Forrás: Newbery [2007] 10. dia Szabályozási környezet Az 1989-es törvény létrehozta a szabályozóhatóságot (Office of Electricity Regulation Offer), amelynek élén itt is főigazgató állt Feladatai Biztosítani, hogy a villamosenergia iránti minden ésszerű keresletet kielégítsenek Biztosítani, hogy minden engedélyes finanszírozni tudja tevékenységét Ösztönözni a versenyt a termelésben és a kiskereskedelemben brit Ársapka a természetes monopóliumnak tekintett területeken National Grid RPI-X REC RPI-X+Y Y az áthárítható exogén költségeket tükrözi (nagykereskedelmi áramár, szállítási költség stb.) Versenykorlátozó magatartások tiltása Például erőművek részesedése a kiskereskedelmi piacokon Nagykereskedelmi piac (pool) létrehozása brit Teljesítménymutatók 5 évvel a privatizáció után A munkatermelékenység kétszeresére nőtt Az atomenergiából származó áram mennyisége 28 %-kal nőtt kapacitásbővítés nélkül A gáztüzelés szinte nulláról 15 %-ra nőtt Az újonnan belépő kapacitások fele új belépőktől származott A fosszilis tüzelőanyagok kilówattórára jutó költsége reálértékben 45 %- kal csökkent A nukleáris tüzelőanyagok kilówattórára jutó költsége reálértékben 60 %- kal csökkent A szén árak reálértékben 20 %-kal csökkentek Fejlesztési igények, beruházások ciklikus modernizáció környezetvédelem Finanszírozás támogatás kölcsön Tarifák költségviselés Forrás: Hyman [1995] 35.o. 4
Tulajdonviszonyok magán és közösségi koncessziók Tevékenységi körök saját ágazatban és más ágazatokban sokszektorúság vertikális, horizontális terjeszkedés nemzetközi diverzifikáció Döntő változások: 1973, 1989 Szerkezeti átalakulás a privatizáció előtt koncentrálódás 1500 9 vízszolgáltatás és szennyvíz együtt államosítás Privatizáció és szolgáltatás és szétválasztása új intézményrendszer (vízminőség, árvízvédelem leválasztása) gazdasági verseny csekély yardstick price cap k tényező Szervezeti megoldások holding (alaptevékenység, vagyonkezelés, egyéb) Tőzsdei kibocsátás feltételei, bevételek a privatizáció sikerességének kritériumai Az állam további szerepe speciális részvény Néhány tanulság Előrelátás és kockázat Ár a profit mértéke túlzott a kedvező induló feltételek miatt az időtényező szerepe felülvizsgálatok gyakorisága a szabályozó dilemmája befektetői és fogyasztói érdekközötti egyensúly Tevékenységi körök szétválasztása információ, átláthatóság Diverzifikáció sokszektorú szolgáltató A központi és a helyi hatalom viszonya tulajdonformák ár 5
Privatizáció és Nagy- Britanniában Forrás: NAO [2002] 34.o. 6