Pénzügyi terv Célja, hgy átfgó képet adjn a vállalkzás pénzügyi teljesítményéről, ezáltal a menedzsment maximalizálni tudja a tulajdnsi értéket, illetve a prfitt. A pénzügyi döntések a következő ábra szerint kategrizálhatók: A befektetési döntések a vállalkzásk eszközeinek nagyságára és összetételére vannak hatással, azaz a mérleg eszközldalát érintik. A befektetési döntések srán felmerülő kérdések egy új tárgyi eszköz, gép vásárlásáhz, új termék gyártásáhz, régi berendezések eladásáhz, másik cég megvásárlásáhz kapcslódhatnak A finanszírzási döntések mindig a befektetés megvalósításával és a flyó működés finanszírzásával kapcslatsak, így a vállalkzás mérlegének frrásldalára vannak hatással. A finanszírzási döntések meghzatalakr nagy hangsúlyt kap az illeszkedési elv, mely döntően a vállalkzás finanszírzási plitikával van kapcslatban. Ez lehet: Óvats, vagy knzervatív: Ebben az esetben az átmenetileg, rövidtávn lekötött eszközök egy részét is tartós frráskból finanszírzzák. Knzervatív finanszírzási szemléletmód esetén a likviditási prblémák előfrdulásának valószínűsége alacsnyabb. Hátránya, hgy drágább megldás a többinél, ugyanis a rövid lejáratú frráskból való üzemeltetés rendszerint lcsóbb, mint a hsszú lejáratú frrásk. Ilyenkr a nettó frgótőke (=frgóeszközök tartósan lekötött része) értéke nagybb, mint a tartósan lekötött frgóeszközök értéke. Szlid: Ilyenkr a vállalat a tartósan lekötött eszközeit tartós frrásból, az átmenetileg lekötött eszközeit pedig átmeneti frrásból finanszírzza. Ilyenkr a cég elméletileg megfelel az illeszkedés elvének, azaz a nettó frgótőke megegyezik a tartósan lekötött frgóeszközök értékével. Agresszív: A cég tartósan lekötött frgóeszközeinek egy részét is rövid lejáratú frrásk terhére finanszírzza. Ilyenkr a nettó frgótőke értéke kisebb, mint a tartósan lekötött frgóeszközök értéke. Csak azknak a cégeknek érdemes ezt a fajta finanszírzási szemléletmódt választaniuk, akiknek a működése és piaci helyzete annyira stabil, hgy likviditási prblémák bekövetkezésekr is visznylag lcsón tudják magukat finanszírzni a piacról.
A hsszútávú pénzügyi döntések jellemzően hsszabb időre határzzák meg a cég működési feltételeit (1+ év). A rövidtávú pénzügyi döntések a frgóeszközökre és a rövid lejáratú kötelezettségekre irányulnak. Részfeladatk A pénzügyi tervezés részfeladatai a következők: 1. Mérlegtervezés 2. Likviditástervezés 3. Megtérülés elemzés 4. Kckázatelemzés 5. Meglévő és szükséges frrásk elemzése 6. Eredménytervezés Szükség lehet még Cash-flw kimutatás és frgótőke-kalkuláció összeállítására. 1. A mérlegtervezés Induló vállalkzás esetén induló mérleget tervezünk. Rajtunk múlik, hgy milyen mélységig (mérleg főcsprt, mérlegcsprt, mérlegsrk) tervezzük meg a mérleg egyes részeit. Természetesen lehetőség van egyes elhanyaglhatóbbnak vélt részeknél a főcsprt szerinti bntásra, míg a magasabb priritású elemeket mérlegsrkig is szerepeltethetjük. Már működő cég esetében mérlegünknek az előző lezárt üzleti évből és a hzzá tartzó mérlegből kell kiindulnia. 2. Likviditás tervezés A finanszírzási döntések témakörében taglaltuk. 3. Megtérülés elemzés Egy vállalat vagy prjekt sikerességére statikus és dinamikus módszerekkel is tudunk következtetni. Ilyenkr a várható pénzáramkat, illetve azk időbeli elszlását és az ezekhez kapcslódó kckázatkat elemezzük. Pénzáramkhz kapcslódó néhány alapelv: Minden lyan pénzáramlást, amely a beruházás kapcsán jön létre, megváltztatva a cég árbevételét, költségeit, adófizetési kötelezettségeit stb. bele kell venni az elemzésbe. A pénzáramkat adófizetési kötelezettségünk teljesítése utáni bázisn kell mérni. A beruházás valamennyi pénzáramra gyakrlt közvetett hatását figyelembe kell venni. Pl. egy új termék piacra dbásából adódó pénzáram-növekménynek ellensúlyznia kell a kiszríttt termék vlumenének csökkenése flytán bekövetkezett veszteséget. Elsüllyedt költségek figyelmen kívül hagyása. Ezek lyan régebben felmerült költségek, amelyek ugyan kapcslatban állnak a beruházással, de megtérülésük független a beruházási döntéstől. Ilyen lehet például egy gyáregység jgszabály által követelt biztnságtechnikai feltételeinek kiépítése, ami kapcslódik az üzem majdan kivitelezett beruházásáhz. Ezt mégsem vesszük figyelembe, hiszen gyárunkat az üzemi beruházástól függetlenül terhelik a biztnsági előírásk betartása miatt felmerült költségek. Alternatív költségek figyelembe vétele. Az alternatív költség egy tőkeelem hasznszerzési lehetőségéről való lemndást jelenti. Ilyen például egy használatn kívül helyezett irda költsége. Ebben az esetben az irdáért kapható bérleti díj az alternatív költség (pprtunity cst). Figyelembe kell venni a nettó frgótőke szükségletet, ami a frgóeszközök és a rövid lejáratú frrásk különbsége, vagy a frgóeszközök tartósan lekötött hányada. Infláció figyelembe vétele. Általában nminálkamatlábakkal számlunk. Abban az esetben visznt, ha kiszámíthatatlan inflációs környezet lenne, akkr ésszerű reálkamatlábbal számlni.
Megtérülési idő: Arra keresi választ, hgy a kezdő tőkebefektetés hány év alatt térül meg - feltételezve, hgy a pénzáramk minden évben azns nagyságúak. Megtérülési idő = Kezdő befektetés összege / Várható éves pénzáram. Ha a várható éves pénzáramk eltérő nagyságúak, meg kell keresni azt az időpntt, amikr a halmztt pénzáramk összege megegyezik a kezdő tőkebefektetéssel. Előnye, hgy egyszerű kiszámítani, hátránya, hgy nem veszi figyelembe a pénz időértékét, nem méri a beruházási javaslat jövedelmezőségét. Tvábbá figyelmen kívül hagyja, hgy a prjekt megtérülését követően még hány évig és mekkra pénzáramk keletkeznek, így nem elégíti ki a tulajdnsk vagynmaximalizálási elvárásait. Diszkntált megtérülési idő: Arra keresi a választ, hgy hány évig kell egy beruházásnak működnie ahhz, hgy a nettó jelenérték szempntjából ésszerű legyen. Azaz megmutatja, hgy hány év diszkntált jövedelméből térül meg a kezdeti tőkebefektetés. Nettó jelenérték: Segítségével meghatárzható, hgy mennyi vagynnövekmény érhető el az időt figyelembe véve. A beruházás működése flyamán keletkező pénzáramk diszkntált összegéből levnva a kezdeti befektetések diszkntált összegét, megkapjuk a vállalkzás, vagy prjekt nettó jelenértékét. Fnts leszögezni, hgy csak azns élettartamú prjektek összehasnlításakr alkalmazható! Képlete: Ahl: t az adtt pénzmzgás időpntja (pl: 3 ha a harmadik évben) n a teljes időtáv hssza r kamatláb Ct nettó pénzmzgás (a pénz összege) a t időpntban C0 az a pénzösszeg, melyet a 0 időpntban fektettünk be ( t = 0 ) Ha NPV > 0 akkr megvalósíthatjuk a beruházást Ha NPV < 0 akkr ne valósítsuk meg, mert vagynvesztéssel jár Ha NPV = 0 akkr a ráfrdításaink egyszer térülnek meg a beruházás hzamaiból Belső kamatláb (IRR): A belső kamatláb úgy határzható meg, mint az a kamatláb, mellyel a beruházásból adódó pénzáramk diszkntált jelenérték összege 0, azaz nettó jelenértékük 0. A belső kamatláb lényegében a beruházáshz kapcslódó megtérülés, melyet általában a befektetők elvárt hzamával vetnek össze. Belső kamatláb, elvárt hzam, nettó jelenérték összefüggése: IRR > r: Ilyenkr a beruházás várható hzama nagybb, mint az elvárt hzam, azaz a beruházás elfgadható, mert a nettó jelenértéke pzitív. IRR < r: Ilyenkr a beruházás várható hzama kisebb, mint az elvárt hzam, azaz a beruházást el kell utasítani, mert nettó jelenértéke negatív. IRR = 0: Ilyenkr a beruházás várható hzama megegyezik az elvárt hzammal, azaz elméletileg mindegy, hgy elfgadjuk-e a beruházást. Ilyenkr a nettó jelenérték 0. Jövedelmezőségi index, haszn-költség arány (benefit-cst rati, PI):
A beruházásból származó pénzáramk jelenértékek összegét elsztjuk a kezdő befektetések jelenérték összegével. Kifejezi, hgy mekkra jövedelemre teszünk szert egységnyi pénzösszeg befektetésével. Ha PI = 1 akkr minden egyes frint befektetéssel 1 Ft hasznra teszünk szert, ha PI < 1 akkr az elgndlásunk veszteséget eredményez, ha PI < 1 akkr nyereségesek vagyunk. Kckázat- és frráselemzés 4. Kckázatelemzés A kckázat frrásai, kckázati tényezők (Független váltzók) Függő váltzók Külső tényezők Makrszintű kckázatk: adórendszer váltzása infláció árflyam-ingadzás környezetvédelmi előírásk váltzása jgi, kereskedelmi szabályzásk váltzása Eredmény Nettó cash-flw Piaci kckázatk: piaci trendek versenytársak értékesíthető mennyiség elvárt és majdani tényleges értékeinek különbsége értékesítési árra vnatkzó előrejelzések megbízhatósága Eredmény Nettó cash-flw Értékesítés mennyisége Pénzügyi kckázatk: pénzügyi frrásk hzzáférhetőségének biztsítása Finanszírzás ptimális szerkezetének meghatárzhatósága (ld. illeszkedési elv) kamatlábak váltzása Gazdasági tényezőkhöz nem kapcslódó kckázatk: divat kereslet váltzása természeti katasztrófák Likviditási mutatók Pénzügyi műveletek eredménye Termelőkapacitásk Értékesítési vlumen Belső tényezők: Humánerőfrrás kckázatai: reputációs (hírnév) kckázat menedzsment kckázat nem megfelelő együttműködés miatt létrejövő költségnövekedés Költségek Értékesítési vlumen Eredmény Műszaki, technlógiai kckázat: műszaki fejlődés üteme a technlógia megbízhatósága technlógiai újításk biznytalanságai Érzékenységi elemzés: Költségek Árbevétel Nettó cash-flw Azt vizsgáljuk, hgy kulcsfntsságú paraméterek (árak, piaci trendek, költségek, vásárlók igényei stb.) váltzása milyen irányban és mértékben beflyáslja a beruházás nettó jelenértékét. Lépései:
1. Megnevezzük a beruházás jövedelmezőségére ható váltzókat (pl. eladási ár). 2. Valamennyi kulcsfntsságú váltzóhz hzzárendelünk egy ptimista, egy pesszimista és egy legvalószínűbb értéket. 3. A kulcsfntsságú tényezők különböző értékei alapján meghatárzunk egy mdellt, amelyhez kapcslódóan kiszámljuk a beruházás nettó jelenértékét. 4. Mindig egy adtt váltzó értékét váltztatgatjuk és vizsgáljuk a hzzá kapcslódó nettó jelenértéket, így kikövetkeztethetjük, hgy melyik váltzó releváns a jövedelem szempntjából. Az érzékenységi elemzés haszna, hgy rávezesse az elemzőket azkra a mmentumkra, amelyek váltzása kckázatt hrdz. Az elemzés nagy hiányssága az, hgy az egyes ható tényezőket egymástól elszigetelten kezeli, mintha nem lennének hatással egymásra. Ezt hivattt kiküszöbölni a Szcenárió-elemzés. Frgatókönyv elemzés, szcenárió elemzés: Haszns módszer a ptenciális veszélyek feltárására. Lehetőséget ad arra, hgy az egyes váltzókat egymástól függően kezeljék. Lépései: 1. Az érzékenységi elemzésben leírtak szerint a kulcsfntsságú tényezők legvalószínűbb értékei alapján felállítunk egy alapmdellt. 2. A prjekt jövedelmezőségére legnagybb hatást gyakrló váltzóira meghatárzunk egy ptimista egy pesszimista és egy realista értéket. 3. Frgatókönyveket alakítunk ki. A frgatókönyvek meghatárzása a hárm különböző érték figyelembevételével történik. 4. A frgatókönyvekhez kapcslódó jelenértékeket kiszámljuk, majd összevetjük. Rengeteg frgatókönyvet össze lehet állítani, aznban célszerű mindig a pesszimista váltzattal kezdeni, hiszen ez mutatja meg, hgy mennyi a prjekt jelenértékének minimuma. 5. Meglévő és szükséges frrásk elemzése Ebben az esetben a vállalkzás vagy prjekt már meglévő frrásait, lehetőleg lejárati idő szerint ecseteljük. Száms módn tudunk frrást bevnni. Ezek a következők: Belső finanszírzási frmák Tagi kölcsön Térítés nélküli átvétel (ajándék) Apprt Kötvénykibcsátás Részvénykibcsátás Külső finanszírzási frmák Hitelfelvétel (nyittt hitelkeret, rulírzó hitel, áthidaló hitel, középtávú hitel, hsszú távú hitel) Részesedésfinanszírzás (Tőkeemelés régi vagy új tulajdnsk befizetése által, Pl. részvénykibcsátás) Kötvénykibcsátás Eredménytervezés 6. Eredménytervezés A vállalkzás eredményét számviteli szempntból 3 különböző részre sztjuk. Ezek: üzemi (üzleti) eredmény, pénzügyi műveletek eredménye, rendkívüli eredmény.
A rendkívüli eredmény tervezése: Ide tartzik minden lyan tétel amely a hétköznapi, szkáss üzletmenettel össze nem egyeztethető, a vállalkzási tevékenységhez közvetlenül nem kapcslódik. Ide számljuk el például a saját részvény bevnásakr a névértéket, illetve a térítés nélküli átadást, átvételt, a fejlesztési célú támgatást stb. Pénzügyi műveletek eredményének tervezése: Adtt kölcsönök, értékpapírk, kaptt hitelek kamatai nagy pntssággal becsülhetők. Ide számljuk még el a devizás eszközök év végi átértékelése flyamán keletkezett nyereséget, veszteséget. Üzemi (üzleti) eredmény tervezése: Ezen a tervezési szinten a költségek csak költségnemek szerinti bntásban elemezhetőek (anyagköltség, igénybevett szlgáltatás, egyéb szlgáltatásk értéke, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékk, értékcsökkenési leírás). A termelés ptimalizálásának célja, hgy a rendelkezésre álló szűkős erőfrráskból a lehető legnagybb eredményt érjük el, azaz azt a terméket termeljük, amelyiknek a szűkös erőfrrás egy egységére jutó relatív fedezet a legnagybb. A termelési ptimum meghatárzásának a következő lépései vannak: 1. Szűk keresztmetszet meghatárzása 2. Termékek önköltségének meghatárzása 3. Fajlags fedezet meghatárzása 4. Termékrangsr meghatárzása 5. Termelési, értékesítési terv meghatárzása 6. Elérhető eredmény számszerűsítése Egy termék önköltségét a következőképpen határzhatjuk meg: + Közvetlen személyi jellegű önköltség + Egyéb közvetlen önköltségek = Közvetlen önköltség + Fajlags felszttt üzemi költség = Technlógiai önköltség + Fajlags egyéb üzemi költség = Szűkített önköltség Fedezeti pnt, fedezeti összeg fgalma és számítása: A fedezeti pnt megmutatja, hgy mekkra értékesítési vlumen szükséges az összes költségünk fedezésére. Ilyenkr eredményünk nulla. Kiszámítása: Értékesítési vlumen (Q)= Fix költség / (Termék eladási ára Egy termékre eső váltzó költség) A fedezeti összeg megmutatja, hgy mekkra nettó árbevételre van szükségünk váltzó költségeink fedezésére. Kiszámítása: Fedezeti összeg: Nettó árbevétel Közvetlen költségek
Függelék Olyan infrmációk tárhelye, mely közvetlenül nem szükséges az üzleti terv megértéséhez, aznban elengedhetetlen az abban megfgalmaztt infrmációk alátámasztásának szempntjából. Ilyenek lehetnek: Előszerződések Termékrajzk Magyarázatk Referenciák A vezetők, szakmai vezetők életrajzára való hivatkzás stb.